Hogyan működik a társadalom?

Az előadások a következő témára: "Hogyan működik a társadalom?"— Előadás másolata:

1 Hogyan működik a társadalom?
4. Előadás Az erkölcs evolúciója és az erkölcsi értékek forrása

2 Politikai erkölcs Lesek Kolakowski: How to be a konservativ-liberál-socialist Political Compass

3 Kísérleti erkölcstan A sínen guruló csille előtt a vágányon 5 ember dolgozik, akik nem tudnak elugrani. Ott állunk a kormánynál és elfordíthatjuk egy szabad sínpárra, de ott egy ember áll, akit így elütünk. Mit válasszunk? Mentsük meg az 5 ember, azon az áron, hogy feláldozunk egyet? A sínen guruló csille előtt a vágányon 5 ember dolgozik, akik nem tudnak elugrani. Mi egy kis hídon állunk, mellettünk egy nagy darab ember. Ha őt lelökjük, az ő teste megállíthatná a csillét. Mit válasszunk? Mentsük meg az 5 ember, azon az áron, hogy megölünk egyet? A sínen guruló csille előtt a vágányon 5 ember dolgozik, akik nem tudnak elugrani. Ott állunk egy váltónál és elfordíthatjuk a kitérőre, de ott egy ember áll, akit így elütünk. Mit válasszunk? Mentsük meg az 5 ember, azon az áron, hogy feláldozunk egyet? És akkor mi van, ha ezen a kitérőn egy nagy ütköző áll?

4 A sínen guruló csille előtt a vágányon 5 ember dolgozik, akik nem tudnak elugrani. Ott állunk a kormánynál és elfordíthatjuk egy szabad sínpárra, de ott egy ember áll, akit így elütünk. Mit válasszunk? Mentsük meg az 5 ember, azon az áron, hogy feláldozunk egyet? Trolleyology

5 A sínen guruló csille előtt a vágányon 5 ember dolgozik, akik nem tudnak elugrani. Mi egy kis hídon állunk, mellettünk egy nagy darab ember. Ha őt lelökjük, az ő teste megállíthatná a csillét. Mit válasszunk? Mentsük meg az 5 ember, azon az áron, hogy megölünk egyet? Trolleyology

6 Új „csilleológiai” kísérlet
85% mondta morálisan elítélendőnek, ha egy embert lelök csak azért, hogy megmentsen 5-öt, Ez nem függött attól, akit lökni vagy megmenteni kell, az rokon-e vagy ismeretlen, Annak ellenére, hogy ezt a lépést morálisan helytelennek tartották, 28% döntött úgy hogy hajlandó volna lelökni egy embert, hogy megmentsen ötöt, És érdekes módon 47% mondta hajlandó volna egy rokonát feláldozni 5 rokonáért, mintha rokonokért hajlamosabban vagyunk morálisan helytelen dolgokat tenni (a saját csoporton belül hajlamos vagyunk működtetni a utilitárius elvet), Mintha két párhuzamosan működő erkölcsi értékelő rendszer működne, az egyik a „ne ölj” szabályt sugallná, a másik a „segítsd a rokont”. (Evolution and Human Behavior )

7 Advanced Trolleyology and the Doctrine of Double Effect
This can be seen if we array the results of the various experiments on a two-by-two matrix. There seems to be some agreement that if you cause harm as a side effect of doing good, it is okay. There is agreement that if you personally cause harm as a means of doing good, it is not okay. If you impersonally cause death as a means to a positive end, it is okay. In fact it gets a very high approval rating. Advanced Trolleyology and the Doctrine of Double Effect

8

9

10 Az élőlények problémái
1. Az élőlények folyamatosan a környezet által felvetett problémákkal küszködnek. (K. Popper.) Ha azt sikeresen oldják meg „tovább élhetnek”, ha nem elpusztulnak. 2. Kezdetben a problémáknak három nagyobb csoportja létezik: az éhség, a félelem és a szaporodás, 3. Ezek a problémák már a fejlettség korai szakaszától kezdve két szinten lépnek fel: egyed és a társulás szintjén. Mindegyik szinten alternatívák vannak, és ezeket ösztönszerűen, vagy némileg tudatosan megoldani. 4. A csoportlét szintjén három jellegzetes probléma: hogyan kezelem a csoporton belül a „másikat” (hol és hogyan helyezem el magam a hierarchián), Kinek (a sajátoknak), mennyire és miként segítek, miként osztok meg forrásokat, Hogyan viszonyulok a „másokhoz” és az „idegenekhez”.

11 Mi az adaptáció? Az adaptáció nem folyamat, hanem probléma-megoldó eszköz Az élőlények, és a társadalom is folyamatosan problémákkal küszködik, és ezek megoldására „fejlesztenek ki” konstrukció típusú eszközöket, Az eszközök (konstrukciók) az élő világban szervek, és viselkedési formák Az eszközök (konstrukciók) az ember világában intézmények, technikák, eszmék. Az eszközök kifejlesztése „barkácsolás-szerűen” történik: „kéznél levő” eszközökből, próbálkozás-szerűen, hozzátoldanak a meglevőkhöz, adott problémára használható, majd tovább alakított eszközt. Az általános „menetrend”: Az egyed szintjén: mutáció> a környezet tesztel > szelekció > A faj szintjén: > evolúciós nyomás > barkácsolás> adaptáció

12 Az evolúciós értelmezések alapelemei
1. Az adott jelenség kialakulásának értelmezése az evolúció alapkategóriáinak - öröklődés, mutáció, szelekció, evolúció stb. – segítségével 2. Az adott jelenség, mint barkácsolt szociális konstrukcióknak a megértése, amely vagy adaptáció vagy melléktermék, vagy zaj. 3. Azoknak a túlélést segítő funkcióknak a bemutatása, amelyek az adott szinten felvetődő problémák megoldására szolgálnak (amiért nem zaj, vagy melléktermék). 4. A „miért?” megértése a jelenhez vezető evolúciós történet („just so story”) visszafejtése. (Pl:A kereszténység eredete)

13 Az evolúciós „megoldások” típusai
Minden funkcionális elem: vagy adaptáció, vagy „melléktermék”, vagy „zaj”. Bármely adaptáció nem önmagában, hanem a többi adaptációval együtt létezik, azokhoz illeszkedik, és csak azokkal együtt értelmezhető (pl. a szem, vagy agy, az állam, és a vallás is) Az adaptáció jellegzetessége: Közvetlenül az evolúciós nyomás váltja ki, adaptív probléma megoldására szolgál, A rátermettséget közvetlenül növelő funkciója van, A felvetődő problémákra eszköz jellegű megoldást kínál (többnyire a meglevő eszközöket felhasználva konstruálódik)

14 Hogyan dolgozik az evolúció?
Az evolúció „költség-haszon” elemzést végez, és ennek hatékony működéséhez folyamatosan kifejleszt olyan eszközöket, amelyek (1) ösztönszerűen és/vagy tudatosan érzékelni és számolni tudja a tapasztalatokat, (2) olyan eszközöket, amelyek a hasznosat élvezetessé, a károsat fájdalmassá teszi, így arra késztet, saját érdekedben megtegyed mindazt, ami egyébként a túlélésedet szolgálja (és ne vesztegess forrásokat másokra.) Ezután jön egy új helyzet: a közösség (család, csorda, horda, banda) túlélést segítő és versenyképes, de problémákat vet fel. Valamiképpen meg kell oldani, hogy saját – közvetlen, önző - érdeked ellenére azt tedd, ami a közösségnek (családnak, majd a hordának, végül a társadalomnak) jó, és ezért végső soron az egyes lénynek magának (így neked is!) jó. Ekkor talál ki olyan eszközöket, amelyek nemcsak a közvetlen „költség-haszon” elemzés szerint mérlegelnek, A „másikhoz” és általában a „másokhoz” való viszonyodat szabályozzák, hogy megtegyél olyant, ami nem közvetlenül hasznos, de hosszú távon mégis segít a túlélésben.

15 Mi is az erkölcs? Első lépésben a viselkedést az egyéni túlélés és rátermettség-maximalizálása vezérli, Majd felismerjük, hogy túlélésünk szempontjából épp így fontos lehet a „saját” csoport – testvérek, a nagy család,majd a törzs – támogatása, akik „visszatámogatnak”, A viselkedésben egyaránt megjelenik és rögzül az, ami nekem jó és az, ami a különféle csoportjaimnak jó, és ezen keresztül nekem is (Ez már utal a Price féle „multi-level selection”-ra Ez úgy történik, hogy az olyan viselkedési programok mellett, amelyek a szűken vett „költség-haszon” szemszögéből mérlegelnek , épp így kifejlődnek és rögzülnek olyanok is, amelyek a „közös jó” szemszögéből. Egy konkrét döntés esetén azután mindkettő szemszögéből mérlegelünk. Ez utóbbi lesz az erkölcs. Az erkölcs tehát a többszintű evolúció (multi-level evolution) következménye és megjelenési formája.

16 Evolúciós építkezés logikája
Az erkölcs tehát úgy lép a képbe, mint egy egyre összetettebbé váló szabály-, program-rendszer, amely arra nyomja az egyedet, hogy az egyed önző érdekeinek „költség-haszon” értelmezése mellett, (részben helyett!) figyelembe vegyen mást is, és megtegye azt, ami egyébként közvetlenül nem kifizetődő. Az evolúció „létráján” – a Matrjoska baba rétegein - felfelé lépkedve egy egész sorozat, egymásra épülő program-rendszer alakul ki: Először erkölcsi ösztön, Azután az erkölcsi modul.. Azután az erkölcsi norma, Azután az erkölcsi szabály, Azután az erkölcs intézménye…

17 Az erkölcs a Matrjoska modellben
Az erkölcsi intézmény szintje Az erkölcsi szabályok szintje A norma/tabu szintje Az erkölcsi modul szintje Az erkölcsi „ösztön” szintje Az erkölcs filogenezisének elemzése során a kiindulópont a korábban bemutatott Matrjoska modell. Ez arra utal, hogy az etikai mérlegelés szempontjából az ember egy egymásra épülő morális értékelő-rendszerrel rendelkezik. A morális rendszer a társadalmi evolúció egymásra épülő lépcsőin formálódik ki.

18 Az erkölcs filogenezise és ontogenezise
A filogenezis = törzsfejlődés, amelynek során új fajok alakulnak ki. Az erkölcs filogenezise azt a folyamatot jelöli, ahogyan az erkölcsnek tekintett jelenség kiformálódik a fejlett lényeknél, majd az emberszabásúaknál, azután ahogyan formálódik tovább az ember evolúciója során. Az ontogenezis = egyedfejlődés, ahogyan az élőlény a megtermékenyítéstől a teljesen kifejlett lényig eljut. Az erkölcs ontogenezise arra a folyamatra utal, ahogyan a megfogant, majd megszületett és folyamatosan élettapasztaltra szert tevő felnövekvő emberi lény az erkölcsi viselkedést megszerzi, elsajátítja, és a kialakultak megváltoztatja.

19 A morális értékek filogenezise
Csoportban élő állatoknál az evolúciós „barkácsolás” során létrejön egy sor olyan morfológiai, hormonális szerveződés, amely megkönnyíti/lehetővé teszi a csoportos létet, segít a konfliktusok feloldásában és a koordinációban. Ilyenek: Genetikai szerkezetek, Morfológiai szerkezetek, Hormonális szerkezetek (oxitocin - TED) Szociális szabály létrehozása és felismerése (reciprocitás + tekintélykövetés + dominancia elv stb. TED: F. de Waal: az állatok „erkölcse” Hogyan viselkednek a majmok –Monkey economy (TED) Volt egy cikk a Nature-ben, hogy a dominanciát szabályként ismerem fel és alkalmazom)

20 A viselkedési program-rendszerek lehetséges szintjei
A kétszintű rendszerek: D. Kahnemann - az eddigiektől eltérő – kétszintű, egy gyors (I-es) és egy lassú (II-es) rendszerre épülő döntési modellt javasolt (Kahneman, D ??). Az I-es, gyors, de ösztönszerű, intuitív, a II-es, lassú, mérlegelt és rugalmas. (Ilyen rendszerről beszél Durkheim: Homo Duplex. A három-szintű rendszerek: Az emberi viselkedés összetettségének értelmezése során többen felvetették egy három-szintű hierarchikus –- viselkedési programrendszer létezését. Elsőként MacLean dolgozott ki egy három döntési-szintet alkalmazó agy-modellt. (MacLean, 1990.) Az emberszabásúaktól az emberig vezető evolúciós úton, Donald, M, három fő átmenetet azonosított, amelyek mindegyikéhez „új kognitív modulok komplexumát” társított. (Donald, M ). Jablonka és Lamb, is a genetikai alapokra épülő viselkedési program-rendszer három-szintű szerveződése mellett érveltek. (Jablonka, E. Lamb, M ). Frans De Waal az erkölcs három-szintes - a morális érzelmek, a közösségi morális elvárások, és az erkölcsi ítélkezés - egymásra épülő modelljét vetette fel. (De Waal, F ). A négyszintű rendszerek: a Nobel díjas E. Ostrom elemzésében négy egymásra épülő döntési szintekként hivatkozik a méltányosság ösztönére, majd a szociális normákra, ezt követően a heurisztikus szabályokra, végül, a korlátozott racionalitás modelljére. (Ostrom, E ).

21 Az emberi viselkedés „új” modellje
Daniel Kahneman: Gyors és lassú gondolkodás. Hvg könyvek 2013. Közgazdasági Nobel díj 2002-ben , megosztva Amos Tversky-vel, az emberi döntéshozás modelljeinek elemzéséért, amelynek lényege: az ember két döntéshozatali modellel rendelkezik. Az egyik gyorsan, automatikusan, intuitíven, ösztönszerűen és szinte erőfeszítés nélkül működik, a problémákat „holisztikusan” érzékeli és oldja meg, A másik, komoly erőfeszítést, összpontosítást igényel, lassan, racionálisan, megfontoltan működik. A problémákat részekre, elemeire bontja, mindegyikhez logikus kimenete vagy magyarázatot keres. Ez a modell, hogy mindenkiben két „ÉN” van, fokozatosan elterjedt, és a legújabb könyvben az erkölcsről is ez bukkan elő (Joshua Green: Moral tribes: Emotion, reason and the gap betwee Us and Them)

22 Durkheim: Homo duplex és Kant két világa
Durkheim’s conception of human beings as beings of two natures, the angel and the beast, the beast being the stronger of the two. The first and “lower” part of that nature is that of “will,” an id-like nature that is focused on the individual satisfaction of all wants and desire. The other part of human nature is social in origin, the “collective conscience.” This conscience is a collective moral system, a reality separate from the individual that is made up of ideas and values. Kant: az ember két világ polgára, a természeti és az erkölcsi világé. (Sírfelirata: „Semmi sem tölt el akkora csodálattal, mint a csillagos ég felettem és az erkölcsi törvény bennem.”) – Weöres mottó!! „Ember vagyunk, a föld s az ég fia..”

23 Frans de Waal: az erkölcs három szintjéről
1. Szint (az emberszabásúakkal közös): Erkölcsi érzelem: empátia, reciprocitás, büntetési hajlandóság (bosszú), méltányosság érzése, konfliktus-kezelés a harmonikus kapcsolat igénye 2. Szint: (részben közös az emberszabásúakkal): Szociális nyomás: Olyan viselkedés előnyben részesítése, amely kedvez a közösségi életnek (jutalmak, büntetések, jó-hírnév építés az együttműködés, és konfliktus-minimalizálás érdekében) 3. Szint: (csak emberre jellemző): Erkölcsi mérlegelés: erkölcsi szabályok tekintetbe vétele a saját cselekedeteknél és mások viselkedésének megítélésénél. Frans De Waal: Primates and Philosophers (Princeton Univ. Press. 2006)

24 Frans De Waal erkölcsi modelljének három szintje
Mások viselkedésének értékelése absztrakt szabályok alapján, amelyeket önmagunkra érvényesnek tekintünk és másoktól is elváruk Erkölcsi ítélet és érvelés Szociális nyomás a szabálykövetésre, büntetési hajlandóságra az megszegőkkel szemben, a csoport iránti lojalitásra Erkölcsi szociális nyomás Empátia, kölcsönösség, méltányosság, egyenlőség, bosszú, megtorlási hajlandóság a velünk kapcsolatba kerülőknél Erkölcsi érzelmek

25 Az etika és az értékek (filogenezise) evolúciójának menete
A felsorolt morális „ösztönök” folyamatosan és fokozatosan formálódtak, evolválódtak a későbbi fejlődés során Először az emberré válás szakaszán (2 millió – 200 ezer év) ezekre valamilyen mentális modul – beállítódást és preferenciát kiváltó – döntést befolyásoló eszköz jött létre. A morális modult ösztönszerűen alkalmazzuk: bizonyos szituációban aktiválódnak és befolyásolják mit tégy vagy ne tégy, A következő szinten (200 ezer – 15 ezer között) a szimbolikus forradalom idején a modulok „fölé” szimbolikus szabályokat illesztünk. Ezek lesznek a normák és egy szűkebb részük a tabuk. A tabu vagy azt mondja, tedd, vagy azt, semmiképpen ne tedd. A tabu nem mérlegelhető, egy narratíva fogadtatja el, nem lehet racionalizálni, nem lehet értelmezni. Két állapota van: kötelező és tilos! Majd jön a letelepedés (15 ezer – 5 ezer) amelynek során létrejönnek a mentális szabályok. Ezek már szemben is állhatnak egymással és ellentétüket fel kell oldani. Racionalizálni lehet, kompromisszumot lehet kötni. Példabeszéd van, amely hol így, hol úgy magyarázható. Majd jön az intézményi forradalom (5 ezer – ) amikor létrehozzák a morál elméletét, és kiterjedt intézmények nyomnak erre vagy arra. Erre a bázisra épülnek a politikai mozgalmak, amelyek eltérő értékekhez kapcsolnak a kompromisszum alól kivont elemeket.

26 Az erkölcs fejlődési szakaszai
1. Az etológia szintje: Az egyedben megnyilvánuló érzelmek, moral sentiments, az emberszabásúak szintjén - empátia, erős kölcsönösség, büntetési hajlandóság, „méltányosság” érzés, konfliktus-kezelési készség 2. Az emberré válás szintje: Az egyén viselkedését preferencia-szerűen befolyásoló erkölcsi modul, amelynek elemei: empátia, altruizmus, egyenlőtlenség-averzió, incestusz-tilalom, erős és gyenge reciprocitás, méltányosság, konfliktus-oldás, idősek hatalma, szabálykövetési hajlandóság, 3. A szimbolikus forradalom szintje: A közösségben érvényes erkölcsi norma kialakulása = szimbólumokkal „körülbástyázott”, és fogalmilag megragadott társadalmi szabály, amelynek betartása és kikényszerítése mindenkire kötelező. (Tabu) Ezen a szinten kizárólag peer-punishment van. 4. A neolit forradalom szintje: Erkölcsi és hatalmi szabályok szétválnak. Az erkölcs = közösségben zajló viselkedés kívánatos (arany!) szabálya, amelyet a tagok igyekeznek betartanak és betartatnak (átmenet a „peer-punishment”-től a „pool punishment” felé). De: ellenmondások a erkölcs és törvény között, és növekszik a másodrendű potyautasok száma. 5. Az intézményi forradalom szintje: Az erkölcs, olyan összetett intézményrendszer, amely a kívánatos viselkedésre vonatkozó szabályt állapít meg, amelyet elvárnak, amihez összetett jutalmak és büntetése kapcsolódnak. Itt a „pool punishment” a meghatározó. Szoros kapcsolatban van a többi intézménnyel, azokat segíti, és azok is segítik.

27 2. Szint: Az erkölcsi „modul” elemei
Az erkölcsi (morális) modullal kapcsolatban levő egyéb modulok: Ne korlátozd a szabadságot, Kölcsönösség (reciprocitás) modul, Méltányosság (egyenlőség) modul Empátia (suffering) modul (ne árts, és mutass együttérzést), Hierarchia (dominancia-alávetés) modul, Csoport lojalitás (In-group/out group) modul, Tisztaság (Purity) modul, szentség Gazzinga, M. S.: Human (The Science Behind what Makes us Unique) 2008 ecco. 4.fejezet

28 Morality in everyday life (1)
Hofmann, W. et. al. Morality in everyday life. Science. Vol A kutatók sajátos módszert alkalmaztak: meghatározott időnként mobilon felhívták kísérletben résztvevőket, és feltették a kérdést: vajon az elmúlt pillanatokban elkövettek-e, részesei vagy szemtanúi voltak-e, vagy valamilyen formában tapasztaltak-e valamilyen erkölcsi, vagy ellenkezőleg, erkölcstelen tettet. Ez a kísérlet azért volt különösen érdekes, mert az erkölcsről vagy általában beszélnek, vagy kimódolt szituációkra kérdeznek rá, esetleg laboratóriumi körülmények között kutatják megnyilvánulásait. Ebben a vizsgáltban viszont a hétköznapi helyzetekben előbukkanó erkölcsi tetteket és azok megítélését tudták azonosítani.

29 Morality if everyday life (2)
A kísérletekben nyolc alapvető erkölcsi érték bukkan elő: „Ne árts”, „Ne légy igazságtalan”, „Légy lojális a csoporthoz”, „Kövesd a tekintélyt”, „Tartsd tiszteletben a szentséget”, „Ne korlátozd a szabadságot”, „Légy becsületes” és az „Önfegyelem”. Ezek az erkölcsi alapértékek „eltérítik” a viselkedést a önző, racionális és kizárólag a saját érdeket tekintő viselkedéstől, vagyis, amikor eldöntöd, hogy egy adott szituációban mit teszel, akkor ezeket is tekintetbe veszed, A „Ne árts” erkölcsi parancsa mindenki számára alapvetően és egyenlő mértékben fontos és követésre méltó volt. Ugyanakkor a „liberálisok” inkább az egyenlőséget, a szabadságot és a becsületességet értékelték magasra, míg a konzervatívok a csoport-lojalitást, a tekintély követését, és a szentség tiszteletét tekintették alapvetően fontosnak.

30 Eredmények A kísérletekben nyolc alapvető erkölcsi érték bukkan elő: „Ne árts”, „Ne légy igazságtalan”, „Légy lojális a csoporthoz”, „Tiszteld a tekintélyt”, „Tartsd tiszteletben a szentséget”, „Ne korlátozd a szabadságot”, „Légy becsületes” és az „Önfegyelem”. A „Ne árts” erkölcsi parancsa mindenki számára alapvetően és egyenlő mértékben fontos és követésre méltó volt. Ugyanakkor a „liberálisok” inkább az egyenlőséget, a szabadságot és a becsületességet értékelték magasra, míg a konzervatívok a csoport-lojalitást, a tekintély követését, és a szentség tiszteletét tekintették alapvetően fontosnak.

31 Morality in Everyday Life:
Percentage distribution of coded responses along eight moral dimensions. % Morális Immorális Care / Harm Fairness/Unfairness Loyalty / Disloyalty Authority /Subversion Sanctity / Degradation Liberty / Oppression Honesty / Dishonesty Self-Discipline /Lack of Self-Discipline

32 3. szint: Az erkölcsi norma születése
A szimbolikus forradalom korában formálódik ki A norma: kötelező, betartandó, és kikényszerítendő szabályok rendszere A viselkedésnek két osztálya lehet: kötelező vagy tilos. Ennek jellegzetes példája a tabu: nem lehet áthágni, Ezt már szóban adják át, sokféle szimbólummal erősítik és jelölik, Akkor is kikényszerítendő, akkor is büntetendő ha nem engem ért az inzultus és a kár, A peer-punishment működteti a morális rendszert, mivel pedig kicsi a közösség és mindenki tart attól, hogy megbüntetik, kevés a szabályszegés.

33 Így működik a kulturális normák csoportkényszere
„Az észak-amerikai Papago indiánoknál az elfogadott normáktól való legkisebb eltérés is a közvélemény rosszallásával találkozik. Az olyan kis-létszámú közösségnél ahol mindenki ismer mindenkit ez igen nagy fegyelmező erő. A Papago hagyományok alapján mindenkinek ugyanahhoz a szabályrendszerhez kell tartania magát. Az elvárt viselkedés hatalmi, vagyoni, beosztási, vagy tehetségi különbségektől függetlenül egységes. Az illetlen viselkedésről mindenki hamar értesül, és azt elkerülhetetlenül követi a közösség megrovása, ezért a normaszegés igen ritka.”

34 4. szint: az erkölcsi szabály
A letelepülés kora: Termelés állattenyésztés, kézművesség Örökletes egyenlőtlenségek, Hatalmi hierarchia, és közösségi politikai döntéshozatal, Vallás és kultúra és fokozatosan kiformálódó intézmények, Egyre sokrétűbb, differenciáltabb és hierarchikusabb társadalom, Munkamegosztás, közösségi rítusok, közös építkezések és háborúk, a csere és a piac születése. Ekkor alakulnak ki a kulturális univerzáliák. A kultúra szerkezete azonos, a tartalma változó. Szabványosodik a társadalmi környezet, hogy otthonosabb legyen. Ugyanakkor az erkölcs nagyon hasonló: mindenkinél a pro-szocialitást támogatja. (Aranyszabályok, és történetek..) Ez előtt a viselkedés szabálya az volt: tilos vagy kötelező Mostantól mérlegelés tárgya minden, elvileg tehetem ezt vagy azt…

35 Mérlegelési szabály: a Máté szindróma
„A kinek van, annak adatik, a kinek nincs, attól az is elvétetik, amije van”. A letelepedés után ellentétbe kerülnek a hagyományos erkölcsi elvek (méltányosság, egyenlőség), és az új társadalmi viszonyok (pl. rögzülő egyenlőtlen és hierarchia). Ezek feloldására tanmeséket alkotnak, amelyek rugalmasan értelmezhetők. A „Máté szindrómára” ma, mint a szociális igazságtalanság biblia általi elutasításaként szokták hivatkozni. Holott az eredeti bibliai történet ezzel - részben - ellentétes és nagyon fontos közgazdasági igazságot sugall. A példabeszédben egy ember, hosszú útra indulván, az egyik szolgájának öt, a másiknak egy talentumot adott megőrzésre. Aki ötöt kapott, az befektette, aki egyet, az elásta. Így visszaérkezvén az utazó az elsőtől tíz talentumot kapott vissza, amit így köszönt meg: „kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután”. Aki viszont az egyetlen kapott talentumot megőrzésre és azt elásta, azt az egyetlen talentumot adta vissza, annak a következőt mondta: „Gonosz és rest szolga, (...) el kellett volna helyezned az én pénzemet a pénzváltóknál, és én megjövén nyereséggel kaptam volna meg a magamét. Vegyétek el tőle a talentumot, és adjátok annak, akinek tíz talentuma van.” (Máté )

36 5. szint: erkölcsi intézmény
Az állam, és a birodalmak létrejötte. Háborúk, kereskedelem, A többi intézmény létrejön – az állam, a tulajdon, a piac, a kereskedelem, a vallás, az ideológia – és valamiképpen ezeket össze kell hangolni. Ez azt is jelenti, hogy ezek egymást segítik, támogatják és részben egymásra és egymásból építkeznek, A „közmondásból” aranyszabály, az aranyszabályból Tízparancsolat lesz, beépül a közösségi narratívába, sőt az vallási történetbe, Az erkölcs intézménye azt jelenti, hogy megjelennek az erkölcs elméletei, elkezdik tanítani, mint tanmeséket, vagy példabeszédeket, amivel a fiatalokat nevelni lehet.

37 „Azt tedd másnak, amit szeretnéd, ha veled tennének.”
Az aranyszabályok Jól előtűnik a szabály átalakulás intézménnyé (vallás és a hatalom által támogatott, ajánlott, azaz dicsért, illetve a megszegése esetén elítélt szabállyá az un. aranyszabályok esetén „Azt tedd másnak, amit szeretnéd, ha veled tennének.” (Jézus – Lukács 6:31

38 Az aranyszabályok Ne tedd másnak azt, amit magadnak nem kívánsz. (Hillél) Azt tedd másnak, amit szeretnéd, ha veled tennének. (Jézus – Lukács 6:31)) Azt tedd másnak, amit azok tesznek veled. (Konfucius – Analects 15:23) Nem lehetsz igazhívő, hacsak azt nem kívánod testvérednek, amit kívánsz magadnak. (Islam – Sunan) Ne sérts meg másokat, olyan módon, ahogyan azt te sértésnek érzenéd. (Buddhizmus – Udanavarga) Ne tégy semmi olyant másoknak, ami ha veled tennék, fájdalmasnak éreznéd. (Hinduizmus – Mahabharata 5:1517) Mi az oka, hogy olyan sok Isten nagyon hasonló elveket ad meg, mint kötelező vagy ajánlott viselkedési modell?

39 Hillél a „lényegről” Élt két rabbi Jeruzsálemben az időszámításunk táján – i.e. 60 i.u római időkben. Az egyik gazdag és szabály-követő, Sammaj, és egy másik, a szegény, liberálisabb és megengedőbb - Hillél. Egy római katona elment a gazdaghoz, aki éppen a fürdőben volt és megkérdezte: mesélné el neki a Szentírás lényegét, de olyan röviden, hogy fél lábbal is képes legyen végighallgatni. Sammaj elzavarja. Ekkor elment Hillélhez, és tőle is megkérdezi ugyanezt. Hillél egy pillanatra elgondolkodott, majd az mondta: A Szentírás lényege: „Ne tedd másnak azt, amit magadnak nem kívánsz”. A összes többi csak kommentár és magyarázat.

40 Miként alakul ki az „aranyszabály”?
Az életben még a legegyszerűbb viselkedési elemnek is kettős következménye van: költségekkel jár, és bizonyos haszna van, Az élet folyamatos tapasztalatait ösztönszerűen összegezve kialakul egy nem tudatos kép az adott viselkedés várható „költség-haszon” következményeiről, Hosszabb idő után, - nem kis részben a társadalmi szelekció eredményeként - az egyáltalán nem átgondolt „költség-haszon” várakozás egy racionális viselkedési program születéséhez vezet, Ennek az ösztönszerű várakozásnak a lényegét valamilyen közmondásszerű , és annak kulturális szabályban foglalja össze az adott közösség Ha ez a közösség életében nagyon fontos szabály lesz, akkor hozzáillesztenek, vagy védelméül hozzákapcsolnak, jutalmazó és büntető szabályokat, amelyek megerősítik az alkalmazót illetve elbátortalanítják azt aki áthágná azt. Ekkor válik a vallás által „szentesített” erkölcsi elvvé.

41 2. Az erkölcs ontogenezise
A kérdés az, hogyan alakul ki az etikailag is mérlegelő felnőtt…. Nyilvánvalóan több sajátos fejlődési szakasz, Beleszületünk egy adott közösségbe, annak élethelyzete és életmódja meghatározza milyen feladatok, konfliktusok, és problémák lépnek fel, Ezek a problémák formálnak ki személyiséget és világlátást…

42 A morális értékek ontogenezise
1. A fogantatástól a megszületésig fokozatosan jön létre egy olyan viselkedés-szabályozó hormonális szerkezet , amely képessé tesz bizonyos szociális viselkedésre, valamint kialakul az agynak olyan szerveződése, amely bizonyos - a csoportos léttel összefüggő - tapasztalatok célzott befogadására alkalmas. Így a megszületett lény a csoportos létre van „programozva”, és arra „formattált” aggyal születünk, hogy képesek legyenek befogadni és alkalmazni a csoportos létben alkalmazandó szociális szabályokat, 2. A születést követően életút során a megszületésünkkor adott személyiség „szemüvegén” keresztül átszűrődve fogjuk fel a külvilág tapasztalatait. Vagyis, a személyiség felerősít vagy éppen legyengíti a külvilág döntően szociális jellegű – stresszes, vagy kellemes, információ-gazdag, vagy szegény, szoros vagy laza anya-kapcsolat stb. - jelzéseit, 3. Ennek alapján formálódik ki az az ösztönös erkölcsi beállítódás, amelyet hajlamosak leszünk alkalmazni az élet válaszútjain. Ez azt jelenti, hogy az erkölcsi alapértékek egyikét vagy másikat, fontosabbnak vagy kevésbé fontosnak tartjuk, illetve elfogadjuk, hogy ebben vagy abban milyen mértékben hajlunk kompromisszumra. (Érdekes, ahogyan a gyermekben fokozatosan a következmény etikát kezdi felülírni a szándék etika, és épp így a természeti népeknél a következmény fontosabb a szándéknál)

43 Miként alakul ki az „aranyszabály?
Az életben még a legegyszerűbb viselkedési elemnek is kettős következménye van: költségekkel jár, és bizonyos haszna van, Az élet folyamatos tapasztalatait ösztönszerűen összegezve kialakul egy nem tudatos kép az adott viselkedés várható „költség-haszon” következményeiről, Hosszabb idő után, - nem kis részben a társadalmi szelekció eredményeként - az egyáltalán nem átgondolt „költség-haszon” várakozás egy racionális viselkedési program születéséhez vezet, Ennek az ösztönszerű várakozásnak a lényegét valamilyen közmondásszerű , és annak kulturális szabályban foglalja össze az adott közösség Ha ez egy fontos szabály lesz, akkor hozzáillesztenek, vagy védelméül hozzákapcsolnak, jutalmazó és büntető szabályokat, amelyek megerősítik az alkalmazót illetve elbátortalanítják azt aki áthágná azt. Ekkor válik a vallás által „szentesített” erkölcsi elvvé.

44 Az élőlények problémái
1. Az élőlények folyamatosan a környezet által felvetett problémákkal küszködnek. Ha azt sikeresen oldják meg „tovább élhetnek”, ha nem elpusztulnak. (K. Popper) 2. Kezdetben a problémáknak három nagyobb csoportja létezik: az éhség, a félelem és a szaporodás, (Ch. Darwin) 3. Ahogy fejlettebbek lesznek fellép egy jellegzetes újabb: a csoportos lét problémái. Ezen belül két típusú probléma: hogyan kezelem a csoporton belül a „másikat” (hol és hogyan helyezem el magam a hierarchián, miként segítek), hogyan viszonyulok az „idegenekhez”

45 Az erkölcs filogenezise és ontogenezise
A filogenezis = törzsfejlődés, amelynek során új fajok alakulnak ki. Az erkölcs filogenezise azt a folyamatot jelöli, ahogyan az erkölcsnek tekintett jelenség kiformálódik a fejlett lényeknél, majd az emberszabásúaknál, azután ahogyan formálódik tovább az ember evolúciója során. Az ontogenezis = egyedfejlődés, ahogyan az élőlény a megtermékenyítéstől a teljesen kifejlett lényig eljut. Az erkölcs ontogenezise arra a folyamatra utal, ahogyan a megfogant, majd megszületett és folyamatosan élettapasztaltra szert tevő felnövekvő emberi lény az erkölcsi viselkedést megszerzi, elsajátítja, és a kialakultak megváltoztatja.

46 Az élet játékai Piros-kék játék (fogoly-dilemma) – együttműködési készség Ultimátum (diktátor) játék – egyenlőség vagy méltányosság iránti vonzalom Bizalom-játék – bizalom-szint Közös javak játéka – szolidaritás mértéke

47 A közösségben fellépő szociális dilemmák lényege
Az emberek együttműködése (de az állatoké is) gyakran hoz létre u.n. szociális dilemmát. Ezek lényege: célszerű együttműködni, és betartani a szabályokat (pl. befektetni a közösségbe) mert onnan vissza is kapunk, vagyis a közös lét az egyéni rátermettséget is javítja. Még előnyösebb azonban áthágni a szabályokat, (pl. megtartani magunknak pénzünket), és arra hagyatkozni, helyettünk, majd mások fizetnek. Ezért sokan, ha tehetik, inkább potyautasok lesznek. Ezzel „rátermettségbeli” előnyre tesznek szert a többiekkel szemben.

48 A piros-kék játék szabályai
A játékot – legalább két – egymástól fizikailag elválasztott csapat játssza. A csapatoknak 8-10 egymást követő menetben döntéseket kell hoznia. A döntés két szín, a PIROS vagy a KÉK szín egyikének a kiválasztása. A döntést az alábbi un. kifizetési mátrix kiértékelése alapján kell meghozni: A1 döntés A2 döntés A1 pont A 2 pont K +2 P +4 -4 -2 A játék célja, hogy a saját csapat minél több pontot szerezzen a játék végére. A játék kezdetén a játékvezető minden csapatnak hagy mintegy 5 percet, hogy kialakíthassa saját stratégiáját, majd bejelenti, hogy döntési forduló következik. A csapatoknak mintegy 1 perc alatt kell döntést hozni: az adott fordulóban milyen színt választottak. Ezt felírják a saját lapjukra, a játékvezető mindenkiét megnézi, kiértékeli a kapott pontokat és felírja a táblára, hogy mindenki láthassa az eredményt. Majd újabb döntési forduló következik. A 3. és a 6. forduló után tárgyalásra lesz lehetőségük a csapatoknak. Tárgyalni lehet, de nem kötelező, és a tárgyalási megállapodást nem kötelező betartani. Ugyanakkor az első tárgyalási fordulót követően a pontok megkétszereződnek. (+2, +4-et ér) a második után megháromszorozódnak. (–2. –6-ot ér).

49 A piros-kék játék tipikus menetei
B1 B2 C1 C2 D1 D2 E1 E2 F1 F2 1 K P 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Pont +36 -36 -42 +28 -46 -38 -14 -22

50 A piros/kék játék tanulságai
Légy tudatában, hogy a másik egy önálló lény, akinek megvannak a maga érdekei, és tőle (is) függ a te nyereséged Mindig érdemes kezdeményezni a kapcsolat javítását Soha nem szabad visszautasítani a tárgyalást és az információk cseréjét Légy tudatában, hogy a másik egészen eltérően észleli a helyzetet Érdemes minden lépést a hosszú távú kapcsolat tükrében szemlélni Vedd észre, mikor indul be a kölcsönös büntetés eszkalációja Nem az a fontos, a mások mennyi pontot gyűjtött, hanem az, te mennyit szereztél

51 Az ismétléses fogolydilemma kísérletek eredményei
R. Axelrod kísérlete: számítógépes programokat „játszatta” egymással, amelyek az ismétléses fogoly-dilemma játékot modellezték A nyertes: TFT (tit-for-tat = első lépésben működj együtt, utána mindig tedd azt, amit a partnered az előző lépésben) A TFT siker elemei: Légy bizalommal Légy együttműködő Légy „provokálható” Légy felejtő

52 A saját kísérlet leírása
68 résztvevő, Öt különböző helyen, 6-8 fő, párokba szervezve, játszott 30 meneten keresztül játszottak, 4.,6., és 9. menetben tárgyalás, 12.15, 18. menetben „párcsere”, 22, 24, 26, 28. menetben szelekció.

53 A belépő kérdőív példái
Eddigi élettapasztalataim azt sugallják, hogy A bizalom alapvetően fontos, hogy az életben a lehető legtöbbet elérjem, Az egyéni gyarapodást a lehetőségek korlátlan és erkölcsi elvektől nem befolyásolt kihasználása támogatja leginkább, Csak magamra számíthatok, és mások is így gondolkodnak, bármit mondjanak is. Életem során az a benyomásom alakult ki, hogy.. Az élet arra tanított, hogy … Verseny … Együttműködés… Csalás.. Megosztani a saját javakat… Mások segítése… Igazságosság… „Jó tett helyebe, jót várj?

54 A kilépő kérdőív példái
A játék során az a véleményem erősödött meg, hogy A bizalom alapvetően fontos, hogy az életben a lehető legtöbbet elérjem, Az egyéni gyarapodást a lehetőségek korlátlan és erkölcsi elvektől nem befolyásolt kihasználása támogatja leginkább, Csak magamra számíthatok, és mások is így gondolkodnak, bármit mondjanak is. A játék visszaigazolta, hogy.. A játékból azt a tapasztalatot szűrtem le, hogy… Verseny … Együttműködés… Csalás.. Megosztani a saját javakat… Mások segítése… Igazságosság… „Jó tett helyebe, jót várj?

55 Milyenek vagyunk? 1. ETFT „Jó tett helyébe, jót várj” (Teréz anya)
„Kölcsön-kenyér visszajár” 3. Bizalmatlan TFT „Amilyen az adjon isten, olyan a fogadj isten” 4. Önző, versengő „Szemesnek áll a világ” (Gordon Gekko)

56 A viselkedés változása (1)
A választott viselkedési stratégia A követők száma az induló kérdőív szerint A követők száma a záró kérdőív szerint Elnéző TFT 5 (7.4%) 3 (4.4%) Tit-for-tat (TFT) 15 (22.1%) 26 (38.2%) Bizalmatlan TFT 27 (39.7%) 28 (41.2%) Önző, versengő 21 (30.8%) 11 (16.1%)

57 A viselkedés változása (2)

58 A sikeresség mutatói A siker mutatói ETFT TFT BTFT ÖV
A nyertesek (élbolyba kerültek) száma 2 (i) 2 (z) 3 (i) 5 (z) 4 (i) 3 (z) 1 (i) 0 (z) Az átlagos helyezési szám (állva maradtak/összes követő 0.4 0.9 0.5 0.24 Elért átlagpontszám Az elért összes pont/ a követők száma 84 92 80 76

59 A viselkedés változásának trendje
Záró kérdőív (kap) Nyitó kérdőív (ad) ETFT (3) TFT (26) BTFT (28) ÖV (11) ETFT (5) 2 1 TFT (15) 9 5 BTFT (27) 11 14 ÖV (21) 4 8

60 A TFT stratégia alapelvei
Légy bizalommal Légy együttműködő Légy provokálható Légy felejtő

61 Légy bizalommal Egy kapcsolat kialakításakor - legyen az üzleti vagy barát esetleg szerelmi kapcsolat - első lépésben mindig előlegezd meg a bizalmat. Bátran kezdeményezd a kapcsolat kialakítását, válaszolj pozitívan, és igenlően a kapcsolatfelvételre A nyitottság és a pozitív válasz az alapja minden „jó” forrásának, a cseréknek.

62 Légy együttműködő Az életben – ha számodra az adott kapcsolat valóban fontos – soha ne csalj elsőként. Vagyis, együttműködésre mindig együttműködéssel válaszolj Ha hosszú-távú kapcsolatra törekszel, a csalás soha nem éri meg, mert megszakíthatja az egyébként jól működő kapcsolatot, és lehetetlenné teheti annak folytatását

63 Légy provokálható Ha az életben bármilyen kapcsolatodban valaki rászedett, átrázott, becsapott, kihasznált – „palira vett” – azonnal add vissza. Ne hagyd szó nélkül, ha megkárosítottak, és érdekedet sérelem érte. Ne ringasd magad abban az illúzióban, hogy majd csak abba hagyja. A büntetés jelzés: észrevetted, hogy megsértette érdekeidet, és te ugyanígy jársz el, ha nem tér észre.

64 Légy felejtő Válaszod a téged ért sértésre, soha ne legyen megtorló. Soha ne válaszolj egy csalásra hárommal. Ha a kapcsolat fontos neked, jelezd, hogy a büntetés után kész vagy az együttműködésre (tit-for-tat szerint) Légy megbocsátó, és ne feledd: örömet csak másokkal való együttműködésből szerezhetsz.

65 A TFT különös ellentmondása
A TFT-t sokan - első pillantásra - agresszívnek tartják. Nem az! Mindenkinek a saját arcát tükrözi vissza. Sőt, a TFT a közösség hőse: ő tesz legtöbbet a normális és élhető társadalom kialakításáért. Magára vállalja a közösség megkárosítóinak nevelését.

66 Mit is mérlegelünk egy döntésnél?
A döntéseknél többnyire először azt a „hasznot” azonosítjuk, amelyet az nekünk jelent (vagy azt amit elvesztünk általa), és ezzel vetjük össze a károkat (költségeket), A „csilleológia” azt mutatja, mennyiben vagyunk hajlandóak a „költség-haszon” vagy az „értékek” alapján megközelíteni a problémát, azaz mennyiben alkalmazzuk a mérlegelésben a „haszon” mellett az „etikus-e” szempontot? Mik az értékek? Értékek és a költség-haszon elemzés Miben különböznek a „racionális” tényektől?

67 A gyermekek morális ítélkezésének evolúciója
The interpretation we offer here is compatible with the significant developmental literature showing that young children's moral judgments are determined primarily by information about the outcomes of actions rather than the intentions of the actor (13, 16, 19). This pattern, in conjunction with evidence showing that young children lack a mature theory of mind (47, 48), indicates a dissociation between two processes important for mature moral judgment. With the development of theory of mind, young children are progressively able to integrate belief information in moral judgment (12). We suggest that a late-developing process for representing mental states together with an early-developing process responsible for representing harmful consequences contribute to moral judgment in mature adults, and, in some cases, these processes may interact competitively. Research into developmental disorders such as autism, characterized by deficits in theory of mind, should provide further insight into the relationship between theory of mind and moral judgment (49, 50).

68 Young L et al. PNAS 2007;104: Experimental stimuli and design. (a) Schematic representation of sample scenario. Light-colored arrows mark the combinations of “Foreshadow” and “Belief” for which the belief is false. “Foreshadow” information foreshadows whether the action will result in a negative or neutral outcome. “Belief” information states whether the protagonist holds a belief that she is in a negative situation and that action (or inaction) will result in a negative outcome (negative belief) or a belief that she is a neutral situation and that action will result in a neutral outcome (neutral belief). Sentences corresponding to each category were presented in 6-s blocks. (b) The combination of belief and outcome (as foreshadowed in “Foreshadow”) yielded a 2 × 2 design and four conditions. Experimental stimuli and design. (a) Schematic representation of sample scenario. Light-colored arrows mark the combinations of “Foreshadow” and “Belief” for which the belief is false. “Foreshadow” information foreshadows whether the action will result in a negative or neutral outcome. “Belief” information states whether the protagonist holds a belief that she is in a negative situation and that action (or inaction) will result in a negative outcome (negative belief) or a belief that she is a neutral situation and that action will result in a neutral outcome (neutral belief). Sentences corresponding to each category were presented in 6-s blocks. (b) The combination of belief and outcome (as foreshadowed in “Foreshadow”) yielded a 2 × 2 design and four conditions.

69 Trolleyology Ez a switch Ez a footbridge

70 Kérdések A vezetők erkölcse: high mach high narc high paranoid – kell-e ilyen vezető és hogyan lehet megfogni A Trolleology –ban miként döntenél Mostani német történet elszakadt testvérpár – egymásba szeretnek, 4 gyerek 2 fogyatékos és Németország vitatkozik a erkölcsről és a jogról… Westermack – Tajvan („megvásárolta” a feleséget és együtt nőttek fel) és izraeli együtt-élő gyermekek – incesztusz-tilalom Homoszexualizmus – Oscar Wilde, Alain Turing, Milk USA film… Azonos neműek házassága… Becsületbeli gyilkosságok…Hegedűs a háztetőn… Most volt egy hír a BBC-n a euthanaziáról… Szocio-biológia megítélése (Nation cikk a evolúciós pszichológiáról, felmentést adhat-e az emberi „természet” a erőszaknak vagy másnak… Dan Ariely kísérlet…. (mire neveld a gyerekedet, állj ellent a nyomásnak, vagy ne menj olyan társaságba ahol..?? – ELTE gólyatábor – csak egy valaki volt, aki azt mondta, én ilyent nem énekelek..) Alacsony IQ és a gyilkosságért elítélt enyhítése.. A kultúra és az erkölcs is szabványosít, ezzel a várható viselkedést jelzi előre. A kultúra csak az otthonosság… az erkölcs a kívánatosság, helyesség a közösség szempontjából… Az erkölcs a pro-szociális viselkedést szabványosítja és kötelező viselkedést formaként ajánlja..jutalmakat és büntetéseket kapcsol hozzá Letelepedés előtt „kell” van és „tilos” van (tabu!), Letelepedés után – mérlegelés lehet: Rabbi, nem lehet egyszerre igaza K-nak és G-nak, tudod mit neked is igazad van…

71 Az élőlények általános problémái
„Az élőlények három alapvető problémával küszködnek: az éhség, a félelem és a szex, erre kell megfelelő megoldást kidolgozni és folyamatosan választ adniuk”.

72

73 .