Nyirokszervek H.-Minkó Krisztina

Az előadások a következő témára: "Nyirokszervek H.-Minkó Krisztina"— Előadás másolata:

1 Nyirokszervek H.-Minkó Krisztina 2012. 12. 10.
Egészségügyi ügyvitelszervező szak SE, Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet

2

3 Humán nyirokszervek

4 Általánosságok A nyirokrendszer feladata: immunitás, védettség biztosítása; immunválasz az idegenként felismert molekulákkal, sejtekkel, stb. szemben (antigén). Antigén: amit idegennek ismer fel az immunrendszer: baktériumok, vírusok, gombák, paraziták (az őket felépítő molekulák, anyagcsere termékeik, stb.) De: idegenek az immunrendszer számára a saját szervezet megváltozott molekulái, sejtjei (tumorsejt!) Összefoglalóan: 1. a saját-nem saját megkülönböztetése (molekuláris, molekularészlet szinten, vagy sejtszinten), és 2. a nem saját eliminálása.

5 Normális körülmények között nem észlelhető az immunválasz (nincs: láz, légzési nehézség, bőrtünetek, rosszullét). Minden pillanatban számtalan molekula elleni immunválasz zajlik a szervezetünkben. Az immunválasz kisiklása: amikor egy adott antigénnel szembeni reakció túl erős és a szervezetet károsítja (allergia, szérumbetegség); vagy éppen a saját anyagok ellen alakul ki immunválasz (autoimmunitás). Máskor nem történik immunválasz egy adott antigénre (kórokozóra) : tolerancia; ekkor aktívan gátolt az immunválasz.

6 A normális immunválasz szakaszai: az antigén felismerése (afferens), az ennek során begyűjtött információ feldolgozása (centrális) és a végrehajtó (efferens) szakasz. Főszereplői: a limfociták, nyiroksejtek, az immunválaszra speciálizálódott sejtek. De ezek működése a normális immunválasz során számos egyéb sejt segítségét igényli: ezek a járulékos sejtek. A limfociták végzik az antigének specifikus felismerését. Sejtfelszíni receptoraikkal felismerik a nem saját molekulákat. Ezek felismerése aktiválja őket (afferens szakasz). Az aktiválódott limfociták osztódnak és más limfocitákkal, valamint járulékos sejtekkel információt cserélnek. Ez sejtfelszíni molekulák (egyéb receptorok, ligandok) és szolubilis, hormonhatású anyagok (citokinek) révén történik (centrális szakasz).

7 Végül az efferens szakaszban a limfociták speciális végrehajtó limfocitákká (citotoxikus T sejt, plazmasejt) differenciálódnak, vagy más sejtekre (makrofág pl.) bízzák a piszkos munkát.

8 A limfociták típusai B limfociták (B sejtek)
Sejtfelszíni receptoruk: a membránkötött immunglobulin (Ig) Differenciálódott sejttípus: memóriasejt, plazmasejt. Végtermék: a plazmasejtek által szekretált immunglobulinok (ellenanyagok) T limfociták (T sejtek) Sejtfelszíni receptoruk: a T sejt receptor (TCR) Differenciálódott sejttípus: helper, citotoxikus T sejt. Az aktiválódott T sejt maga végzi el a célsejt elpusztítását.

9 Kis limfocita

10 Nagy limfocita

11 Plazmasejt sémás rajza (bal) és EM képe (jobb).

12 Makrofág és a vérbeli előalakja, a monocita

13 Különböző érési állapotban lévő follikuláris dendritikus sejtek SEM képei.
A gyöngyfüzérhez hasonlatos megvastagodások (iccosomák) tartalmazzák a sejt által összegyűjtött antigéneket.

14 Limfociták

15 B-sejt: A B-sejtek pl. a baktériumokkal szemben antitesteket termelnek
T-sejt: A T-sejt az AIDS vírus (kékek) támadása alatt

16 Hogyan fest a nyiroksejtek kialakulása?
A limfociták a csontvelői hemopoetikus őssejtből (HSC) differenciálódnak. Ezekből először limfoid őssejtek alakulnak ki, melyek vagy B, vagy T limfocitává érnek. A B sejtek érése a csontvelőben (bone marrow, madárban bursa) folytatódik tovább, míg a felszínükön Ig-t hordozó naív B sejtek ki nem alakulnak. Ezek elhagyják a csontvelőt. A T sejtek kialakulása a csecsemőmirigyben (thymus) zajlik. A limfoid őssejt ide kell vándoroljon a csontvelőből. Ebben a szervben jönnek létre a naív T sejtek. Csontvelő, thymus: primer nyirokszervek (ember!) A kész, naív sejtek elhagyják ezen szerveket, és a perifériás, szekunder nyirokszervekbe telepednek le: nyirokcsomók, lép, mandulák, Peyer plakkok, MALT.

17 T és B sejtek érése

18 A B sejtek működése

19 A T sejtekre jellemző T sejt receptor

20 A T sejtekre jellemző juxtakrin kommunikáció

21 A citotoxikus T sejtekre jellemző sejtölés mechanizmusai

22 „Segítő” TH (helper) sejtek
Antigén feldolgozás és bemutatás

23 Járulékos sejt: interdigitáló dendritikus sejt

24 Egyéb limfocitatípus: természetes ölősejt (NK sejt).
Az antigének eliminációja: 1. ha az antigénhez vele specifikusan reagáló ellenanyag kötődik: opszonizáció (makrofágok eltakarítják); 2. ha az antigén sejtes antigén volt, az ellenanyag kötődése után a komplement rendszer (vérfehérjék) szétpukkasztja az illető sejtet; 3. a Tcx sejtek a célsejtet (pl. vírusfertőzött saját sejt) pusztítják el: kipukkadnak a sejtek egy halálos csók után.

25 A nyirokrendszer felosztása
Elsődleges nyirokszervek: -a nyiroksejtek szaporodása nagymértékű és antigének jelenlététől független (thymus, Bursa Fabricii (madarak), bursa-equivalens szervek: emberben a csontvelő) Másodlagos nyirokszervek: -ezekben a nyiroksejtek termelődését minőségileg és mennyiségileg is meghatározzák a testben jelenlévő antigének (nyiroktüszők, nyirokcsomók, lép) Nyirokerek: -a keringési rendszer részei, vakon kezdődő erek hálózata, amelyekben a nyirok kering a szív felé (bővebben lsd. keringési rsz.) cancer-help/about- cancer/what-is-cancer/ body/the-lymphatic-system Nyiroksejtek - T és B limfociták A nyirokszerveket a vér- és nyirokkeringés kapcsolja össze egységes, koordinált rendszerré.

26 Az emberi nyirokszervek elhelyezkedése

27 „Pszicho-neuro-endokrinológia”:
Ma már tudjuk, hogy a nyirok-, vagy immunrendszer és a szervezet fizikai állapota között is van kapcsolat, mely hormonok által közvetített. A testi kimerülés eredményeképpen pl. a limfociták működése zavart szenved, de a makrofágok kemotaktikus érzékenysége fokozódik. Érdekes összefüggések bontakoznak ki az idegrendszer és az immunrendszer között is.

28 vezető utakat védeni kell:
A nyirokrendszer szerveit elsősorban ott találjuk meg, ahol a szervezet belsejébe vezető utakat védeni kell: -nyálkahártyák (torokszoros környéke: Waldeyer-féle gyűrű, emésztő, légzőrendszer: mucosa- associated lymphoid tissue: MALT, Peyer plakkok) -bőr immunrendszere (skin immune system: SIS) -végtagokon kialakuló fertőzések tovaterjedésének megakadályozása: térdhajlati, hónalji, lágyéki, combtövi nyirokcsomók

29 A nyirokszervek felépítésének általános szerkezeti elvei:
A nyirokszervek aszerint, hogy limfociták, illetve egyéb sejttípusok milyen szöveti környezetben találhatók, lehetnek hámszöveti vázzal rendelkező limfoepiteliális (pl: mandulák, féregnyúlvány, csecsemőmirigy) és retikuláris kötőszövetes ágyazatú limforetikuláris szervek (pl: nyirokcsomók, lép). Minden nyirokszervnek van egy igen tagolt, nyúlványos sejtekből álló váza, amely rendszerint számos regulációs faktort termel. Az ún. dendritikus (sok nyúlványos) sejtek mobilisak is lehetnek, megkötik és bemutatják az antigéneket az immunrendszer többi sejtjének. A nyiroksejtek (T és B limfociták) aránya a szervekben eltérő, ezek a sejtek naponta óriási számban és változatosságban keletkeznek és pusztulnak, ezzel válik lehetővé a szinte „percről percre” váltakozó környezeti hatásokhoz és igényekhez való alkalmazkodás.

30 T limfociták a tímuszban érnek meg
Ez a két lebenyből álló szerv a szegycsont mögött, a szív fölött található, a két tüdőfél között. A T-limphocyták érési helye. Mérete a kor előrehaladtával csökken. Csecsemő-kisgyemekkorban nagyon aktívan képez T sejteket, de a pubertás után visszafejlődik. Felnőttekben alig található meg (involúció). A gyermekkori lázas betegségek, nélkülözés (táplálék) gyors és nagymértékű sejtpusztulást okoznak benne. Ez gyorsan helyreáll ugyan, de jelentősége lehet a felnőttkorban is meglévő T sejt repertoár összetételének megváltozásában.

31 Csecsemőmirigy (tímusz)

32

33 Thymus szövettani szerkezete:
-lebenykék, makrophág, dendritikus sejt, epithel retikulum sejt! -timocita: thymusban lévő nyiroksejt -thymus lymphaticus,involutio, thy. adiposus velőállomány (világos) kéregállomány (sötét) szeptum lebenyke Hassal-test

34

35

36 Thymus átnézeti kép: lebenyek, sövények, lebenykék, kéreg (sötét) és velőállomány (világos)

37 Thymus: kéregállomány (bal), velőállomány (jobb). Hassal test.

38 Humán nyirokszervek

39 Nyiroktüsző (folliculus lymphaticus)
Az összes szekunder nyirokszervben megtalálható építőelem, néha magányosan a nyálkahártyák mellett. Primer (intrauterin élet során, vagy germ free állatokban ahol kevés az antigén inger) és szekunder follikulus (utóbbiban csíracentrum is van). Nyiroktüszők a bélben a Peyer-plakk részeiként

40 Nyirokcsomó (nodus lymphaticus)
Számuk több ezer. Mikroszkópikus méretűtől a diónyi nagyságúig. Összeköttetésük: afferens és efferens nyirokerek, vérerek: magas endotelű venula (HEV). A kötőszöveti térségekbe, testfelszínre (bőr, nyálkahártyák) kerülő kórokozók elleni védelemben szerepelnek. -nyirokutakba iktatott nyirokszerv (antigének elleni immunválasz), állkapocs, nyak, hajlatok, légcső mellett, tüdőkapu -bab alakú, ktsz-es tok (capsula), ebből sövények (trabecula), reticularis kötőszövet -odavezető nyirokér (vasa afferentia) a domború oldalon -elvezető nyirokerek (vasa efferentia) erek, idegek a hilusnál Vasa aff. és eff. között sinusok (fala endothel) -elsődleges (regionális) nyirokcsomók, másodlagos (gyűjtő) nyirokcsomók -részei: kéregállomány (cortex) itt: nyiroktüsző (follikulus) kívül, paracortex: belül folliculus nélkül, velőállomány (medulla) ebben velőkötegek és sinusok -sejtjei: T-dependens area (kéreg follikulusok közti része), interdigitáló dendritikus sejtek, magas endothelű venulák a paracotexben, makrofágok mindenfelé, velőállomány: B-dependens area

41

42

43 Nyirokcsomó: átnézeti kép.
Kéregállomány (cortex), velőállomány (medulla). Follikulusok.

44 Nyirokcsomó: kéreg, szekunder follikulusokkal (bal), velőállomány, plazmasejtekkel (jobb).

45 A nyálkahártyák nyirokszövetei MALT: mucosa associated lymphoid tissue
A nyálkahártyákkal kapcsolatban lévő nyirokszervek összefoglaló neve (mucosal associated lymphoid tissues). Ide tartoznak: a mandulák, a féregnyúlvány, és a Peyer plakkok.

46 Mandulák (tonsillák) Száj/garatüregben helyezkednek el, helyi immunvédelem. Nyálkahártyához asszociált nyirokszervek, melyek az ún. Waldeyer féle limfás torokgyűrűt képzik: garat, szájpad, fülkürt, nyelvgyök Garatmandula (páratlan, orrmandula), szájpadmandula (páros), nyelvgyöki mandula (páratlan), fülkürt mandula (páros).

47 A nyálkahártya hámjával egybenőtt nyirokszövet (retikuláris hám).

48 A mandula általános szerkezete

49 Tonsilla lingualis. Felszíni hám, retikuláris hám, kripták, follikulusok.

50 Tonsilla: kripta a retikuláris hámmal

51 Mandulatípusok Tonsilláris hám (helytől függő a szerkezete) és alatta fekvő lymphoreticularis szövet nyiroktüszőkkel, sinusok nincsenek

52 Peyer plakkok A vékony és vastagbél falában található, ovális, néhány mm-estől néhány cm-esig terjedő nagyságú nyirokszövetek. Részei legalább 5 tüsző (főleg B sejtek), az ezeket körülvevő dóm (főleg T sejtek), és az őket borító nyálkahártyahám (FAE: follikulus asszociált epithel). A hám speciális sejtjei, az M sejtek antigéneket tudnak felvenni a bélből, és az alattuk lévő nyirokszövet sejtjeinek adják át.

53 Egér vékonybél: follikulus-dómmal (azan festés)
Egér vékonybél: follikulus-dómmal (azan festés). Jól látható a follikulus csíracentruma (GC), köpenye (Mantle Zone) és a follikulust fedő dóm (D). A dómon levő hám a FAE, tőle kétoldalt normál villusok látszanak. A nyíl egy M sejtre mutat.

54 Egér Peyer plakk: pásztázó EM kép (SEM)
Dóm, az őt borító foliikulus-asszociált hámmal (FAE), körülötte normális bélbolyhok (fent) Nagyobb nagyítással látszanak a kefeszegély nélküli M sejtek (sötétebb mezők), illetve nyilak jelzik a plakkot szegélyező Lieberkühn kripták szájadékát (lent)

55 Lép (lien) A hasüregben a rekeszizom alatt található, bal oldalon,
a gyomor szomszédságában. A vérkeringésbe kapcsolt nyirokszerv. Immunológiai feladata a véráramba került kórokozók eliminálása. Nem életfontosságú szerv (kioperálható), de gyermekkorban ez fatális lehet (tokkal bíró baktériumok elleni immunválasz).

56 A lép elhelyezkedése a hasüregben

57 Lép (lien) A lép legfontosabb funkciói:
Részt vesz az immunreakciókban, ellenanyag előállításban, vér tárolásában, bizonyos fajokban a vvt képzésben, elöregedett vvt lebontásában (vas tárolás, szállítás a májba). Részei: vörös léppulpa (vörösvérsejtek temetője, vastárolás); fehér léppulpa: nyirokszervi rész. Raktározó lép: vörös pulpa Védekező lép: fehér pulpa

58 Lép Vörös (vérraktározás, sinusok, erek, reticulumsejtek) és fehér pulpa (nyirokszövet) Vörös: HE-nal vörös (vvt lebomlása makrofágok által), pulpakötegek, sinusok „Fehér” (itt lila): PALS (T-dependens zóna), follikulusok (B-dependens zóna), marginális zóna Lép: átnézeti kép. Vöröses területek: vörös pulpa, lila területek: fehér pulpa.

59 Lép: fehér pulpa. Centrális artéria, periarteriális limfocita hüvely (PALS; T sejtek), Malpighi test és marginális zóna (B sejtek).

60 A nyiroksejtek egyes típusainak azonosítása mmunhisztokémiával: a bal oldali képen egy barna pötty egy B sejtnek felel meg, míg alul, a lép nagyjából ugyanazon területén lévő T sejteket mutatja (itt egy barna pötty egy T sejt). T és B dependens területek a humán lépben: immunhisztokémia CD20 (B sejtek; fent) és CD3 (T sejtek; jobbra) specifikus ellenanyagokkal

61

62 A nyirokszervek összeköttetése
Az egyes nyirokszerveket egymással a vér- és a nyirokkeringési rendszer kapcsolja egymáshoz. Így jön létre a nyirokrendszer. A limfociták ezeken az ereken keresztül állandó körforgásban vannak az egyes nyirokszervek között. Thymus: elsősorban elvándorolnak belőle a sejtek. Lép: a limfocitaforgalom gyakorlatilag csak a vérereken keresztül zajlik. Nyirokcsomók: afferens, efferens nyirokerek. Konvergencia (regionális, gyűjtő nyirokcsomók).

63 Források: Röhlich Pál szerkeszette Szövettan (SE)
Gergely János és Erdei Anna által szerkesztett Immunbiológia (ELTE) Zboray Géza: A keringési szervek (ELTE jegyzet) Molecular cell biology, Lodish et al. Molecular biology of the cell, 5. kiadás Alberts et al. Dr. Magyar Attila és Dr. Nagy Nándor előadásai Képek: internet