Foglalkoztatási és Szociális Hivatal

Az előadások a következő témára: "Foglalkoztatási és Szociális Hivatal"— Előadás másolata:

1 Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
Sajtótájékoztató 2008. május 7.

2 A munkaerő-piaci helyzet alakulása az ÁFSZ legfrissebb adatai alapján

3 64,3 ezer álláshelyet kínált az ÁFSZ az álláskeresőknek áprilisban
Áprilisban új álláshelyet jelentettek be a munkáltatók, az előző hónapról maradt betöltetlen álláshelyekkel együtt így összesen 64,3 ezer álláshelyet kínált az ÁFSZ az álláskeresőknek. Ebből a hónap végén 27,6 ezer maradt betöltetlen

4 A legtöbb új állást a nem anyagi szolgáltatások területén kínálták a munkáltatók
A bejelentett állások 61%-a nem támogatott álláshelyre vonatkozott, s csaknem 40%-ukhoz igényeltek a munkáltatók támogatást, ám ezen arányokban jelentős különbségek mutatkoznak régiónként. A legtöbb új állást (45%) a nem anyagi szolgáltatások területén, valamint a feldolgozóiparban (19%) kínálták a munkáltatók

5 Áprilisban némileg mérséklődött a nyilvántartott álláskeresők száma
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálathoz tartozó hét regionális munkaügyi központ 169 kirendeltségén április végén összesen 442,8 ezer fő volt a nyilvántartott álláskeresők száma. Ez az előző hónaphoz képest 19,5 ezer fős csökkenést, az egy évvel korábbihoz képest 9,7 ezer fős növekedést mutat. Egy év alatt az átlagosnál kevésbé bővült a 25 évesnél fiatalabbak és a férfiak száma, míg a nőké és a szakképzettséggel nem rendelkező álláskeresőké erőteljesebben nőtt.

6 Áprilisban csökkent a pályakezdő álláskeresők száma
A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők létszáma az áprilisi zárónapon 39,3 ezer fő volt, 5,1%-kal alacsonyabb, mint március végén és 3,1%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. Pozitívum azonban, hogy egy év alatt jelentősen, mintegy 15%-kal csökkent a diplomás pályakezdők száma

7 Áprilisban csökkent a nyilvántartásba belépők, s különösen az első alkalommal belépők száma
Mintegy 12%-kal kevesebben léptek be a nyilvántartásba áprilisban, mint az előző hónapban, de a belépők száma az előző évhez képest is 6%-kal csökkent.

8 A területi különbségek továbbra is jelentősek
A nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez április

9 Az aktív foglalkoztatási eszközökben részesülők száma 51,1 ezer főt tett ki februárban
♦ A foglalkoztatást elősegítő támogatásokban résztvevők februári létszáma 4,6%-kal haladta meg a januári létszámot. ♦ Jelentősen nőtt az aktív eszközökbe bekapcsolódók száma, mely januárhoz képest több mint duplájára emelkedett. Az év első két hónapjának összesítése alapján a legtöbben közhasznú munkavégzésbe kapcsolódtak be.

10 A rendszeres szociális segélyezettek kapcsolatos célvizsgálat
eredményei

11 Foglalkoztatási és szociális feladatok összefüggései
Foglalkoztatáspolitikai stratégia: a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű emberek bekapcsolása a foglakoztatásba - munkaerő kínálat növelése. Szociálpolitikai stratégia: az esélyek kiegyenlítése, a hátrányos helyzetű rétegek életfeltételeinek javítása. Közös cél: munkavállalásra ösztönzés, munkavállalási hajlandóság javítása, a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásra alkalmassá tétele. Foglalkoztatás és szociálpolitika összehangolt működése, integrációja

12 Célvizsgálat - Együttműködés
Makro elemzés: az RSZS rendszeréről, szabályozási folyamatáról A munkaügyi szervezetek gyakorlatának feltárása, módszerei (15 munkaügyi kirendeltség) Települési önkormányzatok feladatellátása, foglalkoztatási módjai (40 önkormányzat) Szociális intézmények feladatai, a beilleszkedést segítő programok elemzése (30 családsegítő) Életút interjúk a segélyezettekkel (250 megkérdezett) Békés, Borsod, Nógrád, Szabolcs, Tolna, Vas és a Főváros - 12 kistérség

13 Munkaügyi javaslatok Jó együttműködés – személyes kapcsolatteremtés fontossága Rendszeres konzultációk, közös képzések, felkészülés, tapasztalatcsere szükséges Információáramlás fejlesztése, internet alapú közös nyilvántartások vezetése Az együttműködést csak a munkára kész állapotban lévőnek írják elő Eredményesség = motivált álláskereső Foglalkoztatási profiling – az ügyfél munkára képesség szerinti besorolása

14 Önkormányzati tapasztalatok
Segélyezettek számának növekedése- jelentős az ügyfélforgalom Önkormányzat a legnagyobb közfoglalkoztató – ez szükséges és eredményes is Inkább a munkaügyi kirendeltséggel működjön együtt a munkanélküli személy Nincs elegendő szakember, forrás ehhez az önkormányzatnál Beilleszkedési programra több javaslatot várnak – szűk a választék

15 Szociális intézmények gyakorlata
Legalkalmasabb a családsegítő a munkanélküliek szociális problémájának megoldásában, de ehhez a célcsoporthoz nem volt létszám, felkészítés és feltétel Beilleszkedési program nehézségei Fontos az egyéni sajátosságok és képességek figyelembe vétele, a személyre szóló segítség A segélyezettek többsége nem motivált, kevés az eredmény – de mi is az „eredmény”? A komplex szociális segítség kevés

16 Segélyezettek véleménye
A kapcsolattartási kötelezettségnek többségében maguk tesznek eleget, saját „érdekből” Tanácsadás, az információ kevés Több munkahely kell, „a közmunka jó” Elvárásaik: mindegy milyen munka, „ha lenne” Helyzetével elégedett 21%.

17 A vizsgálat eredményeként módszertani segédanyag
Gyakorlati kézikönyv (szakmai tanulmányok) a rendszeres szociális segélyezettekkel foglalkozó családsegítők számára, a gyakorlatban dolgozó szociális szakemberek napi munkájának segítése Beilleszkedési programok a hátrányos helyzetű, tartósan munkanélküli csoportok számára, iránymutatás a speciális foglalkozások lehetőségeire Helyszíni bemutatók, tapasztalatcsere, közvetlen szakmai beszélgetések, a családsegítők, munkaügyi szervezetek és a segélyezettek között

18 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!