Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Anyanyelvünk változatai

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Anyanyelvünk változatai"— Előadás másolata:

1 8. A FŐBB NYELVVÁLTOZATOK: AZ IRODALMI NYELV, A KÖZNYELV, A NYELVJÁRÁSOK ÉS A CSOPORTNYELVEK

2 Anyanyelvünk változatai
Anyanyelvünk nem egységes. Egymástól kisebb-nagyobb mértékben eltérő változatokban él. Ezeknek a változatoknak az összessége a nemzeti nyelv. A nyelv egységesülése hosszú történelmi folyamat eredménye De a nyelv ma is folyamatos változásban van, tükrözi a nyelvet használó emberi közösség életének változásait.

3 A nyelvváltozatok összessége a nemzeti nyelv. Tagolása:
1. normatív nyelvváltozat 2. területi nyelvváltozat 3. társadalmi csoportok szerinti nyelvváltozat.

4 A nyelvi norma fogalma Követendő, példaértékű nyelvhasználati minta. Hagyományozott, általános nyelvszokás, íratlan és írott szabályok (főképp nyelvtanok, helyesírási szabályzatok) rögzítik a normát, mely a nyelv legkülönbözőbb szintjeiben nyilvánul meg (hangtan, nyelvtani szerkezet, szókészlettan, helyesírás)

5 1.Normatív nyelvváltozat (irodalmi nyelv, köznyelv)
- nyelvi normát (szabályrendszert, hagyományt) követ - célja: a nyelvi eszmény, a „követendő példa" megvalósítása Változatai: a) az irodalmi nyelv a normatív nyelv írott, legigényesebb változata, nagyközösségi célú (különféle stílusváltozatai lehetnek (pl. szépirodalmi, tudományos, publicisztikai, hivatalos) b) a köznyelv: a nemzeti nyelv beszélt változata, közösségi célú (ebből következően kevésbé igényes, mint az irodalmi nyelv)

6 1.Normatív nyelvváltozat (irodalmi nyelv, köznyelv)
(A reformáció, ellenreformáció korában kezdődött a nyelvi egységesülés kibontakozása (bibliafordítások). A században nyelvtanok keletkeztek, ezek a nyelvi normalizálást, egységesülést szolgálták. A felvilágosodás korában a magyar nyelv jogaiért folyt a küzdelem. A század elején bontakozott ki a nyelvújítási mozgalom, ez az egységes irodalmi nyelv kialakulását tette lehetővé. Kialakult a köznyelv, alapja a zempléni e-ző nyelvjárás lett.)

7 2. területi nyelvváltozatok=nyelvjárások/dialektusok

8 2. területi nyelvváltozatok=nyelvjárások/dialektusok
A magyar nyelvjárások között nincs éles különbség, az eltérések elsősorban hangtani és szókincsbeli jellegűek, kisebb mértékben alaktani és mondattaniak. Nyelvjárástípusaink: dunántúli, tiszai, északkeleti, palóc, déli, nyugati, mezőségi, székely, csángó

9 2. területi nyelvváltozatok=nyelvjárások/dialektusok
a) hangtani eltérés: pl. a szegedi ö-ző (pl. embör), a palóc a-zó, a tiszai í-ző (pl. píz, szíp), szabolcsi kettőshangzók (diftongusok, pl. lou, köü, kéik stb.) b) szókincsbeli eltérés (azaz tájszavak) - valódi tájszó: csak az adott területen ismert, köznyelvben nem (pl. paszuly, pulya, csupor, lajtorja (ma már közülük sok köznevesült, azaz elterjedt) - jelentésbeli tájszavak: a köznyelvben is megvannak, de más jelentésben (pl. derék - 'kövér' Szabolcsban és Hajdú-Biharban; szigorú - 'vézna' Székelyföldön stb. - alak szerinti tájszavak: pl. pénz - píz, kolompér - krumpli

10 2. területi nyelvváltozatok=nyelvjárások/dialektusok
1. Alaki tájszó- a köznyelvitől eltérő kiejtés, hangalak (föld – főd; gereblye – grábla) 2. Valódi tájszó – a köznyelvben is meglévő fogalmat más, egyedi hangsorral jelöli (kukorica – tengeri – törökbúza; burgonya - krumpli – pityóka; szekrény – kredenc) 3. Jelentésbeli tájszó – a köznyelvben is meglévő szót más jelentésben használja (medence – fateknő; bogár – légy)

11 2. területi nyelvváltozatok-valódi tájszavak

12 2. területi nyelvváltozatok-alaktani és mondattani eltérések
c) alaktani eltérések: - pl. igeragozásban (E/3. személy: megyen, E/2. tudol, mondol (Szabolcsban) - hová? - Kovácséknál megyek (Szabolcsban); Kovácsék megyek (Hajdúság) késvel (nincs hasonulás a göcseji nyelvjárásban) d) mondattani eltérések - pl. El kell menjek. (kettős állítás - Erdélyben honos - napjainkban a köznyelvben is terjed. Napjainkban a tömegkommunikáció révén a köznyelv erősen hat a nyelvjárásokra (csökkenti a különbségeket).

13 3. társadalmi nyelvváltozatok (=csoportnyelvek, szociolektusok) - a társadalmi tagolódás szerinti nyelvváltozat a) szaknyelvek (főleg foglalkozások szerinti változat): mesterségek, szakmák, hivatali nyelv, mozgalmi nyelv, tudományos nyelv stb. tartozik ide b) hobbinyelvek (szabadidőben űzött foglalkozások, szórakozások nyelve). Pl. sportágak nyelve, játékok nyelve stb.

14 3. társadalmi nyelvváltozatok (=csoportnyelvek, szociolektusok) - a társadalmi tagolódás szerinti nyelvváltozat c) életkori nyelvváltozatok: pl. gyereknyelv, diáknyelv, ifjúsági nyelv, katonai nyelv stb. d) Egy- egy társadalmi réteg, csoport tudatosan felépített, a csoporthoz tartozást ily módon is hangsúlyozó elkülönült, sajátos nyelvhasználata: A, az argó B, a szleng

15 3. társadalmi nyelvváltozatok - argó
Cél: a nyelvet a beavatottakon kívül más ne értse, a titok megőrzése, a lelepleződés elkerülése A szavak: teljesen újak vagy köznyelvi szavak eltorzításából, vagy más jelentésben történő használatából erednek A köznyelvre, a szlengre, az ifjúsági nyelvre is hat

16 3. társadalmi nyelvváltozatok - szleng
Alacsonyabb igényű nyelvhasználat, többnyire hátrányos társadalmi helyzetű csoportokhoz kötődik Szókészlete gyorsan változik, mindig megújul Szoros a kapcsolata az argóval, az ifjúsági nyelvvel, hat a köznyelvre Fontos szociológiai, művészeti, társadalmi üzenetet hordozva bekerül irodalmi művekbe, filmekbe

17 3. társadalmi nyelvváltozatok Néhány példa a szlengnyelvből Forrás: szlengszótar.ini.hu
tejel pénzt ad tátós homoszexuális telcsi telefon tatyó táska Teker 1.Közösül 2.marihuánás cigit sodor,fogyaszt tag férfi tej sperma tápol eszik tbc Tablettás bor colával tahó rosszindulatú


Letölteni ppt "Anyanyelvünk változatai"

Hasonló előadás


Google Hirdetések