Magyarország éghajlata, vízrajza

Az előadások a következő témára: "Magyarország éghajlata, vízrajza"— Előadás másolata:

1 Magyarország éghajlata, vízrajza
FÖLDRAJZ Készítette: Koleszár Gábor

2 ÉGHAJLAT Általános jellemzők: Mérsékelt övezetben 
valódi mérsékelt éghajlati övben  a mérsékelten szárazföldi éghajlati területen fekszik.

3 Éghajlatot módosító tényezők
Az éghajlatot alapvetően a földrajzi helyzet befolyásolja. Az óceántól való távolság alapján a kontinentális vonások nyugatról kelet felé erősödnek. A medencejelleg azonban erősebben befolyásolja az éghajlatot, ezért a legkontinentálisabb terület a medence központján, a Középső-Tisza vidékén található. Jelentős hatással vannak hazánk éghajlatára a légkör magas illetve alacsony nyomású képződményei az ún. akciócentrumok.

4 Magyarország éghajlatát négy fő akciócentrum befolyásolja
Izlandi minimum: Állandó alacsony nyomású képződmény. Uralma idején hűvös, borús, csapadékos az időjárás. Erős a hatása nyár elején, amikor a csapadékmaximumért felelősek.

5 Azori maximum: Állandó magas nyomású képződmény, hatására időjárásunk derült, száraz, nyáron forró, télen enyhe, napfényes.

6 Szibériai maximum: Belső-Ázsia fölött a téli hónapokban létrejövő magas nyomású képződmény. Hatására keletről érkező anticiklonok kemény, hideg, száraz telet idéznek elő. Pontuszi-iráni minimum: Elő-Ázsia fölött kialakuló alacsony nyomású képződmény, amely Magyarországon nyár végén hat, forró, párás, csapadékos időt hoz.

7 Éghajlati elemek Magyarországon
Napsugárzás:

8

9 A napsugarak beesési szöge hazánkban a téli 18-21o és a nyári 65-68o között változik.
A napsütéses órák száma a nyugati határszélen évi 1700 óra, míg a Duna-Tisza köze déli részén 2100 óra évente.

10 2. Hőmérséklet:

11

12

13 Magyarországon az évi középhőmérséklet 8-11oC.
A januári -1,7 oC, a júliusi +20,5 oC. Az évi közepes hőingás oC. Hazánk, bár kilométerre fekszik az Atlanti-óceántól, az Észak-atlanti-áramlás hatására 2,5 oC-os pozitív hőmérsékleti anomáliát élvez. A hőösszeg nyugaton 2900 oC, a Dél-Alföldön 3300 oC.

14

15 3. Szél

16 A szelek a Kárpát-medencét körülvevő hegységek alacsonyabb részein, az ún. szélkapukon áramlanak be hazánk területére: elsősorban az Alpok és a Kárpátok közötti Dévényi-kapun, így hazánkban az uralkodó szélirány északnyugati. Magyarországon az átlagos szélsebesség 2-4 m/s. A helyi jellegű szelek közül a főn jellegű Bakonyi- vagy Vázsonyi-szél érdemel említést, amely észak felől áramlik le a Balaton felé és itt erős hullámzást okoz.

17

18 4. Csapadék

19 Magyarországon az évi csapadékmennyiség 500-900 mm. (580 mm)
A legkevesebb csapadék ( mm) az Alföldön, a Középső-Tisza mentén hullik, míg a legtöbb a nyugati határszélen ( mm). A csapadék megoszlása időben is változik, két maximum figyelhető meg, az elsődleges, kora nyári (április-június) és a másodlagos, őszi (október). A legkevesebb csapadék január-februárban hullik. Magyarország területén évente mintegy 660 front vonul át, melyeknek 80 %-a hideg, 20 %-a meleg front. A csapadék jelentős része ezekhez a frontokhoz kötődik. Évente átlagosan havas nap van az országban. A hótakarás időtartama az Alföldön nap, míg a hegységeinkben nap.

20 VÍZRAJZ Folyóhálózat:
Magyarország folyói alapvetően a hegységkeret felől a medence közepe felé folynak. A folyóvizek döntő többsége (90 %-a) külföldről érkezik hazánk területére. Hazánk folyóin évente két jelentős árhullám vonul le: a kora tavaszi (március) áradást a hóolvadás okozza (jeges ár), a kora nyári áradást pedig a nyár eleji csapadékmaximum (zöldár). Hazánk folyói a Duna vízgyűjtőjéhez tartoznak.

21 A Duna magyarországi szakasza 417 km, amelyből 140 km a szlovák-magyar határszakasz.
A Duna teljes magyarországi esése nem túl nagy, mindössze 26 méter. A Duna vízhozama kisvízkor 600, középvízkor 2400, nagyvízkor m3/s.

22 Hazánk második legnagyobb folyója a Tisza, magyarországi hossza 596 km
Hazánk második legnagyobb folyója a Tisza, magyarországi hossza 596 km.(A folyószabályozások eredményeként az eredeti hossz 40 %-ával lett rövidebb, a szabályozás előtt 955 km hosszú volt a magyarországi szakasza.) A Tisza teljes esése hazánk területén 30 méter. Vízhozama kisvízkor 30-90, középvízkor 800, nagyvízkor 4000 m3/s. Sok lebegtetett hordalékot szállít ("Szőke Tisza").

23 Tavak: Magyarország területén 1172 állóvíz található, melyek közül 653 természetes. Az állóvizek összes kiterjedése kb km2. szerkezeti mélyedéseket kitöltő tavak: Balaton, Velencei-tó, Fertő-tó morotvatavak: a Duna mellett 50 db, pl. Szelidi-tó, a Tisza mellett 100 db van. szél által kialakított szikes tavak: szegedi Fehér-tó, nyíregyházi Sós-tó

24 forrástavak: Hévízi-tó, Miskolctapolcai-tó, Tatai-tó, Malom-tó (Budán)
dolinatavak: aggteleki Vörös-tó csuszamlással elgátolt tavak: Arlói-tó mesterséges tavak: hortobágyi halastavak, Kiskörei víztározó, budapesti Feneketlen-tó

25 Aggteleki - tó

26 Fehér - tó

27 Arlói - tó

28 Mesterséges tó Lázbérci - víztározó

29 Felszín alatti vizek: Magyarország medencejellege és földtani felépítése következtében felszín alatti vizekben igen gazdag. Talajvíz: (az első vízzáró réteg fölött felhalmozódó víz.) Hazánkban a talajvíz átlagos mélysége 3-6 méter, a talajvízszint elsősorban a csapadék függvényében ingadozik. Ha a talajvíz eléri a felszínt, belvízről beszélünk. Mivel kapcsolatban van a földfelszínnel, a csapadékkal, ezért könnyen elszennyeződik, ma már szinte sehol sem alkalmas emberi fogyasztásra. Rétegvíz: (két vízzáró réteg között, porózus kőzetekben összegyűlt víz) Magyarország rétegvizekben gazdag terület. A rétegvíz utánpótlása jóval lassabb, mint a talajvízé, ezért kevésbé tud elszennyeződni. Ide sorolhatók az artézi vizek, ásványvizek, hévizek. A rétegvizeket artézi kutakban emelik ki. Az artézi kutak által szolgáltatott rétegvíz ivóvízként hasznosítható.

30 Hévíz: Magyarország az átlagosnál nagyobb geotermikus grádiens következtében igen gazdag hévizekben, amelyek 25 oC-nál melegebbek. Nem ritkák a nagy mélységből feltörő oC-os hévizek sem. Budapest területén a Duna mentén feltörő hévizek táplálják évszázadok óta híres fürdőinket (Gellért, Rudas, Rác, Király, Lukács, Császár, Római) Résvíz: (A kőzetek repedéseiben elhelyezkedő víz, alapvetően karsztvíz) A Dunántúli-középhegység hatalmas mészkőtömbjében egységes karsztvízszint alakult ki, amely a hegység peremén feltörő karsztforrásokat táplálja. A karsztforrásokban gyakran gyógyvizek is a felszínre törnek. A bauxitbányászat a karsztvízszint csökkentése miatt veszélyezteti a karsztvízforrásokat.

31 Vizeink gazdasági jelentősége
Vízerőművek – Tiszalök, Kisköre Hajózás Öntözővíz Ipari víz Ivóvíz Halászat Gyógyászat, üdülés, idegenforgalom

32 A vízszennyezés forrásai
ipar – szerves és szervetlen szennyezés mezőgazdaság – vegyszerhasználat (nitrát) vízi közlekedés – pl. hajóbalesetek háztartások – szennyvíz

33 Mit tehetünk a vizek védelmében?
Csatornahálózat bővítése; Szennyezőforrások felszámolása; Sértetlen vízbázisok megóvása; A lakossági és ipari vízfogyasztás csökkentése; Árvízvédelem. A vizek védelmében nemzetközi összefogásra van szükség.

34 Topográfiai fogalmak Bodrog, Dráva, Duna, Hernád, Ipoly, Körös, Maros,
Mura, Rába, Sajó, Sió, Szamos, Száva, Tisza, Zagyva, Zala. Balaton, Kis-Balaton, Fertő-tó, Hévízi-tó, szegedi Fehér-tó, Szelidi-tó, Tisza-tó, Velencei-tó,

35 Magyarország vizei