Műszaki rajz A műszaki rajz a mérnökök közötti kommunikáció elsődleges formája A műszaki rajz egy olyan dokumentum, amely a tervező elképzeléseit, elgondolásait.

Az előadások a következő témára: "Műszaki rajz A műszaki rajz a mérnökök közötti kommunikáció elsődleges formája A műszaki rajz egy olyan dokumentum, amely a tervező elképzeléseit, elgondolásait."— Előadás másolata:

1 Műszaki rajz A műszaki rajz a mérnökök közötti kommunikáció elsődleges formája A műszaki rajz egy olyan dokumentum, amely a tervező elképzeléseit, elgondolásait rögzíti és köz-vetíti a gépen dolgozó, illetve a szerelést és ellen-őrzést végző dolgozónak. A rajznak egyszerűnek, és egyértelműnek kell lennie.

2 Szabványok A műszaki rajzokkal kapcsolatos előírásokat nemzetközi szabványok rögzítik A szabvány olyan dokumentum ami közmegegyezéssel születik; mintaként szolgál ismétlődő feladatok optimális megoldására; melyet arra hivatott, elismert szerv hagy jóvá.

3 Szabványok Nemzetközi szabványok Nemzetközi Szabványosítási Szervezet
International Organisation for Standardization - ISO Regionális szabványok Európai Szabványügyi Bizottság Comité Européen de Normalisation - CEN Nemzeti szabványok Magyar Szabványügyi Testület - MSZT

4 Szabványok Jelölés: kibocsátói jel, (ISO, EN, MSZ, MSZ ISO, MSZ EN, MSZ EN ISO) azonosító szám, a közzététel évszáma. Pl: ISO :1999

5 A műszaki rajz vonalai A műszaki rajzokon alkalmazott vonalak típusait, a használatukkal kapcsolatos alapvető szabályokat az ISO :1996 jelű nemzetközi szabvány rögzíti. A géprajz vonalairól az ISO :1996 szabvány rendelkezik. A műszaki rajzokon használt vonalak vastagsága az alábbi sorozatból választható, ahol a két szomszédos elem aránya ≈ : 0,13 mm; 0,18 mm; 0,25 mm; 0,35 mm; 0,5 mm; 0,7 mm; 1 mm; 1,4 mm; 2 mm Általános esetben a rajzokon vékony vonal, vastag vonal és kiemelt vastagságú vonal fordulhat elő. Az egyes vonalak vastagságainak aránya: 1:2:4.

6 A műszaki rajz vonalai A géprajzokon jellemzően vékony és vastag vonalat használnak. Ezeket vonalcsoportokba sorolták úgy, hogy azonosításra a vastag vonal mérete szolgál. 0,25 (0,13 mm és 0,25 mm), 0,35 (0,35 mm és 0,18 mm), 0,5 (0,5 mm és 0,25 mm), 0,7 (0,7 mm és 0,35 mm), 1 (1 mm és 0,5 mm), 1,4 (1,4 mm és 0,7 mm), 2 (2 mm és 1 mm). Ajánlott a 0,5 illetve a 0,7 jelű vonalcsoportok használata.

7 A műszaki rajz vonalai Vonalfajták A vonalak megnevezése Vékony Vastag
Folytonos vonal méretezés segédvonal mutatóvonal szelvényvonalkázás metszetvonalkázás tagolóvonalak látható él kontúr, határoló vonalak Szaggatott vonal nem látható élek - Pontvonal szimmetria tengely középvonal Kétpontvonal hajlítási élek csatlakozó alkatrész

8 A műszaki rajz vonalai d = vonalvastagság szaggatott vonal pontvonal
kétpontvonal d = vonalvastagság

9 A műszaki rajz feliratai
A műszaki rajzokon használható feliratok alakját és méreteit az ISO 3098 szabványsorozat elemei tartalmazzák. Az általános követelményekről az ISO :1997 szabvány rendelkezik, pontosan megadva az egyes betűtípusok méreteit, arányait. A latin betűket, a számokat és a jeleket az ISO :2000 szabvány tartalmazza. A feliratok elkészíthetők álló, vagy 15°-kal jobbra dőlt betűkkel. A két stílus egy rajzon belül vegyesen nem alkalmazható. Mindkét betűkészlet kétféle változatban áll rendelkezésre, melyeket A illetve B típusjelzéssel azonosítanak. Az A jelzésű betűknél a vonal vastagsága a betűmagasság 1/14-ed része, a B típusú feliratoknál ez az arány 1/10. A nemzetközi szabvány a B típusú álló feliratokat részesíti előnyben.

10 A műszaki rajz feliratai
B típusú betűkészletek A lehetséges betűmagasságok: 1,8 mm; 2,5 mm; 3,5 mm; 5 mm; 7 mm; 10 mm; 14 mm; 20 mm.

11 Rajzlapok A rajzok egységes és gazdaságos tárolása megkívánja, hogy méretük és formai kialakításuk szabványos legyen (ISO 5457:1999). Jel Méret Terület (m2) A0 841x1189 1 A1 594x841 1/2 A2 420x594 1/4 A3 297x420 1/8 A4 210x297 1/16

12 Rajzlapok Lehetőség szerint a felsorolt méretű rajzlapokat kell használni. Nagyon indokolt esetben meghosszabbított rajzlapok is képezhetők oly módon, hogy valamely rajzlap rövidebb oldalához egy nagyobb rajzlap hosszabb oldalának méretét párosítjuk.

13 Rajzlapok A4: álló, A3 – A0: fekvő
A rajzlapon belül a felhasználható rajzterületet 0,7 mm vastagságú vonallal rajzolt keret határolja.

14 Feliratmező A feliratmező a műszaki rajzok és a kapcsolódó dokumentumok azonosítására szolgál. Formai kialakítására és tartalmára az ISO 7200:2004 ad ajánlást. Jellemzően adminisztratív információkat tartalmaz. A régebbi szabvány (1984) számos műszaki információt helyezett el a feliratmezőben.

15 Méretarány Nagyítás 2:1, 5:1, 10:1, 20:1, 50:1 Természetes nagyság 1:1
Kicsinyítés 1:2, 1:5, 1:10, 1:20, 1:50, 1:100 1:200, 1:500, 1:1000 1:2000, 1:5000, 1:10000 Megadása műszaki rajzokon: MÉRETARÁNY 1:1 (1:1) MÉRETARÁNY X:1 (X:1) MÉRETARÁNY 1:X (1:X)

16 Méretarány

17 Rajztípusok Az ISO :1992 szabvány 22 fajta rajztípust sorol fel. Gépészeti vonatkozásban az alkatrészrajz és az összeállítási rajz bír a legnagyobb jelentőséggel. Az alkatrészrajz egy adott alkatrész (egyetlen munkadarabból álló, vagy nem oldható kötéssel egyesített elemi szerkezeti egység) gyártásához és ellenőrzéséhez szükséges valamennyi információt tartalmazó rajz. Az összeállítási rajz az elemekből felépített egységek kapcsolatát és működésbeli szerepét bemutató rajzfajta, mely minden egyes alkatrészt, valamint szerelt egységet megmutat.

18 Alkatrészrajz Az alkatrészrajzon az adott tárgy egyértelmű ábrázolása mellett meg kell adni: a méreteket, a pontossági előírásokat a méretekre, alakra, helyzetre vonatkozó tűrések formájában, a felületminőségi követelményeket, minden egyéb a gyártáshoz, illetve az ellenőrzéshez szükséges, rajzban vagy szöveggel megadható előírást.

19 Alkatrészrajz

20 Összeállítási rajz Az összeállítási rajzon adjuk meg
az összeszerelendő alkatrészek helyzetét, a szerelés után megmunkálandó felületek méretét és adatait, a tételszámokat. Megadhatjuk továbbá a mozgó alkatrészek szélső helyzetét, a csatlakozó alkatrészeket. Az összeállítási rajzon méreteket csak a szükséges mértékig adunk meg. Minimális előírás a befoglaló méretek, a csatlakozó méretek és az illesztett méretek megadása. Az összeállítást alkotó elemek és szerelt egységek azonosítására tételszámok szolgálnak. A tételszámok alapján az összeállítást alkotó elemek nyilvántartására darabjegyzék készül.

21 Tételszámok A tételszámok megadásához kapcsolódó előírásokat az MSZ ISO 6463:1992 (ISO 6433:1981) szabvány tartalmazza. A tételszám: általában arab szám, mely szükség esetén nagybetűvel kiegészíthető; mérete az egyéb adatok magasságának kétszerese; mutatóvonallal kapcsolódik az alkatrészhez vagy részegységhez. A mutatóvonal: nyílhegyben, vagy pontban végződik; vékony vonal.

22 Tételszámok

23 Darabjegyzék A darabjegyzék egy táblázatos formában összeállított lista, melynek tartalmára és elhelyezésére az ISO 7573:2008 szabvány ad útmutatást. A darabjegyzék fejlécének tartalma a szabvány ajánlásának megfelelően a következő: tételszám, mennyiség, mértékegység, hivatkozási jel, rajzszám, megnevezés, műszaki adatok, jelölések, megjegyzés. A darabjegyzék olvasási iránya mindig megfelel a feliratmező olvasási irányának. Közvetlenül kapcsolódhat a feliratmezőhöz, de elhelyezkedhet máshol is. A darabjegyzéket folytonos vonallal kell megrajzolni. Az üresen maradó oszlopok elhagyhatók.

24 Összeállítási rajz

25 Összeállítási rajz

26

27 Vetületek

28 Első térnegyebeli vetítés ISO 5496-2:1996
Vetületek Első térnegyebeli vetítés ISO :1996 (Európai nézetrend)

29 Az első térnegyedbeli vetítés rajzjele
Vetületek Az első térnegyedbeli vetítés rajzjele h = betűmagasság H = 2h d = h/10 (vonalvastagság)

30 Harmadik térnegyebeli vetítés ISO 5496-2:1996
Vetületek Harmadik térnegyebeli vetítés ISO :1996 (Amerikai nézetrend)

31 A harmadik térnegyedbeli vetítés rajzjele
Vetületek A harmadik térnegyedbeli vetítés rajzjele

32 Eltérés a nézetrendtől

33 Résznézet

34 Résznézet

35 Elfordított nézet

36 Nézetek jelölésére használt nyilak

37 Kiemelt részlet

38 Vonalak a vetületeken

39 Vonalak a vetületeken

40 Vonalak a vetületeken

41 Vonalak a vetületeken

42 Megszakítás törésvonallal

43 Sík felületek

44 Ismétlődő mintázat

45 Csatlakozó alkatrészek

46 Metszetek A metszet üreges tárgyak belső kialakításának bemutatására szolgáló módszer. A belső körvonalak és élek ugyan szaggatott vonalakkal megrajzolhatók, azonban esetenként ez a megoldás nem elegendő, nem egyértelmű. A metszetekre vonatkozó legfontosabb előírásokat az ISO 128 szabvány három része tartalmazza. Az ISO :2001 az általános tudnivalókat foglalja össze, az ISO :2001 a géprajzra vonatkozó részleteket tartalmazza, míg az ISO :2001 a szelvények vonalkázását szabályozza.

47 Metszetek

48 Metszetek

49 Metszetek

50 Vonalkázás A vonalkázást a szelvények körvonalához, vagy szimmetriavonalához képest 45º-os dőléssel, vékony folytonos vonallal kell megrajzolni. A vonalkázás sűrűségét a szelvény mérete határozza meg.

51 Metszet jelölése

52 Metszet jelölése

53 Egyszerű metszet

54 Befordított metszet

55 Lépcsős metszet

56 Félnézet-félmetszet

57 Kitörés

58 Szelvény

59 Szelvény

60 Nem metszhető elemek Ha a metszősík egy elem (borda, rúd, küllő) hossztengelyén halad keresztül, és a metszet nem mutat többet a nézeti képnél, akkor az elemet nézetben kell hagyni.

61 Csavarmenet ábrázolása
A csavarmenettel ellátott alkatrészek ábrázolási szabályait az ISO :1993 szabvány foglalja össze. Ábrázolási módszerek: részletes, a valóságnak megfelelő menetábrázolás; egyszerűsített menetábrázolás; hagyományos, jelképes menetábrázolás.

62 Részletes menetábrázolás

63 Egyszerűsített menetábrázolás

64 Jelképes menetábrázolás
Orsómenet

65 Jelképes menetábrázolás
Anyamenet

66 Menetes orsó

67 Menetes furat

68 Menetes furat

69 Menetes csatlakozás

70 Csavarkötés

71 A méretmegadás elemei

72 Mérethatároló nyilak

73 Méretszámok Középen, a méretvonal fölött 0,5-1,5 mm-re, magasság 3,5 mm.

74 Méretszámok

75 Méretszám kiegészítők

76 Menet méretezése

77 Élletörés, süllyesztés

78 A mérethálózat felépítése

79 A mérethálózat felépítése

80 A mérethálózat felépítése

81 A mérethálózat felépítése

82 A mérethálózat felépítése

83 Valóságos test térbeli kiterjedése
A valóságos test a vetületekkel meghatározott mértani testtől többé kevés-bé eltér, nem mérethű, nem szabályos és a felülete nem sima. A tervezőnek ezeket a szabálytalanságokat figyelembe kell vennie, és bi-zonyos mértékig meg kell engednie. A rajzokon elő kell írni: a méretek megengedett eltéréseit (mérettűrés); a megengedett alakeltérést (alaktűrés); a megengedett eltérését egy báziselemhez képest (viszonyított tűrés); a megkívánt felület minőséget (érdesség); A megengedett eltéréseket egyszerűsítve, legtöbbször jelképesen írjuk elő.

84 Mérettűrések Az alkatrészek méretei sohasem állíthatók elő tökéletes pontossággal. A tényleges méretek bizonyos határok között szóródnak. Ennek oka az alkatrész anyaga, a gyártás körülményei, a gép pontossága, a melege-désből adódó méretváltozás stb.

85 Általános tűrésű méretek
A tűrést közvetlenül nem szükséges megadni a névleges méret mellett, ha az adott méret érdemben nem befolyásolja a működést, ezért nem igényel fokozott pontosságot (általános tűrés, nem jelölt tűrésű méret, vagy szabad méret tűrés). Az általános tűrésről az ISO :1989 szabvány rendelkezik. A hosszméretek általános tűrései: Pontossági osztály Névleges méretcsoportok és azok tűrései jele megnevezés 0,5-3-ig 3<-6-ig 6<- 30-ig 30< ig 120< ig 400< ig 2000<-­ ig f finom ±0,05 ±0,1 ±0,15 ±0,2 ±0,3 - m közepes ±0,5 ±0,8 ±2 c durva ±1,2 ±4 v nagyon durva ±1 ±1,5 ±2,5 ±8

86 Számértékkel megadott tűrések
Egyedi gyártásnál, valamint nem szabványos alkatrészek beépítése során célszerű a tűréseket közvetlenül a névleges méret mellett számszerűen feltüntetni a rajzon. A tűrések megadása háromféle módon történhet az ISO 129-1:2004 szabvány rendelkezésének megfelelően: a két határeltéréssel, a két határmérettel, csak egyirányú lehatárolással, a megengedett legnagyobb, vagy a megkövetelt legkisebb érték előírásával.

87 Szabványos tűrésértékek
Szabványos alkatrészek beépítésekor a csatlakozó méreteket az ISO 286 nemzetközi szabvány által előírt tűrésekkel célszerű ellátni. A tűrésmezőt a tűrés nagyságával arányos szélessége (T), és az alapvonalhoz viszonyí-tott fekvése (E) jellemzi. A tűrés a tűrésnagyság és az alapeltérés meghatározásával számítható.

88 Szabványos tűrésértékek
Az ISO rendszerben a tűréseket a névleges méret után egy betűből és egy számból álló kóddal jelöljük, pl. 25 H7, 40 g6. A betűk a tűrésmező viszonylagos helyzetére utalnak az alapméretet megtestesítő alapvonalhoz képest. A csapokhoz (külső méretekhez) tartozókat kis betűk, a lyukakhoz (belső méretekhez) tartozókat nagy betűk jelölik. A h betűjelű csapok és a H betűjelű lyukak nulla alapeltérésűek, és a tűrésmező mindig az anyag irányában helyezkedik el.

89 Szabványos tűrésértékek
A tűrések kódjában szereplő szám az IT (International Tolerance) pontossági fokozat száma. Az ISO rendszerben 20 pontossági besorolás található (IT01, IT0, IT1 …. IT18). A pontossági fokozat kisebb számértéke szigorúbb előírást, azaz kisebb tűrést jelent. IT5 IT6 IT7 IT8 IT9 IT10 IT11 IT12 q 7 10 16 25 40 64 100 160

90 Szabványos tűrésértékek
A tűrés nagysága (T) a névleges méret tűrésegységének (i, I) és minőségnek (q) a függvénye. ahol q a pontosságtól függő arányossági tényező, i a tűrésegység 500 mm méretig, I a tűrésegység 500 mm felett, 3150 mm-ig. A tűrésegység (i, I) csak a névleges mérettől függ, értéke tapasztalati úton meghatározott összefüggéssel számítható.

91 Illesztések Az illesztés két, közös alapméretű csatlakozó alkatrész tűréseit tartalmazó előírás. Laza illesztés Átmeneti illesztés Szilárd illesztés

92 Illesztési rendszerek
Alaplyukrendszer Alapcsaprendszer A különböző játékokat és fedéseket különböző tűrésű csapoknak egy alaplyukkal való párosítása útján képezik. A különböző játékokat és fedéseket különböző tűrésű lyukaknak egy alapcsappal való párosítása útján képezik.

93 Illesztések a gyakorlatban
Az ISO 1829:1975 szabvány a szerszám és idomszer választék szűkítése, a gyártás és ellenőrzés gazdaságos megvalósítása érdekében egy korlátozott tűrés kínálatot határozott meg. Az illesztés megválasztásakor az alkalmazáshoz még megfelelő legnagyobb tűréseket célszerű kiválasztani. További ajánlás, hogy a lyukhoz egy pontossági fokozattal durvább tűrést írjunk elő, mint a csaphoz. Mivel a belső felületet nehezebb megmunkálni, mint a külső felületet.

94 Illesztések megadása

95 Geometriai tűrések Az alkatrészeket alkotó geometriai alakzatok (hengerek, kúpok, síkok, stb.) csak közelítőleg felelnek meg az ideális, matematikailag leírt geometriai formáknak. A geometriai pontatlanságok korlátozására a geometriai tűrések szolgálnak. Az alaktűrés a valóságos felület vagy profil alakjának megengedett eltérése a névleges felület vagy profil alakjától. Ennek megfelelően az alaktűrések valamely egyedi elemnek egy ideális alaktól való eltérését korlátozzák. A viszonyított tűrések a tűrésezett elem megengedett eltérését egy báziselemhez képest írják elő. Viszonyított tűrések az iránytűrések, a helyzettűrések és az ütéstűrések. A geometriai tűrések megadásáról az ISO 1101:2004 szabvány rendelkezik.

96 Geometriai tűrések

97 Geometriai tűrések A geometriai tűrés meghatározza azt a tűrésmezőt, amelyben az elemnek (felületnek, tengelynek stb.) benne kell lennie. A tűrésmező a következők egyike lehet: egy körön belüli terület; két koncentrikus kör közötti terület; két egyenközű görbe, vagy két párhuzamos egyenes közötti terület; egy hengeren belüli tér; két egytengelyű henger közötti tér; két egyenközű felület, vagy két párhuzamos sík közötti tér; egy gömbön belüli tér.

98 Geometriai tűrések A geometriai tűréseket két vagy több részre felosztott négyszög alakú keretben kell megadni. A tűréskeret magassága a betűmagasság (h) kétszeres, hosszát a bejegyzések mérete határozza meg. A tűréskeret elemei: a tűrésezendő jellemző rajzjele, a tűrésérték a hosszméretek mértékegységében, viszonyított tűréseknél a báziselem(ek) betűjele(i).

99 Geometriai tűrések Ha a tűrésezett elem bázisra vonatkozik, azt általában bázisbetűk jelölik. A báziskeret négyzet alakú, oldalhossza a betűmagasság (h) kétszerese. Elhelyezés: Az elem körvonalán vagy a körvonal meghosszabbításán, ha a báziselem maga a vonal vagy a felület. A méretvonal meghosszabbításán, ha a báziselem tengely vagy szimmetriasík.

100 Geometriai tűrések A geometriai tűrések elemeinek méreteit formai előírásait az ISO 7083:1983 szabvány tartalmazza.

101 Geometriai tűrések

102 Geometriai tűrések

103 Felületi érdesség Az érdesség a munkadarab valóságos felületének kistérközű, különféle jellegzetes mintázatot mutató ismétlődő egyenetlensége. Az ISO 4287 szabvány többféle felületi érdességi mérőszámot ismertet. Leggyakrabban az átlagos érdességet (Ra) alkalmazzuk. Az átlagos érdesség értéke a következő sorozatból választható: 0,006, 0,012, 0,025, 0,05, 0,1, 0,2, 0,4, 0,8, 1,6, 3,2, 6,3, 12,5, 25, 50, 100 és 200 mikrométer.

104 Felületi érdesség A megmunkálási mód közömbös. Forgácsoló megmunkálás.
Forgácsolásmentes megmunkálás.

105 c a e d b Felületi érdesség
a) Érdesség betűjele és számértéke (felső határ). b) Érdesség betűjele és számértéke (alsó határ). c) Gyártási eljárás, a felületkezelés, a bevonat megnevezése. d) Felületi mintázat iránya. e) Megmunkálási ráhagyás (mm).

106 Felületi érdesség

107 Felületi érdesség Kiemelt érdességi jelet lehet alkalmazni, ha a munkadarab több felületére is azonos felületminőségi előírás vonatkozik. Ilyenkor az érdesség megadható a feliratmező közelében egyetlen rajzjellel, mögötte zárójelben utalva arra, hogy más előírások is vannak a rajzon.