Sarlós Gábor doktori disszertáció összefoglaló

Az előadások a következő témára: "Sarlós Gábor doktori disszertáció összefoglaló"— Előadás másolata:

1 Sarlós Gábor doktori disszertáció összefoglaló
kockázatok és előnyök megjelenése az atomenergia magyarországi kommunikációs narratíváiban Sarlós Gábor doktori disszertáció összefoglaló ELTE Szociológia Doktori Iskola, Interdiszciplináris Doktori Program Budapest Risk and Benefit MANIFESTATION In the Communication Narratives of Nuclear Energy in Hungary

2 alapvetések megközelítés ⦿
egy atomerőmű nem technikai struktúra, hanem egy ország társadalmi és környezeti struktúrájának eleme elemzése csakis a társadalom és a környezetre gyakorolt komplex összefüggések fényében történhet a disszertáció az atomenergia használatának társadalmi vonatkozásaival foglalkozik ezen belül az atomenergiának a társadalmi nyilvánosságban betöltött helyét, az erről szóló diskurzust vizsgálja

3 alapvetések behatárolás ⦿
tartalmi - az atomenergiához kapcsolódó társadalmi nyilvánosság áll a középpontban időbeli - az eredeti időszak, január december, kiterjesztésre került a április március időszakra földrajzi - a magyarországi diskurzusra koncentrál, és azt európai kontextusba helyezi módszertani - interdiszciplináris megközelítés, fókuszában a tartalomelemzés, kritikai diskurzus elemzés, résztvevő megfigyelés, statisztikai analízis és nyilvánosságstruktúra elemzés módszereivel

4 elméleti alapok a társadalmi nyilvánosság elmélete ⦿
1. a társadalmi nyilvánosság struktúrája elmélete [habermas, 1962] korlátozottan érvényesül a modern ipari társadalom viszonyai között fokozódó korlátozott érvényesség (Fraser, 1990 és Eley, 1992) a normatív feltételrendszer hiánya (Dahlberg, 2005) a társadalom szempontjából reprezentatív média meggyengülése, sőt megszűnése manipuláció dominanciája, szerkesztői és kiadói szűrőmechanizmusok érvényesülése (Chomsky és Herman, 1988)

5 Elméleti alapok a nyelv szerepe a diskurzus formálásában ⦿
2. a nyelv döntő szerepet játszik az atomenergia diskurzus formálásában a diskurzus lehetőségének minimalizálása a politikai idegenként történő keretezésnek (Szabó, 2006) az atomenergia diskurzus szereplőire való kiterjesztésével a hatalmi viszonyok és az erő azonosítása a nyelvi struktúrák, a nyelvhasználat és a társadalmi determináltság elemzésével, a kritikai diskurzus elemzés módszerével (van Dijk, 1991, Fairclough, 1995) a nyelvhasználat hozzájárul a “konstruált nyilvánosság” és a “párhuzamos valóságok” létrehozásához

6 3. a média szerepe a közösségi média előretörésével módosul
elméleti alapok a média szerepének változása ⦿ 3. a média szerepe a közösségi média előretörésével módosul elsőkézből származó információ híján a média kulcsfontosságú a napirend elmélet (McCombs és Shaw, 1972), a szerkesztői hírérték dedikálás (Tamás, 2000 és Török, 2001) és az ideológiai motiváltság miatt (Fowler, 1991) a média nem reprezentálja az atomenergia összetettségét mindezen az új kommunikációs technológiák és média (Heller és Rényi, 1996) módosítanak, a hálózati társadalom kialakulásával pedig minden kommunikáló aktor szerepe felértékelődik (Castells, 2009) a média is hozzájárul az atomenergiáról szóló valóság konstruálásához (Berger és Luckmann, 1966) és a párhuzamos valóságok létrejöttéhez

7 elméleti alapok a kockázatok és előnyök észlelésének és manifesztálódásának a jelentősége ⦿ 4. a ‘kockázatok és előnyök’ narratíva kerül a nukleáris diskurzus fókuszába a kockázatok megítélése, kommunikációja és kezelése döntően tükrözi a társadalomról és fejlődéséről vallott nézeteket. Az atomenergia témában a társadalom minden tagjára történő kiterjedtsége érvényes (Beck, 1992, 2006) a kockázatok mérlegelése objektív (statisztikákon alapuló) és szubjektív (érzéseken és értékeken) nyugvó folyamat (Vári, 2009) és elválaszthatatlan az egyéni és közösségi értékkészlettől (Schwartz, 1977) a technológiai fejlődéshez való viszony (Felt és Wynne, 2007) és a kockázat- gazda intézményekkel szembeni bizalom (Slovic, 2000) jelentős mértékben meghatározza az atomenergiához való viszonyt

8 megállapítások politikai diskurzus ⦿
módszer: diskurzuselemzés 200+ atomenergia tárgyú parlamenti hozzászólás szövege alapján a parlamenti hozzászólásokban nincsenek hivatkozások és nem alkotnak diskurzust az egyes képviselők végzettsége, párt kötődése és választóinak vélt érdeke meghatározza az atomenergiáról szóló vélekedésüket az egyes hozzászólásokban említett kockázatok és előnyök alapján megrajzolható az egyes pártok kockázatészlelési indexe, illetve hogy ezek manifesztálódása alapján az egyes pártok totális, elkerülési vagy elterelési stratégiát követnek az egyes aktorok kommunikációja politikai stratégia és érdek változását, illetve a szavazóbázis vélt értékpreferenciáit tükrözik

9 megállapítások szakmai diskurzus ⦿
módszer: moderátorként történő, résztvevő megfigyelés a környezeti közösségi jogok biztosításával foglalkozó Aarhus kerekasztal és munkabizottság ülésein az eltérő célrendszerrel rendelkező résztvevők a folyamat eltérő részesei: kezdeményezők, reagálók, megfigyelők illetve facilitátorok az Aarhus kerekasztal megfelelő kereteket biztosít a diskurzus létrejöttéhez, megvalósulása azonban a markánsan eltérő célrendszerek miatt nem realizálódik az Aarhus kerekasztal a szereplők többsége számára kényszerként megélt kötelezettség. A diskurzus létrejöttét információs egyensúlytalanság is akadályozza. az Aarhus kezdeményezés iránti elkötelezettség foka, illetve az atomenergia fejlesztésével való azonosulás mértéke alapján felvázolható egy Aarhus-szociogram

10 megállapítások szakmai diskurzus ⦿

11 megállapítások média diskurzus ⦿
módszer: 4 napilap (online) (2012. okt.-dec., okt.-dec.), továbbá interjúk és riportok szövegelemzése az atomenergia tematikát a politikai és a gazdasági narratíva dominálja az előnyök között a pénzügyi előnyök, a kockázatok között a pénzügyi kockázatok dominálnak - az első esetben a működtetés, a második esetben a teljes nukleáris ciklus adja az értelmezési keretet az előnyöket hangsúlyozó narratívák lineáris módon reflektálnak, a kockázatokat hangsúlyozók pedig a rendszer szemléletű megközelítést alkalmazzák a 2013 okt.-dec. időszak a narratívák változását, eltérő narratívák markáns megjelenését, a címeket illetően pedig a deskriptív elemek háttérbe szorulását és a normatív elemek megjelenését tükrözi

12 megállapítások közvélemény-kutatások ⦿
módszer: a időszak 6 közvélemény-kutatásának összehasonlítása gyökeresen eltérő megállapítások és következtetések születtek a hasonló időszakban végzett kutatások között az eltérő eredmények születésében a kutatás célja, a megbízó szervezet személye, a kutatás időzítése, kontextusa és szóhasználata, a kérdések struktúrája és sorrendje, valamint a kutatás fókusza (magyar, illetve nemzetközi) játszott szerepet a kutatások eredményeinek kommunikációja a kutatás szerves részét képezi a kommunikatív érvanyag előállítása iránti igény felülírhatja a közösség véleményének valós megismerési szándékát

13 megállapítások közvélemény-kutatások ⦿ cím adatfelvétel AE támogat
AE ellenez Paks tám Paks ellenez referendum részvétel Nukl biztonság/ Eurobarometer 2009 szept - Fukusima / Ipsos Global 2011 márc 41% 59% 38% 62% referendum/Medián 2011 július 36% 58% AE és Paks/TNS Hoffman 73% 25% 51% 44% AE attitűd/Medián 2012 július 42% 56% 2013 aug 76% 21% 50%

14 megállapítások közvélemény-kutatások ⦿
módszer: önálló kutatás az Ipsos Observer omnibusz vizsgálatának részeként (2013 július) az atomenergia nem tartozik sem a fontos, sem az ismert témák közé bővítést támogatja: 47,5%, ellenzi: 52,5%, referendumot támogatja: 33,4%, ellenzi: 47,4%, bizonytalan 20% a férfiak többsége támogatja, a nők relatív többsége ellenzi a paksi atomerőmű bővítését a magasabb végzettségűek a bővítést és a népszavazást is jobban támogatják a jövedelemmel és a korral nem mutat szignifikáns korrelációt sem a bővítés, sem a népszavazás támogatottsága

15 módszer: szakirodalom elemzés
megállapítások európai kontextus ⦿ módszer: szakirodalom elemzés Európa egyes országaiban a nukleáris energiáról hozott döntések (népszavazás, parlamenti határozat vagy kormánydöntés) nem feltétlenül véglegesek az egyes országokban zajló nukleáris diskurzus az adott ország legfontosabb témáit, az ott élők által képviselt értékeket reprezentálják bár az egyes országok narratíváiban az előnyök és a kockázatok észlelése és a diskurzusban való megjelenése jelentős sajátosságokat mutat, minden esetben dominánsan jelen van a biztonság kérdése - ez azonban sokféleképpen értelmezhető

16 módszer: médiaelemzés
megállapítások a magyar - orosz egyezményt követően ⦿ módszer: médiaelemzés a magyar-orosz egyezmény a diskurzus intenzifikálódását és megváltozását eredményezte: kibővült az aktorok köre, megváltozott egyes aktorok narratívája, új szempontok jelentek meg a nyilvánosság előtt, élesebbé váltak a narratívák közötti különbségek megjelent a téma európai értelmezésének keretrendszere mindez hozzájárult egy új narratív keretezés és hozzájárulhat egy új minőségű diskurzus létrejöttéhez

17 az atomenergia diskurzus demokratizálása:
megállapítások kitekintés a jövőre ⦿ az atomenergia diskurzus demokratizálása: az érintettek bevonása egy új típusú eljárási és döntéshozatali rend meghonosítása az információ megosztása digitális kommunikációs eszközök használata és a kockázat-gazdák iránti bizalom növelése révén érhető el

18 Sarlós Gábor doktori disszertáció összefoglaló
kockázatok és előnyök megjelenése az atomenergia magyarországi kommunikációs narratíváiban Sarlós Gábor doktori disszertáció összefoglaló ELTE Szociológia Doktori Iskola, Interdiszciplináris Doktori Program Budapest Risk and Benefit manifestation in the Communication Narratives of Nuclear Energy in Hungary