Készletek – Állandó felhasználási mennyiség (folyamatos)

Az előadások a következő témára: "Készletek – Állandó felhasználási mennyiség (folyamatos)"— Előadás másolata:

1 Készletek – Állandó felhasználási mennyiség (folyamatos)
Felhasználási függvény konstans felhasználás esetén Készlet függvény konstans felhasználás esetén

2 Készletek – Állandó felhasználási mennyiség (diszkrét)
Készletgrafikon konstans készletfelhasználás esetén Készlet felhasználási grafikon konstans értékek esetén

3 Készletek – Változó felhasználási mennyiség (diszkrét)
Változó mennyiségű konstans készletfelhasználás diszkrét értékű készletgrafikonja Változó készletfelhasználás felhasználási mennyiségének diszkrét értékű grafikonja

4 Készletek – Változó felhasználási mennyiség (diszkrét)
Q1 Q1 Q1 Q1 Q1 Q5 Q5 Q2 Q2 Q2 Q2 Q2 Változó mennyiségű konstans készletfelhasználás diszkrét értékű készletgrafikonja Q3 Q3 Q3 Q3 Q4 Q4 Q4 t1 t2 t3 t4 t5 Átlagkészlet kiszámítása: Qátlag=(Q1*t1+Q2*t2+Q3*t3+Q4*t4+Q4*t4)/tössz

5 Készletek – Lineárisan változó felhasználási mennyiség (diszkrét)
Q1 Q1 Q2 Q2 Q2 Q3 Q3 Q3 Q3 Q3 Egyenletesen változó mennyiségű konstans készletfelhasználás diszkrét értékű készletgrafikonja Q4 Q4 Q4 Q4 Q5 Q5 Q5 Q5 Q5 Q5 Q6 Q6 Q6 Q6 Q6 Q6 q6 q6 q5 q5 Egyenletesen változó készletfelhasználás felhasználási mennyiségének diszkrét értékű grafikonja q4 q4 q3 q3 q2 q2 q1 q1 t t t t t t pl.: q1=1; qn+1=qn+1; Q1=21 Átlagkészlet:

6 Készletek - Rendelési tételnagyság számítása -1
A rendelési tételnagyság meghatározása talán a legrészletesebben tárgyalt kérdéskör a készletgazdálkodási szakirodalomban. Ennek nagyrészt az az oka, hogy mind az egyszerre nagy mennyiségű rendelésnek, mind a gyakori, de kis tételű rendelésnek van egyaránt előnye és hátránya. Vizsgáljuk meg a következő esteket! Az “A” ábra szerint a választott időszakaszban egyetlen egy nagy tételű rendelést fogadtunk, a másodikban pedig erre időre négy kisebb rendelést adtunk fel. (A rendelt összes mennyiség az adott időszakban minkét esetben egyenlő volt.) Az átlagos készletet a középen húzott szaggatott vonal jelzi. Látjuk, hogy a “B” változat átlagkészlete az “A” változatnak csupán negyede, viszont gyakrabban kell rendelni és nagyobb lesz a készlethiány kockázata.

7 Készletek - Rendelési tételnagyság számítása - 2
Készlettartási költségek A költségek a készlet fizikai és értékjellegéhez tapadnak, azaz magukba foglalják: azokat a kiadásokat, amelyek a készletnek, mint fizikai tárgynak megőrzéséhez szükségesek, valamint azokat a “veszteségeket”, amelyek abból erednek, hogy a készletben lekötött tőke inaktív. (Ez a “veszteség” tehát nem más, mint elmaradt haszon, vagy másképpen “haszon-áldozat”.) Készletbeszerzési költségek A beszerzés költségei az árból, a rendelési kiadásokból, valamint a beszállító és a megrendelő közötti téráthidalás (szállítás, rakodás, csomagolás) költségeiből állnak. Fentiek szerint elméletileg létezik tehát az optimális rendelési tételnagyság.

8 Készletek - Rendelési tételnagyság számítása - 3
A gazdaságos rendelési mennyiség (GRM) A gazdaságos rendelési mennyiség (Economic Order Quantity, rövidítve: EOQ) a készletgazdálkodási szakirodalom jól ismert alapmodellje. A készlettartási költségek egyenesen arányosak az átlagos készletmennyiséggel, valamint az egységnyi készlet időegységre vetített készlettartás költségével. itt kk az időegységre jutó fajlagos készlettartási költséget, T a vizsgálat időtartamát jelenti. q/2 pedig a több rendelési periódusból álló időszak alatti átlagos készletmennyiséget jelenti, ha egyszerre q mennyiséget rendelünk. A rendelési költségek a következő egyenlettel írhatók le: ahol Q a vizsgálati időtartam alatti igény, kr pedig egy tétel rendelésének költsége.

9 Készletek - Rendelési tételnagyság számítása - 4
Az összes költség az előző két költségcsoport összege: Innen az “optimális” rendelési mennyiség differenciálással már könnyen meghatározható. Ebből q-t kifejezve megkapjuk az optimálisnak tekintett rendelési mennyiséget: Mivel az itt bemutatott formula nagyon egyszerű, ezért sok vállalatnál alkalmazzák, jóllehet az így kapott “optimális” érték csak bizonyos, ritkán meglévő feltétel mellett igaz. Akkor használhatjuk ezt a számítást, ha - a vizsgált időszakban az igény közel állandó és folytonos, - a számításhoz figyelembe vett költségek pontosak, - a pótlási idő elhanyagolható, - egyszerre csak egy árufélét vizsgálunk.

10 Készletek - Rendelési tételnagyság számítása -5
A gazdaságos rendelési mennyiséggel egyidőben rögzítettük a rendelés egyéb fontos paramétereit is, mint például a rendelések közötti időszakasz hosszát, vagyis a ciklusidőt. Ha T vizsgálati időtartam alatt összesen Q mennyiséget, továbbá minden alkalommal qopt tételnagyságot rendeltünk, akkor a rendelések száma a következő volt: Innen Topt a előzőekben qopt -ra kapott összefüggéssel kifejezhető: Ha bevezetjük a fajlagos, azaz időegységre eső igényt (felhasználást), akkor az „optimális” rendelési ciklusidő: ahol b az időegységre eső felhasználás (= Q/T)

11 Készletek - Rendelési tételnagyság számítása - 6
Számpélda Legyenek adottak a következők: Rendelési költség: pénzegység/tétel Készletfenntartási költség: , pénzegység/tétel/év Igény a vizsgált idő alatt: darab Vizsgált idő hossza: év Felhasználva a levezetett összefüggéseket a gazdaságos rendelési tételnagyság: Ha a készletfenntartás költségei a készlet értékétől egyenes arányban függnek, s annak 25%-át teszik ki, akkor nyilván 1 árudarab beszerzési ára 0,5 pénzegység. Miért? Azért, mert 0,50,25 = 0,125. Az összes költség tehát az időszakra (1 évre):

12 Készletek - Rendelési tételnagyság számítása -7
Számpélda (folytatás) Az előzőekben meghatározott optimális rendelési mennyiséghez tartozó “optimális” rendelési ciklusidő: Vagy ha nem ismerjük az optimális rendelési mennyiséget, akkor: év, azaz kb. 8 hét

13 Segítségét előre is köszönöm. Hirkó Bálint hirko@sze.hu
Kedves hallgatóm! Jó tanulást kívánok. Ha a bemutatóban bármilyen hibát talál, vagy az anyaggal kapcsolatban észrevétele van, kérem, küldjön t! Segítségét előre is köszönöm. Hirkó Bálint