Paulay Ede: Csongor és Tünde

Az előadások a következő témára: "Paulay Ede: Csongor és Tünde"— Előadás másolata:

1 Paulay Ede: Csongor és Tünde
Készítették: a Ledérek (Ember Anna, Kovács Veronika, Őri Kinga, Takács Katalin)

2 Paulay Ede „ügyes keze”
Született: március 12. Tokaj Elhunyt: március 12. Budapest Az első európai színvonalú magyar rendező Vörösmarty művét, Csongor és Tündét színre vitte: december 1-jén, a Nemzeti Színház ezt az előadást tekinti az „ősbemutatónak” 1878-tól 1894-ig a Nemzeti Színház igazgatója a Színészeti Tanoda tanára, titkára, aligazgatója, a drámai színészképző főigazgatója a Színművészeti Akadémia első igazgatója az Írók és Művészek Társaságának elnöke a színházi törvények revíziójának egyik vezetője a Nemzeti Színház könyvtárának újrarendezője a magyar színháztörténet egyik legnagyobb, nemzetközi hírű személyisége "Paulay alkotása az az eszmei, sőt eszményi Nemzeti Színház, amelynek Ő adta meg igazi tartalmát…" - Csathó Kálmán

3 Akik hatással voltak Paulay koncepciójára és előadására
„A fa gyökerei”: Akik hatással voltak Paulay koncepciójára és előadására Egressy Gábor a színészeti tanoda tanáraként előadatja a diákjaival a drámát - tehát a mű előadható Gyulai Pál hatása: a szerelem győzelme minden akadályon Paulay alapkoncepciója (Beöthy Zsolt kritikája szerint) : “az eszményi kibékülése a földi valóval,… a hős… a földön mennyet alkothat magának” Egressy Gábor

4 A koncepció, dramaturgiai változtatások
„A fa törzse”: A koncepció, dramaturgiai változtatások Mirigy szerepének megnövelése, történetének középpontba állítása: vágya a fiatalság és az uralkodás, Csongor megalázása a szerelem győzelmének hangsúlyozása: - a Vándorok monológjainak megrövídítése - Csongort nem győzik le az Ördögfiak - költői befejezés

5 „A fa lombkoronája”: Az előadás - Szereposztás
Csongor, ifjú hős: Nagy Imre Vándorok: Kalmár: Ujházi Ede Fejedelem: E. Kovács Gyula Tudós: Bercsényi Gyula Balga, földművelő, utóbb Csongor szolgája: Vizvári Gyula Ördögfiak: Kurrah: Sántha Antal Berreh: Kőrösmezey Gusztáv Duzzog: Faludi Antal Tünde, tündérleány: P. Márkus Emília Ilma, Balga hitvese, Tünde szolgálója: Molnárné Kocsisovszky Borcsa Mirigy, boszorkány: Jászai Mari Ledér, huga: Helvey Laura Éj: Fáy Szeréna Nemtőkirály: Csillag Teréz Zenéjét szerezte: Erkel Gyula

6 A színpadi látvány “sok fürge, bohókás mellékalak”
a díszlet és a jelmezek nagyszerű összhatása

7 „A fa árnyéka”: A bemutató jelentősége
„A fa termése”: A kritikák Fővárosi Lapok: ”Az éj királynőjét, felhőkön ülve, Fáy Szeréna k. a. ábrázolta s szavalatának megadta a komoly szépséget. A természet oly tömör és mégis hajlékony, már is szélesen folyó hanggal áldotta meg e fiatal színésznõt, hogy ha kiképezi: pár év mulva ujra feltámad színpadunkon a Jókainé feledhetetlen, mély szinezetû orgánuma. Fáy kisasszonyt a szép szavalatáért most is nyilt jelenet közben tapsolta ki és éljenezte meg a közönség.” További kritikák jelentek meg az Ellenőr és a Pesti Napló című lapokban „A fa árnyéka”: A bemutató jelentősége Korszerűbb felfogású színésznemzedék újszerű játéka A nagy egyéni teljesítmények helyett a színészek az együttes játékra törekednek A rendezés és a színpadi látvány jelentősége növekszik Nemzeti drámák előadásának szándéka a Nemzeti színpadán

8 Források Internetes képjegyzék Internetes oldalak Irodalom
Internetes oldalak Irodalom Taxner-Tóth Ernő: A Csongor és Tünde első Nemzeti Színházi Bemutatója. In: Rend, kételyek, nyugtalanság. A Csongor és Tünde Kérdései. Bp p. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon, Akadémiai kiadó, Bp