Az adóeljárás 2018.

Az előadások a következő témára: "Az adóeljárás 2018."— Előadás másolata:

1 Az adóeljárás 2018

2 Szabályozás 2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról
2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről 2017. évi CLIII. törvény az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet az adóigazgatási eljárás részletszabályairól

3 Adókötelezettségek Az adózó az adó és a költségvetési támogatás megállapítása, megfizetése (kiutalása) érdekében köteles az adójogszabályokban előírt: a) bejelentésre, nyilatkozattételre, b) adómegállapításra, c) bevallásra, d) adófizetésre, e) bizonylat kiállítására és megőrzésére, f) nyilvántartás vezetésére (könyvvezetésre), g) adatszolgáltatásra, h) adólevonásra, adóbeszedésre, i) pénzforgalmi számlanyitásra és adóköteles tevékenységével összefüggő kifizetéseinek e számlán való teljesítésére j) nyilatkozattétel nem saját ügyben

4 Általános szabályok Az adatszolgáltatási, adólevonási és adóbeszedési kötelezettség nem terjed ki a természetes személy adózóra akkor, ha nem vállalkozó, munkáltató, kifizető vagy adóbeszedésre kötelezett. A költségvetési támogatásra az adózó csak azt követően jogosult, ha eleget tesz a támogatással kapcsolatos bejelentési vagy bevallási, nyilatkozattételi, illetve megállapítási kötelezettségének.

5 A bejelentés és bejelentkezés
A szabályozás főbb pontjai: általános szabályok, a nyilvántartásba vétel az áfa-kötelezettség bejelentésére vonatkozó szabályok a termékek közúti fuvarozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség a változás-bejelentés szabályai

6 A bejelentés, bejelentkezés általános szabályai
Adóköteles tevékenységet főszabályként csak adószámmal rendelkező adózó folytathat. Az adózó ha adókötelezettsége, adóköteles tevékenysége egyéni vállalkozói igazolványhoz kötött, a vállalkozói igazolvány iránti kérelem benyújtásával kéri az adószám megállapítását, amellyel az adózó teljesíti az állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét. Ha az adózó üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően folytathat, a cégbírósághoz intézett bejegyzés iránti kérelem benyújtásával kéri az adószám megállapítását. Ha az adózó bíróság által nyilvántartandó személy vagy szervezet, adószámának megállapítását a bírósághoz benyújtott kérelem és mellékletei benyújtásával kéri Ha az adózó tevékenysége a vállalkozói igazolványhoz, illetve cégbejegyzési eljárás megindításához nem kötött, a tevékenység megkezdését megelőzően az állami adóhatóságnál írásban teljesíti bejelentkezési kötelezettségét.

7 Magánszemélyek bejelentkezése
A vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély, ha nem végez általános forgalmiadó-köteles tevékenységet és nem rendelkezik adóazonosító számmal a) jövedelemadó-köteles bevételének megszerzése, b) költségvetési támogatás igénylése előtt adóazonosító jelének közlése végett az állami adó- és vámhatóságnál az e célra szolgáló nyomtatványon írásban bejelenti a természetes személyazonosító adatait, lakcímét.

8 Az áfa kötelezettség bejelentése
Az Áfa alanya az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes (tárgyi adómentes) tevékenységet végez, egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenység esetén az adókötelessé tételt választja, alanyi adómentességet választ, az adómegállapítás melyik különleges módját alkalmazza, az EU más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatot kíván létesíteni, kizárólag az adómentes termékimportot megalapozó Közösségen belüli termékértékesítés miatt válik az Áfa alanyává, és az adómentes termékimportot nem közvetett vámjogi képviselő igénybevételével teljesíti, közvetett vámjogi képviselőként jár el, tevékenységére az adómegállapításnak az általános szabályait alkalmazza pénzforgalmi elszámolást választ, adóraktár üzemeltetőjeként jár el.

9 A változások bejelentése
Az adózónak az adókötelezettségét érintő olyan változást, amelyről a cégbíróság, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság, bíróság külön jogszabály alapján az adóhatóságot nem köteles értesíteni, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon közvetlenül az állami és az önkormányzati adóhatóságnak kell bejelentenie. A cég, a bíróság által nyilvántartandó jogi személy létesítő okiratában nem szereplő, de ténylegesen végzett tevékenység esetén a tevékenység megkezdését, illetve a bejelentett vagy bejelenteni elmulasztott tevékenység megszűnését követő 15 napon belül tesz bejelentést. Akit törvényben meghatározott értékhatár elérése esetén terhel adókötelezettség, a bejelentést az értékhatár elérését követő 15 napon belül kell megtennie az adóhatósághoz.

10 Az adózó nyilvántartásba vétele
Az adóhatóság a bejelentés alapján nyilvántartásba veszi az adózót. Az állami adóhatóság az adózónak a bejelentkezés alapján adószámot és – a közösségi kereskedelemben érintett adózónak – közösségi adószámot állapít meg. Az állami adóhatóság az adószámmal nem rendelkező magánszemélyt az adóazonosító jelén tartja nyilván. Az adózónak az adóazonosító számát az adózással összefüggő minden iraton fel kell tüntetnie. Az adózó költségvetési támogatást csak akkor igényelhet, a túlfizetés kiutalását csak akkor kérheti, ha rendelkezik adóazonosító számmal, illetve adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést csak a bejelentkezési, bejelentési kötelezettség teljesítését követően és olyan időszakra érvényesíthet, amely időszakra vonatkozóan adóazonosító számmal rendelkezett.

11 Közösségi adószám Az állami adó- és vámhatóság a közösségi kereskedelemben érintett adózónak a bejelentés, kérelem alapján – a bejelentés, kérelem előterjesztésének, de legkorábban az adószám megállapításának napjával – közösségi adószámot állapít meg, a közösségi adószám megállapítására vonatkozó bejelentést, kérelmet az adószám iránti kérelemmel egyidejűleg is elő lehet terjeszteni. Az állami adó- és vámhatóság kérelemre – a bejelentés napjával – az adóév közben is törli az adózó közösségi adószámát, ha bejelenti, hogy az Európai Közösség tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatát megszüntette.

12 Csoportazonosító szám
Az adóhatóság a csoportos általános forgalmi adózást választó csoporttagok közös írásbeli kérelme alapján a csoportos adóalanyiságot engedélyező határozatban a csoport részére csoportazonosító számot, illetve közösségi adószámot állapít meg.

13 Adóregisztrációs eljárás
Az adóhatóság a cégbejegyzésre kötelezett adózó adószámának megállapítását megelőzően a jogszabályban meghatározott bejelentett adatok és az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában szereplő adatok egybevetésével, a cégbírósághoz intézett bejegyzés iránti kérelem benyújtását követően megvizsgálja, hogy fennáll-e az adószám megállapításának valamely akadálya. Az adóatóság az adószám megállapítását megtagadja, ha az adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, képviseletre jogosult tagja, vagy törvényben meghatározott tagja, részvényese a) olyan, más adózó jelenlegi vagy volt vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese, amely aa) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 5 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 10 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, cégvezetői, tagi vagy részvényesi jogviszony az adótartozás folyamatos fennállásának 180. napját megelőző 360. napon, vagy azt követően bármelyik napon fennállt vagy ab) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napját megelőző 5éven belül az 5 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 10 millió forintot meghaladó adótartozással jogutód nélkül szűnt meg, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, cégvezetői, tagi vagy részvényesi jogviszony a felszámolás vagy a kényszertörlési eljárás kezdő napját megelőző 360. napon, illetve azt követően bármelyik nap fennállt, vagy ac) adószámát az adóhatóság az adószám megállapítására irányuló kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belül a beszámolója közzététele elmusztasása, vagy az adózó fellelhetőségének hiánya okán jogerősen törölte, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, cégvezetői, tagi vagy részvényesi jogviszonya az adószám törlését kimondó véglegessé vált határozat meghozatalának napján vagy azt követően bármelyik nap fennállt, b) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 5 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 10 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik, vagy c) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján a vezető tisztségviselői pozíciótól, illetve e foglalkozástól jogerősen eltiltottnak minősül. Amennyiben az adóhatóság az adószám megállapítását megtagadta, az a vezető tisztségviselő, vagy tag, akire tekintettel az állami adóhatóság az adózó adószámát megtagadta, a határozat adózóval történő közlésétől számított 15 napon belül kimentési kérelmet terjeszthet elő.

14 Adófizetési biztosíték
Az adóhatóság adófizetési biztosíték letételére kötelezi az adózót, ha az adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, képviseletre jogosult tagja, vagy tagja, részvényese olyan, más adózó volt vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja, vagy részvényese, amely az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belül 1 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 2 millió forintot meghaladó adótartozással jogutód nélkül szűnt meg, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, cégvezetői, tagi vagy részvényesi jogviszony a felszámolás vagy a kényszertörlési eljárás kezdő napját megelőző 360. napon, illetve azt követően bármelyik nap fennállt, és az adóregisztrációs eljárás megindításának időpontjáig az adótartozás nem térült meg.

15 Fokozott adóhatósági felügyelet
Az adóhatóság az adószám megállapítását követően kockázatelemzési eljárást folytat le, amely során az adózót kérdőív kitöltésére kötelezheti. Az állami adóhatóság a kérdőíven a következőkre hívja fel az adózót: a) a tevékenység részletes bemutatása, b) a foglalkoztatottak számával, az alkalmazás jellegével kapcsolatos információk közlése, c) a tevékenység folytatásához rendelkezésre álló eszközök bemutatása, d) a tevékenység végzéséhez szükséges helyiség adataira, valamint a helyiség használatának jogcímére vonatkozó információk közlése, e) a végezni kívánt tevékenységhez rendelkezésre álló pénzügyi, finanszírozási források részletes bemutatása. Az adóhatóság az kockázatelemzési eljárást az adószám megállapítását követő egy éven belül folytatja le. A kockázatelemzési eljárás eredményéről az állami adóhatóság az adózót csak abban az esetben értesíti, ha a feltételek megállapítására tekintettel az adózó fokozott adóhatósági felügyelet alá vonását rendeli el.

16 Bejelentési kötelezettségek
Munkáltatói, kifizetői minőség Készpénzfizetés 1 millió forint felett kapcsolat vállalkozások között Külföldi illetőségű természetes személy munkavégzése Munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatás

17 Az adómegállapítás Az adót, illetve a költségvetési támogatást
a) az adózó önadózással, b) a kifizető, munkáltató adólevonással, c) az adóbeszedésre kötelezett: adóbeszedéssel, d) az adóhatóság: kivetéssel, kiszabással, illetve utólagos adómegállapítással állapítja meg. Az adókat adónként, a költségvetési támogatást támogatásonként az adó- illetve a költségvetési támogatás alapjának meghatározására előírt időszakonként kell megállapítani.

18 Az adómegállapítás módjai
Önadózás, adónyilatkozat, egyszerűsített bevallás Munkáltatói, kifizetői adómegállapítás (adólevonás) Kivetés Kiszabás Utólagos adómegállapítás Adóbeszedés Feltételes adómegállapítás

19 Az önadózás Az adót, illetve a költségvetési támogatást - ha törvény előírja - az adózó köteles a) megállapítani, b) bevallani és c) megfizetni. A jogi személy és egyéb szervezet az őt terhelő adókat (és költségvetési támogatást) első sorban önadózással állapítja meg. A magánszemély az adóját akkor állapítja meg önadózással, ha a) vállalkozó, (a kivetés és a kiszabás kivételével), b) az általános forgalmi adó alanya, c) személyi jövedelemadóját nem az adóhatóság állapítja meg. Gyakorisága: havonta, negyedévente vagy évente – törvényi határidők

20 A munkáltató adómegállapítása
Ha a munkáltató vállalja a munkáltatói adómegállapítást, és a magánszemély megfelel a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételeknek, a magánszemély az adóévet követő év január 31. napjáig a munkáltatójához megtett, az adóbevallással egyenértékű nyilatkozata alapján a munkáltató állapítja meg a magánszemély adóját. Amennyiben a munkáltató nem vállalja a magánszemélyek adójának megállapítását, köteles tájékoztatni a magánszemélyt, részére az adóhatóság adóbevallási tervezetet készít. . A munkáltatói adómegállapítás az ellenőrzés és a jogkövetkezmények szempontjából a magánszemély bevallásának minősül. A munkahelyet változtató adózó az új munkáltatójánál tehet nyilatkozatot. Ilyen esetben nyilatkozatához az előző munkáltatótól kapott jövedelemigazolást is csatolnia kell. A munkáltató az adóalapot és az adót a magánszemély nyilatkozata alapján, az adóévet követő év március 20-áig átadott igazolások figyelembevételével az adóévet követő év május 20-áig állapítja meg és erről igazolást ad.

21 Adóbevallási tervezet
Azon adózó részére, aki az Szja.-törvényben meghatározott feltételek alapján munkáltatói adómegállapítást nem kért, vagy az adó megállapítását a munkáltató nem vállalta, az adóhatóság elkészíti és az adóévet követő év március 15. napjától az ügyfélkapu használatával egy erre a célra létrehozott elektronikus felületen elérhetővé teszi személyi jövedelemadó bevallási tervezetét. Aki nem rendelkezik ügyfélkapuval, az is kérheti. Ha az adózó az adóbevallási tervezetben feltüntetett adatokkal, illetve az annak alapjául szolgáló adatokkal nem ért egyet, az adóbevallási tervezet adatait az adóévet követő év május 20-ig az erre a célra kialakított elektronikus felületen javíthatja, kiegészítheti vagy az bevallást nyújthat be. Ha az adózó az adóbevallási tervezet adatait az adóévet követő év május 20. napjáig nem javítja, nem egészíti ki, illetve bevallási kötelezettségét más módon nem teljesíti, akkor úgy kell tekinteni, hogy az adóbevallási tervezetben foglaltakkal egyetért, és az adóbevallási tervezet az adózó által benyújtott bevallásnak minősül.

22 A kivetés Az adókivetés bevallás alapján történik.
Az önkormányzati adóhatóság kivetéssel állapítja meg a helyi adót - az iparűzési és az idegenforgalmi adó kivételével -, a települési adót, valamint a belföldi gépjárművek adóját. (Nem kivetéssel, hanem önadózással kell megállapítani a vállalkozók kommunális adóját és az iparűzési adót. Az idegenforgalmi adót pedig adóbeszedéssel kell megállapítani.)

23 A kivetés (2). Az állami adó- és vámhatóság határozattal állapítja meg (kivetéses adózás) a) a regisztrációs adót, b) az Áfa tv.-ben meghatározott esetekben az általános forgalmi adót, c) a Jöt.-ben meghatározott esetekben a jövedéki adót.

24 A kiszabás A vagyonszerzési illetéket, és az illetéktörvény szerint kiszabás alapján fizetendő eljárási illetéket az adóhatóság állapítja meg, szabja ki. A kiszabás bejelentés alapján történik.

25 Az adóbeszedés A helyi idegenforgalmi adó esetében az adóbeszedésre kötelezett adózó (pl. a szállásadó) az adó összegét közli a magánszeméllyel és az adót átveszi, és az önkormányzati adóhatóság részére befizeti. A hatályos szabályozás szerint jelenleg egyedül a helyi idegenforgalmi adó megállapítása történik adóbeszedéssel. Az adó átvételének elmulasztása nem mentesti az adóalanyt az adó befizetésének kötelezettsége alól.

26 Feltételes adómegállapítás
Az NGM az adózó kérelmére az általa közölt - jövőben megkötendő szerződésre vagy más jogügyletre vonatkozó - részletes tényállás alapján megállapítja az adókötelezettséget vagy annak hiányát. A feltételes adómegállapítás az adóhatóságra csak változatlan tényállás és változatlan jogszabályi környezet mellett, az adott ügyben kötelező. Az adózó a feltételes adómegállapítás iránti kérelmében kezdeményezheti a feltételes adómegállapítási eljárás során hozott határozat társasági adót érintő részeinek jövőbeli jogszabályváltozásra tekintet nélküli 1-3 éves időtartamra szóló alkalmazhatóságának megállapítását (tartós feltételes adómegállapítás), ha: a) az adózónál az adóévet megelőző adóévben az átlagosan foglalkoztatottak létszáma legalább 200 fő, és/vagy b) mérlegfőösszege az adóévet megelőző adóévben - az adóévben jogelőd nélkül alakult adózó esetén az adóévi várható mérlegfőösszeg - legalább 1 milliárd Ft. A tartós feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságát a jövőbeli jogszabályváltozás nem, csak a tényállás megváltozása (tartalmi változás) érinti.

27 Az adóbevallás Az adóbevallás az adózó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza. Az adózó az önadózással megállapított adóról és költségvetési támogatásról adónként, költségvetési támogatásonként az erre a célra rendszeresített nyomtatványon adóbevallást tesz. Az adóbevallás benyújtásában akadályozott adózó az akadályoztatás megszűnését követő tizenöt napon belül tesz adóbevallást. Az adó megfizetése az adóbevallást nem pótolja. Az ellenőrzés megkezdését követően a vizsgálat alá vont adó- és költségvetési támogatás vonatkozásában a be nem nyújtott adóbevallás nem pótolható.

28 Az adófizetés Az adófizetés az adóalany, kivételes esetekben az adózó főkötelezettsége. Az adót az esedékességekor az köteles megfizetni, akit arra jogszabály kötelez. A levont adót, adóelőleget annak kell megfizetnie, aki azt levonta. A beszedett adót az adóbeszedésre kötelezett fizeti meg. Az adó megfizetése az adóbevallást nem pótolja. Az erre kötelezett adózónak akkor is kell adóbevallást tennie, ha az adót megfizette, vagy később fizetheti meg. Az adó megfizetésére kötelezett az állammal vagy az önkormányzattal szemben fennálló követelését az adótartozásába nem számíthatja be.

29 Az adó megfizetésére kötelezett
Ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető többek között: a) az állam, a helyi önkormányzat kivételével az adózó örököse az örökrésze erejéig, több örökös esetében örökrészük arányában, b) a megajándékozott, az adózó által az adókötelezettsége keletkezését követően okirattal juttatott ajándék értékének erejéig, kivéve, ha az ingyenes előnytől neki fel nem róható módon elesett, c) a kezességet vállaló és az adótartozást átvállaló a jóváhagyott szerződésben foglalt adó tekintetében, valamint akinek a meg nem fizetett adóért való kezességét törvény írja elő, d) az adóbevétel csökkenését eredményező, valamint vagyoni hátrányt okozó bűncselekmény elkövetője az azzal összefüggő adó tekintetében, kivéve azon összeget, amely vagyonelkobzással érintett, e) a gazdálkodó szervezet, a polgári jogi társaság adótartozásáért a rájuk vonatkozó anyagi jogi szabályok szerint a helytállni köteles tag (részvényes), vezető tisztségviselő, f) a vagyontárgy minden tulajdonosa tulajdoni hányada arányában a közös tulajdont terhelő adó tekintetében, g) a szülői felügyelet alatt álló kiskorú gyermek adótartozásáért a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve szülők egyetemlegesen, a kezelt vagyon erejéig, h) több munkáltató által létesített munkaviszony esetén, az e törvény szerint munkáltatónak nem minősülő munkáltató a munkaviszonnyal összefüggő adó tekintetében.

30 Az adófizetés módja A fizetési kötelezettséget pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózónak belföldi pénzforgalmi bankszámlájáról átutalással, pénzforgalmi bankszámlával nem rendelkező adózónak postai készpénz-átutalási megbízással vagy belföldi bankszámlájáról történő átutalással kell teljesítenie illetve készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő fizetéssel is teljesítheti.. Jogszabály az illeték és az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó tekintetében más fizetési módot is megjelölhet (pl. illetékbélyeggel). Az adófizetési kötelezettség forintban teljesíthető, a költségvetési támogatás forintban utalható ki. Az adóhatóság által nyilvántartott adót az adózónak adónként, a megfelelő adószámlára kell megfizetnie, illetve a költségvetési támogatást támogatásonként, a megfelelő számláról kell (vissza)igényelnie. Az adóelőleg-fizetési kötelezettséget az adózó önadózás útján teljesíti.

31 Adó, költségvetési támogatás kiutalási határideje
A költségvetési támogatást az igény (bevallás) beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől számított 30 napon belül, a visszaigényelt általános forgalmi adót 75 napon belül kell kiutalni.

32 Adószámla Az adóhatóság az adózó adókötelezettségét és költségvetési támogatási igényét, valamint az arra teljesített befizetést és kiutalást az adózó adószámláján tartja nyilván. Az adózó kötelezettségeit a bevallás az adóhatóság vagy más hatóság határozata, a befizetéseket és a kiutalásokat a pénzintézet, illetve a posta bizonylatai alapján kell nyilvántartani. Az adóhatóság a kötelezettségeket, valamint a befizetéseket és a kiutalásokat az adószámlán adónként, költségvetési támogatásonként mutatja ki.

33 Nyilvántartások vezetése
A bizonylatot, könyvet, nyilvántartást úgy kell kiállítani, illetve vezetni, hogy az az adó alapjának, az adó összegének, a mentességnek, a kedvezménynek, a költségvetési támogatás alapjának és összegének, továbbá ezek megfizetésének, illetve igénybevételének megállapítására, ellenőrzésére alkalmas legyen. A könyveket, nyilvántartásokat úgy kell vezetni, hogy a) a bennük foglaltak az Art., illetve a számvitel bizonylati rendjére vonatkozó szabályaikban előírt bizonylatokon alapuljanak, b) adónként és költségvetési támogatásonként folyamatosan tartalmazzák az adót, illetve költségvetési támogatást meghatározó adatokat és azok bizonylati hivatkozásait, c) azokból kitűnjék az adott időszakra vonatkozó bevallott adó, illetve támogatás alapja, d) az adó megfizetésének, a költségvetési támogatás igénybevételének, és az alapul szolgáló bizonylatoknak az ellenőrzését lehetővé tegyék. Az Áfa. alanya az általa végzett értékesítésről bizonylatot (pl. számlát) állít ki, ideértve a jogszabályban megállapított szerv által jóváhagyott pénztárgéptípus nyugtáját is. E bizonylatot szigorú számadás alá vont nyomtatványként kell kezelni és nyilvántartani. A kifizető és a munkáltató olyan bizonylatot köteles kiállítani, és a kifizetéskor átadni, amelyből kitűnik a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme, az adóelőleg vagy az adó alapjául szolgáló összeg és a levont adóelőleg, illetve adó összege. A munkáltató a magánszemélynek az előzőekben említettekről, továbbá a kifizetéskor figyelembe vett bevételcsökkentő tételekről, valamint az adót, adóelőleget csökkentő tételekről az elszámolási évet követő év január 31-éig összesített igazolást ad.

34 A bizonylat megőrzése Az iratokat az ezek vezetésére kötelezett adózó az adóhatósághoz bejelentett helyen köteles őrizni. Az iratokat a könyvelés, feldolgozás időtartamára más helyre lehet továbbítani, az adóhatóság felhívására azonban azokat 3 munkanapon belül be kell mutatni. Az iratokat az adózónak a nyilvántartás módjától függetlenül az adó megállapításához való jog elévüléséig, a halasztott adó esetén a halasztott adó esedékessége naptári évének utolsó napjától számított 5 évig kell megőriznie. Az adózó, ha bizonylatot, könyvet, nyilvántartást online hozzáférést biztosítva, elektronikusan őrzi meg, köteles ellenőrzés esetén az adóhatóság részére az elektronikus hozzáférést, letöltést biztosítani.

35 Adatszolgáltatás Nem minden, csak az erre kötelezett adózók kötelezettsége. Esetei: Adóhatósági adatigénylés személyiadat- és lakcímnyilvántartásból Adatszolgáltatás a föld bérbeadásáról származó jövedelemről Az ingatlanügyi hatóság adatszolgáltatása A hitelintézet, pénzforgalmi szolgáltató adatszolgáltatása Befektetési szolgáltatói adatszolgáltatás Építésügyi hatósági adatszolgáltatás A közúti közlekedési nyilvántartási szerv adatszolgáltatása Adatszolgáltatás kötvénynyilvántartásból és közúti járműnyilvántartásból Az állami foglalkoztatási szerv adatszolgáltatása Adatszolgáltatás adókedvezményre jogosító igazolásokról Adatszolgáltatás költségvetési támogatás igénybevételéhez felhasználható igazolásokról Adatszolgáltatás hagyatéki eljárás esetén Adatszolgáltatás nyugellátás adóévi összegéről Adatszolgáltatás jövedéki adóvisszaigénylés ellenőrzéséhez Pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás adatszolgáltatása Adatszolgáltatás online pénztárgéppel és az adatszolgáltatás minőségét biztosító követelmények Élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automataberendezés adatszolgáltatása

36 Nyilatkozattétel Nyilatkozattétel saját ügyben
Az adózónak joga van ahhoz, hogy az eljárás során nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja. Ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, az adóhatóság az adózót nyilatkozattételre hívhatja fel. Nyilatkozattétel más ügyében Az adóhatóság az adózót, illetve az adózónak nem minősülő természetes személyt – a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózók adókötelezettségének, adóalapjának, adómentességének, adókedvezményének, adójának vagy költségvetési támogatásának megállapítása, ellenőrzése érdekében – felhívásban nyilatkozattételre kötelezheti az általa ismert, illetve nyilvántartásában szereplő adatról, tényről, körülményről. A nyilatkozattétel megtagadható, ha az adózó vagy a természetes személy az eljárásban tanúként nem lenne meghallgatható, vagy a tanúvallomást megtagadhatná.

37 EKÁER Útdíjköteles gépjárművel, továbbá a 3,5 tonna össztömeget meghaladó gépjárművel végzett, közúti fuvarozással járó, e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott termékértékesítést, termékbeszerzést, egyéb célú termékmozgatást kizárólag érvényes EKAER számmal rendelkező adózó folytathat.

38 Pénzforgalmi számlanyitás
A belföldi jogi személynek és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személynek, egyéni vállalkozók pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók, akiknek legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkezniük. A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével köteles pénzeszközeit pénzforgalmi számlán tartani, pénzforgalmát pénzforgalmi számlán lebonyolítani, és ennek érdekében pénzforgalmi számlaszerződést kötni. Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében más, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak a vele vagy más jogalannyal kötött szerződés alapján, az abban meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés – általános forgalmi adó felszámítása esetén az általános forgalmi adóval növelt – ellenértékeként, szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb 1,5 millió forint összegben teljesíthet készpénzfizetést.

39 Kockázatelemzési eljárás
Az adóhatóság az adókötelezettségek teljesítésével összefüggő kockázatok azonosítása, valamint az azonosított kockázatok fennállásának kizárása vagy megállapítása érdekében kockázatelemzést végez. A feltárt kockázat megszüntetése érdekében az adóhatóság a) támogató eljárást indít, b) az adózót ellenőrzésre kiválasztja, vagy c) bűncselekmény megelőzése, az adott bűncselekmény felderítése, folytatásának megakadályozása érdekében tájékoztatja az állami adó- és vámhatóság nyomozó hatóságát.

40 Támogató eljárás Az adóhatóság a támogató eljárás keretében a) az adózót felhívja önellenőrzésre, illetve b) kapcsolatfelvételt kezdeményez az adózóval, amelynek célja a feltárt hibák, hiányosságok orvoslása az adóhatóság szakmai támogatásával. A támogató eljárásban való részvétel önkéntes, az eljárás keretében rendezett jogsértések miatt szankcionálásnak nincs helye. Az eljárást az adóhatóság jegyzőkönyvvel zárja le. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a kockázatelemzési eljárásban feltárt hibákat, hiányosságokat, az azok orvoslása érdekében tett intézkedéseket és a támogató eljárás eredményességét vagy eredménytelenségét. A támogató eljárás eredménytelensége esetén az adóhatóság elrendelheti az adózó ellenőrzését.

41 Minősítési eljárás Az állami adó- és vámhatóság a cégjegyzékbe bejegyzett adózót, csoportos adóalanyt vagy áfa-regisztrált adóalanyt negyedévente, a tárgynegyedévet követő harminc napon belül minősíti, amelynek keretében a megbízható adózóra, illetve a kockázatos adózóra vonatkozó feltételek fennállását vizsgálja.

42 Megbízható adózói státus
Az ellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a 180 napot, ha az adózó ezen időtartamon belül folyamatosan megbízható adózónak minősül. A visszaigényelt általános forgalmi adót az állami adó- és vámhatóság 30 (20) napon belül utalja ki. A kiszabható mulasztási bírság felső határa az általános szabályok szerint kiszabható mulasztási bírság felső határának 50 %-a. A kiszabható adóbírság felső határa a kiszabható adóbírság felső 50 %-a. Az állami adó- és vámhatóság az általa nyilvántartott adótartozásra az adózó kérelmére évente egy alkalommal legfeljebb 12 havi pótlékmentes fizetési könnyítést engedélyez.

43 Kockázatos adózói státus
A kockázatos adózó által visszaigényelt általános forgalmi adó kiutalási határideje 75 nap. Ha az adózó az ellenőrzés alá vont időszakban, illetve annak egy részében, vagy az ellenőrzés időtartama alatt, illetve annak egy részében kockázatos adózónak minősül, az ellenőrzés határideje 60 nappal meghosszabbodik. Az adóellenőrzés során feltárt adókülönbözet után felszámított késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat ötszörösének háromszázhatvanötöd része. Az állami adó- és vámhatóság az adóbírság és a mulasztási bírság kiszabását nem mellőzheti, és az általa kiszabható legkisebb bírság mértéke az általános szabályok szerint kiszabható bírság felső határának 30 %-a. A kiszabható mulasztási bírság felső határa, ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a mulasztás feltárásának (jegyzőkönyvezésének) időpontjában kockázatos adózónak minősült, az általános szabályok szerint kiszabható mulasztási bírság felső határának 150 %-a.

44 Az adóhatóságok Nemzeti Adó- és Vámhivatal és szervei (állami adóhatóság), A helyi önkormányzat jegyzője (önkormányzati adóhatóság).

45 Nemzeti Adó- és Vámhivatal
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat ellátó, az NGM miniszter által irányított, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv. A NAV-ot január 1-jével a évi CXXII. törvény hozta létre. A NAV központi szerve a Központi Irányítás és a Bűnügyi Főigazgatóság. NAV területi szervei a) a megyei (fővárosi) adó- és vámigazgatóságok (a továbbiakban: megyei igazgatóságok), b) a Fellebbviteli Igazgatóság, c) a NAV nyomozóhatósági feladatait ellátó területi szervei és d) a Kormány rendeletében meghatározott igazgatóságok, illetve intézetek. A NAV nyomozóhatósági feladatait a Bűnügyi Főigazgatóság és a NAV nyomozó hatósági feladatait ellátó területi szervei látják el.

46 A NAV szervezete A NAV vezetőjének feladat- és hatáskörét a kijelölt miniszter irányítása alá tartozó, a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében kijelölt államtitkár. A NAV vezetőjének szakmai helyettesei az NGM SzMSz-ében meghatározott, a NAV vezetője által irányított helyettes államtitkárok. Az állami adó- és vámhatóság vezetője és szakmai helyettesei szakmai tevékenységének támogatására, vezetőnként legfeljebb két szakfőigazgató nevezhető ki. A NAV területi szervét az állami adó- és vámhatóság vezetője által kinevezett igazgató vezeti.

47 A NAV feladata A NAV feladata: a) a részben vagy egészben a központi költségvetés, a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap vagy az elkülönített állami pénzalap javára teljesítendő kötelező befizetés, b) a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap terhére juttatott támogatás, adó-visszaigénylés vagy adó-visszatérítés, c) az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény hatálya alá tartozó kötelező befizetések megállapítása, beszedése, nyilvántartása, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása és ellenőrzése, feltéve, ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik.

48 A NAV feladata Az állami adóhatóság jár el minden a) adó, költségvetési támogatás, b) adó-visszaigénylés, -visszatérítés, c) az állami garancia (kezesség) kiutalása és visszakövetelése, d) adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtása, e) az önkormányzatokat megillető helyi adóval, illetve a gépjárműadóval összefüggő tartozások megkeresés alapján történő végrehajtása ügyében, feltéve, hogy azt törvény vagy kormányrendelet nem utalja más hatóság vagy adóhatóság hatáskörébe.

49 A helyi önkormányzat jegyzője
A helyi önkormányzat jegyzőjének adóztatással kapcsolatos hatáskörébe tartozik: a helyi adókkal, valamint a gépjárműadóval a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld bérbeadásából származó jövedelemmel, törvényben meghatározott esetben a magánszemélyt terhelő adók módjára behajtandó köztartozásokkal kapcsolatos adóztatási feladatok ellátása.

50 AZ ADÓZÁSI FOLYAMAT Az adózási folyamat fő szakaszai:
1. Önkéntes jogkövetési szakasz 2. Adóigazgatási eljárás 2.1 Adóellenőrzés 2.2 Hatósági eljárás(ok) 2.3 Végrehajtási eljárás 3. Közigazgatási per (adóper)

51 Az adóellenőrzés Az adóhatóság az adóbevétel megrövidítése,
a költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés jogosulatlan igénybevételének megakadályozása érdekében rendszeresen ellenőrzi az adózókat és az adózásban részt vevő más személyeket. Az ellenőrzés célja az adótörvényekben és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása.

52 Az ellenőrzés fajtái Az adóhatóság az ellenőrzés célját
a) ellenőrzéssel lezárt időszakot eredményező, az adó, költségvetési támogatás alapjának és összegének vizsgálatára irányuló adóellenőrzéssel, b) egyéb adókötelezettségek teljesítésére irányuló, ellenőrzéssel lezárt időszakot nem keletkeztető jogkövetési vizsgálattal valósítja meg.

53 Az adózók ellenőrzésre történő kiválasztása
Kötelező az ellenőrzést lefolytatni a) a kockázatos adózónál, ha végelszámolását rendelték el, b) az Állami Számvevőszék elnökének felhívására, c) az adópolitikáért felelős miniszter utasítására, d) az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adók esetében az önkormányzat képviselő-testületének határozata alapján. Az Állami Számvevőszék elnöke, illetve az önkormányzat képviselő-testülete akkor rendelhet el ellenőrzést, ha a rendelkezésére álló adatok, körülmények arra utalnak, hogy az adóhatóság a megkülönböztetés nélküli eljárás elvének megsértésével mellőzi valamely adózó vagy adózói csoport vizsgálatát, illetve a lefolytatott ellenőrzések eredménytelensége mögött a megkülönböztetés nélküli eljárás elvének megsértése áll.

54 Adóellenőrzés Az adóhatóság az adózó adómegállapítási, bevallási kötelezettsége teljesítését adónként, támogatásonként és időszakonként, vagy meghatározott időszakra több adó és támogatás tekintetében is vizsgálhatja. Az ellenőrzés megkezdéséig bevallani elmulasztott adót az adózó terhére, illetve javára adókülönbözetként állapítja meg. Ha az adóhatóság azt tapasztalja, hogy az adózó nem vagy nem megfelelően tett eleget adókötelezettségeinek a megállapított tényállásról és az adókülönbözetről az jegyzőkönyv kézbesítésével értesíti, amelyre az adózó 15 napon belül észrevételt tehet.

55 Jogkövetési vizsgálat
Az adóhatóság jogkövetési vizsgálat keretében a bevallási időszak lezárását megelőzően is a) ellenőrizheti, hogy az adózó eleget tett-e a törvényekben előírt egyes adókötelezettségeinek, azokat határidőben, illetve az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére alkalmas módon teljesíti-e; b) adatokat gyűjthet a nyilvántartásában és az adózó nyilvántartásában, bevallásában szereplő adatok, tények, körülmények valóságtartalmának, illetve ezek hitelességének megállapítása érdekében; c) vizsgálhatja a gazdasági események valódiságát; d) adatokat gyűjthet az ellenőrzési tevékenysége támogatása érdekében, így különösen becslési adatbázis létrehozásához, karbantartásához.

56 Ismételt ellenőrzés Adóellenőrzéssel lezárt bevallási időszak tekintetében az adó, költségvetési támogatás ismételt vizsgálatára kerülhet sor a) ha az elsőfokú adóhatóság a korábbi ellenőrzés megállapításának végrehajtását vizsgálja (utóellenőrzés), b) az adózó kérelmére, ha az adózó által feltárt új tény, körülmény tisztázása a korábbi ellenőrzés megállapításainak megváltoztatását eredményezné, feltéve, hogy az új tény, körülmény korábban nem állt és jóhiszemű eljárás esetén nem állhatott az adózó rendelkezésére, illetve arról az adózó nem tudott és jóhiszemű eljárás esetén nem is tudhatott, c) ha az adóhatóság rendelkezésére álló adatok alapján az ismételt ellenőrzés eredménye ellátási jogosultságot teremt, vagy d) felülellenőrzés keretében.

57 A felülellenőrzés Felülellenőrzést folytat le a felettes szerv, ha
a) az adópolitikáért felelős miniszter ellenőrzéssel már lezárt időszak ellenőrzését rendelte el, vagy az Állami Számvevőszék elnöke, az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó esetén az önkormányzati képviselő testülete ellenőrzéssel már lezárt időszak ellenőrzését kezdeményezte, b) az állami adó- és vámhatóság vezetője erre utasítást ad, amely alapján a felettes szerv ellenőrzi a korábban lefolytatott ellenőrzés szakszerűségét és törvényességét, c) ha az adóhatóság olyan, az adó megállapítását befolyásoló új tényről, adatról, bizonyítékról szerez tudomást, amely a korábbi adóellenőrzéskor nem volt ismert, és az ellenőrzés lefolytatására az állami adó- és vámhatóság vezetője, az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó esetén az önkormányzati adóhatóság döntései elleni fellebbezések elbírálására jogosult hatóság vezetője utasítást ad.

58 Határidők az ellenőrzési eljárásban
Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ellenőrzés lefolytatásának határideje: a) adóellenőrzés és ismételt ellenőrzés esetében 90 nap, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében és központosított ellenőrzés esetében 120 nap, b) jogkövetési vizsgálat esetében 30 nap. Az adóellenőrzés időtartama a csoportos adóalany, valamint az áfa-regisztrált adóalany kivételével a cégbejegyzésre nem kötelezett adózó és a megbízható adózó esetén – feltéve, hogy az adózó az ellenőrzést nem akadályozza – nem haladhatja meg a 180 napot. Az ellenőrzési határidőt indokolt esetben az ellenőrzést végző adóhatóság vezetője egyszer, adóellenőrzés esetében legfeljebb 90 napig, jogkövetési vizsgálat esetében legfeljebb 30 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. A felettes szerv által meghosszabbított ellenőrzési határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben az ellenőrzést végző adóhatóság felettes szerv által jóváhagyott, indokolt kérelmére az állami adó- és vámhatóság vezetője egyszer, legfeljebb 90 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. Objektív határidő: Az adóellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a 365 napot. Az ellenőrzés határidejét a megbízólevél kézbesítésétől, átadásától, illetve az általános megbízólevél bemutatásától, új eljárás lefolytatása esetén az az új eljárás megkezdéséről szóló értesítés postára adásától, tárhelyen történő elhelyezésétől, illetve átadásától kell számítani. Az adóhatóság az ellenőrzési határidő lejártát követően ellenőrzési cselekményeket nem végezhet.

59 Az ellenőrzés megindítása
Az ellenőrzés az erről szóló megbízólevél kézbesítésével, 1 példányának átadásával, vagy általános megbízólevél átadásával kezdődik. Ha az adózó vagy képviselője, meghatalmazottja, alkalmazottja a megbízólevél átvételét megtagadja, az ellenőrzés két hatósági tanú jelenlétében az erről szóló jegyzőkönyv felvételével és aláírásával kezdődik. Az ellenőrzés lefolytatására az adóhatóság szolgálati igazolvánnyal és megbízólevéllel rendelkező alkalmazottja (adóellenőr) jogosult.

60 Az adózó jogai az ellenőrzés során
Az adózó jogosult az ellenőrzést végző személyazonosságáról és megbízásáról meggyőződni, az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni, megfelelő képviseletről gondoskodni. ha a magánszemély adózó és jogainak gyakorlásában akadályozott – bizonyos kivételekkel – kérni az akadály megszűnéséig, de legfeljebb 60 napig az ellenőrzés megkezdésének elhalasztását, vagy az ellenőrzési cselekmények szüneteltetését, az ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni, a megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, azokra észrevételt tenni, bizonyítási indítványokat előterjeszteni, a jegyzőkönyvet megismerni, és a jegyzőkönyv átadását követő 15 napon belül, írásban észrevételt tenni. Ha az adóhatóság a vizsgálat megállapításait más adózónál végzett kapcsolódó vizsgálat eredményével támasztja alá, az erről szóló jegyzőkönyvnek, illetőleg határozatnak az adózót érintő részét az adózóval részletesen ismertetni kell. Az adózó, ha megítélése szerint az ellenőrzés határidejének túllépése az adóhatóságnak felróható okból történik, a határidő lejártát követően kifogással fordulhat a felettes szervhez. A felettes szerv az adózó észrevételeinek figyelembevételével dönt az eljárási határidő meghosszabbításáról, vagy az eljáró adóhatóságot az ellenőrzés lezárására utasítja.

61 Az adózó kötelezettségei az ellenőrzés során
Az adózó köteles az adóhatósággal az ellenőrzés során együttműködni, az ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani, adózással összefüggő iratait, adatait átadni. Ha az adózót adómentesség, adókedvezmény illeti meg, ezt okirattal vagy más megfelelő módon köteles bizonyítani.

62 Az adóhatóság kötelezettségei az ellenőrzés során
Az adóellenőr/adóhatóság köteles: az ellenőrzés megkezdését megelőzően magát és az ellenőrzési jogosultságát igazolni, az adózót az ellenőrzés típusáról, tárgyáról és várható időtartamáról tájékoztatni. az ellenőrzés során jogait úgy gyakorolni, hogy az az adózó gazdasági tevékenységét a lehető legkisebb mértékben korlátozza. az ellenőrzés során köteles a tényeket, körülményeket, adatokat értékelni, az adózót, képviselőjét, meghatalmazottját, alkalmazottját az ellenőrzés során tett megállapításairól tájékoztatni. köteles az adózó által felajánlott bizonyíték visszautasítását az ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvben írásban is indokolni. az ellenőrzés során a tényállást tisztázni és bizonyítani, kivéve, ha törvény a bizonyítást az adózó kötelezettségévé teszi. a tényállás tisztázása során az adózó javára szolgáló tényeket is köteles feltárni. A nem bizonyított tény, körülmény - a becslési eljárás kivételével - az adózó terhére nem értékelhető.

63 Az adóellenőr jogai az ellenőrzés során
az adóköteles tevékenység, vagyontárgy vagy jövedelem ellenőrzéséhez szükséges helyiségekbe beléphet, a vállalkozási tevékenységgel összefüggő járműveket, járművek rakományát, helyiségeket, helyszínt átvizsgálhat, iratokat, tárgyakat, munkafolyamatokat vizsgálhat meg, az adózótól, képviselőjétől, alkalmazottjától felvilágosítást, más személyektől nyilatkozatot kérhet, tisztázhatja az adóköteles tevékenységben résztvevők személyazonosságát, részvételük jogcímét, próbavásárlást, fel nem fedett próbavásárlást, leltárfelvételt végezhet, próbagyártást rendelhet el, az adózóval szerződéses kapcsolatban álló más adózónál kapcsolódó vizsgálatot végezhet, mintavételre jogosult, más, a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítást folytathat le. A vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély lakásában az adóellenőr akkor jogosult az ellenőrzést lefolytatni, ha az adókötelezettség a lakással, mint vagyontárggyal kapcsolatos, vagy az adózó jövedelme a lakás hasznosításából származik, vagy valószínűsíthető, hogy a lakásban vállalkozói igazolványhoz kötött tevékenységet bejelentés nélkül végeznek.

64 Tényállás tisztázása Az ellenőrzés során a tényállást az adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani, kivéve, ha törvény a bizonyítást az adózó kötelezettségévé teszi. Az adóhatóság a tényállás tisztázása során az adózó javára szolgáló tényeket is köteles feltárni. A nem bizonyított tény, körülmény – a becslési eljárás kivételével – az adózó terhére nem értékelhető.

65 A becslés (1.) A becslés olyan bizonyítási módszer, amely a törvényeknek megfelelő, a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapját valószínűsíti. Becslés alkalmazható a) ha az adó, illetve a költségvetési támogatás alapja nem állapítható meg, b) ha az adóhatóság rendelkezésére álló, azok száma vagy tartalma miatt jelentősnek tekinthető adat, tény, körülmény alapján alaposan feltételezhető, hogy az adózó iratai nem alkalmasak a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapjának megállapítására, vagy c) ha a természetes személy valótlan, hiányos bevallást vagy nyilatkozatot tett, vagy a nyilatkozattételt elmulasztotta. Az adóhatóság köteles bizonyítani, hogy a becslés alkalmazásának a feltételei fennállnak, továbbá azt, hogy a becslés alapjául szolgáló adatok, tények, körülmények, valamint a becslés során alkalmazott módszerek az adó alapját valószínűsítik. Kizárólag közérdekű bejelentésből származó, ellenőrizhető bizonyítékkal alá nem támasztott adatok alapján becslés nem alkalmazható.

66 A becslés (2.) Becsléssel kell megállapítani az adóalapot akkor is, ha sem a bevételekről, sem a kiadásokról adatok, iratok, más bizonyítékok nem állnak az adóhatóság rendelkezésére, és ezek hiánya nem az adózó érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza. A becslésnél az adóalapot az adóhatóság az eset körülményeire tekintettel valószínűsíti. A becslés alapján számított adóalaptól való eltérést az adózó hitelt érdemlő adatokkal bizonyíthatja. (A bizonyítási teher megfordul). Ha az adóhatóság szerint – csak meghatározott bűncselekmények gyanúja esetén – az adózó vagyongyarapodásával és az életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban megszerzett jövedelmének összege, az adóhatóság az adó alapját is becsléssel állapítja meg.

67 Az ellenőrzés befejezése
Az adóhatóság a megállapításait jegyzőkönyvbe foglalja. Az ellenőrzés a jegyzőkönyv átadásával fejeződik be. Adóellenőrzés esetén az adóhatóság az ellenőrzés eredményétől függetlenül a megállapításokról határozatot hoz (utólagos adómegállapítás). Egyéb esetben határozatot csak akkor hoz az adóhatóság, ha valamilyen kötelezettség teljesítését írja elő, vagy jogkövetkezményt állapít meg.

68 Az ellenőrzés befejezése
Az adózó a jegyzőkönyvre észrevételt tehet. Az ellenőrzést az adózó észrevétele alapján az észrevétel beérkezésétől, szóban előterjesztett észrevétel esetén annak jegyzőkönyvbe foglalásától számított legfeljebb harminc napig, jogkövetési vizsgálat esetében legfeljebb tizenöt napig lehet folytatni. Az ellenőrzést az ellenőrzés befejezésétől számított harminc napon belül, az ok felmerülésétől számított tizenöt napig akkor is lehet folytatni, ha a határozat meghozatalához a tényállás tisztázása válik szükségessé. Az adóhatóság az adózót a kiegészítő ellenőrzésről a kiegészítő ellenőrzés kezdő napjának megjelölésével haladéktalanul értesíti. A kiegészítő ellenőrzésről kiegészítő jegyzőkönyvet kell készíteni.

69 A hatósági eljárás(ok) 1.
A hatósági eljárás hivatalból vagy az adózó kérelmére, bejelentésére, bevallására indul. A hatósági eljárásban az adóhatóság az adózó jogait, kötelezettségeit állapítja meg, és ezt határozatban közli. Ha a hatósági eljárást ellenőrzés előzte meg, az adóhatóság az ellenőrzés során feltárt tényállást veszi alapul, vagy szükség szerint bizonyítást folytathat le. A hatósági eljárás a követekezőkre irányul adóalap, adó, adómentesség, adókedvezmény, adófizetési kötelezettség vagy jogkövetkezmény megállapítása, költségvetési támogatási jogosultság megállapítása, adóvisszaigénylési, adóvisszatérítési igény elbírálása, költségvetési támogatás kiutalása, az ellenőrzés során feltárt jogsértés és jogkövetkezménye megállapítása, törvényben előírt fizetési kötelezettségtől való eltérés engedélyezése.

70 A hatósági eljárás(ok) 2.
Az adóigazgatási eljárás fajtái: - hatósági adómegállapítás bejelentés, vagy bevallás alapján (kiszabás, kivetés), - utólagos adómegállapítás, - az adó soron kívüli megállapítása, - az adó feltételes megállapítása, - fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése, - az adómérséklés - a szokásos piaci ár megállapítása.

71 Hatósági adómegállapítás bejelentés, bevallás alapján (1.)
A kivetés és a kiszabás esetén az adózót az adókötelezettség keletkezéséről, az adóalap, az adómentesség, az adókedvezmény, az adó megállapításához szükséges adatokról, körülményről bevallási, bejelentési illetőleg adatszolgáltatási kötelezettség terheli. Az önkormányzati adóhatóság kivetéssel állapítja meg a helyi adót - a vállalkozók kommunális adója, az iparűzési és az adóbeszedéssel megállapított adó kivételével -, a települési adót, valamint az önkormányzat költségvetése javára más törvény alapján fizetett adót (pl. gépjárműadó).

72 Hatósági adómegállapítás bejelentés, bevallás alapján (2.)
Az állami adó- és vámhatóság határozattal állapítja meg (kivetéses adózás) a) a regisztrációs adót, b) az Áfa tv.-ben meghatározott esetekben az általános forgalmi adót, c) a Jöt.-ben meghatározott esetekben a jövedéki adót. Az adóhatóság bejelentés alapján kiszabja a vagyonszerzési illetéket, illetve a kiszabás alapján fizetendő eljárási illetéket.

73 Utólagos adómegállapítás
Az utólagos adómegállapítás során az adóhatóság határozattal adónként, bevallási időszakokra elkülönítve állapítja meg a bevallott vagy bevallani elmulasztott és az ellenőrzés eredményeként különbözetként feltárt adó alapját, az adókülönbözetet valamint a jogszabálysértés jogkövetkezményeit, az adózót a terhére megállapított adókülönbözet és a jogkövetkezmények megfizetésére kötelezi, teljesítési határidő tűzésével rendelkezik az ellenőrzés során feltárt, könyvvezetési, nyilvántartási szabálytalanságok, illetve mulasztások megszüntetéséről.

74 Az adó soron kívüli megállapítása
a) Ha az adókötelezettség az adózó halála miatt szűnik meg, az adóhatóság az adót határozattal állapítja meg, az adózóval annak halálakor együtt élt házastársa vagy örököse kérelmére. b) Az adóhatóság határozattal állapítja meg év közben az adót, ha ezt az ország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyni kívánó adózó kéri. c) A belföldön lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, telephellyel, székhellyel nem rendelkező adózó adóját az adóhatóság az adózó bejelentése alapján határozattal állapítja meg, ha az adózó az adóév végét megelőzően azzal a szándékkal hagyja el az ország területét, hogy az adóév során adóköteles tevékenység vagy jövedelemszerzés céljából vissza nem tér. d) Az adóhatóság határozattal állapítja meg az adót, illetve az adóelőleget, ha a magánszemély a kifizető által megállapított adót vitatja, vagy az adóelőleg összegével kapcsolatban a kifizető, illetve a munkáltató és a magánszemély között vita van.

75 Feltételes adómegállapítás
Az NGM az adózó kérelmére az általa közölt - jövőben megkötendő szerződésre vagy más jogügyletre vonatkozó - részletes tényállás alapján megállapítja az adókötelezettséget vagy annak hiányát. A feltételes adómegállapítási eljárás során hozott határozat kötőereje – a tartós feltételes adómegállapítás kivételével – a határozat kiadmányozását követő ötödik adóév utolsó napjáig tart, amely egyszer, további két évvel meghosszabbítható. A feltételes adómegállapítás az adóhatóságra csak változatlan tényállás és változatlan jogszabályi környezet mellett, az adott ügyben kötelező. A feltételes adómegállapítást érdemben érintő jövőbeni jogszabályváltozás, nemzetközi jogi kötelezettségváltozás vagy tényállásváltozás (tartalmi változás) esetén – annak hatálybalépésétől, illetve időpontjától kezdődően – a feltételes adómegállapítás nem alkalmazható. Az adózó a jövőbeni ügylettel összefüggésben a feltételes adómegállapítás iránti kérelmében kezdeményezheti legfeljebb a kérelem benyújtását követő 3 adóévre a feltételes adómegállapítás társasági adót érintő részeinek jövőbeni jogszabályváltozásra tekintet nélküli alkalmazhatóságának megállapítását, ha a) az adózónál az adóévet megelőző adóévben az átlagosan foglalkoztatottak létszáma legalább kettőszáz fő, vagy b) az adózó mérlegfőösszege az adóévet megelőző adóévben – az adóévben jogelőd nélkül alakult adózó esetén az adóévi várható mérlegfőösszeg – legalább egymilliárd forint. A tartós feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságát a jövőbeli jogszabályváltozás nem, csak a tényállás megváltozása (tartalmi változás) érinti.

76 Fizetési könnyítés engedélyezése
A fizetési könnyítés (halasztás, részletfizetés) az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy kérelmére engedélyezhető. A fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség 1. a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, és 2. átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető. Nem engedélyezhető fizetési könnyítés a) a természetes személyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra, b) a beszedett adóra, c) a kifizető által a természetes személytől levont járulékokra, d) az Áfa tv. szerinti csoportos adóalany számára a csoportos adóalanyiság időszakában. Magánszemély esetében a fizetési könnyítés akkor is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent. A fizetési könnyítés nem alanyi joga az adózónak, a kérelemről az adóhatóság diszkrecionális jogkörben dönt.

77 Az adómérséklés Az adóhatóság mérsékelheti vagy elengedheti
- a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adó-, bírság-, vagy pótléktartozást, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti; - a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból, különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené;

78 A szokásos piaci ár megállapítása
A vállalkozási tevékenységet folytató adózók – különösen az ún. kapcsolt vállalkozások – esetében a termékértékesítés (szolgáltatásnyújtás) esetén alkalmazott árak alapvetően befolyásolják több adónem – így az Áfa., vagy a társasági adó – alapját és ezáltal a fizetendő adó összegét. E vállalkozások az adóalap megállapítása során bizonyos esetekben nem a termékértékesítés tényleges ellenértékét, hanem annak szokásos piaci árát kötelesek figyelembe venni. A szokásos piaci ár meghatározása azonban mindig hordoz magában némi kockázatot az adóalapra gyakorolt hatása miatt. Az állami adó- és vámhatóság kérelemre határozatban állapítja meg a kapcsolt vállalkozások közötti jövőbeni ügyletben érvényesíthető szokásos piaci ár meghatározásakor alkalmazandó módszert, a megállapítás alapjául szolgáló tényeket, körülményeket, valamint ha meghatározható, a szokásos piaci árat, ártartományt (szokásos piaci ár). A szokásos piaci árat megállapító határozat hatálya határozott időre, legalább három, legfeljebb öt évre állapítható meg. A határozat hatályának kezdő napját a kérelem alapján kell megállapítani, amely azonban nem lehet korábbi, mint a kérelem benyújtásának napja, és nem lehet későbbi, mint a határozat véglegessé válásának napja.

79 Kézbesítés Az adóhatósági iratot – ideértve a döntést is – a meghatalmazott képviselővel eljáró adózó esetében a képviselőnek kell kézbesíteni hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton. Az adózó vagy képviselője adóhatósághoz bejelentett címére, valamint Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottja címére feladott adóhatósági iratot a) a kézbesítés megkísérlésének napján – a b) pontban meghatározott kivétellel – kézbesítettnek kell tekinteni, ha a küldemény az adóhatósághoz a kézbesítés eredménytelensége miatt érkezik vissza, vagy b) a postai kézbesítés második megkísérlését követő ötödik munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni, ha az adóhatósági iratot a posta a rá vonatkozó szabályoknak megfelelően „nem kereste” jelzéssel küldte vissza az adóhatóságnak.

80 Jogorvoslat a hatósági eljárásban
Kérelemre induló jogorvoslati eljárások esetén : a) a fellebbezési eljárás, b) a felügyeleti eljárás, és c) a közigazgatási per. Hivatalból induló jogorvoslati eljárások esetén: a) a döntés módosítása vagy visszavonása az adóhatóság saját hatáskörében, b) az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívás és fellépés nyomán indított, és c) a felügyeleti eljárás.

81 A fellebbezés Az adózó és az akire a határozat rendelkezést tartalmaz az ügy érdemében hozott első fokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezést a határozat közlésétől számított 15 napon belül, utólagos adómegállapítás esetén 30 napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezésben és a fellebbezés alapján indult eljárásban nem lehet olyan új tényt állítani, illetve olyan új bizonyítékra hivatkozni, amelyről a fellebbezésre jogosultnak az elsőfokú döntés meghozatala előtt tudomása volt, azonban a bizonyítékot az adóhatóság felhívása ellenére nem terjesztette elő, a tényre nem hivatkozott. A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezés beérkezésének napjától számított 15 napon belül fel kell terjeszteni a felettes szervhez, kivéve, ha az adóhatóság a megtámadott határozatot visszavonja, illetőleg a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja vagy kiegészíti. A felettes szerv a fellebbezéssel megtámadott határozatot és az azt megelőző eljárást megvizsgálja, tekintet nélkül arra, hogy ki és milyen okból fellebbezett. A vizsgálat eredményeként az adóhatóság a határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Új eljárásra utasítás esetén a felettes szerv határozatában meghatározza az új eljárásban vizsgálandó körülményeket, illetőleg az adót, költségvetési támogatást és bevallási időszakot, melyre az új eljárás kiterjed.

82 Súlyosítási tilalom A súlyosítási tilalom azt jelenti, hogy
- ha ellenőrzés eredményeként határozatot hoztak, akkor a határozat jogerőre emelkedésétől, illetve - ha az ellenőrzés hatósági eljárás megindítása nélkül befejeződött, a befejezéstől számított 1 éven túl olyan új határozat, amely az adókötelezettséget, az adó vagy költségvetési támogatás alapját, illetve összegét az adózó terhére változtatja meg, még akkor sem hozható, ha az alapeljárásban hozott határozatot a felettes adóhatóság megsemmisítette és új eljárás lefolytatását rendelte el, vagy a határozatot az elsőfokú adóhatóság visszavonta.

83 Adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata
Az Ait., és a Kp. lehetővé teszi, hogy - az ügyfél, illetőleg az eljárás egyéb résztvevője - jogszabálysértésre hivatkozva, az adózással kapcsolatos adóhatósági eljárások érdemében hozott határozat felülvizsgálatát – a fizetési könnyítés, adómérséklés tárgyában hozott határozat kivételével – a határozat közlésétől számított 30 napon belül keresettel kérje a bíróságtól, amennyiben az ügyfél a fellebbezési jogát kimerítette vagy a fellebbezés kizárt.

84 A végrehajtás (1) Önálló törvény az adóvégrehajtásról (Avt.)
Az Avt. Hatálya kiterjed: Adóvégrehajtás Akr. alapján foganatosított végrehajtás Adók módjára behajtandó köztartozások végrehajtása Együtt alkalmazandó az Air., Art. és Vht. szabályaival

85 A végrehajtás (2) A végrehajtást az első fokon eljáró állami adóhatóság folytatja le a hatáskörébe tartozó adók alapján fennálló tartozások végrehajtása esetén. A végrehajtási eljárás az adóhatóság külön határozata nélkül, a végrehajtási cselekmény foganatosításával indul, azonban az ingatlan-végrehajtás elrendeléséről és a tartozás biztosítására az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjog bejegyzéséről az adóhatóság határozatban rendelkezik. A végrehajtás irányulhat: - munkabérre, - bankszámlán lévő követelésre, - ingó vagyontárgyra, - ingatlanra.

86 A végrehajtás (3) – a végrehajtható okiratok
a) a fizetési kötelezettséget megállapító, véglegessé vált hatósági döntés, b) önadózás esetén a fizetendő adót, adóelőleget, adóelőleg-kiegészítést tartalmazó bevallás, c) az adózóval közölt adóhatósági adómegállapítás, d) az állami adó- és vámhatóság javára fizetési kötelezettséget megállapító jogerős bírósági határozat, bíróság által jogerősen jóváhagyott egyezség, továbbá a bírósági eljárási illetéket megállapító bírósági határozat, valamint a bírósági eljárási illeték tárgyában küldött bírósági megkeresés és értesítés, e) az egészségügyi szolgáltatási járulék-kötelezettséget tartalmazó bejelentés, f) büntetőeljárás során hozott határozat, amely jogerősen adóbevétel-csökkenést, vagyoni hátrányt, vagy jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatást állapít meg, kizárólag az adóbevétel-csökkenés, a vagyoni hátrány vagy a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás tekintetében, g) az általános közigazgatási rendtartáson alapuló végrehajtás esetén a behajtást kérő hatóság megkeresésének mellékletét képező, annak alapjául szolgáló döntés – ide értve a meghatározott cselekmény végrehajtását is –, h) az adók módjára behajtandó köztartozás esetén a behajtást kérő megkeresése, i) a bíróság pénzbüntetésről, pénzbírságról, rendbírságról (…), vagyonelkobzásról, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről, az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszegről, valamint az Európai Unió tagállamai közé nem tartozó államban vagy az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban alkalmazott vagyonelkobzásról szóló értesítése, j) a bíróság bűnügyi költségről, (…) megállapított, az állam által előlegezett és visszatérítendő költségről szóló értesítése, k) a bűnügyi zárlatot elrendelő, az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről, illetve visszaállításáról, valamint az információs rendszerben tárolt adatok megőrzésére kötelezésről szóló határozat, l) az EU és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására zárlatot elrendelő végzés, m) a polgári ügyben az állam által előlegezett költséget tartalmazó megkeresés, n) a bíróság által előlegezett gyermektartásdíjat tartalmazó megkeresés, o) a bíróságot, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, az Országos Bírósági Hivatalt, a minisztériumot, az igazságügyi szakértői intézményt vagy az államot egyéb jogcímen megillető követelést tartalmazó megkeresés, és p) a büntetés-végrehajtási szervezetet a fogvatartottal – illetőleg a volt fogvatartottal – szemben megillető követelést tartalmazó megkeresés.

87 Végrehajtás (4) Adóvégrehajtás és bírósági végrehajtás összehasonlítása
Bírósági eljárás előzi meg Végrehajtható okirat: a Pp.-ben meghatározott okiratok (pl. bíróság ítélete) Eljáró szerv: önálló vagy megyei bírósági végrehajtó Adóvégrehajtás Bírósági eljárás nem előzi meg, az adótartozást nem kell peresíteni Végrehajtható okirat: adótartozást meghatározó okirat (pl. adóhatósági határozat, bevallás) Eljáró szerv: adóhatóság is

88 Az önellenőrzés 1. Az önellenőrzés az adózók – önadózáshoz kapcsolódó – alapvető joga. Az önellenőrzés - az adóalap, a feltárt adó, költségvetési támogatás, és az önellenőrzési pótlék megállapítása, - a helyesbített adóalap, a helyesbített adó, költségvetési támogatás, valamint a pótlék bevallása és - egyidejű megfizetése, illetőleg az adó, költségvetési támogatás igénylése.

89 Az önellenőrzés 2. Az önadózás útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adót, adóalapot és a költségvetési támogatást az adózó helyesbítheti. Az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás - a vizsgált időszak tekintetében - önellenőrzéssel nem helyesbíthető. A helyesbített adó, a költségvetési támogatás és a megállapított önellenőrzési pótlék a helyesbített összeg és a pótlék bevallásával egyidejűleg esedékes. Az adózó javára mutatkozó helyesbítés esetén önellenőrzési pótlékot sem felszámítani, sem megfizetni nem kell.

90 Felhívás önellenőrzésre
Az adóhatóság az adózót – önellenőrzésre történő felhívás útján – önellenőrzés elvégzésére hívhatja fel, ha az adózó bevallásának adatai és az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok alapján az adózó terhére mutatkozó eltérést állapít meg. Az önellenőrzésre való felhívásnak az adózó nem köteles eleget tenni, az önellenőrzés elmulasztása esetén mulasztási bírság kiszabásának nincs helye. Az adózóval szemben ellenőrzés a felhívás közlésétől számított 30 nap elteltéig nem kezdhető meg a felhívásban megjelölt adónem és időszak tekintetében.

91 Adójogi szankciók Az adójogi szankciók a jogszabályokban meghatározott adókötelezettségek nem vagy nem szabályszerű teljesítése esetén alkalmazott közigazgatási jogi jogkövetkezmények. Az adójogi szankciók között megkülönböztetünk reparatív és represszív jellegű szankciókat. Reparatív jellegű szankciók a pótlékok, amelyek célja a jogsértés következtében keletkezett – anyagi jellegű – hiány helyreállítása. A represszív jellegű szankciók közé tartoznak a bírságok, amelyek célja nem egyszerű egyfajta hiány kiegyenlítése, hanem a jogsértés megtorlása.

92 Önellenőrzési pótlék Ha az adózó az adót, a költségvetési támogatást az önellenőrzés keretében helyesbíti, önellenőrzési pótlékot fizet. Az önellenőrzési pótlékot adónként illetve költségvetési támogatásonként a bevallott és a helyesbített adó, illetve költségvetési támogatás összegének különbözete után az adózó állapítja meg, és megfizeti. Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50%-ának, - ismételt önellenőrzés esetén 75%-ának - megfelelő mértékben kell felszámítani a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól a helyesbítés nyilvántartásba történő feljegyzésének, illetve az önellenőrzés benyújtásának napjáig.

93 Késedelmi pótlék Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától, a költségvetési támogatásnak az esedékesség előtt történő igénybevétele esetén az esedékesség napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.

94 Mulasztási bírság A mulasztási bírság több, az Art.-ban meghatározott cselekmény – eljárási adókötelezettség – elmulasztása esetén alkalmazható mind a magánszemély, mind az egyéb adózóval szemben. A mulasztási bíráság mértéke változó ( – Ft), illetve esetenként százalékos, a konkrét jogsértéstől függ.

95 Adóbírság Az adóbírságot adóhiány megállapítása esetén kell fizetni.
Az adóbírság mértéke az adóhiány 50%-a. Az adóbírság mértéke az adóhiány 200%-a, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. Adóbírságot állapít meg az adóhatóság akkor is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adóvisszaigénylési, adóvisszatérítési kérelmét, vagy igénylésre, támogatásra, visszatérítésre vonatkozó bevallását, és a jogosultság hiányát az adóhatóság a kiutalás előtt megállapította. Az adóbírság megállapítása nem érinti a késedelmi pótlékfizetési kötelezettséget. Adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapított adókülönbözet, önadózás esetén azonban csak akkor, ha az adókülönbözetet az esedékesség időpontjáig nem fizették meg, illetve a költségvetési támogatást igénybe vették.

96 Adóbírság 2. Nem állapítható meg adóbírság: a) a magánszemély terhére az adóhiány olyan része után, amely a munkáltató vagy a kifizető valótlan adóigazolása miatt keletkezett; b) az adó megfizetésére az adózó örököseként, vagy az általa megajándékozottként kötelezett személy terhére az adózónál keletkezett adóhiány után;

97 Intézkedések 1. Lefoglalás Ha az adóhatóság a természetes személy vagy nem természetes személy adózó terhére egyéni vállalkozói tevékenység bejelentéséhez, cégbejegyzéshez kötött tevékenység vagy adóköteles tevékenység adószám hiányában történő végzése miatt mulasztási bírságot szab ki, a bejelentés vagy cégbejegyzés nélkül folytatott tevékenység eszközét, termék-előállítás esetén annak eredményét, az árukészletet – a romlandó áru és az élő állat kivételével – a kiszabott bírság összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja, és erről a mulasztási bírságot kiszabó határozatban rendelkezik.

98 Inézkedések 2. Járművisszatartás
Ha az állami adó- és vámhatóság a hatósági zár megőrzési kötelezettség megsértése miatt mulasztási bírságot szab ki, a fuvarozás eszközét – a romlandó árut és az élő állatot szállító fuvareszközök kivételével – az általa lefolytatott ellenőrzés során a kiszabott bírság, illetve a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig, az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül visszatarthatja.. A jármű nem tartható vissza abban az esetben, ha a) a bírságfizetésre kötelezett (kötelezettek) székhelye, illetve lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van, és a kötelezett rendelkezik az állami adó- és vámhatóság által kiadott adószámmal, illetve adóazonosító jellel, vagy b) a bírságfizetési kötelezettség teljesítéséért pénzügyi intézmény kezességet, garanciát vállal, vagy a kötelezettséget belföldön bejegyzett, adószámmal rendelkező gazdálkodó szervezet átvállalja és ezt a tényt a bírságfizetésre kötelezett az eljárás során hitelt érdemlően igazolja.

99 Intézkedések 3. Hatósági felügyelet alá vonás Az állami adó- és vámhatóság hatósági felügyelet alá vonja – a romlandó áruk és az élő állatok kivételével – azt az árut, amelyet helyszíni ellenőrzése során talál, és amelynek eredetéről, beszerzésének körülményeiről, tulajdonosának kilétéről vagy a rendeltetési hely megfelelőségéről az ellenőrzés időpontjában hitelt érdemlő igazoló irat nem áll rendelkezésre (a továbbiakban együtt: hatósági felügyelet alá vont áru). A hatósági felügyelet alá vonás az áru zár alá vételével, vagy annak az állami adó- és vámhatóság által fenntartott vagy általa kijelölt raktárba történő elszállításával, betárolásával valósul meg.

100 Intézkedések 4. Telephely-lezárás
Az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget 12 nyitvatartási napra lezárja, illetőleg az adózó tevékenységének jellege szerint az adóköteles tevékenység gyakorlását ugyanezen időtartamra felfüggeszti, ha az adózó a) be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott, b) igazolatlan eredetű árut forgalmaz, c) az adóköteles tevékenység célját szolgáló ugyanazon helyiségében az első ellenőrzéstől számított egy éven belül második alkalommal mulasztotta el számla- vagy nyugtaadási kötelezettségét, d) a pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségét megszegte. A mulasztás ismételt előfordulása esetén a lezárás vagy a felfüggesztés időtartama 30, majd minden további esetben 60 nyitvatartási nap. Az ismétlődésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak, ha két egymást követő ugyanolyan mulasztás között 3 év eltelt.

101 Jövedéki bírság Alkalmazásának főbb esetei
ha a természetes személy a jövedéki terméket az adózás alól elvonja, az egyéni vállalkozó és más gazdálkodó szervezet, amennyiben olyan jövedéki terméket birtokol, szállít, értékesít, használ fel, amelyet nem adóraktárban állítottak elő, vagy amelyet nem vámkezeltek, zárjegy és a hivatalos zár hamisítása, az adójegy hamisítása, ha a jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységet folytató kereskedő kétséget kizáróan adózott termékeket forgalmaz, de nem rendelkezik jövedéki engedéllyel.

102 Elévülés 1. Az adó megállapításához való jog elévülése
Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni.

103 Elévülés 2. A bíróság által jogerősen megállapított a) csalás (Btk §), költségvetési csalás (Btk §), b) az évi IV. törvény szerint a szeptember 1-jéig hatályban volt társadalombiztosítási, egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség megsértése, c) az évi IV. törvény szerint a december 31-ig hatályban volt jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, adócsalás, munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás, d) az évi IV. törvény szerint a június 30-ig hatályban volt költségvetési csalás, csalás, vagy e) csődbűncselekmény (Btk §) esetén, ha azt adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el, az adó megállapításához való jog nem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.

104 Elévülés 3. Az adó végrehajtásához való jog elévülése
Az adótartozás végrehajtásához, a költségvetési támogatás kiutalásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 4 év elteltével évül el. Amennyiben az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik.