Munkácsi Márta a Minőségellenőrzési Bizottság tagja

Az előadások a következő témára: "Munkácsi Márta a Minőségellenőrzési Bizottság tagja"— Előadás másolata:

1 Munkácsi Márta a Minőségellenőrzési Bizottság tagja

2 Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló évi LXXV. törvény Egy kis ismétlés... „1. § (1) E törvény célja, hogy meghatározza a - közérdekű tevékenységnek minősülő - jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység során alkalmazandó követelményeket, amelyek biztosítják e tevékenység megfelelő ellátását. (2) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a nem jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása során is.”

3 Jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység
3. § (1) E törvény alkalmazásában jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység a) a gazdálkodónál a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló felülvizsgálata, szabályszerűségének, megbízhatóságának, hitelességének, valamint annak tanúsítása, hogy a beszámoló megbízható és valós összképet ad a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, b) a gazdálkodó alapításakor, átalakulásakor, jogutód nélküli megszűnésekor a külön jogszabályban előírt értékelési, ellenőrzési, véleményezési (záradékolási) feladatok ellátása, c) a könyvvizsgálók jogszabályban meghatározott egyéb feladatának elvégzése.

4 Egyéb szakmai szolgáltatás
(2) E törvény alkalmazásában jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységen kívüli egyéb szakmai szolgáltatás a) a gazdálkodó működésének átvilágítása, értékelése, b) a gazdálkodó alapításával, átalakulásával, jogutód nélküli megszűnésével, folyamatos működésével, gazdálkodásával, információs rendszerével kapcsolatos pénzügyi, adó- és járulék-, vám-, számviteli és kapcsolódó számítástechnikai, szervezési szakértői tevékenység, szakvélemény készítése, az ezekkel kapcsolatos tanácsadás, ideértve - külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén - az igazságügyi könyvszakértői tevékenységet is, c) a számviteli, ellenőrzési, pénzügyi, könyvvizsgálói szakoktatás, továbbképzés, vizsgáztatás, d) a könyvviteli szolgáltatás.

5 A minőségellenőrzés rendszere
A törvény július 1-jén hatályba lépett módosítása értelmében a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatok ellátásáért a közfelügyeleti hatóság felelős. E feladatok ellátására a Kormány – 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendeletben – a nemzetgazdasági minisztert jelölte ki. A Nemzetgazdasági Minisztérium SZMSZ-e alapján a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Főosztály látja el . Közfelügyeleti rendszert működtet, melynek célja, hogy a könyvvizsgálói tevékenység gyakorlása - átlátható, - ellenőrizhető, - számon kérhető legyen, és - a közérdek megfelelően érvényesüljön. Molnár Csilla

6 A közfelügyeleti hatóság feladatai
1. Végrehajtja a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálóinak minőségellenőrzését, rendkívüli minőségellenőrzését 2. Közvetlen vizsgálatot folytat le a szolgáltatást igénybe vevők érdekét veszélyeztető esetben (bármely könyvvizsgálónál) 3. Vizsgálja és értékeli a könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszer részelemeit: Könyvvizsgálói tevékenység végzésének engedélyezését, a kamarai nyilvántartások vezetését (minősítések megadása/visszavonása a hatóság feladata lett, az MNB jóváhagyási jogot kapott ) b) Szakmai standardok kialakítását és elfogadását - jóváhagyási joga van a közfelügyeleti hatóságnak (Kkt. 4. § (5) b) - szakmai standard megalkotására kötelezheti a kamarát (Kkt § (3) - kikéri az MNB egyetértését Kkt § (3a) c) Szakmai továbbképzési rendszer működését d) Minőségbiztosítási rendszer működését (végső felelősség) e) Fegyelmi eljárásokat 4. Átláthatósági jelentések közzétételét és tartalmát ellenőrzi.

7 Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók - korábbi fogalom
Kkt.: a) az a gazdálkodó, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, b) amit egyéb jogszabály közérdeklődésre számot tartónak minősít. Tpt.: Közérdeklődésre számot tartó kibocsátónak minősül a szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátója.

8 Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók - bővítés
Hpt.: Közérdeklődésre számot tartó hitelintézet: a törvény hatálya alá tartozó hitelintézet, kivéve az MNB, az MFB és a Exim Bank Zrt.; (korábban: mfö.: nagyobb mint 500 mrd Ft) Bit.: Közérdeklődésre számot tartó biztosító és viszontbiztosító: a biztosító és viszontbiztosító, kivéve a kisbiztosító és kölcsönös biztosító egyesület től hatályos (korábban: az éves bruttó díjbevétel elérte az 1 milliárd 500 millió forintot.) Bszt.: Közérdeklődésre számot tartó befektetési vállalkozás: a törvény hatálya alá tartozó vállalkozás ide nem értve MNB, ÁK, ÁKK (korábban: mfö.: nagyobb mint 500 mrd Ft)

9 Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók

10 Közfelügyelet által alkalmazható szankciók - korábbi
A „nem felelt meg” eredménnyel zárult minőségellenőrzés esetén a közfelügyeleti hatóság a következő intézkedéseket alkalmazhatja: 1. kötelezés továbbképzésen való részvételre, 2. figyelmeztetés az előírásoknak nem megfelelő gyakorlat megszüntetésére, 3. fegyelmi eljárás kezdeményezése, 4. kötelezés könyvvizsgálat ismételt elvégzésére vagy a könyvvizsgálói jelentés visszavonására,

11 Közfelügyelet által alkalmazható szankciók - újak
6. pénzbírság kiszabása, (könyvvizsgáló esetén: 100 eFt-tól 100 mFt-ig , könyvvizsgáló cég esetén: 100 eFt-tól 500 mFt-ig terjedhet) 7. a Kkt. 49. §-a szerinti minősítés megvonása 8. a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásától történő eltiltás (az eltiltás 3 évig terjedhet)

12 Minőségbiztosítási rendszerünk működésének vizsgálata és ellenőrzése
Utólagos vizsgálat a évi, „megfelelt, megjegyzéssel” és „nem felelt meg” minősítéssel zárult minőségellenőrzések esetében A vizsgálat célja annak áttekintése, hogy a kamarai minőségellenőrzés megfelel-e a 43/2006/EK irányelv által támasztott minőségbiztosítási követelményeknek, valamint, hogy a kamara Minőségellenőrzési Bizottsága képes-e ellátni a Kkt §-ában előírt feladatokat. Dokumentumok: a minőségellenőrzési eljárás során készült zárójelentések, határozatok, a bizottság Eljárási Szabályzata és annak 2012 óta történt változásai

13 A vizsgálat megállapításai
A minőségellenőrzési eljárás 2012-t követő változásai az egyszerűsítés irányába hatottak, amely a minőségellenőrzési rendszer jelentős gyengülését eredményezte (a kiválasztható megbízások és a fókuszterületek számának redukálása, rövidebb kérdőívek, általános kérdések – pl. „vizsgálta-e ...” -, az ellenőrzésre fordítható idő csökkenése). A kiválasztás módszere is gyengült (pl. az új belépő könyvvizsgáló lehet, hogy csak 6 év múlva került sorra). A vizsgált dokumentumok alapján a hatóság a „megfelelt, megjegyzéssel” minősítések többségével nem ért egyet. A zárójelentések több esetben nem voltak elég részletesek, nem fogalmazták meg konkrétan a tapasztalt hiányosságot. A „vétókérdés” –re adott válasz több esetben nem koherens

14 Változások a minőségellenőrzésben 2016-tól
A kiválasztás részletes adatszolgáltatás alapján történik, mely támogatja a kockázatalapú kiválasztást is. Lehetőség van az adatszolgáltatás ellenőrzésére is. Átlagosan évente 30 megbízás felett 2 megbízást választunk. Minden kiválasztott megbízás esetén két területet választ a minőségellenőr mélyebb vizsgálatra. Több pontban vizsgálni kell a szakmai szkepticizmus érvényesülését. A helyszíni ellenőrzésben a minőségellenőr csoportvezetője is résztvehet. MER és egyedi eredmény összekapcsolása, az egyedi rossz eredmény visszahat a MER eredményre. Egyéb változások: amennyiben a minőségellenőr úgy ítéli meg, hogy az ellenőrzött által kijelölt helyszínen nem állnak fenn a minőségellenőrzés feltételi, jogosult a minőségellenőrzést megszakítani és minőségellenőrzés helyszínének a kamarai szervezet helyiségét megjelölni.

15 Új MER kérdőívek Új kérdőívek a szeptember 1-et követő időszakban végzett könyvvizsgálatok minőségének ellenőrzésére Cél: magas színvonalú könyvvizsgálati és bizonyosságot nyújtó szolgáltatás nyújtása, a saját szabályzatban foglalt előírások betartása által Módszer: szigorúbb megfeleltetés a nemzetközi minőségellenőrzési standardoknak (ISQC1, ISA220)

16 A MER kérdőívek rendszere I.
Az 1-5 fő aláíró könyvvizsgálót foglalkoztató cégek MER rendszerének ellenőrzése két szinten zajlik: Önértékelési kérdőívek kitöltése az ellenőrzés megkezdése előtt (célja a saját szabályzat megfelelőségének ellenőrzése, valamint felkészülés a minőségellenőrzésre) Vizsgálat a helyszíni minőségellenőrzés során (célja az önértékelés eredményének szúrópróbaszerű vizsgálata, nagyobb részben a szabályzatban foglaltak végrehajtására, kisebb részben a szabályzat megfelelőségére irányulnak.)

17 A MER kérdőívek rendszere II.
A 6 főnél több aláíró könyvvizsgálót foglalkoztató cégek MER rendszerének ellenőrzése még részben sem épít a vizsgált könyvvizsgáló ill. társaság önbevallásra, kizárólag a minőségellenőr által végzett vizsgálat keretében ellenőrzi a szabályzat és az alkalmazott gyakorlat megfelelőségét. A kitöltés során elmaradhatatlan a kikérdezés alapján történő vizsgálat (beszélgetés a felelős vezetőkkel/munkatársakkal) A kérdőív a kérdésekre adott „igen” vagy „nem” válaszok mellett jelentős részben szöveges kiegészítést, magyarázatot is igényel A kérdőívek elérhetősége:

18 A MER kérdőívek 5/a/1. ÖNÉRTÉKELŐ KÉRDŐÍV (MER) asszisztens nélkül dolgozó egyéni könyvvizsgálók  5/a/2. HELYSZÍNI ELLENŐRZÉS KÉRDŐÍVE (MER) asszisztens nélkül dolgozó egyéni könyvvizsgálók  szeptember 1-től hatályos! 5/a/3. ÖNÉRTÉKELŐ KÉRDŐÍV (MER) asszisztenssel dolgozó egyéni könyvvizsgálók  5/a/4. HELYSZÍNI ELLENŐRZÉS KÉRDŐÍVE (MER) asszisztenssel dolgozó egyéni könyvvizsgálók  szeptember 1-től hatályos! 5/a/5. ÖNÉRTÉKELŐ KÉRDŐÍV (MER) 2-5 fő aláíró könyvvizsgálót foglalkoztató cégek  5/a/6. HELYSZÍNI ELLENŐRZÉS KÉRDŐÍVE (MER) 2-5 fő aláíró könyvvizsgálót foglalkoztató cégek  szeptember 1-től hatályos!  5/b HELYSZÍNI ELLENŐRZÉS KÉRDŐÍVE (MER) legalább hat aláíró könyvvizsgálót foglalkoztató cégek ellenőrzése  szeptember 1-től hatályos!

19 Ajánlások a MER szabályzatok elkészítéséhez
Elérhetőségük: Céljuk: az 1. témaszámú „Minőségellenőrzés a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatával és átvilágításával, valamint az egyéb bizonyosságot nyújtó és kapcsolódó szolgáltatási megbízások végrehajtásával foglalkozó társaságok esetében” című Nemzetközi Minőségellenőrzési Standard, valamint a 220. témaszámú „A pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatának minősége” című Nemzetközi Minőségellenőrzési Standard előírásai alapján segítség nyújtása a saját szabályzat elkészítéséhez – NEM azonosak a saját szabályzattal, NEM helyettesítik azt. A mellékletek változatlan formában való alkalmazása sem kötelező (lehet a saját program által felkínált, de tartalmilag megfelelőt használni).

20 Az 5a1 önértékelési kérdőív
1.Minőségellenőrzéssel kapcsolatos szabályozási követelmények (3 kérdés) 2. Etikai és függetlenségi követelmények (5 kérdés) 3. Megbízások elfogadása és megtartása (3 kérdés) 4. Emberi erőforrások (3 kérdés) 5. A megbízások végrehajtásához kapcsolódó minőségi követelmények (9 kérdés) 6. Konzultációk, külső szakértők kijelölése, eltérő vélemények kezelése (9 kérdés) 7. A megbízásokhoz kapcsolódó minőségellenőrzés (8 kérdés) 8. Dokumentálás (12 kérdés) 9. A könyvvizsgálói munka megfelelő minőségének figyelemmel kísérése a gyakorlatban (2 kérdés)

21 Az 5a2 helyszíni ellenőrzési kérdőív
1. Minőségellenőrzéssel kapcsolatos szabályozási követelmények (13 kérdés) 2. Etikai és függetlenségi követelmények (4 kérdés) 3. Megbízások elfogadása és megtartása - emberi erőforrások biztosítása (5 kérdés) 4. A megbízás végrehajtásával kapcsolatos minőségi követelmények (10 kérdés) 5. Dokumentálás (3 kérdés) 6. A belső ellenőrzési rendszer és a könyvvizsgálói munka megfelelő minőségének figyelemmel kísérése (1 kérdés)

22 Az 5a3 önértékelési kérdőív
Többlet kérdések az 5a1-hez képest: A szabályzat asszisztensek általi megismerése A minőségért való felelősség megosztása Az asszisztensek által készített munkapapírok áttekintése A függetlenségre, összeférhetetlenségre vonatkozó nyilatkozatok az asszisztensekre vonatkozóan Áttekintési lista bővülése Asszisztensek munkájának értékelése, visszajelzések figyelembe vétele

23 Az 5a4 helyszíni ellenőrzési kérdőív
Többlet kérdések az 5a2-höz képest: A szabályzat asszisztensek általi, dokumentált megismerése Függetlenségi és összeférhetetlenségi követelmények dokumentálása az asszisztensek tekintetében Asszisztensek munkájának dokumentált felülvizsgálata A minőségellenőrzési rendszer asszisztensekkel közös, dokumentált értékelése

24 Az 5a5 önértékelési kérdőív
Többlet kérdések az 5a3-hoz képest: A könyvvizsgáló társaság ügyvezetésének felelőssége a minőség biztosításáért A könyvvizsgálók információ szolgáltatási kötelezettsége az általuk nyújtott szolgáltatások hatóköréről, függetlenségüket veszélyeztető körülményekről Részvétel előírása az MKVK által kötelezően előírt oktatásokon, szakmai tudás fejlesztése A munkatársak teljesítményének értékelése Az aláíró könyvvizsgáló ellenőrzési kötelezettségére vonatkozó kérdések (a vélemény kiadása előtt) Függetlenségi, összeférhetetlenségi nyilatkozatok, áttekintési listák

25 Az 5a6 helyszíni ellenőrzési kérdőív
Többlet kérdések az 5a4-hez képest: kiterjed-e a szabályzat a társaság és a könyvvizsgálók működési jellemzőire és a kapcsolódó minőségellenőrzési eljárásokra? van-e évenkénti írásos megerősítés a függetlenségi követelményeknek való megfelelésről? a közreműködő személyek etikai követelményeknek való dokumentált megfelelése a munkacsoport tagjainak kiválasztása, a tapasztaltabb kollégák ellenőrzési feladatai Hálózati tag könyvvizsgálókkal kapcsolatos szabályozás betartása, belső ellenőrzési tapasztalatok felhasználása

26 Az 5b, hat fő feletti kérdőív
1. A minőségellenőrzéssel kapcsolatos szabályozási követelmények (15 kérdés) 2. Etikai követelmények és eljárások (6 kérdés) 3. Megbízások elfogadása és megtartása (6 kérdés) 4. A megbízás végrehajtásával kapcsolatos minőségi követelmények (14 kérdés) 5. Dokumentálás (6 kérdés) 6. A belső minőségellenőrzési rendszer és a könyvvizsgálói munka megfelelő minőségének figyelemmel kísérése (3 kérdés) A kitöltés során a kérdésekre adott „igen” vagy „nem” válaszok mellett jelentős részben szöveges kiegészítést, magyarázatot is igényel a kérdőív annak érdekében, hogy a rendszer működésének a vizsgált könyvvizsgáló társaság sajátosságaihoz igazodó helyességét a minőségellenőr ill. a MEB meg tudja ítélni.

27 A Pmt ellenőrzés 2015/849 EU irányelv ( ) - a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről (4. irányelv) Moneyval: 5. körös országértékelés az FATF új ajánlásai és metodológiája alapján (2015. I. negyedévétől) Összefoglaló dokumentum a nemzeti kockázatelemzésről A kamara – mint felügyeleti szerv - válasza: Új Pmt ellenőrzése szabályzat ( ), hatályos től Átdolgozott Pmt kérdőív, 7 kérdés ( bejelentési kötelezettség)

28 A 2015/849 EU irányelv ( ) A pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről Az új FATF ajánlások és a negyedik pénzmosás elleni irányelv 7. cikke alapján Magyarország köteles a saját pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok, problémák feltárására, értékelésére, értelmezésére és enyhítésére Határidő: , DE: a Moneyval az 5. körös országértékelését ban folytatja le, így a nemzeti kockázatértékelést az irányelv átültetését megelőzően kell elkészíteni !

29 Monayval - az Európa Tanács Pénzmosás és Terrorizmus-finanszírozás Elleni Bizottsága
A FATF (Financial Action Task Force – Pénzügyi Akciócsoport, mint globális sztenderdalkotó) új módszertana - kockázatbecslés, technikai megfelelés, hatékonyság (2012. február) A nemzeti kockázatelemzés elkészítése nemzetközi követelmény - célja a kockázatok megismerése a fenyegetések és a sebezhető pontok feltárásával a döntéshozók, politikaformálók, a pénzügyi információs egységként működő hatóság, a bűnüldöző szervek, a Pmt. szerinti felügyeletet ellátó szervek és a Pmt. hatálya alá tartozó felügyelt szolgáltatók számára.

30 Összefoglaló dokumentum a nemzeti kockázatelemzésről
A nemzeti kockázatelemzés elősegíti: az érintett hatóságok erőforrásainak hatékony beosztását, pozícionálását, prioritások felállítását; a kockázatérzékenységi alapon történő felügyeleti eljárások hatékonyságának növelését és/vagy kialakítását; a pénzügyi és nem pénzügyi szolgáltatók saját (intézményi vagy szektorális) kockázatelemzéseinek elkészítését és eljárásaik hatékonyabbá tételét; a kockázatérzékenységi alapon történő ügyfél-átvilágítás hatékonyabb végrehajtását; folytatás

31 Összefoglaló dokumentum a nemzeti kockázatelemzésről
a kockázatokat figyelembe vevő egyszerűsített és szigorított eljárások kidolgozását és alkalmazását, illetve azon kivételek meghatározását, amelyeket részben vagy teljesen mentesíteni lehet/szükséges a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni rendelkezések alól; a bűnüldözés stratégiájának, súlypontjainak meghatározását a pénzmosás és alapbűncselekményei, valamint a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés terén; a pénzeszközt, vagyont generáló bűncselekmények pénzmosási kockázatának megbecsülését. Véglegesítve: végén

32 Az MKVK válasza A pénzmosás kamarai ellenőrzéséről szóló szabályzat i módosítása (hatályos: től) Célja: kockázatalapú kiválasztás, kevesebb, de mélyebb ellenőrzés, kiterjesztve a bejelentési kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére is Módszere: kamarai hatósági eljárás keretében, leválasztva a kamarai minőségellenőrzésről, helyszíni, szúrópróbaszerű vizsgálat Kockázati tényezők: a szolgáltatónál még nem volt ellenőrzés fegyelmi büntetésben részesült a legutóbbi ellenőrzés felhívással, javaslattétellel zárult a legutóbbi minőségellenőrzés „nem felelt meg” eredménnyel zárult

33 Az ellenőrzés alá vont szolgáltató köteles
az ellenőrzés lefolytatását elősegíteni és lehetővé tenni, a kamara felhívásaiban, határozataiban foglaltakat teljesíteni, a helyszíni ellenőrzés idejére a helyiséget és a technikai feltételeket biztosítani. A minőségellenőrzést lehetőleg az ellenőrzött szolgáltató munkavégzési helyén, székhelyén (telephelyén) kell lefolytatni, vagy az ellenőrzött kérésére annak a kamarai területi szervezetnek a székhelyén, amelyhez az ellenőrzött tartozik. Ilyen esetben a kamarai területi szervezet köteles biztosítani a megfelelő (zárt) és irodai felszerelésekkel (fénymásoló, nyomtatásai lehetőség, elektromos csatlakozás, íróasztal, stb.) ellátott helyiséget, szükség szerint munkaidőn túl is, folytatás

34 Az ellenőrzés alá vont szolgáltató köteles
olyan ügyféllistát átadni, amely a könyvvizsgálói szolgáltatások tárgyának megjelölése mellett 8 évre visszamenően tartalmazza a Kkt. 3. § (1) bekezdése szerinti könyvvizsgálói tevékenységre megbízást adó ügyfeleket, a minőségellenőrnek szóban vagy írásban tájékoztatást, magyarázatot adni, az ügyféllista, illetve a helyszíni ellenőrzés alapján a helyszínen szúrópróbaszerűen kiválasztott ügyféldossziékba, dokumentációs anyagokba a betekintést lehetővé tenni, az iratokat és nyilvántartásokat felhívásra bemutatni, másolatkészítési lehetőséget biztosítani, a minőségellenőr kérésére az ügyféllista, valamint az általa szolgáltatott adatok és a rendelkezésre bocsátott dokumentáció teljességéről nyilatkozatot tenni.

35 Az MKVK szabályzata a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására szolgáló könyvvizsgálói tevékenység kamarai ellenőrzéséről 13.§. Az ellenőrzés alá vont szolgáltató köteles ... olyan ügyféllistát átadni, amely a könyvvizsgálói szolgáltatások tárgyának megjelölése mellett 8 évre visszamenően tartalmazza a Kkt. 3. § (1) bekezdése szerinti könyvvizsgálói tevékenységre megbízást adó ügyfeleket, a minőségellenőrnek szóban vagy írásban tájékoztatást, magyarázatot adni, az ügyféllista, illetve a helyszíni ellenőrzés alapján a helyszínen szúrópróbaszerűen kiválasztott ügyféldossziékba, dokumentációs anyagokba a betekintést lehetővé tenni,...”

36 4. („új”) kérdés: a bejelentési kötelezettség teljesítése
Az ellenőrzés adatai alapján megállapítható-e a szolgáltató részéről a bejelentési kötelezettség teljesítésének elmaradása? Értelmezés: A bejelentési kötelezettségre okot adó körülmények fennállását, a bejelentési kötelezettség teljesítését elsődlegesen azon könyvvizsgálati megbízatások vonatkozásában kell vizsgálni, melynek kapcsán a korábbi kamarai minőségellenőrzés során az ISA 240. témaszámú „a könyvvizsgáló csalással összefüggő felelőssége a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatánál” megnevezésű könyvvizsgálati standardra irányuló kérdésekre nemleges válasz született.

37 Szankciók és jogorvoslati lehetőségek
Maradéktalan teljesítés esetén bizottsági határozat az ellenőrzés megszüntetéséről Hibás, hiányos teljesítés esetén a bizottság a határozatában: felhívja a szolgáltató figyelmét a jogszabályoknak és a szabályzatnak megfelelő eljárásra, az elmulasztott intézkedések megtételére, fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén fegyelmi eljárás elrendelésére tesz javaslatot a kamara elnökének.

38 Minőségellenőrzések által feltárt hiányosságok
Nagyon alacsony könyvvizsgálati díj – kevés munkaóra Független minőségvizsgáló hiánya IFRS tapasztalat és tudás nélkül vállalnak el IFRS beszámoló könyvvizsgálatát Szakmai szkepticizmus hiánya Informatikai rendszerek vizsgálatának hiánya Ellenőrző listák automatikus pipálása alátámasztó dokumentumok nélkül Kontroll alapú könyvvizsgálat teljes hiánya A könyvvizsgálati munka tervezési problémái A terv és annak végrehajtása között nincs összhang

39 Szakmai szkepticizmus
A könyvvizsgáló célja: véleményt formálni arról, hogy a pénzügyi kimutatásokat a vonatkozó beszámolási keretelveknek megfelelően készítették el, hű és valós képet tükrözik -> kellő bizonyosság (elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékok) szerzése arról, hogy a pénzügyi kimutatások nem tartalmaznak akár csalásból, akár hibából eredő lényeges hibás állításokat Átfogó válasz: szakmai szkepticizmus, megfelelő alátámasztásig további vizsgálatok végrehajtása Specifikus válasz: lényeges hibás állítások kockázatának felmérése, ezeknek megfelelő eljárások végrehajtása, elegendő és megfelelő bizonyíték szerzése, az eredményeknek megfelelő következtetések levonása, megfelelő válaszok az azonosított hibákra

40 Bizonyítékok „A könyvvizsgálónak elegendő és megfelelő bizonyítékot kell szerezni ahhoz, hogy olyan elfogadható következtetéseket tudjon levonni, amelyre a könyvvizsgálói jelentést alapozni tudja” (500/1) Ha a könyvvizsgáló nem képes elegendő és megfelelő bizonyítékhoz jutni, akkor korlátozott véleményt, vagy a vélemény-nyilvánítás elutasítását tartalmazó jelentést kell adnia. A véleménnyel kapcsolatos következtetések levonására alkalmas bizonyítékok: Fontos értékelni a bizonyítékok megbízhatóságát - elegendő – mennyiségre vonatkozik, könyvvizsgáló megítélésétől függ - megfelelő - minőségileg alkalmas egy adott állítás alátámasztására.

41 Szakmai szkepticizmus hiánya
- vezetés becslése (eredménymenedzsment) – a korábbi becslések eredményessége fontos - szakértői anyagok – a vezetés szakértője (vagy a saját szakértője)nbáltal készített jelentést nem nézi meg a könyvvizsgáló (ISA 500) - más könyvvizsgáló véleményére való támaszkodás - átalakuláskor a könyvvizsgáló más könyvvizsgáló által kiadott jelentésre támaszkodik - könyvvizsgáló váltásnál - az új könyvvizsgáló nem vizsgálja a nyitó egyenlegeket - konszolidálásnál - a csoport könyvvizsgáló támaszkodik a komponens könyvvizsgálók véleményére

42 Szakmai szkepticizmus hiánya
- könyvvizsgálati bizonyítékok: megerősítők hova érkeznek? eredetiek-e? - mintaválasztás: meg kell győződni arról, hogy a teljes sokaság megegyezik a főkönyvvel, eredménykimutatást általában nem lehet mintaválasztással vizsgálni - szokatlan ügyletek: pl. az ügyféllel való kapcsolattartás módja: „személyes kapcsolattartás” kapcsolt felekkel folytatott ügyletek

43 Példa szakmai szkepticizmusra
A vállalkozás folytatás elve: a könyvvizsgálati eljárások megtervezésekor, és végrehajtásakor, valamint a vizsgálatok eredményének értékelésekor a könyvvizsgálónak át kell gondolnia, hogy a vállalkozás folytatásának elve szolgálhat-e kiindulási alapul a pénzügyi kimutatások elkészítéséhez (570/2) A vállalkozás folytatása elvet a vezetésnek alkalmazni kell az üzleti tevékenység jellege, állapota tekintetében - pénzügyi kérdések, kötelezettségvállalások terén - működési kérdések, piaci viszonyok, munkaerő vonatkozásában - egyéb fontos kérdések esetén, mint saját tőke, peres eljárások, törvényváltozások A könyvvizsgáló felelőssége - a vezetés helytállóan alkalmazza-e a vállalkozás folytatásának feltételezését, át kell gondolnia, hogy vannak-e események, kockázatok, amelyek kétséget vetnek fel - az egész vizsgálat során feltárt kockázatok jelentős hatást gyakorolhatnak-e a vállalkozás folytatás képességére

44 Az ellenőrző listák - Bizonyos területeken (pl. csalási kockázat felmérése, IT kockázat felmérése, fordulónap utáni események vizsgálata, stb.) a könyvvizsgálati dokumentáció a „kipipált” ellenőrző listán kívül semmilyen dokumentumot sem tartalmazott - Sok esetben a könyvvizsgálati munkaprogram standardizált, a könyvvizsgáló „nem szabta a megbízásra” az ellenőrző listákat. Többnyire egy szavas válaszokkal illetve pipákkal válaszolta meg a kérdőívben szereplő kérdéseket, egyéb alátámasztás nélkül. - Egy ellenőrzőlista „kipipálása” nem jelent elegendő bizonyosságot arra vonatkozóan, hogy a szükséges könyvvizsgálati eljárások elvégzésre és megfelelően dokumentálásra kerültek!

45 Kontroll alapú könyvvizsgálat
- A kisebb könyvvizsgáló cégek, illetve az egyedül dolgozó könyvvizsgálók nem tesztelik a könyvvizsgálatok során a folyamatokba épített kontrollokat, még akkor sem, ha egyébként nagyobb mintaválasztást igénylő alapvető könyvvizsgálati eljárással nem lehet elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyosságot szerezni. - árbevétel könyvvizsgálata: a könyvvizsgáló az eredménykimutatás egyes sorainak főkönyvi kartonjaiból „néhány” tétel kiválasztásával végzett alapvető eljárásokat. A kiválasztás módszere azonban nem eredményezett megfelelő könyvvizsgálati bizonyosságot. Nem vette figyelembe az eljárás célját és a sokaság jellemzőit, amelyből a mintát választotta.

46 A gazdálkodó és környezetének megismerése
„A könyvvizsgálónak meg kell ismernie a könyvvizsgálat szempontjából releváns belső kontrollt.” (315/A42) A könyvvizsgálónak meg kell ismernie a gazdálkodót és annak környezetét – a belső ellenőrzést is beleértve - olyan mértékben, amely elegendő ahhoz, hogy felmérje akár a csalásból, akár a hibából eredő lényeges hibás állítások kockázatát, az eljárásokat ennek megfelelően megtervezze és végrehajtsa (315/3) A belső ellenőrzés az irányítással megbízottak, a vezetés és egyéb személyek által tervezett és végrehajtott folyamat - a beszámoló megbízhatósága, - a működés hatékonysága, - a törvények és jogszabályok betartása céljából. MKVK MEB 2007

47 A belső kontroll összetevői (315/A51)
1. kontrollkörnyezet (vezetők személyes közreműködése, etika, hozzáértés, irányítással megbízott személyek részvétele, vezetés működési stílusa, szervezeti felépítés) 2. a gazdálkodó kockázatbecslési folyamata (tevékenységek jóváhagyása és felülvizsgálata, ügyletek kezdeményezése, rögzítése, szerepeltetése a nyilvántartásokban, eszközök védelme, vezetői, folyamatba épített, társult ellenőrzés ) 3. a beszámoló készítés szempontjából releváns információs rendszer (szakmai felkészültség, számviteli politika alkalmazása, megfelelő információk biztosítása, valós bemutatás szándéka) 4. kontrolltevékenységek (jóváhagyás, teljesítmény ellenőrzések, információ feldolgozás, fizikai kontrollok, feladatmegosztás) 5. a kontrollok figyelemmel kísérése (hatékonyságfelmérés) MKVK MEB 2007

48 A tervezés problémái A könyvvizsgálat során a tervezés csak részben felelt meg a standardok előírásainak az alábbiak miatt: - A kockázatbecslés nem volt átfogó. Nem határozták meg az eljárások ütemét, terjedelmét, illetve, hogy milyen vizsgálati módszert fognak alkalmazni. - A számviteli politika áttekintése és/vagy a következtetések levonása elmaradt, esetleg becsatolták a számviteli politikát, de nem volt arra utaló jel, hogy a könyvvizsgáló átnézte volna. - A kockázatok megállapítása a beszámoló szintjén nem történt meg (eredendő kockázat) - Nem megfelelő a kritikus/jelentős területek meghatározása (pl. a vizsgálatban szereplő minden terület alacsony kockázatúnak volt megjelölve)

49 Tervezés és végrehajtás összhangjának hiánya
- A könyvvizsgálati program nem a vizsgált vállalkozás sajátosságai figyelembe vételével került kialakításra, hanem a számítógépes program által felajánlott eljárások kerültek a dokumentációba. - Nem a tervezett könyvvizsgálati eljárások kerültek végrehajtásra. A változtatással, a munkaprogramot nem aktualizálták. - A lényegességi küszöbértéket a tervezéskor meghatározták, de azt a végleges adatok alapján ismételten nem készítették el.

50 Tervezés és végrehajtás összhangjának hiánya
- A tervezési dokumentumban szerepel, hogy az előző időszakhoz képest a kötelezettségek és a pénzeszközök állománya jelentősen megnőtt, de a munkaprogramban nincs erre vonatkozó könyvvizsgálati eljárás tervezve. - A csalással, az informatikai rendszerrel és a belső ellenőrzési rendszerekkel kapcsolatos tervezési lépések a könyvvizsgáló által "kipipált" ellenőrző listákra terjedt ki, amelyekben szereplő állítások semmilyen más dokumentummal nincsenek alátámasztva. - Kapcsolt felekkel kapcsolatos tervezési dokumentum hiányos, nem azonosítja be a kapcsolt felek teljes körét és a nem tervez a kapcsolt felekkel folytatott tranzakciókra vonatkozó könyvvizsgálati eljárásokat.

51 Tervezés és végrehajtás összhangjának hiánya
- A könyvvizsgáló hiányosan és nem következetesen töltötte ki az "állítások szintjén azonosított kockázatok" c. táblázatot, így abból nem lehet megállapítani, hogy mely állításokat tekinti valójában lényegesnek - több helyen az összes választási lehetőséget bent hagyta: hatékony/nem hatékony/nem tesztelt. Ahol hatékonynak tekintette a releváns kontrollokat, ott az állítás egyetlen könyvvizsgálati eljárással, bizonyítékkal sem került alátámasztásra, mivel egyetlen kontrollt sem tesztelt. - A könyvvizsgáló nem dokumentálta a standardban előírt módon a végrehajtott könyvvizsgálati eljárások eredményeit, az azokkal kapcsolatban levont következtetéseket, valamint a következtetések levonása során alkalmazott jelentős szakmai megítéléseket.

52 Bizonyítékok összegyűjtésének hiányosságai
Több esetben a munkapapírok hiányosak voltak. A bizonyítékok sok esetben nem a vizsgálati célt támasztották alá. Sokféle dokumentum feleslegesen került becsatolásra, feljegyzésekkel helyettesítették a munkapapírokat, illetve valós munkapapír helyett rengeteg a felesleges, ügyféltől másolt bizonylat, - a lényeges elemzések, pedig nem kellően dokumentáltak. Munkaprogram - bizonyítékszerzés összehangolatlan Kritikus céloknál az állításra vonatkozó bizonyíték hiányzott Hitelek hiányos ellenőrzése: (szerződéssel alátámasztás, lejárat, biztosítékok) Egyéb kötelezettségek (garanciák, kezesség) feltáratlanok, bizonyítékai hiányosak voltak. Eltérések hatását nem megfelelően értékelték A megszerzett bizonyítékok és a könyvvizsgálói vélemény nincs összhangban.

53 Problémás területek A készletek leltár ellenőrzése:
önköltség számítási adatok, utókalkuláció ellenőrzése nem dokumentált, a beszerzési árak vizsgálatára sem készült dokumentáció. Nem látszik a könyvvizsgáló leltár ellenőrzéssel kapcsolatosan elvégzett saját elemző munkája. Nem dokumentált a leltározásnál a vizsgált tételek aránya, a selejtezések indokoltsága. A készletekkel kapcsolatos értékvesztés elszámolásánál hiányzott a vezetői döntés dokumentálása

54 Problémás területek A lényeges számlaegyenlegek tekintetében még mindig előfordul, hogy külső megerősítéseket nem szereztek be – vevők szállítók vonatkozásában- illetve nem érzik fontosnak a banki információ bekérését, de más formában sem győződnek meg az egyenlegek létezéséről. Vevői és szállítói visszaigazolások esetében azok feldolgozása és kiértékelése nem történt meg. A bizonytalan megtérülésű tételek összege, a lényegességi küszöbértéket jóval meghaladta, de azt a záradék kiadásánál nem vették figyelembe.

55 Áttekintés problémái Jellemzően a szoftverek által biztosított áttekintő listát töltötték ki (többnyire ez „pipálásos” lista). Nincs elemzés a végleges beszámolóról. Nincs kiszámítva a végleges adatok alapján a lényegességi küszöbérték. Nincsenek kellően dokumentálva a fordulónap utáni események A tervezési dokumentum változtatása nélkül változtatnak a könyvvizsgálati eljárásokon. Főlapok egyeztetése a végleges beszámolóhoz elmarad, vagy formális. Csak pipálással jelzi, hogy elvégezte azt, de a számszaki egyeztetésre nincs bizonyíték.

56 TOVÁBBI JÓ MUNKÁT KÍVÁNOK!
Köszönöm a figyelmet! MKVK MEB 2007