Református egyházjog III november – december.

Az előadások a következő témára: "Református egyházjog III november – december."— Előadás másolata:

1 Református egyházjog III. 2017. november – december.
Dr. Köbel Szilvia KRE/ÁJK Dr. Köbel Szilvia -

2 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG II.
Egyházközség (felállítása vagy megszűnés – egyházmegye közgyűlése dönt) Területi elv – általában egybeesik a közigazgatási területtel Főszabály: állandó lakóhely, de lehet más egyházközséghez is tartozni (új presbitérium elfogadása, a régi tájékoztatása) Az anyaegyházközség jogi személy, lelkészi állás fenntartásával önállóan teljesíti feladatait (anyakönyv, pénzgazdálkodás, presbitérium) Társegyházközség – jogi személy, presbitérium, lelkészi állás közös fenntartása Missziói egyházközség – püspök által kinevezett lelkész Szórvány – egy kijelölt egyházközséghez tartoznak Dr. Köbel Szilvia -

3 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG III.
Egyházmegye – az egyházközségek kormányzat és igazgatás céljából történő egyesülése Egyházközségek felügyelete, egymásközti viszonyainak rendezése Egyházmegyei közgyűlés – egyházmegye kormányzása (amikor nem ülésezik, az egyházmegyei tanács intézi) Egyházmegyei szabályrendeletek megalkotása (kizárólagos), magasabb szintű szabályok végrehajtása Megüresedett egyházmegyei tisztségek betöltése Presbitériumok létszámának jóváhagyása Megyei lelkipásztori munka irányítása Anyagi, vagyoni kérdések rendezése Dr. Köbel Szilvia -

4 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG III.
Egyházkerület – létesítéséről, megszüntetéséről a Zsinat dönt Közgyűlés – legfőbb önkormányzati testület Alapvetően kormányzati feladatokat lát el Felügyeletet gyakorol az egyházközséges törvényes működése felett Egyházépítő munka szervezése és irányítása Szabályrendeletet alkot és jóváhagyja az egyházmegyei szabályrendeleteket Egyházmegyei közgyűlési határozatokkal szemben fellebbviteli fórum Ingatlan ügyek, költségvetés, zárszámadás Dr. Köbel Szilvia -

5 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG III.
Tanács: 6 évre megválasztott kormányzati szerv, a közgyűlések közötti időszakban végzi a hatáskörébe utalt feladatokat Beszámol a kerületi közgyűlésnek Egyházkerületi elnökség: püspök és egyházkerületi főgondnok; olyan ügyeket intéz, amelyhez az egyházalkotmány szerint két elnök kell (pl. egyházkerület képviselete, felügyeleti jogkör, utalványozási jog) Esperes-gondnoki értekezlet: az egyházkerület elnöksége melletti tanácsadó testület Dr. Köbel Szilvia -

6 REFORMÁTUS EGYHÁZJOG II.
Egyházkerület tisztségviselői: Püspök (elnökség lelkészi tagja; kizárólagos feladata pl. a lelkészek felszentelése, 6 évre szól a megválasztás) Főgondnok (elnökség nem lelkész tagja, „közmegbecsülésben álló világi presbiter) Főjegyzők, jegyzők – egyházkerületenként egy lelkészi és világi főjegyző – MRE törvényhozó testülete, - a végrehajtás legfőbb szerve Zsinat Ius reformandi – jogosult az egyház tanainak megállapítására és felülvizsgálatára Dr. Köbel Szilvia -

7 Református egyházjog III.
Egyházi bíráskodás (eljárásjog) Külön református törvény van róla (2000. évi I. tv.) Célja: „Minden méltóképpen és rendben történjék.” (Újszövetség, I.Kor. 14,40) II. Helvét Hitvallás XVIII. Fejezet 15. pontja: „és mivel az egyházban múlhatatlanul kell lenni fegyelemnek és a régieknél hajdan szokásban volt a kizárás és Isten népénél egyházi törvényszékek is voltak, amelyekben ezt a fegyelmet bölcs és kegyes férfiak gyakorolták: tehát az is tiszte volt az egyház szolgáinak, hogy a fegyelmet az idő, közjó és szükség kívánalmai szerint a tagok épülésére alkalmazzák.” Dr. Köbel Szilvia -

8 Református egyházjog III.
Az egyház bírói hatalma (az egyházi törvény szerint) a kulcsok hatalmán alapszik – Jézus Krisztus, az Anyaszentegyház Ura (Máté evangéliuma) A bírói hatalom eltér a törvényhozói és a közigazgatási hatalomtól Az egyházi szinteknek megfelelően három, illetve négy bírósági típus: Egyház-községi Bíróság (a törvény nem nevesíti) Egyház-megyei Bíróság Egyház-kerületi Bíróság Zsinati Bíróság Dr. Köbel Szilvia -

9 Református egyházjog III.
Az egyházközségi bíráskodás a törvény 54. § (1) bekezdésén alapul, miszerint az egyháztagok fegyelmi és bírósági hatáskörbe tartozó igazgatási ügyében hozott presbitériumi határozat ellen az egyházmegyei bírósághoz lehet fellebbezni Bíróságok szervezete, felépítése, hatáskör, illetékesség, képviselet, eljárás tankönyv! Dr. Köbel Szilvia -

10 Kálvin János felfogása az államról és a hatalomról
Nagy Konstantin-i fordulat, kereszténység államvallássá tétele választ kellett adni a következő kérdésre: „Mon-arche” – „egy eredet” – preszokratikus filozófiai elv volt, amellyel a világ őseredetét próbálták megmagyarázni görög egyházatyákra is hatott, keleten ez állt a caesaropapizmus hátterében („cár atyuska”) A keresztény monarchia mögött milyen teológiai magyarázat állhat? Dr. Köbel Szilvia -

11 Református egyházjog III.
Nyugaton ezzel szemben az 5. században Augustinus Szentháromságtana vált uralkodóvá Ez nem monarchikus istenképet jelent, hanem közösségi együttműködést feltételez Az ebből levezethető hatalom nem abszolút paternalista Így érthető, hogy miért csak Nyugaton jelenik az uralkodói hatalom korlátozása – Magna Charta Libertatum, Aranybulla Kálvin maga is ebben a hagyományban él: Tirannizmus Császár – fejedelem –magisztrátus Hármas hatalmi megosztás garanciája Dr. Köbel Szilvia -

12 Református egyházjog III.
Magisztrátus: választott tisztség, egyenesen kötelességévé teszi az ellenállást, ha a királyok önkényével szemben a népet kell védelmezniük Theodor Béza, John Knox (Kálvin tanítványai) – a Szent Bertalan éjszakai mészárlás után egészen a zsarnok megölésének a lehetőségéig elmennek „Ha ezek az erőszakosan önkényeskedő és a föld népét sanyargató királyokkal szemben gyáván meghunyászkodnak, hallgatásukat elvetemült hitetlenségnek állítom.” (Insitutió) Dr. Köbel Szilvia -

13 Református egyházjog III.
Kálvin szerint az ellenállás olyan ultima ratio, amelyre nem kellene, hogy sor kerüljön, ha az állam a maga hatalmát a bibliai- erkölcsi rendnek megfelelően gyakorolná (Római levél 13: közjó védelme és a gonosz megfékezése – igazságszolgáltatás, hadviselés, rendfenntartás A gonosz hatalommal szembeni másik alapállás Kálvin szerint: történelmi önvizsgálat Kölcsey: Himnusz Az óizraeli honfoglalás analógiája – Isten őseinket felhozta „Kárpát szent bércére”, de bűneink miatt harag is gyúlt keblében (Isten megengedő akarata) Isten vajon nem a gonosz hatalommal sújtja-e a népet annak korábbi bűneiért? Dr. Köbel Szilvia -

14 Református egyházjog III.
Ezekből következik Kálvin szerint kétféle lehetőség a hatalom megváltoztatására: Történelmi tapasztalatra épül (Isten határt szab) 16. századi magyar reformátorok véleménye a török hódoltsággal kapcsolatban Isten felhasználhat egy másik (esetleg éppoly gonosz) hatalmat Pozitívabb változat Pl. Bocskay fejedelmet a magyarok Mózesének vagy Gedeonjának nevezték Isten az ő szolgái közül providenciális liberátorokat támaszt Dr. Köbel Szilvia -

15 Református egyházjog III.
A reformátori teológia, de különösen Kálvin szakított az állam arisztoteliánus természetjogi magyarázatával Relatív jellegű: „még a legrosszabb rend is jobb, mint az anarchia” (Mátyás király kardja) Azért viseli az erőszak jelképét, a kardot, hogy maga szorítsa vissza az emberi önkényt, és tartsa féken a gonoszt Az állam szükségrend

16 Református egyházjog III.
Kálvin szerint a hatalom három alappilléren nyugszik: Hatalomgyakorlás tengelye: törvény, törvényesség Különböző államformákat ismer el, de a torzulás kivédésére teszi a hangsúlyt Felsőbbség Törvények elöljárója és őre Törvények A felsőbbség ezek szerint gyakorolja a hatalmat Nép A törvények irányítják Monarchia - zsarnokság Arisztokrácia – kevesek párturalma Demokrácia – a nép gazembereket választ hatalmi tisztségbe Dr. Köbel Szilvia -

17 Református egyházjog III.
Optimális államforma: ahol a hatalmat megosztják, és ahol az ellentétes érdekek ellenőrzik és egyensúlyozzák ki a hatalmi viszonyokat Az állam tehát jellegénél fogva nem isteni, hanem emberi képződmény Nem az emberi jóságba vetett naiv hipotézisre épül, hanem az emberi természet totális korrupciójára counter interest – a kálvinista alapú polgári demokráciák intézményeiben él Dr. Köbel Szilvia -

18 Református egyházjog III.
Egyház és állam kapcsolatának értelmezése: Kelet: caesaropapizmus – a császár egyben az egyház feje is Nyugat: császárság és pápaság sajátos szimbiózisa (egymástól igyekeznek megkülönböztetni a két entitást) Luther: szétválasztotta egymástól a trónt és az oltárt A Német Hitvalló egyház akkor eszmélt rá a hitlerizmus veszélyére, amikor Hitler birodalmi püspököt rendelt az egyház élére, tehát a trón beavatkozott az oltár szférájába Bűn és igazság – polgári értelmezés Bűn és igazság – bibliai értelmezés Dr. Köbel Szilvia -

19 Református egyházjog III.
Történelmi ellentmondás: a lutheránus fejedelmek általában az egyház legfőbb elöljárói is voltak (nem volt teljes a szétválasztás) Kálvin: Lutherhez hasonlóan megkülönbözteti a kétféle hatalmat és kormányzást a világi hatalom az erőszak olyan eszközeit is igénybe veheti, amelyeket az egyház nem Az egyháznak a hatalom és a politika élő lelkiismeretének kell lennie (közvetett egyházi befolyás) Állam és egyház elválasztása az egyháznak nincsen közvetlen mandátuma a hatalom gyakorlására Teokrácia elvetése – az állam nincs alárendelve az egyháznak (Kálvin genfi kormányzásának téves értelmezése Dr. Köbel Szilvia -

20 Református egyházjog III.
Közvetett egyházi befolyás: Történelmi kálvinizmus Hollandiában – református pártok (nem az egyháznak, hanem a kálvinizmusnak kell hatnia) Skót népszavazás során tanúsított magatartása a skót presbiteriánus egyháznak – „Elképzelni Skócia jövőjét” címmel társadalmi konzultációt kezdeményezett (nem foglalt állást a függetlenség igen/nem kérdésben, hanem társadalmi kérdésekre, értékekre helyezte a hangsúlyt) (2014) /19243/our_vision.pdf Dr. Köbel Szilvia -

21 Református egyházjog III.
Kálvin megkülönböztette a külső és belső egyházi törvényt Az egyház külső rendjének törvényi leírása A genfi egyház számára megfogalmazott Ordinance Külső törvény Polgárok belső erkölcsi törvénye, önkéntes engedelmessége („önkéntes jogkövetés”, nem félelemből) Ma: polgári öntudat, civil religion (USA) Belső törvény Dr. Köbel Szilvia -

22 Református egyházjog III.
A reformátorok nem dolgoztak ki egységes államtant, hanem „felsőbbségről”, „kormányzásról” beszéltek Többféle államforma lehet törvényes (királyság, genfi magisztrátus) – az Institutio első kiadását Ferenc francia királynak ajánlotta Kálvin MÉGIS: az alulról építkező kálvini egyházalkotmány hatott a polgári nyugati demokráciára (Max Weber: Protestáns etika) NEM azonos a presbiteri elv a modern képviseleti demokráciával (a hasonló vonások ellenére sem) Krisztus-uralom (Krisztokrácia) Népuralom (demokrácia) Dr. Köbel Szilvia -

23 Református egyházjog III.
Forrás: Tankönyv Kálvin: Institutio Szűcs Ferenc: Kálvin felfogása a hatalomról és az államról (Jogtörténeti Szemle, 2007/4.) oc/JSZ pdf Dr. Köbel Szilvia -

24 Református egyházjog III.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Dr. Köbel Szilvia -