Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

NYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "NYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ"— Előadás másolata:

1 NYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ
BMEGT41M103 2018/2019. tavasz Előadástechnika Üzleti, tárgyalási prezentáció 2. Alkalom 2019. március 05.

2 Előadási gyakorlat Az eddigi NYIK órák számodra legfontosabb 2 előremutató tanulságát kell előadni! Fogalmazd meg a 2 tanulságot! Formáld meg úgy, hogy informatív, érdekes, hatékony prezentáció legyen! A prezentáció: Kijövetel Megvárni figyelemkoncentrációt Köszöntés Prezentáció Zárás: „Köszönöm a figyelmet, várom a kérdéseket!”

3 A kontraszt megvilágító
Ha csak egyetlen előadástechnikai útravalót adhatnék… … a következő lenne: A kontraszt megvilágító erejű!

4 Előadástechnika 2. bírálatkezelés
Egy és két funkciós prezentációk sajátosságai Tárgyalási prezentáció

5 Bírálatkezelés Ami védhető a munkád alapján, belülről
szerepel a dolgozatban, csak „össze kell rakni” a bírálati kérdés feldobja neked a labdát csak szerinted van benne explicit módon Ami kiegészítéssel védhető az azóta elvégzett munka, kutatás eredményeképpen, vagy még további kutatás révén válaszolható meg ne csinálj úgy, mintha benne lenne a dolgozatban arra kíváncsi, hogyan gondolkodsz, vagy pld. hogy azután is fontos volt-e a téma, hogy leadtad a dolgozatot stb. a válasz hasonlít a kérdések 2. kategóriájára (lásd fentebb): a válaszhoz eljutás lépéseit fontosak Amit el kell engedni ne védd a védhetetlent: nem fog menni! a belátási, mérlegelési képesség pozitív

6 Bírálatkezelés 2. Hol van a válasz helye a prezentációban?
A monológ szakasz végén, a kérdések előtt Beleszámít a prezentációs időbe, ezt tervezd be Ismertesd a kérdést/tűntesd fel a dián és válaszold meg egyértelműen, világosan Az előadás ívébe beépítve Az előadás adott pontján ismerteted a kapcsolódó kérdést és a választ Akkor érdemes, ha a választ hosszabban kell megalapozni, és jól lehet ebbe az irányba vezetni az előadást Vegyes A kérdések egyrészét a), másrészét b) módon

7 Prezentáció típusok funkció szerint
Egy funkciós prezentációk Külön írásbeli doku és külön prezentáció a szóbelihez Írásbeli: pld. word alapú dokumentum, szóbelire pedig egy ppt, pdf stb. alapú anyag. Két funkciós prezik Nincs külön a szóbelihez, hanem csak egy dokumentum van. Jellemzően ppt alapú Ennek az egy ppt alapú dokunak kell olyannak lennie, hogy mindkét funkciót be tudja tölteni.

8 Példák két funkciós prezentációs dokumentumra

9 Milyen fő kérdésekre ad választ?
Megközelítés a helyzet hosszú távú javítására 1. Stratégiai tervezés 2. Akció tervezés 3. Megvalósítás Mi a lépés célja? Helyzetértékelés Célok és preferenciák azonosítása Lehetséges és szükséges fejlesztési akciók azonosítása Fejlesztésekhez szükséges erőforrások azonosítása Fejlesztési akciók rangsorolása Ütemezés Kiválasztott fejlesztési akciók végrehajtása Milyen fő kérdésekre ad választ? Mik a stratégiai célok, hová tartson a cég rövid-hosszú távokon? Milyen a cég belső helyzete abszolút és relatív értelemben? Milyenek a külső kapcsolódási pontok (partnerekkel, ügyfelekkel stb.)? Mire van szükség a stratégiai célok eléréséhez? Milyen erőforrás hiányok/többletek vannak és ez hogyan egyensúlyozható? Milyen új működési és szervezeti formáknak kell kialakulni? Az összefüggések, korlátok és lehetőségek alapján mik a legfontosabb feladatok és ezek hogyan ütemezhetőek optimálisan? Hogyan kell végrehajtani a konkrét fejlesztési/ szervezési / gazdálkodási lépéseket?

10 Becsült humánerőforrás ráfordítás (embernap) később meghatározható
Miben tudunk segíteni? Becsült humánerőforrás ráfordítás (embernap) Feladat Helyzetértékelés kiegészítése Legnagyobb beszállítói szerződések vizsgálata és javaslattétel akciókra Strukturáltabb helyzetértékelés készítése (A meglévő külső-belső elemzések és a meghatározott stratégiai prioritások alapján) Akciók strukturált összegyűjtése és alapszintű definiálása Definíciós sablon kialakítása Akciók közös alapszintű kidolgozása 1. Stratégiai tervezés 4 2 2. Akció tervezés Részletes akcióterv elkészítése Szelekciós kritériumok közös kidolgozása Kiválasztott akciók részletes kidolgozásának támogatása (erőforrásigény, üzemezés, összefüggések) Akcióterv sablon elkészítése Ütemezés, akcióterv véglegesítése 5 3. Megvalósítás Dinamikus cég-modell kidolgozásának támogatása A cég vezetői információs rendszerének kidolgozása később meghatározható 10

11 Egy másik példa két funkciós prezentációs dokumentumra

12 A cégszervezet és folyamatainak újragondolása
A projekt környezete A projekt célkitűzései A cégszervezet felkészítése a küszöbön álló kihívásokra A szervezet működésének korszerű leképezése A cég elvárásainak megfelelő termék-portfolió kidolgozása A projekt során megvalósítandó: A vállalat egészét átfogó folyamatok részletes tervrajzának elkészítése létszámcsökkentési és más költségmegtakarítási lehetőségek meghatározása főbb mutatók meghatározása A cég a termékközpontú szervezetté átalakulás szakaszában van a jelenlegi adminisztráció központú szerkezet felszámolása a kívánt szerkezet kidolgozva, a folyamatok tervrajza még nem készült el feszített ütemterv, mivel az új szerkezetnek január 1-én már „élnie” kell

13 A kétfunkciós dokumentumok jellemzői
Nem felelnek meg bizonyos előadástechnikai sztereotípiáknak: Ne legyen 18-asnál kisebb a betűméret! Ne szerepeljenek a dián egész mondatok, csak kulcsszavak! Ne legyen rajtuk sok információ, részlet, mert az elvonja a figyelmet!

14 A kétfunkciós dokumentumok jellemzői 2.
Mi az, amit ténylegesen megvalósítanak, megjelenítenek: Az információk strukturálása kiemelten fontos. A szöveg is strukturált, tagolt, megvilágító erejű szerkezetbe rendezett. Élesen elválik a fő struktúra szint mélységig, valamint az alátámasztó, részletező információk. A vizualitás nem öncélú szemléltetés, hanem szigorúan tartalomvezérelt: maga a vizuálisan megjelenő struktúra is információt hordoz. munkát, tudást, hozzáadott értéket jelenít meg.

15 dokumentumok jellemzői
A kétfunkciós dokumentumok jellemzői A fő struktúra A részletek 2-4 szint mélységig adja a szóbeli előadás keretét, vázlatát. Az ügyfél, megrendelő számára az eredmények/munka azonosíthatóságát biztosítja: mik a legfontosabb eredmények és azok részletei hol találhatók. Egyfajta térképet ad: mit és hol fog megtalálni azzal kapcsolatban, ami alapján majd a későbbiekben dolgoznia kell. A részletező, alátámasztó információk a fő struktúra alatt. Ez a szóbeli bemutatás során nem kap elsődleges szerepet. Igazi funkcióját akkor nyeri el, amikor az ügyfélnek/ megrendelőnek tovább kell dolgoznia velük. Ehhez elég pontosnak, részletesnek, bizonyító erejűnek kell lenniük, nem lehetnek vázlatosak. Szerephez juthatnak még a bemutatás során, ha kérdések merülnek fel egy-egy ponton.

16 Az üzleti prezentációk alapvető egységei

17 Az üzleti prezentációk alapvető egységei
Vezetői összefoglaló Kifejtő rész Az összefoglaló kifejtése, indoklása, részletezése Elemzések előtérben az összefoglalásukkal, főbb összesített adatok, következtetések alátámasztásukkal Mellékletek Egyes aggregált adatok kibontása, dokumentálása. 1717

18 Vezetői összefoglaló A vezetői összefoglaló az egész stratégiai stb. dokumentum tömör tartami összefoglalását nyújtja. Ennek áttanulmányozása után az olvasónak meg kell értenie a koncepció, terv, stratégia stb. lényegét. Két kiemelt funkciója van: Annak eldöntését szolgálja, hogy érdemes-e végigolvasni az egészet! Döntések, viták, vezetői megbeszélések esetén biztosítja a legfontosabb, releváns, minimálisan szükséges szempontokat, infókat. A VÖ-fejezet röviden, tömören, meggyőzően és érzékletesen megvilágítja a rákövetkező kifejtő szakasz főbb pontjait. Emiatt: követi, leképezi a kifejtő szakasz főbb pontjait. 1818

19 Vezetői összefoglaló stílusa
Abból indulj ki, hogy a döntéshozók és a döntést befolyásolók lényegében csak a VÖ-t olvassák Emiatt a VÖ-nek világos képet kell adni a helyzetről, a piacról, a versenytársakról, a megoldás módjáról, indokoltságáról, a megcélzott eredményekről A VÖ fogja meghatározni a döntési helyzet beszédmódját: mit látnak problémának, megoldandó helyzetnek stb. A döntéshozóknak több pályázat közül kell dönteni, és az a nagyon kemény kérdés áll előttük, hogy miért a Tiedet vegyék meg, szánjanak rá X milliót a megvalósításra? Javasolt: kontrasztos, markáns, „dramatikus”, sarkító beszédmód, DE nem mondunk olyat, ami nem igaz, nem ferdítjük el a dolgokat 1919

20 Vezetői összefoglaló helye és terjedelme
Helye: a dokumentum elején A lehető legkevesebb dolog előzze meg, pld. fogalommagyarázat, jelölések és rövidítések feloldása) Bár az összefoglaló az dokumentum elején szerepel, de csak az egész kidolgozásának befejezése után lehet jól elkészíteni. Terjedelme Szokásos javaslat szerint: 2-3 oldal terjedelemben. Kb. 5-7%, de semmiképp sem több, mint max. 10%-a teljes doku méretének 10 oldalas doku esetén max. 1-2 oldal a VÖ egy kb. 100 oldalas doku esetén sem több a VÖ, mint 5-7 oldal 1-2 ppt/40 ppt 2020

21 Vezetői összefoglaló példák
1. A sávolyi MotoGP pálya (Balatonring) tanulmánya: 2. Budapest 2024 Nyári Olimpiai és Paralimpiai Játékok Megvalósíthatósági Tanulmány: 2121

22 A kifejtő rész Az S-C-Q-A szerkezet
Egy lehetséges és bevett szerkezet a kifejtő rész felépítésére Ha a kifejtő rész ilyen szerkezetű, akkor a vezetői öff. rész is ezt kövesse Situation-Complication-Question-Answer Situation-Complication-Resolution Helyzet-Probléma-Kérdés-Válasz Vannak egyes területekre további speciális bevett szerkezetek, pld. üzleti-pénzügyi tervek stb. 2222

23 Tárgyalási prezentáció
bizonyító, megalapozó, érvelő típusú prezentációkat tartottuk szem előtt: Egyrészt azért, a hallgató számára jellemző helyzetek első körben ilyen prezentációkat feltételeznek, pld.: Szakdolgozat vagy diplomavédés, TDK és OTDK előadás stb. Másrészt a hallgató végzést követő szakmai élete során számos helyzet a racionális-tényfeltáró vitatípusnak megfelelő prezentációkat feltételez, pld.: annak bizonyítását, tisztázását, hogy Budapestnek megéri olimpiát rendezni, a Challenger fellövése a jelenlegi időjárási körülmények és az előállt műszaki kockázatok mellett nem biztonságos, megalapozott a gyanú, hogy Irak rendelkezik tömegpusztító fegyverekkel, egy megvalósulásra leadott födém vasalási tervében benne maradt hiba újra tervezést tesz-e szükségessé

24 Tárgyalási prezentáció
Az alapvetően érdekütközés jellegű konfliktust magukban rejtő helyzetekhez azonban a korábban javasolt szerkezet nem passzol A tárgyalási helyzetekhez, az üzleti tárgyalás típusú vitához az SCQA struktúrát követő prezentáció javasolt DE: az SCQA jellemzően tanácsadói beszédmódját egy kölcsönös partneri viszonyt feltételező stílussá kell alakítani Ellenőrizd a 2. személyű, partneri perspektívából, hogy rendben vannak-e az arányok, nincsenek-e problémás melléküzenetek? Ellenőrizd a 3. személyű, semleges perspektívából, hogy rendben vannak-e az arányok, nincsenek-e problémás melléküzenetek?

25 Az SCQA szerkezet A háttér, kiindulási helyzet
Az érdekütközési helyzethez vezető folyamat és történések ismertetése: a kérdéses téma, a célok, a feladatok, az adottságok, az erősségek, a kérdés története, az adott piaci helyzet, jogi háttér stb. ismertetése. Rendezd be a színpadot! Kik a szereplők? Mik a legfontosabb előzmények, amelyek életre hívták a helyzetet? A prezentációt az is értse, aki úgy esik be a meetingre, hogy semmit nem tud az előzményekről Célszerű egyetértési pontokat megjeleníteni benne A folyamatok és események elemeinek bemutatása fair, elfogulatlan legyen, ne preferáld a saját nézőpontodat: ellenőrizd 2. és 3. személyű nézőpontból! 2525

26 Az SCQA szerkezet 2. A probléma, a konfliktus
Az érdekütközés, mint megoldandó probléma, közös kihívás bemutatása Komplikációk, gyenge pontok, ami frissen történt, új fenyegetés vagy lehetőség. A beavatkozás oka, mindaz, amiért ez a javaslat elkészült (piaci problémák, a jogi háttér megváltozása, politikai változások, a cég jó hírének összeomlása, új vásárlói kapacitás megjelenése, a versenytárs kiszorulása stb.) Az érdekütközés elemeinek bemutatása fair módon, elfogulatlanul történjen, ne preferálja a Te nézőpontodat: ellenőrizd 2. és 3. személyű nézőpontból! 2626

27 Az SCQA szerkezet 3. A kérdés „Hogyan tudjuk közösen …”
„Hogyan tudunk megoldani egy …” „Hogyan tudjuk az Önök számára előnyös, megfelelő, értékes stb. …” A kérdés sűríti a probléma lényegét. Ez lesz a mérce, amihez a megoldásokat mérjük. Segít a javaslatok megrostálásában: kiszűri, mi az, ami helyből nem jó javaslat, nem megoldás a problémára. Célszerű egyetértési pontként megfogalmazni 2727

28 Az SCQA szerkezet 4. A válasz: megoldási javaslatok és stratégiák
Tárgyalástechnikai eszköztárként minimum alku/csere típusú hozzáállásból megfogalmazva Rugalmasságot mutasson: a tárgyalás rugalmas eszköztár Ne legyen agresszív, „kizárólag így képzelhető el a megoldás” hatású Kínáld fel, hogy majd partner is megfogalmazhassa az ő javaslatait, válogathasson belőle, adhasson hozzá stb. Azt mutasd meg, hogy van megoldásod/megoldásotok, és hogy hiszel abban, hogy valamilyen módon – pld a prezentált módokon – megoldható az érdekütközés A megoldási alternatívák, megküzdési módok, stratégiák kapcsán a hogyanok és miértek előnyeikkel (szükség esetén kockázataikkal) együtt bemutatva 2828

29 Az SCQA szerkezet 5. Összefoglalás: a javaslat lényegének tömör kimondása Egy 20 perces bemutató kb tartalmas ppt diát bír el. Helyzet: 1-2 db dia. Probléma: 1-2 db dia, de együtt kérdéssel összesen inkább csak 3 db. Kérdés: 1 db dia Válasz: db dia Összefoglalás: 1 db dia 2929

30 Prezi linkje:

31 BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
HONLAP BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

32 BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
FACEBOOK BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

33 BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
BLOG BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

34 OHV OHV=Oktatás Hallgatói Véleményezése (Neptun-kérdőíveken keresztül)
Számít a véleményed! OHV=Oktatás Hallgatói Véleményezése (Neptun-kérdőíveken keresztül) BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék


Letölteni ppt "NYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ"

Hasonló előadás


Google Hirdetések