Ókor – Római jogi előzmények lex Rhodia, Locatio conductio, Receptum felelősség, Tengeri kölcsön.

Az előadások a következő témára: "Ókor – Római jogi előzmények lex Rhodia, Locatio conductio, Receptum felelősség, Tengeri kölcsön."— Előadás másolata:

1

2

3

4 Ókor – Római jogi előzmények
lex Rhodia, Locatio conductio, Receptum felelősség, Tengeri kölcsön.

5 Az ipari forradalom korszaka: A fuvarjog három fejlődési irányának kialakulása
Tengeri fuvarjog (carta partita charter party; bill of lading), A fuvarozás alapmodellje, A közfuvarozás (common carriage, postakocsi, majd vasúti fuvarozás) Kt. Negyedik czim: Szállítmányozási ügylet, (tiszta fuvarbizomány) Ötödik czim: Fuvarozási ügylet I. fejezet: Általában II. fejezet: Eltérő intézkedések a vaspályák fuvarozási ügyleteit illetően.

6 A közlekedés forradalma Az ipari forradalom és a tengerhajózás
1. Postakocsi szolgáltatások és a postahálózat továbbfejlesztése: menetrend szerinti, zárt kocsikkal történő továbbítás 2. Gőzmozdony (gőzerejű vonatatójármű) + első vasútvonalak kiépítése: újabb területek bekapcsolása a kereskedelembe A tengeri kikötők megközelíthetővé váltak. 3. Műszaki-technikai előrelépés: a vitorlás járatokat felváltotta a gőzhajó Szállítás tömegesedése közlekedési-szállítási ipar új alapokra helyeződése nagy tömegű áruk gyors, biztonságos, rendszeres továbbítása. 4. Tengeri fuvarjog (carta partita charter party; bill of lading), A Vonaljáratok kialakulása és a vonalkonferenciák Az első tengeri fuvarjogi egyezmény megalkotása

7 A hajók fuvarkapacitása Nagy-Britanniában és világösszesítésben 1470-1913.
Nagy-Britannia Világösszesítés Év Vitorlás hajó Gőzhajó Vitorláshajóban kifejezett összes kapacitás 1470 n.a. 320 1570 51 730 1670 260 1 450 1780 1 000 3 950 1820 2 436 3 2 448 5 800 20 5 880 1850 3 397 168 4 069 11 400 800 14 600 1900 2 096 7 208 30 928 6 500 22 400 96 100 1913 843 11 273 45 935 4 200 41 700

8 A tengeri hajózás fajtái
Vonalhajózás (liner service) Szabadhajózás (tramping) Speciális hajózás

9 A szabadhajózás sajátosságai
Nincs előírt útvonal (az adott fuvarhoz igazodik) ÁRUFÉLESÉG: tömegáru FUVARDÍJ: alku tárgya RAKODÁS: fuvaroztató (kikötő) HAJÓK MINŐSÉGE: változó FUVAROKMÁNY: Charter Party FUVARJOGI SZABÁLYOZÁS: nincs nemzetközi egyezmény

10 A vonalhajózás sajátosságai
MŰKÖDTETI: hajóskonferencia MEGHATÁROZOTT KIKÖTŐÉRINTÉSI SORREND ÁRUFÉLESÉG: darabáru (ömleszetett árut konténerben) FUVARDÍJ: legalább egyeztetett RAKODÁS: hajóstársaságok HAJÓK MINŐSÉGE: kiváló, gyorsjáratú FUVAROKMÁNY: Bill of lading FUVARJOGI SZABÁLYOZÁS: Brüsszeli Egyezmény (Hague-Visby Rules) és Hamburgi Egyezmény

11 A vonalhajózás kialakulása (a vonalkonferenciák megalakulása)
Vonalhajózás gazdasági jelentősége: a tengeri kereskedelmi hajózás modernizált formája (elődje: XVII. Század: Hamburg-Amsterdam, London-Hamburg, Hamburg-Rouen vonalak). Kialakulásának lépcsőfokai: XIX. Század első fele: 1. Első gőzhajók (megbízhatóbbak, gyorsabbak, nagyobbak, speciális felszerelés is lehetséges), 2. Vonalhajózás meghonosodása: Szuezi-csatorna megnyitása, 3. Vonalkonferenciák megszületése: Európa-Kalkutta Konferencia.

12 Vonalkonferenciák (hajózási monopóliumok)
Megalakulása: Európa-Kalkutta Konferencia. Hajózási monopóliumok: különböző ár és területi kartellek, amelyek tagjaik különböző mélységű együttműködését biztosították, míg a kívülállókat (outsider) igyekeztek kiszorítani a piacról. (A kartell konkurens (versenytárs) vállalatok írásbeli vagy szóbeli megállapodása az egymás közti verseny korlátozására. Célja, hogy a részt vevő cégek magasabb árakat és profitot érhessenek el, miközben nem jár társadalmi előnyökkel. ) A vonalkonferencia célja: kiszorítani a versenytársakat (outsider) a piacról (Monopol helyzet kialakítása).

13 A vonalkonferenciák típusai
Agreements (egyszerű megegyezés): egymás közötti versenyt korlátozzák; egyéni fuvardíjtételek fenntartása, DE! előzetes egyeztetés; alulkínálat tilos; rakományok kontingentálása; bill of lading feltételek egységesítése; feltételek megszegése: súlyos pénzbírság. Conference (hajózási konferenciák): hajózási vállalatok felosztják egymás között a fuvarpiacot; szorosabb együttműködés; egységes fuvardíjak; fuvarozási feltételek egységesítése; rendszeres fuvaroztatóknak kedvezmények; egységesített fuvarokmányok; kívülállókkal szemben közös fellépés. Pool: legszorosabb együttműködési forma; szigorú elszámolási közösség; nincs önálló bevétel; a tagok fuvarozási részesedésük alapján kapnak a profitból; meg van határozva a teljesítendő utak száma és az elfuvarozható árumennyiség is.

14 A vonalhajózási társaságok monopóliuma
A gazdaságilag domináns helyzet („erőfölény”) hatása: Ellentét a fuvarozók és fuvaroztatók érdekei között + a fuvarozók visszaélése az erőfölénnyel(!) Fuvarozók visszaélésszerű magatartása: korlátozás nélkül, egyoldalúan szabhatták meg a (tengeri) árufuvarozási feltételeket: csökkentették vagy kizárták a felelősségüket(„Steamer not responsible for anything”), nem garantálták a fuvarteljesítményt, a fuvaroztatói érdekek figyelmen kívül hagyták: a veszélylehetőségeket a fuvaroztatókra (árutulajdonos) hárították. A folyamat eredménye: uniformizált sablonszerződéssé vált a tengeri fuvarozási szerződés a fuvaroztatók jogegységesítési törekvései (!)

15 A jogegységesítés szervezeti háttere
Nemzetközi Jogi Egyesület Tengerjogi Bizottsága (CMI) A szervezet célja: a hajóselismervény feltételek állandó kereteinek kialakítása 1882. mozgalom a tengeri fuvarjog egységesítése iránt: Nemzetközi Jogi Egyesület (ILA) Tengerjogi Bizottsága (CMI), Birodalmi Hajózási Bizottság (ISC) A szabályozás konkrét célja: Fuvaroztatói érdekvédelem, A fuvarozó felelősség korlátozása (100 pound/csomag) A fuvarozó felelősségének szigorítása (csak meghatározott körülmények mentesíthetik) 1885. Antwerpen, Brüsszel: az egységesítés iránti igény kérdésének megtárgyalása: egy nemzetközi egyezmény gondolata.

16 Egységesítési kísérlet(ek) a nemzetközi fuvarjogi szabályozásban /Európa, USA/
DE!

17 Harter Act Amerikai Egyesült Államok, 1884.
New York-i Kereskedelmi Kamara: A hajóselismervényre vonatkozó nemzetközi joggyakorlat egységesítése Törvény 1893. Harter Act törvényi szinten rendezte az áru elveszéséért/károsodásáért fennálló kockázatelosztásra vonatkozó jogi kérdéseket Tilos olyan felelősségkizáró klauzulát alkalmazni a hajóselismervényben, melynek révén lehetőség kínálkozik a fuvarozó (hajótulajdonos), hanyagságából (gondatlanságából), hibájából vagy mulasztásából eredő kockázatvállalás alóli mentességre. Ugyanakkor mentesülhetett a felelősség alól, ha: - megfelelő gondossággal járt el a hajó hajózásra alkalmas állapotba helyezésével kapcsolatban (seaworthy), vagy - a károk navigációs hibából („nautical fault”), tengeri veszélyekből, esetleg vis maiorból származtak. (The United States Harter Act, 1§)

18 (Brüsszeli Egyezmény)”
Brüsszeli Egyezményhez vezető út lépcsőfokai I. világháború urán két szervezet fellépése: ISC, CMI Cél: a fuvarozó felelősségének egységes szabályokkal való rendezése a Harter Act mintájára Hága: érdekegyeztető tárgyalássorozat a fuvarozói és fuvaroztató érdekek sorravétele, a tervezet összeállítása. Nemzetköz Kereskedelmi Kamara Antewerpen London A tervezet véglegesítése – Hágai Egyezmény augusztus 25. Brüsszel – aláírás „A hajóselismervényekre vonatkozó egyes szabályok egységesítéséről szóló évi VI. törvény (Brüsszeli Egyezmény)”

19 A bill of lading kialakulása és fejlődése
A B/L kialakulása az ipari forradalomhoz kapcsolódik. A korábbi korszakokban a tengeri árutovábbítást a hajók kis mérete, a rakományok szolid mennyisége, a fuvarfeladatok esetlegessége jellemezte, a fuvarozási feltételeket a szokásjog keretei között, eseti szerződések révén határozták meg a felek. Az ipar ugrásszerű fejlődése, az állandó áruáramlási irányok kialakulása, a hajók méretének, kapacitásának, teljesítményének a növekedése szükségessé tette egy olyan rendszer kialakulását, amely alkalmas nagy mennyiségű áru állandó pályán és standardizált feltételek mellett fuvarozni: VONALHAJÓZÁS A nagy mennyiség igényelte az egyes áruküldemények azonosítását, megkülönböztetését, az árudarabok mindegyikével kapcsolatos észrevételek, tények rögzítését, s a tulajdonjog elmozdulásának az egyértelmű dokumentálását is. Bill of lading (B/L, hajóselismervény)

20 A bill of lading jelentése
Kialakulásának a korszakában: egyszerű átvételi elismervény, (a legrégebbi példány 1538-ból), Később: fokozatosan egy többfunkciós okmánnyá változott (4 féle funkció), A tömegfuvarozási rendszer kialakulásával általánosan használt fuvarokmánnyá vált. A hajóselismervény: a kereskedelmi hajózás legszélesebb körben használt okmánya. Konossement, Connaissement, Hajóraklevél, tengeri fuvarlevél, fuvarkötvény, tengeri rakjegy.

21 A bill of lading funkciói I.
A szerződés létrejöttét igazoló okmány, A fuvarozási szerződés feltételeit tartalmazó okmány, Áruátvételi elismervény, Értékpapír.

22 A bill of lading funkciói II.
A szerződés létrejöttét igazoló okmány: ha a fuvarozó vagy megbízottja átadja a feladónak az általa kitöltött és aláírt B/L űrlapot, ez igazolja azt, hogy a felek között fuvarozási szerződés jött létre. A fuvarozási szerződés feltételeit tartalmazó okmány: a B/L azt is bizonyítja, hogy a felek azokkal a feltételekkel kötötték meg a szerződést, mint amelyek a B/L-ben szerepelnek. A B/L tartalmazza tehát a felek szerződésben szabályozott jogait és kötelezettségeit. Áruátvételi elismervény: a B/L bizonyítja, hogy a fuvarozó átvette az árut: az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a fuvarozó az árut a fuvarkötvényben meghatározott minőségben és mennyiségben átvette az árut. (Ez magyarázza azt is, hogy a fuvarozó nem a fuvarozási szerződés megkötése után adja ki a B/L-t a feladónak, hanem akkor, amikor az áru a birtokába került. Ez alapján bizonyítja az átvétel idejét, az áru átvételkori mennyiségét és minőségét abban a mértékben, amelyben a fuvarozó ellenőrizhette azt.

23 A bill of lading funkciói III.
Áruátvételi elismervény: a B/L bizonyítja, hogy a fuvarozó átvette az árut: az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a fuvarozó az árut a fuvarkötvényben meghatározott minőségben és mennyiségben átvette az árut. (Ez magyarázza azt is, hogy a fuvarozó nem a fuvarozási szerződés megkötése után adja ki a B/L-t a feladónak, hanem akkor, amikor az áru a birtokába került. Ez alapján bizonyítja az átvétel idejét, az áru átvételkori mennyiségét és minőségét abban a mértékben, amelyben a fuvarozó ellenőrizhette azt. A fuvarozó a B/L kiállításával felelősséggel tartozik az áru mennyiségéért és minőségéért. Hiszen a címzett (vagy forgatmányos) elsősorban a fuvarozón fogja a sérült vagy hiányosan kiszolgáltatott áruja miatti kárigényét érvényesíteni. Ezért a fuvarozó a B/L kiállítása előtt (saját érdekében) gondosan megvizsgálja az áruküldeményt: „tiszta” („clean”) vagy „piszkos” („unclean”) B/L-t állít ki. A „clean B/L”: a meggyőződött, hogy az áru megfelel a B/L-ben közölt adatoknak (a fuvarozó a feladó által megadott adatokat írja be). Ha nem tudta ellenőrizni, akkor azt írja be. „unclean B/L”: a fuvarozó az áru állapotával, minőségével, csomagolásával kapcsolatosan valamilyen megjegyzést tesz. Pl. 5 zsák szakadt. (vagy ha nem tesz megjegyzést, de kellene! és módja van megvizsgálni az árut. Ekkor felel.)

24 Garancialevél („letter of indemnity”):
A bill of lading funkciói IV. A „clean bill of lading” jelentősége: ha a feladó „unclean B/L”-hez jut: a vevőtől az áru ellenértékét rendszerint akkreditívvel kapja meg. Akkreditív: a vevő a vételár kifizetésével egy bankot bíz meg, aki kötelező ígéretet tesz az eladónak arra, hogy a szerződésszerű áruszállítást igazoló okmányok benyújtása után a vételárat kifizeti. A bank a benyújtott „clean B/L”-re kifizeti a vételárat, A bank a benyújtott „unclean B/L”-re csak a vevő külön utasítására fizeti ki a vételárat. A feladó érdeke ezért, hogy a fuvarozó az átvétel után „clean B/L”-t állítson ki, mert akkor kapja meg biztosan a vételárat. Garancialevél („letter of indemnity”): A garancialevélben a fuvarozó arra vállal kötelezettséget, hogy megtéríti a fuvarozónak mindazt a kárt, amely abból keletkezik, hogy „clean B/L”-t állított ki. Előnye a (f)eladó részére: ezáltal akadály nélkül hozzájut a küldemény vételárához. Előnye a fuvarozó részére: a küldemény olyan hibájáért is az eladóra hárítja a felelősséget, amiért ő lenne felelős.

25 A bill of lading funkciói V.
Értékpapír: megtestesíti az áruküldeményét. Dologi értékpapír: az áru felett rendelkezési jogot testesít meg. Fikciót eredményez: a B/L megtestesíti az árut: vagyis aki a B/L-et jogosan a birtokában tartja, az olyan helyzetben van, mintha magát az árut tartaná magánál. Jelentősége: a kereskedelmi forgalmat megkönnyíti és egyszerűsíti: amíg az áru egy hosszabb tengeri úton „utazik”, a tulajdonosa többször is megváltozhat. Az új tulajdonos a B/L birtokában újból rendelkezhet az áruval. Átruházás szempontjából a B/L szólhat: Bemutatóra, Névre, Rendeletre.

26 A bill of lading fajtái I.
A kiállítás időpontjától függően, de az áruátvétel tényéhez kapcsolódóan a B/L-nek háromféle változata alakult ki a gyakorlatban: „Received for shipment” B/L („fuvarozásra átvéve”) „shipped” bill of lading, „On board” B/L („fedélzeti hajóselismervény”)

27 A bill of lading fajtái II.
„Received for shipment” B/L („fuvarozásra átvéve”): már a század fordulóján ismert volt, A fuvarozó általi átvételekor kibocsátható „fuvarokmány”, ami garanciát jelentett arra is, hogy annak újbóli őrizetéről, raktározásáról a fuvarozó gondoskodik a berakodásig. Egyszerű átvételi bizonylatként csupán annak az igazolására szolgált, hogy a fuvarozó átvette az áruküldeményt, de a berakodás még nem történt meg. A fuvarozó, a hajóparancsnok, vagy a fuvarozó ügynöke az áru berakása után köteles olyan hajóselismervényt kiállítani, amelyen megjelölték, hogy az árut berakták („shipped bill of lading”). ii. „shipped” bill of lading: azt igazolja, hogy az áruküldemény már elhagyta a kikötőt. Jogi hatásukat tekintve az a legfontosabb különbség tehát, hogy shipped bill of ladinget a hajóstársaság csak akkor állíthatta ki, ha a hajóba berakodták az áruküldeményt, és a fuvarozást haladéktalanul meg is kezdik.

28 A bill of lading fajtái III.
iii. „On board” B/L („fedélzeti hajóselismervény”) a „received” és a „shipped” típusú hajóselismervény „között áll”, vagyis az áruküldemény átvételét és a berakodását igazolja. Iv. „Through B/L”: („közvetlen hajóselismervény”) alkalmazása csak közvetett kapcsolatban áll az áruátvétel tényével, kifejezetten a több fuvareszközzel történő, és ezért több fuvarozó közreműködésével lebonyolódó, több szakaszt összekapcsoló árutovábbítási viszonylatban alkalmazandó. elsősorban a tengeri-folyami vagy a szárazföldi-vízi árufuvarozás összekapcsolása körében terjedt el, amely alkalmazásának elsődleges feltétele az volt, hogy a kombinált fuvarozás tengeri szakaszt is tartalmazzon.

29 A hajóselismervény típusai
„Shipped B/L” (behajózva): A hajóstársaság csak akkor állíthatta ki, ha a hajóba berakták az árut, és a fuvarozást haladéktalanul megkezdik. (Hague-Visby Rules) „Received for shipment B/L” (fuvarozásra átvéve): Átvételkor bocsátották ki Berakodásig a fuvarozó gondoskodik a raktározásról „Through B/L” (közvetlen): Tengeri-folyami vagy szárazföldi-tengeri árufuvarozás összekapcsolása Kombinált fuvarozás (DE! kell a tengeri szakasz!) (Hamburg Rules)

30 A Hágai Szabályok megszületése
Ratifikációs nehézségek Visby Protocol (1968) Brussels Protocol (1979) Nemzetközi Jogi Egyesület Tengerjogi Bizottsága (CMI, 1873) Birodalmi Hajózási Bizottság (ISC, 1920)

31 A hajóselismervény jogi szabályozása
„A hajóselismervényekre vonatkozó egyes szabályok egységesítéséről szóló évi VI. törvény (Brüsszeli Egyezmény)” Meghatározások: A fuvarozó („carrier”): az a személy, aki a hajóselismervény által igazolt megállapodás szerint az áruküldemény továbbítására vállalkozik. A feladó („shipper”): az, aki a fuvarozót „megbízza” az áruküldemény rendeltetési kikötőbe való eljuttatásával.    A fuvarozási szerződés: hajóselismervénnyel vagy más hasonló okmánnyal kötött szerződés minősül fuvarozási szerződésnek. Áru („goods”): nevez minden, a hajón szállított tárgyat, melyet fuvarozási szerződés révén továbbítanak a rendeltetési helyére. A szabályok hatálya azonban nem terjed ki az élőállat szállításra, valamint az olyan rakományra sem, melyet – a fuvarozási szerződés rendelkezései szerint – a hajó fedélzetén kell szállítani. Az árutovábbítás („carriage of goods”): az az időtartam, amely az áruküldemény berakodásától annak kirakodásig terjed.  

32 A hajóselismervény jogi szabályozása II.
A fuvarozó főkötelezettségei: I. „A fuvarozó az út előtt és annak kezdetén okszerű rendes gondosságot tartozik kifejteni a következőkben: a hajót hajózásra alkalmas állapotba helyezni; a hajót kellően felszerelni, személyzettel és élelemmel ellátni; a hajófenéket, hűtőhelyiségeket, fagyasztókat s a hajónak minden egyéb részét, ahol áruk vannak elhelyezve, az áruk befogadása, szállítása és megóvása céljából tiszta és jó állapotba helyezni.” The carrier shall be bound before and at the beginning of the voyage to exercise due diligence to: (a) Make the ship seaworthy. (b) Properly man, equip and supply the ship. (c) Make the holds, refrigerating and cool chambers, and all other parts of the ship in which goods are carried, fit and safe for their reception, carriage and preservation.” II. Hajóselismervény köteles a fuvarozó kiállítani. Ennek tartalmaznia kell Az áruk azonosítására szolgáló főbb jeleket, A csomagok, árudarabok számát vagy mennyiségét, ill súlyát annak megfelelően, ahogy azt a feladó írásban megadta, Az áru látható minőségét és állapotát.

33 A Brüsszeli Egyezmény - A fuvarozó főkötelezettségei-

34 A hajóselismervény jogi szabályozása III.
Felelősségkizáró klauzulák a Brüsszeli Egyezményben: VIS MAIOR jellegű Hajótűz Tengeri veszélyek „God’s hand Uralkodók, hatóságok cselekményei Elkobzás Vesztegzár Zendülések, zavargások Shipper (fuvaroztató) tevékenysége Csomagolás hiánya, jelek elégtelensége Áruk belső tulajdonsága „Carrier” (fuvarozó) jogszerű közrehatása Management hiba Élet, vagyonmentés

35 A Brüsszeli Egyezmény - A felelősségkorlátozás-

36 A nemzetközi jogharmonizációval foglalkozó szervezetek
UNIDROIT Független kormányközi szervezet Nemzetközi Intézet a Magánjog Egységesítéséért Alapítás: 1926., Nemzetek Szövetsége – kisegítő szervezet 1940. újraalapítás Tagság: 63 tag Funkció: magánjogi kutatás, Nemzetközi egyezmények előkészítése, Jogharmonizáció – jogközelítés UNCITRAL Az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága Alapítás: 1966. Tagság: 60 tag Funkció: a nemzetközi kereskedelem legfontosabb területeinek jogszabályi rendezése, jogharmonizáció, modernizáció.

37 Az ENSZ szakosított szerveinek jogalkotási tevékenysége a tengeri árufuvarozás tárgyában
Hamburgi Egyezmény (1978), Multimodális ENSZ Konvanció (1980), A terminálok felelősségéről szóló ENSZ Konvanció) (1994), Rotterdami Egyezmény (2009).

38 A tengeri fuvarjogi szabályozás fejlődési íve
Rotterdami Egyezmény (2009)

39 Hamburgi Egyezmény újításai
Hajóselismervény kiállítása nélkül is alkalmazható Értékpapír funkcióval nem rendelkező fuvarokmányok használatát is lehetővé teszi Kockázatmegosztás Bizonyítási teher megújítása Igényérvényítési eljárás DE! Kevés ratifikáció

40 Vétkességen alapuló felelősség
Konvenció A felelősség alapja Felelősség- korlátozás Elévülési idő Brüsszeli Egyezmény (1931) Vétkességen alapuló felelősség Nem felel: ha bizonyítja, hogy a kárt nem ő okozta, vagy ha a kárt ő okozta, vétlenségét bizonyítja. Hajóselismervény – csomagonként max 100 font sterling Hajóbérleti szerződés – max. 8 font sterling  1 év Hamburgi Egyezmény (1978) Felel, kivéve: ha megtett minden ésszerűen elvárható intézkedést az esemény és a következmény elkerülése érdekében*. 2,5 SDR 2 év Multimodal Convention (1980) (még nincs hatályban) 2,75 SDR A terminálok felelősségéről szóló ENSZ Konvenció (1991) ha minden ésszerűen elvárható intézkedést megtett az esemény és a következmény elkerülése érdekében*. 2,75 SDR (tengeri) 8,33 SDR (nem tengeri) Rotterdami Egyezmény (2009) Felel akkor is, ha fennállt (vagy fennállhatott) a hajó tengerképességének hiánya. csomagonként 875 SDR

41 A hajóbérleti és a B/L főbb eltérései
A B/L-lel kötött szerződés biztosan fuvarozási szerződés, míg a hajóbérleti szerződés lehet fuvarozási szerződés, de lehet dologbérletre vonatkozó szerződés is. A hajóselismervény alkalmazását nemzetközi egyezmények, szabályozzák, szemben a charter party joganyagát a konkrét szerződések tartalmazzák: nincs szabályozva egyezményi szinten. A hajóselismervény értékpapír, a charter party nem az. A bill of lading a vonalhajózás, a charter party a tramphajózás tipikus szerződésformája.

42 A hajóbérleti szerződés kialakulása
1. Ókori Mediterráneum, föníciai és görög források: A hajótulajdonos és árutulajdonos között létrejött megállapodás: a hajós meghatározott díj ellenében arra kötelezte magát, hogy az árutulajdonos bizonyos mennyiségű áruját hajójával előre megnevezett rendeltetési kikötőbe szállítja és a kereskedő által megjelölt személynek átadja. Szóbeli megállapodás, írásbeliség 2. Itália kikötővárosok: Carta partita: okirat, írásbeli szerződés, amit egy íven két példányban rögzítettek, majd elszakították 3. Az angol Charter party létrejötte, egyezetett charter party-k: A szabadhajózáshoz kapcsolódik, A hajó és a rakomány tulajdonosa között létrejött szerződés, A gazdaság és a jog fejlődését követően az írásbeli szerződések uralkodóvá válása következett.

43 A hajóbérleti szerződés fajtái
Útvonalbérleti szerződés – VOYAGE CHARTER PARTY Időbérleti szerződés – TIME CHARTER PARTY „Csupasz” hajóbérlet – BARE-BOAT CHARTER PARTY (DE! módosított változatok is: pl. meghatározott útra szóló időbérlet).

44 Útvonalbérleti szerződés
Megállapodás a fuvaroztató és hajótulajdonos között. A fuvaroztató hajót vagy a hajótér egy részét bérli a hajótulajdonostól egy vagy több útra abból a célból, hogy az áruját egyik kikötőből a másikba továbbítsa díjfizetés ellenében. A szerződés szólhat teljes (full cagro) vagy részrakományra (part cargo). Útvonalbérlet = fuvarozási szerződés (A hajótulajdonos eredmény teljesítésére vállal kötelezettséget: a rakomány hiánytalan szállítását vállalja meghatározott kikötők között.).(A dologbérletnél a bérbeadó semmiféle eredményt nem vállal a kötelezettségéért. Az ő kötelezettsége arra szorítkozik, hogy a bérlet időtartamára a szerződésnek megfelelő kellékekkel a dolgot a bérlő rendelkezésére bocsássa bérleti díj ellenében, s lényegében passzív magatartást kell tanúsítania).

45 Időbérleti szerződés A bérlő a hajót annak személyzetével együtt, meghatározott időtartamra a hajótulajdonostól időleges használatba veszi. (bérleti díj ellenében) Az időbérleti szerződés csak az egész hajóra szólhat. Az időbérleti szerződés lehet fuvarozási és bérleti szerződés is. Az dönti el, hogy fuvarozási vagy bérleti szerződés jön-e létre, hogy a hajó irányítása felett ki gyakorol ellenőrzést valamint ki birtokolja és a hajót és a benne elhelyezett rakományt. Fizetendő díjat napokra határozzák meg, havonta előre fizetik. Szerződés által megengedett földrajzi területen belül a szerződésben rögzített áruféleséget szállítja. Árutulajdonos költségei: kikötői, rakodási költségek (kereskedelmi tevékenység) Hajótulajdonos költsége: a hajó hajózásra alkalmas állapotba helyezése.

46 Csupasz hajóbérlet A hajótulajdonos személyzet nélküli, „csupasz” hajót ad át a bérlőnek időleges használatra. A hajótulajdonos birtokából kikerül a hajó a bérlet idejére: vagyis a hajó irányítása kikerül az ellenőrzési köréből: nem ő birtokolja a hajót és a benne elhelyezett rakományt. A parancsnok és a személyzet a bérlő alkalmazottja, A hajó hajózásra való alkalmasságát a bérlőnek kell biztosítani, A hajó irányításának és ellenőrzésének a joga is a bérlőt illeti. A bérlet lejárta: meghatározott állapotban és helyen visszaadni. 6:331. § [Bérleti szerződés] Bérleti szerződés alapján a bérbeadó meghatározott dolog időleges használatának átengedésére, a bérlő a dolog átvételére és bérleti díj fizetésére köteles.

47 A charter party egységesítése
1. Hajó és a rakomány tulajdonosa közötti megállapodás Szóbeli, később írásba foglalták + két tanú A szerződés újabb és újabb elemekkel egészült ki (záradékok) – egyre bonyolultabb, áttekinthetetlenebb. 2. Nincs nemzetközi egyezmény 3. Szükségessé vált az egységesítés – Standrd’ forms (szabványszerződések) 4. Bizottságokat hoztak létre az egységesítésre 5. Szabványszerződések: Agreed C/P (egyeztetett) Private C/P (nem egyeztetett) Special C/P (egyes áruféleségekre) General C/P (bármely áruféleségre) (pl. GENCON)

48 A Charter party tartalma
Szerződési alapadatok (felek, hely, idő, hajó, stb.), Be-és kirakodási kikötő, Rakomány, Kikötői beállás időpontja, Be-és kirakodás időtartama, Fuvardíj, Deviációs záradék (eltérési kikötés: vagyon-és életmentés), Felelősségi záradék, Zálogjog, Sztrájk, háború, jég, stb. kikötések, Közös hajókár klauzula.

49 C/P és B/L kapcsolata Szerződéskötés bizonyítéka
Szerződéses feltételeket tartalmazza DE! Nem átvételi elismervény Nem értékpapír

50 Hajókárok Teljes kár A teljes érték elveszik, megsemmisül
Tényleges kár Hajó és a rakomány is elpusztul Nem semmisült meg de eredeti minőségét elvesztette Vélelmezett teljes kár Még nem semmisült meg, de elkerülhetetlennek látszik

51 Külön hajókár (particular average)
A tengeri fuvarozás során keletkezett olyan részkár, amelyet a kárt szenvedett vagyontárgy tulajdonosa visel. Külön hajókár érheti a hajót, rakományt, fuvardíjat. Okozója mindig természeti esemény:tűz, zátonyra futás, összeütközés.

52 Közös hajókár (general average)
Eredete: föníciaiakhoz nyúlik vissza Szabályai sokat változtak, de lényege megmaradt A tengeri veszélyek bizonyos fokig kiszámíthatatlanok Szándékos és ésszerű károkozás, ill. költségvállalás abból a célból, hogy ily módon egy fenyegető nagyobb veszélyt elhárítsanak.

53 Története A közös hajókár szabályozása Nemzetközi szokásjog
1860.: Glasgow: Glasgow Resolution (nemzeti szabályok) 1864.: York: nemzetközi értekezlet a szokásjogi joganyag egységesítésére (Yorki Szabályok) 1877.: A Yorki Szabályokat újabbakkal egészítették ki Antwerpenben. (York-Antwerp Rules) 1890, 1924, 1950, módosítások: York Antwerp Rules Története

54 Közös hajókár alkalmazásának feltételei
A hozott áldozatnak rendkívüli természetűnek kell lenni Közös kockázatnak kell fennállni A közös vállalkozásnak közös veszélyben kell lennie A közös veszélyben valamely vagyontárgyak vonatkozásában áldozatot kell hozni Az áldozatnak ésszerűnek és szándékoltnak kell lennie.

55

56 AZ ÁRUTOVÁBBÍTÁS STRUKTÚRÁJÁNAK ELEMEI
Csomópontok (terminálok): Árutovábbítással összefüggő szolgáltatások, pl.: áru ki-és berakása, raktározása, rakodása, elhelyezése és rögzítése, rakományigazítás. /storage, warehousing, loading, unloading, stowage, trimming, dunnaging and lashing/ Ezekre a tevékenységekre eddig nem volt egységes összefüggő jogi szabályozás A felek szerződésben szabályozhatták (nehézségek) Élek: Az áru térbeli, földrajzi helyek közötti szállítása Közlekedési alágazatokra vonatkozóan szabályozott: KÁSZ VÁSZ LÁSZ

57 FOGALMAK: Terminál: ahol az áru fuvarozás előtti, közbeni és utáni kezelését végzik, Pl.: teherpályaudvar, tengeri-vagy légikikötő. Árutovábbítással összefüggő szolgáltatások: áru ki-és berakása, raktározása, rakodása, elhelyezése és rögzítése, rakományigazítás. E szolgáltatások jogi szabályozása, különösen a felelősségi szabályok nem egységesek a nemzetközi kereskedelmi jogban: Szigorú felelősség Hanyagság Szerződési szabadság

58 A Konvenció megalkotásának folyamata
UNCITRAL, UNIDROIT Egyezmény tervezet (1984.) 1989. elfogadták a tervezetet: United Nations Convention on the Liability of Operators of Transport Terminals in International Trade A Terminálok felelősségéről szóló konferencia,Bécsben, április 2-19. Ezt követően április 17-én fogadták el a Konvenciót. Az Egyezményt eddig 9 állam írta alá, Magyarország jelenleg nem részese

59 A terminál szolgáltató az áru átvételétől a kiszolgáltatásig, vagy az átvételre jogosult személynek történő rendelkezésre bocsátásáig felelősséggel tartozik az áruét. A terminál szolgáltató felelősséggel tartozik az áru elveszéséből vagy károsodásából vagy késedelmes kiszolgáltatásából eredő kárért. MENTESÜL: Ha bizonyítja, hogy megtett minden ésszerűen elvárató intézkedést az esemény és a következmény elkerülése érdekében /’…that could reasonably be required to avoid…’/ A Ptk. felelősségre és felelősségkorlátozásra vonatkozó szabályai: „Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni.” Mentesülési szabály: „Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.