KÖZIGAZGATÁSI ÉS VEZETÉSI ISMERETEK

Az előadások a következő témára: "KÖZIGAZGATÁSI ÉS VEZETÉSI ISMERETEK"— Előadás másolata:

1 KÖZIGAZGATÁSI ÉS VEZETÉSI ISMERETEK
.

2 Záróvizsga 4. A köztársasági elnök jogállása, feladatai.
- Irodalom: Magyarország Alaptörvénye /2011.ápr.25. / cikk.

3 5. Jogalkotás, jogi hierarchia. A köznevelés irányítása
5. Jogalkotás, jogi hierarchia. A köznevelés irányítása. A jogorvoslat rendje. - Irodalom : évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. 37.§. 38.§. 39.§. 77.§. 78.§. 79.§.

4 6. A fenntartó jogai és kötelezettségei
6. A fenntartó jogai és kötelezettségei. Az intézményvezető szerepe a nevelési, oktatási intézmény életében. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. 83.§. 84.§. 67.§. 68.§. 69.§.

5 Közigazgatási és vezetési ismertek tételek
1. Az alapjogok és kötelezettségek. 2. Az Országgyűlés. 3. A Kormány 4. A köztársasági elnök 5. A helyi önkormányzatok. Az önkormányzatiság alkotmányos garanciái. Az önkormányzati jogok. Az önkormányzati igazgatás. Az önkormányzat feladat- és hatásköre. Az önkormányzat szervezete. Az önkormányzat gazdálkodása.

6 6. A közigazgatás az állami funkciók rendszerében
6. A közigazgatás az állami funkciók rendszerében. A közigazgatás helye a hatalmi ágak rendszerében. A közigazgatás fogalma, sajátosságai. A közigazgatás feladatai. 7. Az államigazgatás szervezetrendszere. 8. Jogalkotás, jogi hierarchia. 9. A köznevelés irányítása. A jogorvoslat rendje. 10. A fenntartó jogai és kötelezettségei. Az intézményvezető szerepe a nevelési, oktatási intézmény életében.

7 MODUL KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

8 Az 1. modul főbb témái 8 1. A Magyar Köztársaság alkotmányos berendezkedése 2. Az állami szervek rendszere, jellegük és egymás egymáshoz való viszonyuk 3. A közigazgatás az állami funkciók rendszerében 4. A közigazgatás szervezetrendszere 5.Az önkormányzati igazgatás 6. A közigazgatás működése

9 KÖZPONTI ÁLLAMI SZERVEK RENDSZERE

10 1. A Magyar Köztársaság alkotmányos berendezkedése
10 1. A Magyar Köztársaság alkotmányos berendezkedése

11 Részletek Magyarország Alaptörvényéből
11 B) cikk (1) Magyarország független, demokratikus jogállam. (2) Magyarország államformája köztársaság. (3) A közhatalom forrása a nép. (4) A nép a hatalmát választott képviselõi útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. C) cikk (1) A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik. (2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erõszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni. (3) Az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására az állam jogosult.

12 Az ország alaptörvénye.
Az Alaptörvény 12 Az ország alaptörvénye. Formai szempontból: a jogforrási rendszer csúcsa különös eljárási rendben alkotják. Tartalmi szempontból: gazdasági és társadalmi rendre állam- és kormányformára alapvető jogokra és kötelezettségekre állami szervek egyes típusainak szervezetére és működésére vonatkozó legfontosabb szabályokat foglalja magában.

13 A magyar alkotmányfejlődés
KORSZAK JELLEMZŐK 1946 előtt történeti alkotmány: 1222 Aranybulla Werbőczy Hármaskönyve 1848. évi törvények 1946 1946. évi I. tv. A köztársasági államformáról: alkotmányos alaptörvény 1949 1949. évi XX. tv. 1989 1989. évi XXXI. tv.: jogállamiság 13

14 Emberi léthez kapcsolódó jogok
Alapjogok fogalma Emberi léthez kapcsolódó jogok Állampolgári jogok minden embert megillető veleszületett elidegeníthetetlen jog csak az adott állam polgáraira értelmezhető 14

15 Az alapjogok forrásai Alkotmány Törvények Nemzetközi dokumentumok 15

16 Alapjogok rendszere azok keletkezési idejére vonatkozóan
16 Első generációs jogok: egyenlőségi szabadságjogok Második generációs jogok: gazdasági, szociális, kulturális jogok Harmadik generációs jogok: a fejlődéshez, békéhez, egészséges környezethez való jogok, betegjogok, fogyatékosok jogai

17 Az egyes alapjogok Az emberi méltósághoz való jog
17 Együtt említik az élethez való joggal, az Alkotmánybíróság általános személyiségi jognak tekinti, az egyenlőségi illetve személyhez fűződő jogokkal összekapcsolva. Nevesített részjogosítvány: önazonosság, önrendelkezés, magánszféra védelme.

18 Az egyes alapjogok A megkülönböztetés tilalma
18 Általános egyenlőségi tétel: A Magyar Köztársaság biztosítja minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés nélkül. A hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes. (A magzat nem jogalany!) A bíróság előtt mindenki egyenlő.

19 Az egyes alapjogok A megkülönböztetés tilalma
19 A hátrányos megkülönböztetés tilalma nem abszolút A pozitív diszkrimináció nem alkotmányellenes Az önkényes, ésszerű indok nélküli megkülönböztetés alkotmányellenes

20 Az egyes alapjogok Kisebbségek speciális védelme
A többségi nemzetbe olvasztó politika, szegregáció, áttelepítés tilalma Speciális szempontok figyelembe vételének kötelezettsége Kisebbségi ombudsman és kisebbségi önkormányzatok Nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletének megteremtése az országgyűlésben. 20

21 Az egyes alapjogok Az élethez való jog
Magzati élet védelme - magzati élet védelme ↔ anya önrendelkezési joga - A magzat jogilag nem ember, de megilleti az alkotmányos védelem, de nem abszolút Halálbüntetés eltörlése Eutanázia - Aktív – tilos - Passzív 21

22 Az egyes alapjogok Környezethez való jog
22 A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez Alkotmánybíróság – köteles az állam a garanciát biztosító intézmények kialakítására, valamint az elért környezeti szint megóvására külön törvény a környezet védelméről

23 Az egyes alapjogok A tisztességes eljáráshoz való jog
bíróság előtt mindenki egyenlő, független és pártatlan bíróság, nyilvános tárgyalás ártatlanság vélelme, hallgatás joga (nincs bűnözés és nincs büntetés törvény nélkül) jogorvoslathoz való jog védelem joga 23

24 Az egyes alapjogok A közlekedés, a mozgás szabadsága
A személyes szabadság egyik nevesített alakzata, migrációs jogokhoz kapcsolódik ma már a szabályozása. Korlátai: büntetőjog közbiztonság közerkölcs egészségügyi 24

25 Az egyes alapjogok Az információs önrendelkezési joga
25 A modern állam funkcióinak növekedése és változása miatt az állampolgárok egyre több adatát gyűjti, Reális veszély az adatokkal való visszaélés, az adatok összekapcsolása Szükséges a személyiségi autonómiát képező adatvédelem és az állam szükségletének az összehangolása.

26 Az egyes alapjogok A magánlakás sérthetetlenségéhez, a levéltitok védelméhez való jog
26 Magánlakás Be. – házkutatás – hatóság határozata alapján (kivéve bűncselekmény megakadályozása) Rendőrség, nemzetbiztonsági szolgálatok Levéltitok Fogvatartottak levelezése Postai küldemények

27 Az egyes alapjogok A lelkiismereti és vallásszabadság
27 Az egyház az államtól elválasztva működik. Vallás, meggyőződés miatt sem hátrány, sem előny nem keletkezhet. Állami nyilvántartás tárgya nem lehet. Szabadon gyakorolható. Szülő dönt az erkölcsi, vallási nevelésről. Vallásgyakorlás lehetőségének biztosítása szociális, egészségügyi, gyermekvédelmi és bv. intézetekben, katonaságnál.

28 Az egyes alapjogok Az egyesülési és gyülekezési jog
Alaptörvény: mindenkinek joga van törvényben nem tiltott szervezetet létrehozni, de nem valósíthat meg bűncselekményt, politikai célú fegyveres szervezet nem alapítható, kizárólag gazdasági céllal nem hozható létre. Alkotmány elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását. 28

29 Az egyes alapjogok A sajtószabadság
A vélemény terjesztése, a sajtó hozzáférhetősége, tárgyi előfeltételek biztosítása. Nem csak egyéni szabadságjog garanciája, hanem demokratikus biztosíték – a tájékoztatáshoz való jog garanciája. „Médiaalkotmány” 29

30 Az egyes alapjogok A véleménynyilvánítás szabadsága
Alaptörvény (szabad véleménynyilvánítás, közérdekű adatok megismerése), következik a demokratikus közvélemény biztosításának állami kötelessége. A szabad véleménynyilvánítási jog nem csak alapvető alanyi jog, hanem e jog intézményes oldalának az elismerése, a demokratikus politikai nyilvánosság biztosítása a modern jogfelfogás szerint. Korlátozható, de csak igen kevés joggal szemben kell engednie. 30 30

31 Az egyes alapjogok A véleménynyilvánítás szabadsága
31 A véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül kell védeni, de nem terjed ki valótlan tények közlésére, ha a közlő ezzel tisztában van, vagy kellene, hogy legyen = tények meghamisítása Speciális vonatkozások Gyűlöletre uszítás bűncselekmény, Képviselők mentelmi joga, közszereplőkkel szembeni kritika tágabb határai.

32 Az egyes alapjogok A tulajdonjog
32 Alaptörvény a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú, magyar állam tulajdona nemzeti vagyon, kizárólagos tulajdonának, gazdasági tevékenységi körének körét törvény határozza meg, az állam tiszteletben tartja az önkormányzat tulajdonát. Alkotmánybíróság alkotmányos alapjog, de abszolút védelem csak a személyiségi jogoknak tulajdonformák megkülönböztetésének tilalma, közösségi tulajdon szigorúbb büntetőjogi védelme alkotmányellenes. Kisajátítás: Csak közérdek esetén, kártalanítás mellett.

33 Sztrájkjog Érdekvédelmi eszköz + egyesülési jog, munkatörvénykönyv.
Hét nappal előtte egyeztetés, egyeztető eljárás sikertelensége feltétel. Jogellenes: nem gazdasági, szociális érdek, alkotmányellenes cél, kollektív szerződést sért, a konfliktus bírósági útra tartozik (jogszerűség megítélése munkaügyi bíróság hatásköre). Korlátozható jog (igazságszolgáltatás), minimális szolgáltatás. 33

34 Az állampolgári kötelességek
34 Alaptörvény Jogszabályok megtartásának kötelessége Közterhekhez való hozzájárulás kötelessége Honvédelmi kötelezettség Tankötelezettség

35 35 2. Az állami szervek rendszere, jellegük és egymás egymáshoz való viszonyuk

36 Az Országgyűlés Az Országgyűlés meghatározása az Alaptörvényben
Az Országgyűlés feladat- és hatáskörei - törvényalkotás - parlamenti ellenőrzés - egyéb hatáskörök Az alakuló ülés 36

37 Az Országgyűlés szervezete
37 Elnök, alelnökök, jegyzők Házbizottság, Házszabály Bizottsági rendszer Frakciók Parlamenti apparátus

38 Az országgyűlési képviselők jogállása
38 Szabad mandátum Mentelmi jog - felelőtlenség - sérthetetlenség Összeférhetetlenség - hivatali - gazdasági - méltatlansági

39 A Kormány Kormányzati tevékenység A Kormány feladat- és hatáskörei
39 Kormányzati tevékenység A Kormány feladat- és hatáskörei A Kormány létrejötte, megbízatása - miniszterelnök megválasztása, kormányprogram, miniszterek kinevezése - A Kormány megbízatásának megszűnése - Konstruktív bizalmatlansági indítvány, bizalmi szavazás

40 A köztársasági elnök A köztársasági elnök alkotmányos helyzete
40 A köztársasági elnök alkotmányos helyzete Az államfő feladat- és hatásköre - ellenjegyzés Az államfő és az Országgyűlés viszonya Az államfő és a Kormány viszonya

41 A köztársasági elnök megbízatása, jogállása
41 Az államfő megválasztása A megbízatás megszűnése A köztársasági elnök jogállása - mentelmi jog - összeférhetetlenség - jogi felelősség

42 A bíróság 42 Az igazságszolgáltatási tevékenység, az igazságszolgáltatás alkotmányos alapelv Bírósági szervezet: Kúria – Ítélőtábla – Törvényszék (2012.-től) – Járásbíróságok (2013.-tól) Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságok (2013.-tól) A bíróságok igazgatása: Országos Bírói Hivatal – Elnöke Országos Bírói Tanács (14 választott bíró, OBH elnöke)

43 A bírók jogállása Bírói függetlenség A bírók kinevezése
43 Bírói függetlenség A bírók kinevezése Összeférhetetlenség Mentelmi jog

44 Az ügyészség Az ügyészség feladat- és hatásköre
44 Az ügyészség feladat- és hatásköre Nyomozás, felügyelet a nyomozás felett A vád képviselete Felügyelet a büntetés végrehajtása felett Ügyészi törvényességi felügyelet Az ügyészség szervezete, legfőbb ügyész Az ügyészek jogállása

45 Az állampolgári jogok országgyűlési biztosai
45 A jogintézmény kialakulása Az ombudsmanok megválasztása, jogállása A biztosok feladat- és hatásköre Az ombudsman intézkedései

46 Az Alkotmánybíróság Az alkotmánybíráskodás kialakulása, formái
46 Az alkotmánybíráskodás kialakulása, formái Az Alkotmánybíróság feladat- és hatáskörei Előzetes normakontroll Utólagos normakontroll Nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata Alkotmányjogi panasz Mulasztásos alkotmányellenesség Hatásköri összeütközés Alkotmányértelmezés Egyéb

47 Az Alkotmánybíróság szervezete, eljárása
47 Az Alkotmánybíróság szervezete, az AB elnöke Az alkotmánybírók jogállása Az alkotmánybírók megválasztása Függetlenség, mentelmi jog, összeférhetetlenség A tisztség megszűnése

48 Az Állami Számvevőszék
48 Az ÁSZ hatáskörei Az ÁSZ szervezete, eljárása A számvevőszéki vizsgálat Törvényesség Eredményesség Célszerűség

49 Az önkormányzatok alkotmányos alapjai
49 Helyi önkormányzás – önkormányzati autonómia Önkormányzati jogok Az önkormányzatok és más közhatalmi szervek kapcsolata

50 3. A közigazgatás az állami funkciók rendszerében
50 3. A közigazgatás az állami funkciók rendszerében

51 A közigazgatás fogalma
51 A közigazgatás a közérdek érvényesítése céljából, a közhatalom birtokában végzett tevékenység. Magyary Zoltán megfogalmazásában „az állam adminisztrációja”, azaz „az állam szervezete, a közfeladatoknak ezek természete által megszabott módszerrel a jogrend keretében való eredményes megoldására”. A közigazgatás, mint minden igazgatási tevékenység, a közösség (a nemzet), illetve az e közösség által létrehozott állam céljainak elérésére irányuló tevékenységek összehangolására hivatott. Az állam által önkormányzati joggal rendelkezőként elismert és szabályozott közösségek maguk, illetve az erre a célra létrehozott szervezetük vagy szervezeteik tekintetében önkormányzati feladatokat határozhatnak meg maguk számára. Az állami elismerés és szabályozott átengedés következtében az önkormányzati feladatok is közfeladatoknak minősülnek, az ezek megvalósítását célzó önkormányzati igazgatás pedig része a közigazgatásnak

52 Részletek Magyarország Alaptörvényéből:
52 SZABADSÁG ÉS FELELÔSSÉG XXIV. cikk Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni. XXVI. cikk Az állam működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség érdekében törekszik az új műszaki megoldások és a tudomány vívmányainak alkalmazására.

53 A közigazgatás helye a hatalmi ágak rendszerében
53 Kiindulópont: a hatalommegosztás elve A törvényhozás és a közigazgatás Az igazságszolgáltatás és a közigazgatás Az államfő és a közigazgatás

54 A közigazgatás fogalma, sajátosságai
54 Sajátosságai: legnagyobb szakigazgatási rendszer a közigazgatás igazgatási tevékenysége az egész társadalomra kiterjed egyes tevékenységeit közhatalom birtokában látja el (pl. jogszabályt alkot, hatósági jogalkalmazást végez) a jogállamiság követelményének mindenkori érvényre juttatása

55 A közigazgatás feladatai
55 A közhatalmi tevékenységek: jogalkotás hatósági jogalkalmazás A közvetlen igazgatás körébe sorolható tevékenységek: szervezetirányítás belső igazgatás gazdálkodás materiális tevékenység nem közigazgatási jogi, hanem más jogág által szabályozott tevékenységeket

56 4. A közigazgatás szervezetrendszere
56

57 Közigazgatás fogalma, szervezete
57 A közigazgatás az állami szervek elkülönült alrendszere, amely az állami akarat gyakorlati végrehajtásának megszervezését hivatásos apparátussal az egész társadalomra kiterjedően látja el. bármely más igazgatási rendszert jóval meghaladó méretű (1). A méretkülönbség oka: a közigazgatás tevékenysége az egész társadalomra kiterjed (2). Éppen ezért a közigazgatás a politikai hatalomnak alárendelt (3), tevékenységében áttételesen politikai célok is megvalósulnak. Döntés előkészítő és végrehajtó tevékenységét állami döntések tekintetében (4) végzi, így feltétlenül szükséges, hogy mindezt közhatalom birtokában (5) tegye. Meg kell felelnie a jogállamiság követelményeinek (6), és a szakemberállomány a feladatellátás viszonylatában a professzionalitás (7) követelményeinek.

58 Részletek Magyarország Alaptörvényéből:
58 AZ ÁLLAM A kormány 15. cikk (1) A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit a jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A kormány az Országgyűlésnek felelős. (2) A Kormány a közigazgatás legfőbb szerve, törvényben meghatározottak szerint államigazgatási szerveket hozhat létre. 17. cikk (3) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a fővárosi és megyei kormányhivatal. (5) A kormánytisztviselők jogállását törvény szabályozza. 18. cikk (1) A miniszterelnök meghatározza a Kormány általános politikáját. (2) A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között önállóan irányítja az államigazgatásnak a feladatkörébe tartozó ágazatait és az alárendelt szerveket, illetve ellátja a Kormány vagy miniszterelnök által meghatározott feladatokat.

59 A szervezetrendszer tagolódását meghatározó tényezők
59 a minőségi és mennyiségi munkamegosztás ország gazdasági viszonyai belpolitikai viszonyok külpolitikai tényezők igazgatási törvényszerűségek: a horizontális (mellérendeltség) és a vertikális (alá- fölérendeltség) tagozódás a centralizáció (központosított) - decentralizáció (nem központosított) aránya és mértéke a földrajzi adottságok, a közlekedési viszonyok, a történelmi hagyományok, tradíciók

60 A közigazgatási szerv jogképességének elemei
A közigazgatási szerv fogalma, jogi paraméterei 60 A közigazgatási szerv jogképességének elemei a közigazgatási szervnek az előírt jogrendben való létrehozása a közigazgatási szervnek végrehajtó-rendelkező tevékenység jogával való felruházása (meghatározzák a közigazgatási szerv feladatát, azaz társadalmi rendeltetését és a feladatok teljesítéséhez szükséges állami közhatalmat részére biztosítják.), a közigazgatási szerv jogszabályban biztosított hatásköre (a közigazgatási szerv részére a feladatai teljesítéséhez szükséges, jogszabály által biztosított jogok és kötelezettségek összessége.), a közigazgatási szerv illetékessége (a közigazgatási szerv hatáskörét csak működési területén gyakorolhatja )

61 Az önálló és a nem önálló közigazgatási szervek
A közjogi szervezetek közül a közigazgatási feladatokat ellátó szerv, mely jogszabályban meghatározott közigazgatási feladatait (hatásköre és illetékessége keretein belül) közhatalommal felruházva látja el. az önálló közigazgatási szervek azok, amelyek önálló, minden más állami szervtől elhatárolt hatáskörrel és önálló, minden más közigazgatási szervtől elhatárolt szervezettel rendelkeznek (gazdasági önállósággal is rendelkezi – polgári jogi személy) a közigazgatási szerv hatásköre keretein belül önálló, és hatásköre nem vonható el  ezzel szemben a közigazgatási szervek belső szervezeti egységeinek hatáskörét a szerv vezetője a szerv hatáskörén belül bármikor szűkítheti, bővítheti vagy teljes egészében elvonhatja a közigazgatási szerv belső szervezeti egysége a közigazgatási jogviszonyokban nem saját, hanem a közigazgatási szerv nevében jár el, annak szerezve jogokat és kötelezettségeket

62 Az államigazgatás szervezetrendszere
62 A közigazgatási rendszer államigazgatási és önkormányzati igazgatási alrendszerekre osztható. Államigazgatási szervek illetékesség szerinti tagozódása: Központi szervek Területi szervek

63 A Kormány feladat - hatáskör - működés
63 A Kormány munkáját segítő szervek: A kormánybizottságok Kabinetek Egyéb tanácsadó testületek Kormánybiztos Miniszterelnöki biztos Miniszterelnökség

64 A minisztériumok feladatai
64 feladatai államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, miniszteri biztos a minisztérium szervezeti és működési szabályzata szervezete

65 A nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek
65 Kormányhivatalok: - a Központi Statisztikai Hivatal, - a Magyar Energia Hivatal, - az Országos Atomenergia Hivatal, - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Központi hivatalok Taxatív felsorolásukat nem tartalmazza jogszabály Központi hivatalok például: Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat vagy a Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság.

66 Sajátos jogállású államigazgatási szervek
66 Autonóm jogállású államigazgatási szervek: - a Közbeszerzések Tanácsa, - a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és - a Gazdasági Versenyhivatal.

67 Az államigazgatás helyi/területi szervei
Hatáskörük alapján Illetékességi területük alapján Különös Hatáskörű (pl.: megyei földhivatalok) körzeti Általános Hatáskörű (pl.: közigazgatási hivatalok) megyei regionális

68 A területi és helyi államigazgatási szervek
68 Általános hatáskörű területi államigazgatási szervek: a fővárosi és megyei kormányhivatalok. .

69 A területi különös hatáskörű államigazgatási szervek általános jellemzői
69 feladat/hatáskörük egy-egy igazgatási ágazathoz kötődik, irányításukat valamely minisztérium, illetve kormány-, vagy központi hivatal látja el; döntően hatósági jogalkalmazó tevékenységet végeznek (egyes szervek emellett szolgáltató típusú feladatokat is ellátnak); a hatósági jogalkalmazó tevékenység keretében szakmai, hatósági felügyeletet gyakorolnak, gondoskodnak a feladatkörükbe utalt jogszabályok érvényesítéséről; az irányításukat ellátó minisztérium, illetve kormány-, vagy központi hivatal a hatósági jogalkalmazó tevékenység tekintetében egyben felettes szerv is; a feladatkörükbe tartozó kérdésekben összegyűjtik, elemzik, értékelik a szükséges információkat, adatokat és különböző nyilvántartásokat vezetnek.

70 5.Az önkormányzati igazgatás
70

71 Az önkormányzat feladat- és hatásköre
71 A helyi önkormányzás joga A helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében történő gyakorlása. A helyi önkormányzás joga az érintett választópolgárok közösségét illeti meg. Helyi közügy: közszolgáltatás biztosítása 1; közhatalom helyi gyakorlása;szervezeti2; pénzügyi, személyi feltételek biztosítása3. A helyi önkormányzatok feladatai: Kötelező: Ötv. szerint:egészséges ivóvíz, óvodai nevelés, egészségügyi, szociális alapellátás, közvilágítás, közutak fenntartása,Köztemető fenntartása,nemzeti, etnikai kisebbségek jogainak biztosítása. Törvény egyéb feladatot is kötelezővé tehet (pl. könyvtár) Önként vállalt: Minden helyi közügy, amelyet törvény nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe Hatósági jogkör

72 Társuláshoz való jog Ötv.-ben nevesített társulási formák:
72 Ötv.-ben nevesített társulási formák: hatósági igazgatási társulás intézményi társulás társult képviselő-testület Külön törvényben szereplő társulási forma: többcélú kistérségi társulás

73 Az önkormányzat szervezete
73 A helyi képviselő-testület és szervei: polgármester alpolgármester a képviselő-testület bizottságai településrészi önkormányzat jegyző a képviselő-testület hivatalaként polgármesteri hivatal körjegyzőség

74 Települési önkormányzatok: község város megyei jogú város
a főváros és kerületei Területi önkormányzat: megyei önkormányzat 74

75 Az önkormányzat gazdálkodása
75 Az önkormányzat saját tulajdonnal rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik és saját felelősségére vállalkozhat.

76 Az önkormányzat bevételei
76 saját bevételek, átengedett központi adók, más gazdálkodó szervektől átvett bevételek, központi költségvetési normatív hozzájárulások és támogatások.

77 A köztestületi önkormányzatok
77 A köztestület fogalma: A köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelynek létrehozását törvény rendeli el. A köztestület a tagságához, illetőleg a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el. A köztestület jogi személy. A köztestületek fajtái - Szakmai kamarák - Gazdasági kamarák - Gazdasági igazgatási feladatokat ellátó köztestületek - Egyéb köztestületek

78 6. A közigazgatás működése
78 6. A közigazgatás működése

79 A közigazgatási szervek tevékenységi típusai
79 Közigazgatási aktusok A közigazgatás tényleges cselekményei: az igazgatási cselekmények egyes nyilvántartási és regisztratív cselekmények reálcselekmények materiális cselekmények A közigazgatás más jogágba tartozó cselekmények

80 Közigazgatási aktusok
80 A hatósági aktusok: hatósági határozat szakhatósági hozzájárulás hatósági intézkedés eljárást kezdeményező A közigazgatási szervezetrendszer működése során kibocsátott aktusok: hierarchikus irányítási aktusok belső vezetési aktusok hierarchián kívüli irányítási aktusok együttműködési aktusok Közintézeti aktusok (felvétel, elbocsátás, szolgáltatás) az államigazgatási szervezeti rendszer működéséhez tartozó államigazgatási aktusok. Közigazgatási szerződések (speciális típus: hatósági szerződés)

81 speciális formája az engedélyező határozat Kötelező határozat
A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazó tevékenységének alapvető típusai 81 A hatósági jogalkalmazó tevékenység fogalma A hatósági határozatok között azok jogi tartalma szerint megkülönböztetünk jogosító és kötelező (kötelezést tartalmazó) határozatokat. Jogosító határozat speciális formája az engedélyező határozat Kötelező határozat sajátos fajtája a szankciót megállapító határozat

82 Az EU hatása az államigazgatásra (A közös európai térre vonatkozó célkitűzések)
82 Átlátható közigazgatási szervezet és döntési mechanizmus Hatalmi ágak elválasztását, demokratikus hatalomgyakorlást, az emberi jogok érvényesülését biztosító jogrend Hatékony tárcaközi koordinációt és pénzügyi tervezést, költségvetést biztosító kormányzati szervezet Egyeztetett politikai döntések és ezeket megvalósító hatékony eljárások, a hatások értékelésének lehetővé tételével Igazgatási önállósággal bíró, világos jogi struktúrában működő közszektor kiépítése Megfelelő kormányzati intézkedési és ellenőrzési eszközök, megfelelő eljárási kódex szabályozza a polgárok és a kormányzat viszonyát Nem kormányzati és civil szervekkel való kapcsolattartás megfelelő szabályozása Megfelelően szabályozott professzionalista közszolgálat működése Közintézmények elszámoltathatósága Költségvetési és adóigazgatási intézmények megfelelő működése Korrupciómentes belső és külső ellenőrzési mechanizmus Független bírósági rendszer megléte Egyértelmű jogosítványokkal bíró, politikai ellenőrzés mellett működő, de politikamentes rendvédelmi erők működése

83 …az államigazgatás fejlesztésében
83 Új köz-menedzsment (a magánszférában sikeresen alkalmazott igazgatási, vezetési és szervezési módszerek közigazgatási adaptációja, hierarchia oldása, egyéni felelősség fokozott érvényesítése, döntési jogkörök decentralizációja) A közszolgálati rendszer nyitottabbá, átláthatóbbá tétele Működési hatékonyságot javító piaci módszerek átvétele (vegyes tapasztalatok, kiszervezés) Nyitottabb szolgáltató típusú közigazgatás megteremtése Minőségbiztosítási rendszerek közigazgatási alkalmazása Egyéni és szervezeti teljesítményértékelés bevezetése (vezetői minőségbiztosítási rendszerek) Szolgáltatást nyújtó közigazgatási szerv és a szolgáltatást igénybevevők önkéntes megállapodása és ez képezi a szervezeti teljesítményértékelés alapját (angolszász példa) Feladatellátás megállapodásokon, polgári jogi szerződéseken keresztül (ellenőrző hatóságok megállapodása a közös ellenőrzésről)

84 Prof. DR. Kalas Tibor:A közigazgatási szerv
84 Prof. DR. Kalas Tibor:A közigazgatási szerv Szakács Tamás:A közigazgatási szerv fogalma, jogalanyisága(i), önálló és nem önálló közigazgatási szervek Közigazgatási szakvizsga (Választható vizsgatárgy)ÁLLAMIGAZGATÁS dia/ Dr. Gyergyák Ferenc június