Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Készletgazdálkodás és anyagszükséglet tervezés

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Készletgazdálkodás és anyagszükséglet tervezés"— Előadás másolata:

1 Készletgazdálkodás és anyagszükséglet tervezés

2 Készlet késztermékek, alkatrészek, kiegészítő termékek,
a vállalatnál adott pillanatban meglévő, a termelési vertikum különböző fokozatában elhelyezkedő anyagok, félkész-, és késztermékek állománya. - szélesebb értelemben a készlet magában foglalja az inputokat és outputokat és a termelésközi állapotban lévő termékeket. A termelői készletek jellemző csoportjai: késztermékek, alkatrészek, kiegészítő termékek, termelési készletek, anyagok

3 A készletelemzés célja
A készletezés általános célja: meghatározni, hogy mikor kell a rendelési tételeket feladni, és hogy mekkora legyen a rendelés. A készletezés céljai: a termék iránti változó kereslet kielégítésére az egyes műveletek függetlenségének fenntartására a termelésütemezés rugalmasságának biztosítására biztonsági tartalék az anyagok szállításánál adódó csúszások kivédésére a nagyobb rendelési mennyiségből adódó előnyök kihasználására

4 Készletezési költségek
A készletezési döntéseket a készletezéssel kapcsolatos költségek figyelembe vételével kell hozni. A következő készletezési költségekkel kell számolni: készlettartási költségek (termékváltás/átállítás költsége) megrendelési költségek hiányköltség A megfelelő rendelési/gyártási mennyiségek meghatározása az összköltségek minimalizálásával történhet, ahol az összköltség a három költségfajta - a készlettartás, a megrendelés/átállás és a hiányköltség - felmerüléséből származik.

5 A készletezési rendszer 1.
A készletezési rendszer gondoskodik a készletek fenntartásához és szabályozásához szükséges szervezeti rendszerről és működési politikáról. A rendszer felelős a termékek megrendeléséért és átvételéért: a megrendelés feladásának időzítésért, annak nyomon követéséért, hogy miből mennyit mikor és kitől rendeltek. A készletezési rendszer alapfeladata meghatározni, hogy egy adott termékből mikor rendeljünk és mennyit kell egy alkalommal rendelni

6 A készletezési rendszer 2.
A rendelés időpontja lehet: rögzített időközönkénti (T), a készletszint meghatározott minimális szintjétől függő (R) A rendelési tétel lehet: rögzített mennyiségű (Q) a készletezés maximális szintjétől függő (S)

7 A készletezési rendszer 3.

8 Készletezési modellek A "fűrészfog" modell

9 Készletezési modellek A "fűrészfog" modell
A fűrészfog modell akkor használható, ha mindent biztonsággal ismerünk: a termék iránti kereslet állandó és az égész periódus alatt változatlan, az átfutási idő (a rendeléstől az átvételig) állandó, a termék egységára állandó, a készlettartás költsége az átlagos készleten alapul, a rendelési és a termékváltási költség állandó a termék kereslete maradéktalanul ki van elégítve (nincs várakozás)

10 Készletezés összes költsége
ahol TC = teljes költség P = készlet egységára D = éves készletigény H = készlettartás éves egységköltsége Q = rendelési tételnagyság S = egyszeri rendelés költsége Q/2 = átlagos készletszint D/Q = rendelések éves száma

11 Optimális rendelt mennyiség
Az optimális rendelt mennyiség az a rendelt készlet, amelynél az összes készletezési költség a legalacsonyabb Az összköltség ott minimális, ahol az összköltség függvény meredeksége zérus. TC H(Q/2) S(D/Q) QEOQ

12 Optimális rendelési mennyiség (EOQ)
Tankönyvi (Polónyi 2007) jelöléssel: K = D* ka + D*kr/Q + Q/(2/kt) Munkafüzet jelöléseivel ugyanaz: TC=D*P+S(D/Q)+(Q/2)H TC’=0+(-DS/Q2)+H/2 0 = 0+(-DS/Q2)+H/2 azaz QEOQ = (2DS/H)-0,5

13 Néhány példafeladat Meghatározandó: EOQ d ROP
első újrarendelés időpontja D = 2,000 t S = 100 euró rendelésenként H = 25 euró/év/tonna I induló = Q0 = 120 t L = 12 nap N = 250 nap EOQ = √ (2 ∙ 2,000 t ∙ 100 euró) / 25 euró = 126,49 t d = 2,000 t / 250 nap = 8 t ROP = d ∙ L = 8 ∙ 12 = 96 t Első újrarendelés = 120 / 8 – 12 = 3. nap

14 Biztonsági készlet ROP b

15 EOQ modell biztonsági készlettel
készletszint Rendelési ciklus Q b Biztonsági készlet Time

16 Biztonsági készlet b = z ∙ σ ahol
z = biztonsági faktor a normál eloszlásból σ = a kereslet szórása az utánpótlási idő alatt Ha z =1,65 (95%) és a kereslet szórása 200 egység L alatt, akkor: b = 1,65 ∙ 200 = 330 egység

17

18 Példa b = z * σ = 1,65 * 20 = 33 tonna ROP = 300 + 33 = 333 tonna
L = 10 nap d = 30 tonna Kereslet szórása a teljes L alatt 20 tonna Elfogadott kockázati szint: 5% b = ? ROP = ? b = z * σ = 1,65 * 20 = 33 tonna ROP = = 333 tonna

19 További példák ROP = 8 * 10 + 33 = 113 ROP = 386 Q0 = Q = 400 t
d = 10 t/nap L = 8 nap b = 33 t ROP = 8 * = 113 ROP = 386 Q0 = Q = 400 t d = 16 t/nap L = 20 nap b = 66 t

20 Optimális termelési mennyiség modellje

21 Egyperiódusos, vagy "újságárus” modell
Itt az optimális döntés olyan mennyiség készletezése, ahol az utolsó egység eladásából származó haszon nagyobb, vagy egyenlő, mint az a veszteség, amely akkor keletkezik, ha az utolsó egység eladatlan marad. MP > ML - ahol MP = az N-edik termék eladásából származó haszon ML = az N-edik termék el nem adásából származó veszteség A fenti összefüggést úgy is használhatjuk, hogy az események valószínűségét vetjük össze. P(MP) > (1 - P) ML - ahol P annak a valószínűsége, hogy a terméket eladják, 1-P annak a valószínűsége, hogy a terméket nem adják el Azaz: P > ML / (MP+ML)

22 Példa - Egy termék ára 100 $, költsége 70 $
Példa - Egy termék ára 100 $, költsége 70 $. Minden eladatlan termék újrafelhasználási értéke 30 $. A kereslet a vizsgált időszakban 35 és 40 egység közé becsülhető: azaz 35 termék biztosan elkel, 40 egységnél több viszont biztosan nem adható el. A kereslet valószínűségeit az alábbi táblázat foglalja össze: MP= 100 $ - 70 $ = 30 $ ML= 70 $ - 30 $ = 40 $ P > ML/(MP+ML) = 40/(30+40) = 0,57 – TEHÁT 37 TERMÉK KELL A KÉSZLEZETZÉS VÁRHATÓ NYERESÉGE: P(MP) - (1-P)(ML) = 0,75 * ,25 * 40 = 22, = 12,5 $

23 ABC analízis A készletezésre is igaz, hogy néhány termék rendelkezik csak nagy részesedéssel, s a termékek többségének alacsony részesedése van. Az ABC elemzéssel a termékeket három csoportba sorolhatjuk: A: magas értékvolumen B: közepes értékvolumen C: alacsony értékvolumen

24 Anyagszükséglet tervezése Anyagszükségleti tervezési rendszer (MRP)
Az anyagszükséglet tervezési rendszer (Material Requirements Planning, MRP) a termelési tervből származtatott termelési vezérprogramra támaszkodva meghatározza a végtermék előállításához szükséges speciális alkatrészek és anyagok fajtáit, a szükséglet pontos mértékét és a termelési cikluson belül ezen tételek rendelésfeladásának, beérkezésüknek illetve gyártásuk befejezésének idejét.

25 Anyagszükségleti tervezési rendszer (MRP)
Az MRP rendszerben a termékek iránti rendelésekre támaszkodva egy vezérprogramot alakítanak ki. A vezérprogram megadja az adott időszakban előállítandó végtermékek számát. Anyagjegyzék azonosítja az egyes tételek előállításához szükséges anyagokat és azok pontos mennyiségét. A készletnyilvántartás tartalmazza a befejezett végtermékek számát, valamint a raktáron lévő, ill. megrendelt tételek mennyiségét.

26 Terme-lési vezér-prog-ram = azt mutatja be, hogy az egyes termékekből mikor (pl. melyik héten) hány darabot kell legyártani.

27 Anyagjegyzék az A végtermékhez 2 egység B, 3 egység C elemre van szükség. A B elem pedig 1 egység D, és 4 egység E elemből áll (stb.)

28 Tagolt ill. egyszintű anyagjegyzék

29 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Készletgazdálkodás és anyagszükséglet tervezés"

Hasonló előadás


Google Hirdetések