A gyermek biológiai fejlődése

Az előadások a következő témára: "A gyermek biológiai fejlődése"— Előadás másolata:

1 A gyermek biológiai fejlődése
A méhen kívüli fejlődés (Posztembrionális fejlődés) 1

2 Születés Légzés: Keringés: az újszülött vérében felszaporodik a CO2
ingerli a légzőközpontot létrejönnek a légzőmozgások. Keringés: elzáródik a tüdőartériát az aortával összekötő Botall-vezeték. elzáródik a köldökvénát az alsó üres visszérrel összekötő vénás vezeték. a pitvarok közötti ovális lyuk is elzáródik.

3 A születés után Az egyes szervek fokozottan növekednek,
átalakul, vagy éppenséggel kialakul funkciójuk. szerkezeti változások jöhetnek létre, méretbeli változások következnek be, formai (alakbeli) változások figyelhetők meg.

4 Az egyes szervrendszerek fejlődésének jellemzői

5 A csontok kémiai összetétele
Csontvázrendszer A csontok kémiai összetétele kezdetben a szerves anyagok túlsúlya jellemző később rakódnak le a szervetlen anyagok A koponyacsontok között a kötőszövetes lemezek (kutacsok) folyamatosan záródnak össze, Kiskutacs: 2-3 hóra bezárul Nagykutacs: 1- 1,5 éves korra zárul

6 A gerincoszlop görbületei
születéskor a keresztcsonti görbület van meg nyaki hajlat a fejtartás, háti görbület az ülés, ágyéki hajlat az állás előbbiek 6 éves kor táján, utóbbi serdülőkorban állandósul. A medencecsont összecsontosodása 7 éves kor táján kezdődik, felnőtt-korra fejeződik be. A csöves csontok elcsontosodása 20-25 éves korra fejeződik be.

7 A kéztőcsontok és az ujjpercek
kezdeményei 6 éves kor táján indulnak fejlődésnek serdülőkorra csontosodnak el

8 testsúlyhoz viszonyított aránya
Az izomrendszer testsúlyhoz viszonyított aránya születéskor 20 % iskoláskorban 30 % felnőtt korban közel 50 % a gyermekek izmainak összetétele sok víz sok kötőszövet, kevés összhúzékony elem.

9 A gyermekek izomzatának jellemzői
hajlékony, mozgékony, kicsi munkavégző képességű. A nem megfelelő (egyenetlen, túlzott) terhelés testtartási rendellenességekhez vezet. Az izomzat fejlődése kezdetben a hőtermelés a feladata (csecsemő) az alapmozgásokat biztosító nagy izmok fejlődnek ki előbb a finomabb mozgásokat végző izmok kb. 5-8 éves korban

10 Légzőrendszer A gyermekek légzőfelülete kisebb, mint a felnőtteké,
levegőigényük relatíve nagyobb. a gyermekek légzése szaporább. a légutak szűkebbek (fertőzésveszély) a vitálkapacitás 6 éves gyermekben értéke kb. 1 l 10 éves korban kb. 1,5 l felnőttkorban eléri a 4 l-t.

11 A gyermekek relatív vérmennyisége nagyobb
Vérkeringés A gyermekek pulzustérfogata kisebb, szívműködésük frekvenciája sokkal nagyobb a keringés gyorsabb A gyermekek relatív vérmennyisége nagyobb felnőttkorban a vér a testsúly 7,5 %-a, 6-10 éves korban a 10 %-a, újszülött korban 15 %-a. A gyermekek vérében nagyobb a vörösvértestek száma és a hemoglobintartalom is, a vér oxigénszállító képessége jobb.

12 a gyermekek tápcsatornája
Az emésztőrendszer fogazat fejlődése tejfogak: 1/2 és 2 éves kor között maradandó fogakra váltás 6-14 éves kor között a gyerekek fogai a zománcréteg vékonysága miatt sérülékenyek. a gyermekek tápcsatornája gyomor kezdetben csak a nyelőcső kiszélesedése, kb. 10 éves korra fejlődik ki. az emésztőnedvek mennyisége kisebb a bél felszívó felülete csaknem megegyezik a felnőttekével, a fejletlen bélizomzat miatt a bélmozgások renyhék. a gyermekek anyagcseréje igen élénk, 1 éves korban háromszor, 6 éves korban kétszer élénkebb a felnőttekénél (az anyagcsere a testfelülettel arányos)

13 Kiválasztórendszer vese vizeletürítés a hólyag
születéskor is kifejlett állapotban van. vizeletürítés a csecsemőkben spontán tudatos szabályozás 1-2 éves korban a hólyag kisebb gyakrabban ürítik vizeletüket

14 A bőr A gyermekeknél relatíve nagyobb a bőrfelület,
a szaruréteg és a hám vékonyabb, kevés a hőszigetelő zsírréteg, a bőrben aránylag sok vér kering. a gyermekek hőleadása nagyobb, a szőrzet a fejlődés során változik. a bőr mirigyei kezdettől jól működnek. serdülőkor táján jellemző a fokozott fagyú kiválasztás.

15 szabályozza a fejlődést, növekedést tobozmirigy
Hormonrendszer szabályozza a fejlődést, növekedést tobozmirigy működése indul be leghamarabb serkenti a csontok növekedését, gátolja a szexuális fejlődést. 6 éves kor körül funkciója csökken, majd megszűnik. csecsemőmirigy a magzati élet utolsó hónapjaitól 2-3 éves korig működik legintenzívebben. fontos szerepe van az immunrendszer fejlődésében. a nemi érés befejeződésével a szerv visszafejlődik. az agyalapi mirigy és a pajzsmirigy kerül előtérbe. nemi mirigyek működésük ugrásszerűen a nemi érés idején változik

16 a kéreg fejlődése tovább (még felnőtt korban is) tart.
Az idegrendszer az agyvelő tömege 3-4 éves korban 1100 g, 6-8 éves korban 1300 g és serdülőkor idején elérheti közel végleges tömegét. a kéreg fejlődése tovább (még felnőtt korban is) tart. a csecsemőkor után új idegsejtek nem keletkeznek. a neuronok nyúlványai és a sejtek közötti kapcsolatok tökéletlenek. az idegpályák rostjai kezdetben velőtlenek. a velőshüvelyek kialakulása (mielinizáció) 3 éves korra következik be. az agykéreg sejtjei között létrejövő kapcsolatok 6 éves kor táján válnak teljessé, később is bonyolódnak, tökéletesednek.

17 bőrérzékelés (hőérzékelés, tapintás)
Az érzékszervek ízlelés legkorábban alakul ki az alapízeket már az újszülött is megkülönbözteti. szaglás a kicsiny orrüreg miatt fejletlen. iskoláskorra fejlődik ki bőrérzékelés (hőérzékelés, tapintás) korán kialakul, de csak később válik tudatossá. egyensúlyérzékelés fejlődése a mozgás fejlődésével együtt történik. fejtartás, ülés, járás az egyensúlyozó szervet tökéletesíti. hallás újszülöttben a dobüreget kitöltő nyálka miatt még gyenge. 2 hónapos kortól kezdve reagál a gyerek a hangokra 6-10 éves gyermek hallása már jó, a hallójárat csontjai 12 éves kor körül csontosodnak össze.

18 látás lassan fejlődik. színérzékelés ezután fejlődik
eleinte csak fényt és árnyékot különböztet meg a csecsemő. néhány hetes korban képes a tekintetét egy pontra rögzíteni. a mozgó tárgyakat néhány hónapos korban tudja követni. színérzékelés ezután fejlődik előbb a fekete és fehér szint különbözteti meg, azután a többi színeket. a gyermek szeme képlékeny alkalmazkodóképessége lassan alakul ki. szivárványhártyája kezdetben zavaros, kék színű. pigment csak később rakódik le benne. a szemszín pubertás idején válik véglegessé.

19 Egészséges újszülött anatómiai jellemzői
Súly: gramm Hossz: cm Fej körfogat: cm 19

20 Az érett újszülött élettani tulajdonságai
Légzés: Légzésszám: 40-60/min. Keringés: Pulzus szám: /min. Vérnyomás: 80/50 Hgmm. Teste vízdúsabb Veseműködés: napi 20-30x ürítés mennyiség ml/nap Mozgás Hallás, látás Hőszabályozás 20

21 Csecsemő testi fejlődése Súlyfejlődés
Két hetes kortól egyenletes gyarapodás 150 g/hét ½ éves korára megkétszerezi a súlyát 1 éves korára megháromszorozza a súlyát 21

22 Csecsemő testi fejlődése Hosszfejlődés
Első félév ~ 16 cm Második félév ~8-9 cm Összesen cm/év Nő a csecsemő fej- és mell körfogata is. Változnak a testarányai is. Születési hossz másfélszeresére nő 22