A diplomamunka készítésének követelményei andragógia és nemzetközi tanulmányok mesterszakon Kerülő Judit 2018.09.17.

Az előadások a következő témára: "A diplomamunka készítésének követelményei andragógia és nemzetközi tanulmányok mesterszakon Kerülő Judit 2018.09.17."— Előadás másolata:

1 A diplomamunka készítésének követelményei andragógia és nemzetközi tanulmányok mesterszakon
Kerülő Judit

2 Ez ugye nem így van?

3 Amit figyelembe kell venni és ismerni kell
Tanulmányi és vizsgaszabályzat Szabályok a diplomamunkáról (honlapról elolvasható) Képesítési követelmények A diplomamunkáért andragógia mesterszakon 10 kredit jár, nemzetközi tanulmányok mesterszakon 8 kredit. A diplomamunkát andragógia mesterszakon tantárgyként veszi fel a hallgató „Diplomamunka” címen a 4. félévben. A diplomamunka-témát leghamarabb a 3. félévben lehet választani.

4 Témaválasztás A témaválasztást a témát meghirdető tanárral személyesen egyeztetni kell. A „Diplomamunka lapot” – letölthető formanyomtatvány – 3 példányban ki kell tölteni, és a témavezetővel alá kell íratni. 1 példányát a Tanulmányi és Felvételi Osztályra, 1 példányát a szakfelelős intézetébe kell leadni, 1 példány a hallgatónál marad. A 4. félév kezdetéig konkrét diplomamunka címet kell választani.

5 Konzultációs lap A tantárgyfelvételt követően a hallgató ún. „Diplomamunka konzultációs lap”-ot kell, hogy kitöltsön. A témavezető ezen a lapon aláírásával igazolja a hallgató folyamatos munkavégzését. Ezen a lapon kell megjeleníteni a témaválasztás esetleges megváltoztatását is. A témavezető a konzultációs lapon igazolja a diplomamunka beadhatóságát.

6 Diplomamunka konzultációs lap
I. A hallgató neve, szakja: A diplomamunka témaválasztásának időpontja: A diplomamunka címe: A témavezető neve: II. A diplomamunka témaválasztásának megváltoztatása A változtatás időpontja:

7 Konzultáció A hallgató legalább 3 alkalommal köteles megjelenni a témavezetőnél konzultáció céljából. Nem teljesítés esetén a diplomamunka nem adható be, illetve az adott félévben a hallgató nem kap érdemjegyet.

8 Beadási határidő A diplomamunka beadási határideje: április 30.
Ami a témavezető engedélyével maximum egy héttel meghosszabbítható. A diplomamunkát 2 bekötött példányban és CD-n egyaránt be kell adni.

9 A témaválasztás szempontjai
1. Aktualitás. A témaválasztással kapcsolatos egyik legfontosabb elvárás Jelenti: a dolgozat témájának, problémafelvetésének, a kutatás területének aktuálisnak, a jelen kérdéseire, problémáira, kihívásaira választ kereső, a gyakorlatban is alkalmazható, hasznosítható témának kell lennie.

10 A témaválasztás szempontjai
2. Irodalmi feldolgozottság. Rendelkezzen hozzáférhető és megfelelő mértékű információval, magyar vagy idegen nyelvű szakirodalommal. Olyan téma, amellyel kapcsolatban hazai könyvtárakban, forrásgyűjteményekben sem szakirodalom, sem más források nem állnak rendelkezésre, megoldhatatlan probléma elé állítja a hallgatókat.

11 A témaválasztás szempontjai
3. Támogatottság A hallgató még a témaválasztása előtt győződjön meg arról, hogy a dolgozatában bemutatandó intézmények, szervezetek támogatni fogják őt ebben a munkájában.

12 A témavezető, konzulens
A témavezetővel történő kapcsolatfelvétel a hallgató feladata. Irányítja és tanácsaival segíti őt, de az érdemi feldolgozás, a diplomamunka megírását természetesen a hallgató fogja elvégezni. A témavezetővel való kapcsolattartás fő formája a konzultáció, amely történhet személyesen vagy en keresztül.

13 Konzultáció A konzultációkra felkészülten érkezzen, megfelelő kérdésekkel, problémafelvetésekkel esetleg vázlattal, hisz csak ekkor van értelme és haszna a találkozásnak. Ha a kérdések írásban is megválaszolhatóak, elegendő az en való kapcsolattartás.

14 Konzultáció A dolgozat véglegesnek gondolt, témavezetőhöz eljuttatott változatának leadása előtt mindenképpen fontos a személyes konzultáció lehetősége. Vegye figyelembe azt is, hogy témavezetőjének valószínűleg nem Ön az egyetlen hallgatója, ezért a hozzá elküldött vagy elvitt anyag átnézésére minimum egy hetet szánjon, ezt követően érdemes csak újból keresnie Őt.

15 Konzultáció A diplomamunka véglegesnek szánt változatát az esetleges javítások érdekében legkésőbb a beadási határidő előtt egy hónappal adja le témavezetőjének! Ha ennél később juttatja el hozzá dolgozatát, aligha marad ideje a témavezető javaslatai alapján történő korrigálásokra, kiegészítésekre és az ezek utáni újbóli konzultációkra.

16 A diplomamunka felépítése
Címlap Külső borító: Fekete színű, keménykötésű vászon Felirata aranyozott betűkkel középen DIPLOMAMUNKA Jobbra lent a szerző neve Alul és középen a készítés éve

17 Belső borító Az oktatási intézmény, intézet megnevezése (felül, középre zártan) A diplomamunka címe (középen) A szerző neve és szakja (jobbra lent) Témavezető neve (balra lent, egy sorban a szerző nevével) A benyújtás helye és éve (alul középen) Amennyiben a dolgozat bizalmas információkat tartalmaz, a „BIZALMAS” feliratot a dolgozat jobb felső sarkában kell elhelyezni. Ilyen minősítést az a dolgozat kaphat, amelynek készítője titkosítási nyilatkozatot ír alá. A nyilatkozat formanyomtatványát az intézeti honlapról lehet letölteni. A titkosítás azt jelenti, hogy a diplomamunkát a témavezető és a bírálókon kívül csak a záróvizsga bizottság tagjai olvashatják el, könyvtárból nem lehet sem kikölcsönözni, sem ott, helyben olvasni.

18 Belső borító NYIREGYHÁZI FŐISKOLA CÍM Témavezető: Készítette:
Nyíregyháza 2014

19 Tartalmi követelmények
A diplomamunka készítésével a hallgató bizonyítja szakirodalmi tájékozottságát, a kutatási módszerek alkalmazásában való jártasságát, kutatási eredményeinek tudományos igényű interpretálását mások kutatási eredményeivel való összehasonlítását, a szaknyelv használatának korrektségét képes önálló javaslatok megfogalmazására.

20 A diplomamunka fejezetei
Tartalomjegyzék a fejezetek oldalszámainak feltüntetésével Tartalmi összefoglaló Bevezetés Irodalmi áttekintés A feltárás és a feldolgozás Eredmények Összefoglalás Irodalomjegyzék Mellékletek

21 Tartalomjegyzék A diplomamunka logikai vázát mutatja meg,
az eligazodást segíti, a dolgozat elejére helyezzük el, közvetlen a belső borító után. Tartalmazza a dolgozat fő és alfejezeteinek, valamint mellékleteinek címét és az oldalszámát. A Microsoft Word szövegszerkesztő programban a „beszúrás” menüpont alatt a „hivatkozás” címszó alatt találjuk a „tartalomjegyzék”-et. Ezzel elkészítve minden javítás, korrigálás után frissíteni tudjuk, így elkerülhető az a gyakori hiba, hogy a fejezetek és alfejezetek címe nem egyezik meg a tartalomjegyzékben közöltekkel.

22 Tartalomjegyzék A Microsoft Word szövegszerkesztő programban a „beszúrás” menüpont alatt a „hivatkozás” címszó alatt találjuk a „tartalomjegyzék”-et. Ezzel elkészítve minden javítás, korrigálás után frissíteni tudjuk, így elkerülhető az a gyakori hiba, hogy a fejezetek és alfejezetek címe nem egyezik meg a tartalomjegyzékben közöltekkel.

23 Tartalmi összefoglaló
A diplomamunka tartalmának és legfontosabb eredményeinek 20 soros összefoglalója angol nyelven is el kell készíteni. A diplomamunka védésén a vizsgabizottság tagjai ebből szereznek benyomást, kapnak képet az elkészített dolgozatról. Olyannak kell lenni, amilyet Ön is mindig keres egy-egy fejezet végén, azaz tömörnek és logikusnak, de ugyanakkor érthetően mutassa be és foglalja össze a dolgozat lényegét.

24 Bevezetés Kötelező és lényeges része a diplomamunkának.
Figyelemfelkeltő és egyben ráhangoló része dolgozatának. E fejezet után tiszta, világos képet kell kapnunk, miről fogunk olvasni a következő oldalakon.

25 Tartalmazza a téma aktualitását, fontosságának bemutatását
a témaválasztás indoklását. A diplomamunka készítője itt írja le, hogy miért éppen ezt a témát választotta, miért érdekes számára az adott tárgykör. a pontosan megfogalmazott problémafelvetést, témamegjelölést, a kutatott, elemzett terület leírását, hipotézisek megfogalmazását, az alkalmazott kutatási, elemzési módszereket a dolgozat szerkezetének, gondolatmenetének ismertetését.

26 Bevezetés Maximum 2-4 oldal.
Célszerű ezt a dolgozat elkészülte után megírni, de legalább is korrigálni. Ebben a fejezetben és a dolgozat további részében is kerülje a patetikus, személyes életére vonatkozó utalásokat! Ne feledje, a diplomamunka tudományos munka, melynek stílusa objektív, érzelmektől mentes! A bevezetés elé kerülhet egy olyan mottó, amely a téma lényegéhez kapcsolódó, odaillő frappáns idézet, ez lehetőség, semmi esetre sem kötelező elem.

27 Elméleti felvezetés, a dolgozat központi témakörének kifejtése
Az egész írásmű középpontja, a diplomamunka terjedelmének százalékát jelenti. Itt már nagy különbségek lehetnek attól függően, hogy milyen témában, milyen elemzési, kutatási módszert alkalmazva készíti el dolgozatát. Egy általános sémát mutatok be, a témavezetővel való egyeztetés után ettől eltérő gondolatmenettel is készülhet diplomamunka.

28 Felépítése A vizsgált probléma pontos, részletes ismertetése és szabatos kifejtése, a célok megfogalmazása. A témával kapcsolatos hazai és nemzetközi elméleti szakirodalom bemutatása, legfontosabb megállapításainak a kritikai ismertetése és rendszerezése. Pontos fogalomértelmezések, definíciók. Ha a téma megkívánja, történeti bemutatás és elemzés.

29 Felépítése A dolgozat tárgyát képező szakmai kérdések elemzése.
Az önálló kutatás leírása, a vizsgálat során alkalmazott módszerek ismertetése. Itt kell kitérni az esetleges módszertani nehézségekre és problémákra is. (mintaválasztás, minta jellemzői stb.) A már ismertetett elméleti alapokra és módszerekre építve - a téma vizsgálatának részletező bemutatása és azok elemzése.

30 Felépítése Eredmények megjelentetése, tartalmazza a vizsgálati adatok ismertetését táblázatok, grafikonok, ábrák, képek,diagramok formájában; továbbá az adatok rendszerezését, jellemzőinek szöveges leírását, alapvető következtetések megfogalmazását. A hipotézisek bizonyítása, esetleges elvetése, indoklással. Következtetések megfogalmazása.

31 Összegzés A „Bevezető”-höz hasonlóan kötelező és lényeges része dolgozatának. Amíg a bevezető figyelemfelkeltő, addig ez a fejezet összefoglalási céllal készül. Ebből ki kell derülnie, hogy Mi volt a dolgozat készítésének célja és ezt hogyan sikerült megvalósítani? Mi volt az elemzett probléma? Milyen módszerrel, módszerekkel dolgozta fel témáját? Melyek a dolgozat egyes fejezeteinek legfontosabb megállapításai, következtetései?

32 Tanácsok a szakirodalom feldolgozásához
Legelső feladat a feldolgozandó téma pontos körülhatárolása, egy vázlat elkészítése. Be kell határolni milyen mélységig tud a problémával foglalkozni, mi az, amit fontos vizsgálnia és hol vannak a határok. Ennek hiányában az irodalomgyűjtés korlátok nélküli, parttalan próbálkozás lesz, ami rengeteg időt és energiát vesz el, eredmény nélkül.

33 Tanácsok a szakirodalom feldolgozásához
Szakirodalom gyűjtésekor gyakran alkalmazzuk a „hólabda módszert”. Megnézzük, hogy egy-egy tanulmányban, jegyzetben, könyvben milyen irodalmakat használtak fel, melyekre hivatkoztak. Majd ezeknek is áttanulmányozzuk az irodalomjegyzékét. Így könnyen kiválaszthatóak a legfontosabbak, azok, amelyeket a legtöbben használtak, amelyekre a leggyakrabban hivatkoztak. Sok időt takaríthatunk meg, ha ezekkel kezdjük a feldolgozást.

34 Tanácsok a szakirodalom feldolgozásához
Gyakori hiba, hogy csak az intézmény könyvtárában megtalálható irodalmakat használják fel hallgatóink. Könyvtárközi kölcsönzéssel akár hazai, akár külföldi irodalom is beszerezhető. Ennek konkrét megvalósíthatóságáról és főleg az ehhez szükséges időről az intézmény könyvtárosai tudnak Önnek felvilágosítást adni.

35 Tanácsok a szakirodalom feldolgozásához
szakirodalom gyűjtésekor egyszerűen begépeli valamelyik internetes keresőbe dolgozatának címét és az ott megjelenített és az interneten is elérhető forrásokat használja. Előnye: Nincs időhatárhoz kötve, akár egész éjszaka az interneten lehetünk Könnyen másolható, nem kell beírni újólag Olyan irodalmakat is találhatunk így, amelyek könyvtárakban ritkán jelennek meg, vagy, mert nem tartoznak a könyvtár gyűjtőkörébe vagy friss megjelenésük miatt még nem kerültek be oda.

36 Internetes források Hátránya:
az itt olvasott adatok, információk kontrolálatlanok, nem mindig megbízhatóak. fontos a publikációk megfelelő forráskritikával történő kezelése. az itt fellelhető adatoknak sok esetben megkérdőjelezhető a hitelessége, pontossága, szakmai minősége, az így szerzett információkat megfelelő óvatossággal, fenntartásokkal kezelni! Megbízható források, weboldalak információit, adatait kiválóan fel lehet használni. pl. minisztériumok, kutató intézetek, tudományos testületek honlapjai stb.

37 A szakirodalom használatának jelentősége
Megóv a „spanyolviasz felfedezésétől”, attól, hogy olyan problémát vizsgáljunk, amit már agyonkutattak. Ha megtaláljuk azokat a pontokat, témákat, kérdéseket, amiket nem vagy még kevésbé vizsgáltak, mi is érhetünk el új eredményeket. Tájékoztat egy téma, probléma főbb összetevőiről, hangsúlyairól.

38 A szakirodalom használatának jelentősége
Kész, kipróbált eljárásokat, módszereket vehetünk át, amelyek megkönnyítik saját kutatásunkat. Eredményeinket összehasonlíthatjuk a szakirodalomban olvasottakkal, ami saját kutatásunk újszerűségének és érvényességének a megítélésében lehet segítségünkre.

39 A szakirodalom feldolgozásának javasolt menete
A szakirodalom első olvasása Jegyzetelés A jegyzetek végiggondolása, kérdések, problémák megfogalmazása Vázlat elkészítése Az eredeti kérdésekre a válaszok megkeresése A kérdések módosítása, újak megfogalmazása Az irodalmak alapján a szöveg megírása Pontos hivatkozások elkészítése

40 Önálló kutatás ismertetése
A probléma meghatározása, a kutatás tárgyának kiválasztása, mit akarunk vizsgálni? Hipotézis megfogalmazása szakirodalom alapján Kutatási terv kidolgozása, időterv készítése, kutatási módszerek kiválasztása, mintaválasztás A kutatás elvégzése, adatgyűjtés, az adatok feldolgozása és rögzítése Az eredmények értelmezése, az összegyűjtött adatokból következtetések levonása Az eredmények jelentősége, korábbi e témában lefolytatott kutatásokkal való összevetése.

41 „Bibliográfia, irodalomjegyzék” fejezet
Fontos, kötelező része a diplomamunkának. Ebből derül ki, hogy a hallgató mennyire tájékozott az általa feldolgozott téma szakirodalmában, ismeri-e témája legfontosabb kutatásait, milyen szakirodalmakat használt dolgozata megírásakor. A dolgozatot értékelő opponensek először a tartalomjegyzéket tekintik át, majd azonnal az irodalomjegyzékhez lapoznak, ebből tájékozódnak a szerző témában való jártasságáról. Ezért is kell különös figyelmet fordítania ennek a résznek az összeállítására.

42 Fontos etikai szabály a felhasznált irodalmak pontos ismertetése.
Az egyik legfontosabb követelmény a munka eredetisége és önállósága. Súlyos szankciókkal jár, ha bármely korábban készült szakdolgozatot, diplomamunkát, nyomtatásban megjelent irodalmat másol le valaki és hivatkozás nélkül veszi át az abban leírtakat. Mindez elutasítást és a záróvizsgára bocsátás megtagadása mellett a hallgató fegyelmi felelősségre vonását is jelenti. Minden szerzőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a dolgozatot saját maga készítette és az abban felhasznált adatok, információk forrását megjelölte. Ezt a nyilatkozatot aláírva a dolgozata beadásakor el kell hoznia. A nyilatkozat pontos szövege az Intézetünk weboldaláról tölthető le.

43 N Y I L A T K O Z A T Alulírott ………………………………………………………….. (hallgató neve, Neptun kódja), büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a ………………………………………………………………… címmel védésre benyújtott diplomamunka a saját munkám eredménye. Elkészítése során a felhasznált irodalmakat a szerzői jogi szabályoknak megfelelően az irodalomjegyzékben feltüntettem. Nyíregyháza, 2014… Hallgató aláírása

44 A hivatkozások, a hivatkozások szabályai
Azokra a megállapításokra (mondatokra, bekezdésekre, adatokra), amelyeket más művekre támaszkodva írt a szerző, egyértelműen hivatkozni kell, akkor is, ha nem szószerinti, hanem tartalmi átvételről van szó. Tartalmi átvételről abban az esetben beszélünk, ha a szerző gondolatait, véleményét vagy annak lényegét átfogalmazva vesszük át.

45 A hivatkozások, a hivatkozások szabályai
A hivatkozásnak korrektnek és pontosnak kell lennie, az azonosításhoz elegendő információt kell közölnie ha bárki utána szeretne nézni az általunk megadott hivatkozás alatt található forrásnak, adatnak, könnyen meg tudja azt tenni. Ehhez szükségünk van a szerző(k) nevére, a kiadás évére, a címre, a kiadó nevére és a kiadás helyére, adat, szó szerinti idézet esetén az oldalszámra is.

46 A hivatkozások, a hivatkozások szabályai
A hivatkozás lehet szövegközi. Ebben az esetben az idézet mondat, adat után közvetlenül zárójelben jelöljük meg a szerző vagy szerzők vezetéknevét és a kiadás évét. (Kacsirek, 2004.) Két szerző esetén mindkettőjük vezetéknevét kiírjuk. (Blaskó, Hamp, o.) Szó szerinti idézetek, adatok közlése esetén fontos az oldalszám feltüntetése is. Három vagy több szerzőnél, szövegközi hivatkozásnál elegendő az első szerző megnevezése után az „et. al.” megjelölés . ( Fónai et.al ) Ha ugyannak a szerzőnek azonos évben több publikációját is felhasználjuk, ilyenkor az évszám után írt „a” ill. „b” jelzéssel különböztetjük meg azokat. (Ferge, 2008a). (Ferge, 2008b)

47 A hivatkozások, a hivatkozások szabályai
Fontos, hogy szerzőként soha ne a kötet szerkesztőjét tüntesse fel, hanem a tanulmány íróját! Hátul az irodalomjegyzékben pedig a szerzők vezetéknevének ábécérendje szerint jelenjen meg a pontos fellelhetőség! Fontos, hogy minden szövegközi hivatkozás szerepeljen hátul az irodalomjegyzékben.

48 . Bibliográfia, felhasznált irodalom jegyzéke
Különbséget kell tennünk a „bibliográfia” és a „felhasznált irodalomjegyzék vagy irodalomjegyzék” között. A „felhasznált irodalomjegyzék vagy irodalomjegyzék” esetén a dolgozat írásához ténylegesen felhasznált műveket sorolhatjuk csak fel, míg a „bibliográfia” ettől bővebb, utal arra is, hogy melyek voltak azok az irodalmak, amelyeket a diplomamunka megírásához elolvasott, feldolgozott, de a szövegben nem hivatkozott rájuk.

49 Bibliográfia, felhasznált irodalom jegyzéke
Mindkét esetben a forrásokat szerző szerinti alfabetikus sorrendben a dolgozat végén kell feltüntetni. Bibliográfia vagy felhasznált irodalomjegyzék nélkül diplomamunkája nem fogadható el.

50 Hivatkozás módjai Könyvek: 1. A szerző vezeték- és keresztneve,
2. (A kiadás éve): 3. A mű címe. 4. A kiadó neve, 5. A kiadás helye. Pl.: Horváth György (1991): Az értelem mérése. Tankönyvkiadó, Budapest.

51 Hivatkozás módjai Folyóiratcikkek:
1. A szerző vezeték- és keresztneve, 2. (A kiadás éve): 3. A cikk címe. 4. A folyóirat címe, 5. Folyóiratszám és kötetszám: 6. Oldalszámok. Pl.: Szabó Károly (2000): A tanítási klíma mérése. Új Pedagógiai Szemle, 3: 61–72.

52 Hivatkozás módjai Könyvfejezetek, kongresszusi akták, gyűjteményes művekből vett tanulmányok: 1. A szerző vezeték- és keresztneve, 2. (A kiadás éve): 3. A fejezet vagy tanulmány címe. 4. In: Szerkesztő(k) vezeték- és keresztneve (szerk.): 5. A kötet címe. 6. A kiadó neve, 7. A kiadás helye, 8. Oldalszámok. pl. Horn Dániel-Sinka Edit (2006): A közoktatás minősége és eredményessége. In: Halász Gábor-Lennert Judit (szerk.): Jelentés a közoktatásról Országos Közoktatási Intézet, Budapest, 341–375.

53 Hivatkozás módjai Elektronikus anyagok:
1. A szerző vezeték- és keresztneve, 2. (Megjelenés éve): 3. A cikk/tanulmány címe. 4. A cikk/tanulmány elektronikus elérhetősége 5. Zárójelben a letöltés dátuma. pl.: Pőcze Gábor (2007): Minőségbiztosítás a közoktatásban. Műhelytanulmányok. http//oktatas.gallup.hu/Opinion/PG-education htm ( ).

54 Hivatkozás módjai Szakdolgozatok, diplomamunkák esetében. Szerző (évszám): Cím. Az elfogadó intézmény neve, oldalszám pl. Kovács Éva (2008): A felnőttek tanulását befolyásoló tényezők. Nyíregyházi Főiskola, 32. o. 2. Intézmények, cégek, vállalatok saját kiadványai, beszámolók, prospektusok stb. A cég, a vállalat, intézmény teljes, a kiadványon szereplő neve, címe, a kiadvány címe, lapszám, műfaj, évszám(ha megállapítható) Pl. Nyírségvíz ZRT, Nyíregyháza. Minőségbiztosítási kézikönyv. 5. o. Belső kiadvány

55 Hivatkozás módjai Jogszabályok. A jogszabályok száma, kibocsátója, megnevezése, a jogszabályt megjelentető közlöny pontos megjelölése, internetes elérés esetén elérhetősége. A törvényeket római számmal, minden egyéb jogszabályt arab számmal sorszámozunk. 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról. 20/2007.(V.21.) SZMM. Rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről

56 „ Mellékletek” fejezet
Kiegészítik, illusztrálják a leírtakat A mellékleteket számozni szoktuk 1. számú melléklet, 2. számú melléklet stb. Nem tartozik a diplomamunka oldalszámozásába, külön oldalszámozású

57 „ Mellékletek” fejezet
Azok az ábrák, képek, táblázatok, grafikonok, amelyek a dolgozat megértéséhez szükségesek, de azok elemzésére a dolgozatban nem kerül sor. Olyan anyagok, amelyek A/4-es méretnél nagyobbak és méretük miatt nem köthetők a dolgozat főszövegébe. dokumentumok (pl. kérdőív, interjúvázlat, alapító okiratok stb.) egyéb számítások a dolgozatban többször idézett jogszabályok szövege minden olyan anyag, amely szemlélteti, színesítheti a dolgozatban leírtakat.

58 Formai követelmények Terjedelme minimum 40 oldal ( karakter), szövegszerkesztett formában, 12-es Times New Roman betűtípussal másfeles sortávolsággal, sorkizártan. Margók: bal oldalon 3,0 cm jobb oldalon 2,5 cm alul és felül egyaránt 2,5 – 2,5 cm.

59 Formai követelmények Az oldalak számozását arab számozással célszerű a lap alján, jobb oldalon megjeleníteni, a belső borítók és a mellékletek kivételével. Az áttekinthetőség érdekében a szöveget bekezdésekre kell tagolni (első sora balról 5-10 mm-el behúzva)! A fejezeteket, alfejezeteket számozzuk, annak mélysége a dolgozat jellegétől függ, de a négy szintet lehetőleg ne haladja meg (pl.V )!

60 Formai követelmények A címeket, alcímeket a szövegből ki kell emelni. Ha a tartalomjegyzéket szövegszerkesztő programmal készíti, abban az esetben úgy is „címsorokat” használ, amely a kiemelést elvégzi! A diplomamunkáját A/4-es fehérpapírra nyomtassa ki, amelynek csak az egyik oldalára nyomtasson!

61 Táblázatokkal, grafikonokkal, ábrákkal szemben támasztott formai követelmények
A számszerű adatokat a jobb áttekinthetőség érdekében javasolt táblázatokban megjeleníteni. Minden táblázatot sorszámmal és címmel kell ellátni! A sorszám és a cím a táblázat felé kell, hogy kerüljön és javasolt római szám használata. Fontos jelezni a táblázatban felhasznált adatok forrását is, ezt mindig a táblázat alatt tüntetjük fel. Ha a táblázatban saját kutatási adatainkat jelenítjük meg, forrásként „saját kutatás”-t kell jelölni. Javaslom, hogy a „forrás:” megjelölést 10-es betűnagysággal készítse el!

62 Táblázatokkal, grafikonokkal, ábrákkal szemben támasztott formai követelmények
Törekedjen arra, hogy a táblázat sorai ne kerüljenek másik oldalra! Csökkenthető a betűméret, készülhet a táblázat fekvő formában is. Ha mégsem fér el azon a lapon, érdemes elgondolkodni a táblázat újraszerkesztéséről, esetleg mellékletben való elhelyezési lehetőségéről. Azok a táblázatok kerüljenek a diplomamunka „főszövegébe”, amelyeket elemez, értékel. Minden egyéb esetben a táblázatoknak a mellékletben van a helyük.

63 Táblázatokkal, grafikonokkal, ábrákkal szemben támasztott formai követelmények
A tendenciák szemléltetése, az időbeli változások megjelenítése érdekében Ön dönthet úgy is, hogy adatait grafikonok, diagramok segítségével ábrázolja. Vegye figyelembe, hogy az összefüggések szemléltetéséhez melyik formátum felel meg a leginkább, melyik képes a legérzékletesebben ábrázolni a tendenciákat, a kör, az oszlop, a sáv vagy esetleg a vonaldiagram? Javasolt, hogy a grafikonokat, diagramokat tartalmazó oldalakat színesben nyomtassa ki!

64 Táblázatokkal, grafikonokkal, ábrákkal szemben támasztott formai követelmények
A grafikonokat, diagramokat is sorszámmal és címmel látjuk el. Külön számozzuk a táblázatokat - tehát lesz I. számú táblázat - és külön a diagramokat, tehát lesz 1. számú ábra is. Javaslom, hogy a grafikonokat, diagramokat, fotókat, ábrákat „ábra” összefoglaló néven jelenítse meg és folyamatosan sorszámozza azokat! A sorszám és a cím az ábra alá kerüljön! Az ábrák esetében is pontosan hivatkozni kell a forrás: -ra, saját kutatás esetében is. A forrásmegjelölés a táblázathoz hasonlóan az ábra aljára kerüljön és ebben az esetben is 10-es betűnagyság javasolt.

65 Formai követelmény A beadási határidő után semmilyen indokkal nem fogadható el diplomamunka! 7 napos határidő módosítást a témavezető engedélyezhet

66 Minősítés, érdemjegy A diplomamunka értékelési skálája (összesen 100 pont) 1. Szakirodalom feldolgozása (20 pont) 2. Elemzések logikája (10 pont) 3. Egyéni megállapítások (20 pont) 4. Önálló kutatások módszertana (20 pont) 5. Szaknyelv használata, nyelvhelyesség, stílus (10 pont) 6. Szerkesztés (10 pont) 7. Formai jellemzők (10 pont) A diplomamunkáról – felkérés alapján – 2 bíráló készít írásos értékelést és tesz javaslatot annak érdemjegyére.

67 Minősítés, érdemjegy A diplomamunkát a témavezető es egy bíráló bírálja. A bírálatokat a hallgató a záróvizsga előtt egy héttel megismerheti, s a megfogalmazott kérdés(ek)megválaszolására felkészülhet. A bírálatok javasolt érdemjegyei részét képezik a záróvizsga eredményének. A Diplomamunka című tárgy gyakorlati jegye megegyezik a témavezető által adott érdemjeggyel.

68 Záróvizsga A diplomamunka megvédése a záróvizsga részeként, azzal azonos helyen és időben történik. A védéskor a hallgató szóban bemutatja dolgozatát és a bizottság kérdéseire válaszol, észrevételeire, véleményére reagál. A bizottság az opponens(ek) által javasolt kérdések mellett vagy helyett más kérdéseket is megfogalmazhat. A hallgatónak lehetősége van dolgozatát perces ppt anyaggal bemutatni.

69 Tanácsok a diplomamunka elkészítéséhez
A legnehezebb dolog elkezdeni a munkát, ne halogassa! Higgye el, később sem lesz több szabad ideje, nagyobb kedve, elhivatottsága! A halogatásnak számtalan változatát tudja az ember kitalálni, pl. elsején fogom elkezdeni, hétfőn kezdem, pontosan 10 órakor kezdek hozzá, előbb elolvasom az jeimet stb.

70 Tanácsok a diplomamunka elkészítéséhez
Tervezzen reálisan! Mérje fel objektíven, hogy mennyi időt tud a diplomamunkára fordítani egy nap! Ne álmodozzon és ne az optimummal számoljon! Vegye figyelembe egyéb elfoglaltságait is, valamint az előre nem tervezett időt rabló tevékenységeket! (pl. váratlan feladatok, vendégek, baráti, családi látogatók, egy jó mozi stb.)

71 Tanácsok a diplomamunka elkészítéséhez
Az alkotó munka nagyon fárasztó lehet, gyakorlat hiányában, jó esetben is egy nap maximum 4-5 oldalt tud az ember megírni, de van olyan, hogy egyet sem. Ne tervezzen 24 órás napokkal, még a beadási határidő előtt sem! Alvás és pihenés nélkül nem lehet alkotó munkát végezni!

72 Tanácsok a diplomamunka elkészítéséhez
Ha elkészült egy fejezettel, nyomtassa ki és így olvassa el! Sokat segít, ha ezután hangosan is felolvassa, több stiláris hibát, elütést vehet így észre. Lehetőség szerint olvastassa el mással, családtaggal, ismerőssel is a dolgozatát, meg fog lepődni, hogy Ő mennyi hibát talál még.

73 Tanácsok a diplomamunka elkészítéséhez
Nagyon ügyeljen a helyesírásra! A helyesírás-ellenőrző programok nagy segítséget jelenthetnek, de nem mindig megbízhatóak. pl. „mellett” és a „mellet” mindkét változatát helyesnek ítéli meg a program, de a két szó jelentésében óriási a különbség. A helyesírási hibák jelentősen lerontják dolgozata minőségét

74 Tanácsok a diplomamunka elkészítéséhez
Ha elakad, keresse meg konzulensét, segíteni fog Önnek! A konzulens szerepe a tanácsadás mellett a külső kontroll is. Az igazán szigorú, következetes konzulensi vélemény jelenti Önnek a legnagyobb segítséget még akkor is, ha olykor rosszul esnek a kritikai észrevételek.

75 Tanácsok a diplomamunka elkészítéséhez
Végül számoljon azzal, hogy a beadás előtti utolsó nap izgalmában szinte semmi sem fog úgy sikerülni, ahogy tervezte, „ami elromolhat, az el fog romlani”. A diplomamunkáról mindig csináljon másolatot, mentse le pendrive-ra, küldje el en jó néhány ismerősének.

76 Tanácsok a diplomamunka elkészítéséhez
Ne feledje, Ön azért jelentkezett mesterszakra, mert szeretne választott szakmájában jó szakember lenni, ehhez pedig nélkülözhetetlen az önálló munkával megírt diplomamunka. Kívánok Önnek az íráshoz erős motivációt, türelmet, kitartást, megértő családtagokat és végül eredményes diplomamunkát.

77 ………hátha megérjük!!!