KÖZÖS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KERETRENDSZER (CQAF)  Szakképzési Közös Minőségbiztosítási Keretrendszer (SZMBK) 1.

Az előadások a következő témára: "KÖZÖS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KERETRENDSZER (CQAF)  Szakképzési Közös Minőségbiztosítási Keretrendszer (SZMBK) 1."— Előadás másolata:

1 KÖZÖS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KERETRENDSZER (CQAF)  Szakképzési Közös Minőségbiztosítási Keretrendszer (SZMBK) 1

2 Az előadás tartalmi elemei
A CQAF célja, felépítése A CQAF elemei A CQAF hazai adaptációja  SZMBK Az SZMBK elemei Az SZMBK szerepe 2

3 KOPPENHÁGAI NYILATKOZAT
PRIORITÁSOK: Az európai dimenzió erősítése a szakképzésben Átláthatóság, tájékoztatás, pályaorientáció Kompetenciák és végzettségek elismerése Minőségbiztosítás „A minőségbiztosításban való együttműködés elősegítése, különös tekintettel a szakképzés minőségével kapcsolatos modellek, módszerek, közös követelmények és alapelvek egymással való megosztására” Koppenhága, november 3

4 A CQAF CÉLJA 1. Referencia alapként segítse elő és támogassa a tagállamok nemzeti, regionális és helyi szintű minőségbiztosítási rendszereinek kialakítását, fejlesztését, reformját. 2. Növelje az átláthatóságot és a konzisztenciát a szakképzés minőség-biztosítása és minőségfejlesztése terén az egyes tagállamok szakmapolitika kezdeményezései és cselekvési akciói között. 4

5 Közös Kritériumok (CQAF Modell)
A CQAF ALKOTÓRÉSZEI Közös Kritériumok (CQAF Modell) Mérés (Indikátorok) Módszertan (Önértékelés) Előnyök Kölcsönös bizalom Átláthatóság Kredit Transzfer Mobilitás A CQAF alkotóelemei: egy modell, amely lehetővé teszi a rendszerek megtervezését, gyakorlatba átültetését, megvalósítását, értékelését és felülvizsgálatát a megfelelő szinteken, egy megfelelő módszertan a rendszerek felülvizsgálatára (pl. önértékelés), a folyamatos fejlesztés előmozdítása céljából; egy külső szerv általi monitoring nemzeti vagy regionális szinten ; mérési eszközök kifejlesztése nemzeti vagy regionális szinten, annak érdekében, hogy segítsék a tagállamokat saját rendszereik monitoringjában és értékelésében. A Modell részletes ismertetése a következő fólián történik. Ad. 2. Az önértékelés a minőség mérésének és értékelésének, valamit a minőség rendszerszintű és intézményi szintű fejlesztésének és biztosításának releváns eszköze. Ezért az önértékelés alkalmazását az egyik legfontosabb eszközként javasolja a Munkacsoport mindkét szinten, de nem önmagában, hanem egy független, harmadik fél által rendszeres időszakonként elvégzett külső értékeléssel kombinálva. Az önértékelés elősegítésére kidolgoztak egy konkrét viszonyítási (referencia) eszközt, a CQAF Önértékelési Modellt, amelyben a CQAF modell lépéseihez vizsgálati területeket / kritériumokat rendeltek az ábrán látható struktúrában. E mellett – a tagállamok „legjobb gyakorlataira” építkezve – elkészült az Európai Önértékelési Útmutató is. Ez az útmutató részletesen bemutatja az önértékelési modell kritériumrendszerét, az önértékelés folyamatát, a külső értékelés lehetőségeit, e mellett útmutatást tartalmaz az önértékelés eredményei alapján elindítandó fejlesztések kijelöléséhez és nyomon követéséhez. Az útmutató a konkrét önértékelési eszközökkel (kérdőív, checklist) elsődlegesen az intézmények önértékelési tevékenységét hivatott segíteni, de – és ebben rejlik az útmutató kiemelendő egyedisége – ösztönzi az önértékelés elvégzését rendszer szinten is. Az útmutató részletesen ismerteti a fenti kritériumokhoz tartozó konkrét minőségi követelményeket. Az értelmezést magyarázatokkal segíti, majd példákat sorol fel azokra a főbb szempontokra vonatkozóan, amelyek megfontolása javasolt az intézmény önértékelésekor az adott kritérium értékelése során. 3. Monitoring rendszer / (önértékeléshez kapcsolódó) külső értékelés Az önértékelést – mivel befelé tekintő eljárást – nemzeti, regionális vagy ágazati szintű, független és megfelelő külső testület általi, időszakos monitoringgal szükséges kiegészíteni. Az ellenőrzési, értékelési rendszereket, mechanizmusokat és eljárásokat szükség szerint országos vagy regionális szinten kell meghatározni. A külső értékelés történhet, pl. az országos monitoring rendszer, a tanfelügyeleti rendszer vagy (specifikus szakképzési) minőségdíj rendszer keretében. Specifikus monitoring eszköz lehet még a szakképző intézmények akkreditációja, vagy az ún. peer review (azonos tevékenységet végzők egymás általi értékelése, országon belül vagy nemzetközi szakértői team által) is. 4.  A minőség és összetevőinek mérése minden szinten kulcsfontosságú kérdés a minőségirányításban. A CQAF javaslatot tesz a szakképzés minőségének mérésére és értékelésére vonatkozó, rendszer szintű közös indikátorok első csoportjára. Ezeket a tagállamokban alkalmazott több mint 200 indikátor közül választottak ki, azzal a céllal, hogy a minőségirányítási tevékenységeket összekapcsolják a szakképzési rendszerekre vonatkozó, európai szinten megállapított szakmapolitikai célkitűzésekkel (a munkaerő foglalkoztathatóságának növelése, a szakképzésbe való bekerülés javítása, a szakképzési kereslet és kínálat illeszkedésének javítása). A Keretrendszer Mérés eleme a szakképzési tevékenység eredményességének és hatékonyságának vizsgálatát segítő (rendszer szintű) indikátorokat tartalmazza a fenti célokhoz kapcsolódva, amelyek elősegíthetik az objektív adatokon, tényeken alapuló fejlesztéseket. A kiválasztott indikátorok környezeti információkat, valamint a bemeneti követelményekhez, a folyamathoz, a kimeneti követelményekhez és az eredményekhez kapcsolódó információkat tartalmaznak. A cél annak elősegítése, hogy a tagállamok biztosítsák a saját rendszereik minőségfejlesztésének közös mennyiségi és minőségi referenciákon alapuló, megfelelő és következetes figyelését és értékelését. Vízió: A CQAF alkalmazása olyan előnyökhöz vezet, mint az európai dimenzió erősödése, az átláthatóság és a szakképzési rendszerekben való kölcsönös bizalom növekedése az egyes országokon belül és azok között egyaránt, amely a mobilitás fokozását, valamint az egész életen át tartó tanuláshoz (LLL) való hozzáférés előmozdítását, megteremtését eredményezi. Monitoring (Külső értékelés) 5

6 A CQAF MODELL 1. Tervezés (célok és tervek)
4. Felülvizsgálat (visszacsatolás és a változás menedzselése) MÓDSZERTAN 2. Megvalósítás / végrehajtás 3. Mérés (assessment) és értékelés (evaluation) 6

7 MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEK  MINŐSÉG
Világos, egyértelmű cél Bevezetési terv Mérési rendszer Szisztematikus értékelési stratégia Látható és dokumentált kapcsolat a visszacsatolási mechanizmusok és a tervezési folyamat között Szisztematikus minőség megközelítés ……. Q 7

8 A CQAF JELLEMZŐI Az eddig felhalmozódott ismeretekre, tapasztalatokra és jó gyakorlatokra épül. Figyelembe veszi és beépíti a legfontosabb létező minőségbiztosítási megközelítéseket. Európai szinten közös alapvető követelményeket határoz meg. A szakképzés minőség(fejlesztés)ének alapvető kérdéseit veti fel. Nem előíró jellegű. Rendszer (ágazati, regionális, fenntartói) és intézményi szinten egyaránt alkalmazható. A szakképzés minden területén (pl. iskolarend-szerű szakképzés, felnőttképzés) alkalmazható. Alkalmazása önkéntes a tagállamok számára. 8

9 A CQAF hazai adaptációja – szintek kapcsolódása
Országos Önértékelés Regionális Önértékelés(ek) Intézményi Önértékelés(ek) Intézményi Indikátorok Regionális Indikátorok Országos Indikátorok Intézményi Monitoring Regionális Monitoring Országos Monitoring Országos Szint Regionális Szint Intézményi Szint 9

10 A CQAF hazai adaptációja - SZMBK
EURÓPAI SZAKKÉPZÉSI MB. KERETRENDSZER ISKOLARENDSZERŰ SZAKKÉPZÉSRE ADAPTÁLT MB. KERETRENDSZER FELNŐTTKÉPZÉSRE ADAPTÁLT MB. KERETRENDSZER MAGYAR SZAKKÉPZÉSI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KERETRENDSZER (SZMBK) 10

11 Külső értékelés (Monitoring) Önértékelés (Módszertan)
Az SZMBK elemei Külső értékelés (Monitoring) Modell (Közös kritériumok) Mérés (Indikátorok) Önértékelés (Módszertan) SZMBK Modell 11

12 SZMBK Modell, mint integráló eszköz
ISO 9001:2000 szabvány Comenius 2000 I. és II. Intézményi Modell Szakiskolai Önértékelési Modell KMD Önértékelési Modell Felnőttképzési Akkreditációs Rendszer Jogszabályi követelmények SZMBK Modell 12

13 elem: SZMBK Modell Az adaptáció eredménye: SZMBK Intézményi Modell
kulcskérdések értelmezése a magyar iskolarendszerű szakképzésre Útmutató az SZMBK bevezetéséhez Értelmező útmutató (az SZMBK Modell és más minőségügyi megközelítések kapcsolata) 13

14 2. elem: Módszertan / Önértékelés
Az adaptáció eredményei: Szakképzési Önértékelési Modell (szakképző iskolák) SZÖM II. figyelembevételével készült SZMBK kulcskérdéseinek beépítése Működés teljes körű értékelése (KMD) Kulcsindikátorok beépítése Szintezés újragondolása Kérdések kötelezőségének átgondolása 14

15 3. elem: Külső értékelés (1)
Az adaptáció eredménye: SZMBK külső értékelési rendszerének koncepciója Célja: Támogatás a működés és a szakmai fejlesztésekhez Intézmények szakmai minősítése Rendszeres adatgyűjtés és elemzés Fenntartói szakmai ellenőrzés támogatása 15

16 3. elem: Külső értékelés (2)
2. Elemei: Intézményi monitoring rendszer Indikátorok meghatározása és értékelése Fejlesztések értékelése (indikátorok és önértékelés alapján) 2. Intézményi minősítési rendszer - 3 szint Akkreditáció szintje Fejlesztés szintje Beavatkozás szintje 3. A külső értékelés nyilvánossága 16

17 4. elem: Mérés (indikátorok)
Az adaptáció eredménye: Intézményi indikátorok listája (kulcsindikátorok, benchmarking adatbázis indikátorai, intézmények saját indikátorai) Indikátorok beépítése a (z) Szakiskolai Önértékelési Modellbe Intézményi monitoring rendszerbe Indikátorok használatának leírása (pl. Értelmezési és számítási útmutató a kulcsindikátorokhoz) 17

18 Az SZMBK alkalmazásának előnyei intézményi szinten
Folyamatos fejlesztés (PDCA-logika) alkalmazása Minden lépésnél európai szinten elfogadott közös követelmények Önértékelés a fejlesztések megalapozására Indikátorrendszer az eredményesség megítélése és összehasonlítása érdekében Intézményi szintű monitoring rendszer alkalmazása „Rendteremtés”: rendszerek integrálása Nemzetközi / EU elvárások teljesítése 18

19 Köszönöm a figyelmet! 19