Rehabilitációs hozzájárulás

Az előadások a következő témára: "Rehabilitációs hozzájárulás"— Előadás másolata:

1 Rehabilitációs hozzájárulás
2011. évi CXCI. Törvény szabályozza. Hozzájárulásra kötelezett a foglalkoztató, (kv. szerv is), ha a foglalkoztatottak létszáma eléri a 25 főt. Adóalanyonként kell vizsgálni. A szervezeti egységeket össze kell számítani, de a GESZ több önálló intézménynek könyvel, akkor adóalanyonként kell számításba venni. A szétválasztást követően a Hivatal és az Önkormányzat állománya tartozókat külön-külön kell számítani.

2 Rehabilitációs hozzájárulás alanya
Minden munkáltató alanya a kötelezettségnek, de csak abban az esetben van fizetési kötelezettség, ha a munkáltató által foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma eléri a 25 főt. Nem terheli ez a kötelezettség azt a munkáltatót, akinél a foglalkoztatottak létszáma nem éri el 25 főt. Nem kell abban az esetben sem rehabilitációs hozzájárulást fizetni, ha megfelelő létszámban valósul meg megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása. Amennyiben a foglalkoztatotti létszám 5 százalékát nem éri el a megváltozott munkaképességű munkavállalók aránya, akkor a hiányzó létszámnak megfelelően kell megfizetni a rehabilitációs hozzájárulást.

3 Előleg bevallása és számítása
Előleg bevallás negyedévente az I-III. negyedévet követő hó 20-ig. A IV. negyedévre nincs előleg bevallási és fizetési kötelezettség. A bevallás nyomtatvány március, június és szeptember havi és az „m”, tárgy évet követő évben esedékes rovatában szerepelhet adat. Előleg: a tárgynegyedévi átlagos statisztikai állományi létszám* 5%-a, csökkentve a megváltozott munkaképességű személyek számával és szorozva %-ával. Gyakori hiba, hogy év elejétől göngyölítve számolják a statisztikai létszámot!

4 Bevallás, befizetés A tevékenységét megkezdő adóalany az első teljes negyedév után köteles először bevallást és előlegfizetést teljesíteni. Az éves bevallást a tárgyévet követő év ig kell benyújtani. Az éves kötelezettség az előleg és az éves stat. létszám alapján számított összeg különbözete. A bevallási kötelezettséget a ’01-es nyomtatványon kell teljesíteni. A befizetésre a NAV Rehabilitációs hozzájárulás bevételi számla szolgál.

5 Bevallás, befizetés Nem kell bevallást benyújtani, ha az átlagos statisztikai állomnyi létszám nem éri el a 25 főt, Vagy ha a foglalkoztatottsági szint eléri az 5%-ot és emiatt nincs fizetési kötelezettség. Ha bármelyik feltétel fennáll, nincs bevallási kötelezettség. A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata.

6 Bevallás Mentesül a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alól különösen a) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó fegyveres szerv, b) a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet. A korábbi szabályok szerint a hivatásos állomány tagjai tekintetében nem merült fel fizetési kötelezettség.

7 Átlagos statisztikai állományi létszám számítása
KSH „útmutató a munkaügyi-statisztikai adatszolgáltatáshoz” című 3/2010. (IV.2.)közleménye alapján kell számítani. Egy tizedes jegyre kerekítve a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni. 0,4 –ig lefelé, 0,5-től felfelé kerekítve . A kötelezetti létszám 2,5 fő, akkor nem három fő után kell fizetni.

8 A statisztikai állományi létszám számítása során nem kell figyelembe venni:
a szülési szabadságon lévőket, a szülési szabadság első napjától; a gyermekgondozási ellátásban részesülőket (GYES, GYED); kivéve, ha a gyes mellett foglalkoztatják. a keresőképtelenné vált munkavállalókat egyhavi folyamatos betegség után; a fizetés nélküli szabadságon lévőket egyhavi távollétet követően; a felmondási idő alatt a munkavégzés alól felmentett munkavállalókat az első naptól; állásukból felfüggesztett személyeket az első naptól kezdve.

9 A munkaadó létszámának megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni:
a közhasznú munkavégzés, közcélú munkavégzés vagy közmunka keretében foglalkoztatott munkavállalót, az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint jogszerűen alkalmazott munkavállalót, az önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszonnyal rendelkezőket. Munkaerő-kölcsön esetén a kölcsönbevevő nem számítja be a kölcsönbe vett dolgozót.

10 Egyszerűsített foglalkoztatás
Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalóval összefüggésben a közteher megfizetése tételes összegben történik. A közteher megfizetésével a munkáltató eleget tesz – egyebek mellett – a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettségének, tehát az már a továbbiakban nem terheli, ezért a statisztikai állományi létszám meghatározása során ezeket a munkavállalókat figyelmen kívül kell hagyni.

11 Létszám számítás a tényleges létszám alapján kell elvégezni, vagyis minden személyt a munkaidő hosszától függetlenül, egy-egy egész főnek kell tekinteni. Megbízási jogviszonyos is beleszámít, ha foglalkoztatása eléri a havi 60 órát! Kincstári program számítása eltér, ha sok a részmunkaidős foglalkoztatott és ha nem veszik figyelembe a megbízásosokat!

12 Létszám számítás A megváltozott munkaképességű akkor számítható be, ha napi munkaideje eléri a 4 órát. Naponta kell elérni a 4 órát! Nem vehető figyelembe az akit, nem munkaviszony keretében foglalkoztatnak. Munkaerő-kölcsönzés esetén munkaadónak a kölcsönbeadó munkáltató minősül. Az átlagos statisztikai állományi létszám meghatározására vonatkozó, az előzőekben hivatkozott szabály nem ad lehetőséget arra, hogy a kölcsönbeadó munkáltató az átlagos statisztikai állományi létszámának meghatározása során, figyelmen kívül hagyja a kölcsönbeadott munkavállalóit.

13 Megváltozott munkaképességű személy
akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 %-os, vagy aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás időbeli hatálya alatt, akinek a munkaképesség-csökkenése %-os mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül. OSZI, ORSZI, NRSZH szakvélemények, szakhatósági állásfoglalások, és a NYUFIG határozatalapján vehető figyelembe.

14 Átmeneti szabály a) az Mmtv. 33. § szerinti felülvizsgálattal érintett személyek esetében a felülvizsgálat alapján hozott jogerős döntést követő harmadik hónap első napjáig, b) az a) pont alá nem tartozó személyek esetében a (2) bek. szerinti hatósági bizonyítvány kiállítását követő harmadik hónap első napjáig, de legkésőbb december 31-éig megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt is, aki december 31-én a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény 42. és 42/B. §-a szerint megváltozott munkaképességű munkavállalónak minősült vagy foglalkoztatása alapján a munkáltató decemberében megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott költségvetési támogatásban részesült.

15 Megváltozott munkaképességűek nyilvántartása
A megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztató munkaadó a rehabilitációs hozzájárulás megállapítása céljából nyilvántartást vezet. Tartalmazza: a megváltozott munkaképességű munkavállaló természetes személyazonosító adatait, a társadalombiztosítási azonosító jelét, a munkaképesség változásának, egészségi állapotának, egészségkárosodásának mértékét, a fogyatékosság tényét, továbbá az ezek igazolására szolgáló okirat másolatát. A nyilvántartást a munkáltató a foglalkoztatás megszűnését követő öt évig köteles megőrizni.

16 Példa Intézmény létszáma: 1. hónap 24 fő, 2. hónap 23 fő,
3. Hónap 26 fő átlag 24,33 fő, kerekítve 24,3 fő, 25 fő alatt, nincs kötelezettség. 4. Hónap 26 fő 5. Hónap 27 fő, 6. Hónap 25 fő, átlag 26 fő. Foglalkoztatási szint 5%, 1,3 fő. Ha egy megváltozott m. képességűt foglalkoztat, akkor 0,3 fő után fizet.

17 Példa Megváltozott munkaképességű személyek negyedéves átlagos statisztikai állományi létszáma. Átlagos statisztikai állományi létszám 402 fő. Foglalkoztatottsági szint 5%= 20,1 fő . Megváltozott munkaképességűek átlagos statisztikai létszáma: 07. Hónap 8 fő*31 nap/31= 8 fő 08. Hónap 7 fő* 31 nap/31= 7 fő, 09. Hónap 7 fő*30 nap/30= 7 fő. Negyedéves átlag: 8+7+7/3 hónap= 7,3 20,1-7,3= 12,8 fő után kell fizetni.

18 Példa Létszám: 35 fő, gyesen van 3 fő, Tgyáson 1 fő, 1 fő 30 napot meghaladó betegállományban. Kieső fő 5 fő. 1 fő március 31-től folyamatosan betegállományba volt, április 29-től kerül ki a létszámszámításból, mert akkor érte el a 30 napot. Április hónap ez a személy 1 napra számítható be.

19 Példa Május 10-től új dolgozót vettek fel, akinek ebben a hónapban 22 nap figyelembe vehető időszaka van. Ha valaki a hónap folyamán betegállományból Tgyásra megy, vagy Tgyásról gyes-re, de egész hónapban nem dolgozik, akkor egész hónapra kiesik a létszámból. 1 fő szeptember 22-én meghaladta a 30 napos betegállományt, ezért szeptember hónapban 8 nap kieső ideje volt.

20 Bevallás kerekítésre példa
időszak Kötelezettség Ft Bevallás ezer Ft I. negyedév II. negyedév III. negyedév

21 Példa éves elszámolás Az éves átlagos statisztikai létszám 30,5 fő, a kötelező foglalkoztatási szint 5 %, azaz 1,52, fő, egy tizedes jegyre kerekítve 1,5 fő, ezért az éves kötelezettség *1,5 fő= 1 466 750, kerekítve 1467 ezer Ft. Bevallott előleg ezer Ft. Különbözet 20 ezer Ft.

22 Ellenőrzési program A rehabilitációs hozzájárulás elszámolási, adóbevallási gyakorlata megfelel-e a jogszabályi előírásoknak. Az átlagos statisztikai állományi létszámot helyesen állapították-e meg, a megváltozott munkaképességű személyeknél megfelelő dokumentumokkal támasztották-e alá a kedvezményre jogosultságot.

23 Ellenőrzési program Az adóbevallási kötelezettségnek határidőben és minden arra kötelezett intézmény vonatkozásában eleget tettek-e. Az előleg bevallási kötelezettséget is teljesítették-e. Több intézmény gazdálkodási feladatait végző intézmény esetében a hozzájárulási kötelezettségre kötelezett, illetve nem kötelezett intézmények körét helyesen állapította-e meg.

24 Ellenőrzési program Folyamatosan figyelemmel kísérik-e a létszámváltozásokat. (korábban nem kötelezett intézmény a kötelezetti körbe kerülhet!) Rendelkeznek-e minden intézmény vonatkozásában: az átlagos statisztikai állományi létszám meghatározásához szükséges adatokkal. A megváltozott munkaképességű dolgozók igazolásai megfelelnek a jogszabályi előírásoknak. Vezetik-e a megváltozott munkaképességű személyekről a nyilvántartást.

25 Ellenőrzési program Az átlagos statisztikai állományi létszámot a jogszabályi előírásoknak megfelelően számították-e. Csak olyan személyt vettek-e figyelembe, akit a figyelembe lehet venni megváltozott munkaképességű személyként. Minden megváltozott munkaképességű személyt figyelembe vettek-e. A részmunkaidősöket, megbízási díjasokat (60 óra) beszámították-e. Az éves adókülönbözetet megfelelően számították-e ki. Adófolyószámla ellenőrzése.

26 Ellenőrzési jelentés Főbb megállapítások a következők:
A GEI a hozzájárulás bevallási és előlegfizetési kötelezettségének minden esetben határidőben eleget tett. A GEI a hozzájárulási kötelezettségre kötelezett, illetve nem kötelezett intézmények körét helyesen állapította meg. Az ellenőrzött intézmény rendelkezik az átlagos statisztikai állományi létszám meghatározásához szükséges adatokkal. A megváltozott munkaképességű dolgozók igazolásai megfelelnek a jogszabályi előírásoknak. A részmunkaidős dolgozókat nem egész főnek tekintették, továbbá a havi 60 órát elérő megbízottakat figyelmen kívül hagyták, emiatt adóhiány keletkezett.

27 Ellenőrzési tapasztalatok
Az előleg bevallási kötelezettségnek nem tettek eleget. Megváltozott munkaképességű személyként beszámítottak olyan személyt, akit csak napi 3 órában foglalkoztattak (napi 4 óra alatt nem számítható be). Nem minden megváltozott munkaképességű személyt vettek figyelembe. A dolgozónak határozott időre állapítottak meg 50% munkaképesség csökkenést. A határozott idő letelte után nem ment el felülvizsgálatra, onnantól nem számítható be. A megváltozott m. képességű dolgozó kilépett és utána is figyelembe vették. Nyilvántartást nem vezettek.

28 Ellenőrzési tapasztalatok
Az éves elszámolásnál nem állapították meg a megváltozott munkaképességű személyek éves átlagos statisztikai állományi létszámát. (évközi ki és belépéseket ugyanúgy figyelembe kell venni, mint a munkaügyi statisztikai létszám számításnál). Előleget fizettek, de nem vallottak sok nem valós túlfizetés mutatkozott az adófolyószámlán. Az adóhatóság levélben értesítette az intézményt arról, hogy a bevallást nem dolgozta fel, mert rossz nyomtatványon adták be. Az intézmény nem adott be jó bevallást, ezért a NAV mulasztási bírságot vetett ki.

29 Ellenőrzési tapasztalatok
A rehabilitációs hozzájárulás negyedéves előlegét március, június és szeptember hónapi 01-es bevallásokon kellett volna bevallani. Az Intézmény minden hónapban adott be nullás 01-es bevallást. A bevallásokon pedig jelezte, hogy a bevallást rehabilitációs hozzájárulás előlege miatt nyújtja be. Rehabilitációs hozzájárulás miatt csak negyedévente jelentkezik bevallási kötelezettség. E miatt a NAV hibernálta a bevallásokat, ami azt jelenti, hogy nem dolgozta fel. Ha nem adtak be bevallást, pótbevallást kell beadni. Ha a NAV feldolgozta a beadott nullás bevallásokat, akkor viszont önellenőrzéssel kell helyesbíteni a március, június, szeptember hónapokat. Az említett évekről nincs folyószámla az Intézménynél, ezért hitelt érdemlően csak úgy állapítható meg, hogy pótbevallást, vagy önellenőrzést kell-e benyújtani 2008., illetve 2009-es évekre, ha a bevallások benyújtása előtt személyesen egyeztet az Intézmény az Adóhatósággal.

30 Ellenőrzési tapasztalatok
A KIR programból rendelkezésünkre bocsátott adatok alapján a negyedéves átlagos statisztikai létszám fő, ebből a közhasznú foglalkoztatottak 40 fő, a rehabilitációs hozzájárulás alapja 78,8 fő, ennek 5 %-a a foglalkoztatási szint, ami 3,94 fő. A ténylegesen foglalkoztatott megváltozott munkaképességűek átlagos statisztikai létszáma 4,7 fő. Tehát fizetendő fő ebből adódóan 0. A megváltozott munkaképességű személyeket az Intézmény időarányosan vette figyelembe, ezért 3,63 főt számolt, amit 4 főre kerekítettek. Szerencsére adókülönbözet nem keletkezett. Tévesen számolt az intézmény, de a megváltozott m. képességűek létszáma így is elérte a kötelező szintet.

31 Ellenőrzési tapasztalatok
havi létszám adatok alapján 1 fő volt 30 napot meghaladó táppénzen, 3 fő volt gyes-en, 79 fő egész hónapban foglalkoztatott volt, 1 főt január 25-én, 1 főt január 24-én, 1 főt január 20-án vettek fel. A statisztikai állományi létszám 79fő×31 nap=2449 1fő×7 nap=7 1fő×8 nap=8 1fő×12 nap=12 napra számolható be. Összesen: 2476/31=79,87 Fő, ami egy tizedesre kerekítve 79,9 fő. Ez alapján a kötelező foglalkoztatási szint 3,9 fő. Adóelőleg fizetési kötelezettség nem keletkezett, mert 4 fő megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztattak.

32 Aktuális belső ellenőrzési feladatok
Éves terv készítése. Az éves ellenőrzési tervet a 4 éves stratégiai terv és kockázatelemzés alapján kell elkészíteni. A költségvetési szerv vezető, önkormányzat esetén a képviselőtestület hagyja jóvá. A fejezetet irányító szerv belső ellenőrzési vezetője az éves ellenőrzési tervek jóváhagyását megelőzően konzultációt kezdeményez az adott fejezet irányítása alá tartozó költségvetési szervek belső ellenőrzési vezetőivel az ellenőrzések koordinációja érdekében.

33 Éves terv A belső ellenőrzési vezető az éves ellenőrzési tervet jóváhagyásra megküldi a költségvetési szerv vezetőjének. A jóváhagyást követően a költségvetési szerv vezetője megküldi a fejezetet irányító költségvetési szerv belső ellenőrzési vezetője részére minden év november 15-ig. Helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén a belső ellenőrzési vezető a tárgyévre vonatkozó éves ellenőrzési tervét megküldi a jegyző, illetve főjegyző részére a tárgyévet megelőző év november 30-ig. Társulás esetén a költségvetési szerv vezetője és a társulási tanács elnöke részére. Helyi önkormányzatok esetében az éves ellenőrzési tervet a képviselő-testület a tárgyévet megelőző év december 31-ig hagyja jóvá. Fejezetet irányító szerv belső ellenőrzési vezetője kidolgozza, és a fejezetet irányító szerv vezetője minden év december 31-ig megküldi az államháztartásért felelős miniszternek a következő évre vonatkozó éves ellenőrzési tervét, valamint a fejezethez tartozó költségvetési szervek éves ellenőrzési tervei alapján összeállított összefoglaló éves ellenőrzési tervet.[

34 Belső ellenőrök továbbképzése
ÁBPE-továbbképzés I.” teljesítésének kötelezettsége a belső ellenőrt az engedélykiadás évét követő évben terheli. A továbbképzés vizsgával zárul. ÁBPE-továbbképzés II.” teljesítésének kötelezettsége a belső ellenőrt az „ÁBPE-továbbképzés I.” sikeres elvégzését követően kétévente (naptári évben számolva) terheli. Kimentési lehetőség van. December 15-ig lehet benyújtani. Indokolni nem kell. Sikertelen vizsga esetén a pótvizsgát dec. 15-ig lehet letenni.

35 Gazdasági vezetők továbbképzése
szakmai továbbképzésen való részvétel a gazdasági vezetők számára a gazdasági vezetővé történő kinevezés vagy megbízás évében kötelező, kivéve, ha a vezetői kinevezésre vagy megbízásra az adott év július 1-jét követően került sor. költségvetési szervek vezetői számára a költségvetési szerv vezetőjévé történő kinevezés vagy megbízás évében kötelező. Ha a vezetői kinevezésre vagy megbízásra az adott év július 1. után kerül sor, akkor a kinevezést vagy megbízást követő évben kötelező.

36 Továbbképzési kötelezettség
A 28/2011. (VIII. 3.) NGM rendelet július1-i módosítása lehetőséget biztosít arra, hogy az a továbbképzésre kötelezett belső ellenőr, aki határidőre nem teljesítette képzési kötelezettségét elkerülhesse a belső ellenőrök nyilvántartásából történő törlését. A rendelet 3/B. § (1) bekezdése alapján: " Nem törölhető a nyilvántartásból a 3/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján azon továbbképzésre kötelezett személy, aki – a határidő lejártát követően – úgy teljesíti ezen kötelezettségét, hogy a kötelező továbbképzés képzési programjában meghatározott előzetes tudásszint-felmérésen legalább 80%-os eredményt ér el. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott mentesítés feltétele, hogy az érintett személy a tudásszint-felmérésen az erre vonatkozó felszólító levél kézhezvételét követő 6 hónapon belül részt vesz. Aki az előzetes tudásszint-felmérésen akadályoztatása miatt nem tud részt venni, egy alkalommal lehetősége van a vizsga pótlására a meghatározott 6 hónapon belül. A sikertelen tudásszint-felmérő megismétlésére nincs lehetőség."

37 Munkaügyi ellenőrzés program
A vizsgálat célja: annak megállapítása, hogy az Intézmény munkaügyi nyilvántartásai megfelelnek-e a jogszabályi előírásoknak. Ennek keretében megvizsgálásra kerültek a kinevezések, munkaköri leírások, kinevezésekhez kapcsolódó tájékoztatások tartalma, formája, munkaügyi nyilvántartások (jelenléti ív, munkaidő-beosztás, szabadság és egyéb távollétek biztosítása és nyilvántartása), munkaidő, pihenőidő, munkarend, munkaidő-beosztás szabályai.

38 RÉSZLETES VIZSGÁLATI FELADATOK
A Szervezeti és Működési Szabályzat vizsgálata A munkaviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettség vizsgálata A dolgozókat bejelentették a kincstáron keresztül a NAV-nak A kinevezések vizsgálata a kötelező tartalmi elemek meglétének ellenerőzése a munkaköri leírások megfelelőségének ellenőrzése személyi anyagok tartalma, tárolása, A munkaköri leírások vizsgálata munkaköri leírások meglétének ellenőrzése, munkaköri leírások tartalmi vizsgálata.

39 RÉSZLETES VIZSGÁLATI FELADATOK
Tájékoztatási kötelezettség betartásának vizsgálata! Munkaidő nyilvántartása megfelelőségének vizsgálata Jelenléti ívek vezetése. Egyéb nyilvántartások ellenőrzése Munkaruha kihordási idő, Munkavédelmi oktatásban részesült-e, Kötelező orvosi vizsgálatok időpontja.

40 Köszönöm a figyelmet Nagyné Véber Györgyi