KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

Az előadások a következő témára: "KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA"— Előadás másolata:

1 KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA
Választott tárgy Államigazgatás Hatályosította: Dr. Vértesy László, 2017. július 15.

2 1. fejezet Az államigazgatás fogalma és helye az állami szervek és a közigazgatás rendszerében

3 Az államszervezet felépítésének elvei
A hatalom megosztása – Montesquieu Az államhatalmi ágak megosztásának klasszikus elmélete törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás „A törvények uralmának és az ember szabadságának biztosítása.” „A zsarnokság kiküszöbölése.” A hatalom korlátozása – Constant „Sem a szabadság, sem a nyugalom, sem a boldogság nem lehetséges, ha a hatalom korlátlan.” „A hatalommegosztás hiábavaló, ha a hatalom összege végtelen.” az államfői hatalom elmélete Igazgatási hatalom A közigazgatás túlterjeszkedése - az ún. igazgatási hatalom elmélete (administrative power - USA) municipiális hatalom, föderalizmus, regionalizmus

4 hatalmi ágak megosztása Magyarország államszervezete
Az államszervezet felépítésének elvei Montesquieu: A törvények szelleméről (1748) hatalmi ágak megosztása törvényhozó végrehajtó bírói Magyarország államszervezete Köztársasági elnök egyéb jogvédelem három hatalmi ág törvényhozó végrehajtó bírói Alkotmány-bíróság Országgyűlés Állami Számvevőszék Alapvető jogok biztosa és helyettesei Kormány, minisztériumok, államigazgatás központi és területi, helyi szervei bíróságok Kúria Ítélőtábla Törvényszék Járásbíróság ügyészség Legfőbb Ü fellebbviteli fü főügyészség járási ü. települési és területi önkormányzatok

5 Az államszervezet Törvényhozó Végrehajtó Bírói Egyéb

6 Közigazgatás Központi igazgatás Területi Államigazgatás
Autonóm államigazgatási szervek Önálló szabályozó szervek Központi igazgatás KORMÁNY A Kormány irányítása alatt álló központi államigazgatási szervek Törvényességi felügyelet IRÁNYÍTÁS Területi Államigazgatás Helyi Önkormányzat Megyei Önkormányzat Véleményezési és javaslattételi jog Helyi igazgatás Települési Önkormányzat Helyi Államigazgatás

7 A magyar közigazgatás alrendszerei
Az államigazgatás és a helyi önkormányzatok kapcsolata törvényességi felügyelet (Kormány, miniszter, fővárosi és megyei kormányhivatal) a helyi önkormányzatok által ellátott államigazgatási feladatok területszervezési döntések a helyi önkormányzatokat megillető véleményezési és a javaslattételi jog

8 Az államigazgatás kialakulása és fejlődése
Egyetemes történeti korszakok ókor Centralizált történelmi bürokratikus birodalmak középkor Veszélyelhárító közigazgatás XVII-XVIII. sz. Rendőrállam – professzionális adminisztráció XIX. sz. Jogállam XX. sz. Jóléti állam – szolgáltató közigazgatás A magyar kormányzati rendszer története 1867 – 1918 Alkotmányos monarchia - királyság 1918 – 1919 Népköztársaság 1919 Tanácsköztársaság Köztársaság 1919/20 – 1944/45 Alkotmányos monarchia – királyság, kormányzó 1945/46 – 1949 1949 – 1989 1989 –

9 2. fejezet Az államigazgatás szervezete

10 Az államigazgatási szervezet felépítésének elvei
Hatáskör Általános a közigazgatás valamennyi, sok ágazata Különös a közigazgatás egy, néhány szakágazata Szervezési elv Centralizált központosított koncentrált összpontosított Kormány Miniszterelnökség Miniszterelnöki Kabinetiroda Minisztérium szakigazgatási szervek (attól függ) (kormányhivatalok, központi hivatalok; területi, helyi szervek) dekoncentrált szétpontosított Fővárosi, Megyei Kormányhivatalok járási hivatalok Decentralizált nem központosított központosítatlan helyi önkormányzatok (megye, település) szakmai önkormányzatok (köztestületek – kamarák) nemzetiségi önkormányzatok

11 Az államigazgatási szervek osztályozása
tipikus és atipikus államigazgatási szervek érdemi döntési jog – konzultatív szerep civil és rendészeti államigazgatási szervek a szerv létrehozása (alanya vagy jogszabály szerint) a feladat, amelyre létrehozzák működési forma (testületi, hivatali, egyedi) jogalanyiság, jogi személyiség az önálló működés (és) gazdálkodás (költségvetés alapú szemlélet) személyi állomány: hivatásos – laikus elemekből álló szint: központi és helyi államigazgatási szervek

12 Az államigazgatási szervek egymáshoz való viszonya
Alá-, fölérendeltség ↔ Mellérendeltség irányítás - az államigazgatásban: Ksztv. 2. § felügyelet - az államigazgatásban: Ksztv. 4. § ellenőrzés irányítás: teljes szervezeti alárendeltség korlát: hatáskörelvonás tilalma szakmai irányítás szervezet-irányítás teljes irányítási jogkör

13 Irányítás, felügyelet – Ksztv. SZMSZ-nek jóváhagyása,
szerv alapítása, átalakítása, megszüntetése szerv döntésének megsemmisítése új eljárásra utasítás szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása egyedi utasítás kiadása Felügyelet szerv kezelésében lévő közérdekű, közérdekből nyilvános, meghatározott személyes adatok kezelése. Szerv vezetőjének kinevezése, felmentése, visszavonása, egyéb munkáltatói jogok gyakorlása Szerv tevékenységének törvényességi, szakszerűségi, hatékonysági és pénzügyi ellenőrzése Szerv SZMSZ-nek jóváhagyása, jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés

14 Az államigazgatási szervek egymáshoz való viszonya
irányítás vezetés létrehozás Kormány Ø (testületi szerv) miniszterelnök Alaptörvény Miniszterelnökség Kormány (miniszterelnök) miniszter törvény Minisztérium Kormány (ún. statútum rendelet, 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet) önálló szabályozó szerv Ø (nem áll a Kormány irányítása alatt) hivatalvezető sarkalatos törvény autonóm államigazgatási szerv Kormányhivatal (ágazati miniszter felügyelet) Központi hivatal Korm.r. Fővárosi, Megyei Kormányhivatal Kormány a miniszterelnökséget vezető miniszter útján kormánymegbízott törvény + Korm.r. Járási hivatal Fv-i, M-i Kormányhivatal járási hivatalvezető Képviselő-testület Megyei közgyűlés polgármester közgyűlés elnöke Mötv. Polgármesteri hivatal jegyző

15 A központi államigazgatási szervek
Kormány Kormánybizottság Minisztérium Miniszterelnökség Miniszterelnöki Kabinetiroda 8 szakminisztérium (BM, EMMI, FM, HM, IM, KKM, NGM, NFM) Önálló szabályozó szerv Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Autonóm államigazgatási szerv Közbeszerzési Hatóság Egyenlő Bánásmód Hatóság Gazdasági Versenyhivatal Nemzeti Választásai Iroda Nemzeti Adatv. és Információsz. Hatóság Kormányhivatal Központi Statisztikai Hivatal Országos Atomenergia Hivatal Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Központi hivatal Rendvédelmi szerv és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat rendőrség büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos katasztrófavédelmi szerv polgári nemzetbiztonsági szolgálatok Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat

16 A központi államigazgatási szervek
Kormány fogalma: a végrehajtó hatalom általános hatáskörű központi közigazgatási szerve a közigazgatás (államigazgatás) legfőbb szerve funkciói: kormányzás + igazgatás feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe államigazgatási szerveket hozhat létre feladatkörében rendeletet alkot(hat) és normatív határozatokat hoz(hat) összetétele: miniszterelnök + miniszterek működése: Ksztv., ügyrend üléseinek előkészítése

17 A központi államigazgatási szervek
A Kormány működésének formái: a kormányülés a Kormány segédszervei – a koordináció szervei: a Kormány hozza létre és határozza meg a feladat- és hatáskörét (rendelettel vagy normatív határozattal) Funkcióik: javaslattétel, tanácsadás, döntés-előkészítés, konzultáció és koordináció Típusai: Kabinet (nem központi államigazgatási szerv) Kormánybizottság közigazgatási államtitkári értekezlet egyéb javaslattevő, véleményező vagy tanácsadó szervek kormánybiztos

18 A központi államigazgatási szervek
Kormánybiztos Egyéb segédszervek egyszemélyi vezető testületi szerv megbízatása határozott időre (max 2 év) szól megbízatása határozatlan időre szól megbízatása megszűnik a miniszterelnök megbízatásával megbízatása nem kötött a miniszterelnök megbízatásához a Kormányt képviseli nem jogosult a Kormány képviseletére jogosult lehet szervezetirányításra szervezetirányításra nem jogosult saját apparátusa van a Miniszterelnökségen, a Miniszterelnöki Kabinetirodán, vagy más minisztériumon belül valamely minisztérium apparátusát jelölik ki az adminisztratív teendők ellátására folyamatos működés ad-hoc működés szükség szerint tevékenységét a miniszterelnök, illetve a Kormány által határozatban kijelölt miniszter irányítja nem a miniszterelnök irányítja, hanem – ha egyáltalán ez értelmezhető, akkor – a Kormány

19 A központi államigazgatási szervek
Miniszterelnökség az állam tevékenységének kormányzati, valamint a Kormány társadalompolitikai tevékenységének összehangolását ellátó minisztérium miniszter vezetése alatt áll, segíti a miniszterelnök tevékenységét, ellátja a személye körüli teendőket feladatok: közigazgatás kiemelt szereplője: közigazgatási minőség és személyzetpolitika, közigazgatás-fejlesztés, közigazgatás-szervezés, helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete, európai uniós források felhasználása, agrár-vidékfejlesztés, kutatás-fejlesztés és technológiai innováció, közbeszerzés, építésügy, településfejlesztés és településrendezés, területrendezés kulturális örökség védelem, postaügy társadalompolitika összehangolás, tudománypolitika koordináció, kormányzati társadalmi kapcsolatok összehangolás polgári hírszerzési tevékenység irányítása

20 A központi államigazgatási szervek
Miniszterelnöki Kabinetiroda elsősorban általános politikai koordinációt ellátó minisztérium segíti a miniszterelnök tevékenységét miniszter vezetése alatt áll, aki a miniszterelnök kabinetfőnöke a Kormány általános politikai koordinációért felelős tagja feladatok: biztosítja és megszervezi a miniszterelnök feladat- és hatásköre gyakorlását egységes kormányzati kommunikáció, honlapok miniszterelnök személye körüli feladatok szervezi, összehangolja és ellenőrzi a Kormány általános politikája kialakítását miniszterelnök részére soron kívül tájékoztatás, felvilágosítás kapcsolatot tart az Országgyűléssel és az országgyűlési képviselőcsoportokkal protokoll címer, zászló, díjak, kitüntetések (Kossuth-díj, Széchenyi-díj, Magyar Szent István Rend, Magyar Becsület Rend, Magyar Érdemrend, Magyar Érdemkereszt, Magyar Corvin-lánc, Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, Magyar Köztársaság Babérkoszorúja)

21 A központi államigazgatási szervek
Miniszterelnöki Kabinetiroda - Miniszterelnök a miniszterelnök kabinetfőnöke miniszter Miniszterelnöki Programiroda államtitkár Általános politikai koordináció: a miniszterelnök feladat-és hatáskörgyakorlásának biztosítása, megszervezése egységes kormányzati kommunikáció megvalósítása miniszterelnök személye körüli feladatok ellátása A kormányzati tevékenység összehangolása: Corvin-lánc, állami kitüntetések, díjak Miniszterelnöki Sajtóiroda Miniszterelnöki Protokoll Főosztály Miniszterelnöki Programszervező Főosztály Miniszterelnöki Titkársági Főosztály Miniszterelnöki Külügyi Főosztály Miniszterelnöki Külügyi Szervezési Főosztály

22 A központi államigazgatási szervek
Minisztérium Miniszterelnökség és a Miniszterelnöki Kabinetiroda mint elsősorban a kormányzati koordinációt ellátó minisztérium a szakpolitikai feladatokat ellátó minisztériumok a miniszter munkaszerve, a Kormány irányítása alatt álló különös hatáskörű államigazgatási szerv szabályozása: minisztériumok felsorolásáról törvény rendelkezik, részletes feladat- és hatáskörét a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott Korm. rendeletben (statútum rendelet) állapítja meg az SzMSz-t a miniszter adja ki normatív utasításban személyi állomány: politikai elem: megbízatásuk a Kormányhoz igazodik: miniszter, államtitkár; szakmai elem: megbízatásuk nem igazodik a Kormányhoz! szakmai vezetők: közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár kormánytisztviselők: Kttv. besorolás alapján felépítés: struktúra: Ksztv. + SZMSZ

23 A központi államigazgatási szervek
Minisztériumi struktúra Miniszter X-ért felelős államtitkár helyettes államtitkár 1 főosztály 1 osztály 1 osztály n főosztály n osztályok helyettes államtitkár n főosztályok államtitkári kabinet Y-ért felelős államtitkár helyettes államtitkárok parlamenti államtitkár közigazgatási államtitkár miniszteri kabinet miniszteri biztos

24 A központi államigazgatási szervek
Miniszteri kabinet a miniszter bizalmas titkársága, működését a miniszter hivatalba lépésekor kezdi meg a miniszter politikai döntéseinek előkészítése, nemzetközi kapcsolatainak szervezése, valamint felkészítése a Kormány és a parlament üléseire Miniszteri biztos normatív utasítással kinevezett kiemelt fontosságú feladat ellátására tevékenységét a miniszter irányítja megbízatása meghatározott időre, de legfeljebb 6 hónapra szól Államtitkárok államtitkárok: (KE nevezi ki) miniszter teljes jogkörű helyettese, utalni kell az államtitkárnak a minisztérium SZMSZ szerinti feladatkörére *parlamenti államtitkár – kapcsolat az Országgyűléssel közigazgatási államtitkár: (KE nevezi ki) minisztérium hivatali szervezetét vezeti, munkáltatói jogok a kormánytisztviselők felett helyettes államtitkárok: (ME nevezi ki) irányítja a minisztérium meghatározott része tekintetében a szakmai munkát

25 A központi államigazgatási szervek
Minisztérium Kormányhivatal Központi hivatal létrehozás  törvény kormányrendelet felsorolás külön törvény (2014. évi XX. törvény) Ksztv. nincs vezető megbízatása miniszter ME javaslatára a KE nevezi ki hivatalvezető (esetleg testület) a felügyeletet gyakorló miniszter javaslatára a ME nevezi ki + MvM közreműködése hivatalvezető irányító miniszter nevezi ki + MvM közreműködése szervezet SzMSz – miniszter normatív utasításban a ME és a MvM jóváhagyásával SzMSz – felügyeletet gyakorló miniszter normatív utasításban a MvM jóváhagyásával SzMSz – irányító miniszter normatív utasításban költségvetés költségvetési törvény önálló fejezet költségvetési cím a felügyeletet gyakorló miniszter fejezetén belül költségvetési cím az irányító miniszter fejezetén belül tevékenység több államigazgatási ágazat irányítása egyik minisztérium feladatkörébe sem tartózó államigazgatási tevékenység valamely minisztérium tevékenységi körébe tartozó feladatok – a minisztérium tehermentesítése a tömeges, egyedi feladatok ellátása alól irányítás kormány kormány irányítja, a kormány által rendeletben kijelölt miniszter felügyeli miniszter irányítja szabályozási hatáskör rendeletalkotás közjogi szervezetszabályozó eszköz- normatív utasítás nem alkot jogszabályt közjogi szervezetszabályozó eszköz – normatív utasítás felelősség a parlamentnek (interpelláció) a kormánynak (a kormány tagja) a parlament és a Kormány előtt a felügyeletet gyakorló miniszter képviseli és felel a tevékenységéért a parlament és a Kormány előtt az irányító miniszter felel a tevékenységéért A központi államigazgatási szervek

26 A központi államigazgatási szervek
autonóm államigazgatási szerv önálló szabályozó szerv létrehozás törvény sarkalatos törvény felsorolás Ksztv. - Közbeszerzési Hatóság - Egyenlő Bánásmód Hatóság - Gazdasági Versenyhivatal - Nemzeti Adatvédelmi és - Információszabadság Hatóság - Nemzeti Választási Iroda Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal jogszabályalkotás (rendelet)  Ø  ● Jogalkalmazás ●

27 Az államigazgatás területi és helyi szervei
A helyi igazgatás dualizmusa helyi államigazgatás (dekoncentráció) helyi önkormányzatok (decentralizáció) -1867 - nem jellemző - helyi önkormányzatok (elsősorban vármegye) - területi és helyi államigazgatás - ágazati szakigazgatási szervek folyamatosan alakulnak ki tanácsok (szakigazgatás + formális önkormányzat) Ø 1990- - helyi önkormányzatok (Ötv. 1990) 2010- integráció - helyi önkormányzatok (Mötv. 2011) 2013 járások 2015 integrált kormányhivatali rendszer - helyi önkormányzatok (Mötv.)

28 A központi államigazgatási szervek
Változások a központi hivatalok szervezetrendszerében az államigazgatási és kapcsolódó állami feladatok ellátását – központi szinten - a minisztériumi szervezetrendszerben kell biztosítani a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak összfoglalkoztatásban képviselt arányának indokolt mérséklése 1312/2016. (VI. 13.) Korm. határozat A központi hivatalok elveszítik önállóságukat és jogutódlással folytatják a feladatellátást más szervezeti keretek között: 2016. szeptember 1. 2016. december 31. 2017. január 1. 2017. március 31.

29 Az államigazgatás területi és helyi szervei
Fővárosi és megyei kormányhivatalok létesítés, jogállás: Alaptörvény és évi CXXVI. törvény a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervei területi integráció: egységes hivatali szervezet szakigazgatási szervei irányítása: Miniszterelnökséget vezető miniszter vezetése: kormánymegbízott 2015. április 1. - szakigazgatási szervekből kormányhivatali főosztályok, - járási szakigazgatási szervekből osztályok

30 Az államigazgatás területi és helyi szervei
A fővárosi és megyei kormányhivatalok irányítása: Miniszterelnökséget vezető miniszter - korlátozott: alapítás, átszervezés és megszűntetés: Ø vezető kinevezése, illetve felmentése: Ø szakmai irányítás: egyes szakigazgatási feladatok ellátásának irányításában a szakmai irányító is részt vesznek. vezetése: kormánymegbízott főigazgató igazgató

31 Az államigazgatás területi és helyi szervei
Fővárosi, megyei Kormányhivatal kormánymegbízott Belső ellenőrzési Osztály Védelmi Bizottság titkársága kabinet főigazgató működési főosztály 1 osztály 1 osztály n működési főosztály n szakigazgatási főosztály 1 szakigazgatási főosztály n Járási hivatal 1 hivatalvezető kormányablak / okmányiroda osztály szakigazgatási osztály 1 szakigazgatási osztály n kirendeltség / ügysegéd hivatalvezető helyettes Járási hivatal n igazgató

32 Az államigazgatás területi és helyi szervei
A fővárosi és megyei kormányhivatal feladat- és hatásköre a jogszabályoknak és a Kormány döntéseinek megfelelően részt vesz a kormányzati célkitűzések területi megvalósításában, ennek keretében - koordináció - ellenőrzés - informatikai tevékenység - képzés, továbbképzés közigazgatási hatósági ügyek - általános jogorvoslati fórum - elsőfokú hatóság törvényességi felügyelet a helyi önkormányzatok felett

33 Járások Járási hivatalok - 2013. január 1.
174 járási hivatal + 23 fővárosi kerületi hivatal = 197 a fővárosi és megyei kormányhivatal szervezeti egysége, kirendeltsége közreműködik a fővárosi és megyei kormányhivatal feladatainak ellátásában államigazgatási feladatok: önálló feladat- és hatáskör – hivatalvezető gyakorolja települési, nemzetiségi önkormányzatok, azok társulásai, valamint a hatóságok közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó együttműködéséhez szükséges koordinációs és kommunikációs feladatok integrált ügyfélszolgálat (kormányablak) → 53 azonnal intézhető, 40 saját hatáskörében intézhető ügytípus, 756 féle ügyben beadvány továbbítás céljából és 716 ügytípusban tájékoztatás okmányiroda

34 Az államigazgatás területi és helyi szervei
Dekoncentrált szervek a kormánymegbízott irányítási jogkörén kívül a NAV dekoncentrált szervei az integrációban nem érintett területi államigazgatási szervek Megyei illetékesség: budapesti és megyei rendőr-főkapitányságok a Magyar Államkincstár megyei igazgatóságai Tankerületek a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság kirendeltségei Regionális illetékesség Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal regionális igazgatóságai Területközi szervek Országos Vízügyi Főigazgatóság 12 vízügyi igazgatósága 10 nemzeti park igazgatóság

35 Az államigazgatás területi és helyi szervei
A területi államigazgatás átalakítása és a szervezeti integráció 2017-ben tovább folytatódik - [1312/2016. (VI. 13.) Korm. határozat] Az átalakítás célja: az államigazgatási szervezetrendszer egyszerűbb szerkezetének kialakítása és takarékos működésének megteremtése, valamint a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak összfoglalkoztatásban képviselt arányának csökkentése. Egyes hatósági feladat- és hatáskörök telepítése: központi hivatali szint megyei, illetve járási hivatali szint megyei kormányhivatali szint járási hivatali szint Konkrét tervezett lépések: megyei kormányhivatalok környezetvédelmi feladatai Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal hatósági feladatai Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal állampolgársági és névváltoztatási feladatai

36 Az államigazgatás területi és helyi szervei
A helyi önkormányzatok által ellátott államigazgatási feladatok szervezeti kerete delegált (államigazgatási) feladatok ellátása: a települési önkormányzat jegyzője  ha jogszabály másként nem rendelkezik általános első fokú államigazgatási hatóság. a Polgármester, megyei képviselő-testület elnöke, képviselő-testület hivatalának vezetője vagy ügyintézője  kivételesen államigazgatási feladat- és hatáskört törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet állapíthat meg [Alaptörvény 34. cikk (3) bekezdése] A képviselő-testület (közgyűlés) utasítási joga kizárt. Államigazgatási feladatok ellátásához szükséges költségvetési támogatás: központi költségvetés.

37 3. fejezet Az államigazgatás funkciói és működése

38 Az államigazgatási funkciói és feladatai
(köz)igazgatástudományi megközelítés az igazgatás funkciói = az igazgatás fogalma + közérdekűség = a közigazgatás funkciói az államigazgatás funkciói - tervezés - szervezés - parancsolás - egybehangolás - ellenőrzés P - tervezés O - szervezés S - személyzeti ügyek intézése D - irányítás Co - összehangolás R - ellenőrzés B - pénzügyek vagy költségvetés

39 Az államigazgatási funkciói
Az államhatalmat megjelenítő közigazgatási funkciók: rendészet, honvédelem, pénzügyek, jogrend megteremtése és fenntartása, külkapcsolatok. Állandó funkciók - Változó funkciók ↓ védelmi funkciók szükségletkielégítő funkciók Végrehajtás Jogszabályok végrehajtása Politikai döntések végrehajtása Integráció - Allokáció

40 Az államigazgatási funkciói
Az államigazgatás feladatainak meghatározása: jogszabályok ↓ Az államigazgatási feladatok naprakész ismerete: Állami feladatkataszter 2012 feladatok az ellátásért felelős közigazgatási szervek az együttműködő szervek az együttműködés formája a feladat forrása a feladat ellátását biztosító költségvetési sor a végrehajtás ütemezése a végrehajtás határideje Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 30000 feladat (intézkedés) 8000 jogszabály, stratégiai és szervezeti dokumentum adat

41 Az államigazgatás működésének alapelvei
Hatékonyság Demokratizmus eredményesség  jogszerűség a közigazgatás a szervező tevékenysége külső (társadalmi, megelégedettség) belső (munka, működés; racionalizálás, reform programok, korszerűsítés) a közigazgatás politikai jellegéből származó elv korlátok közé szorítás, ellenőrzöttség tartalmi elemei: bürokratikus szervezet hierarchia egyszemélyi vezetés szolgálati út uniformizált működés részvétel alkalmazás – nyitottság közérdekűség törvényeknek alárendelt átláthatóság, elszámoltathatóság, becsületesség, méltányosság, jogállamiság tiszteletben tartása

42 Az államigazgatás tevékenységfajtái
1. Az államigazgatási tevékenység módja alapján jogi hatású cselekmények (aktusok) nem jogi hatású cselekményeket 2. Az államigazgatási tevékenység irányultsága szerint Szervezetrendszeri (szervezetrendszeren belüli) igazgatás (belső igazgatás) Szervezetrendszeren kívüli igazgatás (külső igazgatás) Hierarchikus igazgatás (irányítás) Nem hierarchikus (hierarchián kívüli) igazgatás Jellemzője: teljes szervezeti alárendeltség a jogviszony mindkét alanya államigazgatási szerv, de mellérendelt viszonyban állnak egymással az egyik fél államigazgatási szerv, a másik fél nem tartozik az államigazgatáshoz, pl. állampolgár, más állami vagy nem állami szervezet

43 Az államigazgatás jogalkotó és jogalkalmazó tevékenysége
Az államigazgatás jogalkotó tevékenysége Alaptörvény T) cikk jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény (Jat.) a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló évi CXXXI. törvény a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet az előzetes és utólagos hatásvizsgálatról szóló 12/2016. (IV. 29.) MvM rendelet egyéb alacsonyabb szintű normák

44 Az államigazgatás jogalkotó és jogalkalmazó tevékenysége
Az államigazgatás jogalkalmazó tevékenysége „Az általános normának – mely elvontan meghatározott tényálláshoz egy éppen olyan elvontan meghatározott következményt fűz – ahhoz, hogy egyáltalán értelmet nyerjen, egyediesítésre van szüksége.” – Hans Kelsen A jogalkalmazás célja: a jog érvényesítése → aktus (döntés) Államigazgatási jogalkalmazás → államigazgatási hatósági jogalkalmazás Hatóság: államigazgatási hatósági jogkört gyakorol → jogérvényesítés közhatalom birtokában, hierarchián kívül

45 Az államigazgatás jogalkalmazó tevékenysége
Feladatkör → Hatáskör → Hatósági jogkör Illetékesség Hatáskör-átruházás tilalma Szubdelegálás tilalma A hatósági tevékenység két fő formája: a hatósági jogalkalmazás a hatósági felügyelet

46 Az államigazgatás jogalkalmazó tevékenysége
Funkció: a szerv társadalmi rendeltetésének lényegét határozza meg - a legtágabb, általános - a funkció változatlan, a feladat idomul a társadalmi szükségletekhez Feladatkör: a közügyek intézésének tárgykör szerinti csoportja - általános, változó - közigazgatási szerv rendeltetési célja Hatáskör: ki, hogyan jogosult/kötelezett meghatározott közügyek intézésére - általános v. különös v. kizárólagos - feladaton belül milyen ügyekben kell eljárnia Hatósági jogkör: egyedi közhatalmi aktus kibocsátása - konkrét, egyedi döntés

47 Az államigazgatás jogalkalmazó tevékenysége
Hatósági jogalkalmazás Az általános normának ahhoz, hogy egyáltalán értelmet nyerjen, EGYEDIESÍTÉSre van szüksége törvényi tényállás jog-értelmezés bizonyítás releváns tények történeti tényállás jogalkalmazói aktus állami tevékenység  amelyet állami szervek vagy jogszabályi felhatalmazás alapján nem állami szervek (pl. ügyvédek) végezhetnek a jogszabályban absztrakt tényállást az egyedi ügyre alkalmazzák egyedi ügyekben eljárva jogviszonyokat létesítenek, szüntetnek vagy változtatnak meg, illetve egyedi jogviszonyok létesítését, megszűnését vagy megváltozását állapítják meg. jogszabályi felhatalmazás alapján és jogi keretek között.

48 Az államigazgatás jogalkalmazó tevékenysége
Hatósági felügyelet → ellenőrzés intézkedés Törvényességi felügyelet (pl. köztestületek, állami vállalatok felett) (a Ksztv. és az Mötv. által szabályozott felügyelet nem hatósági felügyelet!) jogszabályi előírások (ex lege) jogalkalmazói aktus előírásai speciális hatósági felügyelet általános hatósági felügyelet (felügyeleti szervek)

49 Az államigazgatás szervező és szolgáltató tevékenysége
Jogállás Közjogi Államigazgatási Önkormányzati Egyéb szervek Köztestület Közalapítvány Közintézet Közüzem (állami vállalat) Magánjogi Köztulajdonú Gazdasági társaság Magán-tulajdonú Egyéni vállalkozás Egyesület Alapítvány Egyházi intézmény *

50 Az államigazgatás szervező és szolgáltató tevékenysége
Intézeti típusú szervek Közintézet Közüzem humán közszolgáltatások ingyenes vagy közvetetten – és ált. nem paci áron - finanszírozva gazdasági közszolgáltatások ált. piaci áron az igénybe vett szolgáltatás ellenértéke mérhető  Jogszabályi fogalma nincs költségvetési szerv Áht. jogszabályi fogalma (1977. évi VI. tv.) szűkebb, mint a tudományos fogalma: gazdasági közszolgáltatásokat végző szervezetek létesítés célja: közfeladatok ellátása (jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat) létesítés célját jogszabály általánosan nem határozza meg, de közfeladat ellátása irányítás: Áht. 9. § irányítás: Ptk. (tulajdonosi jogok gyakorlása) + felügyelet (cégbíróság + államigazgatás) személyi állomány általában közalkalmazott személyi állomány általában munkavállaló

51 Az államigazgatás szervező és szolgáltató tevékenysége
Közüzem (közvállalat) és a tulajdonosa közötti viszony: az állami vállalat felett az állam törvényességi felügyeletet gyakorol a gazdasági társaságok feletti általános törvényességi felügyelet: cégbíróság a közüzem „irányítása” ~ állami vagyon igazgatása: tulajdonosi jogok gyakorlására kijelölt szerv (Ptk.) állami vagyonról szóló évi CVI. törvény: az állam tulajdonában álló vagyon (az állami vagyon) feletti tulajdonosi joggyakorlás módja és szervezete, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályai Az állami vagyon kezelésének központi szerve: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.

52 Az államigazgatás szervező és szolgáltató tevékenysége
Költségvetési szerv irányítása a következő hatáskörök gyakorlását jelenti (Áht. 9. §) alapítása, átalakítás és megszüntetés, szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása vezető kinevezése vagy megbízás adása vezetésre, vezető felmentése vagy a vezetői megbízás visszavonása + a vezetővel kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása gazdasági vezető kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy megbízásának visszavonása a szerv tevékenységének törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzése a szerv döntésének megsemmisítése, szükség szerint új eljárás lefolytatására való utasítás a szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés a szerv kezelésében lévő közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok, valamint egyes, törvényben meghatározott személyes adatok kezelése

53 Az államigazgatás szervező és szolgáltató tevékenysége
2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról Nemzeti vagyon: az állam és a helyi önkormányzatok kizárólagos tulajdonában álló dolgok Kategóriái: Elsődleges rendeltetése a közfeladatok ellátásának biztosítása. Gazdálkodás felelős módon és rendeltetésszerűen. forgalomképtelen és ezért nem adható el, nem terhelhető meg, nem osztható fel kizárólagos állami és önkormányzati tulajdon állami tulajdonban álló társaságok és vagyonelemek, valamint műemlékek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon vagyonelemek korlátozottan forgalomképes vagyon üzleti vagyon

54 Az államigazgatás szervező és szolgáltató tevékenysége
Közszolgáltatások ellátásának formái az államigazgatási szervek maguk látnak el közszolgáltatást → a közhatalmi hatósági és a szolgáltató tevékenység elválasztásának nehézsége Közintézet Közüzem Szerződés magántulajdonban álló gazdasági társaságokkal vagy más szervezetekkel (pl. egyesület, alapítvány) → A közfeladatok ellátásában államháztartáson kívüli szervezet jogszabályban meghatározott rendben közreműködhet [Áht. 3/A. § (2) bekezdés]

55 A belső igazgatási tevékenység
Szervezet és működés rendjének szabályozása Jat. 23. § (1) Normatív határozatban szabályozhatja a Kormány és más testületi központi államigazgatási szerv szervezetét és működését. (4) Normatív utasításban szabályozhatja a miniszterelnök, a központi államigazgatási szerv vezetője, a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője a vezetése, az irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek szervezetét és működését. ↓ SZMSZ ← Ksztv., Khtv.

56 A belső igazgatási tevékenység
Kiadmányozás rendjének szabályozása Ksztv. → belső szabályzat (SZMSZ vagy kiadmányozási szabályzat) kiadmányozási jog átruházása és visszavonása a közigazgatási szerv feladatellátása során keletkezett ügyiratok (pl. döntések) aláírása, kiadása, amely az ügyirat érvényességi kelléke. a szerv vezetőjének hatáskörébe tartozik, de az SzMSz-ben a szerv bármelyik köztisztviselőjére átruházhatja a felelősség nem száll át, a hatáskör gyakorlója teljes mértékben felel a döntésért. (A már felülvizsgált végleges kiadmány (elintézés) tervezet jóváhagyását, letisztázhatóságát, elküldhetőségének engedélyezését jelenti a kiadmányozásra jogosult részéről.) Szignálás → szolgálati út

57 4. fejezet Az államigazgatás személyzete

58 A közigazgatási személyzeti politika rendszerei
fogalma funkciói rendszerei Asszimilációs rendszerek Differenciált rendszerek Nyitott rendszer Zárt rendszer zsákmányrendszer karrierrendszer

59 A közigazgatási személyzeti politika rendszerei
zárt nyitott érdemrendszer (merit system) zsákmányrendszer (spoil system) szakértelem – szakmai elemek hűség – politikai elemek politikailag semleges politikai befolyás, hűség életpályaszerű munkavégzés nincs életpályamodell állandó köztisztviselői kar nem állandó foglalkoztatás stabilitása nincs stabilitás jogviszony szabályozása élesen elkülönül a munkajogtól munkajog alapú a jogviszony szigorúan szabályozott (pl. megszüntetése csak kivételes esetekben lehetséges) a jogviszony rugalmas (pl. könnyebben megszüntethető) kötött bérrendszer, előmenetel szabad bérrendszer, előmenetel munkáltató nevezi ki a lakosság közvetve/közvetlenül választja, vagy kinevezik határozatlan idejű határozott idejű, a következő választásig tart alapvetően közszolgálati tisztviselő nem közszolgálati tisztviselő feltétel: Kttv. szigorú szabályai, végzettség feltétel: választó jog  Kttv. szabályai meghatározóak Kttv. szabályai csak kisegítő jellegűek

60 A közigazgatási személyzeti
politika rendszerei A zárt rendszerű személyzeti politika kialakítása és működtetése kormányzati igazgatáspolitika önálló feladatkörrel és felelősséggel rendelkező központi államigazgatási szerv vagy szervek Magyarország a közigazgatási személyzeti politika szabályozása: 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 2016. évi LII. törvény (Áttv.) a közigazgatási személyzeti politika meghatározása: Kormány a Kormány közigazgatási személyzeti politikájának érvényesítése: Miniszterelnökséget vezető miniszter (a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter) a közszolgálati életpálya kidolgozásának felelőse: belügyminiszter

61 A közigazgatási személyzeti politika Magyarországon
1867-tól A közigazgatási pálya nyitottsága, zárt rendszer kiépítése - 1914 Kiépül a közigazgatási személyzeti politika nemzetközi összehasonlításban is korszerűnek mondható zárt rendszere Többpárti zsákmányrendszer Szocialista (egypárti) zsákmányrendszer Áttérés az érdemeken alapuló személyzeti politikára 1970-től politikai program a differenciált rendszer kiépítésének koncepciója 1992 A zárt rendszerű személyzeti politika megteremtése (Ktv.) 2006- A nyitott rendszer elemeinek térhódítása

62 A közigazgatási személyzeti politika Magyarországon
Közszolgálat (a legtágabb értelemben) Közigazgatási dolgozók Nem közigazgatási közhatalmi tevékenység Civil közigazgatás Rendvédelem Államigazgatási dolgozók Helyi önkormányzati tisztviselők Költségvetési szervek Rendvédelmi szervek (hivatásos) Bíróság, Ügyészség stb. Állami vezetők Állami tiszt-viselők Kormány-tisztviselők Köztiszt-viselők Közalkalmazottak Szolgálati jogviszony bírák, ügyészek, stb. spec. jogv. Ksztv. Áttv. Kttv. Kjt. külön törvények Alapvetően a közszolgálati tisztviselőkkel foglalkozunk. A kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályozás főszabályként az állami tisztviselőkre és köztisztviselőkre is alkalmazandó (ügykezelőket nem érintjük)

63 A közigazgatási személyzeti politika Magyarországon
szerv politikai kinevezés/választás szakmai kinevezés Kormány miniszterelnök miniszterek Országgyűlés (ö ½) köztársasági elnök X Miniszterelnökség Minisztérium miniszter államtitkár miniszteri biztos közigazgatási államtitkár helyettes államtitkár kormánytisztviselők önálló szabályozó szerv hivatalvezető köztisztviselők NMHH (Ke) MEKH (Me) autonóm államigazgatási szerv Kormányhivatal Központi hivatal Fővárosi, Megyei Kormányhivatal kormánymegbízott főigazgató állami tisztviselők Járási hivatal járási hivatalvezető

64 Az államigazgatási dolgozók felelősségi rendszere
Objektív és szubjektív feltételek Feltételek? Jogi felelősség Nem jogi felelősség - fegyelmi felelősség - anyagi felelősség vagy kárfelelősség - büntetőjogi felelősség Vezetői eredményfelelősség politikai felelősség etikai felelősség

65 Az államigazgatási dolgozók felelőssége
A jogi felelősség feltételei: Objektív → jogsértés (jogellenes magatartás) Szubjektív → vétkesség (felróhatóság) Objektív felelősség – vis maior Szándékosság - egyenes - eshetőleges Gondatlanság súlyos enyhe

66 Az államigazgatási dolgozók felelőssége
Jogi felelősségi formák: fegyelmi felelősség → Kttv. + 31/2012. (III. 7.) Korm. rend. ↘ a jogviszonyából eredő kötelezettség vétkes megszegése anyagi felelősség vagy kárfelelősség → Kttv. + 31/2012. (III. 7.) Korm. rendelet ↘ a jogviszonyából eredő kötelezettség vétkes megszegése és ezzel kár okozása ↘ objektív felelősség is! ○ harmadik személynek okozott kárért való felelősség büntetőjogi felelősség – Btk. + Be.

67 Az államigazgatási dolgozók felelőssége
Kárfelelősség károkozó károsult felelősség tartalma közszolgálati tisztviselő munkáltató szubjektív vétkesség szándékos, súlyos gondatlan károkozás esetén a teljes kár gondatlan károkozás esetén – főszabályként – max. 4 havi illetmény leltár, elszámolási kötelezettség esetén teljes kár objektív eredmény teljes mértékű és vétkességre tekintet nélküli felelősség terheli. (akkor is, ha semmilyen fokú vétkesség nem terheli) mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok, vagy a károsult elháríthatatlan magatartása okozta harmadik személy vegyes a károsulttal szemben a munkáltató lesz felelős, és teljes kártérítésre köteles (objektív) a közigazgatási szerv a szubjektív felelősségi szabályok alapján helytállásra kötelezi a vétkes közszolgálati tisztviselőt

68 A közszolgálati etika Etikai felelősség → etikai vétség elkövetése → etikai szabályok megszegése Az etikai szabályok rendszere: Kttv. etikai szabályai hivatásetikai alapelvek és hivatásetikai részletszabályok → Kormánytisztviselői Hivatásetikai Kódex A közszolgálati etikai szabályok jelentősége: tételes jogi szabályt nem sértő, de közösségellenes, közéleti anomáliákat és torzulásokat okozó, a közigazgatásban nem kívánatos cselekmények visszaszorítása.

69 kizárja az etikai eljárás lefolytatását
A közszolgálati etika A jogszabály és az etikai szabály viszonya Büntetőeljárás, szabálysértési eljárás Fegyelmi eljárás Méltatlansági eljárás Bizalomvesztés Hivatásetikai elvek megsértése az etikai eljárást meg kell szüntetni kizárja az etikai eljárás lefolytatását - akár munkahelyen kívüli magatartás is megalapozhatja - büntetőeljárás automatikus következménye Kttv § (1) - a szakmai lojalitás követelményeinek megsértése (Kttv.) - indoka kizárólag a kormánytisztviselő magatartásában, illetve munkavégzésében megnyilvánuló és bizonyítható tény lehet - felmentési ok

70 A közszolgálati etika hivatásetika koncepcionális keretei
egységes szabályozás indokai Köztisztviselők Etikai Kódexe hivatásetikai értékek Kttv. 83. § szervezeti integritás és kultúra: átláthatóság, elszámoltathatóság, hatékonyság; egyéni integritás: szakmai és erkölcsi tekintély; tisztviselő egyéni szabadságjogainak korlátai és magánéletére is kiható elvárások; korrupció elleni fellépés; érdek-összeütközések megelőzése, összeférhetetlenség megszüntetése; szervezeti eszközök, ösztönzés, képzés; normasértések tisztességes eljárásban történő elbírálása; normasértés szankciói közös közszolgálati értékrend (ethosz) közszolgálati életpályák átjárhatósága jogbiztonság és jogegység társadalmi felelősség és bizalom közszolgálat tisztasága, a hivatali korrupció elleni fellépés nemzetközi összehasonlíthatóság – a közszolgálat a versenyképességi mérésekben hűség és elkötelezettség közérdek előnyben részesítése igazságos és méltányos jogszolgáltatás és az emberségesség méltóság és tisztesség előítélet-mentesség pártatlanság politikai semlegesség felelősségtudat és szakszerűség együttműködés hűség elkötelezettség szakmai lojalitás megfelelő joggyakorlás méltóság szakszerűség együttműködési kötelezettség és tájékoztatásnyújtás arányosság

71 5. fejezet Közigazgatás-fejlesztés az Európai Unióban és hazánkban

72 Közigazgatási reformirányzatok
Kormányzatok fejlesztési kényszerben Meghatározó reformirányzatok: Új Közmenedzsment (NPM) Good governance (jó kormányzás) Neo-weberi állam- és közigazgatás Intézkedések megválasztásánál alapvető: helyi viszonyok összefüggései megvalósíthatóság feltételrendszere környezeti tényezők tudományos megalapozottság szakmai vélemények becsatornázása, szakma általi elfogadottság

73 Közigazgatási reformirányzatok
 Elméletek Időszak Főbb jellemzők Megoldási javaslatok Közösségi döntések elmélete (Public choice) 1960-as évek A hagyományos bürokrácia működési problémáira, megnövekedett hatalmára hívja fel a figyelmet: a bürokrácia saját érdekeit nézi, és nem a közérdeket szolgálja Verseny bevezetése a közszektorban (pl. privatizáció) Új Közigazgatás (New Public Administration) as évek Hagyományos közigazgatás problémái: rugalmatlan, nem érvényesül kellőképp a társadalom kontrollja Demokratikus kontroll, demokratikus működés, Strukturális átalakítás a rugalmasság növelése érdekében, Ügyfélközpontúság Új Közmenedzsment (New Public Management) 1980-as évek eleje Cél az eredményorientált és hatékony kormányzás az állam szerepének újrafogalmazásával Piac és verseny nagyobb szerepe „Kisebb” állam (állam szerepének csökkentése) Decentralizáció Dereguláció Menedzsment innovációk Ügyfélorientáltság Új weberizmus (Neo-Weberian State) 2000-es évek eleje A hagyományos közigazgatási értékeire alapozott, de annak eredményességét és hatékonyságát menedzsment technikákkal növelő irányzat Állam szerepének növelése Közigazgatási jog erősítése Állampolgárok bevonása Közigazgatási szakma fejlesztése Eredményesség az elsődleges cél Jó kormányzás (Good governance) 2000-es évek Társadalmi szereplők, civil szervezetek, közösségek bevonása a kormányzásba (a döntéshozatalba és a döntések végrehajtásába) Érintettek részvétele, bevonása a döntésekbe és a megvalósításba Konszenzusra törekvés Átláthatóság (korrupció minimalizálása) Közigazgatási reformirányzatok

74 Új közmenedzsment (New Public Management - NPM)
Kialakulásának főbb okai: - elégedetlenség a túlméretezett jóléti állammal szemben - társadalmi kontroll iránti igény - recesszió miatti megszorítások Javaslata: közszektorban is a magánszektor megoldásait alkalmazni, MERT nincs különbség köztük Cél: hatékonyság, hatásosság, eredményesség, teljesítmény → „olcsó, kicsi állam” Eszközei például: szerkezeti változtatások; kiszervezés; privatizáció; pénzügyi-, személyzeti menedzsment decentralizációja; közszféra HR gazdálkodásának piaci megoldásokhoz közelítése; eredményfelelősség fokozott hangsúlyozása. Kiterjedtsége… Kritikája… (közszférát NEM lehet a magánszféra mintájára működtetni…)

75 Good governance (jó kormányzás)
‘90-es évek óta nemzetközi gyakorlatban Kormányzásban szereplők: állam/kormány + magánszféra + civil társadalom ↔ bevonásuk a döntéshozatali folyamatokba Hálózatos együttműködésben Társadalom érdekeinek sokrétűbb/magasabb szintű artikulációja Politikai, társadalmi, gazdasági prioritások konszenzuson alapuljanak Ismérvei: participatív átlátható/elszámoltatható effektív a forrás-felhasználásban igazságos, elősegíti jogállamiság megvalósulását

76 Neo-weberi állam és közigazgatás
Kontinentális Európában válasz az NPM-reformokra → Weberi, mert: elismeri a hagyományos közigazgatás-felfogást Főbb elemei: állam-, reprezentatív demokrácia-, közigazgatási jog megerősítése eltérő státuszú közszolgálat elismerése Neo, mert: + új elemeket adaptál a mai viszonyoknak megfelelően (részben NPM bevált intézkedéseit) eljárásokra orientáló szemléletmódtól elmozdulás állampolgár-központú szolgáltatások felé bürokratából → szakértő, menedzser

77 A nemzetközi szervezetek és –intézmények szerepe a közigazgatás-fejlesztésben
- Minták/trendek követése (globális vs európai szinten) - Eltérő mélységű hatások: konvergencia szintek - Eltérő körülményekből adódóan: eredmények divergálhatnak Nemzetközi szervezetek kiemelkedő szerepe: tagjaik közigazgatás-fejlesztésében konvergencia hatások közvetítésében Pl.: OECD, ENSz, Nemzetközi Valutaalap, Világbank, Európa Tanács, EU, EUPAN, IIAS, EIPA DE: változó irányvonalak - ajánlások Ezredforduló óta figyelemfelhívás: „Context matters.”

78 Közigazgatás-fejlesztési tendenciák az EU-tagállamokban az ezredforduló után – célok, módszerek, eszközök Közigazgatási/közszolgálati modell megválasztása = tagállami hatáskör DE kialakulóban: közös Európai Közigazgatási Tér ↔ konvergencia hatások révén közös európai modell Tagállamok kötelezettségei a közigazgatás kapcsán... (uniós jog végrehajtói) Közös közigazgatási kultúra: ↔ Európai közigazgatási alapelvek (Európai Bíróság szerepe) EU-ban beazonosítható reformtendenciák Átfogó cél a megfelelő egyensúly: kiadáscsökkentés ↔ ügyfélorientált közszolgáltatások biztosítása között

79 A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési programok és megvalósulásuk

80 A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési programok és megvalósulásuk
SZERVEZET FELADAT kataszter = alap a szervezetfejlesztéshez hatásköri, vezetési-irányítási kérdések, illesztések formakényszer kiszervezések áttekintése fizikai-, informatikai felszereltség dereguláció stratégiaalkotás e-közigazgatás adminisztratív terhek csökkentése esélyegyenlőség elszámoltathatóság korrupció felszámolása kezdeményező kommunikáció ELJÁRÁS SZEMÉLYZET bél: egységesítés, egyszerűsítés belső: koordináció, központosított hatáskörök külső: ügyfélkapcsolatokban (minőségi jogalkotás, ügyfélorientált, szolgáltató jellegű…) cél: személyi állomány megújítása… (kiterjesztő értelmezés) életpálya-modell: karrierrendszerű, de rugalmas, átjárható eszköze: munkakör alapú foglalkoztatási rendszer bevezetése szakmai tudás; elkötelezettség; bizalom

81 Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-2020

82 Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-2020
1. Szervezési feltételek fejlesztése 1.1 A központi közigazgatás hatékonyságának növelése 1.2 Területi államigazgatás fejlesztése és ésszerűsítése 1.3 Önkormányzatok szervezési feltételeinek fejlesztése 1.4 Hely- és időfüggetlen közszolgáltatások fejlesztése 2. Emberi erőforrás gazdálkodás fejlesztése 2.1 Az emberi erőforrás gazdálkodás egyes funkcióinak továbbfejlesztése 2.2 A közszolgálati életpályamodell fejlesztése 2.3 Közszolgálati szolgáltatásfejlesztés 2.4 Az önkormányzati emberi erőforrás gazdálkodás fejlesztése 3. Közszolgáltatások színvonalának javítása 3.1 Az állami vagy az önkormányzati közszolgáltatások feltételeinek javítása 3.2 Közszolgáltatásokhoz kapcsolódó bürokráciacsökkentés 3.3 Elektronikus ügyintézés biztosítása a közszolgáltatások egyéb területén 4. Digitális Állam felépítése 4.1 Adatbázisok összehangolására irányuló fejlesztések 4.2 Az ügyfélközpontú közigazgatás informatikai támogatása

83 köszönöm megtisztelő figyelmüket!
sikeres felkészülést kívánok!