Gyermekbarát igazságszolgáltatás

Az előadások a következő témára: "Gyermekbarát igazságszolgáltatás"— Előadás másolata:

1 Gyermekbarát igazságszolgáltatás
Dr. Visontai-Szabó Katalin Dr. Hegedűs Andrea Dr. Gyengéné dr. Nagy Márta

2 Gyermekspecifikus jogalkalmazás
A gyermek jogai az eljárásban: 1989 a gyermek jogairól szóló New Yorki Egyezmény 12. cikk: Az ítélőképessége birtokában lévő gyermek minden őt érintő eljárásban szabadon nyilváníthat véleményt és ezt kellően tekintetbe is kell venni. A gyermeknek lehetőséget kell adni, hogy bármely eljárásban, amelyben érdekelt, meghallgassák. Gyermek jogai = alapvető emberi jogok (speciális szabályok)

3 A gyermek alapvető eljárásbeli jogai
Tisztességes eljárás Az eljárásban való részvétel joga Az eljárás megértésének joga Magánélet, családi élet, integritás és méltóság tiszteletben tartása

4 A gyermek részvétele az eljárásban
sokáig tabunak számított Brüsszel IIa rendelet 11. cikke Új Pp. Szerint meghallgatása tanúi minőségben történik Érdekellentét esetén ügygondnok kirendelése

5 Gyermekbarát igazságszolgáltatás
Európa Tanács Miniszteri Bizottságának iránymutatása ALAPELVEK: - Hozzáférhető Az életkorának megfelelő Gyors (soron kívül, azonnal végrehajtható határozat) Gondos A gyermekek jogaihoz és szükségleteihez igazodó Tiszteletben tartja a gyermek jogait pl. magánélet védelme a médiában, joga van gyermeknek lenni (válás), titoktartás,

6 Minimum Életkorának megfelelő tájékoztatás Meghallgatás
Szabad véleménynyilvánítás Véleményét és akaratát figyelembe is kell venni Képviselet Segítségnyújtás Védelem a sérülésekkel szemben (viktimizáció)

7 A gyermek meghallgatása
2005 kutatás Írországban Miért ignoráljuk a gyermek véleményét? Voice is not enough

8 Vélemény kellő súllyal való figyelembe-vétele
A Lundy modell Vélemény- nyilvánítás-hoz való jog Hely Hang 2. cikk Megkülönböztetés tilalma 13. cikk Információhoz való jog 12. cikk 3. cikk Legfőbb érdekek 5. cikk Felügyelethez való jog Vélemény kellő súllyal való figyelembe-vétele Hatás Meghallgatás 19. cikk Biztonsághoz való jog

9 Lundy modell 1. tér: egy biztonságos hely, ahol félelem nélkül beszélhet (ha akar) 2. hang: nem szükséges életkorhoz vagy érettséghez kötni (a felnőttet kell képezni) 3. hallgatóság: akinek befolyása van a döntéshozatalra 4. befolyás: ha nem veszik figyelembe, akkor is visszacsatolás

10 Mikor merül fel a meghallgatás szükségessége?
Gyámhivatali eljárásokban: KT, GYV Büntető eljárásokban: sértett, tanú Polgári eljárásokban: ő a per „tárgya” Ellentét: véleménynyilvánítás traumatizáció Meghallgatás időhúzás? Szülők egyezsége esetén is meg kell hallgatni? Új Ptk Tanácsadó Testületének véleménye A szakértői vizsgálat nem erre irányul Lehetőleg csak egyszer

11 Minden gyermeket? Életkor Érettség
Minden esetben egyedileg eldöntendő, de ki dönti el? Ítélőképessége birtokában

12 Ki hallgassa meg a gyereket?
Bíró vagy a szakértő? Jelen lehetnek-e a szülők? Az ügygondnok? Támogató személy? (Be, Akr.) Figyelembe kell venni: Gyermek jellemzői A per körülményei A bíró szakértelme

13 Hol hallgassuk meg a gyermeket?
Tárgyalóterem Gyermekbarát szoba (berendezése, elhelyezkedése, tudni kell használni) A bíró dolgozó szobája Barnahus (Izland és Szombathely) Pszichológus szobája

14 Miként hallgassuk meg? Előzetes tájékozódás elengedhetetlen
Szakmai felkészítés Biztonság Bizalom Gyermekbarát nyelvezet ő is kérdezhessen Érezze, hogy fontos a véleménye Mi van, ha olyasmit mond, ami „titok”?

15 A gyermek tájékoztatása
A meghallgatás előtt (levél, Hintalovon) és után Számára érthető nyelven Gyermekbarát tájékoztató anyagokhoz való hozzáférés Peter Jackson bíró levele

16 A gyermek és a rendőrség
A rendőrségnek tiszteletben kell tartania a gyermekek személyiségi jogait és méltóságát, figyelembe kell vennie védtelenségüket, azaz tekintettel kell lennie korukra és érettségükre, illetve azon gyermekek különleges szükségleteire, akik testi vagy szellemi fogyatékossággal élnek vagy kommunikációs nehézségekkel küzdenek. •Ha a rendőrség letartóztat egy gyermeket, őt a korának és értelmi szintjének megfelelő módon és nyelvezettel kell tájékoztatni az őrizetbe vétel okairól. Biztosítani kell számára, hogy ügyvédhez jusson, illetve hogy lehetősége legyen a szüleivel vagy a gyermek bizalmát élvező személlyel való kapcsolatfelvételre. •Amennyiben nem állnak fenn kivételes körülmények, a szülő(ke)t tájékoztatni kell a gyermek rendőrőrsön tartózkodásáról, őrizetbe vételének részletes okairól, és fel kell kérni a szülő(ke)t, hogy jöjjön/jöjjenek a rendőrőrsre. •Az őrizetbe vett gyermeknek nem szabad a bűnözői magatartásra vonatkozó kérdéseket feltenni, illetve nem szabad tőle ilyen irányú érintettségre vonatkozó bármilyen nyilatkozatot kérni vagy ilyen nyilatkozatot vele aláíratni, kivéve ügyvéd vagy az egyik szülő vagy, amennyiben a szülők nem elérhetők, a gyermek bizalmát élvező személy jelenlétében. A szülőt, illetve a gyermek bizalmát élvező személyt ki lehet zárni, ha a bűnözői magatartásban való részvétellel gyanúsítható, vagy ha viselkedése akadályozza az igazságszolgáltatást. •A rendőrségnek a lehetőségekhez mérten biztosítania kell, hogy a fogva tartás során a gyermekek legyenek elkülönítve a felnőtt korúaktól. •A hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a gyermekeket biztonságos és szükségleteiknek megfelelő körülmények között tartsák rendőrségi őrizetben. •A tagállamokban az ügyészeknek – amennyiben erre megbízatásuk kiterjed – biztosítaniuk kell a gyermekbarát megközelítés érvényesülését az egész nyomozati szakaszban.

17 A gyermek vallomása, nyilatkozatai
1.A gyermekek meghallgatását és nyilatkozataik összegyűjtését képzet szakembereknek kell végezniük (legkedvezőbb környezetben és legmegfelelőbb körülmények között tehessen vallomást). 2.Bátorítani kell a gyermekkorú áldozat vagy tanú audiovizuális nyilatkozatait (tiszteletben tartva a többi fél azon jogát, hogy annak tartalmát vitathassa). 3.Meghallgatások száma lehető legkevesebb legyen. 4.Lehetőleg el kell kerülni a gyermekkorú áldozat vagy tanú közvetlen szembesítését, kapcsolatát a feltételezett elkövetővel (kivéve ha a gyerek ezt kifejezetten kéri). 5.Büntetőügyben biztosítani kell, hogy a gyermek vallomástételekor a feltételezett elkövető ne legyen jelen. 6.Nem csökkenthetik a gyermek vallomásának értékét, hogy a gyermekkel szemben nincs eskü vagy más hasonló nyilatkozattételi kötelezettség. 7.Lehetővé kell tenni, hogy gyermek ne legyen vallomástételre kötelezhető. 8.Kizárólag a gyermek életkora miatt nem lehet a nyilatkozatát, vallomását érvénytelennek, megbízhatatlannak tekinteni. 9.Lehetőleg a gyermekkorú áldozat és tanú gyermekbarát létesítményben, környezetben tehessen nyilatkozatot.

18 Miért jó, ha meghallgatjuk a gyermeket?
Nem érzi úgy, hogy a „feje felett” döntöttek A szülők elfogadják a gyermek választását és ehhez tartják magukat Megsértődik, emiatt megromlik a viszony A gyermek véleményén kívül egyéb körülményeket is figyelembe kell venni

19 Köszönöm a figyelmet! Co-funded by the Rights, Equality and Citizenship (REC) Programme of the European Union