Az önkormányzatok és a munkaügyi kirendeltségek kapcsolata az „Út a munkához” program megvalósításában (Jó gyakorlatok)  Budapest, 2009. november 24.

Az előadások a következő témára: "Az önkormányzatok és a munkaügyi kirendeltségek kapcsolata az „Út a munkához” program megvalósításában (Jó gyakorlatok)  Budapest, 2009. november 24."— Előadás másolata:

1 Az önkormányzatok és a munkaügyi kirendeltségek kapcsolata az „Út a munkához” program megvalósításában (Jó gyakorlatok)  Budapest, november 24.

2 állami foglalkoztatási szervvel
Együttműködési kötelezettség RSZS RÁT az önkormányzat által kijelölt szervvel ( kivétel az egészségkárosodottak) állami foglalkoztatási szervvel Kivétel: ha a segélyre jogosult az önkormányzattal megállapodást köt- 1 éves időtartam (közfoglalkoztatás) Beilleszkedési program készítése Álláskeresési megállapodás megkötése Képzésen részvétel (35 év feletti), munkaügyi kirendeltség szolgáltatásainak igénybevételére lehetőségek (önkéntes alapon) Kinél? Előírhatja a családsegítő szolgáltatóval való együttműködést

3 Családsegítő szolgáltatás
Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 64. § A családsegítő szolgáltatás olyan személyes szociális szolgáltatás, mely a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul az egyének, családok, valamint a különböző közösségi csoportok jólétéhez, fejlődéséhez továbbá a szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz. A szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

4 Szolgáltatás célcsoportja-jogszabály alapján
A családsegítés alapvetően problémaspecifikus szolgáltatás, de a jogszabály kiemel néhány célcsoportot: A tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha a) a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és b) a kiskorú érdekei - a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül - e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók.

5 Családsegítő szolgáltatás lényege
Lakókörnyezethez közeli „folyamatos” elérhetőség (mobilizálhatóság) A lakóhelyen történő személyes kapcsolattartás, szolgáltatásnyújtás Szolgáltatásai az életminőség romlásának megelőzésére, annak javítására, a meglévő képességek szinten tartására és fejlesztésére irányulnak.

6 Családsegítő által nyújtandó szolgáltatások
a családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működtetése szociális és egyéb információs adatok gyűjtése az ellátást igénybe vevő megfelelő tájékoztatása érdekében, szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadás nyújtása az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezése, közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezése (üdültetés, táboroztatás, gyermekfelügyelet stb.) a működési területén élő lakosság számára, egyének illetve családok kapcsolatkészségének javítása érdekében a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő, mediációs programok és szolgáltatások, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatások szervezése pszichológiai, jogi és egyéb tanácsadást szervezése, speciális támogató, önsegítő csoportok szervezésének, működtetésének segítése

7 Jó gyakorlatok Szervezetek közti együttműködés standardizálása
Igénybe vevőknek nyújtott szolgáltatások

8 Szervezetek közti együttműködés standardizálása

9 A szervezetek közötti együttműködés- partnerség
Az inaktivitás feloldására irányuló szervezett segítés csak akkor lehet sikeres, ha a hátrányt okozó problémákat összefüggésükben vizsgáljuk és a szükséges szolgáltatásokat egymásra építve, egymást kiegészítve határozzuk meg. Egyetlen szervezet, csak a saját eszköz- és módszertárára építve nem képes az egyéni aktivitást gátló, akadályozó tényezők teljes körű feltárására és feloldására. Ezért szükséges azon partner szervezetek felkutatása, akikkel együttműködve a lehető leghatékonyabb módon segíthető vissza az egyén a foglalkoztatásba!

10

11 Integrációs Bizottság (Kaposváron 1997 óta működik)
Az IB olyan szakértői testület, mely az aktív korúak ellátására jogosult személyek vonatkozásában az együttműködésre kijelölt szervezet felé az egyéni élethelyzethez igazodó, beilleszkedést segítő programok és RÁT-k közül az együttműködésre kötelezettek tekintetében javaslatot tesz ( az IB-t 2009.januárig a Családsegítő működtette, 2009.január 1-től az Önkormányzat) Tagjai: Állandó tagok: munkaügyi szervezet munkatársa, családsegítő kijelölt munkatársa, önkormányzat- foglalkoztatási csoportjának- munkatársa Egyéb tagok: civil szervezetek , egészségügyi szektor képviselői (Az IB-ban résztvevők köre a helyi sajátosságoknak megfelelően bővíthető, de figyelembe kell venni, hogy minél nagyobb a csoport mérete, annál nehezebben megoldható a rugalmas működtetés!)

12 Integrációs Bizottság (Kaposváron 1997 óta működik)
Szervezeti szinten: Munkaszervezés: összefogja, és folyamatos kapcsolattartást biztosít azoknak a szakembereknek/szervezeteknek, akik a munka nélkül lévők munka-erőpiaci és társadalmi integrációjának eléréséhez hozzájárulni kívánnak. Közvetlen információáramlást biztosítása a résztvevők által aktuálisan szervezett programokról, szolgáltatásokról (pl. képzés, munkalehetőség, csoportfoglalkozás) és az azokon való részvétel módjáról és feltételeiről szóló tájékoztatás lehetőségét hordozza; az együttműködés hatékonyságának növelése érdekében az együttműködő felek által megfogalmazott igényeket gyűjti és azokra reagál (pl. igény: Munkaügyi Központ felé adott képzés iránti igény közvetítés), visszacsatolás lehetőségét teremti meg.

13 Integrációs Bizottság (Kaposváron 1997 óta működik)
Egyéni szinten: a kötelezettek körének meghatározását teszi lehetővé Cél, hogy csak azon ügyfelek esetében kerüljön előírásra a családsegítővel való együttműködés, akiknél az elérhető szolgáltatások érdemi segítséget nyújthatnak a foglalkoztatásba/ képzésbe történő belépést elősegítő felkészítéshez. az egyén és az adott szervezet együttműködésének (céljának, tartalmának, időtartamának) meghatározására ad lehetőséget:

14 Integrációs Bizottság (Kaposváron 1997 óta működik)
Konkrét szervezettel való együttműködés előírása kettős szerepet jelenthet: a diagnózis felállításához szükséges szolgáltatások körének meghatározása, az igénybevétel határidejének megjelölése. Az ügyfelek anamnézisének, helyzetének és állapotának felméréséhez (fizikai, egészségi alkalmasság, munkaerő-piaci előélet, tudások, ismeretek, kompetenciák, szociális helyzet, motiváció) szükséges szolgáltatások meghatározhatók. a fejlesztést szolgáló szolgáltatások (szolgáltatást nyújtó szervezet) körének/típusának meghatározása, az igénybevétel időtartamának rögzítése.

15 Integrációs Bizottság (Kaposváron 1997 óta működik)
egyénre szabottan a tájékoztatási kötelezettség teljesítését teszi lehetővé( visszacsatolás lehetőségét hordozza magában): a fejlesztő tevékenységekben való egyéni eredmények közvetlen kommunikálását teszi lehetővé, mely megalapozhatja a társszervekkel (pl. a családsegítővel) való további együttműködés megszüntetését. a különböző szervezetek által nyújtandó szolgáltatások egymásra építő, egymást kiegészítő jelleggel történő meghatározása, a szervezetekkel való együttműködésnek vagy adott szolgáltatás igénybevételének határidőhöz kötése, az érintett személy felkészítésének folyamatát átláthatóvá, és nyomon követhetővé teszi.

16 Tervszerű együttműködés melletti érvek
Idő és energia megtakarítást Kiszámítható szolgáltatásnyújtás Egyéni élethelyzethez igazodó együttműködések megkötés Felelősség áthárítása, és a támogatottak eredményre nem vezető (felesleges) együttműködésre való kötelezése kizárható

17 Igénybe vevőknek nyújtott szolgáltatások

18 A beilleszkedési program tartalmi elemei
Célcsoportra irányulva: 55. életévét betöltött személy esetében átképzés, a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzése érdekében felkészítés 14. év alatti gyermekét nevelő szülő esetén – ha a gyermek napközbeni felügyelete helyben nem biztosítható illetve egyéb okok pl. hiperaktivítás, magatartászavarok, magántanulói státusz esetében együttműködés a gyermekjóléti szolgálattal RÁT-sok közül a családsegítő szolgáltatóval együttműködésre kötelezettek Szolgáltatás nyújtás célja szerint: Foglalkoztathatóság javítása, álláskeresésre felkészítés (motiváció- és készségfejlesztéssel, képzettség erősítésével,pszicho-szociális megerősítéssel) Életminőség romlásának megelőzése/megakadályozása- társadalmi integráció erősítése, Más ellátáshoz juttatás segítése ( egyben kilépést is jelenthet)

19 Foglalkoztathatóság javítása / Álláskeresésre felkészítés
Egyéni tanácsadás keretében: motiváció és készség fejlesztés képzettség erősítése pszicho-szociális megerősítés Módszer: esetkezelésen belül személyes megerősítés, mentálhigiénés tanácsadás, mentális gondozás – a tartós munkanélküliségből következő pszichés traumák és a hátrányos helyzetből adódó nehézségek leküzdésére, adósságkezelési tanácsadás, szociális problémák kezelése, családi kapcsolatok rendezése, mediáció, pályaorientációs, pályakorrekciós tanácsadás: A szolgáltatatást igénybe vevő önismereti munkájának segítése, pályaválasztási, pályakorrekciós tanácsadás nyújtása azok számára, akik bizonytalanok abban, hogy milyen képzésbe/átképzésbe vegyenek részt.

20 Foglalkoztathatóság javítása / Álláskeresésre felkészítés
2. Álláskeresési készségek csoportos erősítése (munkavállalásra felkészítő csoporttréning) 3. Képzésbe eljuttatás segítése ( felkészítésre irányuló tanácsadáson túl, a képzésbe járás feltételeinek elősegítése, a képzésben maradás támogatása) 4.Egyéni képességek fejlesztése csoportosan kommunikációfejlesztő csoport, konfliktuskezelési készségek csoportmunkában, önismereti csoport, személyiségfejlesztő csoport.

21 Életminőség romlásának megelőzése - Társadalmi integráció erősítése
Cél: Egészségügyi – szociális –mentális állapotot javítása Re-szocializáció elősegítése Módszer: Szociális esetkezelés, családgondozás Szocializációs, kapcsolat építő csoportok Pszichológiai megerősítés/ tanácsadás, kezelésbe juttatás Intézményi kapcsolódás megőrzése

22 Más ellátáshoz juttatás
Pl. nyugdíj,leszázalékolás,gyermeknevelési ellátások, ápolási díj Tevékenység: Egészségi állapot felmérése - munkaképesség csökkenés megállapításának előkészítése Tanácsadás, ügyintézés segítése Információ nyújtás az ellátásokról és a munkaerő-piaci kapcsolódásokról

23 Kaposvár Számokban 2008 május 31: 2009. május 31:
Beilleszkedési programmal rendelkezők száma : fő Esetfelelősre jutó átlagos kliensszám: fő/ hó 2008. december 31-ig RSZS-es: fő 2009. március 31-ig (felülvizsgálat eredménye): RÁT-ra jogosult: fő RSZS-re jogosult: fő Megszűnt a jogosultsága: fő Közcélú foglalkoztatásban: fő 2009. május 31: RÁT megállapító határozat: fő RSZS megállapító határozat ( együttműködésre kötelezettek száma): 81 fő IB megbeszélés szerint EM-re kötelezett RÁT-osok száma: 26 fő

24 KAPOSVÁR SZÁMOKBAN

25 KAPOSVÁR SZÁMOKBAN

26 Folyósítás megszűnés oka

27 Kimenetek Számokban 2008. Május 31 2009. Május 31.

28 Tapasztalatok Közös szakmai felkészítés hiánya
RÁT-k esetén az EM-ra kötelezettek körének kérdése Időbeli kényszer-kötöttség „Megállapodásos viszony” – szankció (fokozatosság hiánya) Em-re kötelezett ügyfélszám csökkenés Szociális munka felértékelődése (homogén módon nehezebb ügyfélkör) Partnerség kiemelt fontossága

29 tapasztalatok A családsegítő szolgálatoknál
A személyi és tárgyi feltételek a korlátozottan állnak rendelkezésre (legsúlyosabb: nincs speciális feladatra létszámnorma, közlekedés feltételei hiányoznak) Az egyéni fejlesztési tervek kidolgozásához és a megvalósítási folyamat támogatásához szükséges szakmai tudással és tapasztalatokkal korlátozottan rendelkeznek.

30 „Eredményesség” feltétele
Az összeállított egyéni beilleszkedési programok csak akkor tudnak érdemi segítséget nyújtani a munkaerőpiacra történő reintegrációhoz, ha a különböző szervezetek kooperálnak, ismerik egymás szolgáltatásait, és a különböző szolgáltatásokat egymást kiegészítve, egymásra épülve határozzák meg. Mindez azonban azt feltételezi, hogy a szervezetek között folyamatos a kapcsolattartás, és zavartalan a kommunikáció.

31 Köszönöm a figyelmet! Szabó János