Az egészségügyi szolgáltatók szerepe a gyermekvédelmi jelzőrendszerben

Az előadások a következő témára: "Az egészségügyi szolgáltatók szerepe a gyermekvédelmi jelzőrendszerben"— Előadás másolata:

1 Az egészségügyi szolgáltatók szerepe a gyermekvédelmi jelzőrendszerben
Mentuszné dr. Terék Irén főosztályvezető HMKH Gyámügyi és Igazságügyi Főosztálya Eger,

2 Az egészségügyi szolgáltatás és a gyermekvédelem kapcsolata
Az egészségügyi szolgáltatás és a gyermekvédelem kapcsolata. Hogyan és miben kell változtatni Gyöngyös és Recsk után?

3 A szakmai kapcsolat jogi és módszertani alapjai
1. Jogszabályok: A gyermekvédelemre vonatkozó jogszabályok( Gyvt. Gyer. 15-ös NM.r.) Az egészségügyi szolgáltatókra vonatkozó jogszabályok (Eü. alapellátási tv., eü.tv. Védőnői rendelet) 2. Szakmai szabályozók 2016.április: Módszertani útmutató a gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer működtetése kapcsán a gyermek bántalmazásának felismerésére és megszüntetésére irányuló szektorsemleges egységes elvekre és módszertanra Szakmai ajánlás a család- és gyermekjóléti szolgáltatás által működtetett észlelő- és jelzőrendszer működésének és működtetésének szabályairól Protokoll a család- és gyermekjóléti szolgáltatás által működtetett észlelő- és jelzőrendszer folyamatairól Protokoll a család –és gyermekjóléti szolgáltatás keretében biztosított szociális segítőmunka folyamatairól Protokoll a gyermekvédelmi gondoskodáshoz kapcsolódó család-és gyermekjóléti szolgáltatások folyamatairól

4 A feladatellátás jogi és módszertani alapjai
A szabályozó dokumentumok meghatározzák: az egyes folyamatokat, az adott folyamatelemek tartalmát, az azokhoz kapcsolódó elvárt szakmai lépéseket, a felelősöket, a betartandó határidőket, a kapcsolódó dokumentáció vezetésének szabályait. Kinek mi a feladata, meddig tart a kompetenciája? Kinek kivel van együttműködési kötelezettsége és hogyan történik ez? Milyen következményekkel jár, ha nem teljesíti a kötelezettségét?

5 A feladatellátás jogi és módszertani alapjai Fogalmak
Veszélyeztetettség: olyan - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. Súlyos veszélyeztetés:Az ideiglenes hatályú elhelyezést megalapozó súlyos veszélyeztetettségnek minősül a gyermek olyan bántalmazása, elhanyagolása, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat. Elhanyagolás: minden olyan mulasztás vagy baj okozása (akár szándékos, akár tudatlanságból, óvatlanságból, nemtörődömségből ered), amely jelentősen árt a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza fizikai, mentális és érzelmi fejlődését. Gyermekbántalmazás: ha valaki testi-lelki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy, ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt – noha tud róla, vagy szemtanúja – nem akadályozza meg, illetve nem jelzi.

6 A gyermekvédelmi jelzőrendszer Gyvt.17.§
17. § (1) Az e törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el – a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében – a törvényben meghatározott alaptevékenység keretében a) az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos, b) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, c) a köznevelési intézmények, d) a rendőrség, e) az ügyészség, f) a bíróság, g) a pártfogó felügyelői szolgálat, h) az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, i) a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása, J) az egyesületek, az alapítványok és az egyházi jogi személyek, k) a munkaügyi hatóság, l) a javítóintézet, m) a gyermekjogi képviselő.

7 A gyermekvédelmi jelzőrendszer Gyvt.17.§
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézmények és személyek kötelesek a) jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatónál, b) hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet. (2a) A gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltató és a gyámhatóság a gyermek bántalmazása, elhanyagolása miatt jelzést vagy kezdeményezést tevő intézmény, személy adatait erre irányuló külön kérelem hiányában is zártan kezeli. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyek, szolgáltatók, intézmények és hatóságok a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében kötelesek egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni.

8 A mulasztás jogkövetkezményei
Mit kell tenni, ha a jelzőrendszeri tag mulaszt, nem vesz részt az együttműködésben? A gyámhatóság: Fegyelmit kezdeményez, Büntető feljelentést tesz, Egyeztető értekezletet tart, Kezdeményezi esetmegbeszélés tartását, Szakmai koordinációs értekezletet hív össze megyei szinten, Gyermeki jogok megsértése esetén gyermekvédelmi igazgatási bírságot szabhat ki.

9 Gyermekjóléti jelzőrendszer tagjai (eü.szolgáltatás)
A feladatellátás jogi és módszertani alapjai A feladatellátás résztvevői Gyermekjóléti jelzőrendszer tagjai (eü.szolgáltatás) Települési család –és gyermekjóléti szolgálat Járásszékhelyen a család-és gyermekjóléti központ Járási hivatal, mint elsőfokú gyámhatóság Gyermekvédelmi szakellátás (TEGYESZ, gondozási helyek)

10 Vizsgálatok a gyöngyösi és recski ügyben
Kormányhivatali felügyeleti , szakmai vizsgálat a gyermekjóléti szolgáltatásnál és a gyámhatóságnál EMMI felügyeleti vizsgálat a gyermekjóléti szolgáltatásnál és a gyámhatóságnál Alapvető Jogok biztosának Ajb-4239/2016. sz jelentése Recsk:

11 A gyermekjóléti szolgáltatás működésének változása 2016. 01.01-től
Új szervezeti és szakmai keret: 2 szintű szolgáltatás A családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás összeolvadása Szervezeti és feladatkör megosztás: Települési család és gyermekjóléti szolgálat Járásszékhelyen család és gyermekjóléti központ

12 A feladatellátás jogi és módszertani alapjai Települési család-és gyermekjóléti szolgálat
Szociális segítőmunka Jelzőrendszer működtetése ( helyi tagok feltérképezése, lista szerinti nyilvántartása, folyamatos információ áramlás, fogalmak, kompetenciák tisztázása, jelzés fogadása, éves tanácskozás, éves terv készítése, jelzőrendszeri felelős, a jelzés fontosságának és a mulasztás következményeinek folyamatos kommunikálása, jelzőlap-minták, esetmegbeszélés vagy esetkonferencia tartása) Kapcsolat a család-és gyermekjóléti központtal (javaslattétel gyámhatósági beavatkozásra a központ felé, esetmegbeszéléseken való részvétel, jelzőrendszeri tanácsadó szerepe) Kapcsolat a gyámhatósággal ( szakmai vélemény vagy környezettanulmány készítése és súlyos veszélyeztetés észlelése esetén közvetlen javaslat gyámhatósági intézkedésre!!!

13 A feladatellátás jogi és módszertani alapjai Települési család-és gyermekjóléti szolgálat
Esetkonferencia jelentősége . Ezen lehet pl. megvizsgálni, elemezni több szakma oldaláról az egyénnel, gyermekkel kapcsolatos információkat ( a családtagok bevonásával, testvérek ügyének együttes kezelése !!!!) felmérni a család lehetőségeit (hogyan biztosítja a szülő, a családtag a gyermek számára a biztonságot, egészséget, a gyermek megfelelő fejlődését), eldönteni, hogy az egyént, gyermeket fenyegeti-e, vagy várhatóan fenyegetheti-e jelentős veszély (vélemény különbségek ütköztetése!!!). meghatározni, hogy mit kell tenni, javasolni a gyermek sorsának követése, jóllétének biztosítása érdekében, (milyen módon történjen a beavatkozás, milyen eredményt várnak a tervezett lépésektől), Ki vesz részt az esetkonferencián?

14 A feladatellátás jogi és módszertani alapjai Család-és gyermekjóléti központ
Speciális szolgáltatások (utcai szociális munka, kapcsolatügyelet, készenléti ügyelet, kórházi szoc. munka, iskolai szoc.munka) Javaslattétel gyámhatósági intézkedésre, hatósági döntés esetén a gyámhatósággal való aktív szakmai kapcsolat, gyh.döntés végrehajtása Védelembe vétel esetén gondozási terv készítése, szervezi annak megvalósítását, szociális segítőmunkát koordinál (esetmenedzser felelőssége) Szakmai segítség nyújtás a települési csgysz. részére (havi esetmegbeszélés, járási koordinátor, konzultáció biztosítása),

15 Hiányosságok a gyermekjóléti szolgáltatásnál Gyöngyös, Recsk
Esetkonferencia hiánya, Előzmények ismeretének hiánya, A gyámhatóság tájékoztatásának elmaradása, Nem egyértelmű javaslat a gyermekvédelmi hatósági beavatkozásra a gyámhatóság felé, A gyermek veszélyeztetettségi státusának nem megfelelő értelmezése. Intézkedések: Munkajogi felelősség megállapításának kezdeményezése Szakmai tanácskozás és a tanulságok elvonása Megfelelő eljárásrendek kidolgozása

16 A feladatellátás jogi és módszertani alapjai A gyámhatóság
Kérelemre vagy hivatalból eljárás és döntés : a védelembe vétel, a családbafogadás, az ideiglenes hatályú elhelyezés, a nevelésbe vétel, a megelőző pártfogás A gyámhatóság a döntése során nincs kötve a javaslatokhoz. Hatósági kényszerintézkedéseket a gyámhatóság tehet/köteles tenni.(Gyvt.130/A.§) A gyámhatóság döntése ellen jogorvoslattal lehet élni. A gyámhatóság egyéb intézkedési lehetőségei: Büntető feljelentés mérlegelése Perindítás mérlegelése( a gyermek 3. személynél való elhelyezése vagy a szülői felügyelet megszüntetése iránti per kezdeményezése) Mulasztó, együtt nem működő jelzőrendszeri taggal szemben fegyelmi eljárás kezdeményezése

17 Hiányosságok a gyámhatóságnál Gyöngyös, Recsk
Hatósági eljárás elhúzódása, Indokolatlan ismételt megkeresések, Jogi eszközök igénybevételének elmaradása, (elővezetés, helyszíni szemle megtartása kényszerintézkedéssel) A veszélyeztetettség nem megfelelő mérlegelése Intézkedések: Munkajogi felelősségre vonás kezdeményezése szakmai tanulságok levonása és eljárásrendek kialakítása

18 Miben kell változtatni?
Jelzőrendszeri tagok esetében: Hatékonyabb és tartalmában szorosabb együttműködés a jelzőrendszeri tag és a gyermekjóléti szolgálat/gyámhatóság között Valós információ átadás, probléma felvetés A jelzőrendszeri tagsággal járó kötelezettség felvállalása (jelzés, aktív jelenlét a közös megbeszéléseken ) Szakmai vélemény megalapozottsága A gyermekjóléti alapellátás esetében: A jelzőrendszer aktivitásának fenntartása A jelzést követően – a probléma súlyának megfelelően szükség esetén haladéktalanul – intézkedés Esetkonferencia tartása Jól körülhatárolt , megindokolt javaslat a gyámhatóság felé Egyénre szabott gondozási terv készítése és végrehajtása

19 Miben kell változtatni?
A gyámhatóságok esetében: A testvérek ügyeinek együttes kezelése, Adekvát bizonyítási eljárások lefolytatása Eltérő szakmai vélemények okainak tisztázása Gyámhatósági hatáskörök gyakorlása, a jogszabály által biztosított eszközök használata ( jogszerű és határidőben való döntéshozatal) Szorosabb kapcsolat a gyermekjóléti központokkal Szükség esetén perindítás

20 „Az ember nem csak azért felelős, amit tesz, hanem azért is, amit nem tesz meg.” Protagorasz