A közpolitika fogalma és osztályozása

Az előadások a következő témára: "A közpolitika fogalma és osztályozása"— Előadás másolata:

1 A közpolitika fogalma és osztályozása
Politológia I. Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD) 2013/2014. őszi félév

2 I. A politika tartalmi oldala I.
Policy: politikai programok megvalósulására irányuló tevékenység. Közpolitika: közügyek intézése a politikai célok és programok – széleskörű társadalmi részvétel mellett zajló – elfogadása és megvalósítása értelmében. Főszereplői: kormányzati és állami hivatalok + politikai élet más szereplői. Kormányzás: interaktív folyamat.

3 I. A politika tartalmi oldala II.
Jóléti állam kialakulásához vezető társadalmi programok: állami tevékenység körének kibővülése. Policy kutatások fellendülésének okai: 1. modern jóléti állam kiterjedt szolgáltató tevékenysége; 2. társadalompolitikai programok kialakítása és végrehajtása társadalmi és politikai tervezetést tett szükségessé; 3. politikai döntéshozók információigényének megnövekedése + szakértelem szerepe politikai döntési folyamatokban.

4 II. A közpolitika kialakulása I.
Egyesült Államok: politikai elemzések és közpolitika irányzatának létrejötte. Közpolitika: politológia része. Fő cél: közösségi szabályozás és beavatkozás politikai szempontjainak képviselete. Kormányzati tevékenység kiszélesedése: kiterjedt ágazati politikák létrejötte a szabályozás területei alapján. Közpolitika: politikacsinálás mint döntéshozatali folyamat.

5 II. A közpolitika kialakulása II.
Intézmények vizsgálata: politikai folyamatok struktúrálódása szempontjából. Policy jellegű kutatások: közigazgatás-elméletek szerepe. Politikai szakszerűség: tervezett beavatkozások alkalmassága, megvalósíthatósága. Közpolitikai kutatás: állami-kormányzati politika leírása és döntéshozatali folyamat elemzése + gyakorlati politikai tanácsadás és szakértői munka.

6 II. A közpolitika kialakulása III.
Gyakorlati célú politikai elemzések: döntési folyamat összetevőinek és döntési alternatívák hátterének empirikus feltárása. Elméleti, alapkutatási jellegű policy-tanulmányok: politika intézményes feltételeinek és a politikai folyamat összetevőinek a politika tartalmára tett hatásának vizsgálata. Politikai célok kitűzése: mérlegelni kell azok ésszerűségét és megvalósíthatóságát. Gazdasági költségekkel szemben politikai költségek mérlegelése.

7 II. A közpolitika kialakulása IV.
Policy tanulmányok legfontosabb kérdése: milyen hatással van a politika intézményi és döntéshozatali rendje arra, hogy egy országban milyen tartalmú politikát folytatnak? Számít-e a politika, vagy más gazdasági vagy kulturális tényezők határozzák meg, hogy egy országban milyen politika érvényesül?

8 III. A közpolitika alapvető elméleti keretei
Közpolitikai kutatások elméleti kerete: rendszerelméleti modellek szerepe. Közpolitikai kutatás: politikai döntéshozatali folyamatok részekre bontása, különböző szakaszok egyenként való vizsgálata. Politikai ciklus vagy körforgás fogalma: Közpolitikai ciklus: több kormányzati cikluson átnyúló politikai ügyek természetéhez kötődik.

9 IV. A közpolitika osztályozási szempontjai I.
Közpolitika területeinek osztályozása tartalmuk, az alkalmazott eszközök és hatásuk alapján. Politikai programok belső természetük szerint lehetnek: 1. anyagi juttatások; 2. nem anyagi jellegű juttatások; 3. pénzügyi segélyprogramok; 4. infrastrukturális fejlesztési programok; 5. egyedi szakprogramok; 6. jogszabályi előírások;

10 IV. A közpolitika osztályozási szempontjai II.
Közpolitikai programok és intézkedések a szabályozás jellege alapján. Jóléti programok keresztülvitele anyagi ösztönzéssel és lehetőségek megteremtésével. Közpolitika osztályozása a politika tartalma és hatásai alapján (Theodor Lowi): 1. elosztási politika; 2. újraelosztási politika; 3. regulatív jellegű közpolitika jogszabályok;

11 V. A közpolitika alapfogalmai I.
Közpolitikai ciklusok: Politikai ciklusok fázisai: 1. a probléma meghatározásának szakasza; 2. napirendrevétel (agenda setting); 3. politikai program megfogalmazása; 4. politikai döntéshozatal; 5. a meghozott döntés érvényesítése, keresztülvitele; 6. a végeredmény (outcome) értékelése; 7. a politika újrafogalmazása vagy a program leállítása.

12 V. A közpolitika alapfogalmai II.
Politikai ciklusok fenti modelljének előnye: Politikai hatáselemzés: eszközök nyújtása a kormányzat kezébe az elkövetkező politikai programok jobb kialakításához. Politikai aréna: imaginárius tér, ahol a fenti ciklus szakaszai lezajlanak a közpolitika különböző szereplői között. Cél: adott probléma megoldása.

13 V. A közpolitika alapfogalmai III.
Politikai folyamat szakaszainak jellemzése a konfliktus intenzitása alapján: - a konfrontáció, - a tárgyalás és - a közös problémamegoldás szakaszai. Közpolitikában lévő szakaszok (V. Prittwitz): 1. Politikai arénán kívül maradás. 2. Politikai arénába történő bejutás. 3. A politikai arénán belül zajló folyamatok. 4. Politikai arénában zajló alkufolyamat végeredménye: közpolitikai döntés.

14 V. A közpolitika alapfogalmai IV.
Politikai hálózatok (policy networks): Makro-, mezo- és mikropolitika szintjeinek összekapcsolódása. Közpolitikai közösség: Issue network: Politikai hálózatok jellege és a benne szereplők száma országoként változó.

15 VI. Közpolitikai modellek és komparatív vizsgálatok I.
Közpolitika és közpolitikai kutatások jellege az Egyesült Államokban. Közpolitika fontos résztvevői: befolyásos szakértői csoportok szerepe a döntéshozatali folyamatban. Amerikai közpolitikai rendszer: pártok csekély szerepe, de érdekcsoportok meghatározó jelentősége. Bíróságok is fontos szereplői a közpolitikának. Érdekcsoportok szerepe:

16 VI. Közpolitikai modellek és komparatív vizsgálatok II.
A. Wildawsky esettanulmánya a költségvetés készítéséről. Társadalomtudományi szereplők részvétele a közpolitikai döntésel szakmai előkészítésében. Ma már az intézményes szakértői és elemzői tevékenység a jelentős. Európa: másfajta közpolitikai rendszer létrejötte. Fejlett közpolitikai rendszer sokféle szereplővel, de erős kormányzati részvétellel, a politikai és szakértői elem szerves összekapcsolódásával.

17 VI. Közpolitikai modellek és komparatív vizsgálatok III.
Európa: érdek-képviseleti korporativizmus és egyezkedő demokrácia hagyományai. Európai közpolitikai rendszer főbb jellemzői: Közpolitikai kutatások összehasonlítása nemzetközi értelemben. Komparatív közpolitikai kutatás módszerei:

18 VII. A nemcselekvés politikája
Policy tanulmányok érdekes vonatkozása: politika negatív megközelítésének lehetősége. Nem cselekvés mint tudatos kormányzati politika. Heidenheim: „A kormányzati nem cselekvés vagy nem döntés politikává válik, amikor hosszú időn át elég konzisztens módon követik az ellenkezőjére irányuló nyomás ellenében” (Heidenheim, 1990, 5). Közpolitikai elemzésnek fontos eleme marad az elmulasztott lehetőségek, feltáratlan alternatívák vizsgálata.

19 VIII. A policy-tanulmányok haszna
Policy-tanulmányok szerepe: esettanulmányok mellett a politikaelemzés fogalmi keretének megújítása. Politika irányát nem determinálja automatikusan a gazdaság. Közpolitikai szereplők akarata és választásai döntő fontosságúak. Közpolitika: új kutatási irány a politikatudományon belül.

20 Köszönöm a figyelmet!