EU-s támogatások és pályázati rendszer

EU-s támogatások és pályázati rendszer
Weisz Miklós AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda www.agrion.hu
AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

Tematika - elmélet Európai integrációs ismeretek, az EU regionális és KKV politikája A tervezés módszertani alapjai Projekt kiválasztási eljárások, kiemelt projektek Pályázatok bírálata, Programok monitoringja és értékelése Ellenőrzés a Strukturális Alapok rendszerében Horizontális elvek érvényesítése Operatív Programok, ÚMVP, ETE, Innovációs pályázatok, Pólus Program Decentralizált támogatások Közbeszerzési ismeretek Finanszírozási lehetőségek AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

Tematika - gyakorlat Alkalmazott pénzügyi ismeretek Projektmenedzsment Pályázatírás a gyakorlatban Vállalkozás- és gazdaságfejlesztési ismeretek Megvalósíthatósági tanulmány Üzleti tervezés Kommunikáció Tanácsadói etika és kooperáció Információforrások Pályázati szaknyelv AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

Ajánlott irodalom Forman Balázs (2003): Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai Flamm Benedek László (szerk., 2002): Kulcs a sikeres EU-pályázatokhoz Lakner Zoltán – Gulyás Mihály (2004): Élelmiszergazdasági beruházások tervezése és előkészítése SAKK: A pályázás alapjai SAKK: Pályázati kisokos Források: GKM- Multiplikátorképzés, NFÜ, Ex ante képzés, MVH AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

Számonkérés 2 írásbeli: teszt+fogalmak+rövid esszék Üzleti terv és pályázat kidolgozása és prezentációja, 4-5 fős csoportonként Félévi jegy: 50/50 % AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

EURÓPAI INTEGRÁCIÓS ISMERETEK

Intézmény rendszer Európai Tanács Európai Unió Tanácsa Európai Közösség Bizottsága Európai Parlament Európai Bíróság AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

Az európai jog rendszere
Acquis Communautaire – Közösségi vívmányok jogalkotás - döntéshozatal az EU-ban demokratikus deficit AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

Makroszintű integrációs formák a világgazdaságban
Preferenciális vámövezet vám- és/vagy kereskedelempolitikai kedvezmény; vámmentes árucsere Szabadkereskedelmi terület liberalizált külkereskedelem, kivülállókkal külön nemzeti vámpolitika Vámunió közös a külső vám is. AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

Közös piac liberalizált a termelési tényezők (tőke- és munkaerő) áramlása is. „Egységes” piac (single market) a nem vámjellegű korlátok leépítése „fizikai, technikai, fiskális” akadályok felszámolása Gazdasági Unió gazdaságpolitika egységesítése „egyetlen” valuta – monetáris unió Politikai unió a hatalom és törvényhozás átvitele közösségi szintre AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

Az EU mint gazdasági unió
négy szabadság elve (áruk, szolgáltatások, tőke, személyek szabad áramlása) a kereskedem fizikai korlátainak megszűnése a kereskedelem technikai korlátainak megszűnése a fiskális akadályok leépítése közösségi szintű politikák a gazdaságpolitikák egységesítése és harmonizálása AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

Az EU pénzügyi integrációja
Európai Monetáris Rendszer – EMS 1979-től (1999-től módosított szabályokkal) Magyarország helyzete 2004-től fő cél a Gazdasági és Monetáris Unióban való részvétel, feltételek: négy szabadság maradéktalan megvalósulása konvergencia-kritériumok teljesítése jogszabályi háttér AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

Az EU költségvetési bevételei

Az EU kiadásainak megoszlása 2000-ben
Közösségi szervek igazgatása 4,62 % Monetáris tartalék 1,03 % Külső akciók 6,76 % Közös politikák 6,26 % Közös Agrárpolitika 45,23 % Strukturális alapok 36,10 % AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

EU 2009 Fejezet Kötelezettség-váll. Kifizetés Eltérés a hoz képest 1a Növekedés és foglalkoztatás: versenykép. 1b Növekedés és foglalkoztatás: kohézió 2 Természeti erőforrások (pl. környezet, vidékfejlesztés) 3a Szabadság, biztonság, igazságosság 3b Polgárság 37.000 4 Az EU mint globális szereplő 5 Adminisztratív kiadás 6 Kompenzáció Bulgáriának és Romániának AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

Az EU bővítésének költségvetési feltételei

Az EU költségvetésének reformjai
Legtöbbet vitatott kérdések: mezőgazdaság struktúrapolitika többletköltségek elosztása AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

GNP és költségvetési részarány

Az EU regionális politikájának kialakulásához vezető okok
Elmaradott, vagy túlfejlett falusi területek 1.a. Szegény falvak főleg mezőgazdaságtól függenek (munkalehetőség) kis termelékenység rejtett munkanélküliség hanyatlás alacsony tőkeellátottság AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

népességcsökkenés öregedés jövedelmek elmaradnak más területektől ultraperiférikus régiók: hegyi területek és egyes szigetek AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

1b. Nagyvárosokhoz közeli falvak a nagyvárosi fejlődés miatt szenvednek táj arculatának és az ökológiai egyensúlyának felbomlása Görögország, Nyugat-Írország, Portugália, Spanyolország, Észak-Hollandia, Nyugt-Franciaország, Dél-Belgium AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

2. Alapvető iparágak hanyatlása az 1970-es évektől folyamatosan meglevő probléma oka: NIC1 és NIC2 szén, vas, acél, textil, hajóipar Ruhr-vidék, Saar-vidék, Észak- és Kelet-Franciaország, Nyugat- és Közép-Skócia, Dél-Wales, Észak-Anglia, Észak-Írország, Kelet-Belgium AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

3. Túlnépesedett területek munkaerő-felesleg infrastruktúra szűk keresztmetszetű környezetszennyezés negatív externáliák London, Dél-Kelet-Anglia, Paris, Ringstaadt, Rajna-vidék, Ruhr-vidék, KØbenhavn, Glasgow, Liverpool, Athen, Napoli, Barcelona AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

cél: az ipar „elűzése” a városokból a tercier, kvarcier szektor szervező funkciójának növelése AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

4. EU által okozott negatív fejlődés határ menti területek kereskedemterelő hatás földrajzi perifériák AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

NUTS rendszer Nomenclature Union Teritoriel Statistic EU hivatalos statisztikai rendszere NUTS 1: EU régiók NUTS 2: középszintű régiók NUTS 3: körzetek NUTS 4: kis térségek NUTS 5: általában városok AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

Az európai régiók fejlettsége

A Strukturális alapok célkitűzései
1. célkitűzés – elmaradott területek támogatása - ERFA 2. célkitűzés – ipari termelés hanyatlása által érintett régiók - ERFA 3. célkitűzés – hosszú távú és fiatalok munkanélkülisége elleni programok - ESZA 4. célkitűzés – átképzések a munkanélküliség ellen - ESZA AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

A Strukturális alapok célkitűzései (folyt.)
5/a célkitűzés – agrármodernizáció támogatása – EMOGA és HOPE 5/b célkitűzés – magas agrár-foglalkoztatottságú térségek támogatása – ERFA és EMOGA 6. célkitűzés – ritkán lakott területek támogatása - ERFA AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

Az alapok felhasználása 1999-ig
1. cél – az alapok 70%-a 2. cél – az alapok 9%-a 3. cél – az alapok 6%-a 4. cél – az alapok 6%-a 5/a cél – az alapok 4%-a 5/b cél – az alapok 4%-a 6. cél – az alapok 1%-a AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

Új támogatási célok 2000-től
az összes regionális kiadás 94,5 %-át fordítják a célkitűzésekre 1. Célkitűzés: a legkevésbé fejlett régiók az egy főre jutó jövedelem nem éri el az EU átlagának 75 %-át olyan régió, melyek NUTS II méretűek és az egy főre jutó GDP alacsonyabb az EU átlag 75 %-ánál legtávolabbi régiók (francia tengerentúli megyék, Azori szigetek, Madeira, Kanári szigetek) hegyvidéki területek (8 fő/Km2-nél kisebb népsűrűség) AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

EU STRUKTURÁLIS ALAPOK – 1 CÉLTERÜLETEK, 2000–2006
EU STRUKTURÁLIS ALAPOK – 1 CÉLTERÜLETEK, 2000–2006 AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

2. Célkitűzés: a strukturális problémákkal küszködő régiók átalakításának elősegítése maximum a lakosság 18 %-a tartozhat ide, de 10 % az ipari területeket 5 % a ruláris területeket 2 % a városi területeket 1 % a halászattól függő területeket kell reprezentálnia AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

3. Célkitűzés: humánerőforrás fejlesztés minden tagállam részesedik belőle a teljes populációnak megfelelő arányban AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

Strukturális alapok 1. Európai Szociális Alap 1958 óta működik 1993 óta szakosodott szakképzés, tovább- és átképzés foglalkoztatási segélyek munkaerőpiac megszilárdítása, a versenyképesség növelésével a (hosszantartó) munkanélküliség csökkentése AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

Strukturális alapok 2. Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap, ma: EMGA és EMVA 1964 óta működik, feladata a vidékfejlesztés a hegyvidéki és nehéz helyzetű mezőgazdasági területek fennmaradása segíti a fiatal gazdálkodók elindulását és a termelői szervezetek létrehozását agrár tevékenységek rekonverzióját vidéki infrastruktúra fejlesztését falusi turizmus fejlesztését AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

Strukturális alapok 3. Európai Regionális Fejlesztési Alap 1975 óta működik a gazdasági és társadalmi különbségek kiegyenlítése érdekében termelő beruházásokat infrastruktúrafejlesztést és környezetvédelmet támogat a kis és középvállalatok támogatása is feladata AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

Strukturális alapok 4. Pénzügyi Eszköz a Halászat Fejlesztésére (EHA, HOPE) 1993 óta működik halászati szektor támogatását célozza a kitermelés összehangolását a Közösség halászflottájának leépítéséből adódó kedvezőtlen hatásokat csökkenti AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

Regionális politika elvei
1. átfogó célrendszer szerinti felhasználás (koncentráció) a meghatározott prioritások (célkitűzések) végrehajtása a különböző pénzügyi alapok koordinációjával valósulnak meg AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

2. partnerség: a strukturális alapok a nemzeti programokat egészítik ki a végrehajtás a közösségi, országos, regionális és helyi szervek együttműködésében folyik a támogatások címzettjei a régiók AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

3. addicionalitás: a közösségi programok nem kiváltják csak kiegészítik a nemzeti programokat nemzeti társfinanszírozás szükséges 4. programozás (tervezés): a tagállamok tervei alapján a Bizottság támogatási kereteket fogad el a támogatási keretek 3-6 éves időtartamra szólnak AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

Programozás Nemzeti Fejlesztési Terv - tagállamok (Development Plan) Közösségi Támogatási Keret - EU (Community Support Framework) Operatív Programok (Operational Programme, OP) Egységes Programozási Dokumentum (Single Programming Document) AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

Kohéziós Alap nem strukturális alap de hasonló elveken működik jogosult a tagország: az egy főre jutó GDP kisebb az EU átlag 90%-ánál céljuk a részvétel a Gazdasági és Pénzügyi Unióban környezetvédelmi és infrastrukturális beruházásokra fordítható AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

A Kohéziós Alap EU GDP-jének 90%-a alatti államok támogatása – Spanyolország, Portugália, Görögország, Írország infrastrukturális fejlesztések: környezetvédelmi beruházások közlekedési infrastruktúra fejlesztése 15 milliárd ECU között AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

Az EU előcsatlakozási alapjai
PHARE: intézményfejlesztés, csatlakozás előkészítése ISPA: környezetvédelem, infrastruktúra fejlesztés (felzárkóztatás) SAPARD: vidéki infrastruktúra és termelési gyakorlat fejlesztése AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

PHARE 1989-ben indította az Európai Bizottság Poland Hungary Assistance for the Reconstruction of the Economy célja a piacgazdaság és a demokratikus politikai intézményrendszer kiépítése 1990-ben Magyaroszág aláírta a Keretmegállapodást AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

PHARE összesen 8,891 Mrd EURO a 9 év alatt évi 1 Mrd EURO támogatás átlagosan 75%-ára Pénzügyi Megállapodás – 63%-a elköltve két fő csoportja a programoknak: országprogramok – Nemzeti Phare határmenti együttműködési programok - CBC AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

Az Előcsatlakozási Alapok 2000-től
1,5 Mrd EURO PHARE  ERFA és ESZA 1 Mrd EURO ISPA  Kohéziós Alap 0,5 Mrd EURO SAPARD  EMOGA és HOPE 2 Mrd EURO  38 Mrd EURO AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

Az Előcsatlakozási Alapok 2000-től

A PHARE 2000-től gazdasági és társadalmi kohézió támogatása – Strukturális Alapok fogadására való felkészítés regionális felkészítési mintaprogramok 30%-ban intézményfejlesztési programok 70%-ban beruházási projektek eljárások közelítése az ERFA és az ESZA gyakorlatához AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

Nemzeti PHARE legtöbb támogatás – 80-85% ezeken keresztül érkezik különböző célok: gazdaságfejlesztés és szerkezetátalakítás KKV fejlesztés – MVA-k hálózata területfejlesztési programok infrastruktúra fejlesztés oktatás-, kutatásfejlesztés AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

PHARE CBC programok 1995 – Ausztria Európai Uniós csatlakozása – külső határszakasz Ausztria keleti tartományai (Burgenland, Alsó-Ausztria és Bécs) jogosult INTERREG program indítására „tükörprogramként” Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék Phare CBC programra jogosultak közös fejlesztési program alapján megvalósított projektek AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

PHARE CBC programok Ausztria 42MEUR Románia 10+4 MEUR Szlovákia 2 MEUR Szlovén TRI-D 3 MEUR Szlovák TRI-D 3 MEUR AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

A PHARE CBC AU-HU támogatta projektek

A PHARE CBC AU-HU támogatta projektek (folyt.)

Az ISPA program 1999-ben kialakított Előcsatlakozási Alap Instrument for Structural Policies for Pre-Accession közlekedésfejlesztés és környezetvédelmi beruházások AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

ISPA (folyt.) Kohéziós Alap mintájára szerveződött: fenntartható fejlődés alapján és céljában tevékenykedik szennyező fizet elv alkalmazása környezetbarátabb közlekedési rendszer környezeti hatásvizsgálat a projektek esetében AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

ISPA (folyt.) között 7,28 Mrd EURO a csatlakozásra váró országok részére 45%-a környezetvédelmi beruházások 55% közlekedésfejlesztési beruházások minimális projektméret 5 MEUR AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

A SAPARD program 1999-ben létrehozva Special Action Programme for Pre-Accession Aid for Agriculture and Rural Development között évi 520 MEUR évi 38 MEUR Magyarországra elsősorban a magánszektor és a helyi önkormányzatok kezdeményezéseit támogatja AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

SAPARD Mezőgazdasági vállalkozások beruházásai Mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztése Szakképzés Agrár-környezetvédelmet és tájfenntartást szolgáló termelési módszerek Termelői csoportok felállítása, működtetése Falufejlesztés és -felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése A tevékenységek diverzifikálása, alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése A vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása Technikai segítségnyújtás AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

CIP programok 2000-től Interreg (régióközi kapcsolatok) Equal (munkához jutási esélyegyenlőség) Leader (vidéki területek gazdasági fejlesztése) Urban (városok és hanyatló városi területek fenntartható fejlődése) az összes regionális támogatás 5%-át fordítják ilyen területekre Innovatív Akciók összes kiadás 0,5%-a AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

A kis és középvállalati szektor az EU-ban
16 millió vállalat működik az EU-ban 92,5 %-a mikro vállalat 98,5 % kis, közepes és mikro vállalat a foglalkoztatáshoz nagyobb arányban járulnak hozzá, mint a GDP-hez 5 államban a legtöbb embert nagy vállalatok, 3 államban mikrovállalatok, 7 államban kis- és középvállalatok foglalkoztatják AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

KKV-k (SMEs) Vállalkozás típusa Árbevétel Mérleg-főösszeg Fogl. létszám Mikro 2 M eur <10 fő Kis 10 M eur < 50 fő Közép 50 M eur 43 M eur <250 fő AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

Az EU és az SME szektor 1980-as években munkacsoport (Task Force )a témáról 1989. DG XXIII. felállítása (névváltoztatás után: Enterprise Directorate General) 1992-i Liszaboni folyamat célkitűzése: „a világ legversenyképesebb és dinamikusabb tudásorientált gazdaságává tenni Európát” AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

Termelékenység átlagos hozzáadott érték az EU vállalatai esetében: mikrovállalatok: € (legkisebb) középvállalatok € (legnagyobb) AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

Az EU programjai Kis és Közévállaltok Európai Chartája (2000) vállalkozói ismeretke erősítése az oktatásban kis és középvállatokra vonatkozó jogszabályok hatásvizsgálata jobb és kedvezményes hozzáférés a strukturális alapokhoz sikeres modellek terjesztése érdekképviselet fokozása AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

Az EU programjai Vállalkozási és Vállalkozói Program ( ) lényege: központba életképes kis és középvállalatokat helyezi vállalkozói szellem erősítése speciális csoportok társadalmi integrációjának előmozdítása AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

Szabályozás nincs általános európai kis- és középvállalati politika a cél hasonló piaci viszonyok biztosítása, a szabályok egységesítése nem cél a közös versenyszabályozás előnyben részesíti ezt a vállalat típust AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

Kis és középvállalatok előtérbe kerülése
a foglalkoztatási gondok miatt az 1990-es években fontos szerepet kapnak 1995-ben az Európai Tanács programot fogad el: „A kis- és középvállatok: a foglalkoztatás, a növekedés és versenyképesség dinamikus forrása az Európai Unióban” címmel AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

A szektor sérülékenységének okai
egyre komplexebb jogi, pénzügyi és adminisztratív környezet kutatási programokhoz való hozzájutás és eredmények hasznosítása nehézkes vezetési kapacitás strukturálisan gyenge nehézségek a pénzforrásokhoz való hozzájutás terén piacra jutás korlátozott AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

A programok új irányai kedvező gazdasági környezet kialakítása versenyképesség javítása és az európaizálódás, nemzetköziesedés elősegítése AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

A legfőbb probléma: alultőkésítettség
Megoldás: olyan európai tőkepiac teremtése, amely a kicsi, de növekvő vállalatok felé orientálódik az új tőkepiacokat európai szinten kell megszervezni AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

A szektort támogató közösségi programok
CREA program: innovatív kis és középvállalatok segítése, jó gyakorlat kicserélése az EU induló költségek maximum 50 %-át, 3 év alatti 500 ezer eurót biztosít EUROTECH CAPITAL: kis és középvállalatok transznacionalizálódását elősegítő program csúcstechnológiában Közös Európai Vállalkozás (JEV) határokon átnyúló kisvállalatok kialakítását támogatja AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

„üzleti angyalok hálózata”: újabb finanszírozási forrás: volt vállalkozók befektetései. Bizottság fizeti megvalósíthatósági tanulmány 50 %-át növekedési és környezetvédelmi program: garancia nyújtása kis és középvállalatoknak ilyen beruházások esetén Európai Technológiai Alap indulási támogatás növekedés orientált, hi-tech-kel foglalkozó vállaltoknak AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

KKV Garancia Alap: kölcsönös garancia pénzintézeteknek a kis és közép vállaltoknak nyújtott vállalati mikrohitelekre és indulási törzstőke-juttatásokra JVP: kis és közép vállaltok támogatása közös vállaltok létrehozására Mongóliában és a FÁK-ban Európai Közösség Beruházási Partner: pénzügyi eszköz közös vállalatok létrehozásához, privatizációhoz, infrastruktúra projektekre Ázsiában, Latin-Amerikában, Mediterrániumban és Dél-Afrikában AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

ÚJ REGIONÁLIS POLITIKA: „3 J”
JASPER (Joint Assistance in Supporting Projects in European Region) az európai térségek projektjeit támogató közösségi támogatás, JEREMIE (Joint European REsources for MIcro-to-Medium Enterprises) európai közösségi források mikro- kis- és középvállalkozások támogatására és JESSICA (Joint European Support for Sustainable Investment in City Areas) városok fenntartható beruházásának európai közösségi támogatása. AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

Európai Beruházási Bank
European Investment Bank – EIB 1993 óta támogat kis és közép vállaltokat közvetítőkön keresztül nyújt kölcsönöket (ma több mint 130 közvetítő van) AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

EU-s támogatások és pályázati rendszer

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "EU-s támogatások és pályázati rendszer"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

EU-s támogatások és pályázati rendszer

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "EU-s támogatások és pályázati rendszer"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés