A nemek közötti egyenlőség Magyarországon

Az előadások a következő témára: "A nemek közötti egyenlőség Magyarországon"— Előadás másolata:

1 A nemek közötti egyenlőség Magyarországon
Rauh Edit esélyegyenlőségi szakállamtitkár Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2008. október 29.

2 A gender mainstreaming
A magyar nyelvben csak körülírással visszaadható fogalom. Általában az angol nyelvű kifejezést használjuk. Jelentése: a nemek dimenziójának beépítése a politikai folyamatok minden egyes szintjén: a tervezésbe, a kivitelezésbe, a monitorozásba és az értékelésbe, azaz a nemek közötti egyenlőség szempontjainak fősodorba helyezése. Célja, hogy a elősegítsék a nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőség érvényesülését.

3 A jogi háttér szerepe –nemzetközi és nemzeti szabályok I.
Főbb nemzetközi dokumentumok: ENSZ: A nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés valamennyi formájának felszámolásáról szóló ENSZ Egyezmény (1982. évi 10. tvr.) Pekingi Nyilatkozatra és Cselekvési Terv (1995) EU: Alapító Szerződések (Amszterdami Szerződés) ”A Közösség feladata hogy…a Közösség egész területén előmozdítsa a.. férfiak és nők egyenlőségét…” Irányelvek

4 A jogi háttér szerepe –nemzetközi és nemzeti szabályok II.
Alkotmány (66. §) „a Magyar Köztársaság biztosítja férfiak és nők egyenjogúságát minden polgári és politikai, valamint gazdasági, szociális és kulturális jog tekintetében.” Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség megteremtéséről szóló évi 125. törvény A joganyagban található egyéb rendelkezések (pl.: Munka törvénykönyve)

5 A jogszabályok önmagukban nem elegendőek
A jogszabályokat sokszor nem ismerik. A jogszabályokat sokszor a szankcióval való fenyegetettség ellenére sem tartják be. Az emberek, különösen a nők jogérvényesítési készsége és képessége ma még alacsony szinten áll, ha nemi alapú diszkriminációról van szó.

6 Az Egyenlő Bánásmód Hatóság
Független szerv Célja a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem a jog eszközeivel Célcsoportjai felölelik az esélyegyenlőség valamennyi érintettjét A nők tekintetében jellemző, hogy a elsősorban az anyaság miatti diszkriminációs esetekkel keresik fel a Hatóságot Ennek egyik oka, hogy ma Magyarországon a nők elleni diszkriminációt sokszor az érintettek sem ismerik fel

7 Kormányzati intézkedések
A nők és férfiak közötti egyenlőség elvének beépítése a szakpolitikákba (oktatás, foglalkoztatás, szociálpolitika, családpolitika) A Szociális és Munkaügyi Minisztérium tevékenysége Hosszú távú munkaterv megvalósítása a Roadmap célkitűzései alapján A családon belüli erőszak áldozati számára intézményrendszer működtetése

8 „A Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégiai Terv 2009-2020” (Tervezet)
Célja, hogy felgyorsítsa a nők és férfiak társadalmi és gazdasági egyenlőségének kialakítását, és egyben hozzájáruljon a nők és férfiak közötti egyenlőséggel kapcsolatos hagyományos szemlélet megváltoztatásához. Prioritási hosszú távra, 12 évre szólnak.

9 A Stratégiai Terv cselekvési területei I.
a nők és férfiak egyenlő mértékű gazdasági függetlenségének megteremtése, a fizetési és foglalkoztatási aránytalanságok felszámolása, a nők és a szegénység, a nők és az egészség szempontjainak figyelembe vétele, a szakmai, a magán- és a családi élet fokozottabb összehangolásának támogatása, a felelősség egyenlő megosztása a családi kötelezettségek vállalásában, háztartási és gondozási feladatokban, az egyenlő arányú férfi-női részvétel támogatása a politikai és gazdasági döntéshozatalban, a nők ellen elkövetett erőszak minden formájának felszámolása, sürgős fellépés a nők és férfiak, lányok és fiúk testi és érzelmi integritáshoz való alapvető jogának megsértése ellen,

10 A Stratégiai Terv cselekvési területei II.
a nemekhez kötődő sztereotípiák felszámolása a társadalomban. A gender mainstreaming, mint stratégia célkitűzéseinek megvalósításához elengedhetetlen változások szakmai megalapozása A gender szakértelem fejlesztése és szakértők képzése, valamint gender alapú szaktudás megteremtése az államigazgatásban. A stratégia megvalósításához szükséges intézményrendszer létrehozása és működtetése, mely az ágazatokban érvényesítendő feladatok koordinálását, megvalósítását, annak monitorozását, kiértékelését és ellenőrzését biztosítja. A nemekre érzékeny költségvetési (gender budgeting) szemlélet kialakítása (a nemi alapú költségvetés megalapozásának előkészítése), mivel a költségvetés nemekre érzékeny elosztásának igazságossága a gender mainstreaming szemlélet érvényesítésének gazdasági szempontú megalapozása a kormányzat részéről.

11 A Stratégiai Terv megvalósítása
Hároméves intézkedések meghatározásával kerül megvalósításra. Pénzügyi hátterét a központi költségvetésből kell megteremteni. A Stratégia és a kapcsolódó intézkedési tervek jelenleg a szakértői egyeztetés alatt állnak. Még ebben az évben szélesebb döntéshozói kör elé kerülhet.

12 Köszönöm a figyelmet!