Juhász László A perorvoslatok az új Pp.-ben

Az előadások a következő témára: "Juhász László A perorvoslatok az új Pp.-ben"— Előadás másolata:

1 Juhász László A perorvoslatok az új Pp.-ben
Pécsi Ügyvédi Kamara 2017. szeptember 29.

2 Az előadás vázlata I. A perjogi kodifikáció előzményei
II. A fellebbezés szabályai III. A perújítás IV. A felülvizsgálat V. Az alkotmányjogi panasz

3 A perjogi kodifikáció előzményei

4 1267/2013. (V. 17.) Korm. határozat Ahhoz, hogy az eljárásjogi szabályok megfelelő szabályozási kereteket tudjanak biztosítani a XXI. századi differenciált jogviták eldöntéséhez, új polgári perrendtartási törvény megalkotása vált szükségessé, erről döntött a Kormány az 1267/2013. (V. 17.) Korm. határozatában. A kormányhatározat szerint a cél egy korszerű, a nemzetközi gyakorlatnak és elvárásoknak is megfelelő polgári perjogi törvénykönyv megalkotása, amely biztosítja az anyagi jogok hatékony érvényesítését, és amely a jogtudomány és a joggyakorlat eredményeire támaszkodva áttekinthetően, koherensen, a technika vívmányaira is figyelemmel szabályozza a perjogi viszonyokat, megkönnyítve ezzel a jogkereső állampolgárok és a szakmai közönség helyzetét.

5 A koncepció A kormányhatározat alapján elkészült új polgári perrendtartás koncepcióját (a továbbiakban: Koncepció) a Kormány január 14-án fogadta el. A Koncepció az új polgári perrendtartásról szóló törvény főbb szabályozási céljaiként határozta meg a perhatékonyság rendszerszintű megvalósítását, a perelterelést, a felek közötti egyeztetést előmozdító eljárási szabályok kiépítését, az osztott perszerkezet bevezetését, a perkoncentrációt biztosító eljárási szabályok megteremtését, a törvényszéken induló perekben a professzionális pervitel garanciájaként a kötelező jogi képviselet előírását, a csoportper hazai szabályainak megalkotását és az észszerű elektronizáció szerepének erősítését. Ezekre a szabályozási pillérekre épül fel a törvény.

6 A Szakértői Javaslat és a Pp.
Párhuzamos előkészítés folyt, részben az Igazságügyi Minisztériumban, részben a Kormány által jóváhagyott Koncepció alapján felállított munkabizottságokban. Az utóbbi munka eredménye a Szakértői Javaslat. Az IM a törvény tervezetét a Szakértői Javaslattól jelentős mértékben eltérve készítette el, s így fogadta el a parlament a évi CXXX. tv.-t. A Koncepció javasolta a közigazgatási eljárás külön szabályozását, melyet a Kormány elfogadott.

7 Az új Pp. újításai Cél: az új szabályok biztosítsák a hatékony és koncentrált per feltételeit. A törvény áttér az osztott tárgyalási rendszer ún. főtárgyalási modelljére: -perfelvételi és -érdemi szak. Az elsőre koncentrálódik a jogvita tartalmának, kereteinek meghatározása. Preklúziókat alkalmaz a törvény, az első szakasz lezárását követően korlátozott a kereset, ellenkérelem megváltoztatása, bizonyítás inditványozása. Négyszintű szervezet a hatásköri szabályozás alapja, általános hatáskörű bíróság a törvényszék. Két elsőfokú bemeneti szint.

8 A perorvoslat és az Alaptörvény
Az Alaptörvény XXVIII. Cikk (7) bekezdése: Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslathoz való jog tartalmát az 5/1992. (I.30.) AB határozat bontotta ki. Ennek értelmében az a követelmény, hogy a jogorvoslat biztosítsa a döntést hozó szervtől eltérő más szerv részéről a felülvizsgálatot, állásfoglalást a döntés helyessége, törvényessége tekintetében, továbbá a döntés megváltoztatását, esetleg hatályon kívül heélyezését. Nem szükséges biztosítani kétfokú perorvoslatot.

9 A Koncepció és a perorvoslatok
Koncepció leszögezte: a perorvoslati rendszer átfogó átalakítása nem időszerű. Kérdésként merült fel, hogy egyfokú vagy kétfokú perorvoslati rendszert szabályozzon a törvény. A Koncepció az egy rendes perorvoslati szint fenntartását támogatta, megállapítása szerint a felülvizsgálat rendes perorvoslatként való mozgásba lendítése nem indokolt. A másodfokú (fellebbezési) eljárásban az elsőfokú eljáráshoz hasonlóan – szükség szerint – meghatározhatóak eltérések a két bemeneteli szintnek megfelelően.

10 A Szakértői Javaslat és a rendes perorvoslat
A Szakértői Javaslat a fenti kérdésekben a Koncepció alapján dolgozta ki a szövegszerű javaslatait. A fellebbezés kapcsán azt az álláspontot fogadta el, hogy a rendes perorvoslatra vonatkozó szabályokat az ítélőtáblai szintre modellezi, s kivételként jeleníti meg a törvényszéken alkalmazandó előírásokat. Alapvetően tehát a professzionális megoldásoknak kell a fellebbezési eljárásban is érvényesülni. Ennek indoka az, hogy másodfokon már nem olyan éles az eltérés a két bemeneteli szint között, ezért a szabályok nagy része mindkét szint esetében azonos, anélkül, hogy bármilyen alapelvek sérülnének. A Pp. ezt a megoldást elfogadta, de a részletszabályok tekintetében új megoldásokat alkalmazott.

11 A Szakértői Javaslat és a perújítás
A perújítás szabályainak átfogó átalakítása nem indokolt. A jogerő áttörését célzó lehetőségek kiterjesztése (pl. Európai Unió Bírósága, Emberi Jogok Európai Bírósága döntései miatt) a jogbiztonság szempontjából káros lenne. A Pp. ezzel szemben az EJEB döntések kapcsán lehetővé tette, az EUB ítéletek esetén kizárta a perújítás lehetőségét.

12 A Szakértői Javaslat és a felülvizsgálat
A Javaslat vegyes rendszer bevezetésére tett javaslatot, mely szerint egyes esetekben a Kúria jogegységi szempontokat mérlegelve engedélyezheti a felülvizsgálatot, ezen túl fennmarad a hatályos szabályozás. A Pp. is vegyes rendszert valósított meg, az értékhatár alatti perekben és azokban a vagyonjogi perekben, ahol a II. fok elfogadta az I. fok jogi érveit kivételesen felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani, ha a Kúria ezt engedélyezi.

13 Perorvoslatok az új Pp.-ben
Perorvoslatok a Pp.-ben: bírósági meghagyás elleni ellentmondás [Pp. 340.§ a) pont, 348.§]; határozat kijavítása [Pp §] iránti kérelem; határozat kiegészítése [Pp §] iránti kérelem; fellebbezés [Pp. 365.§]; csatlakozó fellebbezés [Pp. 372.§]; perújítás [Pp. 393.§]; felülvizsgálati kérelem (Pp. 406.§); csatlakozó felülvizsgálati kérelem [Pp. 419.§]. Alkotmányjogi panasz (Pp.425.§)

14 II. A fellebbezés

15 A fellebbezés fogalma A perorvoslat (perjogi értelemben): „...az a bírósághoz intézett kérelem, amely a polgári peres eljárás során hozott, illetve azzal azonosnak minősülő, a törvénynek meg nem felelő vagy meg nem felelőnek vélt bírósági határozat ellen irányul abból a célból, hogy az okozott jogsérelmet egy újabb bírósági határozat, közvetlenül a sérelmezett határozatra visszaható módon megszüntesse.” (Németh János) Fellebbezés a nem jogerős bírósági határozatok elleni, fellebbviteli jellegű, átszármaztató hatályú, reformatórius jellegű rendes perorvoslat.

16 A fellebbezés Az új törvény professzionális szabályokat tartalmaz, ítélőtábla előtti, ügyvédi képviselettel rendelkező fél által benyújtott fellebbezés az alap. A párhuzamos szabályozásból annyi maradt, hogy a 388.§ értelmében ha a fél jogi képviselő nélkül jár el, - a fellebbezést az elsőfokú bíróságon, ügyfélfogadási időben szóban is előadhatja és - a fellebbezésben a fellebbezés alapjául szolgáló jogszabálysértés feltüntetése során mellőzhető a jogszabályhelyre hivatkozás.

17 Háttérszabály 364. § [Az elsőfokú eljárás szabályainak alkalmazása]
E fejezet eltérő rendelkezése hiányában a másodfokú eljárásban az elsőfokú eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy - a másodfokú eljárás nem különül el perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra, valamint - a jegyzőkönyv folyamatos felvétel útján történő készítésének nincs helye. (Pp.159.§) Hiányzik a „megfelelő” szó, ami esetenként gondot okozhat. (ld szünetelés)

18 A másodfokú eljárás megindítása
365. § (1) A másodfokú eljárást a fellebbezőnek az elsőfokú bíróságnál írásban benyújtott fellebbezéssel kell megindítania. (2) Fellebbezésnek van helye a) az elsőfokú bíróság ítélete ellen, b) az elsőfokú bíróság végzése ellen, ha e törvény külön megengedi, c) a másodfokú bíróság olyan végzése ellen, amellyel szemben az elsőfokú eljárás szabályai szerint külön fellebbezésnek lenne helye, d) a másodfokú bíróság fellebbezést, csatlakozó fellebbezést visszautasító végzése ellen. (3) Ha e törvény a külön nem fellebbezhető végzésre indokolási kötelezettséget ír elő, azt a fél az ítélet elleni fellebbezésben támadhatja.

19 A másodfokú eljárás megindítása
Nem szabályozza a törvény azt a lehetőséget, hogy a fél a fellebbezést jegyzőkönyvbe mondhatja. A Pp. 388.§ a járásbírósági eljárásban viszont lehetővé teszi, ha a fél jogi képviselő nélkül jár el, a fellebbezést az elsőfokú bíróságon, ügyfélfogadási időben szóban is előadhatja. Végzés elleni fellebbezés: csak akkor lehet fellebbezni, ha a törvény kifejezetten megengedi. Sokkal egyszerűbb a helyzet, mint a hatályos Pp. esetében. (Érdemi-pervezető végzés) Ha e törvény a külön nem fellebbezhető végzésre indokolási kötelezettséget ír elő, azt a fél az ítélet elleni fellebbezésben támadhatja. Pl.Pp.154.§ (2) bek.-igazolási kérelemnek helyt adó határozat.

20 A másodfokú eljárás megindítása
Az új Pp. már nem tartalmazza azt az előírást, hogy amennyiben a határozat ellen fellebbezésnek helye van, annak bármilyen címen előterjesztett megtámadását – a kijavításra és a kiegészítésre irányuló kérelmek kivételével – fellebbezésnek kell tekinteni. OK: professzionális szabályozás. Fellebbezés visszautasítása: az elsőfokú eljárásban és a perorvoslati eljárásban is szerepel ez a kifejezés, inkább eljárásjogi a kifejezés, mint az elutasítás, ami érdemi döntést jelez. Hatályos törvény alapján is keveredik a gyakorlatban a fogalom, sokszor kérik a fellebbezés elutasítását a fellebbezési ellenkérelemben.

21 Fellebbezésre jogosultak
365. § (5) Fellebbezéssel élhet - a fél, valamint az, - akire a határozat rendelkezést tartalmaz, a rendelkezés rá vonatkozó része ellen. Nem tartalmazza a beavatkozóra vonatkozó fellebbezési jogot és nem rendelkezik külön az ügyész fellebbezési jogáról sem.

22 A fél fellebbezési jogosultsága
A fél fogalma, fellebbezési jogosultsága egyértelmű. Pertársaság esetén a Pp. 36.§-ban szabályozott kényszerű (egységes) pertársaságnál az egyik pertárs fellebbezésének a hatálya kiterjed a fellebbezést elmulasztó többi pertársra is feltéve, hogy azok a mulasztásukat utóbb nem pótolták. [Pp. 38.§ (1) és (2) bekezdése] Amikor azonban a fenti pertársaságnál a pertársaknak a fellebbezés benyújtásával, tartalmával stb. kapcsolatos perbeli cselekményei eltérnek egymástól, akkor a bíróság azokat a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el [Pp. 38.§ (2) bekezdése]. A 37.§ a) pontja alá eső célszerűségi (egyszerű) pertársaság esetében [Pp. 37.§ b) és c) pont] viszont az egyik pertárs fellebbezése nem szolgálhat a többi pertárs előnyére vagy hátrányára.

23 Egyéb érdekelt fellebbezési joga
A tanú, a kirendelt szakértő, az okirat, illetve a szemletárgy birtokosa, és mindazok, akiknek a bizonyításban történő részvételét a bíróság szükségesnek tartja (a továbbiakban együtt: közreműködők), a költség, illetve a díj meghatározása tárgyában hozott végzéssel szemben külön fellebbezéssel élhetnek. (Pp.271.§) Ha az orvosszakértői vizsgálatra kötelezett fél a kijelölt szakértőnél vizsgálat, vérvétel vagy egyéb mintavétel céljából nem jelenik meg, illetve a vizsgálatot, a vérvételt vagy egyéb mintavételt nem engedi meg, a bíróság a közreműködőkkel szembeni kényszerítő eszközök közül az okozott költségek megtérítésére kötelezheti vagy pénzbírsággal sújthatja. (Pp.470.§ (2) bek. ) A fellebbezési jog ehhez kapcsolódik.

24 Beavatkozó, ügyész fellebbezési joga
A beavatkozót változatlanul megilleti a fellebbezési jog, gyakorlatilag a hatályos szabályozás szerint, ezt az indokolás megerősíti. Fellebbezése azonban járulékos, annyiban hatályos, amennyiben a fél a fellebbezést elmulasztotta, illetve nem állhat ellentétben a fél fellebbezésével. Az önálló beavatkozó akkor is fellebbezhet, ha az általa támogatott fél a fellebbezési jogáról lemondott, fellebbezése ellentétes lehet a fél fellebbezésével. (44.§ (4) bek.) Az ügyész vagy félként vesz részt az eljárásban vagy külön törvény szerint illeti meg a fellépés joga, utóbbi foglalja magába a fellebbezési jogot is.

25 A fellebbezési határidő
(6) A fellebbezés határideje a határozat közlésétől számított tizenöt nap. Azonos az ítélet és a végzés elleni fellebbezési határidő, megszűnt a váltóperekben a 3 napos határidő. (8 napos határidő is felmerült végzés esetén.) A fellebbezési lehetőségről és a fellebbezésre nyitva álló határidőről a bíróságnak tájékoztatnia kell a fellebbezésre jogosultakat. Változatlanul alkalmazandó az a gyakorlat, miszerint a bíróság által adott tájékoztatás hiánya vagy pontatlansága miatt a felet nem érheti joghátrány.

26 A fellebbezési határidő
A fellebbezési határidő törvényi határidő, amely nem hosszabbítható meg. Alkalmazandó a Pp. 149.§ (4) bekezdésének szabálya, amely szerint a határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz intézett beadványt – jelen esetben a fellebbezést – legkésőbb a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták. Elektronikus eljárás esetén a Pp. 612.§ kimondja, ha a perben a kapcsolattartás elektronikus úton történik, a határidő elmulasztásának következményeit – a napokban, munkanapokban, hónapokban vagy években megállapított határidő esetén – nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján elektronikus úton az informatikai követelményeknek megfelelően előterjesztették.

27 A halasztó hatály A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, kivéve, ha törvény vagy törvény alapján a bíróság másként rendelkezik. Fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatók például: - egyezséget jóváhagyó végzés [Pp. 239.§ (2) bekezdése], - ideiglenes intézkedést elrendelő végzés [Pp. 105.§ (2) bekezdése], - a szakértői díjat megállapító végzés a fellebbezésben nem kifogásolt összeg tekintetében [Pp. 318.§ (4) bekezdése], - Pp. 362.§-a alapján előzetesen végrehajthatónak nyilvánított határozatok. Csak indokolás ellen irányuló fellebbezés esetén jogerősíthető az ítélet.

28 Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel kapcsolatos intézkedései
Visszautasítás: a fellebbezés elkésett, vagy olyan határozat ellen irányul, amely ellen a fellebbező nem élhet fellebbezéssel, fellebbezési jogáról lemondott továbbá ha a fél a fellebbezést felhívás ellenére nem, vagy újból hiányosan adja be.

29 Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel kapcsolatos intézkedései
A kötelező jogi képviseletet szabályozó 74.§ értelmében, ha a jogi képviselet kötelező, az enélkül eljáró fél nyilatkozata és perbeli cselekménye hatálytalan .A 74.§ (2) bekezdés kimondja, hogy ha a perorvoslati kérelmet előterjesztő fél jogi képviselővel nem rendelkezik – annak ellenére, hogy a jogi képviselő meghatalmazásának szükségességéről a bíróság a perorvoslattal megtámadható határozatban tájékoztatta –, a perorvoslati kérelmet a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. Fontos: Ha a fél nem gondoskodik a megszűnt jogi képviselet pótlásáról, a bíróság az eljárást megszünteti.

30 A hiánypótlás A Pp. nem szabályozza azt, – a régi Pp.-től eltérően – hogy ha a határozat ellen fellebbezésnek helye van, annak bármilyen címen előterjesztett megtámadását – a kijavításra és a kiegészítésre irányuló kérelmek kivételével – fellebbezésnek kell tekinteni, ezért elkerülhetetlen a szabatos fellebbezés. A fellebbezés hiányosságát szűken kell értelmezni, így pl. nem minősítheti az elsőfokú bíróság hiányosnak a fellebbezést, ha annak indokolását nem tartja alaposnak, kielégítőnek, logikusnak. Az indokolás nélkül benyújtott fellebbezés, s az indokolás benyújtására határidő biztosításának kérelmezése kérdéses lehet ügyvéd esetében.

31 A másodfokú tanács elnökének teendői
Hiánypótlás Visszautasítás Részjogerő megállapítása Felfüggesztés, ha kijavítás, kiegészítés, igazolási kérelem elbírálása miatt eljárás van folyamatban Végrehajtás felfüggesztése, ha téves volt az előzetes végrehajthatóság kimondása.

32 A fellebbezés visszavonása
A másodfokú határozat meghozatala előtt vagy a másodfokú tárgyalás berekesztéséig lehet visszavonni. A fellebbezés elbírálása fő szabály szerint tárgyaláson kívül történik, erre figyelni kell.

33 Fellebbezés ítélet ellen
A másodfokú eljárás két fontos kérdése: - az elsőfokú ítélet milyen okból támadható és - a másodfok milyen körben bírálhatja felül az I. fokú bíróság ítéletét. A Pp. a másodfokú bíróság jogosultságait illetően szétbontotta a jogosultságokat és három kérdéskört kell vizsdgálni. - a felülbírálati jogot, és annak korlátait, - a fellebbezés tartalmát. A hatályos Pp-ben mindez csak a másodfokon hozható határozatok szabályaiban érhető tetten.

34 A felülbírálati jogkör
A Pp. először a felülbírálati jogkör kérdését, majd annak korlátait, végül a fellebbezési jog tartalmát szabályozza. A három kérdés csak együttesen értelmezhető. A szabályozás eredménye a másodfokú bíróság mozgásterének szűkítése, az átszármaztató hatály csak jelentős korlátozásokkal érvényesül. Leginkább a bizonyítás területén érhető tetten a II. fok. Felülbírálati jogkörének szűkítése. Bevezeti a Pp. az eljárásjogi és az anyagi jogi felülbírálat fogalmát.

35 A felülbírálati jogkör
369. § [A másodfokú bíróság felülbírálati jogköre] (1) A másodfokú bíróság felülbírálhatja az elsőfokú bíróság eljárásának szabályszerűségét. (2) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletével együtt felülbírálhatja az elsőfokú bíróságnak azt a végzését is, amelyet ítéletében indokolt, vagy amely az ítélettel szembeni fellebbezésben támadható. (3) A másodfokú bíróság felülbírálhatja az elsőfokú bíróság ítélete anyagi jognak való megfelelőségét. Az anyagi jogi felülbírálat során a) a bizonyítás eredményét okszerűtlennek minősítheti, és ennek alapján a tényállást módosíthatja, kiegészítheti, b) a fél által az első- vagy másodfokú eljárásban hivatkozott tény megállapítására bizonyítást folytathat le, és annak alapján a tényállást módosíthatja, kiegészítheti, c) a megállapított tényekből az elsőfokú bíróságtól eltérő jogi következtetést vonhat le, a megállapított tényeket másként minősítheti, d) jogszabálysértés megállapítása nélkül is felülmérlegelheti az elsőfokú bíróságnak az anyagi jogszabályok szerinti mérlegelési jogkörben hozott döntését, e) határozhat olyan kérdésben, amelyben az elsőfokú bíróság nem tárgyalt, illetve nem határozott.

36 Eljárásjogi felülbírálat
369. §  (1) A másodfokú bíróság felülbírálhatja az elsőfokú bíróság eljárásának szabályszerűségét. (2) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletével együtt felülbírálhatja az elsőfokú bíróságnak azt a végzését is, amelyet ítéletében indokolt, vagy amely az ítélettel szembeni fellebbezésben támadható. A felülvizsgálható eljárásjogi hibák esetében a formális megközelítés helyett indokolt azt is figyelembe venni, hogy az adott eljárási hiba kihatott-e az ügy érdemére. Kérni kell ennek alkalmazását.

37 Anyagi jogi felülbírálat
A másodfokú bíróság felülbírálhatja az elsőfokú bíróság ítélete anyagi jognak való megfelelőségét. Az anyagi jogi felülbírálat során a) a bizonyítás eredményét okszerűtlennek minősítheti, és ennek alapján a tényállást módosíthatja, kiegészítheti. A Pp. 279.§-hoz kapcsolódik, amely tartalmazza az elsőfokú bíróság mérlegelési jogkörét. Ennek átértékelése megakadályozására korlátozták a másodfokú bíróság jogkörét. (Felülmérlegelés tilalma) Ha nincs új bizonyíték, a tárgyalási anyag alapján nem lehet a tényállást módosítani, kiegészíteni, akkor nem lehet a döntést megváltoztatni. Alkalmazhatóak a mai felülvizsgálat kapcsán született döntések.

38 Anyagi jogi felülbírálat
b) a fél által az első- vagy másodfokú eljárásban hivatkozott tény megállapítására bizonyítást folytathat le, és annak alapján a tényállást módosíthatja, kiegészítheti. Ez is egy elvi lehetőség, figyelembe kell venni a Pp. 373.§-ban a bizonyítással kapcsolatos korlátokat. (önhibáján kívüli okból az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztését követően jutott tudomására vagy keletkezett tény vagy bizonyíték)

39 Anyagi jogi felülbírálat
c)  a megállapított tényekből az elsőfokú bíróságtól eltérő jogi következtetést vonhat le, a megállapított tényeket másként minősítheti. Látszólag ellentmond az a) pontban írtaknak, itt azonban nem a bizonyítékok felülmérlegeléséről van szó, hanem egy konkrét tény másként történő értelmezése. (pl hibás teljesítés esetén a hiba megjelenése, a hiba okának minősítése)

40 Anyagi jogi felülbírálat
d) jogszabálysértés megállapítása nélkül is felülmérlegelheti az elsőfokú bíróságnak az anyagi jogszabályok szerinti mérlegelési jogkörben hozott döntését Ezek a döntések eljárásjogilag a Pp. 279.§ (3) bekezdéshez kapcsolódnak, amely a szabad belátás elvét tartalmazza. Tipikus anyagi jogi párja (alapja) a Ptk. 6:531.§-a, mely szerint, ha a kár mértéke nem állapítható meg, a károkozásért felelős személy olyan összegű kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult kárának a kiegyenlítésére alkalmas

41 Anyagi jogi felülbírálat
e) határozhat olyan kérdésben, amelyben az elsőfokú bíróság nem tárgyalt, illetve nem határozott. Például ha az alperesnek azzal a védekezésével, hogy a követelés elévült, az elsőfokú bíróság nem foglalkozott, a másodfokú bíróság foglalkozhat az elévülés kérdésével, és abban állást foglalhat. Amennyiben az elsőfokú bíróságnak azt a megállapítását, hogy a felperes az apaság megdöntésére irányuló kereset benyújtásával – a Ptk. 4:111.§ rendelkezéseire tekintettel – elkésett, a másodfokú bíróság nem fogadja el, nincs elzárva attól, hogy tényállást állapítson meg, és határozzon abban a kérdésben, hogy a gyermeknek a vélelmezett apától származása kizárt-e, jóllehet ebben kérdésben az elsőfokú bíróság éppen a keresetindítás elkésettségével kapcsolatos jogi álláspontjára tekintettel nem határozott.

42 Anyagi pervezetéshez kapcsolódó felülbírálat
(4) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének, illetve eljárásának az anyagi pervezetéssel összefüggő részét csak az anyagi jogi felülbírálat részeként vizsgálhatja és minősítheti, úgy, hogy egyúttal elvégzi a saját anyagi jogi álláspontja szerint helyes anyagi pervezetést. Ennek során a) lehetőséget biztosíthat a feleknek perfelvételi, illetve a szakértői bizonyítással kapcsolatos nyilatkozat előterjesztésére, és ezekhez kapcsolódóan bizonyítást folytathat, b) a felek tudomására hozza az általa hivatalból észlelt tényt, vagy a felektől és az elsőfokú bíróságtól is eltérő jogértelmezést, a kérelemtől jogszabály alapján való eltérés szükségességét, és lehetőséget biztosít e körben nyilatkozataik megtételére, továbbá bizonyítást folytathat.

43 Anyagi pervezetéshez kapcsolódó felülbírálat
Alap: Pp. 111.§: a törvény kimondja, hogy a bíróság köteles a jogi képviselő nélkül eljáró felet perbeli eljárási jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatással ellátni. (A hatályos Pp-ben 3.§ tájékoztatási kötelezettség.) Valójában arról van szó, hogy a másodfokú bíróság észleli, az elsőfokú bíróság tévesen értelmezett egy anyagi jogi jogszabályt, ezért a tájékoztatása és ehhez kapcsolódóan a bizonyítási eljárás téves vágányon futott. Ezt az anyagi jogi értelmezést kell a másodfokú bíróságnak korrigálni, ehhez viszont hozzátartozik, hogy a másodfokú bíróságnak kell az anyagi pervezetés körében az általa relevánsnak tartott kérdésekben a tájékoztatást megadni, lehetővé kell tenni az ennek megfelelő bizonyítási eljárás indítványozását. Nem lehet hatályon kívül helyezni emiatt az ítéletet. A 370.§ (4) bek. Ide kapcsolódik: a fellebbező fél kérelmére lehet eljárni.

44 A másodfokú bíróság felülbírálati jogkörének korlátai
370.§: Fő szabály: A másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét az erre irányuló fellebbezési kérelemre, csatlakozó fellebbezésre, ellenkérelemre, azok korlátai között gyakorolja.  Kivétel: az ítélet kötelező hatályon kívül helyezésére okot adó eset. Ha a másodfokú bíróság a fellebbezésben nem hivatkozott eljárási szabálysértést észlel, azt - a következményekre vonatkozó figyelmeztetés mellett - a felek tudomására hozza és a fellebbező fél kérelmére veszi figyelembe. Cél: a hatályon kívül helyezések korlátozása.

45 A másodfokú bíróság anyagi álláspontjának érvényre juttatása
Ha a II. fokú bíróság azt állapítja meg, hogy az elsőfokú bíróság által végzett anyagi pervezetés az érintett kérdéshez kapcsolódóan nem volt megfelelő, ezt a felek tudomására hozza és a fellebbező fél kérelmére veszi figyelembe.  Utána 369.§ (4) bek. szerint jár el.

46 A fellebbezés tartalma
371.§ b) az elsőfokú ítélet kifogásolt rendelkezését vagy részét a másodfokú bíróság mennyiben változtassa meg, vagy helyezze hatályon kívül, c) a másodfokú bíróságtól gyakorolni kért felülbírálati jogkört, az alapul szolgáló indokok kifejtésével, d) az anyagi vagy eljárási jogszabálysértést, jogszabályhely megjelölésével, kivéve, ha a felülbírálati jogkör gyakorlásának nem feltétele a jogszabálysértés. A fellebbező félnek célszerű valamennyi lehetőséget megjelölni, amely szükséges ahhoz, hogy a bíróság a fellebbezési kérelmét érdemben el tudja bírálni.

47 Hatályon kívül helyezés kérelmezése
(2) Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését a fél - az ítélet megváltoztatására irányuló kérelem nélkül - a §-ban foglaltakra hivatkozva kérheti. Nagy vita végére tett pontot a Pp. Ide tartozik a Pp. 382.§, mely szerint a másodfokú bíróság ítéletével – az ügy érdemét nem érintve – az elsőfokú ítéletet helybenhagyja, ha alaptalan a kérelem.

48 Fellebbezési ellenkérelem és csatlakozó fellebbezés
Újdonság: mindkettőt 15 napon belül kell előterjeszteni. (Ok: fő szabály a tárgyaláson kívüli elbírálás) Amennyiben a fellebbezés csak hatályon kívül helyezési kérelmet tartalmaz, a csatlakozó fellebbezés sem irányulhat ennél többre, s nem nyitja meg a csatlakozó fellebbezés az ítélet megváltoztatása iránti kérelem előterjesztésének lehetőségét. Kérdés: határidőn túl érkezett ellenkérelmet figyelembe lehet-e venni? Szerintem igen.

49 A kereset- és ellenkérelem-változtatás
Fő szabály: a másodfokú eljárásban a keresetet, a viszontkeresetet és a beszámítást, illetve az ellenkérelmet megváltoztatni nem lehet. Az osztott perszerkezetből és az elsőfokú eljárás új szabályaiból következően a perfelvétel lezárásával – főszabály szerint – kizárt a keresetváltoztatás. Az új Pp. nem tartalmazza a kivételeket. A hatályos Pp. szerint megengedett a keresetetváltoztatás, ha az eredetileg követelt dolog helyett utóbb beállott változás folytán más dolgot vagy kártérítést követel, az eredetileg nem követelt járulékokra vagy a követeléseknek, illetve járulékoknak a per folyamán esedékessé vált részleteire is kiterjeszti, és megállapítás helyett teljesítést vagy teljesítés helyett megállapítást kér.

50 A kereset- és ellenkérelem-változtatás
Az új Pp. szerint ilyen változtatás csak akkor megengedett, ha ez a kérelem a Pp. 7.§ 12. pontja értelmében nem minősül keresetváltoztatásnak. A Pp. fogalomrendszerében a kereseti kérelem bármely részének elhagyása, csökkentése is keresetváltoztatást jelent. A keresetváltoztatás fogalmát a Pp. 7.§ 12. pontja adja meg. A Pp. 221.§ újraértelmezi az elállás és a leszállítás fogalmát. Végzést kell hozni a másodfokú bíróságnak a kérdésben.

51 Tényállítás módosítása
A fél akkor változtathatja meg tényállítását, ha olyan tényre hivatkozik, amely - önhibáján kívüli okból - az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztését követően jutott tudomására vagy következett be, - feltéve, hogy az elbírálás esetén rá nézve kedvezőbb ítéletet eredményezett volna.

52 Utólagos bizonyítás Három esetkört szabályoz a törvény:
1. A fél akkor terjeszthet elő új bizonyítási indítványt, illetve bocsáthat rendelkezésre további bizonyítási eszközt, ha - az a megváltoztatott tényállítás bizonyítására, vagy - a keresete, ellenkérelme alapjául korábban hivatkozott tény bizonyítására szolgál, feltéve, hogy az önhibáján kívüli okból az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztését követően jutott tudomására vagy keletkezett.

53 Utólagos bizonyítás 2. Ha az elsőfokú bíróság a felekkel előzetesen nem közölte az ítéletben hivatalból figyelembe vett tényt vagy a felektől eltérő jogszabály értelmezését, illetve a kérelemtől jogszabály alapján való eltérési szándékát, a fél a fellebbezésben, a csatlakozó fellebbezésben vagy a fellebbezési ellenkérelemben ezzel összefüggő kereset-, illetve ellenkérelem-változtatással élhet, utólagos bizonyítást ajánlhat fel.

54 Utólagos bizonyítás 3. Ha a másodfokú bíróság közöl a felekkel általa hivatalból észlelt tényt vagy a felektől és az elsőfokú bíróságtól is eltérő jogértelmezést, illetve a kérelemtől jogszabály alapján való eltérés szükségességét, a fél ezzel összefüggő kereset-, illetve ellenkérelem-változtatással élhet, utólagos bizonyítást ajánlhat fel.

55 A beszámítás 374. § A fellebbezésben és a másodfokú eljárás során - a másodfokú határozat meghozataláig, vagy tárgyalás tartása esetén a másodfokú tárgyalás berekesztéséig - beszámítás csak akkor terjeszthető elő, ha - azt az ellenfél elismeri, vagy - más perben hozott jogerős ítéleten alapul. A módosítás indoka, ne kerülhessen sor vitatott, még elbírálandó anyagi jogi igény érvényesítésére a másodfokú eljárásban.

56 A fellebbezés elbírálása
Fő szabály: tárgyaláson kívüli elbírálás Meghatározza a törvény a kivételeket (a fél kéri, a bíróság szerint indokolt, bizonyítást kell lefolytatni). Bizonyos esetkben (abszolút hatályon kívül helyezési ok, perköltség) kérelemre se kell tárgyalást tartani. 15 napot ad a törvény a csatlakozó fellebbezés elleni ellenkérelem, észrevétel benyújtására.

57 A fellebbezési tárgyalás
Nincs a klasszikus értelemben vett iratismertetés, ítélet, fellebbezés, ellenkérelem ismertetése történik. Egyébként a hatályos szabályozásd szerint folyik a tárgyalás. Pénzbírsággal súlytható az, aki kérte a tárgyalás megtartását és nem jelenik meg.

58 Másodfokú határozatok
A Pp. főleg a hatályon kívül helyezés kapcsán változtatott a bevált szabályokon. „Fontos törekvése a törvénynek - összhangban a Koncepcióban kitűzött célokkal - az elsőfokú ítéletek széles körű hatályon kívül helyezési lehetőségének szűkítése, ami a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának megállapítása szerint is a perek elhúzódásának meghatározó oka. „

59 Hatályon kívül helyezés
Hatályon kívül helyezés és az eljárás megszüntetése: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét végzéssel - teljes egészében vagy abban a részében, amelyre a megszüntetés oka fennáll - hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti, ha a 240. § (1) bekezdése vagy a 241. § (1) bekezdése szerinti ok az elsőfokú vagy a másodfokú eljárásban fennáll. Ha az eljárás megszüntetésének alapjául szolgáló hiány pótolható vagy az eljárás jóváhagyásával orvosolható, a felet erre az eljárás megszüntetése előtt - megfelelő határidő tűzésével - fel kell hívni. Kérdéses miként alakul a gyakorlat az utóbbi kérdésben. A Pp §-it kell alapul venni. Nem szolgálhat alapul az eljárási határidők feloldására.

60 Hatályon kívül helyezés
380. § [Az ítélet kötelező hatályon kívül helyezése eljárási szabálysértés miatt] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét végzéssel hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, ha a) az elsőfokú bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, (munkajog, közérdekű per) b) az ítélet meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben törvény értelmében kizáró ok áll fenn, (Pp. 12.§) vagy c) az ítélet olyan orvosolhatatlan formai hiányosságban szenved, amely miatt érdemi felülbírálatra alkalmatlan. Az utóbbi szabály kérdéses: indokolás szerint nincs rendelkező rész vagy indokolás. (Szerintem ez tartalmi hiányosság)

61 Hatályon kívül helyezés
381. § [Az ítélet mérlegelhető hatályon kívül helyezése eljárási szabálysértés miatt] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét végzéssel hatályon kívül helyezheti, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasíthatja, ha szükséges az elsőfokú eljárás megismétlése vagy kiegészítése, mert az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése az ügy érdemi eldöntésére kihatott, és annak orvoslása a másodfokú eljárásban nem lehetséges, vagy nem észszerű.

62 Hatályon kívül helyezés
Mi a lényeges eljárási szabálysértés, abban a régi Pp. alapján kialakult gyakorlat segítséget ad. A Pp. nem ad támpontot, hogy a hiba orvoslása a másodfokú eljárásban mikor nem lehetséges vagy nem ésszerű. A Pp. az eljárási szabálysértések miatt csak akkor teszi lehetővé az ítélet hatályon kívül helyezését, ha a felek valamelyike a fellebbezésében az elsőfokú eljárás szabályszerűségének felülbírálatára irányuló jogköre gyakorlását kéri a másodfokú bíróságtól. A törvény nem nevesíti a bizonyítás nagy terjedelmű, vagy teljes megismétlése miatt szükséges az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése kapcsán.

63 Hatályon kívül helyezés
384.§ (1) Az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére önmagában nem szolgálhat alapul, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság anyagi pervezetésével nem ért egyet. Kizárólag ezen okból a felek sem kérhetik az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését. (2) A másodfokú bíróság a 369. § (4) bekezdésében meghatározott felülbírálati jogkörének gyakorlását követően a) az ügy érdemében a rendelkezésre álló adatok alapján a 383. § szerint dönt, (megváltoztat) ha aa) a fél nem nyilatkozik vagy a szükséges nyilatkozatot nem teszi meg, vagy ab) a fél nyilatkozata és az elsőfokú eljárás szükség szerinti kiegészítése folytán az elsőfokú eljárásnak az ügy érdemi eldöntését befolyásoló hibája orvosolható, b) az ítéletet hatályon kívül helyezi, ha az ügy érdemében az a) pont alapján dönteni nem lehet.

64 Hatályon kívül helyezés
A) Amennyiben a fellebbező fél nem kívánja a másodfokú bíróság tájékoztatása alapján a megkívánt nyilatkozatokat megtenni, [370.§ (4) bekezdése] a másodfokú bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között dönt az ügy érdemében. B) Érdemben dönt akkor is, ha a fél a szükséges nyilatkozatokat megteszi és az eljárás adatai, vagy azok szükséges kiegészítése, a bizonyítás lefolytatása után a döntéshez szükséges adatok rendelkezésre állnak. C) Hatályon kívül csak akkor helyezheti az ítéletet, ha a fél a másodfokú bíróság anyagi pervezetése alapján a szükséges nyilatkozatot megteszi, de nem orvosolható a másodfokú eljárásban az a pervezetési hiba, amelyet a másodfokú bíróság feltárt.

65 Döntés az úgy érdemében
Helybenhagyás Megváltoztatás Új szabály: 383.§ (5) bek: (5) A másodfokú bíróság az érdemben véglegesen elbírált kérelmekkel - ideértve a részítéletet is - összefüggő perköltség viseléséről dönt, ha a perköltség minden elemének viseléséről való döntés feltételei fennállnak. Ha a keresetet elutasító ítélet elleni fellebbezés folytán hozott közbenső ítélettel a kereset jogalapját megállapította, a másodfokú bíróság csupán a perköltség összegét határozza meg, annak viselése kérdésében egyebekben az elsőfokú bíróság dönt.

66 Egyezség, szünetelés A 385.§ szabályozza mindkét jogintézményt. Jellemző, hogy csak annyit mond a Pp., hogy megállapítja, hogy az egyezséget érintő részében az ítélet hatályát veszti, illl. a szünetelést követő megszűnés esetén az elsőfokú ítélet fellebbezéssel érintett része hatályát veszti. Szünetelésre, az egyezség jóváhagyására nincs eltérő szabály. Ezért alkalmazandó a Pp. 121.§ (2) bek-t, mely szerint ugyanazon felek között a felek közös kérelmére az eljárás jogerős befejezéséig legfeljebb három alkalommal lehet a szünetelést megállapítani.

67 388. § [A fellebbezés előterjesztése és tartalma]
A járásbírósági eljárásban hozott ítélet elleni fellebbezés jogi képviselő nélkül eljáró félre vonatkozó külön szabályai 388. § [A fellebbezés előterjesztése és tartalma] Ha a fél jogi képviselő nélkül jár el, a fellebbezést az elsőfokú bíróságon, a bíróság elnöke által jogszabályban foglaltak szerint erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben szóban is előadhatja és a fellebbezésben a fellebbezés alapjául szolgáló jogszabálysértés feltüntetése során mellőzhető a jogszabályhelyre hivatkozás.

68 A végzés elleni fellebbezés szabályai
Gyakorlatilag nem változott a hatályos szabályozás. Nem tették be a törvényszövegbe azt a javaslatot, hogy a fellebbezési ellenérelmet a bíróság küldje meg a fellebbező félnek nyilatkozattételre, így továbbra is a határozatból tudja meg a fellebbező fél, mi volt az ellenkérelemben.

69 III. rész A perújítás

70 Általános kérdések A perújítás maradt rendkívüli, nem fellebbviteli jellegű, ténybeli okok alapján igénybevehető, önálló perorvoslat. A törvény a perújítás korábbi formáját és a főbb szabályokat nagyrészt érintetlenül hagyva rendezi az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek hatását. Nem tért vissza a Plósz-Pp. megoldásához, amely a perújítást perként kezelte. Eltérő rendelkezés hiányában a perújítási eljárás során a bíróság az alapperre vonatkozó szabályok (járásbíróság, törvényszék, fiz.meghagyás) szerint jár el. Szabályozási alapelv: a jogerő tiszteletben tartása.

71 Perújítási okok Egyetlen új perújítási ok:
c) a fél az Emberi Jogok Európai Bíróságának valamely jog megsértését megállapító saját ügyében hozott ítéletére hivatkozik, feltéve, hogy az ügyében hozott jogerős ítélet ugyanezen a jogsértésen alapul, és az Emberi Jogok Európai Bíróságától elégtételt nem kapott, vagy a sérelem kártalanítással nem orvosolható. Direkt kapcsolatnak kell lenni az egyezménysértés és a jogerős ítélet között. Bármilyen mértékű elégtétel kizárja a perújítást.

72 A perújítás megengedhetősége
Módosítást tartalmaz 394.§ (1) bek.: A 393. § a) pontja alapján a perújítás csak akkor engedhető meg, ha a fél önhibáján kívül nem volt abban a helyzetben, hogy a perújítási kérelmében felhozott tényt, bizonyítékot vagy határozatot a korábbi eljárás során érvényesítse, így különösen, hogy azt ellentmondás, fellebbezés vagy csatlakozó fellebbezés keretében előadja. Főleg fiz.meghagyás elleni ellentmondás esetén volt szigorú a korábbi gyakorlat.

73 A perújítási határidő Hat hónapos szubjektív és öt éves objektív határidő nem változott. EJEB ítéletre hivatkozás esetén az ítélet kézhezvételétől számított 60 napon belül kezdeményezhető a perújítás. Alkotmányjogi panasz alapján indult eljárásban a Kúria határozatának kézhezvételétől számítva 30 nap áll rendelkezésre perújítás előterjesztésére. Itt nem érvényesül az öt éves határidő.

74 A perújítási kérelem A hatályos szabályokkal azonos módon szabályozza a törvény a kérelem tartalmát. (397.§) Külön szabályozza a fizetési meghagyás elleni perújítást. (398.§). A fiz.meghagyás ellen előterjesztett perújítás esetén minden bizonyíték új

75 Döntés a megengedhetőség tárgyában
A törvény részletes eljárási rendet határoz meg a perújítási kérelem elintézésre. Ennek oka nemcsak a törvény által részletesen szabályozott új perszerkezet, hanem a megengedhetőségről tárgyaláson kívüli döntés lehetőségének a bevezetése is. Ezért a kérelem előterjesztőjének lehetősége nyílik hiányos beadványának korrekciójára, a perújító fél ellenfeleinek pedig a perújítási kérelemre vonatkozó nyilatkozattételre. A törvény szerint a bíróság még az előkészítő szakban a perújítási kérelmet, vagy a hiánypótoltatott kérelmet haladéktalanul megküldi a feleknek, a beavatkozóknak és a megtámadott ítélet ellen fellebbezésre jogosult egyéb érdekelteknek. Alkotmányjogi panasz alapján folyó eljárásban nem kell a megengedhetőségről határozatot hozni, mert a törvény erejénél fogva érdemben kell dönteni.

76 Perújítási perfelvételi tárgyalás
A törvény, érvényesítve az osztott perszerkezetből fakadó követelményeket, és szem előtt tartva a bevált szabályokat, bevezeti a perújítási perfelvételi tárgyalást. E tárgyalást akkor kell megtartani, ha a bíróság tárgyaláson kívül nem döntött a perújítás megengedhetőségéről. „A törvény csak a bíróság elutasító végzése ellen enged külön fellebbezést. Mivel az elutasító végzés esetében a perújítási perfelvételi tárgyalás folytatni, illetve perújítási érdemi tárgyalást tartani csak a végzés jogerőre emelkedése után lehet, nem célszerű a perhatékonyság szempontjait szem előtt tartva a megengedő végzés elleni fellebbezést bevezetni. A törvény e perelhúzó hatás miatt nem ért egyet a kodifikációban közreműködő munkacsoport álláspontjával.”- mondja az indokolás. Valójában a törvény szerint a megengedhetőség tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye.

77 Érdemi tárgyalás és döntés
A perújítási kérelem korlátai között kell tárgyalni. A keresetváltoztatásra a másodfokú eljárásra irányadó szabályokat kell alkalmazni. Már a megengedhetőség körében is azt kell vizsgálnia bíróságnak, a perújítási kérelem nem tartalmaz-e rejtett (vagy nyílt) új keresetet. Az új kereset előterjesztésének átengedése ugyanis a perújítás perorvoslati intézményének negligálásához vezetne. A bíróságnak a per tárgyalásának eredményéhez képest döntenie kell a perújítási kérelemmel megtámadott ítéletet hatályában való fenntartásáról. Új határozatot hozhat, ennek előfeltételeként a megtámadott ítéletet egészében vagy részben hatályon kívül helyezheti.

78 IV. A felülvizsgálat

79 Általános kérdések A felülvizsgálat újkori története során a jogalkotás lavírozott a felülvizsgálat perorvoslati és jogegységesítő funkciója között. A 44/2004. AB határozat megsemmisítette a IX. Ppn. által bevezetett szabályokat, -melyek a jogegységesító funkciót helyezték előtérbe - rámutatva, hogy az adott szabályozás mellett a perorvoslati funkció nem érvényesült. A hatályos szabályozást a XI. Ppn. vezette be. Ennek egyes elemei jól működnek, egyes szabályai tekintetében – a szakmai kritika szerint – egyetlen vezérlőelv a Kúria leterheltsélgének csökkentése. Ezt a szabályrendszert kellett az új Pp. megalkotása során megreformálni.

80 Általános kérdések A felülvizsgálat megmarad a jogerős ítéletek és érdemi végzések elleni, jogszabálysértésen alapuló rendkívüli perorvoslat, amelynek elbírálására kizárólag a Kúria jogosult. A jogbiztonság elvének biztosítására szolgál a jogerő intézménye, mely éppen ezért csak kivételesen, indokolt esetben, szűk körben törhető át. Erre figyelemmel indokolt a jogszabálysértésre alapított, alanyi jogon biztosított felülvizsgálati lehetőség szűkítése a felülvizsgálatból objektív alapon kizárt ügyek meghatározásával, illetve azon perjogi helyzetek rögzítésével, amikor nincs helye felülvizsgálatnak, pl. elsőfokon jogerőre emelkedett határozatok esetén.

81 Általános kérdések A felülvizsgálat mint rendkívüli perorvoslat szabályai körében ún. vegyes rendszer kerül bevezetésre, amelyben objektív, kizáró feltételek keretei között megmarad a felülvizsgálathoz való jog, de egyes, kizáró feltételekkel érintett határozatok esetében a Kúria jogegységi szempontokat is figyelembe véve engedélyezheti a felülvizsgálatot.

82 A felülvizsgálati eljárásban alkalmazandó szabályok
405.§ (1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a felülvizsgálati eljárás során a Kúria az e fejezetben foglalt eltérésekkel a fellebbezésre vonatkozó szabályok alkalmazásával jár el. A fellebbezési eljárás utaló szabály folytán az elsőfokú eljárás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az eljárás nem különül perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra. Itt sem tartalmazza a törvény a „megfelelő” kifejezést.

83 A felülvizsgálat tárgya
A törvény megközelítése: -Egyrészt megjelöli azokat a határozatokat, amely ellen helye van felülvizsgálatnak; - egyes határozatok esetében hallgat a törvény; - külön meghatározza azt a kört, amely esetben nincs helye felülvizsgálatnak.

84 A felülvizsgálat tárgya
 A felülvizsgálati kérelem tárgya: A jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés. Külön kiemelve a keresetlevél visszautasítása, 176.§ (1) bek. a)-i) pontok. [j),k)l pontok már nem – kötelező tartalmi elemek hiánya, illetékfizetés elmulasztása, jogi képviselő nélküli eljárás, ha kötelező] 176.§ (2) bek. b.c.pontok: b) nem gondoskodott azon személyek perben állásáról, akik ellen jogszabály szerint a per indítható, illetve akiknek a perben állása kötelező, c)nem  nyújtott be - törvény által meg nem engedett keresethalmazatot vagy pertársaságot tartalmazó keresetlevél esetén - e törvény rendelkezéseinek megfelelő keresetlevelet. A 240. § (eljárás megszüntetése) (1) bek. a-c) és f) pont

85 A felülvizsgálati kérelem tárgya
Nem tartalmazza a Pp. külön a jogerős végzéssel jóváhagyott egyezséget, amely ellen helye van felülvizsgálatnak. (Ítélethatályú határozat) Nem tartalmazza a viszontkereset-levél és a beszámítást tartalmazó irat visszautasításával szembeni felülvizsgálatot. Már most ellentétes vélemények hangzanak el, hogy a törvény hallgatása ellenére lehet-e élni felülvizsgálattal vagy sem. Itt a gyakorlat szórására lehet számítani.

86 Kizárt határozatok elvi alapja
A törvény az értékhatár alatti vagyonjogi perekben és azokban a vagyonjogi perekben, ahol az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre utalással, azonos jogi indokok mentén hagyta helyben, új lehetőségként bevezeti a felülvizsgálati eljárás engedélyezését annak érdekében, hogy a Kúria ezen ügyek tekintetében is eleget tudjon tenni az Alaptörvényben foglalt, a joggyakorlat irányításával és egységének biztosításával kapcsolatos feladatainak.

87 Kizárt határozatok Három csoport:
§ [A felülvizsgálatból kizárt határozatok] Az (1) bek.-ben felsorolt ügyekben minden további feltétel nélkül kizárt a felülvizsgálat. (Új szabály, hogy kizárt a felülvizsgálat a meg nem fizetett illeték és az állam által előlegezett költségek tárgyában.) § (2) bek. Akkor kizárt, ha az I. fokú ítéletet a II.fokú bíróság helybenhagyta. § Főszabály szerint kizárt a felülvizsgálat, de kivételesen engedélyezhető. ( a pertárgy értéke az 5 millió Ft-ot nem haladja meg, és a helyes jogi indokok alapján történt helybenhagyás)

88 Az engedélyezés feltételei
409.§ (2) bek: (2) A Kúria a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a) a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása, b) a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége, c) - a másodfokú bíróság erről való döntése hiányában - az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége, vagy d) a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatától eltérő ítéleti rendelkezés miatt indokolt.

89 Az engedélyezés feltételei
Szükséges, de nem elégséges feltétele, hogy a fél a határozat jogszabálysértő voltára hivatkozzon; az engedélyezéshez szükséges, hogy a jogerő feloldásához valamilyen igazságszolgáltatási közérdek fűződjék. Közérdek az, hogy eljárási lehetőséget biztosítson a Kúriának az Alaptörvény 25. cikkének (3) bekezdésében meghatározott feladatai, illetve a közösségi jogból fakadó kötelezettségei teljesítéséhez. Az engedélyezés kivételessége is azt indokolja, hogy az engedélyezés feltételei pontosan meghatározottak legyenek. A feleknek ugyanis világosan látniuk kell, hogy milyen körülmények fennállása esetén jöhet szóba, hogy az egyébként felülvizsgálattal nem támadható határozat jogerejét a Kúria esetleg feloldja. Ugyanakkor a Kúriának bizonyos mértékű mérlegelési lehetőséget kell adni annak megítélésében, hogy a fél által a felülvizsgálat engedélyezése érdekében felhozott körülmények olyan súlyúak-e, amelyek megalapozzák a közérdek fennállását.

90 Az engedélyezés feltételei
Külön csoport az a)-b) pont, ahol a fogalmak rugalmas értelmezést tesznek lehetővé (továbbfejlesztés, különleges súly, társadalmi jelentőség). A d) pont esetében a „közzétett ítélkezési gyakorlat” értelmezendő. (Nem azonos a közzétett határozatokkal, s nem azonosítható egyetlen közzétett döntéssel sem.) C) pont C-160/14. EUB döntés, úniós jog értelmezésére.

91 Engedélyezési eljárás
410.§ közléstől számított 45 nap! A részletes feltételeket a 410.§ (2) bek. tartalmazza. Ezeket a kérelmezőnek fel kell sorolnia és igazolnia. A Kúria nem köteles ezen a körön kívül vizsgálódni. A döntés 3 tagú tanácsban történik. A Pp. szerint a megtagadó végzést kell indokolni röviden.

92 A felülvizsgálati kérelem előterjesztése
412.§ Közléstől számított 45 nap. Ha a 408.§ szerint kizárt ügyben terjesztik elő, akkor az engedélyezés iránti külön kérelmet csatolni kell. A kérelem tartalmát a 413.§ tartalmazza, hasonló a fellebbezést szabályozó 371.§ előírásához. Nem említi a Pp. a felülbírálati jogkör nevesítését, de ezt bele kell írni a kérelembe. Eljárási: csak az ügy érdemi elbírálására kiható jogszabálysértés lehet. Anyagi: nincs bizonyítás a felülvizsgálati eljárásban, csak a bizonyítás eredmények okszerűtlensége hívható fel.

93 A felülvizsgálati kérelem és az anyagi pervezetés
Nem szabályozza a Pp. az anyagi pervezetésre vonatkozó előírásokat, de a Kúria jogosult felülvizsgálni az alsóbb fokú bíróságok anyagi pervezetését. A felülvizsgálat előírásai (kereset és ellenkérelem változtatás, bizonyítás, beszámítás tilalma) miatt csak hatályon kívűl helyezést alkalmazhat. A Pp. 371.§ (2) bek. alkalmazásával csak hatályon kívül helyezés is kérelmezhető.

94 Az iratok felterjesztése
414.§ Ha a felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidő - valamennyi féllel szemben lejárt, vagy - ha a felülvizsgálati kérelmet valamennyi fél benyújtotta, az elsőfokú határozatot hozó bíróság azt az ügy irataival együtt haladéktalanul felterjeszti a Kúriához, és - értesíti az ellenérdekű felet, valamint - a jogerős határozatot hozó bíróságot az eljárás megindításáról. A fél kérelmére a felülvizsgálati kérelem benyújtásáról az elsőfokú bíróság értesíti az ingatlanügyi hatóságot. Ha a végrehajtást már elrendelték vagy a végrehajthatóság felfüggesztése iránti kérelmet terjesztettek elő, a felülvizsgálati kérelmet a beérkezését követően haladéktalanul fel kell terjeszteni.

95 A végrehajtás felfüggesztése
Külön kell kérelmezni a felülvizsgálati kérelemben. Akkor is kérelmezhető, ha még nincs elrendelve végrehajtás. 413.§ (1) d) pont alapján a kérelemben meg kell jelölni a végrehajtásra vonatkozó adatokat. 416.§ Kivételes a felfüggesztés. A Kúriának azt kell mérlegelni, hogy a végrehajtást követően az eredeti állapot helyreállítható-e, vagy hogy a végrehajtás elmaradása nem okoz-e súlyosabb károsodást, mint amilyennel a végrehajthatóság felfüggesztésének elmaradása járna.

96 Csatlakozó felülvizsgálati kérelem
419. § [Csatlakozó felülvizsgálati kérelem és felülvizsgálati ellenkérelem] (1) A csatlakozó felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem előterjesztésére a csatlakozó fellebbezésre és ellenkérelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Csatlakozó felülvizsgálati kérelmet a fél csak akkor terjeszthet elő, ha maga is jogosult lett volna felülvizsgálatot kérni. (2) Ha a felülvizsgálatnak a Kúria engedélye alapján van helye, az eredményes engedélyezési kérelmet előterjesztő fél ellenfele a csatlakozó felülvizsgálati kérelmet a Kúria végzése által meghatározott jogértelmezési kérdéssel összefüggő, az ügy érdemi elbírálására kiható jogszabálysértésre hivatkozással terjesztheti elő. A felülvizsgálati ellenkérelem járulékos jellegű nyilatkozat.

97 Az érdemi elbírálás szabályai
Miután a fellebbezési szabályokat kell alkalmazni, fő szabályként tárgyaláson kívül kell elbírálni. Bizonyításnak nincs helye, a jogerős ítélet meghozatalakor rendelkezésre álló iratok alapján dönt a bíróság. (422.§) Nincs helye új tények előadásának, de a Kúria jogosult megváltoztatni a tényállást, ha ehhez bizonyítást kell felvenni, akkor hatályon kívül helyezheti az ítéletet.

98 A kérelem elbírálásának korlátai
423. § [A felülvizsgálati kérelem elbírálásának korlátai] (1) A Kúria a felülvizsgálat során a felülvizsgálati és csatlakozó felülvizsgálati kérelem korlátai között, az ott megjelölt jogszabályok tekintetében vizsgálja a jogerős ítélet jogszabálysértő voltát, kivéve, - ha az eljárást hivatalból megszünteti, vagy - ha a határozatot hozó bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, illetve -a határozat meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben törvény értelmében kizáró ok áll fenn. Utóbbiak olyan súlyos, nem orvosolható jogszabálysértések, amelyek felmerülésének ki kell váltania a Kúria kasszációs döntését, még akkor is, ha a felek e jogszabálysértésre egyáltalán nem hivatkoztak.

99 A felülvizsgálati eljárásban hozott határozatok
Gyakorlatilag a hatályos szabályokat tartalmazza a 424.§. A Kúriának továbbra is lehetősége lesz hatályában fenntartani a megtámadott határozatot az ügy érdemére ki nem ható jogszabálysértés esetében. A törvény a Kúriának is lehetőséget biztosít az egyszerűsített ítélet meghozatalára arra az esetre, ha azt állapítja meg, hoa jogerős határozat megfelel a jogszabályoknak és a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatának.gy Ekkor a határozat indokolásában elegendő erre a körülményre utalnia, az alkalmazott jogszabályok feltüntetése mellett.

100 V. Alkotmányjogi panasz

101 Az eljárás megindítása
Ha az Alkotmánybíróság az Abtv. 27. §alapján folytatott eljárásában alkotmányjogi panasz alapján megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét, a döntést megsemmisíti. A bírói döntés Alkotmánybíróság általi megsemmisítése következtében a szükség szerint lefolytatandó bírósági eljárásban az alkotmányjogi kérdésben az Alkotmánybíróság határozata szerint kell eljárni. Az Alkotmánybíróság a bírói döntés megsemmisítése esetén megsemmisítheti a döntéssel felülvizsgált más bírósági vagy hatósági döntéseket is. [Abtv. 43. § (1)-(4) bek.]

102 Az eljárás megindítása
Gyakori, hogy párhuzamosan indul felülvizsgálati eljárás és alkotmányjogi panaszeljárás. Annak érdekében, hogy a Kúria eleget tudjon tenni az Alkotmánybíróság felé fennálló értesítési kötelezettségének (418. §), a törvény előírja, hogy az elsőfokú bíróságnak - ahol mind a panaszt, mind a felülvizsgálati kérelmet elő kell terjeszteni - a panasz benyújtásáról haladéktalanul értesítenie kell a Kúriát. Az alkotmányjogi panaszt az elsőfokon eljárt bíróságnál kell előterjeszteni. Az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig az elsőfokon eljárt bíróság hivatalból, az eset körülményeit mérlegelve felfüggesztheti a panasszal támadott határozat végrehajtását, ez ellen a végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. Ugyanakkor, ha az Alkotmánybíróság hívja fel a bíróságot a határozat felfüggesztésére, a bíróságnak nincs mérlegelési joga, fel kell függesztenie az eljárást; ezen végzés ellen nincs is helye külön fellebbezésnek.

103 Az eljárás megindítása
Az egyedi ügyet érintő alkotmányjogi panasz indítványozásának feltétele az, hogy a fél a jogorvoslati lehetőségeit kimerítette. Ez nem vonatkozik a felülvizsgálati eljárásra, ezért folyhat párhuzamosan a két eljárás. Ezért kell a Kúriát értesíteni az alkotmányjogi panasz benyújtásáról. A 418.§ nem írja elő, hogy a felülvizsgálati eljárást fel kell függeszteni, csak értesítési kötelezettséget ír elő az AB felé.

104 A Kúria eljárása A Kúria eljárása az AB döntésétől függ, ezt szabályozza a 427.§, kimondva, hogy a panasz orvoslásának eljárási eszközét a Kúria határozza meg, ha az AB határozatából ez következik. A) Ha az AB anyagi jogszabályt vagy rendelkezést semmisített meg és kizárólag per vagy nemperes eljárás volt folyamatban, értesíti a felet, aki 30 napon belül perújítási kérelmet terjeszthet elő. B) Ha eljárási jsz-t semmisít meg az AB, akkor az eljárás azon szakaszának újbóli folytatását rendeli el, amelyre a megsemmisített jsz kihatot. C) Ha az AB megsemmisítette a bírói döntést, akkor a Kúria az első-vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. D) Ha nem csak bírói döntést érint az AB határozata, erről értesíteni kell az érintett hatóságot és a panasz benyújtóját.

105 Köszönöm a figyelmet