melléklet: Észterek1 diasor

Az előadások a következő témára: "melléklet: Észterek1 diasor"— Előadás másolata:

1 melléklet: Észterek1 diasor
Alkoholokból és savakból kondenzációval keletkező anyagok alkohol + sav  észter + víz tankönyv 111.oldaltól

2 Karbonsavészterek H O R1 C O + H R2 C O R1 R2 +H2O
alkoholokból és karbonsavakból keletkeznek észter funkciós csoportot tartalmaznak H O R1 alkohol C O + H R2 sav C O R1 R2 észter +H2O R1 , R2 : szénhidrogén-láncok

3 észter képződése kondenzációval víz kihasadásával C HO + CH3 O C O
etánsav C O CH3 CH2 CH3 észter etil-etanoát CH3 CH2 OH etilalkohol +H2O

4 Kis szénszámú észterek: gyümölcsészterek
Kis szénszámú alkoholokból és kis szénszámú savakból keletkeznek: kis molekulájúak

5 Kis szénszámú észterek: gyümölcsészterek
folyékonyak, könnyen párolognak jellegzetes, többnyire kellemes illatú anyagok, töményen mérgezők vízben kis mértékben oldhatók híg vizes oldatuk nem mérgező, gyümölcsökben fordul elő: azok jellegzetes ízét, szagát adja Felhasználásuk: ipari oldószerek (festék, lakk, ragasztó) élelmiszerek, szeszes italok , kozmetikumok, illatszerek gyártásánál mesterséges aromaanyagok

6 tankönyv 111.oldal 5.3

7 szilva alma körte sárgabarack őszibarack x
Egy gyümölcs több észter különböző arányú keverékétől lesz jellegzetes ízű Oszlop1 szilva alma körte sárgabarack őszibarack etil-etanoát x propil-etanoát butil-etanoát izoamil-etanoát etil-butanoát butil-butanoát

8 árlista

9 Mik az aromák? Miért alkalmaz az élelmiszeripar aromákat? Melyek az aromák csoportjai? Melyik csoportot használják leginkább? Miért használnak aromákból sokat? Hogyan kerülhetők el a káros hatásaik?

10 Műkaják https://www.youtube.com/watch?v=lESE5_f651s (Műkaják)
Mit vegyünk? Mit együnk, mit tegyünk, hogy egészségesebbek legyünk? Miket ne (v)együnk meg? 3 dia / diánként max. 12 sor szöveg, szóbeli indoklással max. 5 perc

11

12 Nagy szénszámú észterek: viaszok
szilárdak, de lágy könnyen formálható anyagok alacsony olvadáspontúak, kis sűrűségűek, vízben nem oldhatók, víztaszítók éghetők gyümölcsök, virágok, levelek, rovarok, szőr , toll védőbevonataként fordulnak elő, méhek építőanyagai

13

14

15

16

17 Gliceridek : a glicerin észterei
Zsírok: glicerinből és főként telített zsírsavakból keletkeznek Olajok: glicerinből és főként telítetlen zsírsavakból keletkeznek

18 glicerid keletkezése:
(CH2)16 HO C CH3 O (CH2)16 O C CH3 O HC OH H2C HC H2C (CH2)16 + HO C CH3 O (CH2)16 O C CH3 O 3H2O + (CH2)16 HO C CH3 O (CH2)16 O C CH3 O glicerin + telített zsírsav észter : zsír

19 zsírmolekula olajmolekula

20 Zsírok Olajok szilárdak főként állati eredetűek bőr alatt: hőszigetelő réteg folyékonyak főként növényi eredetűek magvakban fordulnak elő szilárdulnak: „kötnek” olajfestékek alapanyagai közös tulajdonságok alacsony op, fp, víznél könnyebbek, vízben nem oldhatók apoláris oldószerekben oldhatók, apoláris anyagokat jól oldanak az élő szervezetek apoláris oldószerei (pl. A,D,E,K vitamin, koleszterin) lúgokkal szappanra és glicerinre bonthatók, ezek alapanyagai avasodnak (kellemetlen ízű és szagú anyagokra bomlanak) éghetők, az élő szervezetek energiaforrásai a legnagyobb energiatartalmú tápanyagok, tartaléktápanyagok

21

22

23