KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Választható vizsgatárgy

Az előadások a következő témára: "KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Választható vizsgatárgy"— Előadás másolata:

1 KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Választható vizsgatárgy
Kül- és biztonságpolitikai ágazat A diasort készítette: Csiki Tamás, Dr. Tálas Péter és Dr. Tóth Norbert 2016. október

2 1. fejezet A nemzetközi rendszer kül- és biztonságpolitikai szempontból

3 1.1. A nemzetközi kapcsolatok
alapfogalmai

4 A nemzetközi kapcsolatok alapfogalmai
Elsajátítandó témakörök és fogalmak: Nemzetközi jog: a dualista és a monista elmélet, állam nemzetközi jogi meghatározása, a nemzetközi jogalanyiság esetei; Állam: unitárius állam, szövetségi állam (föderáció), államszövetség (konföderáció), államelismerés; A nemzetközi jog jogforrásrendszere: nemzetközi ius cogens, nemzetközi szokásjog, a magyar és a nemzetközi jog viszonya és összhangja; Nemzetközi szerződés: szerződéshitelesítés, kötelező hatály, fenntartás, kifogás, kihirdetés; Egyéb jogforrások: határozat, egyoldalú aktus, nyilatkozat, nemzetközi bírói döntés; Az uniós jog helye a magyar jogrendszerben

5 Nemzetközi jog Dualista elmélet: a nemzetközi és belső jog két mellérendelt rendszer, transzformáció kell Monista elmélet: a nemzetközi és belső jog közül valamelyiknek primátusa van másik felett Jogalanyiság: teljes (állam) vagy részleges (nemzetközi szervezet, egyén), passzív jogalanyiság (egyén) Államelismerés: 1933-as montevideói egyezmény 1 cikke Ius cogens: a nemzetközi jog feltétlen alkalmazást igénylő szabálya, amelytől nem lehet eltérni; ENSZ Alapokmány, 2625. (XXV.) ENSZ Közgyűlési határozat („Nyilatkozat az államok közötti baráti kapcsolatok és együttműködés nemzetközi jogi elveiről”) Helsinki Záróokmány; Alaptörvény

6 Nemzetközi jog A nemzetközi jog jogforrásrendszere: mellérendelt a viszony; fő források – nemzetközi szerződések, nemzetközi szokásjog, általános elvek; Nemzetközi szokásjog: jogi meggyőződésen alapuló gyakorlat A magyar és a nemzetközi jog viszonya és összhangja: Alaptörvény Q cikk (2) szabályozza Az uniós jog helye a magyar jogrendszerben: az Alaptörvény E) cikk (2)-(3) szabályozza az ún. integrált jogforrási rendszer elemei (belső jog, nemzetközi jog, uniós jog); hierarchia (1. nemzetközi jog, 2. uniós jog, 3. belső jog)

7 A nemzetközi kapcsolatok alapfogalmai
Elsajátítandó témák és fogalmak: Nemzetközi rendszer: a nemzetközi rendszer szereplői; Nemzetközi jogalanyok: állam, nemzetközi szervezet egyén, teljes és részleges jogalanyiság; Szuverenitás: belső szuverenitás, külső szuverenitás, népszuverenitás; Nemzetközi szervezetek: jellemzőik, tagság (teljes jogú, társult, részeges), kormányközi konferencia; Nemzetközi kapcsolatok: nemzetközi politika, külpolitika; Külügyi hatalom: diplomácia, gazdaságdiplomácia, kulturális diplomácia, külügyi eszközrendszer; Nemzetközi hatalom: összetevői, struktúrája, többpólusú nemzetközi rendszer;

8 Magyarország nemzetközi beágyazottsága
Magyarország állandó képviselettel rendelkezik… ENSZ (New York, Genf, Bécs), EBESZ (Bécs), Európa Tanács (Strasbourg), Európai Unió (Brüsszel), NATO (Brüsszel), UNESCO (Párizs), OECD (Párizs), WTO (Genf), FAO – WFT - IFAD (Róma) Budapesti székhelye van… Nemzetközi Duna Bizottság EU Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) UNICEF Service Center

9 A nemzetközi hatalom forrásai
Demográfia – lakosságszám, demográfiai trendek Katonai hatalom – jelentős és a világ minden részében bevethető modern hadsereg; Gazdasági hatalom – a világgazdaságban való részesedés és szerep; csúcstechnológia és általános technológiai fejlettség; Diplomáciai hatalom – a nemzetközi napirend meghatározása, illetve a döntések meghozatalában való részvétel lehetősége; Kulturális hatalom – a társadalmi kiterjedtség és támogatottság; modellérték a világban.

10 A nemzetközi rendszer hierarchiája
Globális hatalom a legtöbb területen első vagy elsők között USA – előnyének relatív csökkenése Nagyhatalom (elsőleges regionális nagyhatalom) saját régiójában a globális hatalomnál is erősebb egyes dimenziókban globális képességekkel rendelkezik Kína, Európai Unió, Oroszország, Japán Regionális nagyhatalom (másodlagos regionális nagyhatalom) saját régión belül rendelkezhet meghatározó szereppel a régiójukhoz közeli régióban is esetenként önálló érdekérvényesítő pl. India, Izrael, Irán, Szaúd-Arábia, Brazília, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia

11 A nemzetközi hatalom hierarchiája
Középhatalmak egyedül nem képesek hatékonyan fel­lépni leginkább államcsoportokban vagy a nemzet­­közi szervezeteken keresztül hatnak Kisállamok sem egyedül, sem egy cso­­­port tag­jaként nincs jelentős befolyásuk a nemzetközi rendszerre hatalmi kompetenciájuk kor­látozott a nemzetközi rendszer egy-egy alrendszerére sa­ját közvetlen környezetükre ter­jed ki ha ezt nem kérdőjelezik meg

12 1.2. A kül- és biztonságpolitikai ágazat

13 A nemzetközi kapcsolatok alapfogalmai
Elsajátítandó témák és fogalmak: Kül- biztonság és védelempolitika: nemzeti érdek, biztonságpolitika, védelempolitika, a kül- biztonság és védelempolitika viszonyrendszere; Biztonság: objektív és szubjektív biztonság, biztonságiasítás, biztonságra ható tényezők;

14 Elemzési szintek, biztonsági szektorok, biztonsági szereplők

15 Az állam kétirányú aktivitása a nemzetközi rendszerben

16 A szakpolitikák viszonyrendszere

17 Biztonságot fenyegető tényezők
Intenzítás Kiterjedés Lokális Regionális Kontinentális Globális Eredet Kihívás Természetes Mesterséges Kockázat Fenyegetés Válság Konfliktus Háború

18 A biztonságiasítás folyamata

19 2. fejezet A magyar kül-, biztonság- és védelempolitika

20 2.1. A magyar kül-, biztonság- és védelempolitika keretrendszere

21 Keretrendszer Elsajátítandó témák és fogalmak:
Nemzetközi biztonsági környezet: többpólusosság, új realizmus, érdekszférapolitika, interdependencia, a „Nyugat” relatív hatalomvesztése, európai stratégiai folyamatok, képességvesztési kettős spirál; Kül-, biztonság- és védelempolitika célok stratégiai dokumentumai: Magyar külpolitika az uniós elnökség után (2011) Magyarország nemzeti biztonsági stratégiája (2012) Magyarország nemzeti katonai stratégiája (2012) NATO lisszaboni stratégiai koncepciója (2010) Közös jövőkép, közös cselekvés: erősebb Európa. Az EU globális kül- és biztonságpolitikai stratégiája (2016)

22 Új realizmus Az új realizmus
egyrészről támaszkodik a hatalmi politika klasszikus eszközeire (akár a katonai erőre is), másrészről tisztában van azzal, hogy a XXI. század globalizált és többpólusú világának kihívásaira csak széleskörű nemzetközi együttműködéssel lehet eredményes válaszokat adni.

23 A Nyugat relatív hatalomvesztése
A hatalomvesztés okai: A Szovjetunió helyét új felemelkedő hatalmak foglaltál el; A nem állami szereplők megerősödése a nemzetközi hatalmi rendszerben (információtechnológia fejlődésével) megerősödtek; Az Egyesült Államok és Európa gazdasági és politikai vezető szerepének visszaszorulása; A világgazdaság centrumának áthelyeződése Ázsiába Csökkenő népesség (Kelet-Európa, Európa), elöregedő társadalom (Kelet-Európa, Európa, Amerika) vs. növekvő népesség (Afrika, Ázsia), fiatal táradalom (Afrika), migráció Európa és Amerika felé; Európai stratégiai folyamatok: hiányzó védelmi-katonai képességek, csökkenő erőkivetítési hajandóság, gyengülő védelmi kohézió vs. romló biztonsági környezet,

24 Európai képességvesztési kettős spirál

25 Magyarország a nemzetközi rendszerben
Elsajátítandó témák és fogalmak: Stratégiai kultúra: nemzetközi ambíciószint, külpolitikai orientáció, katonai erő használatának korlátjai, kül- és biztonságpolitikai döntéshozatal jellemzői A magyar kül- és biztonságpolitika átalakulása: egyidejű integrációs folyamatok, europaizáció, renacionalizáció, globalizáció, hármas prioritásrendszer, a magyar kül- és biztonságpolitika stratégiai főirányai

26 Stratégiai kultúra Stratégiai kultúra fogalma:
Egy társadalom kül-, biztonság- és védelempolitikai céljait és cselekvési formáit meghatározó közös normák, eszmék, viselkedésminták, meggyőződések. Stratégiai kultúra elemei: Nemzetközi ambíciószint: a passzív közömbösségtől a nemzetközi vezető szerepig; Külpolitikai orientáció: a kialakított külpolitikai preferenciák, prioritások; A katonai erő használatának korlátjai: a civil eszközök vagy a katonai erő elsőbbsége a fenyegetésekre adott válaszokban A kül- és biztonságpolitikai döntéshozatal jellemzői: formális és informális folyamatok, szereplők, hatáskörök, funkciók; végrehajtás rugalmassága, ellenőrzés lehetősége.

27 A magyar kül- és biztonságpolitika átalakulása
Egyidejű integrációs folyamatok: Európaizálódás – európai értékek, normák átvétele, csatlakozás az európai centrumhoz; Renacionalizáció – nemzetállam- és nemzeti társadalom építés (új nemzetállamok létrejötte a föderatív államokból) Globalizáció – világméretű integráció, interdependeciával (kölcsönös függőséggel) Eltérő stratégiai célokkal járnak: Európaizálódás – pl. érdekvédelem, szuverenitás-megosztás; Renacionalizáció – pl. területvédelem, szuverenitás-erősítés; Van-e jó válasz a kettő harmonizációjára?

28 A magyar kül- és biztonságpolitika átalakulása
Hármas prioritás: Euroatlanti integráció – szomszédságpolitika – nemzetpolitika A magyar kül-, biztonság- és védelempolitika stratégiai fő irányai: Versenyképes Magyarország az Európai Unióban Sikeres magyarság az együttműködő térségben (Közép-, Délkelet- és Kelet-Európa) Jog, biztonság, demokrácia, fenntartható fejlődés Térségpolitika (érdekérvényesítés a térségben, beleértve a külhoni magyarságot is) Euro-atlanti orientáció (érdekérvényesítés az EU-ban és NATO-ban) Globális nyitás (keleti és déli)

29 Az EU közös kül- és biztonságpolitikája és Magyarország
Elsajátítandó témák és fogalmak: Az európai kül- és biztonságpolitika fejlődésének állomásai: közös kül- és biztonságpolitika (KKBP), közös akciókban való részvétel, közös stratégiák, közös akciók, konstruktív tartózkodás, Közös Kül- és Biztonságpolitikai Főképviselő, európai biztonság- és védelempolitika (EBVP), petersbergi feladatok Lisszaboni reformszerződés: általános eljárási szabályok, Európai Unió Tanácsa, Politikai és Biztonsági Bizottság, az Unió külügyi- és biztonságpolitikai főképviselője, strukturális hatalom Európai Biztonsági Stratégia – az Európai Biztonsági Stratégia felülvizsgálata – Az EU globális kül- és biztonságpolitikai startégiája Európai Külügyi Szolgálat

30 Az európai kül- és biztonságpolitika fejlődésének állomásai
Maastricht (1992) Közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) – kilátásban helyezi a közös védelmet is Közös akcióban való részvétel – konszenzussal, de elfogadás esetén kötelező Petersbergi feladatok – válságkezelési, válságmegelőzési, béketeremtő és humanitárius akciók (WEU/NYEU) Amszterdam (1997) Közös stratégiák – átfogó és komplex külpolitikai stratégiák Közös álláspontok – valamely konkrét nemzetközi kérdésben Közös akciók – operatív fellépés konkrét ügyekben Konstruktív tartózkodás – lehetővé teszi a távolmaradást és döntés végrehajtását egyaránt Közös Kül- és Biztonságpolitikai Főképviselő + Politikai és Biztonsági Bizottság, Katonai Bizottság, Katonai Törzs Petersbergi feladatok a KKBP része

31 Az európai kül- és biztonságpolitika fejlődésének állomásai
Lisszabon (2007) Közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) – az az egységes szerkezetű EU része EU külügyi- és biztonságpolitikai főképviselő – 2014-től Federica Mogherini Általános eljárási szabályok – általános iránymutatás, határozatok, rendszeres együttműködés EU Tanácsa (miniszterek) egyhangúlag dönt, de lehet minősített többség is, és állandó strukturált együttműködés (Permanent Structured Cooperation) Fegyveres támadás esetén kölcsönös segítségnyújtási klauzula (Mutual Assistance Clause); katasztrófa és terrortámadás esetén szolidaritási klauzula (Solidarity Clause) Politikai és Biztonsági Bizottság – válságkezelési és stratégiai irányítás Strukturális hatalom: azt a képességet és szándékot fejezi ki, hogy az Európai Unió külpolitikai eszköztárával képes egy másik társadalmat és intézményrendszert formálni.

32 Az európai kül- és biztonságpolitika fejlődésének állomásai
Lisszabon (2007) Állandó strukturált együttműködés (Permanent Structured Cooperation): magasabb követelményeket kielégítő katonai képességgel rendelkező legalább 9 tagállam között kialakítható szorosabb védelmi együttműködés (a beszerzés, a képességhiány csökkentése és a műveletek terén). Kölcsönös segítségnyújtási klauzula (Mutual Assistance Clause): valamely EU-tag területe elleni fegyveres támadás esetén a többi tagállam minden rendelkezésére álló segítséget és támogatást köteles megadni. Szolidaritási klauzula (Solidarity Clause): amennyiben egy tagállamot természeti vagy ember által okozott katasztrófa sújt vagy terrortámadás ér az Unió mozgósít minden eszközt, beleértve a katonai erőforrásokat is.

33 Az európai kül- és biztonságpolitika fejlődésének állomásai
EU stratégiai gondolkodása 2003 – „Biztonságos Európa egy jobb világban. Európai biztonsági stratégia” 2008 – „Az Európai Biztonsági Stratégia felülvizsgálata” 2016 – „A Közös jövőkép, közös cselekvés: erősebb Európa. Az EU globális kül- és biztonságpolitikai stratégiája” Európai Külügyi Szolgálat 2010-től, jelenleg 155 küldöttség és iroda harmadik országban

34 Európai Tanács Külügyek Tanácsa Coreper
Külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Külügyek Tanácsa Elnököl Coreper Vezet Vezet Politikai és Biztonsági Bizottság Európai Külügyi Szolgálat Európai Védelmi Ügynökség Előkészít Tanácsot ad Tanácsot ad Válságkezelési Tervezési Igazgatóság Politikai és Katonai Munkacsoport (Elnöke a főképviselő) Polgári Válságkezelő Bizottság Európai Unió Katonai Bizottság Polgári Tervezési és Irányítási Képesség Európai Unió Katonai Törzs Igazgat

35 A NATO biztonság- és védelempolitikája
Elsajátítandó témák és fogalmak: Transzatlanti kapcsolat: washingtoni szerződés, 3., és 10. cikk Konzultáció, konszenzus, kollektív védelem NATO feladatrendszere: kollektív védelem, bővítés, válságkezelés, partnerkapcsolat, kooperatív biztonság Transzformáció: alkalmazkodás a változó biztonsági környezethez „Out of area” missziók: IFOR – SFOR – KFOR (Balkán), NATO TM (Irak), ISAF – RSM (Afganisztán), Operation Ocean Shield (Afrika szarva) Befogadó Nemzeti Támogatás: átvonuló vagy betelepülő NATO-erők támogatása a fogadó tagország által NATO Válságreagálási Rendszer: új típusú fenyegetésekre Nemzeti intézkedési Rendszer: integrált riasztási és döntéshozatali rendszer (MH)

36 A NATO biztonság- és védelempolitikája

37 2.2. Nemzeti stratégiai dokumentumok

38 Nemzeti stratégiai dokumentumok
Elsajátítandó témák és fogalmak: Nemzeti biztonság: nemzeti és nemzetközi feltételek megteremtése a nemzeti érdekek védelmére és érvényesítésére A biztonság átfogó és oszthatatlan értelmezése: katonai, politikai, gazdasági, környezetei, társadalmi, informatikai; globalizáció miatti interakciók és interdependencia, Külpolitikai stratégia: Magyar külpolitika az uniós elnökség után (2011) Biztonsági stratégia: Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiája (2012) Védelmi stratégia: Magyarország Nemzeti Katonai Stratégiája (2012) Stratégiák tartalma: értékek, érdekek, célok, feladatok, eszközök, erőforrások

39 A stratégiaalkotás és a haderő-tervezés összefüggései
Nemzeti érdekek Erőforrás-korlátok Technológia Nemzeti célok Nemzeti biztonsági stratégia Politikai – gazdasági – társadalmi – környezeti – KATONAI Szövetségek (NATO, EU) Baráti nemzetek Nemzetközi intézmények Fenyegetettségek Kihívások Lehetőségek Nemzeti védelmi / Katonai stratégia Pénzügyi tervezési iránymutatás Helyzet értékelések Hiányosságok & Kockázatok Alternatívák Haderő-fejlesztési tervek Forrás: Richmond M. Lloyd: Strategy and Force Planning Rendelkezésre álló haderő

40 3. fejezet A magyar kül-, biztonság- és védelempolitika intézmény- és szabályrendszere

41 3.1. A külpolitika működése és a külügyi igazgatás szervei

42 A külpolitika működése és a külügyi igazgatás szervei
Elsajátítandó témák és fogalmak: Külügyi igazgatás: az állam érdekeit meghatározó döntések előkészítését és végrehajtását megvalósító szervek, hatáskörök összessége; szűk értelem (Külgazdasági és Külügyminisztérium, KKM), széles értelem (KKM + egyéb állami és önkormányzati szervek) Külpolitikai alapelvek: Alaptörvény E) cikk (1); Alaptörvény Q) cikk (1)-(2)-(3) Az Országgyűlés szerepe: OGY Külügyi Igazgatóság A Köztársasági elnök külügyi szerepe: Köztársasági Elnöki Hivatal Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM): külgazdasági és külügyminiszter; KKM szervezete, nemzetközi szerződés letéteményese, hivatali út A miniszterelnökséget vezető miniszter külügyi feladata: Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (EKTB)

43 Az Országgyűlés szerepe
Jogalkotási feladatkör: a nemzetközi szerződést kihirdető törvény elfogadásának sajátosságai Különleges jogrend kihirdetése A Kormány külpolitikai tevékenységének ellenőrzése: (interpellációs jog, beszámoltatási jog) Az Országgyűlés Külügyi bizottsága Az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága Az Országgyűlés elnökének szerepköre Az Országgyűlés Külügyi Igazgatósága Az OGY „külügyminisztériuma” A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma

44 A Köztársasági elnök szerepe
Képviseli Magyarországot Elismeri a nemzetközi szerződés kötelező hatályát Aktív és passzív követküldési jogot gyakorol Magyar nagykövetek és követek megbízása Más államok nagykövetei és követei megbízólevelének átvétele Állampolgársági ügyek Köztársasági Elnöki Hivatal Jogi és Alkotmányossági Igazgatóság Társadalmi Kapcsolatok Igazgatósága, Környezeti Fenntarthatóság Igazgatósága, Külügyi Igazgatóság Sajtóigazgatóság Gazdasági Igazgatóság

45 A Kormány, a miniszterelnök és a miniszterek külügyi feladatai
A külpolitikai tevékenységet elsősorban a kormányfő és a külgazdasági és külügyminiszter látja el. A Kormány: külpolitika fő vonalainak kidolgozása és annak gyakorlati irányítása, megvalósítása A Kormányfő: a külkapcsolatok terén képviseleti joga teljes körű, formális meghatalmazásra nincs szüksége A Miniszterelnök általános helyettesének: a Kormány nemzetpolitikáért felelős tagja, a honosítási eljárásban állampolgársági ügyekért felelős miniszterként Miniszterelnökséget vezető miniszter: uniós ügyek koordinációja (EKTB), képviselet az EU Általános Ügyek Tanácsában; Az igazságügyi miniszter: nemzetközi szerződések jogszabályi kereteinek kidolgozása, jogharmonizáció, képviselet az EU bíróságai előtt; Más miniszterek: szakterületi nemzetközi szerződések előkészítése, felhatalmazás alapján képviselet az EU-ban

46 A külgazdasági és külügyminiszter feladat- és hatáskörei
Felelős különösen: Külgazdasági ügyekért a Kormány külgazdasági politikájának kialakításáért, Magyarország gazdasági érdekeinek külföldi érvényesítésért, a külföldi nagyvállalatokkal kötött stratégiai együttműködésért, a multilaterális kereskedelempolitikáért, a Európai Duna Stratégia megvalósításának koordinációjáért, a külgazdasági diplomata hálózat irányításáért Külpolitikáért a kül-, biztonság- és védelempolitikáért, az egységes külpolitika koordinálásáért, Magyarország képviseletéért a nemzetközi szervezetekben, a konzuli szolgálat irányításáért, a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárások koordinációjáért, a nemzetközi fejlesztési együttműködésért, a diplomáciai protokollért.

47 A Külgazdasági és Külügyminisztérium szervezete és működése
Jogforrásai: 2/2016. (II. 29.) KKM utasítás a Külgazdasági és Külügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról (SZMSZ) 2010. évi XLIII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról (Ksztv.)

48 A Külgazdasági és Külügyminisztérium szervezete és működése
A minisztérium vezetői és feladataik elhatárolása Miniszter Miniszterhelyettes/Parlamenti államtitkár Keleti Nyitásért felelős HÁT Európai és Amerikai kapcsolatokért felelős HÁT Déli Nyitásét felelős HÁT Közigazgatási államtitkár (munkáltatói jogok) Gazdasági ügyekért felelős HÁT Gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár Külgazdasági ügyekért felelős HÁT Biztonságpolitikai és nemzetközi Együttműködésért felelős államtitkár Biztonságpolitikáért felelős HÁT Nemzetközi együttműködésért felelős HÁT Kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkár

49 A Külgazdasági és Külügyminisztérium szervezete és működése
A Külügyminisztérium önálló szervezeti egységei Területi főosztályok Szakmai főosztályok Funkcionális főosztályok Külképviseletek Kabinet és az állami vezetők titkársága Jogforrás: 12/2014. (XI. 17.) KKM utasítás

50 3.2. A biztonságpolitikai és védelmi szektor működése és szereplői

51 A biztonságpolitikai és védelmi szektor működése és szereplői
Elsajátítandó témák és fogalmak: Biztonsági szektor: állami intézmények, szereplők, akik az állam és a népesség biztonságának garantálásában szerepet játszanak Védelmi szektor: a biztonsági szektornál szűkebb, a védelmi (katonai) kérdésekkel foglalkozó intézmények A biztonsági és védelmi szektor szereplőinek feladatai: Kormány, Parlament, Államfő, fegyveres és rendvédelmi szervek, szaktárca és szakapparátus, államapparátus és közigazgatás, polgári és katasztrófavédelem, nemzetbiztonsági szolgálatok A biztonsági és védelmi szektor szereplőinek viszonyrendszere: lásd az ábrát Nemzetbiztonsági Kabinet: Miniszterelnök + miniszterek (belügy, honvédelem, külgazdaság és külügy, miniszterelnökséget vezető)

52 A biztonságpolitikai és védelmi szektor működése és szereplői
Elsajátítandó témák és fogalmak: Védelmi bizottságok: megyei és helyi védelmi bizottságok Védelmi igazgatás: az ország védelmi felkészítését irányító, szervező, koordináló kormányzati-közigazgatási rendszer Honvédelmi igazgatás: a védelmi igazgatásnak a honvédelemre való felkészítéssel, az országvédelemmel és a honvédelmi kötelezettségek teljesítésével foglalkozó része

53 A biztonsági és védelmi szektor szereplőinek feladatai
Kormány: kezdeményez, végrehajt, ellenőriz; felügyeli és irányítja az államapparátust és a közigazgatást Parlament: megvitat, jóváhagy, törvényt hoz, Államfő: különleges jogrendi helyzetben a Honvédelmi Tanács elnöke Fegyveres és rendvédelmi szervek: katonai védelem, belbiztonság fenntartása Szaktárca és szakapparátus: szakpolitika kidolgozója Államapparátus és közigazgatás: döntéselőkészítés, szervezés, végrehajtás és megvalósítás, Polgári és katasztrófavédelem: a nemzetgazdaság, a lakosság és az anyagi javak védelme, Nemzetbiztonsági szolgálatok: információk védelme (elhárítás) és megszerzése (hírszerzés)

54

55 Nemzetbiztonsági szolgálatok/speciális rendvédelmi szervek
Döntéselőkészítő Döntéshozó Végrehajtó Nemzetbiztonsági szolgálatok/speciális rendvédelmi szervek  Elvi irányító szint Nemzetbiztonsági Kabinet Kormány Miniszterelnökség (kormányzati politika összehangolása, kormányzati ellenőrzés) Minisztériumok és háttérintézmények IH (hírszerzés) KNBSZ (katonai hírszerzés és elhárítás) ÁH (elhárítás) TIBEK (elemzés értékelés) NBSZ (operatív-technikai háttér) NVSZ (belső ellenőrzés) TEK (terrorelhárítás) NBF (titokvédelmi főhatóság) Irányító-végrehajtó szint Központi államigazgatási szervek Köztársasági Elnöki Hivatal OGY Bizottságok Honvédelmi és Rendészeti Bizottság Nemzetbiztonsági Bizottság Külügyi Bizottság Köztársasági elnök (különleges jogrend) Országgyűlés (nemzetközi szerződés, hadüzenet/béke, rendkívüli/szükségállapot) IM (titokvédelem) KKM (külkapcsolatok) HM – HVK (védelempolitika, honvédelem) BM (rendvédelem, katasztrófavédelem) Külügyi és Külgazdasági Intézet Stratégiai Védelmi Kutatóközpont Végre-hajtó szint Országos hatáskörű és szakosított végrehajtó szervek Országos Rendőr-főkapitányság Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Készenléti Rendőrség Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Országos Mentőszolgálat, Médiahatóság Területi hatáskörű szervek Megyei Védelmi Bizottság, Kormányhivatal, megyei (fővárosi) önkormányzat Helyi hatáskörű szervek Helyi Védelmi Bizottság, Kormányhivatal Települési önkormányzat, polgármester

56 Védelmi igazgatás, honvédelmi igazgatás

57 A közigazgatás, védelmi igazgatás, honvédelmi igazgatás viszonya
Katonai igazgatás Közigazgatás Közigazgatás Honvédelmi igazgatás Védelmi igazgatás Katonai igazgatás

58 3.3. Magyarország nemzetbiztonsági szolgálatai és speciális rendvédelmi szervei

59 Magyarország nemzetbiztonsági szolgálatai és speciális rendvédelmi szervei
Elsajátítandó témák és fogalmak: Nemzetbiztonsági szolgálatok – fő feladatuk, felügyletük: Információs Hivatal (IH) – polgári hírszerzés, Min.e. vezető miniszter Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) – katonai hírszerzés és elhárítás, honvédelmi miniszter Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) – polgári elhárítás, belügyminiszter Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) – polgári, elemzés értékelés, belügyminiszter Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) – hírszerzést és elhárítást támogató, belügyminiszter Speciális rendvédelmi szervek Terrorelhárítási Központ (TEK) – fegyveres elkövetők (terroristák, bűnözők) elfogása, belügyminiszter Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) – az államapparátuson belüli bűnmegelőzés, bűnfelderítés, belügyminiszter Információvédelmet támogató szervezet Nemzeti Biztonsági Felügyelet (NBF) – adatvédelmi felügyelet

60 Magyarország nemzetbiztonsági szolgálatai és speciális rendvédelmi szervei
Elsajátítandó témák és fogalmak: Hírszerzés: a kormányzati döntések információval való támogatása Elhárítás: a szuverén kormányzati döntéseket veszélyeztető törekvések felderítése és elhárítása Nemzetbiztonsági szolgálatok: irányítás, szabályozása, feladatok, személyi állomány, Nemzetbiztonsági feladattípusok: hírszerzés, kémelhárítás, alkotmányvédelem, gazdaságbiztonsági feladatok, kábítószer és fegyverkereskedelem elleni küzdelem, személyek nemzetbiztonsági védelme és ellenőrzése Titkos adatgyűjtés: szabályok, elvek, adattípusok (személyes, különleges, bűnügyi személyes, közérdekű, közérdekből nyilvános)

61 Magyarország nemzetbiztonsági szolgálatai
Jelleg Funkció Felügyelet BM HM ME-t vez.min. Nemzetbiztonsági szolgálatok Katonai Felderítés KNBSZ Elhárítás Polgári IH AH Egyéb NBSZ TIBEK Speciális rendvédelmi szervek NVSZ TEK Jelmagyarázat: AH – titkos adatgyűjtésre és -kezelésre jogosult NBSZ, TIBEK – titkos adatgyűjtésre nem, csak -kezelésre jogosult Információvédelmi szervek NBF

62 4. fejezet A magyar kül-, biztonság- és védelempolitika gyakorlati aspektusai

63 4.1. A külügyi igazgatási szervek
feladata és működése

64 A külképviseletek Elsajátítandó témák és fogalmak:
Diplomáciai képviselet: állandó képviselet, előzetes beleegyezés (agrément), akkreditáció, képviseletvezető (nagykövet, követ, ügyvivő), állomáshely, igazgatási és műszaki személyzet, tartós külszolgálat Konzuli képviselet: főkonzulátus, konzulátus, alkonzulátus, konzuli iroda, exequatur megadása, konzuli védelem, diplomácia menedék, tiszteletbeli konzul Diplomáciai protokoll: protokoll, protokoll főnök, protokoll-lista

65 A külképviseletek A külképviseletek fajtái
Nagykövetségek – 79 államban Konzuli képviseletek (főkonzuli, konzuli, alkonzuli rangban, konzuli ügynökségek) Állandó képviseletek (New Yorkban, Genfben és Bécsben az ENSZ mellett, EBESZ, ET, EU, NATO, UNESCO, OECD, WTO melletti képviseletek) Kereskedelmi képviseletek, hivatalok és irodák Külföldi magyar intézetek A külképviselet és vezetőjének jogállása a KKM SzMSz-e szerint

66 A diplomáciai képviseletek feladatköre
Jogforrása: a diplomáciai kapcsolatokról szóló évi bécsi egyezmény a diplomáciai képviselők ellen elkövetett bűncselekmények megelőzéséről és megbüntetéséről szóló, évi New York-i egyezmény a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló évi LXXIII. törvény; Képvisel… (representatio) Védelmez… (protectio) Tárgyal… (negotiatio) Tájékozódik… (informatio) Előmozdítja és fejleszti… Konzuli tevékenységet is elláthat

67 A diplomáciai képviselet személyzete
A diplomáciai képviselet vezetője: rendkívüli és meghatalmazott nagykövet vagy állandó ügyvivő; a fogadó állam előzetes beleegyezése (agrément) A diplomáciai személyzet Első beosztott: képviselővezető-helyettes és ügyvivő Az állandó ügyvivő (akkreditált), az ideiglenes ügyvivő (nem kell akkreditálni) Igazgatási és műszaki személyzet: adminisztratív és technikai személyzet (pl. titkárnő, tolmács, portás, biztonsági őr, gazdasági munkatárs) lehet helyi alkalmazott is (nem érvényes a Külszolgtv.) Kisegítő személyzet pl. a gépkocsivezető, a szakács, a kertész, és a takarítószemélyzet A szakdiplomaták jogállása A szakminisztérium által delegált kormánytisztviselő A KKM állományába kerül a kiküldetés idejére

68 A konzuli képviseletek feladatai
Jogforrása: a konzuli kapcsolatokról szóló évi bécsi egyezmény a diplomáciai képviselők ellen elkövetett bűncselekmények megelőzéséről és megbüntetéséről szóló, évi New York-i egyezmény a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló évi LXXIII. törvény; Képviselet Tárgyalás Tájékozódás Érdekvédelem (konzuli védelem, bíróság vagy hatóság előtti védelem) Okmányok kiállítása (vízum, útlevél) Közjegyzői és anyakönyvvezetői feladatok (okirat hitelesítés, dokumentumok születés, házasság, halálozás esetén)

69 A konzuli képviselet személyzete
A konzuli képviselet vezetője: Főkonzul, de lehetne konzul, alkonzul, konzuli ügynök is a fogadó állam tudomásul vételének megadása (exequatur) Konzuli tisztviselők diplomáciai és konzuli ranggal rendelkeznek, konzuli feladatokat látnak el Konzuli alkalmazottak: adminisztratív és technikai személyzet (pl. titkárnő, tolmács, portás, biztonsági őr, gazdasági munkatárs) lehet helyi alkalmazott is (nem érvényes a Külszolgtv.) Kisegítő személyzet pl. a gépkocsivezető, a szakács, a kertész, és a takarítószemélyzet

70 A tiszteletbeli konzuli intézmény
Jogforrása: a konzuli kapcsolatokról szóló évi bécsi egyezmény a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló évi LXXIII. törvény; a fogadó vagy harmadik állam polgára, a fogadó államban élő az a magyar állampolgár; kinevezése hasonló a konzuléhoz (a KKM vezetője dönt) saját költségén tartja fenn a tiszteletbeli konzuli hivatalt (kivéve pecsét, zászló stb.), de beszedett járulékból levonhatja költségeit Feladata hasonló a konzuléhoz (kivéve az útlevél, a vízum és a közjegyzői feladatokat) A konzulnál szűkebb mentesség

71 A diplomáciai és konzuli képviseletek kiváltságai és mentességei
Kiváltságok és mentességek: Nem előjogok, hanem a feladatvégzés érdekében tett könnyítések Kollektív menetességek Lobogó- és címerhasználat Helyiségek, irattárak, levelezés, diplomáciai futár sérthetetlensége Képviseleti helységek adó- és illetékmentessége Szabad mozgás, közlekedés, kapcsolattartás joga Személyes mentességek Diplomaták személyi sérthetetlensége, büntető, polgári és közigazgatási joghatóság alóli menetessége A mentességről csak a küldő ország külügyminisztériuma mondhat le; A konzulnak, az igazgatási és műszaki személyzetnek a feladataik ellátásához szükséges mértékben jár (funkcionális mentesség) Személyes sérthetetlenségük nem korlátlan; tanúvallomás tételére kötelezhetők; magánlakásuk és levelezésük nem sérthetetlen

72 A diplomáciai protokoll alapjai
A protokoll fogalma a diplomáciai érintkezés során alkalmazott magatartási szabályok, a nemzetközi kapcsolatok rendezvényein, eseményein követett eljárási, rangsorolási, magatartási, levelezési, szervezési, viselkedési és etikett szabályok összessége; Protokoll főnök felelős országában a diplomáciai protokollal kapcsolatos tevékenységek irányításáért vagy koordinációjáért Külgazdasági és Külügyminisztérium Protokoll Főosztály Protokoll-lista jogszabályban, vagy szokásjogi úton meghatározott saját belső hivatalos protokoll-rangsort tartalmazó lista

73 4.2. Országvédelem

74 Országvédelem Elsajátítandó témák és fogalmak:
Országvédelem: honvédelem, katasztrófavédelem, polgári védelem Védelmi igazgatás központi szervei: Honvédelmi Tanács, Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság (KKB), Honvédelmi Igazgatási Koordinációs Tárcaközi Munkacsoport (HIKOM) Védelmi igazgatás területi és helyi szervei: fővárosi és megyei védelmi bizottságok, a (fő)polgármester feladatai, helyi védelmi bizottságok Az országvédelemben közreműködő szervek: Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek, kijelölt polgári szervek A nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása: gazdaságfelkészítés, gazdaságmozgósítás, kritikus infrastruktúra, létfontosságú rendszerelemek kijelölése, ágazati kritérium, horizontális kritérium

75 Országvédelem Az országvédelem az ország függetlenségét, területi épségét, törvényes rendjét, a lakosság élet- és vagyonbiztonságát, a gazdaságot és a közjavakat fenyegető veszélyek elhárítására létrehozott garanciarendszer. Tartalmazza a honvédelmet, a katasztrófavédelmet és polgári védelmet. A honvédelem az ország függetlenségének, területi épségének, nemzetközi szerződésekben rögzített határainak, lakosságának és anyagi javainak védelme és az erre való felkészülés. A katasztrófavédelem a katasztrófák elleni védekezés tervezési, szervezési, működtetési, riasztási stb. tevékenységek összessége. A polgári védelem össztársadalmi feladat-, eszköz- és intézkedési rendszer katasztrófa, illetve fegyveres összeütközés esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása céljából

76 Az országvédelem igazgatása és szervei
Kormány Központi szint HIKOM Honvédelmi miniszter Miniszterelnökséget vezető miniszter Belügy-miniszter KKB Kormánymegbízott (MBV elnök) Megyei/Fővárosi Védelmi Bizottság Honvédelmi elnökhelyettes Katasztrófavédelmi elnökhelyettes Megyei/fővárosi kormányhivatal Területi szint MVB titkár, titkárhelyettes Járási, kerületi hivatalvezető (HVB elnök) Helyi Védelmi Bizottság Honvédelmi elnökhelyettes Katasztrófavédelmi elnökhelyettes Járási, kerületi hivatal Helyi szint Főpolgármester Polgármester

77 A nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása
A gazdaságfelkészítés a védelem- és a gazdaságpolitika részét képező tervszerű, folyamatos, békeidőben folytatott tervezési, szolgáltatási és szabályozási tevékenység, amelynek során az ebben résztvevők felkészítik a nemzetgazdaságot a szükség esetén elrendelhető gazdaságmozgósítás feladataira, az erőforrások védelmi célú felszabadítására. A gazdaságmozgósítás kormánydöntéssel elrendelhető intézkedések rendszere, amely lehetővé teszi a nemzetgazdasági erőforrásoknak rendkívüli helyzetben való szabályozott és hatékony igénybevételét.

78 A kritikus infrastruktúra védelme
Jogforrás: a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló évi CLXVI. törvény Kritikus infrastruktúrának azokat a rendszereket (eszközöket, létesítményeket, szolgáltatásokat) tekintjük, amelyek zavara, sérülése vagy megsemmisülése súlyos következményekkel jár az alapvető közszolgáltatások ellátása, az életfeltételek biztosítása, a gazdaság zavartalan működése és a környezet megóvása szempontjából. Létfontosságú rendszerelem: a törvény mellékletében meghatározott 8 ágazat valamelyikébe tartozó eszköz, létesítmény vagy rendszer olyan rendszereleme, amely elengedhetetlen a létfontosságú társadalmi feladatok ellátásához. Ágazati kritérium: a létesítmény megzavarása vagy megsemmisítése által az ágazatban kiváltott kiesés és veszteség. Horizontális kritérium: a létesítmény kiesése által kiváltott hatás (pl. emberélet-veszteség, egészségre gyakorolt hatás, gazdasági és társadalmi hatásokat).

79 4.3. Honvédelmi kötelezettségek
rendszere

80 A honvédelmi kötelezettségek rendszere
Elsajátítandó témák és fogalmak: Hadkötelezettség: Rendkívüli állapot és megelőző védelmi helyzet esetén; adatszolgáltatási, bejelentési, megjelenési kötelezettség; lehet fegyveres vagy polgári szolgálat; a katonai szolgálati kötelezettség alóli felmentés (meghagyás); Polgári védelmi kötelezettség: Fegyveres összeütközéskor és katasztrófa helyzetben; adatszolgáltatási, bejelentési, megjelenési kötelezettség; kiképzés és gyakorlat; ideiglenes vagy folyamatos szolgálat; mentesség; Honvédelmi munkakötelezettség: Az országvédelem gazdasági alapjának biztosítására, rendkívüli állapot vagy szükségállapot kihirdetésekor; mentességek; Anyagi szolgáltatási kötelezettség: Fegyveres összeütközéskor és katasztrófa helyzetben; békeidőszakban adatbejelentés, a javak igénybevételre alkalmas állapotban tartása, tartalékok és készletek képzése, előkészületi tevékenység;

81 4.4. Különleges jogrend

82 Különleges jogrend Elsajátítandó témák és fogalmak:
Rendkívüli állapot: Alaptörvény 48. cikk (1) bekezdés a) pont (háborús veszély) Szükségállapot: Alaptörvény 48. cikk (1) bekezdés b) pont (súlyos belső fegyveres cselekmények) Megelőző védelmi helyzet: Alaptörvény 51. cikk (1) bekezdése (külső fegyveres támadás veszélye, vagy szövetségi kötelezettség teljesítése) Terrorveszélyhelyzet: Alaptörvény 51/A. cikk (1) bekezdése (terrortámadás jelentős és közvetlen veszélye vagy terrortámadás) Váratlan támadás: Alaptörvény 52. cikk (1) bekezdése (fegyveres csoportok váratlan betörése) Veszélyhelyzet: Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdés (elemi csapás­ vagy ipari szerencsétlenség) Az alaptörvényben leírt tényállás bekövetkezésekor Kihirdetése: Országgyűlés, Köztársasági elnök, Kormány Rendeleti úton rendkívüli intézkedések

83 4.5. A magyar nemzetbiztonsági szolgálatok működésének elvei és gyakorlata

84 Nemzetbiztonsági szolgálatok működésének elvei és gyakorlata
Elsajátítandó témák és fogalmak: Törvényi meghatározottság: feladatai szigorúan a nemzetbiztonsági törvénynek (NBtv) megfelelően kell végeznie Egyéni felelősség: a törvényesség betartásáért egyénileg felel, ha a törvénysértést nem jelenti, bűncselekményt követ el Hierarchizáltság: fegyveres szolgálati jellegű, alá-fölérendeltségű működés Együttműködésre kötelezettség: a nemzetbiztonsági szolgálatokkal szemben informálási, adatszolgáltatási kötelezettség terheli az állami szerveket; a nemzetbiztonsági szervek egymással is együttműködésre kötelezettek Alkalmazható intézkedések: testi kényszerítés, lőfegyverhasználat csak a törvényben felsoroltak szerint

85 Nemzetbiztonsági szolgálatok működésének elvei és gyakorlata
Elsajátítandó témák és fogalmak: Titkos információgyűjtés feltételei adatkezelés és adatgyűjtés törvényességét biztosító elvek csak a törvényileg meghatározott feladatra csak pontosan meghatározott és jogszerű célra adatminőség (pontosság) biztosítása adatkövethetőség biztosítása külső engedélyhez nem kötött a fennálló szabályok szerinti, külső engedélyhez kötött bírói, vagy igazságügyi miniszteri, nemzetbiztonság védelem és ellenőrzés 303/2013. (VII. 31.) Korm. rendelet az egyes nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonyokról és a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggő lényeges adatokról

86 4.6. A minősített adatok védelme

87 Minősített adatok védelme
Elsajátítandó témák és fogalmak: Minősített információ: minősítési eljáráson keresztülmenő, minősített jelölést kapott Adatvédelmi és adatkezelési jogforrások: ld. külön dián Információ védelem biztonsági elvei: szükségszerűség és arányosság, szükséges ismeret, bizalmasság, sérthetetlenség, rendelkezésre állás. Információvédelem elemei: fizikai biztonság, elektronikus biztonság, személyi biztonság, adminisztratív biztonság; Jogi-adminisztratív védelem: nemzeti minősített adat, törvényi minősítéssel védhető közérdek, minősítő, minősítési eljárás Minősített adattal való visszaélés (bűncselekmény), minősített adat biztonságnak megsértése (szabálysértés) Minősített információ védelme elektronikus rendszeren: INFOSEC biztonsági intézkedések

88 Adatvédelem és adatkezelés jogforrásai
Jogforrások: 2009. évi CLV. törvény a minősített adat védelméről (Mavtv.); 90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről; 92/2010. (III. 31.) Korm. rendelet az iparbiztonsági ellenőrzés és a telephely-biztonsági tanúsítvány kiadásának részletes szabályairól; 161/2010. (V. 6.) Korm. rendelet a minősített adat elektronikus biztonságának, valamint a rejtjeltevékenység engedélyezésének és hatósági felügyeletének részletes szabályairól.

89 A minősített információ jelölése
A jogosulatlan betekintés kármértéke NATO EU Magyarország Rendkívül komoly károkat okozna „Cosmic Top Secret!” „EU Top Secret” „Tres Secret UE” „Szigorúan titkos!” „NATO Szigorúan titkos!” „EU Szigorúan titkos!” Komoly károkat okozna „NATO Secret” „Secret EU” „Secret UE” „Titkos!” „NATO Titkos!” „EU Titkos!” Károkat okozhat „NATO Confidential” „Confidential EU” „Confidentiel UE” „Bizalmas!” „NATO Bizalmas!” „EU Bizalmas” Hátrányosan befolyásolná „NATO Restricted” „Restricted EU” „Restreint UE” „Korlátozott terjesztésű!” „NATO Korlátozott terjesztésű!” „EU Korlátozott terjesztésű!”

90 Információ védelem biztonsági elvei
Szükségszerűség és arányosság: közérdekű adat nyilvánosságát korlátozni csak a törvényi feltételek fennállásakor, a szükséges minősítési szinttel és a feltétlenül szükséges ideig lehet. Szükséges ismeret: minősített adatot csak az ismerhet meg, akinek állami vagy közfeladata ellátásához feltétlenül szükséges. Bizalmasság: minősített adat illetéktelen számára nem válhat hozzáférhetővé vagy megismerhetővé. Sérthetetlenség: minősített adatot csak az arra jogosult személy módosíthat vagy semmisíthet meg. Rendelkezésre állás: a minősített adat a jogosult számára elérhető és felhasználható legyen.

91 Információvédelem elemei
Fizikai biztonság: minden olyan helyiséget, épületet, építményt, ahol minősített adatot kezelnek, fizikai biztonsági intézkedésekkel kell védeni. Elektronikus biztonság: minősített anyag csak az Nemzeti Biztonsági Felügyelet (NBF) engedélyével rendelkező rendszeren kezelhető. Személyi biztonság: minősített adathoz a nemzetbiztonsági szolgálat biztonsági tanúsítvánnyal és titoktartási nyilatkozattal rendelkező jogosult férhet hozzá. Adminisztratív biztonság: adminisztratív intézkedésekkel is gondoskodni kell a minősített adatok nyomon követhetőségről, bizalmasságáról, sérthetetlenségéről és rendelkezésre állásáról.

92 Jogi-adminisztratív védelem
Nemzeti minősített adat: minősítéssel védhető közérdekek körében tartozik; minősítési jelölés formai követelményeinek megfelel; amelyről a minősítő megállapította, hogy minősítéssel védeni kell, nyilvánosságát és megismerhetőségét a korlátozni kell. Törvényi minősítéssel védhető közérdek: szuverenitás, területi integritás; alkotmányos rend; honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési és bűnmegelőzési tevékenység; igazságszolgáltatási, központi pénzügyi, gazdasági tevékenység; külügyi vagy nemzetközi kapcsolat; állami szervek zavartalan működésének biztosítása.

93 köszönöm megtisztelő figyelmüket!
sikeres felkészülést kívánok!