SZÁMVITEL.

Az előadások a következő témára: "SZÁMVITEL."— Előadás másolata:

1 SZÁMVITEL

2 Hol tartunk… Beszámoló Értékelés Mérleg Eredménykimutatás 1991-1995
2004- Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2014.

3 Bekerülési v.s. könyv szerinti érték
82-83 Bekerülési érték: az az érték, amekkora összegen a vagyontárgyat bekerülésekor a nyilvántartásokba bevezetik. Ez a beszerzési költségen, vagy az előállítási költségen számított érték. Beszerzési költség (besz. ár) Minden ráfordítást tartalmaznia kell ami az eszköz megszerzéséhez, létesítéséhez, üzembehelyezéséhez az aktiválásig felmerül és az eszközhöz egyedileg hozzárendelhető. Előállítási költség Azokat a ráfordításokat tartalmazza amelyek az eszköz (termék) előállítása, üzembehelyezése során közvetlenül merültek fel, tehát nem más mint a termék közvetlen önköltsége. Könyv szerinti érték: az az érték, amekkora összegen a vagyontárgyat nyilvántartásokban szerepeltetik. A könyv szerinti értéket úgy kapjuk meg, ha a bekerülési értéket az értékvesztéssel csökkentjük. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2014.

4 Immateriális javak és tárgyi eszközök értékelése
84 Az immateriális javakat és tárgyi eszközöket a vállalkozásba történő bekerülésükkor beszerzési áron (beszerzési költségen) vagy az előállítás közvetlen önköltségén kell értékelni. Elhasználódási idejük egy évnél hosszabb és értékük fokozatosan - a használattól, kitettségtől, a műszaki fejlődés ütemétől függően - megy át az általuk előállított termék, közreműködésükkel végzett szolgáltatás értékébe. Ezen eszközök bekerülési értékét azok között az évek között kell megosztani (költségként elszámolni) amely években várhatóan azokat használni fogják, amely években az árbevétel alakulására hatást gyakorolnak. Mindkét eszköztípus esetében a vállalkozónak kell döntenie abban, hogy a bekerülési értéket hány év alatt, és milyen módszerrel számolja el a vállalkozás költségként. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2014.

5 Immateriális javak és tárgyi eszközök értékelése
85 A fordulónapi mérlegértéket (nettó értékét) úgy kapjuk meg, ha a bekerülési értékből levonjuk a fordulónapig elszámolt értékcsökkenést. Ezt az értékelést egyedileg kell elvégezni. Bruttó érték (bekerülési költség) - Halmozott értékcsökkenési leírás = Mérlegérték (nettó érték) A mérlegben mindig nettó értéken szerepelnek. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2014.

6 Értékcsökkenési leírás módszerei
86 idő Halmozott értékcsökkenés idő Halmozott értékcsökkenés idő Halmozott értékcsökkenés Progresszív Lineáris Degresszív idő Halmozott értékcsökkenés A beszerzéskor dönteni kell a leírás idejéről és módjáról, tehát előre megtervezzük az eszköz értékcsökkenését. Ezért nevezzük ezt TERV SZERINTI ÉRTÉK-CSÖKKENÉSI LEÍRÁSNAK Teljesítményarányos Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2014.

7 Értékcsökkenési leírás egyéb jellemzői
86 Üzembehelyezéstől kezdődően maradványértékig kell elszámolni. Kis értékű tárgyi eszköz Akkor is el kell számolni, ha várhatóan veszteséges lesz a vállalkozás. A választott módszer változtatható ha a figyelembe vett körülmények lényegesen megváltoztak. Nem kell értékcsökkenési leírást elszámolni értéküket megtartó eszközöknél (termőföld, ingatlan stb.) már teljesen leírt eszköz után üzembe nem helyezett eszközök után (beruházások, felújítások) Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2014.

8 Terven felüli értékcsökkenési leírás
87 Ha a futamidő során valamilyen előre nem látható okból az adott eszköz értéke lecsökken, azt terven felüli értékcsökkenési leírásként (értékvesztésként) kell elszámolni az egyéb ráfordítások között. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2014.

9 Visszaírás 87 Ha a vállalkozás befektetett eszközeire terven felüli értékcsökkenési leírást (vagy készleteire értékvesztést) számolt el, de időközben az eszköz piaci értéke meghaladta annak könyvszerinti értékét akkor a különbözetet az egyéb bevételek javára a befektetett eszközök között visszaírásként jóvá kell írni. Ha a különbözetre a terven felüli értékcsökkenési leírás vagy értékvesztés nem nyújt fedezetet, akkor az e fölötti részt a vállalkozás a megfelelő mérlegtételeknél, mint értékhelyesbítést számolhatja el. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2014.

10 Készletek értékelése 87 Vásárolt készletek évközi nyilvántartása
Vásárolt készletek: beszerzési áron Saját termelésű készletek: előállítási önköltségen Vásárolt készletek évközi nyilvántartása Az évközi értékelésre nincs kötelező szabály. A vállalkozó dönthet, hogy készleteit egyáltalán készletre veszi-e vagy egyszerre költségként számolja el. (Az utóbbi esetben nincs igény évközi nyilvántartási árra) Készletre vétel esetén a következő értékelési változatok jöhetnek szóba: - tényleges beszerzési ár - tervezett beszerzési ár (elszámoló ár) Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2014.

11 Tényleges beszerzési áron történő értékelés
87 FIFO-eljárás LIFO- eljárás HIFO- eljárás LOFO- eljárás Halmozott átlagáras Gördülő átlagáras eljárás Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2014.

12 FIFO eljárás 87 First In First Out
A készleteket számla szerinti értéken veszik készletre, a készlet-csökkenési jogcímeinél pedig a legrégebbi beszerzési árakat alkalmazzák. Ennek az lesz az eredménye, hogy a zárókészleteket a legutolsó beszerzési árakon mutatják ki. Beszerzés Raktár Felhasználás Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2014.

13 LIFO eljárás 87 Last In First Out
A készleteket számla szerinti (tényleges) értéken veszik készletre, a készlet csökkenési jogcímeinél pedig a legutolsó beszerzési árakon értékelik. Hatása az lesz, hogy a zárókészletet a legrégebbi beszerzési áron tartják nyilván. Beszerzés Raktár Felhasználás Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2014.

14 HIFO eljárás 88 High In First Out
A készleteket számla szerinti értéken veszik készletre, a csökkenési jogcímeket a legmagasabb beszerzési árakon értékelik, így az év végi zárókészletbe a legalacsonyabb áron beszerzett készletek kerülnek. Az óvatosság elvét maradéktalanul ez az eljárás érvényesíti. Ár Beszerzés Raktár Felhasználás Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2014.

15 LOFO 88 LOw in First Out A készleteket számla szerinti értéken veszik készletre, a csökkenési jogcímeket a legalacsonyabb beszerzési árakon értékelik, így az év végi zárókészletbe a legmagasabb áron beszerzett készletek kerülnek. Az óvatosság elvét igen erősen sérti. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2014.

16 Átlagáras értékelés 88 A vállalkozó a beszámolási időszakon belül több alkalommal beszerzési átlagárat számít, és a további felhasználásokat (csökkenési jogcímeket) azon értékelik. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2014.

17 Tervezett beszerzési ár
88 A vállalkozók az évközi változásokat elszámoló áron értékelik. Az elszámoló ár egy diktált ár, amelyet év elején kell rögzíteni. Alkalmazása esetén év végén ki kell számítani az éves átlagárat. Ezt kell összehasonlítani az elszámolóárral. A kettő különbségével - árkülönbözettel - az évközi változásokat helyesbíteni kell. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2014.

18 Készletek a mérlegben 88 A mérlegben a vásárolt készletek a tényleges beszerzési ár valamelyikén kell értékelni. Az óvatosság elvének érvényesítéséről nem szabad megfeledkeznünk, tehát az értékvesztést e vagyonkörben is el kell elszámolni. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2014.

19 Kiegészítő melléklet és üzleti jelentés
89 A mérleg és eredménykimutatás mellett ezek is teljes körű, szerves részei a vállalkozás beszámolójának. Míg az előzőek tagolása kötött és csak számszerű adatokat tartalmaznak, addig az utóbbiak formája kötetlenebb és szöveges magyarázatokat is bemutatnak. Tartalmukat a vállalkozás számviteli politikájában részletezni kell. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2014.

20 Kiegészítő melléklet és üzleti jelentés
89 A mérleg és eredménykimutatás mellett ezek is teljes körű, szerves részei a vállalkozás beszámolójának. Míg az előzőek tagolása kötött és csak számszerű adatokat tartalmaznak, addig az utóbbiak formája kötetlenebb és szöveges magyarázatokat is bemutatnak. Tartalmukat a vállalkozás számviteli politikájában részletezni kell. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2014.

21 Kiegészítő melléklet 89-91
Az egyes eszköz- és forrásadatok tartalmi megítéléséhez nyújt főképp segítséget. Rávilágít az üzleti megítélésen alapuló döntések okaira, következményeire, összefüggéseire. Három részből áll: Általános rész (a vállalkozást és a beszámoló egészét magyarázza) Specifikus rész Mérleghez kapcsolódó kiegészítések Eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések Tájékoztató rész Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2014.

22 Cash-flow 92 A vállalkozás éves pénzeszközállományának változását és annak körülményeit mutatja be. Pénzforgalmi szemléletmódban készül. A Cash-flow kimutatás felépítése: I. Szokásos vállalkozási tevékenységből származó pénzeszközváltozás (Működési Cash-flow) II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszközváltozás (Befektetési Cash-flow) III. Pénzügyi tevékenységből származó pénzeszközváltozás (Finanszírozási Cash-flow) Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2014.