FELEKEZETI EGYHÁZJOG 2017/2018. KRE/ÁJK november – december

Az előadások a következő témára: "FELEKEZETI EGYHÁZJOG 2017/2018. KRE/ÁJK november – december"— Előadás másolata:

1 FELEKEZETI EGYHÁZJOG 2017/2018. KRE/ÁJK 2017. november – december
REFORMÁTUS EGYHÁZJOG II. Dr. Köbel Szilvia

2 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG II.
Református egyházalkotmány A kálvini reformáció egyháztani alapelvei A református egyház jogrendszere

3 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG II.
Alkotmányozó zsinat 1881 Debrecen Öt kerületet magába foglaló egységes egyházszervezet jött létre Sajátossága: a mai napig a Duna és Tisza vízgyűjtő területeihez igazodik a beosztás Szervezetében egységes Magyar Református Egyház innen datálódik Evangélium Szerint Reformált Magyarországi Keresztyén Egyház Dr. Köbel Szilvia

4 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG II.
Egyetemes Konvent (paritás alapján, világi és lelkészi tagok) Egyházkerület – püspök, főgondnok Egyházmegye – közgyűlés, esperes, egyházmegyei világi gondnok Egyházközség – közgyűlés, presbitérium, lelkész, világi gondnok Dr. Köbel Szilvia

5 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG II.
1. A kálvini reformáció ekkleziológiai (egyháztani) alapelvei: Zsinatpresbiteri elv Egyenlőség elve Önkormányzatiság elve Hatalom-megosztás elve Egyetemes papság elve

6 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG II.
Zsinatpresbiteri elv Alapvető egyházkormányzati elv az egyház életével kapcsolatos döntéseket a presbitériumok és a zsinatok hozzák Egyház vezetése választott testületek útján (legalsó, helyi gyülekezeti szinttől kezdve a legmagasabbig) Presbitérium egyházkormányzati döntések Zsinat jogszabályok megalkotása

7 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG II.
Nem lelkészi egyháztagok részvétele az egyházkormányzásban Az egyházközségek közvetlenül választják a presbitériumot a presbitériumok közvetett formában választják a felettük álló kormányzati szerveket cél: közös szolgálatok Egyház Gyülekezetek közössége

8 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG II.
Egyetemes papság elve A reformáció kezdetétől fogva a lutheri és a kálvini ág is hangsúlyozza Alapja a Szentírás – a keresztség Krisztus testébe való betagozódás a kollektív papság gyakorlására hatalmazza fel a híveket Közös felelősségviselés

9 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG II.
Luther: az uralkodó papi renddel szemben képviselte „…mi mindnyájan, akik csak megkereszteltettünk, papok vagyunk, szavunkkal és egész életünkkel Krisztus bizonyságtevői, külön papi rendre Krisztus egyházában nincs szükség” („Az egyház babiloni fogságáról” című vitairat)

10 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG II.
Kálvin: Institutio IV. könyve az egyház tanítói és szolgái Isten maga kormányoz és munkálkodik az egyházban, de az emberek szolgálatát igénybe veszi Az emberek az evangélium hirdetésére kapnak megbízást A megkereszteltek közösségének tulajdonítja a felügyelet és a legfőbb egyházi döntéshozatal jogát

11 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG II.
Egyenlőség elve Krisztus papi, prófétai és királyi hivatásában a megkereszteltek egyenlően részesülnek, minden jogkülönbség ki van zárva Az egyháztagok között nincs alá- vagy fölérendeltség HATALOM GYÜLEKEZET TAGJAINAK ÖSSZESSÉGÉT ILLETI MEG Egyik tagja sem közbenjáró Istennél Közösség szolgálata választás útján a püspök nem rendelkezik isteni jogon (ius divinum) alapuló teljes kormányzati hatalommal

12 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG II.
Hatalommegosztás elve Kálvini egyházalkotmány alapvető elve – alulról építkezés nem engedhető meg, hogy egy ember vagy csoport kezében összpontosuljon a hatalom Ezzel szemben: A bűnös ember kezében minden hatalom korrumpálódhat Krisztus hatalomgyakorlásának hangsúlyozása

13 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG II.
Az egyetemes papság és az egyenlőség elve az egyházon belül minden emberi uralmat kizár Csak így valósulhat meg Krisztus uralma – az egyháztagok közvetlen kapcsolatban állnak Krisztussal Genfi egyházrend (1541, 1561) maga Krisztus kormányoz Egyszemélyes püspöki hatalomgyakorlás elutasítása Egyház Szentírási ősegyház

14 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG II.
Az egyház célja az emberek lelki fejlődésének és tökéletesedésének szolgálata (hármas feladat) Igehirdetés és sákramentumok kiszolgáltatása Fegyelem gyakorlása (egyházkormányzat) Szegények gondozása Lelkész, tanító, presbiter, diakónus szolgálatot jelentő tisztségek, nem hatalmat

15 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG II.
A gyülekezet birtokolja a „kulcsok hatalmát”, Krisztus hármas tisztét Krisztus prófétai tiszte – tanítói hatalom (potestas dogmatica vagy docendi)- igehirdetés és a sákramentumok kiszolgáltatása Krisztus királyi tiszte (potestas regiminis) – kormányzati hatalom – az egyház belső életével függ össze Krisztus főpapi tiszte (potestas misericordiae) – az irgalmas szeretet gyakorlása

16 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG II.
Önkormányzatiság elve Közvetlenül: közgyűlés útján Közvetetten: presbitérium útján „a kormányzás joga magát a kormányzás közvetlen alanyát, a közösséget illeti”

17 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG II.
2. A református egyház jogrendszere Nem egyetlen törvénykönyvben van a joganyag, mint a katolikus egyházban Önálló törvényekben szabályozzák az egyes kérdéseket, pl. Egyházi alkotmányjog Közoktatás, felsőoktatás, hitoktatás Egyházi bíráskodás Lelkészek jogállása Választójog Nyugdíj Gazdálkodás

18 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG II.
Magyar Református Egyház Zsinati Tanács Zsinat Zsinati elnökségi tanács Zsinat elnöksége Egyházkerület Egyházkerületi Tanács Egyházkerületi Közgyűlés Egyházmegye Egyházmegyei Tanács Egyházmegyei Közgyűlés Egyházközségi Közgyűlés Egyházközség Egyházközségi Presbitérium

19 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG II.
Anya-, társ-, leány- vagy missziói egyházközség – önálló lelkipásztort alkalmaz-e Presbitériumok rendeleteket hoznak (lelkész és gondnok az elnöke) A lelkipásztor felelős megbízottja minden lelki munkának Egyházmegye – esperes, főgondnok Egyházkerület – püspök, főgondnok Fő törvényhozó testület: zsinat, egyszer ül össze egy évben (köztes időben a Zsinati Tanács intézi az ügyeket)

20 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG II.
Alulról felfelé építkezik az egyház minden egyes egyházközség „befejezett” egyház, tagjaik összessége a hatalom letéteményese Képviseleti elv (hatékonyság) zsinat-presbiteri elv A felsőbb hatóságok megválasztásában részt vesz az alsóbb szint (zsinati küldöttek)

21 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG II.
Jogforrások: Szabályrendelet (zsinati, zsinati tanácsi, egyházkerületi, egyházmegyei, egyházközségi) Határozat (zsinati, zsinati tanácsi – szabályrendeletek végrehajtása) Irányelv (zsinati, egyházkerületi – szabályrendeletek végrehajtása) Törvény – kizárólag a Zsinat jogosult

22 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG II.
Egyháztagság – három szintje alakult ki: 1. megkeresztelt egyháztag 2. konfirmált egyháztag 3. teljesjogú egyháztag (nagykorúságot elérve megerősíti az egyházhoz tartozást, részt vesz a gyülekezet életében, választójoggal rendelkezik) Életvitel: tiszta erkölcsű, mértékletes, józan, házasságkötés az egyház áldásával, gyermekek hitben való nevelése, egyházi közterhek viselése

23 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG II.
Egyházközség (felállítása vagy megszűnés – egyházmegye közgyűlése dönt) Területi elv – általában egybeesik a közigazgatási területtel Főszabály: állandó lakóhely, de lehet más egyházközséghez is tartozni (új presbitérium elfogadása, a régi tájékoztatása) Az anyaegyházközség jogi személy, lelkészi állás fenntartásával önállóan teljesíti feladatait (anyakönyv, pénzgazdálkodás, presbitérium) Társegyházközség – jogi személy, presbitérium, lelkészi állás közös fenntartása Missziói egyházközség – püspök által kinevezett lelkész Szórvány – egy kijelölt egyházközséghez tartoznak

24 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG II.
Egyházmegye – az egyházközségek kormányzat és igazgatás céljából történő egyesülése Egyházközségek felügyelete, egymásközti viszonyainak rendezése Egyházmegyei közgyűlés – egyházmegye kormányzása (amikor nem ülésezik, az egyházmegyei tanács intézi) Egyházmegyei szabályrendeletek megalkotása (kizárólagos), magasabb szintű szabályok végrehajtása Megüresedett egyházmegyei tisztségek betöltése Presbitériumok létszámának jóváhagyása Megyei lelkipásztori munka irányítása Anyagi, vagyoni kérdések rendezése

25 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG II.
Egyházkerület – létesítéséről, megszüntetéséről a Zsinat dönt Közgyűlés – legfőbb önkormányzati testület Alapvetően kormányzati feladatokat lát el Felügyeletet gyakorol az egyházközséges törvényes működése felett Egyházépítő munka szervezése és irányítása Szabályrendeletet alkot és jóváhagyja az egyházmegyei szabályrendeleteket Egyházmegyei közgyűlési határozatokkal szemben fellebbviteli fórum Ingatlan ügyek, költségvetés, zárszámadás

26 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG II.
Tanács: 6 évre megválasztott kormányzati szerv, a közgyűlések közötti időszakban végzi a hatáskörébe utalt feladatokat Beszámol a kerületi közgyűlésnek Egyházkerületi elnökség: püspök és egyházkerületi főgondnok; olyan ügyeket intéz, amelyhez az egyházalkotmány szerint két elnök kell (pl. egyházkerület képviselete, felügyeleti jogkör, utalványozási jog) Esperes-gondnoki értekezlet: az egyházkerület elnöksége melletti tanácsadó testület

27 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG II.
Egyházkerület tisztségviselői: Püspök (elnökség lelkészi tagja; kizárólagos feladata pl. a lelkészek felszentelése, 6 évre szól a megválasztás) Főgondnok (elnökség nem lelkész tagja, „közmegbecsülésben álló világi presbiter) Főjegyzők, jegyzők – egyházkerületenként egy lelkészi és világi főjegyző – MRE törvényhozó testülete, - a végrehajtás legfőbb szerve Ius reformandi – jogosult az egyház tanainak megállapítására és felülvizsgálatára Zsinat

28 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG II.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!