A területi védőnő szerepe – a 33/2006. (VIII. 23

Az előadások a következő témára: "A területi védőnő szerepe – a 33/2006. (VIII. 23"— Előadás másolata:

1 A területi védőnő szerepe – a 33/2006. (VIII. 23
A területi védőnő szerepe – a 33/2006. (VIII.23.) EüM rendelet végrehajtásában A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet Kotroczóné Antal Teréz ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete regionális vezető védőnő

2 Jogszabályi háttér 33/1992. (XII. 23.) NM rendelet a terhesgondozásról
26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 67/2005. EüM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról 51/1997. (XII.18.) NM rendelet módosítása 33/2006. (VIII. 23.) EüM rendelete a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet módosításáról 49/2004.(V. 21.) ESzCsM rendelet a területi védőnői ellátásról 32/2005. (XII.22.) OM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (IV. 8.) MKM rendelet módosításáról 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról 362/2006. (XII. 28.)Kormány rendelet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről

3 Védőnői ellátás – megelőző ellátás
Állami, népegészségügyi feladatok ellátásában működik közre, kiemelten: » a nő-, anya-, magzat-, csecsemő-, gyermek-, ifjú és család egészségügyi ellátásában és védelmében, » a közegészségügyi- és járványügyi feladatok megvalósításában » a lakosság egészségnevelésében Az alapfeladatok meghatározásával fejleszthető az egyes szakterületek képzése, továbbképzése, adatszolgáltatása, dokumentációja, finanszírozása, indikátor és szakfelügyeleti szempontrendszere. Szabályozhatok, meghatározhatók a kölcsönös együttműködés formái. Csökkenthető a felelősség hárítás, a felesleges párhuzamosság, az esetleges versengés, ezáltal javulhat az orvos-védőnő és egyéb szakterületek együttműködése, kommunikációja, az ellátás minősége.

4 A védőnő önállóan végzendő alapfeladata
Az egészségi állapot megőrzése, fejlesztése: ☺ egészséges táplálkozás, ☺ mindennapi testmozgás, ☺ személyi higiéne, fertőzések elkerülése, megelőzése, ☺ egészséges és biztonságos környezet megteremtése, ☺ harmonikus párkapcsolat, kiegyensúlyozott családi élet kialakítása, fenntartása, ☺ családtervezési módszerek megfelelő alkalmazása,

5 Prevenció átgondolása és fejlesztése
A magyar lakosság egészségi állapota, Az ifjúság egészségmagatartásának kedvezőtlen tendenciája, A gyermekbántalmazási esetek számának növekedése, Az ellátás funkciózavarai, A prevenció egységes elveinek meghatározása, bevezetése, A védőnői ellátás helyének, szerepének, jövőképének biztosítása, A védőnői ellátás minőségbiztosításának kidolgozása, A hatékony szakfelügyelet megteremtése,

6 Eredményesség növelése
Szükségletek figyelembevétele Az esélyegyenlőség biztosítása A felesleges párhuzamosság és hiány megszüntetése A védőnői ellátás minőségbiztosításának, klinikai audit rendszerének kidolgozása, protokollok készítése, Rendszeres kapcsolattartás, együttműködés kialakítása, fenntartása Minden szakterület a képzettségének megfelelően, a jogszabályok, szakmai szabályok figyelembe vételével eredményesen működjön a megelőző-gyógyító ellátásban,

7 Preventív ellátás axiómája: közepes, vagy kis kockázatnak kitett nagyszámú ember körében több megbetegedés fordul elő, mint kisszámú magas kockázatnak kitett körében.

8 Az egészségügyi szolgáltatók védőoltással kapcsolatos feladatai
Védőnő A védőoltás előtt tájékoztatja az oltandó személyt, Gondoskodik az oltásra kötelezettek nyilvántartásáról, Gondoskodik az oltókör részére biztosított oltóanyag előírásoknak megfelelő tárolásáról, Elszámol az oltóanyaggal Orvos Egyedileg elbírálja az oltás végrehajtását, Azonnal jelenti az oltásokkal kapcsolatos fokozott reakciókat, szövődményeket, Dokumentálja az oltásokkal megtörténtét,

9 Előzmény Megyei Intézetbe megsemmisítésre leadott oltóanyagok mennyisége Gyakorivá váló oltóanyag pótrendelések – Hipotézis: indokolatlan oltóanyag felhalmozás az oltóhelyeken Cél: Oltandók tényleges számával megegyező oltóanyag készlettel rendelkezés Gazdaságosság, költséghatékonyság Eredményesség biztosítása – életkorhoz kötött védőoltásoknál az elért átoltottság megőrzése

10 Az ellenőrzés kiterjedt Az életkorhoz kötött védőoltásokra
7 ÁNTSZ illetékességi területén 75 település 188 körzeti védőnő 105 tanácsadó 13 gyermekorvosi rendelő – az oltóanyagok tárolásának helyszínére

11 Az ellenőrzés kiterjedt
Oltóanyag rendelés, igénylés Oltóanyag szállítás, tárolás Oltóanyag – oltandók számának összhangja, Oltóanyag felhasználásának gyakorlata, Oltási dokumentáció Jelentések, adatszolgáltatás

12 Az ellenőrzés tapasztalatai
A védőoltás folyamatának szereplői: védőnő, orvos, ÁNTSZ Az ellenőrzés a körzeti védőnők tevékenységét érintette. Egységes eljárási rend kialakítása szükséges Oltóorvos, oltóhely, nyilvántartás fogalmának meghatározása indokolt, Oltóanyag igénylés, tárolás, szállítás soron a feladtok felelőssel történő meghatározása indokolt, A szakemberek igénylik a segítő jelzéseket, a napi rutin pontosítását – felelőséggel kezelik a védőoltás kérdését

13 33/2006. (VIII. 23.) EüM rendelet 1.§ „(9) Oltóorvos – ha az ML másként nem rendelkezik – az oltásra kötelezett háziorvosa, házi gyermekorvosa, iskolai kampányoltás esetén az iskolaorvos. Életkorhoz kötött kötelező védőoltás azon a helyen végezhető, ahol az oltásra vonatkozó minőségbiztosítási szabályokban meghatározott feltételek biztosítottak (a továbbiakban: oltóhely).”

14 AZ R. 15.§-ának (1) és (2) bekezdések helyébe a következő rendelkezések lépnek.
Védőnő Nyilvántartja az ellátási területén az oltásra kötelezetteket Írásban értesíti a körzetében tartozó oltandó személy törvényes képviselőjét, Gondoskodik az elveszett, megrongálódott Gyermek-egészségügyi kiskönyv pótlásáról, Elkészíti és megküldi a városi intézetnek az oltási jelentést Az oltási tevékenységgel kapcsolatos feladatait az oltóorvossal együttműködve végzi, Oltóorvos Nyilvántartást vezet az általa oltandókról, Az általa oltandó személyek számára az életkorhoz kötött oltáshoz szükséges oltóanyag igénylést – a védőnővel együttműködve – a rendelő helye szerint illetékes városi intézetnek megküldi, Egyedileg elbírálja az oltás végrehajthatóságát, Gondoskodik az oltóanyagok előírásoknak megfelelő tárolásáról, és az elszámolásról, Azonnal jelenti az oltásokkal kapcsolatos fokozott reakciókat, szövődményeket, baleseteket,

15 1/2007. sz. Védőnői Szakfelügyeleti Iránymutatás
Cél: segíteni a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően a területi védőnői feladatok egységes helyi eljárásrendjének meghatározását és magasabb színvonalon történő végzését.

16 „Ha valaki nem lehet a fény forrása, akkor legalább lámpavivőként világítsa meg mások útját.” - Markusovszky Lajos -

17