MKVK Minőségellenőrzési Bizottság

Az előadások a következő témára: "MKVK Minőségellenőrzési Bizottság"— Előadás másolata:

1 MKVK Minőségellenőrzési Bizottság
Könyvvizsgálati megbízások minőségellenőrzése Könyvvizsgálók kötelező továbbképzése 2008

2 Az előadás témái: I. A minőség-ellenőrzés új rendszere
II. Minőség-ellenőrzési követelmények az egyes megbízások vizsgálati kérdőíve alapján A. Megbízás elfogadása B. Tervezés C. Bizonyítékszerzés D. Áttekintés E. Jelentéskészítés Ajánlott irodalom: Minőség-ellenőrzési Módszertani Kézikönyv

3 I. A minőség-ellenőrzés új rendszere
Új kamarai törvény (2007. évi LXXV.) A könyvvizsgálók minőségellenőrzésének szabályozása törvényi szintre került Kamarai hatósági eljárás (Ket törvény évi XCL vonatkozik) A minőség-ellenőrzés új feladatai Ellenőrzés gyakorisága (3 illetve 6 év) Szankcionálás továbbra sem szigorú Közfelügyelet szerepe Rendkívüli minőség-ellenőrzés lehetősége Finanszírozás: Minőségbiztosítási Alap

4 A minőség-ellenőrzési bizottság feladatai
2007. évi LXXV 152.§ (1) A bizottság feladat- és hatáskörében eljárva: irányítja a kamara minőségbiztosítási rendszerét, ellenőrzi és értékeli a magyar nemzeti könyvvizsgálati standardok, valamint a belső minőségellenőrzésre vonatkozó nemzeti standardok érvényesülését, ellenőrzi és értékeli a függetlenséggel kapcsolatos szabályok betartását, ellenőrzi és értékeli, hogy a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység díja összhangban van-e az 54. § előírásaival, ellenőrzi és értékeli a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység során felhasznált erőforrások mennyiségét és minőségét, ellenőrzi a 171. § szerinti, határozatba foglalt kötelezettségek végrehajtását, kialakítja és megszervezi a minőségellenőrök oktatását, gondoskodik a folyamatos szakmai továbbképzésükről, kezdeményezi és alkalmazza a törvényben meghatározott intézkedéseket, a lefolytatott minőségellenőrzés kapcsán határozatot hoz.

5 A minőség-ellenőrzés kamarai szabályozása
MKVK Alapszabálya Minőség-ellenőrzési Szervezeti és Működési Szabályzat Hatálya Alapelvek (titoktartás, függetlenség, összeférhetetlenség, szakmai magatartás) Szervezet, a bizottság feladatai, minőségellenőrök kiválasztása Adatszolgáltatás (éves és részletes) Finanszírozás 2008. évben a küldöttgyűlés elfogadta Minőségellenőrzési Módszertani Kézikönyv tartalma Minőségellenőrzési Eljárási Szabályzat A Pénzmosás és a Terrorizmus Finanszírozása Megelőzésének és Megakadályozásának Ellenőrzési Szabályzata Adatlapok (elektronikus adatszolgáltatás 2009-től kötelező) Kérdőívek (Ellenőrzési módszertan) Nyilatkozatok, iratminták Visszajelzés Segédletek (minőségellenőrök részére, de segítség a könyvvizsgálóknak is.) 2008. évben a kamara elnöksége elfogadta (kiegészítése, módosítása folyamatban)

6 Minőség-ellenőrzés módszertani elemei
A könyvvizsgálók belső minőségellenőrzési rendszerének ellenőrzése (2008-ban még nem vizsgáljuk) Átláthatósági jelentés ellenőrzési kérdőív (csak közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálói esetében) Az egyes megbízások könyvvizsgálatának minőségellenőrzése Általános ellenőrzési módszertan (kérdőív) - „kisvállalkozásnak” minősített vállalkozások könyvvizsgálata esetén Bővített ellenőrzési módszertan - nem „kisvállalkozásnak” minősített vállalkozások könyvvizsgálata esetén Speciális ellenőrzési módszertan Pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésének és megakadályozásának ellenőrzési kérdőíve – minden könyvvizsgálóra vonatkozik (kamarai hatósági eljárás)

7 Minőségellenőrzési kérdőívek változása
A módosítás hatása: A kérdőív felépítése változatlan, követi a könyvvizsgálat munkafolyamatát. Tartalmilag a könyvvizsgálati standardok szabályainak való megfelelés követelményei jelennek meg a kérdésekben. A kérdések száma csökkent, a vizsgálat a formalitás helyett a könyvvizsgálat tartalmának megítélésére irányul (lásd pl következő pont). Új kérdés: A minőségvizsgálat során megismert dokumentumok (bizonyítékok) alátámasztják-e a könyvvizsgálói jelentésben foglaltakat (megfelelő-e a záradék)? – NEM válasz 20 pontot eredményez. Új kérdés: a könyvvizsgálatra fordított idő összhangban áll-e a megbízó tevékenységének bonyolultságával, méretével, ellenőrzési rendszerének hatékonyságával? A díjazás megfelelőségére vonatkozó kérdés még nincs. Alkalmazás: Általános kérdőív „Kisvállalkozás” esetén (minőség-ellenőrzés szempontjából): azon nem közérdeklődésre számot tartó és nem speciális tevékenységet folytató gazdálkodó, amelynek beszámolójában a nagyságot jelző alábbi két mutató közül egyik sem haladja meg a következő határértéket: a mérlegfőösszeg az 500 millió forintot, az éves nettó árbevétel az 1000 millió forintot. Bővített kérdőív: kisvállalkozásnak nem minősülő gazdálkodó esetén: amely nem tartozik a „kisvállalkozások” és a speciális gazdálkodók közé.

8 Speciális kérdőívek és alkalmazásuk
Speciális gazdálkodó: azon gazdálkodó (szervezet) amelynél csak minősített kamarai tag könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég végezhet jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet. (Kkt 49.§.) Speciális ellenőrzési módszertan: Speciális gazdálkodók és közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók beszámolóinak vizsgálatára, továbbá egyéb jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység (Kkt 3.§ (1) b.-c.) minőségellenőrzésére kidolgozott módszertani kérdőívek. (Pl gazdálkodó átalakulása, anyavállalati számviteli politika alapján összeállított konszolidált adatszolgáltatás, stb könyvvizsgálatának ellenőrzésére szolgáló módszertani kérdőívek.) Jelenlegi speciális kérdőívek alkalmazása: Hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, biztosítók, pénztárak, befektetési alapok (alapkezelők), befektetési vállalkozások Új speciális kérdőívek kidolgozása évben: Költségvetési szervek kérdőíve Átalakulások könyvvizsgálatának kérdőíve Összevont (konszolidált) beszámolók vizsgálati kérdőíve

9 Kérdőívek összehasonlítása
2007. év Teljes körű Egy megbízás kb 160 kérdés Könyvvizsgálati munkaszakaszok (5) értékelése egyenként. Súlyszámok alkalmazása Magasabb minősítési határ: 90 % fölött – megfelelt 60 % fölött megfelelt, de további fejlődés szükséges 60 %, vagy alatta - nem felelt meg. 2008. év Egy megbízás kb 100 (bővített és speciális), 75 (általános) kérdés Nincs munkaszakaszonkénti értékelés Súlyszámok alkalmazása változott MMK 14/a Alacsonyabb minősítési határ: 80 % fölött – megfelelt 60 % fölött megfelelt, megjegyzéssel 60 %, vagy alatta - nem felelt meg.

10 II.A. Megbízás elfogadása
6 kérdés, melyből 3 kérdésnek vannak értelmező kérdései A kérdőív szerkezete nem változott (IGEN, NEM, N/É és indoklás „NEM” válasz esetén) „N/É” válasz ebben a blokkban 4 kérdésre nem adható „NEM” választ kell adni, ha a könyvvizsgáló nem, vagy hiányosan készítette el a vonatkozó standardok által előírt dokumentumokat, illetve, ha bármelyik részkérdésre „NEM” a válasz, a fő kérdésre adott válasz sem lehet „IGEN”

11 1.1 Figyelembe vették és betartották-e a megbízás elfogadásáról / megtartásáról való döntés meghozatalakor a könyvvizsgáló minőségellenőrzési szabályzatában foglalt, a megbízás elfogadására és megtartására vonatkozó szabályokat, eljárásokat? A kérdés először a évben végzett ellenőrzéseknél kell vizsgálni olyan szempontból, hogy : tartalmazza-e a szabályzat a vonatkozó előírásokat, ezek az előírások megfelelnek-e a standard- hivatkozásoknak, illetve ezeket az előírásokat a megbízás elfogadása/megtartása során betartotta-e a könyvvizsgáló.

12 1.2. A könyvvizsgáló minőségellenőrzési szabályzatával összhangban mérlegelték-e a megbízás elfogadása előtt a következő szempontokat, és a mérlegelés eredményeit dokumentálták-e? (1) Ennek a kérdésnek 3 részkérdése van, amelyek megválaszolása arra ad választ, hogy a könyvvizsgáló megvizsgálta-e kellő mélységben az elfogadás (megtartás) szempontjait, szerzett-e elegendő információt, valamint dokumentálta-e a tevékenységét és a levont következtetést. Követelmények: Függetlenség – az összeférhetetlenséget is vizsgálni kell, ennek érdekében szükséges: információt szerezni a függetlenséget veszélyeztető körülményekről, értékelni ezeket a megbízás szempontjából, megfelelő intézkedéseket hozni a veszély elfogadható szintre való csökkentése érdekében dokumentálni kell a fenti tevékenységeket, valamint az ezek alapján levont következtetést

13 1.2. A könyvvizsgáló minőségellenőrzési szabályzatával összhangban mérlegelték-e a megbízás elfogadása előtt a következő szempontokat, és a mérlegelés eredményeit dokumentálták-e? (2) Alkalmasság – a könyvvizsgálónak meg győződnie arról, hogy a megbízást a szakmai standardoknak, jogi követelményeknek és a szabályozásoknak megfelelően tudja végrehajtani (gyakorlati tapasztalat, szakmai standardok, szabályozások ismerete, megfelelő technikai tudás, megfelelő iparági ismeretek, kellő szakmai ítélőképesség, valamint a cég minőségellenőrzési politikáinak és eljárásainak ismerete.) Etikai követelmények – meg kell ismernie és be kell tartania (tartatnia) a szakmai etika következőkben felsorolt alapelveit: tisztesség; tárgyilagosság; szakmai kompetencia és megfelelő gondosság; titoktartás és hivatáshoz méltó magatartás.

14 1.3. Vizsgálták-e az ügyfél vezetésének tisztességességét?
A konkrét megbízások elfogadása előtt mérlegelni kell, hogy a feladat vállalható, meg kell győződni arról, hogy a könyvvizsgáló az ügyfél tisztességességét, feddhetetlenségét vizsgálva nem jutott olyan információhoz, amely alapján az ügyfél tisztességessége megkérdőjelezhető. Mérlegelendő kérdések: tulajdonosok, vezetők, kapcsolt vállalkozások kiléte; a számviteli szabályok esetleges eltérő értelmezése; a belső ellenőrzési környezet jellemzői; a vezetés hozzáállása a belső ellenőrzéshez, pénzmosásban vagy egyéb bűncselekményben való érintettség jelei

15 Ha az előző időszakot más könyvvizsgáló auditálta,
1.4 Áttekintették-e az előző időszaki beszámolókat (beleértve a könyvvizsgálói jelentéseket is), és felvették-e a kapcsolatot az előző könyvvizsgálóval? Az előző időszaki beszámolók tartalmazhatnak olyan információkat, amelyek befolyással lehetnek a megbízás elfogadására. Ha az előző időszakot más könyvvizsgáló auditálta, tisztázni kell a váltás okait, meg kell kísérelni az előző könyvvizsgálóval való kapcsolat felvételét, annak a nyitó egyenlegeket is érintő munkapapírjaiba való betekintést. Minősített előző időszaki jelentés esetében a tárgyidőszakban különösen indokolt a minősítést kiváltó körülményre különleges figyelmet fordítani. Dokumentálni kell a beszámolók áttekintését, a kapcsolat felvételét vagy annak elmaradását.

16 1.5.A megbízásról megfelelő, a könyvvizsgálati megbízás feltételeit tartalmazó szerződést kötöttek-e? (1) Ez a kérdés négy értelmező kérdést tartalmaz: (1) A megbízásról van-e érvényes, aláírt szerződés - A könyvvizsgálónak és az ügyfélnek írásban kell megállapodniuk egymással a könyvvizsgálói megbízás feltételeire vonatkozóan. A szerződés fő tartalmi elemeit a 210. standard 2.sz. melléklete tartalmazza. (2) A megbízási szerződésben azonosították-e az időtartamot, amelyre a könyvvizsgáló a könyvvizsgálatot elfogadta – Alaptörvényként a Gt §. szabályozza a könyvvizsgálói megbízások minimális és maximális idejét, ettől eltérő, szigorúbb szabályokat tartalmaz a Tpt, a Hpt., valamint a biztosítókról szóló törvény.

17 1.5.A megbízásról megfelelő, a könyvvizsgálati megbízás feltételeit tartalmazó szerződést kötöttek-e? (2) (3) A szerződés tartalmazza-e a standardokban megfogalmazott szempontokat (felelősség, jogok, kötelezettségek) A 210. standard 2.sz. mell. kiegészítése tartalmazza a magyar Sztv. szerint készített éves beszámoló könyvvizsgálatára vonatkozó megbízási szerződés mintáját, amelyet a szerződő felek a jogszabályokra való figyelemmel bővíthetnek A minta folyamatos aktualizálását megkövetelik a törvényi változások, ennek szerződés módosítással is eleget tehet a könyvvizsgáló, de köthet minden évben új szerződést is. (4) A szerződés a törvényi előírásoknak megfelel-e? Megkötötték-e a szerződést a közgyűlési/taggyűlési határozatot követő 90 napon belül? Vizsgálni kell a szerződés valamennyi, adott megbízásra vonatkozó, hatályos jogszabálynak való megfelelését. A Gt. előírja a határozatot követő 90 napon belüli szerződéskötést, amennyiben ez valamilyen körülmény miatt nem történt meg, a határidőn túl kötött szerződés érvénytelen.

18 1.6. Az elfogadó nyilatkozatok megfelelnek-e az előírásoknak, és megtörtént-e a cégbírósági bejegyzés? (1) A kérdésnek 3 részkérdése van: (1) Az elfogadó nyilatkozatok időtartama összhangban van-e a taggyűlési határozattal? A magyar törvényi előírások szerint a könyvvizsgálónak elfogadó nyilatkozattal kell megerősítenie a Cégbíróság felé a könyvvizsgálati megbízás elfogadásának tényét. Az elfogadó nyilatkozatok kötelező formai/tartalmi elemeit a Nemzeti Könyvvizsgálati Standard tartalmazza. Az elfogadó nyilatkozat nem vonatkozhat más időtartamra, mint amelyről a taggyűlési határozat rendelkezik.

19 1.6. Az elfogadó nyilatkozatok megfelelnek-e az előírásoknak, és megtörtént-e a cégbírósági bejegyzés? (2) (2) Az elfogadó nyilatkozat dátuma a szerződéskötéssel összhangban van-e? Az ügyvezetéssel kötött megbízási szerződés dátumát követő dátummal a könyvvizsgáló nem adhat ki elfogadó nyilatkozatot. (3) Ha nem történt meg a cégbírósági bejelentés, a könyvvizsgáló jelezte-e az ügyfél vezetésének? A könyvvizsgáló feladata felhívni az ügyfél figyelmét a bejelentés törvényi kötelezettségének betartására, valamint ellenőrizni a bejegyzés megtörténtét. Ennek dokumentuma a vezetésnek küldött bejegyzésre felkérő levél.

20 1.6. Az elfogadó nyilatkozatok megfelelnek-e az előírásoknak, és megtörtént-e a cégbírósági bejegyzés? (3) (3) Ha nem történt meg a cégbírósági bejelentés, a könyvvizsgáló jelezte-e az ügyfél vezetésének? A könyvvizsgáló feladata felhívni az ügyfél figyelmét a bejelentés törvényi kötelezettségének betartására, valamint ellenőrizni a bejegyzés megtörténtét. Ennek dokumentuma a vezetésnek küldött bejegyzésre felkérő levél. Mivel a bejelentés az ügyfél feladata, amelynek teljesítésére a könyvvizsgálónak közvetlen lehetősége nincs, a vezetésnek küldött levéllel a könyvvizsgáló eleget tett a standardban előírt kötelezettségének.

21 II. B. Tervezés 21 kérdés, melyből 2 kérdésnek van 4 al-kérdése (Összesen 27 kérdés) A kérdőív szerkezete nem változott (IGEN, NEM, N/É és indoklás „NEM” válasz esetén) „NEM” választ kell adni, ha a könyvvizsgáló hiányos, átgondolatlan munkát végzett, a dokumentálás alapján az elvégzett munka nem elégséges, vagy nem egyértelmű vagy ha az ellentétes az előírásokkal.

22 4 alkérdésre kell válaszolni ill. ennek dokumentációját kérni:
2.1.A gazdálkodó és környezete megismerése céljából végzett kockázatbecslési eljárások kiterjedtek-e valamennyi olyan ismeretre, amelyeket a Standard előírt? 4 alkérdésre kell válaszolni ill. ennek dokumentációját kérni: Mit kell megismernie és elvégeznie a könyvvizsgálónak? Az ügyfél tevékenysége, a rá ható külső tényezők és a beszámolási alapelvek. Az ügyfél számviteli politikája. Célok, stratégiák, üzleti kockázatok. Interim analitikus elemzés

23 Az ügyfél tevékenysége, a rá ható külső tényezők és a beszámolási alapelvek
Azért van jelentősége, mivel abban az ágazatban amelyben a gazdálkodó működik, olyan lényeges hibás állítások kockázatai merülhetnek fel, amelyek elképzelhető, hogy az üzleti tevékenység jellegével, vagy a szabályozással hozhatók összefüggésbe. ágazati feltételek (piaci versenyhelyzet, szállítói és vevői kapcsolatok, technológiai fejlesztések); szabályozási környezet (alkalmazandó pénzügyi beszámolási alapelvek, a jogi és politikai környezetet, környezetvédelmi követelmények); egyéb külső tényezők (pl. szükséges-e a tevékenység végzéséhez valamilyen speciális engedély stb). Dokumentálása: leíró jellegű összefoglalóval

24 Az ügyfél számviteli politikája
A könyvvizsgálónak meg kell ismernie a választott és alkalmazott számviteli politikát mérlegelnie kell, hogy az megfelel-e az ügyfél üzleti tevékenységének, összhangban van-e a vonatkozó pénzügyi beszámolási alapelvekkel, az adott ágazatban alkalmazható számviteli politikákkal Dokumentálása: ellenőrző lista kitöltésével. Ha nem változott, azt is dokumentálni kell.

25 Célok, stratégiák, üzleti kockázatok
Az üzleti kockázatok származhatnak olyan jelentős eseményekből, körülményekből, intézkedésekből vagy intézkedések hiányából, amelyek kedvezőtlenül befolyásolhatják a gazdálkodót céljai elérésében, a nem megfelelő célok és stratégiák meghatározásából. Hatásuk lehet: Ügyletekre Egyenlegekre A beszámoló egészére Dokumentálása: leíró jellegű összefoglalóval, amely kiterjed a következőkre Üzleti terv Folyamatok Management kikérdezésével (különösen kisvállalkozásoknál)

26 Interim analitikus elemzés
Tárgyévi legutolsó főkönyvi kivonata alapján melynek adatai viszonyíthatók: az előző évi adatokhoz tulajdonosok által jóváhagyott tervadatokhoz. Hozzáadott értékű információk nyerhetők, ha mutatószámokat (pl. vevő, készlet, szállító forgási sebesség) számítunk. Beazonosíthatók a kockázatok rutin és nem rutin tranzakciók. Képet kaphatunk arról, hogy a management megítélése minek alapján történik. (csalás kockázata) Dokumentálása: számszerű ÉS szöveges elemzéssel

27 Belső ellenőrzési rendszer Ellenőrzési környezet és tevékenységek
2.2. Felmérték-e belső ellenőrzési rendszert, és a felmérés kiterjedt-e a standard által megfogalmazott összetevőkre? Az összetevők: Belső ellenőrzési rendszer Ellenőrzési környezet és tevékenységek Információs rendszer és kapcsolódó üzleti folyamatok Vezetői és folyamatba épített kontrollok

28 Belső ellenőrzési rendszer
A könyvvizsgáló kérdése: egy adott kontroll megakadályozza, vagy feltárja és helyesbíti-e, és ha igen akkor hogyan, az ügyletcsoportok, számlaegyenlegek vagy közzétételek, valamint az azokhoz kapcsolódó állítások terén fennálló lényeges hibás állításokat? A belső ellenőrzés megtervezésének és megvalósításának módja a gazdálkodó mérete és összetettsége szerint változik. A kisvállalkozásoknál is működnie kell! Dokumentálása: kérdőívekre adott válaszok alapján vagy leíró jelleggel.

29 Ellenőrzési környezet és tevékenységek
Mit kell felmérni? a vezetés pénzügyi beszámoló-készítéssel, információfeldolgozással, valamint a számviteli funkciókkal és munkatársakkal kapcsolatos szabályait, a szervezet felépítését, a hatásköröket és felelősségi köröket, a beszámolási kapcsolatokat az engedélyezési hierarchiákat, az emberi erőforrásra vonatkozó politikákat és gyakorlatokat. a kapcsolódó szabályzatok előírásai teljesülnek-e. Mindezek nem biztos, hogy dokumentáltak a vizsgált cégnél (lásd: kisvállalkozások) önmagukban nem értékelendők, csak az ellenőrzések hatékonyságával együtt. Dokumentálása: Kérdőívek alapján vagy leíró jellegű összefoglalóval.

30 Információs rendszer és kapcsolódó üzleti folyamatok
A beszámoló készítés szempontjából a számviteli rendszer felmérését jelenti. Dokumentálása: IT szakértő jelentése alapján, IT kérdőív használatával. A kérdőívre az ügyfélnek kell válaszolnia, de a válaszokat meg kell beszélni vele.

31 Vezetői és folyamatba épített kontrollok
Folyamatfelmérés alapján. Tegyünk különbséget napi, heti és havi tranzakciók között (a minta számát befolyásolja) Dokumentálása: folyamatábra és/vagy leíró jellegű összefoglaló alapján. Minták tesztelése nélkül nem teljes a felmérés.

32 2.3. Vizsgálta-e a könyvvizsgáló a gazdálkodóra és környezetére vonatkozó előző időszakban szerzett információk helytállóságát, a jelentős változásokat? Folyamatos megbízások esetében a könyvvizsgálónak a gazdálkodóval kapcsolatos korábbi tapasztalatai hozzájárulnak a gazdálkodó megismeréséhez. A könyvvizsgáló annak megállapítása céljából, hogy történtek-e olyan változások, amelyek érinthetik az ilyen információkat, kikérdezésekkel, és saját megfigyelésekkel győződhet meg (például rendszer megfigyelési teszteket végez). Dokumentálása: részben az interim analitikus elemzésre hivatkozva, részben az updatelt folyamat tesztelésekkel

33 jelentéskészítéskor figyelembe vegye.
2.4 Felmérték-e a csalás és hiba miatt előforduló lényeges hibás állítások (tények és következtetések) kockázatát? A standard fontos gondolata a vezetés és a könyvvizsgáló felelősségének elhatárolása a csalások, hamisítás és hibák területén. A csalások, hamisítás és hibák megelőzése, feltárása és a belső ellenőrzési rendszer fenntartása a vezetés felelőssége. A könyvvizsgáló felelőssége, hogy a csalások, hamisítások és hibák kockázatát eljárásai tervezésekor végrehajtásakor, jelentéskészítéskor figyelembe vegye. Dokumentálása: a managementtel történő megbeszélés alapján.

34 Dokumentálása: napirendi pontok és összefoglaló a megbeszélésről
2.5 Dokumentálták-e a megbízást végrehajtó munkacsoport indító megbeszélését? A megbízást végző munkacsoport tagjainak még a vizsgálat megkezdése előtt meg kell vitatniuk a gazdálkodó pénzügyi kimutatásai lényeges hibás állításnak való kitettségét. A munkacsoport irányítója összefoglalja a csoport többi tagja számára az általa megszerzett új információkat, jelzi, hogy az adott évben mit tekintenek kritikus és lényeges audit területnek valamint, hogy a munka során szükséges-e külső szakértők bevonása a vizsgálatba (adószakértő, IT szakértő stb) Dokumentálása: napirendi pontok és összefoglaló a megbeszélésről

35 Lehetnek számszerű és szubjektív elemei is.
2.6. Megfelelően készítették-e el a lényegességi küszöbérték előzetes adatokon alapuló számítását a tervezés során? Többféle számítási módszer létezik. Amennyiben az ésszerű, megalapozott és megfelel a Standard követelményeinek, akkor elfogadható Lehetnek számszerű és szubjektív elemei is. Dokumentálása: kalkulációval

36 2.7. Megfelelő tartalommal készítették-e el az átfogó könyvvizsgálati stratégiát?
Tartalma: a megbízással kapcsolatos előzetes tevékenységek eredményeinek megítélése, a megbízás hatóköre, és a jelentéstételi célkitűzések, a lényegességi szint, és a magasabb kockázatú, lényeges területek és számlaegyenlegek előzetes azonosítása, az erőforrások tervezése, szakértők bevonása, könyvvizsgálat ütemezése, minőségvizsgáló kijelölése, a pénzügyi kimutatások szintjén becsült kockázatok és a kockázatokra adott átfogó válaszok. Kisvállalkozásoknál a stratégiai és tervezési dokumentum összevonható.

37 A gazdálkodó jellege alapján ítélendő meg.
2.8. Azonosították-e a lényeges számlaegyenlegeket, ügyletcsoportokat és közzétételeket? A gazdálkodó jellege alapján ítélendő meg. Mit foglal magába ez a fogalom? működés, tulajdoni és irányítási viszonyok, jelenlegi és tervezett befektetések, befektetéseknek struktúrája finanszírozásának módja. Mindezek megismerése révén a könyvvizsgáló képet tud alkotni arról, milyen ügyletcsoportok, számlaegyenlegek és közzétételek várhatók a pénzügyi kimutatásokban.

38 ügyletcsoportok, (pl. beszerzés, értékesítés stb)
2.9. A könyvvizsgálati dokumentáció alapján megtörtént-e a kockázatbecslés a beszámoló és az állítások szintjén, valamint a jelentős területeket kijelölték-e? A könyvvizsgálónak azonosítania kell a kockázatokat a következő szinteken: a pénzügyi kimutatások szintjén (a beszámoló egészére hatóan, mert több könyvvizsgálói állítást is érintenek) az állítás szintjén (könyvvizsgálói alap állításokra egyenként, mint teljesség, pontosság, létezés stb) ügyletcsoportok, (pl. beszerzés, értékesítés stb) számlaegyenlegek (pl. befektetések értékelése) közzétételek (pl. a kiegészítő mellékletben közzéteendő információ) tekintetében. Meg kell határoznia, hogy megítélése szerint mely kockázatok igényelnek különleges könyvvizsgálati megfontolást ( jelentős kockázatok). Pl. egy kereskedő cégnél általában jelentős kockázatú terület a készletek és követelések értékelése

39 Melyek az alapvető eljárások? Egyeztetések
2.10 A jelentős kockázatoknál mérlegelték-e, hogy az alapvető könyvvizsgálati eljárások mellett alkalmazzanak-e speciális eljárásokat is? A rutinszerű üzleti tranzakciók jellemzői lehetővé teszik az automatizált feldolgozást. Ilyenkor nem biztos, hogy csak alapvető vizsgálati eljárásokat kell végrehajtani, mert a „fekete doboz” működését is vizsgálni kell. A jelentős, nem rutinszerű vagy megítéléstől függő ügyekhez kapcsolódó kockázatokra a rutinszerű ellenőrzések nem alkalmazhatók (pl. céltartalékok vizsgálata) Melyek az alapvető eljárások? Egyeztetések Készletek leltárán részvétel Reasonable tesztek N/É válasz is elfogadható lehet, de ha a könyvvizsgáló nem tartotta szükségesnek speciális eljárások alkalmazását, akkor azt indokolnia kell.

40 Kombinált eljárás is alkalmazható.
2.11. Az azonosított kockázatoknak megfelelően határozták-e meg a könyvvizsgálati eljárások jellegét, ütemezését és terjedelmét? A hatékony ellenőrzési környezet lehetővé teheti, hogy a könyvvizsgáló megbízzon a gazdálkodó rendszerei által előállított bizonyítékokban. Ekkor bizonyos könyvvizsgálati eljárások már év közben végrehajthatóak. Amennyiben az ellenőrzési környezetben gyengeségeket azonosított a könyvvizsgáló, akkor több könyvvizsgálati eljárást kell végrehajtania az időszak végén, mint közben. Kombinált eljárás is alkalmazható. Cél: egyértelmű kapcsolat jöjjön létre könyvvizsgálati eljárások és kockázatbecslés között

41 Ellenőrzések teszteléseit végre kell hajtani.
2.12. Jelöltek-e ki ellenőrzési teszteket abban az esetben, ha az állítás szintjén felmerülő lényeges hibás állítások kockázataira vonatkozó becslés tartalmazott az ellenőrzések hatékony működésére vonatkozó várakozást? Ellenőrzések teszteléseit végre kell hajtani. Ha az előző évben elvégezték azokat, akkor is updatelni kell, tekintettel a változásokra. Ha nem változtak a rendszerek belső kontrolljai a legutolsó tesztelés óta, a könyvvizsgálónak legalább minden harmadik könyvvizsgálat során tesztelnie kell az ilyen kontrollok működési hatékonyságát.

42 tesztelnie kell az ellenőrzések működésének hatékonyságát vagy
2.13 Amennyiben a könyvvizsgáló az ellenőrzési környezet felmérésekor azt tapasztalta, hogy az nincs megfelelően kialakítva ill. nem működik hatékonyan, akkor megfelelő mintanagysággal tervezte-e az alapvető vizsgálati eljárásokat és az ellenőrzési teszteket? A könyvvizsgálónak tesztelnie kell az ellenőrzések működésének hatékonyságát vagy növelnie kell a tesztelések mintáját. Ha a kontrollok működése nem hatékony, a tesztelendő minta számát kell növelni. A minta meghatározására sok módszer létezik. Bármelyik elfogadható, ha az ésszerű kiválasztáson alapul.

43 2.14. Tervezett-e a könyvvizsgáló - a lényeges hibás állítás becsült kockázatától függetlenül alapvető vizsgálati eljárásokat mindegyik lényeges ügyletcsoport, számlaegyenleg és közzététel tekintetében? Az alapvető vizsgálati eljárások elvégzése még hatékonyan működő ellenőrzési környezet esetében sem hagyható el.

44 A következő könyvvizsgálati eljárásokat kell tervezni:
2.15. Tervezte-e a könyvvizsgáló a beszámoló zárási folyamataihoz kapcsolódó alapvető eljárások végrehajtásának ellenőrzését? A következő könyvvizsgálati eljárásokat kell tervezni: a pénzügyi kimutatások egyeztetése a kapcsolódó számviteli nyilvántartásokkal, a pénzügyi kimutatások elkészítése során elszámolt lényeges naplótételek és egyéb helyesbítések vizsgálata.

45 Részletesebb, mint a stratégia.
2.16. Elkészítették és dokumentálták-e a részletes könyvvizsgálati tervet? Részletesebb, mint a stratégia. Tartalma: a kockázatbecsléssel összhangban a végrehajtandó könyvvizsgálati eljárások jellege, ütemezése terjedelme. A könyvvizsgálati terv a könyvvizsgálati eljárások végrehajtásának ellenőrzésére, nyilvántartására is szolgál.

46 2.17. Megfelel-e a könyvvizsgálati terv a standard által előírt tartalomnak?
Ebben be kell mutatni; a kockázat-becslési eljárások tervezett jellegét, ütemezését és terjedelmét, könyvvizsgálati eljárások tervezett jellegét, ütemezését és terjedelmét, a csalás kockázatának felmérését és a kockázatokra válaszul adott könyvvizsgálati eljárásokat, a végrehajtani tervezett további könyvvizsgálati eljárások jellegét, ütemezését és terjedelmét (ez a munkaprogram, amely készülhet különálló dokumentumként is)

47 2.18. Elkészítették-e az ügyfél specifikus könyvvizsgálati munkaprogramot (a tervezési dokumentum részeként vagy különállóan)? Lehetséges megoldás az is, ha az egyes mérlegsorok, és/vagy a rendszerek vizsgálatára konkrét végrehajtási feladatot jelölnek ki. A tesztek, elemzések elvégzéséhez rendelnek konkrét módszereket, mintanagyságot és mintavételi előírásokat.

48 Kiemelt vizsgálati terület. Fő kockázatok: Létezés
2.19. Felmérték-e a kapcsolt felek körét, a velük folytatott ügyletek engedélyezése és nyilvántartása során alkalmazott ellenőrzési tevékenység megfelelőségét?  Kiemelt vizsgálati terület. Fő kockázatok: Létezés Tartalom nem mindig egyezik a formával Mérés és értékelés vizsgálata: egyenlegközlő levelek alapján

49 Az eszközök és kötelezettségek értékelését befolyásolhatja.
2.20. Mérlegelték-e a vállalkozás folytatásának elvével kapcsolatos kételyeket? A standard felsorol olyan jelzéseket, amelyeket figyelembe kell venni ezen elv érvényesülése felmérésekor. Ez csak példaszerű. Miért fontos? Az eszközök és kötelezettségek értékelését befolyásolhatja.

50 2.21. A könyvvizsgálati terv és a könyvvizsgálati munkaprogram elegendő-e a közreműködő személyek megfelelő irányítására és azt a közreműködők megismerték-e? (Aláírások) Meg kell tervezni a munkacsoport tagjai irányításának, felügyeletének, munkájuk áttekintésének a jellegét, ütemezését és terjedelmét. A tervet és a munkaprogramot a munkában résztvevőknek ismerniük kell. (Aláírások)

51 Előző vizsgálatok során tapasztalt hibák, hiányosságok
A számviteli politika áttekintése és/vagy a következtetések levonása elmarad A kockázatok megállapítása a beszámoló szintjén nem történik meg A könyvvizsgálati célok meghatározása nem a vizsgált cég sajátosságai alapján történik A célok és a kijelölt eljárások nincsenek összhangban

52 Előző vizsgálatok során tapasztalt hibák, hiányosságok
A lényeges hibát, ha meghatározzák, sem használják, továbbá nem ellenőrzik a végleges adatok alapján A minőségileg lényeges hibát nem tekintik lényeges hibának A hibafeltárás nem dokumentált Folyamatos javításokra történő hivatkozással nem rögzítik az elkövetett hibákat, ezért nem ellenőrizhetők a javítások és azok helyessége

53 II.C. Bizonyítékszerzés
Követelmény: A könyvvizsgálónak elegendő és megfelelő bizonyítékot kell szereznie ahhoz, hogy olyan következtetéseket tudjon levonni, amelyre a könyvvizsgálói záradékot/véleményt alapozni tudja. Bizonyíték: A könyvvizsgáló által megszerzett mindazon információ, amely alapul szolgál a záradékkal / véleménnyel kapcsolatos következtetések levonásához. A végrehajtott eljárások célját, az elvégzett feladat módját, annak eredményét, s az ebből levonható következtetéseket a vélemény alátámasztásának bizonyítékául rögzíteni szükséges.

54 Bizonyítékszerzés ellenőrzése
A minőségellenőrnek meg kell győződnie arról, hogy a könyvvizsgáló a hibás állítás kockázatát hogyan mérlegelte és ennek megfelelően szerzett-e könyvvizsgálati bizonyítékokat; Megfelelően dokumentálta-e az elvégzett könyvvizsgálatból származó bizonyítékokat? A kérdőív 3. (bizonyítékszerzési) szakaszának részei: 17 kérdés, mely a könyvvizsgáló bizonyítékszerzési munkájának megfelelőségét méri fel, és 2 * 11 kérdés mely két kiválasztott jelentős (kritikus) területen végzett bizonyítékszerzési tevékenységet tekinti át és értékeli.

55 Kisvállalkozások specialitásai
A könyvvizsgálóknak a sajátosságokból adódóan problémát okozhat a teljesség állítására vonatkozóan a könyvvizsgálati bizonyíték beszerzése, mert a tulajdonos vezető is, és ebből a helyzetéből adódóan lehetősége van arra, hogy néhány ügylet ne kerüljön be a könyvelésbe, vagy általában nincsenek belső ellenőrzési eljárások, melyek bizonyítékul szolgálnának arra, hogy valamennyi ügylet rögzítésre került. Ezért a minőségellenőrnek a teljesség állításának a vizsgálatakor arra is figyelemmel kell lennie, hogy ahol a belső ellenőrzés nem megfelelő, a könyvvizsgáló alapvető eljárással szerezhet be elegendő könyvvizsgálati bizonyítékot.

56 3.1 Első könyvvizsgálat esetén végeztek-e vizsgálatokat a nyitó egyenlegekre vonatkozóan?
Azoknak a könyvvizsgálati bizonyítékoknak az elegendő és megfelelő volta, amelyeket a könyvvizsgálónak a nyitó egyenlegekkel kapcsolatosan meg kell szereznie, olyan tényezőktől függ, mint például: A gazdálkodó által követett számviteli politika. Az előző időszakra vonatkozó pénzügyi kimutatások könyvvizsgálata megtörtént-e, és ha igen, a könyvvizsgálói jelentés minősített volt-e. A könyvelési számlák jellege és a hibás állítás kockázata a tárgyidőszakról készített pénzügyi kimutatásokban. A nyitó egyenlegek lényegessége a tárgyidőszak pénzügyi kimutatásaiban. Vizsgálati eljárások: átvizsgálja az előző könyvvizsgáló munkapapírjait és/vagy egyéb eljárásokat végez. Például a nyitó követelések (kötelezettségek) behajtása (kifizetése) a tárgyidőszak folyamán, nyitó egyenlegek alapjául szolgáló nyilvántartások és egyéb információk vizsgálata. Dokumentálás: Az előző évi beszámoló; könyvvizsgálói jelentés, előző könyvvizsgálótól szerzett információk, elvégzett eljárások munkapapírjai.

57 3.2 Vizsgálták és megfelelően dokumentálták-e, hogy a számviteli politika biztosítja az összehasonlíthatóságot az előző évek gyakorlatával, és a tárgyidőszakról készített beszámolóban a társaság azt következetesen alkalmazta-e? A könyvvizsgálónak át kell tekintenie, hogy a nyitó egyenlegekben hogyan érvényesül a megfelelő számviteli politika és hogy ezt a politikát következetesen alkalmazzák-e a tárgyidőszakról készített pénzügyi kimutatásokban. Amikor valamiféle változás tapasztalható a számviteli politikában vagy annak alkalmazásában, akkor a könyvvizsgáló mérlegeli, hogy az mennyiben helyénvaló, és hogy helyesen számolták-e el, valamint megfelelően mutatták-e be és tették-e közzé. A könyvvizsgáló a tervezés szakaszában megismerte az alkalmazott számviteli politikát. Ha a tárgyidőszak számviteli politikáját nem következetesen alkalmazták a nyitó egyenlegekkel kapcsolatosan és ha a változását nem megfelelően indokolták és tették közzé, a könyvvizsgálónak korlátozott záradékot (véleményt) vagy elutasító záradékot (ellenvéleményt) kell adnia, a körülményeknek megfelelően. Dokumentálása: ellenőrző lista kitöltése, a teljességi nyilatkozatban a vezetés elismeri, hogy a számviteli politika meghatározó elemeit, változásait, a változás eredményre gyakorolt hatását a kiegészítő mellékletben megfelelően közzétette. Ha nem változott a számviteli politika, azt is dokumentálni kell.

58 3.3 Vizsgálták-e a csalásra, hamisításra utaló jeleket a könyvvizsgálat során?
A tervezési szakaszban azonosított kockázatok figyelembe vételével a könyvvizsgáló eljárásokat végez: váratlan helyszíni ellenőrzés, a könyvvizsgálati megközelítés tárgyévi módosítása, a jelentős, szokatlan tételek részletes vizsgálata, részletes elemző eljárások, munkatársak kikérdezése, szakértők igénybevétele, számítógéppel támogatott könyvvizsgálati technikák, további könyvvizsgálati bizonyítékok felkutatása külső forrásokból. Mérlegelte-e a könyvvizsgáló, ha bármely eljárása azonosított hibás állítást, hogy ez esetlegesen csalást jelez-e? Dokumentálása: szerződés, vezetés teljességi nyilatkozata, fenti eljárások dokumentumai.

59 3. 4 Elvégezték-e a kapcsolt felekkel kapcsolatos eljárásokat
3.4 Elvégezték-e a kapcsolt felekkel kapcsolatos eljárásokat? (Minden jelentős ügyletet feltártak-e, az ügyletek feltételeit és engedélyezését ellenőrizték-e, a kintlévőségek behajthatóságát vizsgálták-e?) Értelmezés – Számviteli törvény szerint. Nem elégséges, ha a könyvvizsgáló leírja a tervezési szakaszban, hogy nincsenek kapcsolt felek, ügyletek. Nem azonosított kapcsolt felek létezésére utalhat: szokatlan kereskedelmi feltételekkel kötött ügyletek, mint például szokatlan árak, kamatlábak, garanciák és törlesztési feltételek, látszólag elfogadható üzleti ok nélkül kötött ügylet, az ügylet tartalma eltér a formától, az ügyletet szokatlan módon dolgozták fel, bizonyos vevőkkel vagy szállítókkal lebonyolított, másokhoz képest nagy volumenű vagy jelentős ügyletek nem rögzített ügyletek, mint például ellenérték nélkül történő menedzsment szolgáltatások nyújtása vagy igénybevétele.

60 3.4 folytatás Eljárások kapcsolt felek közötti ügyletek létezésére:
Egyenlegek és ügyletek adatainak tesztelése. A tulajdonosok és az irányítással megbízott személyek üléseiről készült jegyzőkönyvek áttekintése. A jelentős vagy szokatlan ügyletek vagy egyenlegek számviteli alátámasztásának felülvizsgálata, különös figyelmet fordítva a tárgy­időszak végén vagy ahhoz közeli időszakban rögzített ügyletekre. Hitelkövetelések és hitelkötelezettségek visszaigazolásainak, illetve banki visszaigazolások áttekintése. (rávilágíthat esetleges kezesi viszonyra és egyéb ügyletekre). A befektetésekkel kapcsolatos ügyletek áttekintése, például más gazdálkodóban szerzett részesedési hányad megvásárlása és eladása kapcsán. Kisvállalkozói specialitás: személyes kapcsolatok Dokumentálása: Társasági szerződés, cégkivonat, társasági adóbevallás, ellenőrző lista vagy munkapapír.

61 3.5 Vizsgálták-e a vállalkozás folytatása elvének érvényesülését?
Események, amelyek olyan üzleti kockázatot teremthetnek, amelyek egyedileg vagy együttesen jelentős kétséget vethetnek fel a vállalkozás folytatása elvével kapcsolatban; az esedékessé váló hitelek, kölcsönök meghosszabbítására vagy visszafizetésére nincs reális esély, túlzott mértékben támaszkodnak rövidlejáratú kölcsönökre a befektetett eszközök finanszírozásában, negatív működési cash-flow, pénzügyi mutatók kedvezőtlen alakulása, osztalékhátralékok vagy kifizetésük szüneteltetése, a hitelezőket esedékességkor nem tudják kifizetni, készpénzes vásárlásra történő áttérés, kulcsfontosságú vezetők elvesztése a funkció újbóli betöltése nélkül, fontos piac, beszállító elvesztése, saját tőkével szembeni, vagy egyéb törvényes követelmények nem teljesítése, peres eljárások, törvénymódosítások, kormányzati politika kedvezőtlen változásai.

62 3.6 Vizsgálták-e a fordulónap utáni eseményeket?
Minden olyan, a könyvvizsgálói jelentés dátumáig bekövetkezett esemény azonosítása, amely szükségessé teheti a pénzügyi kimutatások módosítását, vagy az azokban való közzétételt. Eljárások: A fordulónapot követően tartott igazgatósági, egyéb ülések jegyzőkönyveinek tanulmányozása. Tájékozódás a gazdálkodó jogi képviselőinél a peres ügyekről, keresetekről. A vezetés kikérdezése: Milyen összegben realizálódtak azok a tételek, amelyek elszámolása előzetes, vagy becsült adatok alapján történt? Történtek-e újabb kötelezettségvállalások, hitelfelvételek, vagy garanciavállalások? Történt-e jelentős eszköz értékesítés, vagy tervezik-e? Bocsátottak-e ki új részvényeket, kötvényeket? Terveznek-e átalakulást? Következtek-e be új fejlemények a kockázatosnak ítélt területek és a függő tételek tekintetében? Végrehajtottak-e, vagy terveznek-e valamilyen szokásostól eltérő számviteli módosítást? Dokumentálása: Jogi nyilatkozat, feljegyzés a vezetéssel történt megbeszélésről, jegyzőkönyvek, következő évi főkönyvi kivonat.

63 3.7 Amennyiben a készletek értéke a mérlegfőösszeghez viszonyítva jelentős, részt vettek-e a fizikai leltárfelvételen? A készlet értékének lényegessége. Leltározás jelentősége befejezetlen termelés esetén. A könyvvizsgáló feladata szemrevételezni a készleteket, megfigyelni, hogy megfelelő a leltározás előkészítése, az eredmények rögzítése és az ellenőrzésre bevezetett eljárások. A könyvvizsgáló bizonyítékot szerez ezáltal a vezetés eljárásának a megbízhatóságáról. Alternatív időpontban lehetséges. Hatókör korlátozás esetei - Jelentésbeli következmények Dokumentálása: Az ellenőrzésről készült saját munkapapírokkal. Nem elegendő az ügyfél által készített leltározási dokumentum.

64 3.8 Mérlegelték-e a fennálló jelentős követelések és kötelezettségek esetében, hogy szükséges-e a külső megerősítés? Külső megerősítés alkalmazása: Követelések, Kötelezettségek, Bankszámlaegyenlegek, Hitelállomány, Idegen helyen tárolt készletek, Szerződések tartalma, értelmezése A könyvvizsgáló meghatározza, szükséges-e külső megerősítés a bizonyíték beszerzéséhez, tekintettel a lényegességre, a kockázatokra és az egyéb bizonyítékokra. Visszaigazolás folyamata: Külső megerősítési kérelmek megtervezése (pozitív forma alkalmazása) A visszaigazolandó tételek kiválasztása A visszaigazoló levelek elkészítése Értékelés, eltérések vizsgálata, alternatív módszerek alkalmazása Dokumentálása: könyvvizsgálati terv, visszaigazoló levél

65 3.9 Külső megerősítések beszerzésekor azokat megfelelően értékelték és az eltéréseket tisztázták-e?
Értelmezés: a kérdés a követelések és kötelezettségek vonatkozásában értelmezendő (amely területen az lényeges), nemcsak a vevőkövetelésekre) Nagyobb a megbízhatóság ha a visszaigazoló levelek a könyvvizsgálóhoz érkeznek. Eljárás válaszadás elmaradása esetén (kérés megismétlése). Értékelni kell, hogy az adott állítás alátámasztására elegendő bizonyítékkal szolgálnak-e a visszaigazolások és egyéb, alternatív eljárásból származó bizonyítékok. Az eltérés jelezhet a nyilvántartásokban szereplő hibás állítást, amikor a könyvvizsgálónak meg kell határoznia a hibás állítás okait, valamint fel kell mérnie, hogy ennek lényeges kihatása van-e a pénzügyi kimutatásra. Dokumentálása: a megerősítési folyamat eredményeit tartalmazó munkapapírok.

66 3.10 Kértek-e be ügyvédi információt, és elvégezték-e a szükséges eljárásokat a kapott információkkal kapcsolatban? Értelmezés: Amennyiben az ügyfélnek nincs ügyvédje, úgy a jogi nyilatkozattétel a vezetéstől várható a teljességi nyilatkozat részeként, vagy külön dokumentumban Része a fordulónap utáni események áttekintésének. Több jogász esetén jogászonként kell kérni. Tartalma: Peres ügyek és keresetek felsorolása. A vezetés becslése a peres ügy vagy kereset várható eredményéről, illetve becslése a pénzügyi következményekről, a velejáró költségeket is beleértve. Kérés aziránt, hogy a jogi képviselő erősítse meg a vezetés becsléseinek megalapozottságát, valamint lássa el a könyvvizsgálót további információkkal, amennyiben a közölt felsorolást nem tartja teljesnek vagy pontosnak. Ha az ügyfél nem járul hozzá, ez hatókör korlátozás(!) Az információt a könyvvizsgáló értékeli és felhasználja.

67 3.11 Ha a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedések és értékpapírok értéke a mérlegfőösszeghez viszonyítva jelentős, elegendő és megfelelő bizonyítékot szereztek-e be azok értékelésére és besorolására? Arra vonatkozó bizonyíték, hogy: a gazdálkodó szervezet képes-e és akarja-e továbbra is hosszú lejáratú befektetésként birtokolni a befektetéseket (bemutatás), a szükséges értékvesztéseket elszámolták-e (értékelés). Ha a piaci árfolyamok nem haladják meg a könyv szerinti értékeket, akkor a könyvvizsgáló mérlegeli az értékvesztés szükségességét. Ha bizonytalan a könyv szerinti érték realizálása, a könyvvizsgáló áttekinti, hogy a megfelelő értékvesztést elszámolták-e és/vagy a kiegészítő mellékletben ezeket bemutatták-e. Dokumentálása: feljegyzés a vezetéssel történő megbeszélésről, tőzsdei árfolyamok, piaci árak, partner pénzügyi adatai.

68 Dokumentálása: jegyzőkönyvek, feljegyzés a megbeszélésekről.
3.12 Áttekintették-e az igazgatósági, vezetőségi ülések jegyzőkönyveit és az azokon megvitatott jelentős gazdasági események számviteli elszámolását ellenőrizték-e? A könyvvizsgálónak figyelembe kell vennie a fordulónap utáni események hatását a pénzügyi kimutatásokra és a könyvvizsgálói jelentésre. Áttekintés célja: a könyvvizsgálói jelentés dátumáig bekövetkezett eseményeket azonosítása, tájékozódás a megtárgyalt kérdésekről, annak megállapítása, hogy szükséges-e a pénzügyi kimutatások módosítása vagy az azokban való közzététel. Ha szükséges, az eseményeket helyesen számolták-e el és tették-e közzé. Kisvállalkozások könyvvizsgálata esetén írásos dokumentumok mellett a személyes megbeszélésekre lehet alapozni. Dokumentálása: jegyzőkönyvek, feljegyzés a megbeszélésekről.

69 3.13 Külső szakértő / könyvvizsgáló munkájának felhasználásakor elvégezték-e a szükséges eljárásokat azok megbízhatóságának értékelésére? Szakértő igénybevétele: eszközök értékelésére, mennyiségi, vagy fizikai meghatározásra (pl ásványkészletnél), folyamatban lévő teljesítmények felmérésére, biztosításmatematikai értékelésre, jogi szakvéleményre, szerződések, jogszabályok értelmezésére, stb. Szakértő munkájának értékelésekor annak megítélése, hogy a szakértő - szakmai hozzáértése és tárgyilagossága, munkájának hatóköre és a könyvvizsgálat céljaira történő felhasználhatósága - megfelelő, a könyvvizsgáló feladata és felelőssége. Másik könyvvizsgálóval történő együttműködés (a megbízás elfogadásának mérlegelésekor, valamint a nyitó egyenlegek áttekintésekor). A tiszta véleménnyel ellátott könyvvizsgálói jelentés kiadásakor a könyvvizsgáló ne hivatkozzon a szakértő munkájára. Dokumentálása: szakértői vélemény, munkapapír a bizonyíték megfelelőségéről.

70 3.14 Tartalmaz-e a beszerzett teljességi nyilatkozat minden szükséges általános és specifikus információt? (Amennyiben nem szereztek be teljességi nyilatkozatot, a kérdésre NEM a válasz.) Tartalma: a vezetés elismeri saját felelősségét a beszámoló szabályszerű összeállításáért és jóváhagyásáért, a vezetés úgy véli, nem lényegesek a könyvvizsgáló által feltárt, nem helyesbített hibák a vezetés nyilatkozik azokról az ügyekről, amelyek lényegesek a pénzügyi kimutatásokra nézve és amelyekre egyéb módon elegendő és megfelelő bizonyítékot a könyvvizsgáló nem tud beszerezni. A vezetés nyilatkozatai nem helyettesíthetnek olyan könyvvizsgálati bizonyítékot, amelyek hozzáférhetőségét a könyvvizsgáló ésszerűen elvárhatja! Ha a vezetés nyilatkozatai ellentmondanak egyéb könyvvizsgálati bizonyítéknak, akkor a könyvvizsgálónak ki kell vizsgálnia a körülményeket, és ha szükséges, meg kell fontolnia a vezetés által tett egyéb nyilatkozatok megbízhatóságát. Teljességi nyilatkozat nélkül nem lehet tiszta könyvvizsgálói jelentést kiadni.

71 3.15 Az alkalmazott munkalapok lehetővé teszik-e az elvégzett munka, a felmerült problémák és a szükséges intézkedések bemutatását, valamint a konklúziók levonását? Munkapapír: cél – elvégzett munka – eredmény – következtetés Rögzít minden tényt, ami fontos bizonyíték a vélemény alátámasztására Annak igazolása, hogy a könyvvizsgálatot a standardok szerint végezték A munkapapíroknak tartalmazniuk kell a könyvvizsgáló okfejtését minden olyan lényeges tényezőről, amely külön mérlegelést igényel. Az elkészítendő és megőrzendő munkapapírok terjedelmét az határozza meg, hogy abból egy másik könyvvizsgáló, akinek nincsenek korábbi tapasztalatai az adott könyvvizsgálattal kapcsolatosan, megismerje az elvégzett munkát és a meghozott elvi döntések alapját, anélkül, hogy a könyvvizsgálat részletes szempontjait megismerné. Szabványosított munkapapírok (például ellenőrző lista, levélminták, munkapapírok szabványosított szervezése) használata növelheti a munkapapírok elkészítésének és áttekintésének hatékonyságát.

72 3.16 Szerepel-e a munkalapokon a könyvvizsgáló asszisztens és a munkáját ellenőrző, legalább vele azonos szintű szakértelemmel rendelkező személy aláírása? (A dokumentációban rögzíteni kell, ki végezte el, és ki tekintette át a könyvvizsgálati munkát; valamint annak befejezési időpontját.) A könyvvizsgálónak rögzítenie kell: Ki végezte el a könyvvizsgálati munkát és azt az időpontot, amikor ezt a munkát befejezték; és Ki tekintette át az elvégzett könyvvizsgálati munkát és az ilyen áttekintés időpontját és terjedelmét. A minőségellenőr NEM választ ad, ha: a munkapapírokat az asszisztens aláírásával nem látta el. a vezető könyvvizsgáló munkájáról a dokumentumok alapján nem tudott meggyőződni. A kérdés nem értelmezhető, ha a könyvvizsgáló az adott megbízás könyvvizsgálatához könyvvizsgálói asszisztens(eke)t nem vont be.

73 3.17 Tartalmazza-e a könyvvizsgálati dokumentáció az éves beszámoló egy aláírt teljes, eredeti példányát, valamint az üzleti jelentést? A könyvvizsgálat tárgya: az ügyfél éves beszámolója (pénzügyi kimutatások). A beszámoló elkészítéséért az ügyfél vezetése felel. Könyvvizsgálói véleményt csak az ügyfél vezetése által elismert (aláírt) beszámoló birtokában lehet kiadni. Éves beszámolók tekintetében a számviteli törvény megköveteli, hogy ezen beszámolók és az üzleti jelentés (amely nem része a beszámolónak) összhangját a könyvvizsgáló megvizsgálja és arról a záradékban (véleményben) nyilatkozzon. (2000. évi C. Tv 158.§) A könyvvizsgáló dokumentációjának része az üzleti jelentés, valamint a beszámolót alátámasztó főkönyvi kivonat is.

74 Két kiválasztott terület vizsgálata
A kiválasztott területek lehetnek mérleg / eredménykimutatás sorok. A kijelölésnél a könyvvizsgáló kockázatbecslését veszi alapul a minőségellenőr. Ha az nem jó, akkor a minőségellenőr határozza meg a területet.

75 a teljeséget (minden mozgást rögzítettek-e),
3/I-II. 1 Azonosították-e az adott területhez rendelhető ügyletcsoportokat (gazdasági eseményeket, azok csoportosítását), számlaegyenlegeket, valamint az ezekhez kapcsolódó lényeges állításokat (létezés, teljesség, értékelés, bemutatás, közzététel stb.)? A könyvvizsgáló a kiválasztott területhez kapcsolódó ügyletcsoportok, számlaegyenlegek, a bemutatások és közzétételek, állításaira megfelelő részletességű vizsgálatokat kell, hogy végezzen azért, hogy a lényeges hibás állítás kockázatait azonosítsa. Eseményekkel, eszköz-forrás- változásokkal összefüggő állítások esetén vizsgáljuk; az előfordulást (mozgások valóságosak-e, és a gazdálkodáshoz kapcsolódnak-e); a teljeséget (minden mozgást rögzítettek-e), a pontosságot (mozgásokat rögzítették-e, ügyleteket és eseményeket a helyes számviteli időszakra rögzítették-e), a besorolást (mozgásokat a megfelelő számlákon rögzítettek-e) Az időszak végi számlaegyenlegekkel kapcsolatos állítások vizsgálatának ki kell térni a létezésre, a jogokra, a teljességre, az értékelésre és felosztásra A bemutatással és közzététellel kapcsolatos állítások vizsgálatakor a könyvvizsgálónak meg kell győződni arról, hogy a terület bemutatása megfelel-e a valóságnak, a teljesség, a besorolás, és érthetőség tekintetében Fontos a pontosság és értékelés megfelelő bemutatása és közzététele. A könyvvizsgáló dönthet úgy is, hogy az ügyletekkel és eseményekkel kapcsolatos állításokat ötvözi a számlaegyenlegekről szóló állításokkal.

76 3/I-II. 2 Az azonosított kockázatoknak megfelelően határozták-e meg és hajtották végre a könyvvizsgálati eljárásokat? A könyvvizsgálónak olyan könyvvizsgálati eljárásokat kell megterveznie és végrehajtania, amelyek jellege, ütemezése és terjedelme reagál az állítások szintjén felmerülő lényeges hibás állítások becsült kockázatára. A megismert és azonosított kockázatok szintjének meghatározásakor a könyvvizsgáló mérlegeli: a létezés, jogok, értékelés és teljesség vonatkozásában, hogy milyen hiba fordulhat elő, hogy ezek a hibák milyen mértékűek, azok lényeges hibás állításhoz vezetnek-e, a hibák előfordulásának valószínűségét. A kockázatbecslés birtokában megfelelő eljárásokat választott-e a könyvvizsgáló és azokat megfelelően alkalmazta-e? Pl: szemrevételezés-megfigyelés visszaigazolás újraszámítás újbóli végrehajtás elemző eljárások

77 3/I-II. 3 Az ellenőrzések és az adatok tesztelésénél megfelelő mintanagysággal dolgoztak-e, és a választott mintának megfelelően vonták-e le a következtetéseket? Kiválasztási módszerek: (a) Az összes tétel kiválasztása (teljes körű vizsgálat); (b) Konkrét tételek kiválasztása, és (c) Könyvvizsgálati mintavételezés. A könyvvizsgálati minta kijelölése, nagysága - figyelembe kell venni a vizsgálat célját és a sokaság jellemzőit. - fel kell mérni, hogy a mintavételezési kockázat elfogadhatóan alacsony szintre csökkent-e. Ellenőrzési tesztek az ellenőrzések hatékonyan működéséről szolgálnak bizonyítékkal az adott időszakban. Az adatok tesztelésénél a könyvvizsgálónak a mintában feltárt számszaki hibákat ki kell vetítenie az egész sokaságra. Ha a minta eredményének értékelése azt mutatja, hogy a sokaság releváns jellemzőinek felmérését felül kell vizsgálni, akkor a könyvvizsgáló: kérheti a vezetést, hogy vizsgálják ki a feltárt hibákat és a további hibák előfordulásának esélyét, és hajtsák végre a szükséges korrekciókat; és/vagy módosíthatja a további könyvvizsgálati eljárások jellegét, ütemezését és terjedelmét; és/vagy megfontolhatja ezek hatását a könyvvizsgálói jelentésre.

78 3/I-II.4. Minden egyes állítás tekintetében elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot gyűjtöttek-e be a területen azonosított ügyletcsoportok, számlaegyenlegek és közzétételek vonatkozásában? Az állítás szintjén előforduló lényeges hibás állítások feltárására végrehajtott könyvvizsgálói eljárások - alapvető vizsgálati eljárások (ügyletcsoportok, számlaegyenlegek és közzétételek részleteinek tesztelése, alapvető elemző eljárások). Például: Szemrevételezés - megfigyelés - a nyilvántartásoknak és dokumentumoknak a jóváhagyás bizonyítéka szempontjából történő szemrevételezése (ellenőrzések teszteléseiként ). Készletek leltár-ellenőrzése (alkalmas eljárás teljesítése és a létezés bizonyítására, de nem a jogokra, vagy az értékelésre). Információkérés - kontrollok vezetés általi felülírása lehetőségének feltárására, vezetés nyilatkozatai visszaigazolás – vevő/szállító egyenlegek egyeztetése, a könyvvizsgáló kérheti a gazdálkodó harmadik felekkel kötött megállapodásai vagy végrehajtott ügyletei feltételeinek a visszaigazolását is. újraszámítás - dokumentumok vagy nyilvántartások matematikai pontosságának ellenőrzése (devizás eszközök, források értékelése). újbóli végrehajtás - követelések korosításának újbóli végrehajtása. elemző eljárások - pénzügyi információk változásainak és összefüggéseinek vizsgálata.

79 3/I-II. 5 Elvégezték-e a szükséges eljárásokat a lényeges számviteli becslések tekintetében?
A könyvvizsgáló által alkalmazott módszerek: Becslés kialakításához a vezetés által alkalmazott eljárás felülvizsgálata és tesztelése, Független becslés felhasználása, Utólag bekövetkező események felülvizsgálata (becslés ésszerűségének megítélésére). Példák a számviteli becslések alkalmazási területeire: Értékvesztés elszámolása a készleteknek, illetve a követeléseknek a becsült realizálható értékére való csökkentés céljából. Értékcsökkenés elszámolása a befektetett eszközök előállítási/beszerzési költségeinek a becsült hasznos élettartamukra való elosztására. Elhatárolt bevétel, Halasztott adó. Peres eljárásból származó veszteségre képzett céltartalék. Befejezetlen építési vállalkozási szerződésekkel kapcsolatos veszteségek, Garanciális (szavatossági) kötelezettségek fedezetére képzett céltartalék.

80 3/I-II. 6 Minden, a könyvvizsgálati munkaprogramban kijelölt eljárást elvégeztek-e, vagy annak módosítását dokumentálták-e? A könyvvizsgálónak a területre vonatkozó minden, a munkaprogramban előirányzott bizonyítékszerzési feladatot végre kell hajtani. Az előírt eljárások eredményét, mint végrehajtást dokumentálni kell. A könyvvizsgálat megtervezése folyamatos és ismétlődő folyamat a könyvvizsgálati megbízás során. A váratlan események, változások vagy a könyvvizsgálati eljárások során megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték eredményeképpen a könyvvizsgálónak lehet, hogy módosítania kell a tervet, és ebből kifolyólag a további könyvvizsgálati eljárások jellegét, ütemezését és terjedelmét is. Például, a könyvvizsgáló az alapvető vizsgálati eljárások révén megszerezhet olyan könyvvizsgálati bizonyítékot is, amely ellentmond annak a könyvvizsgálati bizonyítéknak, amelyet a kontrollok működési hatékonyságának tesztelésével kapcsolatban szerzett be. Ilyen esetben újra kell értékelni a tervezett könyvvizsgálati eljárásokat a felmért kockázatoknak az állítások szintjén történő újbóli mérlegelése alapján, az összes vagy néhány ügyletcsoport, számlaegyenleg vagy közzététel tekintetében. A dokumentálás kiterjed a jelentős változások okainak rögzítésére, változtatást előidéző eseményekre, körülményekre, könyvvizsgálati eljárások eredményeire való válaszra is.

81 3/I-II. 7 Áttekinthető-e a dokumentáció?
A dokumentáció rendszerezésével kapcsolatban nincs kötelezően alkalmazandó formátum és referencia-követelmény, de úgy kell elkészíteni, hogy az lehetővé tegye kívülálló könyvvizsgáló (pl minőségellenőr) számára, hogy megértse: a végrehajtott könyvvizsgálati eljárások jellegét, ütemezését és terjedelmét; a könyvvizsgálati eljárások eredményeit és a megszerzett könyvvizsgálati bizonyítékokat; és a könyvvizsgálat során felmerülő jelentős tényezőket és az ezekből levont következtetéseket. A kijelölt terület vonatkozásában vizsgálandó, de megítélése kihat az adott megbízással kapcsolatos dokumentáció egészére is. Munkapapírokkal szembeni követelmény: 3.15 kérdésnél leírtak szerint.

82 3/I-II. 8 A feltárt könyvvizsgálati eltéréseket összesítették-e lényegességük megítéléséhez?
A könyvvizsgálat során feltárt, megállapított hibás állítások utalhatnak rendszerbeli gyengeségekre, szakértelem hiányára, stb, ezért összesítésük akkor is kívánatos, ha a vezetés gondoskodik azok helyesbítéséről. A következő időszak könyvvizsgálatának tervezésekor ezeket számításba lehet venni, a javítást pedig ellenőrizni szükséges. A feltárt, nem helyesbített hibás állítások összességét minősíteni kell lényegességük megítéléséhez. Ha lényegesek lehetnek: további eljárásokkal lehet csökkenteni a kockázatot, fel lehet szólítani a vezetést a helyesbítésre, ha megtagadja - a jelentésre vonatkozóan kell levonni következtetést. Helytelen könyvvizsgálói hivatkozás: „Nem rögzítem a feltárt hibákat, mert az ügyfél úgyis mindent kijavít.”

83 3/I-II. 9 A feltárt rendszerbeli hiányosságokat a vezetőségi levélben összefoglalták-e?
A könyvvizsgáló tájékoztatja az irányítással megbízott személyeket az őket érintő könyvvizsgálati kérdésekről (Pl): a hatókör várható korlátozása, feldolgozási, rendszerbeli hibák észlelése, a számviteli politikáknak és gyakorlatoknak a helytelen kiválasztása vagy megváltoztatása, amelyeknek jelentős hatása van a vizsgált, kiválasztott területre, a vizsgálatra kiválasztott területnél feltárt hibák, könyvvizsgálati helyesbítések, amelyeket a gazdálkodó szervezet akár rögzített, akár nem, és amelyeknek jelentős hatása lehet a pénzügyi kimutatásokra, nézeteltérések a vezetéssel olyan kérdésekkel kapcsolatban, (pl. a becslések helyessége) amelyek egyenként vagy együttesen jelentősek lehetnek a gazdálkodó szervezet pénzügyi kimutatásai vagy a könyvvizsgálói jelentés szempontjából, a könyvvizsgálói vélemény várható minősítése, egyéb ügyek, amelyek megkövetelik az irányítással megbízott személyek figyelmét, például lényeges gyengeségek a belső ellenőrzésben, a vezetést is érintő csalások, és bármely egyéb kérdés, amelyről a könyvvizsgálati megbízás feltételeiben megállapodtak.

84 3/I-II. 10 A könyvvizsgálói jelentés szempontjából jelentős következtetéseket tartalmazó munkapapírokat a könyvvizsgáló áttekintette-e? Az áttekintés a munkacsoport tapasztaltabb tagjai, illetve a könyvvizsgáló kontrollja az elvégzett, és a még esetleg felmerülő vagy a még hátralévő bizonyítékszerzési munkákhoz. A könyvvizsgáló ellenőrzi, hogy; a munkát a szakmai standardoknak, valamint a szabályozási és jogi követelményeknek megfelelően hajtották-e végre; további mérlegelést igénylő jelentős kérdések merültek-e fel, a megfelelő konzultációkra sor került-e, és a levont következtetéseket dokumentálták-e, valamint megvalósították-e, szükség van-e a végrehajtott munka jellegének, ütemezésének és terjedelmének felülvizsgálatára, a végrehajtott munka alátámasztja-e a levont következtetéseket, és megfelelően dokumentálták-e azt, a megszerzett bizonyíték elegendő és megfelelő-e a könyvvizsgálói jelentés alátámasztásához, továbbá a megbízás eljárásainak céljait sikerült-e elérni. Egyedül dolgozó könyvvizsgáló is áttekinti a munkapapírokat.

85 3/I-II. 11 Egyeztették-e a főlapon szereplő végleges adatokat a végleges mérleggel és eredmény-kimutatással? A könyvvizsgálónak minden tényt dokumentálnia kell, ami fontos bizonyítékul szolgál a könyvvizsgálói záradék (vélemény) alátámasztásához, és annak igazolásához, hogy a könyvvizsgálatot a Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok alapján végezték el. A könyvvizsgálat során ellenőrizni kell a vonatkozó mérleg (eredmény-kimutatás) sor és a végleges főkönyv adatainak egyeztetését, valamint a terület kötelező bemutatását a kiegészítő mellékletben. Dokumentálása: beszámoló, végleges főkönyvi kivonat és a könyvvizsgálati összesítő lap (főlap).

86 Előző vizsgálatok során tapasztalt hibák, hiányosságok
Munkaprogram - bizonyítékszerzés összehangolatlan Kritikus céloknál az állításra vonatkozó bizonyíték hiánya A vezetői nyilatkozatok tartalmi problémái, hiányosságai, dátuma Jogi levél (jegyzői nyilatkozat) hiánya, tartalmi problémái, felhasználásának elmaradása Banki visszaigazolások elmaradása Hitelek hiányos ellenőrzése (szerződéssel alátámasztás, lejárat, biztosítékok) Más kötelezettségek (garanciák, kezesség) feltáratlanok Eltérések kezeletlensége - feltárt eltérések, önkormányzatnál auditálási eltérések kimunkálása Bizonyítékok áttekintése elmarad A következtetések levonása elmarad A bizonyítékok és a könyvvizsgálói vélemény nincs összhangban

87 Előző vizsgálatok során tapasztalt hibák, hiányosságok
A lényeges hibát, ha meghatározzák, sem használják, továbbá nem ellenőrzik a végleges adatok alapján A minőségileg lényeges hibát nem tekintik lényeges hibának A hibafeltárás nem dokumentált Folyamatos javításokra történő hivatkozással nem rögzítik az elkövetett hibákat, ezért nem ellenőrizhető a javítás és annak helyessége

88 II. D. Áttekintés 16 kérdés, amelynek alkérdései nincsenek, a 4.1. pont kérdés tartalmaz egy értelmező kérdést. A kérdőív szerkezete nem változott (IGEN, NEM, N/É és indoklás „NEM” válasz esetén) „N/É” válasz ebben a blokkban 7 kérdésre nem adható „NEM” választ kell adni, ha a könyvvizsgáló nem, vagy hiányosan végezte el a feladatot, vagy ha a feladat elvégzését munkapapírokkal nem tudja igazolni, vagy hiányosan készítette el a vonatkozó standardok által előírt, áttekintő munkáját igazoló dokumentumokat.

89 értékelte a tervezett kockázatkezelést
4.1 Megtörtént-e szükség esetén a könyvvizsgálati terv aktualizálása, illetve módosítása? A lényeges hibás állítás kockázataira vonatkozó becslések továbbra is helytállóak-e? Tekintve, hogy a könyvvizsgálatot a munkavégzés során, a bekövetkezett változások, megszerzett bizonyítékok, információk függvényében folyamatosan és ismétlődően újra kell tervezni, a minőség-ellenőrnek meg kell győződnie arról, hogy a könyvvizsgáló: értékelte a tervezett kockázatkezelést újonnan feltárt kockázatok esetében új ellenőrzési tesztet készített, új eljárásokat vezetett be. Dokumentálható a könyvvizsgáló által készített ellenőrzési munkalappal.

90 a könyvvizsgáló minden kijelölt eljárást elvégzett,
4.2 Meggyőződtek-e arról, hogy elvégeztek-e minden, a munkaprogramban kijelölt eljárást, és rögzítették-e azok eredményeit és a következtetéseket? Az ellenőrzés során össze kell vetni az elvégzett eljárásokat a munkaprogrammal, és meg kell győződni arról, hogy: a könyvvizsgáló minden kijelölt eljárást elvégzett, a munka a standardok előírásainak megfelel, az áttekintés a kiterjed a kritikus területekre, asszisztencia esetében elegendő és megfelelő bizonyítékot szereztek be a következtetések levonásához, a jelentés alátámasztásához, az áttekintésről megfelelő (az eredményt, a következtetéseket, asszisztencia esetében az áttekintett területeket, időpontokat is tartalmazó) ellenőrzési lista készült

91 4.3 Minden, a könyvvizsgálat során feltárt kérdést megnyugtatóan tisztáztak-e?
A könyvvizsgálat során összegyűjtött valamennyi könyvvizsgálati bizonyítékot át kell tekinteni a következő szempontok alapján: elegendőek és megfelelőek-e; minden következtetés (az állításoknak esetleg ellentmondó is) számbavétele megtörtént-e; a kiemelt területek, jelentős tételek munkalapjainak, következtetéseinek áttekintése megtörtént-e; aláírt ellenőrző lista az áttekintésről készült-e.

92 4.4 A hibás állítások lényegességét a végleges adatok alapján számított lényegességi küszöbérték alapján határozták-e meg? A könyvvizsgálat során a könyvvizsgálónak a jelentés kiadása előtt ki kell számítania a végleges adatok alapján a lényegességi küszöbértéket, össze kell hasonlítania a tervezés, valamint a munka során alkalmazott értékkel, és a kapott eredmény alapján: értékelnie kell a hibás állítások hatását; újra meg kell határoznia a könyvvizsgálati eljárások jellegét, terjedelmét és ütemezését; megfelelő intézkedéseket kell hozni a veszély elfogadható szintre való csökkentése érdekében; dokumentálnia kell a fenti tevékenységeket, valamint az ezek alapján levont következtetést.

93 A nem helyesbített hibás állítások összessége magába foglalja:
4.5 Meggyőződtek-e arról, hogy minden feltárt, egyedileg vagy a többi állítással összevontan lényeges hiba módosításra került-e? A könyvvizsgálónak meg győződnie arról, hogy lényegesnek minősül-e a könyvvizsgálat folyamán feltárt, nem helyesbített hibás állítások összessége. A nem helyesbített hibás állítások összessége magába foglalja: a feltárt konkrét hibás állításokat (beleértve az előző beszámolási időszakok könyvvizsgálata során feltárt, nem helyesbített hibák nettó hatását is), valamint a könyvvizsgáló optimális becslését a konkrétan nem feltárható, egyéb hibás állításokra vonatkozóan (feltételezett hiba). Dokumentálása: a hibás állítások munkalapjának kitöltése, felsorolás, értékelés, lényegesség megállapítása, kiegészítő könyvvizsgálati eljárások, beszámoló módosítása

94 Jelentős tényezők többek között:
4.6 Megvitatták-e a vezetéssel a feltárt hiányosságokat a könyvvizsgálat során, illetve a záró megbeszélésen? Amennyiben a könyvvizsgálat során jelentős tényező merül fel, annak a vezetéssel és másokkal való, megfelelő időben történt megvitatását a könyvvizsgálónak dokumentálnia kell. Jelentős tényezők többek között: amelyekből jelentős kockázatok származhatnak; olyan könyvvizsgálati eljárási eredmények, amelyek lényeges hibás állítást, vagy annak valószínű felmerülését jelzik; a szükséges könyvvizsgálati eljárások elvégzését megnehezítő körülmények; azok a megállapítások, amelyek a könyvvizsgálói jelentés módosítását eredményezhetik. Dokumentálása: összefoglaló jelentés, feljegyzés, vezetői levél

95 4.7 A kapcsolt felekkel összefüggő megállapításokkal összhangban levonták-e a könyvvizsgálói jelentésre vonatkozó következtetést? A könyvvizsgálónak az azonosított kapcsolt felekkel folytatott ügyletek vizsgálata során elegendő és megfelelő bizonyítékot kell szereznie arra vonatkozóan, hogy: az ügyleteket szabályszerűen rögzítették, valamint a közzétételük is megfelelő. Megbízható könyvvizsgálati bizonyítékok hiányában mérlegelnie kell más eljárások végrehajtását, pl: egyeztetés a kapcsolt féllel; a kapcsolt fél bizonyítékainak szemrevételezése; információk visszaigazoltatása a résztvevőkkel. Ha nem tudott elegendő és megfelelő bizonyítékot szerezni, a könyvvizsgálónak megfelelően minősítenie kell a jelentését.

96 4.8 Ha kétely merült fel a vállalkozás folytatása elvével kapcsolatban, azt megfelelően vették-e figyelembe a könyvvizsgálói jelentésben? Ha a könyvvizsgálat során olyan eseményeket, feltételeket azonosított a könyvvizsgáló, amelyek kétségessé teszik a vállalkozás folytatása elvének érvényesülését, további könyvvizsgálati eljárások elvégzése indokolt: a vezetés jövőre vonatkozó intézkedési terveinek áttekintése; várható hatásuk és más, mérséklő tényezők mérlegelése; írásbeli nyilatkozat beszerzése a vezetéstől a tervezett jövőbeni intézkedésekre vonatkozóan (min. 12 hónap, max. a terv vége); egyéb, az adott helyzetben elvégezhető könyvvizsgálati eljárások az elegendő és megfelelő bizonyíték beszerzésére. A könyvvizsgálónak mérlegelnie kell a hatásokat, és ennek megfelelően elkészíteni a könyvvizsgálói jelentést.

97 4.9 Egyeztették-e a végleges éves beszámolót a főlapokhoz?
Az egyeztetést a főlap, és az ügyfél által átadott, véglegesnek mondott beszámoló (mérleg, eredmény kimutatás, és kiegészítő melléklet) között kell végrehajtani. A főlap tartalmazza a könyvvizsgáló értékelését (levont következtetéseit) és aláírását is. A főlapokkal történt egyeztetéseknek nyomon követhetőeknek, az összeegyeztetések láthatóaknak kell lenniük, egyértelműen utalniuk kell a beszámoló soradataira.

98 4.10 Elvégezték-e az áttekintés keretében az elemző eljárásokat, és dokumentálták-e azok eredményét?
A könyvvizsgálónak a könyvvizsgálat befejezéseként elemző eljárásokat kell végeznie, amelynek alapján következtetést von le arra nézve, hogy a beszámoló egésze összhangban van-e a gazdálkodóról eddig szerzett ismeretekkel; beazonosíthatja a lényeges hibás állítás korábban fel nem ismert kockázatát is. Dokumentálás: munkalap a mérleg és az eredmény-kimutatás bázis és tényadataival, azok változásai, és a jelentősebb eltérések elemzései, következtetések. (Saját szerkesztés vagy szoftver által előállított)

99 4.11 Mérlegelték-e, hogy az éves beszámolót a számviteli törvényben és a vállalkozás számviteli politikájában foglaltak szerint, megfelelő formában és tartalommal állították össze? A megszerzett könyvvizsgálati bizonyítékok tükrében a könyvvizsgálónak értékelnie kell – a kiadandó jelentés alapjaként - az éves beszámoló egészét: A kiválasztott és alkalmazott számviteli politikák összhangban vannak-e a számviteli törvénnyel, és az adott körülmények között megfelelőek-e; a vezetés által készített becslések megfelelőek-e; a beszámolóban bemutatott információk valósak, megbízhatóak, összehasonlíthatók-e; A beszámoló megfelelő részletességgel mutatja-e be a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét (mérleg, eredmény-kimutatás, kiegészítő melléklet) Dokumentálás: munkalap, ellenőrző lista, értékelés a könyvvizsgáló véleményezésével

100 4.12 Elvégezték-e a könyvvizsgálói jelentés dátumáig tartó időszakra a fordulónap utáni események áttekintését? A könyvvizsgálói jelentés dátumáig bekövetkezett minden olyan eseményt azonosítani kell, amely módosítást tehet szükségessé az éves beszámolóban, vagy a közzétételben. Az eljárásokat és ezek dokumentálását a 62. dián szereplő 3.6. kérdés magyarázata tartalmazza. Dokumentálás: az áttekintést végző személy aláírása a vonatkozó munkapapíron

101 4.13 Ha azonosítottak ezen áttekintés során olyan eseményt, amelynek hatása nem megfelelően lett bemutatva az éves beszámolóban, azt megfelelően vették-e figyelembe a könyvvizsgálói jelentésben? Ha a könyvvizsgáló olyan fordulónap utáni eseményekről szerez tudomást, amelyek lényeges hatással vannak az éves beszámolóra, meg kell vizsgálnia, hogy ezeket az eseményeket helyesen számolták-e el és tették közzé. Amennyiben a vezetés nem módosítja az éves beszámolót, amikor a könyvvizsgáló megítélése szerint szükséges, ha még nem adta át jelentését a gazdálkodónak, a 701.sz. standard alapján korlátozott vagy elutasító záradékot kell kiadnia; már átadta a jelentést, közölnie kell a gazdálkodó irányításáért legfelső szinten felelős személyekkel, hogy ne hozzák nyilvánosságra az éves beszámolót és a jelentést; mégis nyilvánosságra hozzák, mindent meg kell tennie a könyvvizsgálónak annak megakadályozása érdekében, hogy harmadik felek a könyvvizsgálói jelentésben bízva hozzanak döntéseket.

102 A könyvvizsgálónak meg kell győződnie arról, hogy
4.14 Amennyiben a megbízásra minőségvizsgáló kijelölésre került, elvégezte-e az áttekintést? Tőzsdén jegyzett gazdálkodóknál, illetve a belső minőségellenőrzési szabályzat szerint, belső minőségvizsgálót kell/lehet kijelölni a megbízáshoz. A könyvvizsgálónak meg kell győződnie arról, hogy a megbízáshoz kapcsolódó minőségvizsgálót kijelölték; meg kell vitatnia vele a munka során felmerült jelentős kérdéseket, nem szabad kibocsátani könyvvizsgálói jelentést mindaddig, amíg a megbízáshoz kapcsolódó minőség-ellenőrzés be nem fejeződött. Dokumentálás: a belső minőség-ellenőrzési szabályzatban foglalt munkapapírok, ellenőrzési listák.

103 4.15 A megismert dokumentáció alapján a könyvvizsgálatra fordított idő összhangban áll-e a megbízó tevékenységének bonyolultságával, méretével, ellenőrzési rendszerének hatékonyságával? A tervezés során a könyvvizsgáló megtervezi a megbízás végrehajtásának időszükségletét. A tényleges munkaórákat a munkacsoport minden tagja a folyamat során rögzíti, a könyvvizsgáló pedig a munkacsoport, és a megbízás szintjén értékeli. A minőség-ellenőrzés során az ellenőr azt vizsgálja, hogy a könyvvizsgálat elvégzésére fordított idő és erőforrás nem áll-e ellentmondásban az ügyfél tevékenységének bonyolultságával, méretével, ellenőrzési rendszerének hatékonyságával. Dokumentálás: a könyvvizsgáló által vezetett munkalap, amely a ráfordított munkaórát tartalmazza az egyes munkaszakaszok tervezett időráfordításaival összhangban.

104 4.16 Megítélése szerint a könyvvizsgáló elegendő bizonyítékot gyűjtött-e a könyvvizsgálói jelentés kibocsátásához? A könyvvizsgálati bizonyíték elegendősége és megfelelősége szakmai megítélés kérdése. Befolyásoló tényezők: az állításban szereplő esetleges hibás állítás jelentősége, annak valószínűsége, hogy más állításokkal együtt lényeges hatást gyakorol az éves beszámolóra; a vezetés kockázatok kezelésére adott válaszai, ellenőrzéseinek hatékonysága; az elvégzett könyvvizsgálati eljárások eredményei, beleértve a csalás vagy hiba konkrét eseteit; a korábbi könyvvizsgálatok során, hasonló hibás állítások terén szerzett tapasztalat; a rendelkezésre álló információ megbízhatósága; a könyvvizsgálati bizonyíték meggyőző ereje, illetve a gazdálkodó és környezete megismerése, beleértve a belső ellenőrzést is.

105 II. E. Jelentéskészítés 8 kérdés, melyből 2 kérdésnek van 2 alkérdése (Összesen 10 kérdés) A kérdőív szerkezete nem változott (IGEN, NEM, N/É és indoklás „NEM” válasz esetén) „NEM” választ kell adni, ha a könyvvizsgáló nem követte a standardok jelentésre vonatkozó előírásait; hiányos, átgondolatlan munkát végzett, a dokumentálás alapján az elvégzett munka nem elégséges, vagy nem egyértelmű vagy ha az ellentétes az előírásokkal.

106 5.1 A teljességi nyilatkozat és a vezetés által aláírt éves beszámoló dátumai összhangban vannak-e a könyvvizsgálói jelentés dátumával? A dátum nem lehet korábbi, mint az a nap, amelyen a könyvvizsgáló elegendő és megfelelő bizonyítékot szerzett a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó záradék megalapozásához. A gazdálkodó pénzügyi kimutatásainak teljessége elkészült és a hatáskörrel rendelkező személyek megerősítették, hogy felelősséget vállalnak értük. Dátumok összhangja nem jelent kötelező egyezőséget (összefüggés Számviteli politikával). Jelentés nem lehet korábbi, mint a beszámoló.

107 5.2 A könnyvizsgálói jelentés tartalmazza-e a vonatkozó standard által meghatározott formai és tartalmi követelményeket, és azok sorrendisége megfelel-e a standard előírásainak? A könyvvizsgálói jelentés alapelemei (rendszerint az alábbi sorrendben): a címzett a bevezető szakasz a vezetés felelőssége a könyvvizsgáló felelőssége a könyvvizsgálói záradék (vélemény) egyéb jelentéstételi felelősségek a könyvvizsgáló aláírása a könyvvizsgálói jelentés dátuma, könyvvizsgáló címe (kamarai tagsági, ill. nyilvántartásba-vételi száma)

108 5.3 Csak olyan információkat tartalmaz-e a kiadott jelentés, amelyek nem térnek el jelentősen a standardokban meghatározott tartalmi és formai követelményektől? A jelentéshez kapcsolódó korábban tapasztalt hibák: A figyelemfelhívás és a korlátozás nem a megfelelő helyen van A jelentés eltér a standard előírásaitól, szerkezetétől A standard egyes részei hiányoznak (bevezető, hatókörre utaló rész, felelősség, stb.) A jelentésben szerepelnek vezetői levél témák

109 5.4.1 Tartalmazza-e a jelentés a szükséges figyelemfelhívó megjegyzéseket, és csak indokolt figyelemfelhívásokat tartalmaz-e? Egy bekezdés hozzáadásával a könyvvizsgálónak minősíteni kell a könyvvizsgálói jelentést a vállalkozás folytatásával kapcsolatos problémára vonatkozó lényeges tényező fennállása esetén. A könyvvizsgálónak mérlegelnie kell a könyvvizsgálói jelentésnek egy bekezdés hozzáadásával történő minősítését, ha olyan jelentős bizonytalanság áll fenn, amelynek megoldása jövőben bekövetkező eseményektől függ, és amelyek érinthetik a pénzügyi kimutatásokat.

110 5.4.2 A figyelemfelhívó megjegyzés a záradék után szerepel-e jelentésben?
A figyelemfelhívő megjegyzés a záradék (vélemény) után, de az esetleges egyéb jelentéstételi felelősségről (ha van ilyen) szóló rész előtt szerepel.

111 5.5.1 A korlátozott záradék (vélemény), elutasító záradék (ellenvélemény) vagy záradék megadásának elutasítása (véleménynyilvánítás visszautasítása) esetén a jelentés szövegezése megfelelő-e? Körülmények, amelyek korlátozás nélküli záradéktól (véleménytől) eltérő záradékot (véleményt) eredményezhetnek: Hatókör-korlátozás A vezetéstől eltérő álláspont. A korlátozott véleményt olyan szófordulattal kell kifejezni, hogy „kivéve” azon tényezők hatásait, amelyekre a korlátozás vonatkozik. A jelentésben szerepeltetni kell az összes alapvető ok egyértelmű ismertetését, és amennyiben lehetséges, azok pénzügyi kimutatásokra gyakorolt kihatásának a számszerűsítését. Hatókör korlátozás – záradék megadásának elutasítása esetén kihagyandó a könyvvizsgáló felelősségét megállapító mondat, a vizsgálati hatókört tárgyaló szakasz vagy kihagyandó, vagy a körülményeknek megfelelően módosítandó.

112 5.5.2 A korlátozás vagy elutasítás oka a záradék előtt szerepel-e?
Ezeket az információkat a záradék (vélemény) vagy a záradék megadásának elutasítása (véleménynyilvánítás visszautasítása) előtt, külön bekezdésben kell szerepeltetni.

113 5.6 A minőségvizsgálat során megismert dokumentumok (bizonyítékok) alátámasztják-e a könyvvizsgálói jelentésben foglaltakat (megfelelő-e a záradék)? Ha a vezetés megtagadja a pénzügyi kimutatások helyesbítését és a nem helyesbített hibás állítások összessége lényeges, akkor mérlegelni kell a jelentés megfelelő módosítását. Ha a könyvvizsgáló nem tud elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni, korlátozott véleményt kell ki kiadni vagy el kell utasítani a záradék megadását. A könyvvizsgálónak a megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték alapján levont következtetéseket a pénzügyi kimutatásokra vonatkozóan kiadandó záradék alapján értékelni kell. Ha a vonatkozó pénzügyi beszámolási alapelvek megkövetelik a kapcsolt felek közötti viszonyok közzétételét, a könyvvizsgálónak meg kell győződnie arról, hogy a közzététel megfelelő.

114 5.7 Eleget tett-e a könyvvizsgáló a jogszabályokban előírt egyéb jelentéstételi kötelezettségének?
További törvény által előírt kötelezettségek lehetnek például: hitelintézetekre vonatkozó törvényi előírásoknak való megfelelésre vonatkozó jelentési kötelezettség, biztosítókra vonatkozó törvényi előírásoknak való megfelelésre vonatkozó jelentési kötelezettség, a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján a társaság tőkehelyzetével kapcsolatos jelentési kötelezettség stb. .

115 5.8 Amennyiben szükséges, kiadták-e a vezetőségi levelet vagy bizonyíthatóan megvitatták-e a vezetéssel a feltárt rendszerbeli gyengeségeket? A könyvvizsgálónak tájékoztatnia kell az irányítással megbízott személyeket a belső ellenőrzés lényeges gyengeségeiről. A könyvvizsgáló szóban és írásban is adhat tájékoztatást. Szóbeli kommunikáció esetén a dokumentáció formája a könyvvizsgáló és az irányítással megbízott személyek közötti megbeszélésekről készített jegyzőkönyv.

116 Eredményes munkát kívánunk! Köszönjük a figyelmet.