Egyetemi autonómia ? Fábián István Budapest, 2017. november 18.

Az előadások a következő témára: "Egyetemi autonómia ? Fábián István Budapest, 2017. november 18."— Előadás másolata:

1 Egyetemi autonómia ? Fábián István Budapest, november 18.

2 Egy kis történelem Bolognai Egyetem 1088-ban jön létre
világi és egyházi hatóságoktól független intézmény Barbarossa (Rőtszakállú) Frigyes: privilégiumok a professzoroknak és hallgatóknak (XII. sz.) (Authentica Habita) függetlenné teszi az egyetemet a várostól és az egyháztól megjenik a minőségbiztosítás ( ~XIII. sz.) a professzorsághoz meg kell szerezni a licentia docendi -t

3 Egy kis történelem Göttingeni Egyetem
1734: II. György király és választófejedelem alapítja az akadémiai szabadság és a felvilágosodás terjesztésére 1837: hét professzort elbocsájtanak (Göttinger Sieben) tiltakoznak, mert Ernest August I felfüggeszti az általa liberálisnak vélt alkotmányt 1933: a Nagy Tisztogatás a nem kívánatos (főleg zsidó származású) professzorok elmenekülnek: M. Born, V. Goldschmitt, J. Franck, E. Wigner, L. Szilárd, E. Teller, E. Landau, E. Noether, R. Courant

4 Mi az az egyetemi autonómia?
Definíció helyett: Csakis a humán, szellemi és anyagi erőforrásaival szabadon gazdálkodó intézmény tud megfelelni a társadalmi elvárásoknak és tud hozzájárulni a nemzet fejlődéséhez. Csakis autonóm intézmények képesek a felelős értelmiség képzésére.

5 Mi az az egyetemi (inézményi) autonómia?
Szabad, önálló működés! Sok egymáshoz szorosan kapcsolódó eleme van. Diverzitás: kulturális, politikai, jogi és történelmi háttér Nincs objektív mérőszáma. Sokfajta modell van, de az alapértékeket tekintve azonosak. Az intézmény vezetésének alkalmassága alapvető: önrendelkezés!

6 Miért van szükség az egyetemi autonómiára?
Az autonómia mértéke meghatározó a teljesítményben a minőségben a nemzetköziesedésben Az autonómia lehetővé teszi a az intézményi sajátságoknak megfelelő stratégia kialakítását; szükséges, de nem elégséges feltétele a jobb teljesítménynek.

7 Az egyetemi autonómia elemei
Oktatás oktatási programok kiválasztása hallgatói létszám meghatározása hallgatók felvétele képzési nyelvek kiválasztása minőségbiztosítás rendszerének kialakítása

8 Az egyetemi autonómia elemei
Tudomány, kutatás fő kutatási irányok meghatározása a prioritást élvező területek menedzselése nagy nemzetközi és hazai kutatási projektekben való részvétel elősegítése: intézményi kötelezettségvállalás intézményen belüli szakmai együttműködések kialakítása

9 Az egyetemi autonómia elemei
Szervezeti az intézmény struktúrájának kialakítása a rektor megbízásával kapcsolatos elvek és eljárásrend a rektor megbízásának és felmentésének előkészítése az egyetem testületeinek létrehozása és azokba a tagok kiválasztás és delegálása beleértve a külső tagokat is jogi személyek – alapítvány, Kft, egyesület stb. – létrehozása

10 Az egyetemi autonómia elemei
Személyi alkalmazások irányelveinek kialakítása munkatársak kiválasztása keresetek megállapítása előléptetések átcsoportosítások, leépítések

11 Autonómia csak az említett elemek együttes megléte
Az egyetemi autonómia elemei Gazdasági önálló gazdálkodás a fenntartói támogatással bevételek generálása, azok felhasználása kölcsönök felvétele az egyes tevékenységek során generált nyereség megtartása, azzal való szabad gazdálkodás az ingatlanvagyonnal való gazdálkodás, saját tulajdonú ingatlanok megszerzése ösztöndíj – tandíj ügyek Autonómia csak az említett elemek együttes megléte esetén lehetséges!

12 Az autonómia korlátai Az autonómia nem valami kaotikus, mindenki azt teszi, amit akar alapon történő működést jelent. Jól definiált keretek közötti működés. Jogok és kötelességek egyensúlya: megfelelés a jogi szabályozásnak, gazdasági szabályoknak, lehetőség a kereteken belüli önálló működésre. Két probléma A jogszabályi háttér sokszor nincs összhangban az autonómia alapelveivel, az egyetemesen elfogadott értékrenddel. Közvetlen, nem egyszer pártpolitikai érdekek mentén történő fenntartói beavatkozás az intézmények működésébe.

13 Mindez a teljes körű intézményi autonómia garantálása mellett!
Az állam mint fenntartó Feladatok a felsőoktatás feladatainak meghatározása politikai konszenzus létrehozása: nemzeti minimum kialakítása és annak hosszú távú törvényi garantálása egyértelmű jogi szabályozás, a felsőoktatás sajátosságainak megfelelő gazdálkodási szabályok a feladatokkal összhangban lévő finanszírozás az intézmények közötti verseny feltételeinek biztosítása független minőségbiztosítási rendszer fenntartása Mindez a teljes körű intézményi autonómia garantálása mellett!

14 Jelenségek átgondolatlan, önellentmondásos, esetenként választási ciklusonként változó felsőoktatási stratégia általános politikai bizalmatlanság (ellenszenv?) a felsőoktatással szemben a fenntartó minél közvetlenebbül kívánja kontrollálni az intézmények működését: kézi vezérlés, autonómia felszámolása a minőségelv háttérbeszorulása, politikailag motivált fenntartói döntések disszonancia a feladatok és a finanszírozás között a verseny felszámolása.

15 Finanszírozás, gazdálkodás
összetett finanszírozási rendszerek, az állami, EU-s és magán források keveredése az államnak a felsőoktatás alapfeladatait finanszíroznia kell: tanárképzés, katonai és rendvédelmi képzések stb. az állam általában a magánintézmények működését is támogatja valamilyen mértékben, önfenntartó felsőoktatás nincs az állam közpénzekből hosszú távon tartja fenn az intézmény-rendszert, de nem törekszik a nemzeti minimum betartására a finanszírozásra hivatkozva a fenntartó csorbítja vagy fel is számolja az intézményi autonómiát

16 Finanszírozás Év Támogatás MFt Támogatás GDP% Hallg. létszám 2008
207000 0.61 381033 2009 193000 0.66 370331 2010 190000 0.62 361347 2011 182000 0.58 359824 2012 165000 0.53 338467 2013 133000 0.42 320124 2014 136687 306524 2015 175722 0.51 295316 2016 176856 Forrás:

17 Az autonómia-helyzet 2010 2016 23rd 28th 22nd 16th
(7 szervezeti, 11 financiális, 8 személyzeti, 12 oktatási indikátor) Forrás:

18 AUTONÓMIA ??? !!!