1. Felszámolási eljárás megindítása

Az előadások a következő témára: "1. Felszámolási eljárás megindítása"— Előadás másolata:

1 1. Felszámolási eljárás megindítása
1. Felszámolási eljárás megindítása [Cstv. 22. §-23. §- 24. § és 26. § (3) bek §- 26. §-27. §- 28. §, 65. §] 1.1. Hivatalból Esetek eredménytelen csődeljárás [Cstv. 21/B. §] cégbíróság értesítése, ha a cégbíróság a gazdálkodó szervezet felszámolását kezdemé-nyezte [Cstv. 22. § (1) bek. c) pont] büntetőbíróság értesítése, (ha a jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság behajtása érdekében lefolytatott végrehajtás nem vezetett eredményre) [Cstv. 22. § (1) bek. d) pont] Jogorvoslat fizetésképtelenségi okok vizsgálata nélkül rendeli el és a felszámolást elrendelő végzés ellen fellebbezésnek nincs helye [Cstv. 22. § (2) bek.]. Illetékesség csődbíróság, illetve a kényszer- „Va”, kényszertörlési eljárást lefolytató cégbíróság szerinti törvényszék az illetékes.

2 1.2. Kérelemre Esetek és hogyan adós kérelemben be kell jelentenie [Cstv. 23. § (1) – (2) bek., Cstv. 8. § (1) – (5) bek.]. hitelező [26. § (3) bek., Cstv. 24. § (1) – (3) bek.]. végelszámoló [Cstv. 27. § (1) bek. f) pont].

3 2. Az eljárás bíróság előtti további menete
2.1. Az adós válaszai Az adós köteles az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a bíróságnak nyilatkozni arról, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e. ha az adós a kérelemben foglaltakat elismeri, egyidejűleg nyilatkoznia kell arról is, hogy kér-e a tartozás kiegyenlítésére haladékot [26. § (3) bek.]. A bíróság az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 45 napos határidőt engedélyezhet, kivéve, ha a felszámolási eljárás megindítását a 21/B. § szerint csődeljárás előzte meg. illetve be kell jelentenie a számláit vezető valamennyi pénzügyi intézmény nevét és az ott vezetett számlák számát, ha azonban az adós a fenti határidőn belül a bíróságnak nem nyilatkozik, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell.

4 2.2. Érdemi vizsgálat nélküli elutasítás
A bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, hivatalból elutasítja, ha azt nem az arra jogosult terjesztette elő; azt a moratórium időszakában terjesztették elő; a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a kérelmező 8 napon belül nem, vagy ismét olyan hiányosan adta be, hogy amiatt az nem bírálható el; az adós a kérelmező és a 8. § (1) bekezdésében megjelölt szervek egyetértése hiányzik; az adós ellen az Európai Unió más tagállamában a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján fizetésképtelenségi főeljárás indult és a kérelem szintén főeljárás megindítására irányul; a 27. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a kérelem bírósághoz érkezésének időpontjáig az adós írásbeli felszólítása nem történt meg, vagy az nem tartalmazza a 27. § (2c) bekezdés szerinti tartalmi elemeket; a jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidő a kérelem bírósághoz érkezésének időpontjában még nem telt el; a 27. § (2b) bekezdése szerinti feltétel nem teljesül. 2.3. Érdemi vizsgálat A bíróság megvizsgálja az adós fizetésképtelenségét.

5 2.3. Érdemi vizsgálat 2.3.1. Az eljárás lefolytatására irányuló kérelem beérkezését követő 60 napon belül hozza meg a végzést. A felszámolást elrendelő végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak. A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja. Fizetésképtelenség megállapítása: az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette, vagy az adós a jogerős bírósági határozatban, fizetési meghagyásban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy az adós a fizetési kötelezettségét csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette, vagy a korábbi csődeljárást megszüntette [18. § (3) bekezdés, 18. § (10) bekezdés vagy 21/B. §], vagy az adós, illetve a végelszámoló által indított eljárásban az adós tartozásai meghaladják a vagyonát, illetőleg az adós a tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni, és a végelszámoló által indított eljárásban az adós gazdálkodó szervezet tagjai (tulajdonosai) felhívás ellenére sem nyilatkoznak arról, hogy kötelezettséget vállalnak a tartozások esedékességkor történő kifizetéséhez szükséges források biztosítására. 2.3.2. Ha az adós nem fizetésképtelen, a bíróság az eljárást soron kívül megszünteti.

6 3. Követelések érvényesítése
Nem kezdeményezhető az adós felszámolása olyan hitelezői követelés miatt, amelyet a csődeljárásban a hitelező határidőben nem jelentett be (fennálló követeléseket a csődeljárás elrendeléséről szóló végzés közzétételétől számított 30 napon belül - a csődeljárás kezdő időpontját követően keletkező követeléseiket pedig 8 munkanapon belül - jelentsék be az adósnak és a vagyonfelügyelőnek, a követelés nyilvántartásba vételéért fizetendő díjat ezzel egyidejűleg fizessék be a vagyonfelügyelő közzétett pénzforgalmi bankszámlájára). Szerződésen, illetve bírósági határozaton alapuló követelés tekintetében akkor nyújtható be az adós felszámolása iránti kérelem, ha a követelés összege (kamatok és járulékok nélkül számítva) meghaladja a ,-forintot. A közzétételnek tartalmaznia kell: a hitelezőknek szóló felhívást, hogy ismert követeléseiket - kivéve a felszámolási eljárást közvetlenül megelőző csődeljárásban [27. § (2) bekezdés e) pont] már bejelentett és nyilvántartásba vett követeléseket - a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napon belül a felszámolónak jelentsék be.

7 Felszámolási eljárásban a hitelező a korábbi csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban bejelentett, elismert vagy nem vitatott azon követelését jelentheti be, amely nem térült meg. Nem kell bejelenteni hitelezői követelésként, ha az adós bankszámlájára tévesen címzett átutalás került. Ennek visszautalása iránt a felszámoló haladéktalanul intézkedik. Az adóssal szemben fennálló olyan követeléseket, amelyeket a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de 180 napon belül jelentettek be, a felszámoló nyilvántartásba veszi, a 180 napos határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni azzal, hogy a hitelező - a gazdálkodó szervezet által indított perben - a gazdálkodó szervezettel szemben a felszámolás kezdő időpontjában fennálló követelését beszámítási kifogásként érvényesítheti, feltéve, hogy a követelés jogosultja a felszámolás kezdő időpontjában is a hitelező volt.

8 4. Felszámoló [27/A. §] 4. 1. Kijelölése 4. 2
4. Felszámoló [27/A. §] 4.1. Kijelölése 4.2. Felszámoló/ felszámolóbiztos- állami felszámoló

9 Eljárás lefolytatása [28. §, 34. §-38. §, 40. §, 51. §]
1. Kezdő időpont Ha az adós felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedett, a bíróság a jogerőre emelkedést követően haladéktalanul kirendeli a felszámolót, majd elrendeli a felszámolást elrendelő és a felszámolót kirendelő végzés kivonatának a Cégközlönyben való közzétételét. A Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny honlapján napi feltöltéssel kerül sor.

10 2. Kezdő időponthoz fűződő joghatások köréből:
vagyon: A felszámolás kezdő időpontjában megszűnnek a tulajdonosnak a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos külön jogszabályokban meghatározott jogai. A felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet. A felszámolás kezdő időpontjától az adós cég nevét a „felszámolás alatt” („f. a.”) toldattal kiegészítve kell használni. A felszámolónak haladéktalanul be kell jelentenie az adós számláit vezető pénzforgalmi szolgáltatóknak a kijelölését tartalmazó jogerős végzést, és hitelt érdemlő módon igazolt aláírását. lejárttá: a felszámolás kezdő időpontjában a gazdálkodó szervezet valamennyi tartozása lejárttá (esedékessé) válik. A pénztartozások után az eredeti lejárati időig szerződéses kamat; és az eredeti lejárati időtől a kiegyenlítésig vagy legfeljebb a felszámolási zárómérleg elkészítésének időpontjáig késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá pótlék és bírság jellegű követelés érvényesíthető. végrehajtás: az adós ellen a felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő - a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos - végrehajtási eljárásokat a végrehajtást foganatosító bíróságnak (hatóságnak) haladéktalanul meg kell szüntetni, a lefoglalt vagyontárgyakat és a befolyt, a végrehajtás költségeinek levonása után fennmaradó, de még ki nem fizetett pénzeszközöket a kijelölt felszámolónak kell átadni. Az adós ingatlanán fennálló végrehajtási jog a felszámolás kezdő időpontjában megszűnik. Az adós ingatlanán és egyéb vagyontárgyain fennálló elidegenítési és terhelési tilalom a felszámolás kezdő időpontjában, a visszavásárlási és vételi jog, valamint a zálogjog a vagyontárgy értékesítésével megszűnik.