Pest Megyei Önkormányzat

Az előadások a következő témára: "Pest Megyei Önkormányzat"— Előadás másolata:

1 Pest Megyei Önkormányzat
Az Országos Területrendezési Tervről és a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvények módosításának tervezete PESTTERV Kft Schuchmann Péter Pest Megyei Önkormányzat 2017. szeptember 6 / 7.

2 A módosítások fő célkitűzései
A területrendezés megújítása, az országgyűlés kompetenciájába tartozó területrendezési tervek egyidejű és összehangolt módosítása, egy rendezési tervtörvény előkészítése (az OTrT, a Balaton és a BATrT módosításával) A tervezési célok között szerepel: egyszerűsítés, az alkalmazhatóság elősegítése, a digitális módszerek és a térinformatika lehetőségeinek széleskörű alkalmazása. A módosításról szóló egyeztetési anyag szerkezete, tartalmi összefüggései A BATrT módosításának fő célkitűzései és tervezési szempontjai: a beépítésre szánt területek kiterjedésének korlátozása a beépítettség korlátozása, kompakt települések zöldfelületek megőrzése, környezetvédelem.

3 A BATrT módosítását is érintő új, illetve pontosított fogalmak az OTrT-ben
Területfelhasználás vonatkozásában: sajátos területfelhasználású térség hagyományos tájhasználat tájjelleg (tájkarakter) Térségi övezetek vonatkozásában: alacsony-, közepes és magas veszélyeztetettségű árvízi kockázatkezelési terület övezete ásványi nyersanyagvagyon-terület övezete kiváló termőhelyi adottságú adattári erdőterület övezete egyéb adattári erdőterület övezete honvédelmi és katonai célú terület övezete nagyvízi meder övezete

4 Az OTrT területfelhasználási kategóriáinak és előírás rendszerének változása (amelyek a BATrT területfelhasználásának is keretet adnak) Az OTrT módosítás által alkalmazott országos területfelhasználási kategóriák: erdőgazdálkodási térség, mezőgazdasági térség, települési térség, vízgazdálkodási térség. Az OTrT a kiemelt térségekben lehetővé teszi „sajátos területfelhasználási térség” lehatárolását. A BATrT fenti területfelhasználási kategóriák alkalmazásán túl lehatárol és szabályoz: nagy kiterjedésű zöldterületi települési térséget valamint kertes mezőgazdasági térséget.

5 A területfelhasználás szabályozásának változásai
Jelentős változás, hogy a területfelhasználásban lényegesen erősödött a szabályozás keret jellege, a most hatályos OTrT-től eltérően – a vízgazdálkodási térség kivételével – a tervezet nem határoz meg kötelező %-okat a területek besorolására. Az erdőgazdálkodási térséget a településrendezési tervben elsődlegesen erdőterület kategóriába kell sorolni. A területfelhasználási egységek kijelölése során: az erdőgazdálkodási térség részét képező kiváló termőhelyi adottságú adattári erdőterület, egyéb adattári erdőterület és erdősítésre javasolt területekre vonatkozó szabályozást kell alkalmazni.

6 A területfelhasználás szabályozásának változásai
A mezőgazdasági térséget a településrendezés során elsődlegesen mezőgazdasági területbe kell sorolni. A települési térségben bármilyen területfelhasználási egység kijelölhető. A vízgazdálkodási térséget vízgazdálkodási terület, vízgazdálkodási célú erdőterület vagy természetközeli területfelhasználási egységbe kell sorolni, illetve a lehatárolást az illetékes államigazgatási szervvel egyeztetve kell pontosítani. A sajátos területfelhasználású térséget a terület jellegének megfelelő területfelhasználási egységbe kell sorolni.

7 Az új beépítésre szánt területek kijelölésénél figyelembe veendő szempontok (OTrT)
az új beépítésre szánt terület csatlakozzon a meglévő települési területhez, az új beépítésre szánt terület kijelölése ne okozza a települések összenövését, új beépítésre szánt terület csak akkor kerüljön kijelölésre, ha a települési térségben nincs a tervezett rendeltetésnek megfelelő beépítetlen (fel nem használt beépítésre szánt) terület, vagy a tervezett rendeltetésnek megfelelő használaton kívül került vagy alulhasznosított, általában leromlott fizikai állapotban lévő terület. Fenti szempontoktól csak abban az esetben lehet eltérni, ha az új beépítésre szánt terület kijelölését jogszabály tiltja vagy a kijelölés aránytalanul nagy terhet ró a terület rendeltetésének megfelelő rendbetételére.

8 A műszaki infrastruktúra hálózatokra vonatkozó előírás változása (OTrT)
Az országos műszaki infrastruktúra hálózatok tervben megállapított nyomvonalától és térbeli rendjétől területrendezési terv készítésében részt vevő , hatáskörében érintett államigazgatási szervvel való egyeztetés alapján, és annak egyetértése esetén lehet eltérni. Ez is egyszerűsítés, mivel elmarad az az előírás, amely a település közigazgatási területén csak +/- 5%-os eltérést tett lehetővé.

9 Az OTrT és a BATrT módosításával összefüggésben kezdeményezett legjelentősebb jogszabályváltozások
A OTÉK kiegészül a honvédelmi célú és a vízgazdálkodási célú erdőterület kijelölése lehetőségével. Az OTÉK kiegészül a honvédelmi erdőterületeken való építés lehetőségének szigorításával. A bányatörvény a külfejtéses bányatelek megállapítása szabályozása során kiegészül azzal a kitétellel, hogy azt megállapítani, illetve horizontálisan bővíteni, akkor lehet, ha a OTrT bányatelek megállapításra vonatkozó előírásai teljesülnek. Az Étv kiegészül azzal a paragrafussal, hogy „amennyiben a 13.§ (1) szerint keletkezett építési jog ellenére 7 éven belül az építési övezet beépítése nem kezdődik meg, a terület elveszíti az építési jogot”.

10 A bányatelek megállapítás szabályozásának változása
Külfejtéses bányatelket megállapítani, illetve horizontálisan bővíteni csak a településfejlesztési és -rendezési célokkal összhangban lehet. Az összhang akkor áll fenn, ha a bányatelekkel érinteni tervezett ingatlanokon a bányászati tevékenységgel a települési önkormányzat egyetért, és szükség esetén nyilatkozik a településrendezési eszközök módosításának szándékáról. A kitermelési műszaki üzemi terv csak akkor hagyható jóvá, ha a bányászati tevékenységgel igénybe venni tervezett területet a településrendezési eszköz különleges nyersanyag-kitermelés (bánya), nyersanyag feldolgozás céljára szolgáló terület területfelhasználási egységbe sorolta.

11 Települési térség a BATrT törvény alkalmazásában
A települési térség olyan területfelhasználási kategória, amelybe a települések összefüggő területi egységet képező, jellemzően beépítésre szánt – ide sorolva a beépítésre nem szánt területek közül az 5 ha-nál kisebb zöldterületeket is – területei tartoznak, kivéve a sajátos területfelhasználású térségbe sorolt beépítésre szánt területeket.

12 A BATrT új beépítésre szánt területek kijelölésére vonatkozó szabályainak változása
Változik a korábbi un. 200 méteres – a települési területek összenövését akadályozó - szabály. A település közigazgatási területén új beépítésre szánt területet úgy lehet kijelölni, hogy az új kijelölés és a szomszédos települések beépítésre szánt területei között a távolság minimum 400 méter legyen. Változik (pontosodik) az 5 ha-nál nagyobb új lakó, illetve vegyes területek kijelölésére vonatkozó szabály (nem kerül lakásszám meghatározásra) Változik a bevásárlóközpontokra vonatkozó szabály (egyrészt 7000 m2-ről 5000 m2-re csökken az e vonatkozásban érintett létesítmények nettó eladóterülete, másrészt pontosodik a megközelítésre vonatkozó szabály)

13 A nagy kiterjedésű zöldterületi térség fogalomváltozása, ezzel összefüggésben a szabályozás változása Fogalommeghatározás: A nagy kiterjedésű zöldterületi térségbe a megkülönböztetett védelmet és szabályozást igénylő olyan összefüggő települési zöldfelületek valamint nagy kiterjedésű különleges beépítésre nem szánt rekreációs területek tartoznak, amelyek a települések szerkezetének meghatározó jelentőségű elemei. Előírás: A térségben – új területfelhasználási kategóriaként – csak zöldterület, továbbá – a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt különleges terület területfelhasználási egység köréből – sportolási célú terület, temetőterület és különleges beépítésre nem szánt rekreációs terület jelölhető ki.

14 A sajátos területfelhasználású térség szabályozása a BATrT-ben
A BATrT alkalmazásában a sajátos térség kategóriájába a repülőtereken, a közmű létesítményeken, a külszíni bányaterületeken, a hulladék lerakó és égető helyeken, a honvédelmi területeken, az erőművek, olajfinomítók területein, a megújuló energiahasznosítási területeken túl egyes beépítésre szánt különleges területek is beletartoznak. A sajátos területfelhasználású térséget a terület jellegének megfelelő települési területfelhasználási egységbe kell sorolni.

15 A területfelhasználás változása
A területfelhasználás egyszerűsödik: elhagyásra kerül a magas zöldfelületi arányú települési térség. Kiegészül az erdőterületekre vonatkozó szabály: az egyes településeken lévő, erdőterületként és természetközeli területként besorolt területfelhasználási egységek együttes nagysága – a település közigazgatási területére vetítve – összességében nem csökkenhet. Új előírás: a településszerkezeti terv készítése vagy módosítása során a biológiai aktivitásérték egyenleg fenntartása érdekében már kijelölt erdőterületeket erdőterület besorolással meg kell tartani.

16 Kertes mezőgazdasági térségre vonatkozó előírások
1./ A kertes mezőgazdasági térség területét beépítésre nem szánt területfelhasználási egységbe kell sorolni. 2./A települési térség növekményen felül, a kertes mezőgazdasági térség területén, a területi mérleg szerinti települési térség területének legfeljebb 1 %-ának megfelelő terület beépítésre szánt lakó-, üdülő-, vagy vegyes területté minősíthető az alábbi feltételek teljesülése esetén: az érintett terület a települési térséggel határos, a tervezett funkcióhoz tartozó, jogszabályban szabályozott és a helyi sajátosságoknak is megfelelő telekstruktúra, telekméret és telekgeometria kialakítása biztosítható, vagy erre vonatkozóan a települési önkormányzat a településrendezési szerződéseket az érintett tulajdonosokkal megkötötte, a tervezett funkció működéséhez szükséges – a megközelítést és a közművek elhelyezését egyaránt biztosító – közterületek biztosítottak, vagy erre vonatkozóan a települési önkormányzat a településrendezési szerződéseket az érintett tulajdonosokkal megkötötte, a közművek kiépítettek vagy kiépítésük lehetősége és feltételei biztosítottak és erre vonatkozóan a települési önkormányzat a településrendezési szerződéseket az érintett tulajdonosokkal megkötötte vagy döntést hozott a költségek vállalásáról.

17 A települési térség növekményének nyilvántartása
A települési térségnövekményének mértékéről – a jóváhagyott településszerkezeti terv alapján – az illetékes állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak közhiteles nyilvántartást kell vezetni. A települési térség növekményét az illetékes állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak évente ellenőrizni kell.

18 A BATrT térségi szerkezeti terve

19

20 A BATrT módosítás térségi övezetei
ökológiai hálózat magterületének övezete, ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete, ökológiai hálózat pufferterületének övezete, kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete, jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete, kiváló termőhelyi adottságú adattári erdőterület övezete, egyéb adattári erdőterület övezete, erdőtelepítésre javasolt terület övezete, tájképvédelmi terület övezete,

21 világörökségi és világörökségi-várományos terület övezete,
vízminőség-védelmi terület övezete ásványi nyersanyagvagyon terület övezete, rendszeresen belvízjárta terület övezete, nagyvízi meder övezete, magas veszélyeztetettségű árvízi kockázatkezelési terület övezete közepes veszélyeztetettségű árvízi kockázatkezelési terület övezete alacsony veszélyeztetettségű árvízi kockázatkezelési terület övezete honvédelmi és katonai célú terület övezete.

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

32

33 A területrendezési tervek módosítása véleményezésének határideje
2017. szeptember 18 Kérjük a véleményeket, javaslatokat word formátumban is megküldeni

34 Köszönjük a figyelmüket