Dr. Köbel Szilvia KRE/ÁJK november-december.

Az előadások a következő témára: "Dr. Köbel Szilvia KRE/ÁJK november-december."— Előadás másolata:

1 Dr. Köbel Szilvia KRE/ÁJK 2017. november-december.
A lelkiismereti és vallásszabadság, állam és egyház kapcsolata 1990 után Magyarországon, Hatályos szabályozás Dr. Köbel Szilvia KRE/ÁJK november-december. Dr. Köbel Szilvia -

2 Az 1990 utáni szabályozás alapjai: Nemzetközi egyezmények
Alkotmány/Alaptörvény A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló évi IV. törvény (kétharmados); évi CCVI. törvény (sarkalatos) 1997-től egyházfinanszírozási törvény és az ún. Vatikáni megállapodás AB határozatok Dr. Köbel Szilvia -

3 EU: diszkrimináció tilalma – nagyon erős!
Nemzetközi egyezmények, EU elvárások: alapvetően nemzeti szinten marad az egyházügyek szabályozása EU szerződés: „egyházak és vallási szervezetek”, „világnézeti szervezetek” – az alapjog fogalmi összetevőiből fakad EU: diszkrimináció tilalma – nagyon erős! 1976. évi 8. számú tvr. a polgári és politikai jogok nk-i egyezségokmányáról (1966 – ENSZ) 1993. évi XXXI. törvény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló ben született római egyezmény (Európa Tanács – figyelemmel az 1948-as ENSZ emberi jogok egyetemes nyilatkozatára) Dr. Köbel Szilvia -

4 2007. évi CLXVIII. törvény az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló lisszaboni szerződés kihirdetéséről 16C. CIKK (1) Az Unió tiszteletben tartja és nem sérti az egyházak és vallási szervezetek vagy közösségek nemzeti jog szerinti jogállását a tagállamokban. (2) Az Unió ugyanígy tiszteletben tartja a világnézeti szervezetek nemzeti jog szerinti jogállását. (3) Elismerve identitásukat és különleges hozzájárulásukat, az Unió nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet tart fenn ezekkel az egyházakkal és szervezetekkel.” Dr. Köbel Szilvia -

5 10. CIKK A gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadság
2. számú melléklet a évi CLXVIII. törvényhez AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA 10. CIKK A gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadság (1) Mindenkinek joga van a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadsághoz. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy a meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben, istentisztelet, oktatás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatását. (2) A katonai szolgálat lelkiismereti okból történő megtagadásához való jogot, az e jog gyakorlását szabályozó nemzeti törvények szerint, el kell ismerni. Dr. Köbel Szilvia -

6 21. CIKK A megkülönböztetés tilalma
(1) Tilos minden megkülönböztetés, így különösen a nem, faj, szín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés. (2) A Szerződések alkalmazási körében és az azokban foglalt különös rendelkezések sérelme nélkül, tilos az állampolgárság alapján történő minden megkülönböztetés. 22. CIKK A kulturális, vallási és nyelvi sokféleség Az Unió tiszteletben tartja a kulturális, vallási és nyelvi sokféleséget. Dr. Köbel Szilvia -

7 1990. évi IV. törvény a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról (2/3-os)
Jogállamiság megteremtésében kiemelkedő szerep, barátságos elválasztás modellje Egyházi státus biztosítása – független bírósági nyilvántartásba vétel – nem politikai döntés Alaki követelmények – 100 fő, ügyintéző- képviseleti szerv megválasztása, alapszabály elfogadása, nyilatkozat a tevékenységről 15. § (1) A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik. [Alkotmány 60. § (3) bekezdés] (2) Az egyház belső törvényeinek, szabályainak érvényre juttatására állami kényszer nem alkalmazható. (3) Az egyházakat azonos jogok illetik és azonos kötelezettségek terhelik. 16. § (1) Az állam az egyházak irányítására, felügyeletére szervet nem hozhat létre. (2) Az egyházi jogi személy törvénysértése esetén az ügyész pert indít az egyházi jogi személy ellen. Dr. Köbel Szilvia -

8 AB határozatok – 4/1993. AB határozat jelentősége – az állam világnézeti semlegessége, állam és egyház intézményesen nem fonódhat össze, felekezetek egyenjogúak, de a jogalkotó a társadalomban betöltött szerep alapján differenciálhat 22/1997. AB határozat szerepe – egyházi közfeladat ellátás esetén azonos finanszírozás az állami intézményekkel – értelmezési és számítási problémák Dr. Köbel Szilvia -

9 1990-1994 Antall-Boross kormány 1994-1998 Horn kormány
Az évi IV. törvény módosítására irányuló törekvések között Antall-Boross kormány Horn kormány Orbán kormány Gyurcsány-Medgyessy kormány Gyurcsány-Bajnai kormány Dr. Köbel Szilvia -

10 1990-1994 (Antall – Boross kormány)
T/6409. számú törvényjavaslat Kormány nyújtotta be Közösségi vallásgyakorlás jogának érvényesülése katonai létesítményen belül 1993-ban elfogadta az Országgyűlés (Antall – Boross kormány) T/6409. számú törvényjavaslat Kormány nyújtotta be Közösségi vallásgyakorlás jogának érvényesülése katonai létesítményen belül

11 1990-1994 (Antall – Boross kormány)
T/9473. számú törvényjavaslat Képviselői önálló indítvány Dr. Lukács Tamás (KDNP), Dr. Salamon László (MDF), Kováts László (FKgP) és Dr. Czoma László (független) - a vallási tevékenység az „általánosan elfogadott erkölcsöket” nem sértheti

12 1990-1994 (Antall – Boross kormány)
- egyházak nyilvántartásba vétele: Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékessége - feltételek: fő vagy 100 év honosság, hitelvek benyújtása - visszamenő hatály Plenáris ülésen nem tűzték napirendre.

13 1994-1998 (Horn-kormány) T/4923. számú törvényjavaslat
Kormány nyújtotta be az egyházak hitéleti tevékenységének finanszírozását külön törvény rendezze a jövőben 1997. decemberében elfogadta az Országgyűlés a módosítást, az egyház-finanszírozási törvénnyel, valamint az ún. Vatikáni Megállapodás megerősítéséről szóló országgyűlési határozattal együtt

14 1994-1998 (Horn-kormány) T/5441. számú törvényjavaslat (1998. február)
- képviselői önálló indítvány: Dr. Semjén Zsolt (MDF), Dr. Medgyasszay László (MDF), Lezsák Sándor (MDF) - a vallási tevékenység nem sértheti: közbiztonság, közrend, közegészség, erkölcs, mások jogai és szabadságai - nyilvántartásba vétel feltétele: fő vagy 100 év honosság - nem visszamenő hatályú az emberi jogi bizottság, mint illetékes bizottság nem támogatta az indítvány tárgysorozatba vételét, így még a bizottságok sem tárgyalták érdemben

15 (Orbán-kormány) T/2950. számú törvényjavaslat (2000. július 25.) Képviselői önálló indítvány (Dán János FKgP) - „Egyház minden olyan vallási tevékenység végzése céljából alapítható, amely az emberi erkölcs nevelésére irányul és minden szélsőségtől mentesen a család, a társadalom és az állam számára hasznos, kiszámítható viselkedésű, erkölcsös embereket nevel.” fő alapító - nem tűzték napirendre

16 (Orbán-kormány) T/3598. számú törvényjavaslat (2000. december 18.) Képviselői önálló indítvány: Donáth László (MSZP) és Kósáné Kovács Magda (MSZP) - Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékessége - nyilvántartásba vételi kérelemhez csatolni kell az egyház hitvallásának vagy legfőbb vallási tanainak összefoglalását, továbbá azt is, hogy az egyház milyen társadalmi, köz-, illetve egyéb feladatok elvégzésére vállalkozik A törvényjavaslatot az emberi jogi bizottság nem vette tárgysorozatba, később az előterjesztők vissza is vonták indítványukat

17 (Orbán-kormány) T/3621. számú törvényjavaslat (2000. december 21.) Kormány terjesztette elő - hatpárti egyeztetések – konszenzusra törekvés - a vallás fogalmának definiálása: „vallásnak olyan világnézet minősül, mely természetfelettire irányuló, rendszerbe foglalt hitelvekkel rendelkezik, tanai a valóság egészére irányulnak, valamint az erkölcsöt és az emberi méltóságot nem sértő sajátos magatartás-követelményekkel az emberi személyiség egészét áthatja”

18 (Orbán-kormány) - ügyészség jogkörének bővítése (nem általános törvényességi felügyelet!) - Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékessége - felekezetek egyenjogúságának „fellazítása” Egyidejűleg: a költségvetési törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslat alapján szűkítik az adókedvezményre jogosult egyházak körét (adótörvények nem igényelnek kétharmados többséget) - zárószavazás (név szerinti): nem fogadta el az Országgyűlés

19 (Orbán-kormány) T/5441. számú törvényjavaslat (2001. november 14.) Képviselői önálló indítvány: Szászfalvi László és Balogh László (MDF) A kormány korábbi javaslatát nyújtják be Tárgysorozatba veszik, de nem tárgyalják

20 2002-2006 (Medgyessy – Gyurcsány-kormány)
T/ számú törvényjavaslat (2005. november 29.) Képviselői önálló indítvány: Szili Katalin (MSZP) és Tóbiás József (MSZP) „Elismerve identitásukat és különleges hozzájárulásukat, az állam nyílt, átlátható és a kölcsönösség elvére épülő párbeszédet tart fenn az egyházakkal.” - az emberi jogi bizottság nem tartotta általános vitára alkalmasnak

21 2006-2010 (Gyurcsány – Bajnai-kormány)
Írásbeli kérdés K/731. számon Szászfalvi László országgyűlési képviselő (KDNP) július 17-én kérdést intézett Hiller István oktatási és kulturális miniszterhez „Az egyházi törvény módosítása” címmel. 1. „Mi a véleménye a destruktív szekták rendkívül káros társadalmi tevékenységéről? 2. Van-e szándéka az egyházi törvényt módosítani ennek megakadályozása érdekében?

22 2006-2010 (Gyurcsány – Bajnai-kormány)
A miniszter válaszában kifogásolta, hogy a kérdést feltevő képviselő nem nevezte meg konkrétan, milyen magyarországi egyházat, egyházakat, milyen tevékenység alapján minősít destruktívnak, és erre a kérdésre nem tud általánosságban válaszolni. Utalt arra, hogy mivel az évi IV. törvény módosításához kétharmados többség szükséges, a módosításra „akkor van mód, ha a koalíciós felek javaslatát az ellenzéki képviselők többsége is támogatja”.

23 2010 után Alkotmányozás – Alaptörvény „Isten, áldd meg a magyart!”
preambulum – nemzeti hitvallás keresztény Európára, a kereszténység nemzetmegtartó szerepére, a vallási hagyományokra történő utalás Dr. Köbel Szilvia -

24 Alaptörvény VII. cikk – eredeti, már nem hatályos a (2) és a (3) bekezdése
(1) Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa. (2) Az állam és az egyházak különváltan működnek. Az egyházak önállóak. Az állam a közösségi célok érdekében együttműködik az egyházakkal. (3) Az egyházakra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. Dr. Köbel Szilvia -

25 VII. cikk - hatályos (1) Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa. (2) Az azonos hitelveket követők vallásuk gyakorlása céljából sarkalatos törvényben meghatározott szervezeti formában működő vallási közösséget hozhatnak létre. Dr. Köbel Szilvia -

26 (3) Az állam és a vallási közösségek különváltan működnek
(3) Az állam és a vallási közösségek különváltan működnek. A vallási közösségek önállóak. (4) Az állam és a vallási közösségek a közösségi célok elérése érdekében együttműködhetnek. Az együttműködésről a vallási közösség kérelme alapján az Országgyűlés dönt. Az együttműködésben részt vevő vallási közösségek bevett egyházként működnek. A bevett egyházaknak a közösségi célok elérését szolgáló feladatokban való részvételükre tekintettel az állam sajátos jogosultságokat biztosít. (5) A vallási közösségekre vonatkozó közös szabályokat, valamint az együttműködés feltételeit, a bevett egyházakat és a rájuk vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. Dr. Köbel Szilvia -

27 - Antidiszkriminációs klauzula, véleményszabadság korlátja, menedékjog
Alaptörvény rendelkezései – eredeti, negyedik és ötödik módosítás VII. cikk DE: további helyeken is található az Alaptörvényben a lelkiismereti és vallásszabadságra utalás – a magas alkotmányos védelmi szintet jelenti! - Antidiszkriminációs klauzula, véleményszabadság korlátja, menedékjog - Hadkötelezettség – lelkiismereti és vallásszabadság - Közpénzek (AB hatásköre szűkítése) Dr. Köbel Szilvia

28 XV. cikk (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. IX. cikk (5) A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére. Az ilyen közösséghez tartozó személyek – törvényben meghatározottak szerint – jogosultak a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket bíróság előtt érvényesíteni. Dr. Köbel Szilvia -

29 XIV. cikk (3) Magyarország – ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet – kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelmük megalapozott. Dr. Köbel Szilvia

30 XXXI. cikk (3) Rendkívüli állapot idején vagy ha arról megelőző védelmi helyzetben az Országgyűlés határoz, a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú, magyar állampolgárságú férfiak katonai szolgálatot teljesítenek. Ha a hadkötelezett lelkiismereti meggyőződésével a fegyveres szolgálat teljesítése összeegyeztethetetlen, fegyver nélküli szolgálatot teljesít. A katonai szolgálat teljesítésének formáit és részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg. Dr. Köbel Szilvia

31 37. cikk (4) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Alkotmánybíróság a 24. cikk (2) bekezdés b)–e) pontjában foglalt hatáskörében a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények Alaptörvénnyel való összhangját kizárólag az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való joggal vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben vizsgálhatja felül, és ezek sérelme miatt semmisítheti meg. Az Alkotmánybíróság az e tárgykörbe tartozó törvényeket is korlátozás nélkül jogosult megsemmisíteni, ha a törvény megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesültek. (A közpénzekről szóló fejezet) Dr. Köbel Szilvia

32 biznisz-egyházak kiszűrése – hogyan?
Vita volt: évi IV. törvény módosítása vagy új törvény? – az új modell kialakítása háromszintű csoportosítás terve (egyenjogúság – felekezetek, egyének jogai, diszkrimináció tilalma?) biznisz-egyházak kiszűrése – hogyan? újra regisztráció (hitelvek vizsgálata, szerzett jogok problémája!) ügyészi jogkör erősítése Dr. Köbel Szilvia -

33 tiszteletben tartva az egyházakkal megkötött megállapodásokat,
2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról (Ehtv.)– preambulum: az Alaptörvénnyel összhangban, az állam és egyház különvált működésének alkotmányos követelményét figyelemben tartva, de az együttmunkálkodás kölcsönös előnyökön alapuló elveit megfelelően érvényesítve, – folytatva a vallásszabadságot biztosító törvényekben testet öltő hagyományt, – tekintettel az állam világnézeti semlegességére és a felekezetek közötti békés együttélésre való törekvésre, tiszteletben tartva az egyházakkal megkötött megállapodásokat, Dr. Köbel Szilvia -

34 Vallási tevékenység definíciója
– felismerve, hogy a közjó előmozdításának kulcsa az emberi személy méltóságának a tisztelete, amely lehetővé teszi nemcsak az emberek és a családok számára, hanem az egyházak részére is, hogy szabadon teljesítsék küldetésüket, Vallási tevékenység definíciója Két jogi státus: bevett egyház és vallási tevékenységet végző szervezet (egyesület) Elismerési eljárás szabályai Működésre vonatkozó szabályok Ehtv. sarkalatos törvény A barátságos elválasztási modell garanciája, az alapjog érvényesítésének egyéni és kollektív oldalát is biztosítja Szentszékkel kötött megállapodás, valamint más egyházzal kötött megállapodások (1999. évi LXX. törvény) Dr. Köbel Szilvia -

35 Egyház-finanszírozási törvény (az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló évi CXXIV. törvény) Egyéb jogszabályok (volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről, szja 1%-ának felajánlásáról, tábori lelkészi szolgálatról, stb.) Büntetőjog (szabálysértés is van!): a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése Btk. (2012. évi C. törvény) § [215. § Aki mást a) a lelkiismereti szabadságában erőszakkal vagy fenyegetéssel korlátoz, b) a vallásának szabad gyakorlásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.] Dr. Köbel Szilvia -

36 216. § Közösség tagja elleni erőszak
216. § (1) Aki más valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása, így különösen fogyatékossága, nemi identitása, szexuális irányultsága miatt olyan, kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy az adott csoport tagjában riadalmat keltsen, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki mást valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása, így különösen fogyatékossága, nemi identitása, szexuális irányultsága miatt bántalmaz, illetve erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a közösség tagja elleni erőszakot a) fegyveresen, b) felfegyverkezve, c) jelentős érdeksérelmet okozva, d) a sértett sanyargatásával, e) csoportosan vagy f) bűnszövetségben követik el. (4) Aki a közösség tagja elleni erőszakra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Dr. Köbel Szilvia -

37 Közösség elleni uszítás 332. § Aki nagy nyilvánosság előtt
a) a magyar nemzet ellen, b) valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport ellen, vagy c) a lakosság egyes csoportjai ellen – különösen fogyatékosságra, nemi identitásra, szexuális irányultságra tekintettel – gyűlöletre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Dr. Köbel Szilvia -

38 2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról (a továbbiakban Ehtv.) - sarkalatos törvény 295/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet az egyházi elismerésről és az egyházi jogi személyek jogállásának és működésének sajátos szabályairól 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) MÁSODIK RÉSZ - EGYESÜLET 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról (civiltörvény) Dr. Köbel Szilvia -

39 Alkotmánybíróság döntései:
164/2011. (XII. 20.) AB határozat – közjogi érvénytelenség miatt megsemmisítette az első egyházi törvényt (2011. évi C. törvényt) 6/2013. (III. 1.) AB határozat – alaptörvény- ellenes szakaszok 23/2015. (VII. 7.) AB határozat – szintén 27/2014. (VII. 23.) AB határozat – szintén 3144/2015. (VII. 24.) AB határozat - szintén 15/2015. (V. 29.) AB határozat – szintén - 7/2017.(VII. 18.) AB határozat a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló évi CXXVI. törvénnyel (Szf. tv.) kapcsolatos mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapításáról és alkotmányjogi panasz elutasításáról Dr. Köbel Szilvia -

40 7/2017.(VII. 18.) AB határozat Az indítványozó panaszában azt állította, hogy a NAV és a bíróságok indokolatlanul tettek különbséget a hitközség és a bevett egyházak között, ezáltal sértették az Alaptörvény XV. cikk (1) és (2) bekezdésében deklarált jogát AB: mind a NAV, mind pedig a bíróságok a hatályos jogszabályok figyelembevételével jártak el DE: Nem indokolható az olyan megkülönböztetés, ami által a bevett egyházak tagjai – amennyiben fizetnek személyi jövedelemadót – jövedelemadójuk 1%-át egyházuk számára felajánlhatják, a vallási tevékenységet végző szervezetek tagjai azonban nem élhetnek e lehetőséggel. Ebben a tekintetben ugyanis a bevett egyházak és a vallási tevékenységet végző szervezetek homogén csoportot alkotnak. A csoportképzés alapja azonban ebben az esetben nem a vallási tevékenységet végző szervezetek és a bevett egyházak közötti, vallási rendeltetésük alapján fennálló hasonlóság, hanem a hívők (az Szf. tv. vonatkozásában adózók) összessége, és azok egyéni jogainak egyezősége. Az Alaptörvény VII. cikke alapján ugyanis a vallásszabadsághoz való jog magjaként megjelenő meggyőződés szabad megválasztásának joga minden embert megillet. Így a hívők a vallásszabadságból fakadó jogaik tekintetében (legyenek bármelyik vallás követői is) homogén csoportot alkotnak. Dr. Köbel Szilvia -

41 Mindezek alapján az Alkotmánybíróság – hivatalból eljárva – megállapította, hogy az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdését sértő mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenes helyzet áll fenn annak következtében, hogy a törvényalkotó nem biztosította az Szf. tv.-ben az adózók számára, hogy rendelkező nyilatkozatuk kedvezményezettjeként valamennyi vallási közösség közül választhassanak. Az Alkotmánybíróság ezért felhívja az Országgyűlést, hogy jogalkotási feladatának december 31-ig tegyen eleget. Dr. Köbel Szilvia -

42 Strasbourgi döntés – 2014. április 8.:
23/2015. (VII. 7.) AB határozat: „[36] 3.1. Az EJEB ítélet értelmében nem egyeztethetők össze az Egyezmény 9. és 14. cikkével, az ezekből következő semlegesség és pártatlanság követelményével azok a feltételek, amelyeket az egyházként történő elismeréssel – s ennek révén a bevett egyházakat megillető többletjogosultságok közül kifejezetten is a személyi jövedelemadónak a speciálisan az egyházak számára felajánlható egy százalékával és a hozzá kapcsolódó állami támogatással – szemben az Ehtv. 14. § c) pont ca) és cb) alpontja támaszt. Ezért az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ehtv. 14. § c) pont ca) és cb) alpontja – az EJEB ítéletében foglaltak szerint – nemzetközi szerződésbe ütközik. Strasbourgi döntés – április 8.: Státusukat elveszített közösségek pereltek - a magyar állam megsértette az európai emberi jogi egyezmény 9. és 11. cikkét (vallásszabadsághoz és egyesüléshez való jog) [Lásd EJEB, Magyar Keresztény Mennonita Egyház és társai kontra Magyarország, április 8., Nos /11 et al.] [37] Tekintettel arra, hogy az Ehtv. 14/A. § (1)–(3) bekezdése, továbbá a Korm.R. 1. § c) és d) pontja, 3. § (1) bekezdés ac) alpontja és b) pont ba)–bc) alpontja az Ehtv. 14. § c) pont ca) és cb) alpontjában foglalt és a fentiek szerint nemzetközi szerződésbe ütköző feltételeket ismétlik meg, illetve azok alkalmazására vonatkozó részletszabályokat tartalmaznak, ezért az Alkotmánybíróság megállapította, hogy emiatt e rendelkezések is – az EJEB ítéletéből következően – nemzetközi szerződésbe ütköznek.” Dr. Köbel Szilvia -

43 I. FEJEZET A lelkiismereti és vallásszabadság joga
Ehtv. szerkezete I. FEJEZET A lelkiismereti és vallásszabadság joga II. FEJEZET A vallási közösségek jogállása – duális rendszer: közös szabályok és külön szabályok a vallási tevékenységet végző szervezetekre (egyesület) és bevett egyházakra II/A. FEJEZET A vallási közösség szolgálatában álló személy – duális szabályozás (lelkész csak a bevett egyházi személy) III. FEJEZET Az egyházként történő elismerés feltételek és eljárás - Országgyűlés III/A. FEJEZET Az egyházi jogi személyek nyilvántartása – miniszter IV. FEJEZET A vallási közösségek – működési szabályok – duális szabályozás V. FEJEZET Az egyházi jogi személyek átalakulása és megszűnése VI. FEJEZET Záró rendelkezések Melléklet – a bevett egyházak jegyzéke – 27 egyház, DE: Iszlám Tanács és Buddhista vallási közösségek ernyőszervezete (több irányzatot tömörít) Dr. Köbel Szilvia -

44 Vallási tevékenység definíciója
Két jogi státus: bevett egyház (közjogi státus) és vallási tevékenységet végző szervezet (egyesület – magánjogi státus) Elismerési eljárás szabályai – politikai döntést hoz az Országgyűlés Működésre vonatkozó szabályok Eredményez-e hátrányos megkülönböztetést? –a diszkrimináció nemzetközi és EU-s tilalma! Dr. Köbel Szilvia -

45 A vallási tevékenység olyan - világnézethez kapcsolódó tevékenység,
Vallási tevékenység – bevett egyház vagy egyesület (vallási tevékenységet végző szervezet) A vallási tevékenység olyan - világnézethez kapcsolódó tevékenység, - amely természetfelettire irányul, - rendszerbe foglalt hitelvekkel rendelkezik, - tanai a valóság egészére irányulnak, valamint - sajátos magatartáskövetelményekkel az emberi személyiség egészét átfogja. Dr. Köbel Szilvia -

46 Vallási tevékenység (Ehtv. 6. § (3) bekezdés
Világnézethez kapcsolódó tevékenység Természet-felettire irányul Rendszerbe foglalt hitelvekkel rendelkezik Tanai a valóság egészére irányulnak Sajátos magatartás-követelményekkel Az emberi személyiség egészét átfogja

47 b) a pszichikai vagy parapszichikai, c) a gyógyászati,
Ehtv. 6. § (4) Önmagában nem tekinthető vallási tevékenységnek a) a politikai és érdekérvényesítő, b) a pszichikai vagy parapszichikai, c) a gyógyászati, d) a gazdasági-vállalkozási, e) a nevelési, f) az oktatási, g) a felsőoktatási, h) az egészségügyi, i) a karitatív, j) a család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, k) a kulturális, l) a sport, m) az állat-, környezet- és természetvédelmi, n) a hitéleti tevékenységhez szükségesen túlmenő adatkezelési, valamint o) a szociális tevékenység. (5) A vallási közösség kizárólag olyan vallási tevékenységet gyakorolhat, amely - az Alaptörvénnyel nem ellentétes, - jogszabályba nem ütközik és - nem sérti más közösségek jogait és szabadságát. Dr. Köbel Szilvia -

48 irányítására, felügyeletére
8. § (1) Az állam a vallási közösségek szervet nem működtethet és nem hozhat létre. (ÁEH rossz emléke) (2) A vallási közösség hitelvei, belső törvénye, alapszabálya, szervezeti és működési szabályzata vagy azoknak megfelelő más szabályzata (a továbbiakban együtt: belső szabály) alapján hozott határozat érvényre juttatására állami kényszer nem alkalmazható, azt állami hatóság nem vizsgálhatja. A vallási közösség belső szabályon alapuló döntését állami szerv nem módosíthatja vagy bírálhatja felül, a jogszabályban nem szabályozott belső jogviszonyokból eredő jogviták elbírálására állami szervnek nincs hatásköre. irányítására, felügyeletére

49 Főv. Törvényszék veszi nyilvántartásba Országgyűlés elismeri
Egyesület Bevett egyház Főv. Törvényszék veszi nyilvántartásba Országgyűlés elismeri 10 fő legalább ca) százéves nemzetközi működéssel rendelkezik vagy cb) húsz éve szervezett formában, vallási közösségként működik Magyarországon és Magyarország lakosságának 0,1 százalékát elérő taglétszámmal rendelkezik, d) elfogadott belső szabálya van, e) ügyintéző és képviseleti szerveit megválasztotta vagy kijelölte, f) képviselői nyilatkoznak arról, hogy az általuk gyakorolni kívánt tevékenység nem ellentétes a 6. § (4) és (5) bekezdésével, g) tanai és tevékenységei nem sértik az ember testi-lelki egészséghez való jogát, az élet védelmét, az emberi méltóságot, h) a vallási tevékenységet végző szervezettel szemben – működése során – nemzetbiztonsági kockázat nem merült fel és i) a közösségi célok érdekében történő együttműködés iránti szándékát és annak hosszú távú fenntartására való képességét különösen alapszabálya, tagjainak száma, a kezdeményezést megelőzően a 9. § (1) bekezdése szerinti területeken végzett tevékenysége és az ilyen tevékenységnek a lakosság nagyobb csoportja számára való hozzáférhetősége bizonyítja. Ügyész törvényességi ellenőrzése

50 A két jogi forma két különböző alapjogból vezethető le
A két jogi forma két különböző alapjogból vezethető le. Az egyik az egyesüléshez való jog, amely alkotmányos helyzeténél fogva más, mint a lelkiismereti és vallásszabadság joga Az egyesülési jog alapvetően szervezetalakítási jogot jelent, amely szervezet egyes, rendszerint nem az egész személyiséget átfogó tevékenység(ek)re jön létre, továbbá a szabályozási struktúra és a finanszírozás is ehhez igazodik. Alaptörvény VIII. cikk (2) bekezdés: „Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni.” Dr. Köbel Szilvia -

51 Ezzel szemben a lelkiismereti és vallásszabadság alapjoga az egész személyiséget, az egyén egész életfelfogását és életvitelét átfogó mivoltánál fogva más megítélés alá kell, hogy essék. Szükséges, hogy az ehhez kapcsolódó szervezeti keretek is ehhez igazodjanak, mert a lényégét veszítené el az alapjog, ha egy adott szervezeti forma lenne a gátja a vallási meggyőződésből fakadó személyiség kibontakoztatásának és az életvitel kialakításának. Az Alkotmánybíróság 2013-ban is megerősítette a korábbi határozatokban is fellelhető megállapításokat, miszerint a „vallást az önkifejezés más formái fölé emelte a történeti hagyomány”, a vallásszabadság pedig a „szabadságjogok történeti atyja”, és a személyiség integritásából kifolyólag „az állam nem kényszeríthet senkit olyan helyzetbe, amely meghasonlásba vinné önmagával, azaz amely összeegyeztethetetlen a személyiségét meghatározó valamely lényeges meggyőződésével” Az AB azt is megerősítette, hogy az emberi személyiség „a jog számára érinthetetlen”, és a jog csak a „külső feltételek biztosításával segítheti az autonómiát” Dr. Köbel Szilvia -

52 Nézzünk meg néhány konkrét példát a teljesség igénye nélkül, hogy milyen többletjogosultságokról van szó: az szja 1%-os felajánlás, amely az egyházak és a tagjai számára 1+1%-ot jelent, a közfeladatok ellátását finanszírozó kiegészítő normatíva csak a bevett egyházaknak jár, egyházi személy szolgálati viszonyára három jogi lehetőség van, míg az egyesület esetében kizárólag munkaviszony áll rendelkezésre, helyi adók alóli mentesség, tábori lelkészi, börtönlelkészi, kórházi lelkészi szolgálat végzése évi CXXVI. törvény a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról 4/A. §. Dr. Köbel Szilvia -

53 A bevett egyházakon belüli differenciálásra is van példa: a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács tagjai által alkotott oldalakban a „legjelentősebb gazdasági súlyt képviselő négy bevett egyház képviselői” vesznek részt További előnyök például a termőföld megszerzése és hasznosítása tekintetében, jogszabályok előkészítésében stratégiai partneri megállapodás megkötése (civil szervezetekkel csupán a partnerség lehetőségét mondja ki a törvény), nem vezet adatvédelmi nyilvántartást a hatóság arról az adatkezelésről, amely a bevett egyház belső szabálya szerint történik. Dr. Köbel Szilvia -

54 alapján kell megállapítani.
Ehtv.14/A. § (1) A 14. § c) pont ca) alpontja szerinti nemzetközi működést a) legalább két országban egyházi státusszal rendelkező és azonos hitelveket valló egyházak által kiállított igazolás, b) legalább két országban működő és azonos hitelveket valló egyházak, tagegyházak szövetsége által a szövetségi tagságról kiállított igazolás, vagy c) legalább két országban működő részegyházakat összefogó világegyház által kiállított igazolás alapján kell megállapítani. Dr. Köbel Szilvia -

55 (2) A 14. § c) pont cb) alpontja szerinti működésbe beszámít az e törvény hatálybalépése előtt a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló évi IV. törvény alapján nyilvántartásba vett egyházként, valamint a január 1-je és a vallási közösségek jogállásával és működésével kapcsolatos törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló évi CXXXIII. törvény hatálybalépése, illetve a 33. § (3) bekezdésében meghatározott időpont között alapcélként vallási tevékenységet végző szervezetként való működés is. Dr. Köbel Szilvia -

56 (3) A 14. § c) pont cb) alpontja szerinti taglétszámot a Magyarország lakosságszámára vonatkozóan – a kezdeményezés benyújtását megelőzően – a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett legutolsó adat alapulvételével kell meghatározni. Az elismerés iránti kérelmet a miniszternél kell benyújtani, és az elismerési ogy határozatot követően a miniszter fogja nyilvántartásba venni a bevett egyházat Dr. Köbel Szilvia -

57 A miniszter eljárásában jogász, vallástörténész, vallástudós vagy szociológus szakképzettségű és tudományos fokozattal rendelkező szakértő igénybevétele kötelező. Nem kérhető fel szakértőként egyházi személy A miniszter 60 napon belül dönt a feltételek (a-f pontok) fennállásáról, és ezt követően továbbítja a kérelmet az Országgyűléshez Az országgyűlési határozat tartalmazza, hogy a 14. § g)–i) pontjában meghatározott melyik feltétel hiányát és milyen okból állapította meg az Országgyűlés Dr. Köbel Szilvia -

58 Új koncepció – a törvény módosítása várható az ősz folyamán (?)
Jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség a) a vallási egyesület, b) a nyilvántartásba vett egyház és c) a bejegyzett egyház. Bírósági nyilvántartás Dr. Köbel Szilvia -

59 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Dr. Köbel Szilvia - szilvia.kobel@gmail.com