ÖNÉRTÉKELÉSI RENDSZER HATÁSA A SZERVEZETI KULTÚRÁRA 2018-BAN

Az előadások a következő témára: "ÖNÉRTÉKELÉSI RENDSZER HATÁSA A SZERVEZETI KULTÚRÁRA 2018-BAN"— Előadás másolata:

1 ÖNÉRTÉKELÉSI RENDSZER HATÁSA A SZERVEZETI KULTÚRÁRA 2018-BAN
Farkasné Egyed Zsuzsanna Forrás: KÖSZOE szakmai anyaga

2 TANFELÜGYELETI KIJELÖLÉSE NÉLKÜL IS
NOVEMBER 30-IG A DOKUMENTUMOK FELTÖLTÉSE AKTUALIZÁLNI AZ ELVÁRÁSOKAT A FELÜLETEN ÖNRÉRTÉKELÉSEK FOLYTATÁSA ÖNFEJLESZTÉSI TERVEK FELTÖLTÉSE VEZETŐ RÉSZÉRŐL FEJLESZTÉSI TERV FELTÖLTÉSE INTÉZMÉNYI INTÉZKEDÉSI TERV FELTÖLTÉSE

3 Szakértők jogos elvárása 1.
Kézikönyv: A kitöltött jegyzőkönyvet az erre kijelölt kolléga feltölti az informatikai rendszerbe, amely azt elérhetővé teszi a vezető részére. A jegyzőkönyv eredeti példányát az intézmény iktatja és az irattárban öt évig megőrzi. Tanfelügyeleti látogatás során a szakértők kérésére az intézményvezetőnek biztosítania kell a betekintés lehetőségét a jegyzőkönyvbe.

4 Szakértők jogos elvárása 2.
A pedagógus önértékelésének folyamata (7) A vezető önértékelésének folyamata /7) Az előző intézményi önértékelés vezetőre vonatkozó kérdőíves felmérésének eredményei6, amelyekbe a szakértők kérésére a tanfelügyeleti látogatás napján az intézményvezető köteles biztosítani a betekintést: Önértékelő kérdőív Szülői kérdőív Nevelőtestületi kérdőív Az intézmény önértékelésének folyamata (8)

5 Szakértők jogos elvárása 3.
Az előző intézményi önértékelés intézményre vonatkozó kérdőíves felmérésének eredménye7, amelyekbe a szakértők kérésére a tanfelügyeleti látogatás napján az intézményvezető köteles biztosítani a betekintést: Szülői kérdőív Nevelőtestületi kérdőív Az intézmény önértékelésének folyamata (8)

6 Szakértők jogos elvárása 4.
Az óvodapedagógus-ellenőrzés eredményeinek összegzése Az intézményellenőrzéskor az intézmény óvodapedagógusainak ha egy része részt vett már tanfelügyeleti ellenőrzésen, akkor a rendelkezésre álló értékeléseket a szakértők elemző módon áttekintik, különösen az alábbiakat figyelembe véve: Milyen átlagos eredménnyel zárultak az ellenőrzések az egyes területeken? Van-e olyan fejlesztésre megjelölt terület, amely valamennyi vagy a legtöbb értékelt óvodapedagógus esetében azonos? Van-e olyan erősség, amely valamennyi vagy a legtöbb értékelt óvodapedagógus esetében azonos? Az óvodapedagógusok értékelésének eredményei között van-e egyéb össze-függés, megfigyelhető(k)-e: Azonos szakmai munkaközösségben dolgozó óvodapedagógusok erősségeinek, fejleszthető területeinek azonossága, vagy az eltérő csoportban dolgozó óvodapedagógusok eredményei közötti eltérések, A módszertani felkészültség erősségeinek, fejleszthető területeinek azonossága? Van–e jelentős eltérés egyes óvodapedagógusok tanfelügyeleti és önértéke-lése között?

7 Szakértők jogos elvárása 5.
Amennyiben nem az intézményellenőrzést megelőzte a vezető ellenőrzése és értékelése a szakértők áttekintik a vezető értékelésének eredményét is, Önfejlesztési tervét. Amennyiben nem az intézményellenőrzés keretében kerül sor a vezető ellenőrzésére és értékelésére, a szakértők áttekintik a vezető értékelésének eredményét is. A fejlesztési terv tartalma:  a kiemelkedő terület(ek) felsorolása a fejleszthető terület(ek) a fejlesztés(ek) célja(i), indokoltsága, hivatkozás a tanfelügyelet vagy önértékelés ide vonatkozó eredményére, az elérni kívánt fejlesztési cél(oka)t, a cél(ok) teljesülését jelző mutató(k) elérni kívánt értékének meghatározása; a cél(ok) eléréséhez szükséges feladat(ok) (a feladat(ok) végrehajtásának tervezett módszerei, a feladatok végrehajtásának elvárt eredményei, a feladat(ok) ütemezése, a feladat(ok) végrehajtásába bevontak köre); a fejlesztési feladat főbb mérföldkövei, ellenőrzési pontjai.

8 SZERVEZETI KAPACITÁS EMBERI KAPACITÁS TÁRSADALMI KAPACITÁS
TUDÁS FELHALMOZÁSA NEVELÉS HAGYOMÁNYOK ÖRÖKÍTÉSE ÖKTATÁS IRÁNYÍTÁS FENNNTARTÓI ELVÁRÁS TELEPÜLÉSI IGÉNY ISKOLÁK BEFOGADÁSI KÉSZSÉGE KÖZMŰVELŐDÉSI TÁMOGATÁS BIZALOM NYITOTTSÁG ELFOGADÁS REFLEKTIVITÁS TOVÁBBKÉPZÉS ÖNKÉPZÉS TUDÁSMEGOSZTÁS TUDATÁBAN VAN MEGÉRTI ELHISZI CSELEKSZI VEZETŐ EMBERI KAPACITÁS SZERVEZETI KAPACITÁS TÁRSADALMI KAPACITÁS

9 Önértékelés Jogszabályok
2011 évi CXC Köznevelési Törvény § és §-a 20/2012 EMMI rendelet § 326/2013 Kormányrendelet I. II fejezet Útmutatók Országos Tanfelügyeleti kézikönyv Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez Önértékelési kézikönyv

10 Önértékelési szabályzat elkészítése
Dokumentum, fenntartó kérheti Értékelése része a beszámolónak és az éves munkaterveknek Tartalmát a testület határozza meg Ajánlott a kézikönyv elvárására építeni

11 Önértékelési csoport Állandó csoporttagok (3-5 fő) vezetői megbízás
Feladatuk: az önértékelési folyamat szervezése, irányítása A szabályzatban rögzíteni kell: a csoport feladatát a csoporttagok számát a működésük módját, feltételeit, jogosítványait (Pl. informatikai felület kezelése) hatáskörüket, felelősségüket (titoktartási kötelezettség!) a megbízás idejét beszámolásuk rendjét ellenőrzésük módját

12 A velőtestület tagjai is bevonhatók
Alkalmi csoporttagok, munkájukat az önértékelési csoport javaslatára (éves tervben rögzített) a vezető rendeli el Feladatuk: egy pedagógus önértékeléséhez az adatgyűjtés A szabályzatban rögzíteni kell: a működésük módját, feltételeit, az adatgyűjtés módszereit hatáskörüket, felelősségüket (titoktartási kötelezettség!) a megbízásuk idejét (a feladat elvégzésére szól) beszámolásuk rendjét ellenőrzésük módját A kérdőívvel megkérdezettek számát (ajánlott: reprezentatív 20-25%

13 Csoportszervezés a feladathoz szükséges személyek számát:
pedagógus önértékelés esetén az tevékenység látogatás/megbeszéléshez 3 fő: 1 vezető, 1 azonos szervezésű csoportban dolgozó óvodapedagógus, 1 csoporttárs pedagógus vezetői önértékelés esetén 1 fő az intézményvezetés, 2 fő az önértékelési csoport tagja intézményi önértékelés esetén 1 fő az intézményvezetés, a teljes önértékelési csoport valamint a feladatok mennyiségéhez szükséges bevont pedagógus. Az adatgyűjtési feladatokat az önértékelési csoport vezetője osztja szét

14 Meghatározható Középtávú önértékelési terv (5 év)
Határidők Szintenként a feladatok évekre bontva Határidők, felelősök Rövid távú önértékelési terv (1 év) Bevont személyek és feladataik Információátadás szabályozása

15 Gyakorisága Pedagógus értékelés (5 évenként)
Minden évben a tantestület pedagógusainak 20%-át kell értékelni. A kiválasztás szempontjai: gyakornokok minősítésre kerülők, minősítésre jelentkezők a munkaközösségek javaslata alapján a 20%-ra való feltöltés arányos elosztása Vezető értékelése (2 és 4. évben?) Intézményvezető Vezetőtársak Intézményi (5 évenként) A feladatokat évekre bontottan kell szétosztani Az értékelésben a munkacsoport tagjai vesznek részt

16 Határidők Minden év ig ismertetni kell a testülettel a következő évre vonatkozóan: az önértékelésben résztvevők névsorát, A bevont pedagógusok névsorát Az az adatokat gyűjtők a feladat végrehajtását követő 2. napig elkészítik a maguk területén az összegző értékeléseket Az értékelt pedagógus az önértékelést követő 30 napig elkészíti a saját önértékelését és 5 évre szóló önfejlesztési tervét. az önértékelési csoport ig elkészíti az összegző értékelést

17 Dokumentumok tárolása
Óvodapedagógusoknál: Személyi anyagban Az OH által biztosított informatikai felületen Vezető esetében: Intézménynél: Titkárságon iktatva Helyben szokásos módon (Pld.: nevelői szobában)

18 Önértékelés – Az adatgyűjtési folyamat
Az adatgyűjtés nem az értékelendő pedagógus feladata, de az összegyűjtött tények, megállapítások alapján az óvodapedagógus maga vizsgálja a rá vonatkozó intézményi elvárások teljesülését. Tevékenységlátogatás Dokumentumok elemzése, értékelése Interjúkészítés Kérdőíves értékelés Folyamatos adatgyűjtés, nem kampányszerű vizsgálat kell!

19 Önértékelés tartalma Elkészülnek a saját intézményi elvárások PEDAGÓGUSRA VONATKOZÓ RÉSZE) Az értékelésre kerülő pedagógus kitölti saját magáról az önértékelő kérdőívet Meghatározzák az önértékelésbe bevonandó további partnerek körét (szülők, kollégák). A kiválasztott munkatársai kitöltik az adott pedagógusra vonatkozó értékelő kérdőívet Az önértékelési csoport meghatározott elvek szerint kiválasztja a reprezentatív mintát a szülők köréből (20-25%) A szülők megkapják és kitöltik az adott pedagógusra vonatkozó értékelő kérdőívet Dokumentumok áttekintése; (korábbi teljesítményértékelő rendszerek pedagógusról készült dokumentumainak áttekintése)

20 Önértékelési csoport munkája
Az önértékelési csoport egyeztet arról, hogy kinél ki fog tevékenységet látogatni, Elvégzik a szükséges felkéréseket Az önértékelési csoport egyeztet az értékelt kollégával, hogy mikor, milyen tevékenységet fogja megnézni A látogatás, ajánlott megfigyelési szempontok figyelembevételével történik (kézikönyv) Kérdések, tapasztalatok összegyűjtése az interjúra Interjú a pedagógussal Interjú az értékelt pedagógus vezetőjével A pedagógus értékelésének elkészítése (erősségek, fejleszthető területek a pedagógus kompetenciák indikátorai alapján) Visszajelzés a kollégának, célkitűzések a öt évre szóló önfejlesztési tervet készítéséhez

21 Önértékelési folyamat vezető 1.
A vezető esetében ellenőrzött dokumentumok összehangolása a központi elvárásokkal A vezető ellenőrzése és értékelése helyi gyakorlatának összevetése a tanfelügyelet keretében leírtakkal a dokumentumok összehangolása alapján A vezetővel kapcsolatban megfogalmazott helyi elvárások meghatározása; (az önértékelési szempontok és elvárások és az intézményi elvárások összehangolására) A vezető ellenőrzésére ütemterv készítése, határidők, felelősök meghatározása. A központi illetve intézményi elvárások alapján az értékelés elvégzése, a megadott eszközrendszerrel.

22 Önértékelési folyamat vezető 2.
A vezetŐ kitölti az önértékelési kérdőívet A pedagógusok kitöltik az elégedettségi kérdőívet (Az önértékelési csoport által kiválasztott reprezentatív) szülők kitöltik az elégedettségi kérdőívet Az értékelők áttekintik a dokumentumokat, elsősorban a vezetői pályázatra, portfólióra fókuszálva, (L.: korábbi vezetőértékelés dokumentumait) Interjú készül a vezetőtársakkal, a vezetés tagjaival (a vezető jelenléte nélkül), legalább az önértékelési csoport kettő tagjának részvételével Vezetői interjú, az önértékelési csoport legalább két tagjának részvételével Az önértékelési csoport együtt megbeszéli és kitölti a vezetői önértékelő lapot Visszajelzés a vezetőnek, egyeztetés a fejlesztési területek kiválasztásáról és a fejlesztési célokról

23 Célok A fejleszthető és a kiemelkedő területek meghatározása.
A pedagógus, a vezető és az intézmény önfejlesztési, fejlesztési terv megfogalmazása Visszajelzés a pedagógustól, vezetőtől az intézményről

24 Az önértékelés folyamata/intézmény
Pedagógiai folyamatok Személyiség- és közösségfejlesztés Eredmények Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció Az intézmény külső kapcsolatai A pedagógiai munka feltételei A kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott ONAP-ban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott céloknak való megfelelés

25 Az önértékelés eszközrendszere, alkalmazott módszerek
Az ellenőrzés és értékelés szakaszai, az alkalmazott módszerek és eszközök azonosak, koherensek a tanfelügyelet során alkalmazottakkal, azaz a pedagógiai infrastruktúra vizsgálata, elégedettségmérés: pedagógus, szülők, mérési eredmények áttekintése Csoportos interjú Szülőkkel Pedagógusokkal

26 Az intézményi önértékelés megvalósítása, eljárásrendje
Dokumentumelemzés: Pedagógiai program SZMSZ Munkatervek , beszámolók Továbbképzési program Beiskolázási terv „Mérési” eredmények Pedagógus önértékelés eredményei Vezetői önértékelés eredményei

27 Intézményi önértékelés területei
Pedagógiai folyamatok Személyiség- és közösségfejlesztés Eredmények Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció Az intézmény külső kapcsolatai A pedagógiai munka feltételei A Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott az Óvodai nevelés országos alapprogramban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott céloknak való megfelelés

28 Önértékelési módszerek
Információszerzés forrása Információt gyűjtő személy realitás feltétele Tevékenység Pedagógus, Módszertani tudás, általános és intézményi elvárások ismerete, egymás ismerte (hospitálás, munkaközösség) Dokumentumok Vezető, Módszertani tudás, általános és intézményi elvárások ismerete Interjú Fenntartó Az óvoda menedzselése Kérdőív Szülő Egymás pedagógiai munkájának ismerete A szülők rendszeres tájékoztatása

29 A kérdőívezés etikai kérdései
Fontos a résztvevők jogainak védelme (beazonosíthatatlanság) Fontos a résztvevők egyetértése Nem sugallhatjuk a válaszokat A nevelési - oktatási folyamatot nem zavarhatja

30 Mit tehetünk a kérdések helyes értelmezése érdekében?
Pedagógus és vezető esetében: elvárható a helyes értelmezés (közös szakmai nyelv) Fenntartó esetében: nagyrészt rajtunk múlik Szülők esetében: az információhiány veszély lehet ! Szülői értekezlet – kérdőív bemutatása - közös értelmezés - a kitöltés jelentőségének magyarázata

31 Mit tehetünk a szakmai munka megismertetése érdekében?
Pedagógus, vezető Szakmai együttműködések (munkaközösség, műhelymunkák, munkacsoport), közös projektek, hospitálás, bemutató Látogatás, ellenőrzés, részvétel a szakmai programokon Fenntartó Beszámolók Programok – települési megmozdulásokon való részvétel, meghívás az óvodai rendezvényekre, bemutatókra, nyílt napokra Honlap folyamatos frissítése Más intézményekkel, civil szervezetekkel való kapcsolattartás Szakmai írások, cikkek Szülők Rendszeres tájékoztatás, nyílt kommunikáció Gyermekek értékelése (szülői értekezlet, fogadó órák) Család-óvoda együttműködések (projektek, óvoda-család programok)

32 A szülői kérdőívről Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0 és 5 között, ahol: 5 = teljesen egyetért 4 = többségében így van 3 = általában igaz 2 = többnyire nincs így 1 = egyáltalán nem ért egyet 0 = nincs információja. A „0” megjelölést a kérdőív átlagába nem számítjuk bel

33 Pedagógus kérdőívezés önértékeléshez
Érintett óvodapedagógus kérdőív : Melléklet száma: 1. Kérdések száma: 41+ hitélet Kérdőívet kitöltő személy száma:1 Munkatársak kérdőív: Melléklet száma: 2 Kérdések száma:9 Kérdőívet kitöltő személyek száma: minimum 2 (a pedagógus és a vezető ugyanannyi főt jelölhet meg) Szülők kérdőívezése: Melléklet száma: 3 Kérdések száma: 9 Kérdőívet kitöltő személyek száma: Nem meghatározott Csak akkor, ha a szülői szervezet igényli, és írásban kezdeményezik.

34 Vezetői kérdőívezés önértékeléshez
Érintett vezetői kérdőív : Melléklet száma: 4. Kérdések száma: 40 Kérdőívet kitöltő személyek száma:1 Nevelőtestületi kérdőív: Melléklet száma: 5 Kérdések száma:30 Kérdőívet kitöltő személyek száma: Teljes nevelőtestület Szülők kérdőívezése: Melléklet száma: 6 Kérdések száma: 16 Nem meghatározott Csak akkor, ha a szülői szervezet igényli, és írásban kezdeményezik.

35 A papír alapú kérdőívek alkalmazásának módja
Szükség esetén a kérdőíves felmérés kiegészíthető papíralapú felméréssel, de ebben az esetben az adott válaszok gyakoriságát rögzíteni kell az informatikai rendszerben (amely azt elérhetővé teszi később a tanfelügyelő szakértők számára). Feladatok ebben az esetben: Szülők tájékoztatása Kérdőívek mennyiségének meghatározása Kérdőívek nyomtatása Kérdőívgyűjtő láda kihelyezése Tájékoztató kihelyezése (cél, határidő) Adatok rögzítése

36 Pedagógusról kapott információk
Időben tájékoztatja a szülőket a feladatokról, elvárásokról (személyes kommunikáció, faliújság, , Facebook) A gyermekem alkotásait, szabad munkáit rendszeresen összegyűjti, értékeli a fejlődést, és számukra is elérhetővé teszi. (fogadó óra) A szülőkkel való párbeszédét a kölcsönös megbecsülés, együttműködésre való törekvés, más véleményének tiszteletben tartása jellemzi. (erőszakmentes kommunikáció, konfliktuskezelés) Értékelése, visszajelzései rendszeresek, aktuálisak. (féléves értékelés, fogadó óra, személyes kommunikáció) Fogadóórán informatív és gyermekem fejlődése szempontjából hasznos tanácsokat ad. (fogadó órára való alapos felkészülés, gyermekismeret, szakmai tudás) Szülői kérdésre időben és pontosan reagál. (személyes kommunikáció, szülői értekezlet, fogadó óra) Segítségért fordulhatok hozzá nevelési problémákkal. (bizalom, hitelesség, szakmai tudás) Felismeri a gyermekek problémáit, tanulási nehézségeit és képes segítséget nyújtani. (szakmai tudás, szakmai együttműködés, felzárkóztatás hiányzás esetén)

37 KÉRDŐÍV ELŐNYE Információkat kaphat a pedagógus, a vezető arról,
A kérdőív legnagyobb előnye, hogy használatával egyidejűleg viszonylag nagyszámú csoport véleménye rövid idő alatt megismerhető vizsgálható. Információkat kaphat a pedagógus, a vezető arról, hogyan látják őket mások, kapcsolatáról a szülőkkel, mennyire elégedettek szakmai munkájukkal, mennyire elégedettek emberi kapcsolatteremtésükkel partnerek feltételezett igényeiről partnerek elégedettségéről, az intézmény értékrendjének megítéléséről, azzal való azonosulásról, segítségével megállapíthatók a kiemelkedő és a fejleszthető területek.

38 A válaszok A szülői kérdőív állításai (is) sokrétű információt nyújthatnak az óvodapedagógus munkájáról, személyéről, kapcsolatáról a szülőkkel, valamint segítségével megállapíthatók a kiemelkedő és a fejleszthető területek. A válaszok fontos visszajelzések, amelyeket elemeznünk és visszacsatolnunk kell.