Mayer József (oktatáskutató)

Az előadások a következő témára: "Mayer József (oktatáskutató)"— Előadás másolata:

1 A korai iskolaelhagyás, mint oktatáspolitikai és intézménypolitikai kérdés
Mayer József (oktatáskutató) Eszterházy Károly Egyetem –Oktatáskutató és fejesztő Intézet

2 Miről szól ez az előadás?
Miért „értékelődött fel” az iskolai lemorzsolódás kérdése? Miért vált szükségessé e kifejezés „átfogalmazása”? A kérdés történeti dimenziójában rejlő tanulságok Európában és itthon. Lehet- e erre a problémára (oktatás)politikai és intézményi szintű megoldásokat találni? Akik a legnagyobb veszélyben vannak…

3 Mit értünk korai iskolaelhagyáson?
A „korai iskolaelhagyás” kifejezés azokkal kapcsolatban használatos akik az alsó középfokú végzettséggel vagy annak megszerzése előtt kilépnek az oktatási és képzési rendszerből és a továbbiakban nem vesznek részt oktatásban vagy képzésben. (ISCED 3) Mi az alapprobléma? A Európa Tanács május 5–6-i következtetéseiben megállapította, hogy a korai iskolaelhagyók arányának 2010-re 10 % alá kellene csökkennie. E referenciaértéket nem sikerült elérni. Jelenleg a fiatalok egy hetede a felső középfokú tanulmányainak befejezését megelőzően kilép az oktatásból, illetve a képzésből.

4 A kiindulópont Az európai gazdasági válság (2008) és következményei:
A. „A válság megsemmisítette a közelmúlt eredményeit” B. „Fény derült Európa strukturális hiányosságaira” 23 millió ember munkanélküli. Az elért haladás ellenére a 20–64 évesek körében átlagban 69 %-os európai foglalkoztatási rátája alacsonynak tekinthető a világ más (USA, Japán) részeivel szemben Az 55–64 éves korosztálynak csak 46 %-a áll alkalmazásban A baby-boom generáció nyugdíjba vonulása miatt az EU aktív népessége 2013/2014-től kezdve csökkenni fog. Forrás: EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

5

6 Válasz a kihívásra: EURÓPA 2020 STRATÉGIA
3 egymást támogató prioritás: 1. Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása. 2. Fenntartható növekedés: erőforrás-hatékonyabb, környezetbarát és versenyképesebb gazdaság. 3. Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése. Alapvető célkitűzések: A 20–64 évesek legalább 75 %- ának munkahellyel kell rendelkeznie. – Az EU GDP-jének 3 %-át a K+F-re kell fordítani. – Teljesíteni kell a „20/20/20” éghajlat-változási/energiaügyi célkitűzéseket (ideértve megfelelő körülmények között a kibocsátás 30 %- kal történő csökkentését). – Az iskolából kimaradók arányát 10 % alá kell csökkenteni, és el kell érni, hogy az ifjabb generáció 40 %-a rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel. – 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát.

7 Egy kedvezőtlen adatsor…
Forrás: Statisztikai tükör –oktatási adatok ( ) KSH

8 Nézőpontok … ma már vállalható cél csak az egységes érettségivel záruló 12 évfolyam célkitűzése lehet, amely vizsga letétele után bárki alkalmas egy szakma megtanulására, a jobb eredményt elérők pedig a felsőfokú tanulmányokra.” Csapó Benő: Az emberfők kiművelés – a tanulás hatalma (ÉS, ‒9. o.) „A munkaerőpiacon az érettségivel rendelkezők sikeresebbek, foglalkoztatásuk magasabb, többet keresnek és kisebb arányban kényszerülnek segéd- és betanított munka végzésére. (Az érettségi védelmében. Budapesti Munkagazdasági Füzetek. BWP-2015/1)

9 A problémának van múltja Magyarországon…

10 Korai iskolaelhagyás – 1948. népiskola (%)

11 Az alapprobléma Ankét a Pedagógiai Szemlében, 1967, február 17.
Bakonyi Pál: A szocializmus: osztály nélküli társadalom, amelyben a politikai szükségszerűség, hogy ne tegyünk adminisztratív eszközökkel származás szerint megkülönböztetést növendékeink között. Az azonban kétségtelen, hogy a mi konkrét, szociális körülményeink között nem indulnak egyenlő feltételekkel a tanulók az iskolában. De az valószínű hogy teljesen egyenlő feltételek még hosszú történelmi korszakon át sem fognak létrejönni.” Fő problémának azt látja, hogy a budapesti középiskolákból a fizikai dolgozók gyermekeinek a 37,6%-a morzsolódik le, szemben a szellemi dolgozók gyermekeinek 5,8%-val Javaslata: önállóság fejlesztése az ismeretek megszerzésében, az iskola oldja meg a tanulási nehézségekből adódó feladatokat, s ezeket ne hárítsa szülőkre, az órai munka hatékonyságának növelése érdekében szükségesnek tartja a differenciált foglalkozások bátrabb alkalmazását, a tanulók jobb és alaposabb megismerését.

12 A vita folytatódik… Gazsó Ferenc (vezető szakfelügyelő): „Valamennyi rendelkezésünkre álló adat azt igazolja, hogy az iskola nyolc, sőt tizenkét évi munkával sem tudja eléggé hatékonyan ellensúlyozni a családi környezet adta művelődési hátrányokat.” Kiss Árpád: „Igen finom módon kell a követelményeket és az előrehaladás ütemét az egyes tanulókhoz is hozzáigazítani”. Ballér Endre: „… amíg ezen és más feladatokon belül (módszertan, tanulókkal való bánásmód stb. – M. J.) nem történik jelentős előrelépés, addig a hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás nem lehet eredményes”. Kozma Tamás: „A hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozást a gazdaság igényei is megkövetelik.”

13 A rendszerváltás és az új évezred küszöbén

14 A legnagyobb probléma: a nem tanulók

15 A második nagy probléma: a kimaradók

16 Alapfokú végzettséggel rendelkező 18-24 évesek (%)

17 Esettanulmány I. A HÍD -programok

18 A korai iskolaelhagyásra figyelmeztető jelek: a. az iskolai hiányzás

19 A korai iskolaelhagyásra figyelmeztető jelek: B
A korai iskolaelhagyásra figyelmeztető jelek: B. A tanulói eredményesség

20 Esettanulmány II. A közfoglalkoztatási programok

21 A képzésbe bevontak iskolai végzettsége és korösszetétele
A képzésbe bevontak iskolai végzettsége és korösszetétele (Bal oldal: férfiak jobb oldal: nők)

22 Baloldali ábra: „Mi az oka annak, hogy nem fejezte be általános iskolai tanulmányait?” Jobb oldali ábra: „Ön hogyan ítéli meg általános iskolai tanulmányait?”

23

24 A tanulói teljesítményekről

25 A 16 éves tanulók létszámaránya a teljesítménycsoportokban az iskolatípusok szerint (%)
Forrás: Monitor ’95. A tanulók tudásának mérése szerkesztette: Vári Péter OKI, o.

26 Országos Kompetenciamérés
A legnagyobb probléma: A szakközépiskolai (korábban: szakiskolai) tanulók teljesítményei

27 Országos Kompetenciamérés
A legnagyobb probléma: A szakközépiskolai (korábban: szakiskolai) tanulók teljesítményei

28 Tanulói teljesítmények mikro-szintje A.

29 Tanulói teljesítmények mikro-szintje B.

30 Összegzés: Az iskolai kudarc és a lemorzsolódás okai
Nemzetközi tapasztalatok OFI: Kutatási-fejlesztési Kaleidoszkóp pedagógusok számára (2015) Szakiskola mentorok információi Az otthonról hozott tudás elégtelensége és az eltérő kulturális háttér Az általános iskolai tanulásból fakadó hiányosságok Tanulási nehézségek (következményei: bukás vagy gyengébb intézménybe távozás) Az oda nem figyelő tantestület Nehezek a családi körülmények Motiválatlanság (igazolatlan órák) „Unalmas iskola” – frontális oktatás, kommunikáció hiánya a tanulókkal Motiválatlanok a tanulók, nincs jövőképük Családtól történő elszakadás Nem megfelelő tartalmú taneszközök Agresszív viselkedés Beilleszkedési problémák (kollégiumi túlzott szabályok) Standardizált tesztek alkalmazása, amely a hátrányos helyzetű tanulók szempontjából problémákat vet fel A hiányok pótlására nincs lehetőség a szakiskolákban Családot alapít / élettársi kapcsolatot létesít / gyermeket szül Túlterhelt diákok Messze vagy külföldre távozik A szülők bevonásának a hiánya Házirend megszegése (italozás, károkozás, lopás), fegyelmivel távozik Személyes konfliktusok diáktársakkal eléri a tankötelezettségi korhatárt

31 Korai iskolaelhagyók (2014.)

32 Az előadás a következő kutatási programokra és tanulmányokra épült:
A tanulók munkaterhei Magyarországon OKI (Szerkesztette: Mayer József) A tanulói munkaterhek intézményi szintű mérése OKI (Szerkesztette: Mayer József) Mayer József: Iskolaelhagyók Taní-tani. 44. szám 2008/ o. Frontvonalban FPPTI, (Szerkesztette: Mayer József) Glosszárium (100 000 szó a szakiskoláról) OFI, 2009 (Szerkesztette: Mayer József) Mayer József: Híd programok szerepe a köznevelési rendszerben Nevelés –oktatás határon innen és túl XV. Országos Közoktatási Szakértői konferencia - Hajdúszoboszló 2013. Mayer József- Vígh Sára: Alapozó megújító fejlesztés (Újra olvasok, írok, számolok!) Türr István Képző és Kutató Intézet, Bp Korai iskolaelhagyók és újrakezdő tanulók OFI, 2016 (Szerkesztette: Mayer József