AGRÁR-SZAKIGAZGATÁS I.

Az előadások a következő témára: "AGRÁR-SZAKIGAZGATÁS I."— Előadás másolata:

1 AGRÁR-SZAKIGAZGATÁS I.

2 Állategészségügyi Igazgatás
Az előadások vázlata Állategészségügyi Igazgatás jogforrási hierarchia állattartó állategészségügyi feladatai állatorvos kötelezettségei önkormányzat állategészségügyi feladatai járványügyi intézkedések állati hulladék ártalmatlanítása marhalevél

3 Állattenyésztési Igazgatás
Az előadás vázlata II Állattenyésztési Igazgatás Az apaállat-használat feltételei,apaállat ellátás rendje tenyészállatok bemutatás tenyészállatok genetikai értékének vizsgálata tenyészállatok jelölése tenyésztő szervezetek, nemesítés engedélyköteles tevékenységek

4 Élelmiszerjog Az előadás vázlata III
élelmiszer-előállító üzem létesítésének feltételi élelmiszer-előállítás rendje új termék-új élelmiszer forgalomba hozatal feltételei csomagolás fogyasztók tájékoztatása

5 Állategészségügyi Igazgatás
Jogforrási hierarchia 1995.évi XCI.tv az állategészségügyről állati eredetű termék előállítása,állat egészségi állapotának megőrzése, laboratórium Állategészségügyi szabályzat állatkártalanítás, áruforgalom, élelmiszerhigiénia,takarmányhigiénia Európai Unió követelményei csatlakozási megállapodás, fehér könyv, társulási megállapodások

6 Állategészségügyi szabályozás területei az EU-ban
állatbetegségek, járványok megelőzésese, a betegségek elleni védekezési, mentesítési programok szervezése, a végrehajtás ellenőrzése; az állatok, állati szaporítóanyagok és az állati eredetű termékek forgalmának ellenőrzése és bizonylatolása a tagországon belül, más tagországok irányában, illetve az EU-n kívüli szállítás esetében; integrált állategészségügyi és élelmiszerhigiéniai ellenőrzés az állat születésétől a levágásáig, illetőleg a termék értékesítéséig; állatjelölés és- nyilvántartás.

7 Az állategészségügyi igazgatás célja
Állatok egészségének, jólétének megóvása, szenvedésük enyhítése; Megbetegedett állatok egészségének helyreállítása; A haszonállatok genetikai képességének megfelelő, gazdaságos termelés egészségügyi oldalának biztosítása; Állatokkal, állati termékekkel kapcsolatba kerülő emberek egészségének védelme; Az élelmiszerek egészségre ártalmatlan voltának, jó minőségének biztosítása; Környezetnek állategészségügyi célokat is szolgáló védelme

8 Az állategészségügyi igazgatás szervezete
Legfelső szinten az állategészségügyi szervezetet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Miniszter irányítja. A miniszter feladat- és hatásköre: létrehozza a szakigazgatás megyei szerveit (megyei állat- és élelmiszerellenőrző állomások) kijelöli az állategészségügyi határállomásokat (Nagylak, Letenye, Röszke, Záhony, Bp. Ferihegy), (ellenőrzött állat, állati eredetű termék, élelmiszer nemzetközi kereskedelme)

9 Állategészségügyi Határállomások

10 Az állategészségügyi igazgatás szervezete
az egyes állatbetegségek felszámolására állami pénzeszközökkel támogatott mentesítési programot hirdet; meghatározza a nemzetközi kereskedelem állat-egészségügyi feltételeit; diagnosztikai és egyéb vizsgáló intézeteket hozhat létre. közreműködik az állatorvosképzés és -továbbképzés fejlesztési tervének a kidolgozásában, előírja a hatósági állatorvosok szakmai továbbképzésének szabályait;

11 Az állategészségügyi igazgatás szervezete
járványveszély esetén az ország egész területén gyakorolja a védekezést szolgáló közhatalmi jogosítványait; rendkívüli járványveszély állapotot hirdethet, térítés ellenében közcélú munkavégzést és eszköz, anyag igénybevételét rendelheti el; engedélyezi - az egészségügyi miniszterrel egyetértésben - az állatgyógyászati készítmények forgalomba hozatalát;

12 Az állategészségügyi igazgatás szervezete
meghatározza a gazdasági haszonállatok tartásának, szállításának, levágásának, leölésének és kezelésének állatvédelmi feltételeit A minisztert feladatai ellátásában a 9 fős Országos Állat-egészségügyi Tanács és a 9 tagú állatvédelmi Tanácsadó Testület segíti.

13 Az állategészségügyi igazgatás szervezete
A miniszter irányító tevékenységét az FVM Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrzési Főosztálya segíti. Ennek főbb feladatai: irányítja és ellenőrzi az alárendelt intézmények működését; gondoskodik az állami állateüg-i feladatok végrehajtásának megszervezéséről; gondoskodik a járványos állatbetegségek megelőzéséhez és leküzdéséhez szükséges ingyenes oltó- és kórjelző anyagokról.

14 Az állategészségügyi igazgatás szervezete
országos felmérő vizsgálatokat, állateüg-i akciókat szervez; információs rendszert működtet; engedélyezi az áruk országba történő behozatalát és átvitelét; megállapítja a takarmányba keverhető gyógyszerek körét; megszervezi az állatvédelmi ellenőrzéseket.

15 Az állategészségügyi igazgatás szervezete
A Főosztály belső tagozódása: Járványügyi és Állatjóléti Osztály Élelmiszer-biztonsági Osztály Szabályozási Osztály

16 Az állategészségügyi igazgatás szervezete
Az élelmiszer-biztonság az Áeü.tv. alkalmazásában, olyan állategészségügyi és higiéniai eljárási rendek, jogszabályok, tudományos kutatások összessége, amely az élelmiszerlánc teljes folyamatában garantálja a fogyasztók egészségének védelmét. Az élelmiszer-biztonság bevezetéséről az EU Fehér Könyve rendelkezik.

17 Az állategészségügyi igazgatás szervezete
Megyei állateü-i és élelmiszerellenőrző állomások feladatai: illetékességi területén szervezi az állatbetegségek megelőzését, felderítését, felszámolását és a mentesítési programok végrehajtását; laboratóriumot működtet; elrendeli a kötelező védőoltásokat, vizsgálatokat; hatósági ügyeleti és készenléti szolgálatot szervez;

18 Az állategészségügyi igazgatás szervezete
kijelöli a hatósági állatorvos székhelyét, az illetékes települési önkormányzat képviselőtestületének véleménye kikérése után a hatósági állatorvos működési területét, és kinevezi a hatósági állatorvost; ellátja az élelmiszerek és a takarmányok ellenőrzését; részt vesz az állatok azonosítási és nyilvántartási rendszerének működtetésében; járványveszély esetén hatósági intézkedéseket rendel el;

19 Az állategészségügyi igazgatás szervezete
állateüg-i szempontból ellenőrzi a piac, az állatvágás, az állatfelvásárlás, az állatkereskedés, az állatkiállítás, állatbemutató, állatverseny, állatpanzió, állatmenhely, állatkert, vadaspark működését; engedélyezi állatklinika, állatkórház, állatorvosi rendelő és a laboratórium létesítését, ellenőrzi azok működését; engedélyezi vágóhely, vágóhíd, húsbolt, hatósági húsbolt és egyéb élelmiszer-előállító hely működését;

20 Az állategészségügyi igazgatás szervezete
engedélyezi állat- és élelmiszerszállító járművek használatát; járványügyi szempontból megtiltja, korlátozza állati eredetű élelmiszer, vagy nyersanyag felhasználását, forgalomba hozatalát; ellenőrzi az állatgyógyászati készítmények előállításának, forgalmazásának és felhasználásának feltételeit; ellenőrzi a takarmánygyártó üzemeket, a gyógyszeres takarmányok gyártását;

21 Az állategészségügyi igazgatás szervezete
elrendelheti járványügyi okok miatt állatok elkülönített levágását; az állateüg-i érdekek érvényesítése érdekében szakhatóságként előzetesen minősíti az állattartási, állattenyésztési, szaporítási technológiákat, gépeket, eszközöket, szaporító telepeket;

22 Az állategészségügyi igazgatás szervezete
szakhatóságként hozzájárul (vagy a hozzájárulás megtagadja) a járványügyi felügyelete alá tartozó helyek (pl. állati eredetű terméket feldolgozó, tároló, forgalmazó hely, állatkereskedés, állati hulla ártalmatlanító hely, gyepmesteri telep, legelő) kialakításához, állatvásár, - kiállítás, - kert, -temető, állattartó és -forgalmazó hely, állati eredetű élelmiszer forgalmazó hely, takarmány-előállító és forgalmazó, keltető állomás, stb. létesítéséhez, valamint az állatkereskedelmi és -forgalmazási tevékenység foglalkozásszerű végzéséhez;

23 Az állategészségügyi igazgatás szervezete
engedélyezi és ellenőrzi a kísérleti állatok tenyésztését, szállítását és az állatkísérletek végzését; szervezi és végzi az állatvédelmi ellenőrzéseket.

24 Az állategészségügyi igazgatás szervezete
Az EU előírásoknak megfelelően egyértelműen elhatárolódnak a hatósági állatorvosi feladatok magánállatorvos feladatától. Az állami (hatósági) állatorvosok végzik az irányítást, engedélyezést és ellenőrzést, a magánállatorvosok pedig a szolgáltatást.

25 Az állategészségügyi igazgatás szervezete
A hatósági állatorvos feladatai: állatbetegségek, vagy annak gyanúja esetén vizsgálatokat végez és megteszi a szükséges hatósági intézkedéseket; bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek esetén (34) jelentést tesz az állomásnak; irányítja és ellenőrzi, ill. végzi az állateü-i akciókat (védőoltás,diagnosztikai vizsgálat)

26 Az állategészségügyi igazgatás szervezete
elvégzi a húsvizsgálatot; engedélyezi az állatok, termékek belföldi szállítását; ellenőrzi a nemzetközi forgalomba kerülő állatokat és árukat, kiállítja a szükséges bizonyítványokat; ellenőrzi az állatok tartását és egészségügyi állapotukat; ellenőrzi az állatvásárok, -piacok, -bemutatók forgalmát; ellenőrzi az állatvédelmi előírások betartását

27 Az állategészségügyi igazgatás szervezete
Az élelmiszer-higiéniai kirendeltségen működő hatósági állatorvos feladatai: ellenőrzi az üzem és a technológia élelmiszer higiéniai és állatvédelmi feltételeinek megtartását; elvégzi a vágóállatok levágás előtti és utáni vizsgálatát, elbírálja és igazolja a fogyaszthatóságot; ellenőrzi és engedélyezi a termékek forgalmazását; kiállítja a hússzállítási igazolást és - export esetén - a származási és eü-i bizonyítványt.

28 Az állategészségügyi igazgatás szervezete
Hatósági jogkörrel nem rendelkező egyéb állami állat-eü-i szervek: Országos Állat-egészségügyi Intézet (Bp és öt vidéki város) Országos Élelmiszervizsgáló Intézet (Bp) Állatgyógyászati Oltóanyag, Gyógyszer- és Takarmányellenőrző Intézet (Bp)

29 A települési önkormányzatok állategészségügyi feladatai
hatósági állatorvos kinevezésének és a körzethatár megállapításának véleményezése; településen keletkezett állathullák nyilvántartása, és ártalmatlanná tételének megszervezése, az állathullák rendszeres elszállításának hiányában ártalmatlanító hely (dögkút, dögtemető) létesítése, fenntartása és üzemeltetése; városi jogállású településen gyepmestert kell alkalmazni;

30 A települési önkormányzatok állategészségügyi feladatai
a bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek gyanúja esetén a hatósági állatorvos intézkedéséig ideiglenes korlátozó intézkedések megtétele (jegyző); marhalevél kezelés (jegyző); az állandó és a vándorméhészek nyilvántartásának vezetése (jegyző); állatvédelmi feladatok (állattartó ellenőrzése, állatkínzás esetén a szükséges intézkedés megtétele, veszélyes állatok tartásának engedélyezése és azokról nyilvántartás vezetése, állatvédelmi bírság kiszabása (jegyző)

31 Az állatbetegségek megelőzésének főbb szabályai
Külföldről való behurcolás megakadályozása: Csak az FVM előzetes engedélyével hozható be haszonállat és szaporító anyaga, vadon élő. védett, bemutatásra szánt hasított körmű, laboratóriumi és kereskedelmi célra szánt minden állat, állati eredetű élelmiszer-nyersanyag, stb... Feltétel a származási országban kiállított bizonyítvány.

32 Az állatbetegségek megelőzésének főbb szabályai
Nem kell előzetes engedély a behozatalhoz, de bizonyítvány igen a sportló, a bemutatási célra hozott nem hasított körmű állat, a sportgalamb (röptetésre), a kedvtelésből tartott állat esetében. Nem kell sem előzetes engedély, sem bizonyítvány a hőkezelt állati eredetű élelmiszert és termék, az iparilag kikészített, vagy feldolgozott nem étkezési, vagy takarmányozási célú állati eredetű termék esetén.

33 Az állattartó állategészségügyi feladatai
állattartási tevékenység bejelentése; rendszeres állategészségügyi ellátás állatnyilvántartás (nagy létszámú állattartó telep üzemeltetője - itt izoláltságot is kell biztosítani) állatorvost értesíteni az állat betegségéről állatorvos tevékenységének tűrése leölt állat bevizsgáltatása állati hulladék ártalmatlanná tétele

34 Állatok takarmányozása
Takarmányok minősége: sem állat, sem (közvetve) ember egészségét nem veszélyeztetheti. Tilos a hormontartalmú, vagy hormonhatású, valamint egészségkárosító kémiai anyagok használata. Felhasznált víz minőségéről évente egyszer laboratóriumi vizsgálat. Gyógyszert itatóvízbe, takarmányba csak állatorvosi felügyelet mellett lehet keverni. Várakozási idő! Kérődzők takarmányába tilos állati hulladékból készült termék felhasználása (kivétel: toll-liszt, halliszt és tejpor)

35 Állatszaporítás Csak egészséges állatokat lehet használni - rendszeres vizsgálatok. Baromfikeltető állomások üzemeltetője köteles a keltetés megindítását, szüneteltetését, vagy befejezését a hatósági állatorvosnak bejelenteni.

36 Állati hulladék ártalmatlanítása
Nagy fertőzési veszély! (elhullott, halva született állat, vetélt magzat és magzatburok; levágott állat fogyasztásra alkalmatlan, vagy alkalmatlanná minősített teste, része; romlott hús, vagy állati eredetű megromlott élelmiszer; műtétek, balesetek állati eredetű hulladéka; feldolgozók, baromfikeltetők hulladéka; trágya; állati eredetű anyagot tartalmazó konyhai hulladék, stb..)

37 Állati hulladék ártalmatlanítása
Tulajdonos, önkormányzat Ismeretlen eredetű állat külterületen vadászati jog jogosultja közútkezelő belterületen önkormányzat

38 Állati hulladék ártalmatlanítása
Elásás (hullaverem, dögkút, dögtemető, talajba juttatás) Az állattartó saját telkén - évente max. 50 kg mennyiségig - eláshatja a baromfi, malac, vagy kedvtelésből tartott állatok hulláit. A települési dögkút a településtől legalább 1km-re, közúttól legalább 200 m-re legyen, szilárd burkolatú út, bekeríteni. Az utolsó hulla elhelyezését követő 25 évig nem lehet növénytermesztést folytatni, fásítani kell.

39 Állati hulladék ártalmatlanítása
Elégetés: csak akkor kerülhet rá sor, ha nem szállítható (járványveszély), vagy nem ásható el (magas talajvíz); Feldolgozás: engedélyhez kötött tevékenység; aprítás, meghatározott hőmérsékleten és nyomáson tartani meghatározott ideig, zsírtalanítás, szárítás.

40 Állati hulladék ártalmatlanítása
Konyhai hulladék: közétkeztetésben és nagyfogyasztóknál keletkezett konyhai hulladékot a keletkezés helyén kell ellenőrzött hőkezeléssel ártalmatlanítani, utána állatok etetésére kiszállítható. A helyben hőkezelés alól az állomás felmentést adhat, ha az állattartó rendelkezik megfelelő hőkezelési lehetőséggel.

41 Állatok forgalmazása Csak az állat tulajdonosa,bejegyzett export-import kereskedő, szerződéses megbízás alapján belföldi felvásárlást végző, haszonállat-kereskedő, kedvtelésből tartott állatokkal kereskedő, és vágóhíd végezheti! Gazdasági haszonállat esetében pluszkövetelmény a megfelelő telephely megléte.

42 Állatok forgalmazása Megfelelő szállítóeszköz (hatósági állatorvos ellenőrzi) Állatok azonosítása, megfelelő egészségi állapot Egyes esetekben a berakásnál jelen kell lennie az állatorvosnak. Útközbeni elhullás bejelentése.

43 Állatok védelme Jó gazda gondosságával kell eljárnia az állattartónak.
Állatot levágni, leölni csak előzetes kábítás után szabad (kiv. baromfi és nyúl házi vágása). Állatkísérletet csak engedélyezett célra, engedéllyel rendelkező intézményben szabad végezni. Veszélyes állatot csak engedéllyel szabad tartani.

44 Járványügyi intézkedések
elkülönítés megfigyelés zárlat (forgalmi korlátozás) marhalevél kezelési tilalom védőkörzet létesítése (nagyon ragályos betegségek esetén) védőoltás; kötelező gyógykezelés elkülönített, vagy zárt vágás; állat leölése állati hulladék ártalmatlanítás,fertőtlenítés

45 Járványügyi intézkedések
Állami kártalanítás jár 25 betegség esetén az elhullott, vagy leölt állatokért és a megsemmisített betegségterjesztő tárgyakért a tulajdonosnak. A kártalanítás alapja az állat, tárgy, anyag,. eszköz forgalmi értéke. A kártalanítási összeget a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül fizeti ki az FVM.

46 Marhalevél hatósági bizonyítvány
állat tulajdonjogát,állategészségügyi forgalomképességét igazolja kiállítása,kezelése jegyző+ állatorvos mint szakhatóság önkormányzat saját bevétele ló,szamár ,öszvér,sz.marha,bivaly, sertés, juh, kecske, zárt körülmények között tenyésztett vadon élő hasított körmű állatok

47 Bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek
1. ragadós száj- és körömfájás 2.hólyagos szájgyulladás 3. sertések hólyagos betegsége (SVD) 4. keleti marhavész 5. kiskérődzők pestise 6. szarvasmarhák ragadós tüdőlobja 7. bőrcsomósodáskór 8. Rift-völgyi láz 9. kéknyelv betegség 10. juhhimlő és kecskehimlő 11. afrikai lópestis 12. afrikai sertéspestis 13. klasszikus sertéspestis

48 Bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek
14. madárinfluenza (klasszikus baromfipestis) 15. Newcastle-betegség (baromfipestis) 16. szarvasmarhák gümőkórja 17. fertőző sertésbénulás 18. veszettség 19. takonykór 20. tenyészbénaság 21. lovak fertőző kevésvérűsége 22. lovak agy- és gerincvelő gyulladásai (keleti, nyugati, venezuelai) 23. nyulak vérzéses betegsége 24. mézelő méhek nyúlós és enyhébb költésrothadása 25. szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma (BSE)

49 Bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek
26. tengeri kagylók betegségei (Bonamia ostreae, Mareilia refringens) 27. brucellózis 28. kacsapestis (kacsák vírusos bélgyulladása) 29. Aujeszky-féle betegség 30. lépfene 31. rühösség 32. szarvasmarhák enzootikus leukózisa 33. pontyfélék tavaszi virémiája 34. pisztrángfélék fertőző vérképzőszervi elhalása: 35. súrlókór (scrapie) 36. pisztrángok vírusos vérfertőzése (VHS)

50 ÁLLATTENYÉSZTÉSI IGAZGATÁS
1993.évi CXIV.törvény

51 Az állattenyésztés jogi szabályozásának célja:
Magas színvonalú tenyésztő tevékenység folytatásának elősegítése. Az állatok tenyész- és haszonértékének, genetikai sokféleségének megőrzése, növelése. Az alkalmazott tenyésztési módszerek feleljenek meg a környezet- és természetvédelmi, állatvédelmi, közegészségügyi, piaci, valamint állategészségügyi követelményeknek. Javuljon az előállított állati termék minősége, az előállítás gazdaságossága és versenyképessége. Génmegőrzés (nemzeti értéket képviselő fajták).

52 A törvény hatálya (mire terjed ki?)
Szarvasmarha, juh, kecske, ló, sertés, baromfi, házinyúl és prémes állat, méh, hal, gazdasági célú, valamint a vadászható vadfajok zárttéri, élelmiszer-termelési célú tenyésztésére; egyéb állat gazdasági haszonszerzés céljából történő tenyésztésére; Ilyen állat tenyésztésével, tenyészállat és szaporítóanyag előállításával, forgalmazásával és felhasználásával foglalkozó természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra.

53 Tenyészállat és szaporítóanyag használat
Apaállat: tenyészállatként azonosítható, eredete igazolható, elismert tenyésztő szervezet tenyésztési programja minősíti annak. Tenyészállat: olyan azonosító számmal, vagy jellel ellátott és nyilvántartott állat, amely egyedileg, vagy az állatcsoport részeként azonosítható.

54 Tenyésztésszervezés Az állattenyésztés irányításával, szervezésével kapcsolatos feladatokat ellátják: a minisztérium, a tenyésztési hatóság és az elismert tenyésztő szervezetek

55 A minisztérium feladatai
kidolgozza az állattenyésztés hosszú távú fejlesztési célját; ennek végrehajtására jogszabályokat készít elő és rendeletet alkot; a jogszabályok végrehajtása érdekében támogatási rendszert dolgoz ki és működtet; meghatározza az állattenyésztés szervezeti felépítését; gondoskodik a tenyésztési hatóság és más szervek bevonásával az állattenyésztéssel kapcsolatos állami feladatok megszervezéséről, és elősegíti a nemzetközi tenyésztési együttműködést.

56 A minisztérium az állattenyésztés hatósági feladatainak keretében:
a) elismerést, szakmai hozzájárulást ad ki; b) felettes szervként elbírálja a tenyésztési hatóság hatósági jogkörében hozott határozata ellen benyújtott fellebbezést.

57 A tenyésztési hatóság feladatai
országos állattenyésztési adatbankot hoz létre és tart fenn és ellátja az adatok tárolását, feldolgozását; az állategészségügyi hatósággal együttműködve kialakítja és működteti az állatok egységes azonosítási és nyilvántartási rendszerét; teljesítményvizsgálatokat, ellenőrző teszteket, tenyészértékbecslést végez, és közzéteszi azok eredményét; teljesítményvizsgálati megbízásokat ad ki; végzi az állami tulajdonú apaállat-gazdálkodást; irányítja, ellenőrzi a védett őshonos fajták fenntartását;

58 hatósági feladatainak keretében
engedélyt ad ki; ellenőrzést végez; felülvizsgálatot tart; fajtaelismerésre irányuló vizsgálatot végez; hitelesít; felkérés alapján közreműködik a nem hatáskörébe tartozó hozzájáruláshoz vagy elismeréshez kötött tevékenységek kérelmeinek elbírálásánál; tenyészetazonosítót ad ki;

59 az engedélyhez kötött tevékenységekről, az elismert fajtákról, hibridekről, keresztezési programokról és tenyésztő szervezetekről nyilvántartást vezet; ellátja a külön jogszabály által hatáskörébe utalt feladatokat.

60 engedélyezi mesterséges termékenyítő állomás üzemeltetését;
apaállat felhasználását szaporítóanyag előállításra; embrióátültető állomás üzemeltetését; baromfi- és halkeltető állomás, valamint méhanyanevelő telep üzemeltetését.

61 ellenőrzi a törvény rendelkezéseinek végrehajtását;
a tenyésztő szervezetek szakmai tevékenységét; az engedélyköteles tevékenységeket és az adatszolgáltatási kötelezettség betartását; a tenyészállat és szaporítóanyag behozatalát, illetve kivitelét; az állatok származását.

62 felülvizsgálja az engedélyek lejártakor az engedélyhez kötött tevékenységet; az elismerés lejártakor az elismert szervezetet, fajtát, hibridet és keresztezési programot; a külföldi teljesítményvizsgálati adatokat.

63 hitelesíti a törzskönyvet; a tenyésztési főkönyvet;
a nem általa végzett teljesítményvizsgálatok eredményét; az embrióátültető állomás nyilvántartását; a tenyésztési adatot.

64 Az elismert tenyésztő szervezet feladatai
tenyésztési programot hajt végre; törzskönyvezést végez; megbízás alapján teljesítményt vizsgál vagy vizsgáltat.

65 Tenyésztő szervezetek
egyesületi forma FVM elismerés állatok törzskönyvezése, származási igazolás, tenyésztési program

66 Állattenyésztéssel kapcsolatos engedélyköteles tevékenységek
engedély OMMI + szakhatóságok Mesterséges megtermékenyítő állomás Szolgált. végzett mesterséges megtermékenyítés apaállat-szaporítóanyag embrióátültető állomás baromfi és halkeltető, méhanya-nevelő telep tenyészállat, szaporítóanyag export, import

67 Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet
Az állattenyésztési Főosztály feladatai és tevékenysége Országos állattenyésztési adatbankot hoz létre és tart fenn, ellátja az adatok tárolását, feldolgozását. Kialakítja és a jogszabályban előírt feladatmegosztás szerint mìködteti az állatok egységes nyilvántartási és azonosítási rendszerét (ENAR). Teljesítmény-vizsgálatokat, ellenőrző teszteket, tenyészértékbecslést végez és közzéteszi azok eredményeit. Teljesítmény-vizsgálati megbízásokat ad ki. Végzi az állami tulajdonú apaállat-gazdálkodást. Irányítja, ellenőrzi a védett őshonos fajták fenntartását.

68

69 Élelmiszerjog

70 Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete :
A biztonságos és egészséges élelmiszerek szabad mozgása lényeges eleme a belső piacnak. A Közösség politikájának érvényesítése során gondoskodni kell az emberi élet és egészség magas szintű védelméről. Az élelmiszerek és takarmányok Közösségen belüli szabad mozgása csak úgy érhető el, ha a tagállamok élelmiszer- és takarmánybiztonsági követelményei között nincs jelentős különbség.

71 A tagállamok élelmiszerjogának koncepciói, elvei és eljárásai között fontos különbségek vannak. Amikor a tagállamok élelmiszerre vonatkozó intézkedéseket vezetnek be, ezek a különbségek akadályozhatják az élelmiszerek szabad mozgását, egyenlőtlen versenyfeltételeket teremthetnek, és ezáltal közvetlenül befolyásolhatják a belső piac működését.

72 Ezért közelíteni kell ezeket a koncepciókat, elveket és eljárásokat, hogy a tagállamokban és a Közösség szintjén létrejöjjön az élelmiszerekre és takarmányokra irányadó intézkedések egységes alapja. Az élelmiszerjogot diszkrimináció nélkül kell alkalmazni függetlenül attól, hogy az élelmiszert vagy takarmányt a belső piacon vagy a nemzetközi piacon forgalmazzák.

73 Szükség van olyan intézkedések bevezetésére, amelyek garantálják, hogy a nem biztonságos élelmiszerek ne kerülhessenek a piacra, és biztosítják, hogy legyenek olyan rendszerek, amelyek felismerik az élelmiszerbiztonsági problémákat és a belső piac megfelelő működése, illetve az emberi egészség védelme érdekében megteszik az ellenintézkedéseket.

74 Az élelmiszer fogalma Minden olyan feldolgozott, részben feldolgozott, vagy feldolgozatlan anyagot vagy terméket jelent, amelyet emberi fogyasztásra szánnak, illetve amelyet várhatóan emberek fogyasztanak el.

75 Az élelmiszerek körébe tartozik a rágógumi, valamint az előállítás, feldolgozás vagy kezelés során szándékosan hozzáadott bármely anyag, többek között a víz is.

76 Élelmiszerjog Általában az élelmiszerekre és különösen az élelmiszerek biztonságára vonatkozó, a Közösségben vagy az egyes tagállamokban elfogadott törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések; a fogalom vonatkozik az élelmiszerek, valamint az élelmiszertermelés céljára tenyésztett állatok takarmányozására használt takarmány termelésének, feldolgozásának és forgalmazásának minden szakaszára;

77 Betartandó elvek: kockázatelemzés (minden esetben)
elővigyázatosság (gumiszabály!) fogyasztók érdekeinek védelme (megfelelő tájékoztatás) átláthatóság állampolgárokkal folytatott konzultáció állampolgárok tájékoztatása

78 Élelmiszerbiztonsági követelmények
Nem biztonságos élelmiszer nem hozható forgalomba. Mikor nem biztonságos? Ha: ártalmas az egészségre emberi fogyasztásra alkalmatlan

79 Az élelmiszerek és takarmányok címkézése, reklámja és kiszerelése — beleértve az alakjukat, külsejüket és csomagolásukat, a felhasznált csomagolóanyagokat, az áruk elrendezési módját és bemutatását —, illetve a különböző eszközökön keresztül a fogyasztók rendelkezésére bocsátott információk nem vezethetik félre a fogyasztókat.

80 Kötelezettségek Az élelmiszer- és takarmányipari vállalkozók vállalkozásaik termelő, feldolgozó és forgalmazó tevékenységének minden szakaszában gondoskodnak arról, hogy az élelmiszerek vagy takarmányok megfeleljenek a tevékenységükre vonatkozó élelmiszerjog követelményeinek, és ellenőrzik e követelmények teljesülését.

81 A tagállamok betartatják az élelmiszerjogot, a vállalkozók létrehozzák a hivatalos ellenőrzések rendszerét. A tagállamok meghatározzák az élelmiszer- és takarmánytörvény megszegésére vonatkozó intézkedések és büntető rendelkezések szabályait. Az intézkedések és büntető rendelkezések hatékonyak, arányosak és van visszatartó erejük.

82 Nyomon követhetőség A termelés, feldolgozás és forgalmazás minden szakaszában biztosítani kell az élelmiszerek, a takarmányok, az élelmiszertermelésre szánt állatok, valamilyen élelmiszerbe vagy takarmányba bekerülő vagy vélhetően bekerülő egyéb anyagok útjának nyomon követhetőségét.

83 Élelmiszerre vonatkozó kötelezettségek: élelmiszeripari vállalkozók
Ha úgy véli, vagy okkal feltételezi, hogy egy élelmiszer, amelyet a vállalkozás behozott, előállított, feldolgozott, gyártott vagy forgalmazott, nem felel meg az élelmiszerbiztonsági követelményeknek, és a kérdéses élelmiszer már kikerült az élelmiszeripari vállalkozó közvetlen ellenőrzése alól, az élelmiszeripari vállalkozó haladéktalanul kezdeményezi az élelmiszer kivonását a piacról és erről tájékoztatja az illetékes hatóságot.

84 Ha a termék eljuthatott a fogyasztóhoz, a vállalkozó hatékony eszközökkel és pontosan tájékoztatja a fogyasztókat a kivonás okáról, valamint szükség esetén — amennyiben egyéb intézkedések nem elegendőek a magas szintű egészségvédelem megvalósításához —vissza kell hívnia a fogyasztóhoz már leszállított terméket.

85 Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság
Tanácsokat ad és tudományos, illetve szakmai segítséget nyújt a közösségi törvényhozásnak és politikáknak minden olyan területen, amelynek közvetlen vagy közvetett hatása van az élelmiszerek és takarmányok biztonságára. A Hatóság feladata továbbá, hogy független információkkal szolgáljon az e területeken felmerülő ügyekben és felhívja a figyelmet a kockázatokra.

86 A Hatóság szorosan együttműködik a tagállamok hasonló feladatokat ellátó, illetékes testületeivel.

87 ÉLELMISZERJOG 1995.évi XC. Törvény - EU csatlakozástól hatályon kívül, helyette Magyar Élelmiszer könyv (2003. évi LXXXII. törvény)

88 Új élelmiszer Forgalomba hozatalának engedélyezését az FVM-től kell kérelmezni. Az elsődleges értékelést a Magyar Élelmiszer-biztonsági hivatal végzi.

89 Élelmiszeripari vállalkozás
Létesítése működési engedély köteles. Működési engedély: illetékes megyei állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomás, szakhatósági vélemény: ÁNTSZ, környezetvédelmi felügyelőségek, nemzeti park igazgatóságok (illetékes)

90 ÉLELMISZER ÉLŐÁLLÍTÁS RENDJE
csak a Magyar Élelmiszer Könyvben előforduló nyers+adalékanyagokból szigorú minőségbiztosítási rendszerek szabvány, HACCP szigorú személyi követelmények-egészségügyi,élelmiszerhigéniai, környv. minimumok

91 ÚJ TERMÉK- ÚJ ÉLELMISZER
új élelmiszer- élelmiszer előállításra nem használt adalékanyagból,technikával, módszerrel készült új termék- belföldi üzem az adott összetételben, és módon még nem állította elő

92 FORGALOMBA HOZATAL FELTÉTELI
fizkai, kémia biológiai eredetű szennyezőanyagtól mentesek exportra- importáló ország feltételinek megfeleljen védett eredetű élelmiszer -magyar és importáló ország feltételinek is import árú- magyar élelmiszertörvény feltételeinek megfeleljen

93 CSOMAGOLÁS SZABÁLYAI Védje az élelmiszert.
A csomagolásnak olyannak kell lennie, hogy felnyitása vagy megsértése nélkül az élelmiszer ne legyen változtatható. Egészségre ártalmas anyagot nem tartalmaz. Környezeti szennyező hatása minimális. Magyar nyelven, közérthetően, egyértelműen, jól olvashatóan fel kell tüntetni a fogyasztók tájékoztatásához szükséges jelöléseket.

94 A hatósági élelmiszer-ellenőrzés
Szakterületek szerint megosztott, külön jogszabályban meghatározott feladatait a) az állomások, b) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei (fővárosi), illetve városi (fővárosi kerületi) intézetei c) a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a fogyasztóvédelmi felügyelőségek látják el.

95 A hatósági élelmiszer-ellenőrzést végző személyek és a külön jogszabályban foglaltak szerint az Európai Bizottság szakértői jogosultak különösen az élelmiszer-vállalkozás területére belépni, az élelmiszer-vállalkozó birtokában lévő, az ellenőrzés tárgyát képező iratokat, adathordozókat megismerni és azokról másolatot, illetve kivonatot készíteni, a vizsgálatok céljára térítésmentesen mintát venni.

96 Az ellenőrzésben részt vevő hatóságok munkáját a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal koordinálja.

97

98 Az hatóság a jogszabályi előírások megszegése esetén
az élelmiszer-vállalkozás vagy annak egy része, illetve bizonyos tevékenysége működését megtilthatja, újbóli működését feltételhez kötheti, az élelmiszer forgalomba hozatalát megtilthatja, feltételhez kötheti vagy elrendelheti az élelmiszer megsemmisítését, a szabálysértésekre vonatkozó külön jogszabály alapján pénzbírságot, illetve helyszíni bírságot szabhat ki.

99 Magyar Élelmiszerkönyv
I. kötete: az Európai Közösség irányelveinek átvételével készült előírásokat és nemzeti termékleírásokat, II. kötet: a nemzetközi szervezetek ajánlásai és a hazai adottságok figyelembevételével készült ajánlott irányelveket, III. kötet: - a Hivatalos Élelmiszer-vizsgálati Módszergyűjtemény - az Európai Közösség irányelveinek átvételével készült vizsgálati módszer-előírásokat, továbbá ajánlott magyar nemzeti szabványokat (MSZ), illetve ajánlott vizsgálati módszer irányelveket tartalmazza.

100 Minőségvédelmi bírságot szab ki,ha megállapítja, hogy az előállított, illetve forgalomba hozott élelmiszer nem felel meg az előírt, illetve a jelölésen feltüntetett jellemzőknek. A minőségvédelmi bírságot a hibát előidéző előállítónak, vendéglátónak, illetve forgalmazónak kell megfizetni. Amennyiben a hiba előidézőit nem lehet megállapítani, a minőségvédelmi bírságot annak kell megfizetni, akinél a kifogásolt terméket a hatóság megtalálta.

101 A minőségvédelmi bírság mértéke:
a fogyasztó egészségét veszélyeztető élelmiszer-biztonsági hiba esetén a kifogásolt tétel értékének másfélszerese, a fogyasztó érdekeit veszélyeztető összetételi, minőségi hiba esetén a kifogásolt tétel értéke, a fogyasztó valósághű tájékoztatását veszélyeztető jelölési hiba esetén a kifogásolt tétel értékének 60%-a, de legalább ötvenezer forint.

102 A tétel értéke az adott élelmiszer-előállító, illetve -forgalmazó helyen a mintavétel időpontjában alkalmazott egységár és a tétel mennyiségének szorzata. A bírságot az azt kiszabó élelmiszer-ellenőrző hatóság számlájára kell befizetni. A befolyt összeg az ellenőrzési és vizsgálati módszerek folyamatos fejlesztésére használható fel, a konkrét felhasználásról az élelmiszer-ellenőrző hatóságot felügyelő miniszter dönt.

103 A bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke a mindenkor érvényes jegybanki alapkamat kétszerese. A bírságot és a késedelmi pótlékot adók módjára kell behajtani, amelyről az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal gondoskodik.