A szülői felügyelet rendezésével kapcsolatos jogviták új szabályai, figyelemmel a korábban a gyermekelhelyezéssel é s annak megváltoztatásával kapcsolatos.

Az előadások a következő témára: "A szülői felügyelet rendezésével kapcsolatos jogviták új szabályai, figyelemmel a korábban a gyermekelhelyezéssel é s annak megváltoztatásával kapcsolatos."— Előadás másolata:

1 A szülői felügyelet rendezésével kapcsolatos jogviták új szabályai, figyelemmel a korábban a gyermekelhelyezéssel é s annak megváltoztatásával kapcsolatos perek bírói gyakorlatára

2 Biblia Királyok Első Könyve III. 1-28
Biblia Királyok Első Könyve III ( Válogatás a Vizsolyi Bibliából, fordította Károlyi Gáspár 1590) „Akkor jövének a királyhoz két tisztátalan asszonyi állatok, és megállának őelőtte. És monda az egyik asszonyi állat: Kérlek, uram, hallgass meg engemet: Én és imez asszonyi állat egy házban laktunk, és szültem őnála abban az házban. Lőn pedig harmadnappal az én szülésemnek utána, szüle ez asszonyi állat is, és együtt valánk, nem vala idegen senki az házban, hanem csak ketten valánk. Meghala pedig ez asszonyi állatnak fia éjtszaka, mert megnyomta vala. És felkele éjfélkor, és elvivé az én fiamat énmellőelem (az te szolgálóleányod pedig aluszik vala) és fekteté azt melléje, és az ő megholt fiát énnékem mellém fekteté. Mikor pedig reggel felkeltem volna, hogy megszoptatnám az én fiamat, ímé tehát megholt, és jól megnézegetvén reggel látám, hogy nem az én fiam volna, kit én szültem vala. Annak utána monda a másik asszonyi állat: Semmiképpen nem, hanem az én fiam él, és te fiad az, aki megholt. Amaz pedig monda: Nem, hanem te fiad az, azki megholt, és én fiam az, azki él; és ezképpen vetekednek vala az király előtt. Monda annak okáért a király: Ez azt mondja: Ez az én fiam, aki él, és te fiad az, aki megholt; és amaz azt mondja: semmiképpen nem, hanem te fiad az, azki megholt, és én fiam az, azki él. Monda annak felette a király: Hozzatok fegyvert énnékem; és hozának fegyvert a király eleibe.

3

4 Akkor monda az király: Vágjátok két részre amaz eleven gyermeket, és adjátok egyik részt egyiknek, az másikat pedig az másiknak. Monda pedig az asszonyi állat, akié vala az eleven gyermek, az királnak, mivelhogy az ő gyermekét szánná: Kérlek, édes uram, adjátok néki az eleven gyermeket, és ne öljétek meg őtet. Az másik pedig azt mondja vala: Se enyém, se tiéd ne légyen, vágjátok ketté. Akkor felel az király, és monda: adjátok amaznak az eleven gyermeket, és meg ne öljétek, mert az az ő anyja. És mikor hallotta volna az egész Izrael ezt az ítéletet, azmelyet tett vala az király, félék az királynak orcáját, mert láták, hogy bölcsesség vagyon az ő szívében az ítélettételre”.

5 Gyermekelhelyezés helyett szülői felügyeleti jog
A terminológiai változás és annak oka, alapja: A Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) családjogi szabályokat tartalmazó Negyedik Könyve (a továbbiakban: Csjk. ) március 15. napjától a szülők viszonylatában nem használja a gyermekelhelyezés terminológiát, helyette a bíróság azt a szülőt jelöli ki, aki a jövőben a szülői felügyeleti jogokat gyakorolja. A változás oka, alapja az Európai Unió jogrendszerével való harmonizáció, ugyanis a „gyermekelhelyezés” meghatározást az európai államok jogrendszerei, illetve az Európai Tanács dokumentumai a szülő- gyermek viszonylatban nem ismerik. Ez a kifejezés más országokban arra az esetre vonatkozik, ha a hatóság (bíróság) a gyermeket a szülőkön kívüli más személy vagy szervezet gondozására, nevelésér bízza. Tartalmát tekintve a szülői felügyeleti jogok (teljes körű) gyakorlása megfelel a korábbi gyermekelhelyezésnek és az ehhez kapcsolódó jogoknak és kötelezettségeknek.

6 A szülői felügyeletre vonatkozó szabályok helye a Csjk. rendszerében 
Első rész: Alapelvek Második rész: A házasság Harmadik rész: Az élettársi kapcsolat családjogi hatásai Negyedik rész: A rokonság (a rokonság, a leszármazáson alapuló rokoni kapcsolat, az apasági perek, az örökbefogadás, a szülői felügyelet, a rokontartás) Ötödik rész: A gyámság  A Csjk egészét átható alapelvek és a szülői felügyelet kapcsolódása  az alapelvek külön megfogalmazására azért volt szükség, mert a családi jogviszonyok lényegesen különböznek a Ptk. más könyveiben, elsősorban az üzleti élet vagyoni szemléletű igényeire modellezett polgári jogi jogviszonyoktól

7 a családjogi jogviszonyokban nagyobb szerepet kapnak a jogon kívüli értékek, elsősorban etikai és erkölcsi értékek a családjogban a polgári jog fő elvének tekintett szabályozási módszer, a mellérendeltség és az egyenjogúság csak részben érvényesül,egyes jogviszonyokban (szülő-gyermek kapcsolat, gyámhatóság engedélyezési -és felügyeleti jogköre) az alá-fölérendeltség a maghatározó fokozott kívánalom a gyengébb fél – elsősorban a gyermek – védelme

8 A gyermek érdekének védelme (4:2.§)
A családi jogviszonyokban a gyermek érdekei és jogai fokozott védelemben részesülnek. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy saját családjában nevelkedjék. Ha a gyermek nem nevelkedhet saját családjában, akkor is biztosítani kell számára, hogy lehetőleg családi környezetben nőjön fel és korábbi családi kapcsolatait megtarthassa A gyermeknek a saját családjában, illetve a családi környezetben nevelkedéséhez és a korábbi családi kapcsolatai fenntartásához fűződő jogát törvényben meghatározott esetben, kivételesen és a gyermek érdekében lehet korlátozni. A méltányosság és a gyengébb fél védelmének elve (4:4.§) A családi jogviszonyokat méltányosan és az érdekei érvényesítésében gyengébb fél védelmét figyelembe véve kell rendezni.

9 A szülői felügyelet a házasság felbontása szabályai körében
A házasság felbontása (4:21. §) (1) A bíróság a házasságot bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott Mikor állapítható meg a házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása?- ha a házastársak között az életközösség megszűnt és annak helyreállítására nincs kilátás, az életközösség megszűnéséhez vezető folyamat alapján illetve a különélés időtartama alapján feldúltságon alapuló bontás a megegyezésen alapuló bontás -terminológiai változás (2) megegyezéses bontás- a bíróság a házasságot az annak megromlásához vezető folyamatok vizsgálata nélkül bontja fel, ha a bontást a házastársak közösen kérik végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes megegyezésük alapján

10 eltérés a korábbi szabályokhoz képest : a Csjk
eltérés a korábbi szabályokhoz képest : a Csjk. nem tartja fenn azt a megoldást, hogy a házastársak bontásra irányuló egyező akaratnyilatkozata csak mint a házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlásának a bizonyítéka értékelendő, hanem a bíróság feladatává önmagában a két egybehangzó akaratnyilatkozat – a megegyezés véglegességének és befolyásmentességének vizsgálatát teszi (3) megegyezés esetén milyen járulékos kérdésekben kell a feleknek megegyezniük? a közös gyermek tekintetében a szülői felügyelet gyakorlásában a gyermek tartásának kérdésében a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás kérdésében a házastársi közös lakás használata tárgyában a házastársi tartás kérdésében (ez iránti igény esetében) (4) ha a házastársak közös szülői felügyeletben állapodnak meg, a kapcsolattartás kérdésében nem kell megállapodniuk, a gyermek lakóhelyét azonban meg kell határozniuk. (5) a házasság felbontásánál a közös gyermek érdekét figyelembe kell venni

11 (6) A szülői felügyelet gyakorlásának, a szülő és a gyermek közötti kapcsolattartásnak és a gyermek tartásának rendezése során a gyermek érdekének kell elsődlegesen érvényesülnie. változás: a Csjk. nem rendelkezik arról a Csjt. 18.§ (3) bekezdésében rögzített szabályról, hogy a bontóperben kötött és a felek tartós jogviszonyát rendező egyezség bírói úton történő megváltoztatását az egyezség megkötésétől számított 2 éven belül csak kivételesen lehetséges- ugyanakkor jelenlegi jogalkotói szándék, hogy az ilyen egyezség megváltoztatását is csak nagyon indokolt esetben lehessen kérni – új szabályozás: a szülői felügyelet rendezése, a gyermek tartása, és a kapcsolattartás kérdésében megváltoztatásnak csak akkor van helye, ha felek kiskorú gyermekének érdekét szolgálja- -a gyermeket nem érintő kérdésekben, vagy ha a feleknek nincs gyermeke (lakáshasználat, házastársi tartás) abból kell kiindulni, hogy az egyezség mint szerződés bírói úton történő módosítására az általános kötelmi jogi feltételek vonatkoznak.

12 A SZÜLŐI FELÜGYELETRE VONATKOZÓ KONKRÉT SZABÁLYOK A CSJK.-ban
a CÍM szerkezete: (a címeken belül Fejezetek) a szülői felügyelet általános szabályai (XVI. Fejezet) a szülői felügyelet tartalma (XVII. Fejezet) a szülői felügyelet gyakorlásának szabályai (XVIII. Fejezet) a szülői felügyelet szünetelésének és megszűnésének szabályai (XIX. Fejezet) A szülői felügyelet fogalma: a szülő és a gyermek közötti családi kötelékből, rendszerint a vérségi leszármazásból fakadó természetes jogviszony, amely a szülők házassága esetén rendszerint automatikusan megilleti a szülőket, bizonyos esetekben az erre irányuló hatósági eljárás hozza létre az anyai., illetve az apai státuszt, így az örökbefogadáskor, vagy az apaság megállapítása iránti per eredményeként

13 A szülői felügyelet alapja: vérségi leszármazás, örökbefogadásról szóló hatósági határozat, apasági perben hozott bírói ítélet. A szülői felügyelettel felhagyni, arról lemondani nem lehet- a szülői felügyelet megszüntetéséhez minden esetben a bíróság döntése szükséges. A szülői felügyletet érintő legfontosabb tartalmi változások: megszűnik a szülő-gyermek viszonyba történő indok nélküli állami beavatkozás, pl. a szülőknek a gyermek értéktárgyaira vonatkozó beszolgáltatási kötelezettsége, amit a jövőben csak a vagyonkezelési kötelezettség megsértése esetén, szankciós jelleggel lehet alkalmazni ha szülői felügyeleti jogokat a szülök együttélésükre tekintettel közösen vagy különválásuk esetén is teljes körűen, illetve meghatározott területeken közösen gyakorolják, a szülői felügyelet gyakorlásával kapcsolatos vita esetén mindig a gyámhatóság dönt, e tekintetben a bírói hatáskör megszűnik a szülői felügyelet gyakorlása területén a Csjk. a szülők felelősségét, autonómiáját helyezi központba, elsődleges szerepet szán a szülők megállapodásának

14 a közös szülői felügyelet valós, tényleges tartalmat nyer
ha a bíróságnak kell döntenie a szülői felügyelet gyakorlásáról, a törvény már nem a „gyermekelhelyezés” kifejezést használja, a gyermekelhelyezés kifejezés használata arra az esetre marad, ha a gyermek harmadik személy gondozásába, nevelésébe, gyámsága alá kerül a törvény külön rögzíti a gyermekétől külön élő szülő jogait és kötelezettségeit, amelyek a korábbinál jóval szélesebb körűek differenciáltabb és részletesebb a szülői felügyeleti jog szünetelésének és megszűnésének szabályozása, ebben a körben nyer elhelyezést a családba fogadás intézménye a gyámhatósági és a bírósági eljárás során is nevesítve jelenik meg a közvetítői eljárás, amelynek igénybevétele a szülői felügyeleti eljárás menetében akár hivatalból is elrendelhető

15 A szülői felügyelet általános szabályai (XVI fejezet)
A szülői felügyelet gyakorlásának elvei (4:147.§) együttműködési kötelezettség (4:147.§ (1) – alapszintű szabály, hogy a szülők a szülői felügyeletet a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődése érdekében gyakorolják – ez az együtt élő és a különélő szülőkre egyaránt vonatkozik – nem jelent minden esetben közös döntési jogot és kötelezettséget, de minden estben tájékoztatási jogot és kötelezettséget jelent- a gyermek érdeke az elsődleges a szülők egyenjogúságának elve (4:147.§ (2) – amennyiben a szülők nem tudnak közös nevezőre jutni, a gyámhatóság dönt! – a szülői jogok és kötelezettségek egyenlőek, akár külön, akár együtt élnek a szülők a gyermek bevonása a döntésekbe (4: 148.§) – a szülőknek a gyermek véleményét- korára, érettségére tekintettel- megfelelő súllyal figyelembe kell venniük a szülői felügyelet korlátozásának kivételessége (4:149.§)- hatósági, bírósági beavatkozás csak indokolt esetben a gyermek érdekében

16 A szülői felügyelet tartalma (XVII. fejezet)
 A kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll. Milyen jogokat foglal magában a szülői felügyelet? – a szülői felügyelet tartalma: 146. § (2) A kiskorú gyermek neve meghatározásának jogát és kötelességét (4: 150.§-151.§) A kiskorú gyermek gondozásának jogát és kötelességét((4:152.§(1) A kiskorú gyermek nevelésének jogát és kötelességét(4:152.§ (1) A kiskorú gyermek tartózkodási helye meghatározásának jogát és kötelességét (4:152.§2-6)-lakhatás: a szülök kötelesek erről gondoskodni, a 16. évét betöltött gyermek a gyámhatóság engedélyével elköltözhet a szülői házból- külföldre távozás: kell a gyámhatósági hozzájárulás, letelepedési célú külföldre utazás, tájékoztatási kötelezettség A kiskorú gyermek vagyona kezelésének jogát és kötelességét(4: §) számadási kötelezettség megszűnik A kiskorú gyermek törvényes képviseletének jogát és kötelességét -eseti gondnok helyett eseti gyám A gyámnevezés jogát és kötelességét A gyámságból való kizárás jogát és kötelességét

17 A szülői felügyelet gyakorlásának elvei (4:147.§)
A szülői felügyeleti jogok teljes körű gyakorlása lép a gyermekelhelyezés fogalom helyébe A gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődése érdekében, egymással együttműködve kell gyakorolni a szülői felügyeleti jogokat- A szülői felügyelet közös gyakorlása során a szülők jogai és kötelezettségei egyenlők A gyermek bevonása a döntésekbe (4:148.§) A szülőknek a gyermek véleményét –korára, érettségére tekintettel- megfelelő súllyal figyelembe kell venniük A szülői felügyelet korlátozásának kivételessége (4:149.§) A szülő felügyeleti jogának gyakorlását a bíróság vagy más hatóság törvényben meghatározott, kivételesen indokolt esetben, olyan mértékben korlátozhatja vagy vonhatja el, amely a gyermek érdekének biztosításához szükséges

18 A szülői felügyelet tartalma
A gyermek nevének meghatározása (4:150.§) Az anya a gyámhatóságnál kezdeményezheti, hogy a születési anyakönyvbe kiskorú gyermeke apjaként képzelt személyt jegyezzenek be – az anya a képzelt személy apaként való bejegyzésére irányuló eljárás során dönthet arról, hogy a gyermek a továbbiakban a képzelt apa családi nevét viseli Gyámhatósági névmegállapítás (4:151.§) A gyermek gondozása és nevelése A gyermek gondozása, lakóhelyének és tartózkodási helyének meghatározása (4:152.§) A szülök a saját háztartásukban kötelesek a gyermekük lakhatását biztosítani- a gyermek lakóhelye-, ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik – a szülei lakása akkor is, ha a gyermek átmenetileg máshol tartózkodik A szülő vagy a gyámhatóság a gyermek kiadását követelheti attól, aki a gyermeket jogtalanul tartja magánál

19 A 16. életévét betöltött gyermek a szülök, lakóhelyét vagy a szülök, által kijelölt más tartózkodási helyet a gyámhatóság jóváhagyásával a szülök belegyezése nélkül elhagyhatja, ha az az érdekeivel nem ellentétes A gyermek mindkét szülő egyetértésével – önállóan vagy egyik szülőjével- tartózkodhat huzamosabb időn át külföldön A gyermek letelepedés céljából történő külföldre távozásához erre vonatkozó szülői engedély szükséges A gyermek külföldi utazása, tartózkodása esetén, ha szülők közös döntése hiányzik, vita esetén a gyámhatóság dönt (4:166.§) Letelepedési célú külföldre távozás: – a másik szülőnek kifejezetten a külföldön történő letelepedéshez kell hozzájárulnia- itt már nincs szükség gyámhatósági jóváhagyásra!

20 A gyermek nevelésének és életpályájának megválasztása (4: 153.§)
A szülök jogosultak a gyermek nevelésének módját megválasztani. A gyermek képességei figyelembevételével a szülök és a gyermek közösen döntik el, hogy a gyermek milyen életpályára készüljön. Az életpálya kijelölésével és ezzel összefüggésben a gyermek taníttatásával, iskolájának megválasztásával kapcsolatban a szülő és a gyermek között felmerülő vitában a gyámhatóság dönt. A gyermek vagyonának kezelése A gyermek vagyonának kezelői (4:155.§) Elsősorban a szülök. Ha a gyermek azzal a kikötéssel kapott vagyont, hogy azt a szülei nem kezelhetik, a gyámhatóság a vagyon kezelésére gyámot rendel ki. (vagyonkezelő gyám)

21 A szülő egyedüli vagyonkezelői joga (4:156.§)
A szülői felügyeletet közösen gyakorló szülök, kölcsönösen vagy külön-külön meghatalmazást adhatnak egymásnak arra vonatkozóan, hogy a gyermek vagyonát az egyik szülő a másik helyett kezelje- a meghatalmazás akkor érvényes, ha közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták Ha azt a gyermek érdekei indokolják, a gyámhatóság a szülői felügyeletet közösen gyakorló szülök, közül kijelölheti azt a szülőt, aki a gyermek vagyonának kezelője (gyámhatóság által kijelölt vagyonkezelő)-a gyermek vagyonának kezelése lehet, hogy különös szakértelmet igényel, a gyermek érdekében a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülők közül – erre vonatkozó megállapodás hiányában – a gyámhatóság kijelölheti azt a szülőt, aki a gyermek vagyonának egyedüli kezelője (156.§ (3) bekezdés)

22 A gyermek vagyonának és jövedelmének felhasználása ( 4:157.§)
A szülök a gyermek vagyonából eredő jövedelemnek azt a részét, amely a vagyon terheinek kifizetése után fennmarad, a gyermek indokolt szükségleteire kötelesek fordítani – első helyen a gyermek indokolt szükségleteinek a kielégítése áll. A szülök a gyermek eltartásának fedezése céljából a gyermek vagyonának állagát e törvénynek a gyermek tartására vonatkozó rendelkezései szerint vehetik igénybe. Ha a gyermek szülője háztartásában nevelkedik és keresménnyel rendelkezik, a szülő igényelheti, hogy a háztartás költségeihez megfelelő mértékben járuljon hozzá A szülő felelőssége a vagyonkezelésért (4:158.§) A szülök a gyermekük vagyonát biztosítékadás és számadás kötelezettsége nélkül kezelik. A szülök gyermekük vagyonának kezelése során a rendes vagyonkezelés szabályai szerint, ugyanazzal a gondossággal kötelesek eljárni, mint saját ügyeikben. Felelősség a szerződésen kívül okozott károk megtérítéséért való felelősség szabályai szerint

23 A szülök vagyonkezelői jogának korlátozása (4:159
A szülök vagyonkezelői jogának korlátozása (4:159.§) A VAGYONKEZELŐI JOG GYÁMGHATÓSÁGI KORLÁTOZÁA A gyermek érdekeit súlyosan sértő szülői kötelezettségszegés esetén a gyámhatóság a törvényben felsorolt eszközökkel korlátozhatja, a szülök vagyonkezelői jogosítványait ezek az eszközök: a gyermek pénze és értéktárgyai gyámhatóság részére történő átadásának elrendelése a szülők biztosítékadásra kötelezése a vagyonkezelés rendszeres felügyeleti alá vonása a szülők kötelezése a vagyonkezelésről a gyámhoz hasonló számadásra a szülők képviseleti jogának a vagyoni ügyekben való megvonása vagy korlátozása

24 A gyermek vagyonának kiadása (4:160.§)
Ha a szülök vagyonkezelői joga megszűnik, kötelesek gyermekük vagyonát kiadni a nagykorú gyermeknek vagy annak, akinek kezelése alá a vagyon kerül A gyermek törvényes képviselete A gyermek törvényes képviselete (4:161.§) A szülői felügyeletet gyakorló szülök joga és kötelezettsége, hogy gyermeküket személyi és vagyoni ügyeiben képviseljék A vagyonkezelői joggal nem rendelkező szülő a gyermek vagyoni ügyeiben törvényes képviselőként nem járhat el A szülői törvényes képviselet kizártsága a jognyilatkozat személyessége miatt (4:162.§) A szülő képviseleti joga nem terjed ki a gyermeknek azokra a jognyilatkozataira, amelyeket a jogszabály szerint kizárólag személyesen lehet megtenni

25 A szülői törvényes képviselet kizártsága érdekellentét miatt (4: 163
A szülő-ha e törvény eltérően nem rendelkezik – nem képviselheti a gyermekét olyan ügyben, amelyben ő maga, házastársa, élettársa, egyenesági rokona vagy az ő törvényes képviselete alatt álló más személy a gyermekkel szemben ellenérdekű fél Érdekellentét esetén a gyámhatóság a gyermeknek eseti gyámot rendel A szülői felügyelet gyakorlása XVIII. fejezet A szülői felügyelet gyakorlásával kapcsolatban kiemelt jelentősége van a szülők közös döntésének, megállapodásának, akár együtt élő, akár különváltan élő szülőkről van szó. A szülői felügyelet közös gyakorlása ( 4:164.§) főszabály : a szülők közösen,akkor is ha nem élnek együtt (4: 164.§ ( 1) ha nem közös: - teljes körűen egyikük -megosztják egymás között peren kívüli megállapodással vagy ráutaló magatartással

26 A szülői felügyeletet a szülök, közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt- kivétel: ettől eltérő megállapodásuk, gyámhatóság vagy bíróság határozata A különélő szülőknek a közös szülői felügyelet gyakorlása során biztosítaniuk kell gyermekük kiegyensúlyozott életvitelét Azonnali intézkedést igénylő esetben a szülő a gyermek érdekében – a másik szülő késedelem nélkül történő értesítése mellett- közös szülői felügyelet esetén is önállóan dönthet (önálló döntés közös szülői felügyelet esetén 164.§ (3) bekezdés) A különélő szülők megállapodása a felügyeleti jogok megosztásáról és a közös szülői felügyeletről (4:165.§) Közös felügyelet esetén a szülők a szülői felügyelettel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket egymás között megoszthatják, és megállapodhatnak abban is, hogy a szülői felügyeletet az egyikük gyakorolja – a szülök erre irányuló megállapodására utal, ha a gyermek hosszabb ideje háborítatlanul egyikük háztartásában nevelkedik

27 A házassági perben vagy a szülői felügyelet rendezése iránti perben a szülők közös kérelmére a bíróság a közös szülői felügyeletre vonatkozó egyezséget jóváhagyja vagy a közös szülői felügyeletről ítélettel határoz A különélő szülők peren kívüli megállapodása a közös szülői felügyeletről A bíróság döntése a közös szülői felügyeletről – változás a korábbiakhoz képest, a bíróságnak nem kell a gyermeket elhelyeznie egyik vagy másik szülőnél- a külön élő szülők azonos intenzitással vehetnek részt gyermekük gondozásában, nevelésében Döntés a közös szülői felügyelet gyakorlásával összefüggő vitában (4:166.§) Ha a szülők a közös szülői felügyelet gyakorlása során valamely kérdésben nem tudnak megállapodni, a vitás kérdésben a gyámhatóság dönt- kivétel a lelkiismereti és a vallásszabadság körébe tartozó kérdések

28 A szülői felügyelet gyakorlásának bírósági rendezése
Bertolt Brecht: A kaukázusi krétakör ( fordította: Garai Gábor ) részlet „ Ti azonban, kik hallottátok a Krétakör történetét, Véssétek eszetekbe a régiek tanácsát: Hogy minden azoké legyen itt, akik bánni tudnak véle, A gyermek az anya-szívűeké, hogy fölnevelődjön, A kocsi a derék kocsisoké, hogy sebesen szaladjon, S a völgy azoké, akik öntözik, hogy gyümölcsöt teremjen”.

29 ( 4:167.§) A különélő szülők megállapodásának hiányában a bíróság dönt arról, hogy a szülői felügyeletet melyik szülő gyakorolja- a döntés történhet kérelemre vagy hivatalból A bíróság a döntés során azt mérlegeli, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése miként biztosítható a legkedvezőbben A Legfelsőbb Bíróság 24. számú Irányelvévvel módosított 17. számú Irányelv határozza meg évtizedek óta a gyermekelhelyezésével kapcsolatos szempontokat, a benne foglaltak megfelelően alkalmazhatók és irányadók a Csjk. szabályai szerint a szülői felügyelet rendezése vagy újraszabályozása iránt indult perekben is. Az Irányelv mellett jelentőséggel bír a Gyermek Jogairól szóló, New Yorkban november 20-án kelt Egyezmény, amelyet az évi LXIV. törvény hirdetett ki. A döntés alapvető szempontja: a gyermek érdeke, a szülők közös felelősségének és egyenjogúságának hangsúlyozása, az állandóság követelménye, bármelyik szülő előnyben részesítésének tilalma,

30 ( 4:167.§) A különélő szülők megállapodásának hiányában a bíróság dönt arról, hogy a szülői felügyeletet melyik szülő gyakorolja- a döntés történhet kérelemre vagy hivatalból A bíróság a döntés során azt mérlegeli, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése miként biztosítható a legkedvezőbben A Legfelsőbb Bíróság 24. számú Irányelvévvel módosított 17. számú Irányelv határozza meg évtizedek óta a gyermekelhelyezésével kapcsolatos szempontokat, a benne foglaltak megfelelően alkalmazhatók és irányadók a Csjk. szabályai szerint a szülői felügyelet rendezése vagy újraszabályozása iránt indult perekben is. Az Irányelv mellett jelentőséggel bír a Gyermek Jogairól szóló, New Yorkban november 20-án kelt Egyezmény, amelyet az évi LXIV. törvény hirdetett ki. A döntés alapvető szempontja: a gyermek érdeke, a szülők közös felelősségének és egyenjogúságának hangsúlyozása, az állandóság követelménye, bármelyik szülő előnyben részesítésének tilalma,

31 A bíróságnak a gyermek életét érintő minden körülmény feltárásával és együttes mérlegelésével kell határoznia, nincs helye egyes kiragadott körülmények túlértékelésének, mások figyelmen kívül hagyásának, de figyelemmel kell lenni az adott ügy egyediségére is! BH ,BH ,BH ,BH A bíróság által vizsgálandó körülmények az Irányelv szerint: (objektív és szubjektív jellegűek) a szülők egyénisége, életmódja, erkölcsi tulajdonságai BH ,BH ,BH ?BH ,BH a gyermekhez való szülői ragaszkodás őszintesége a gyereknek a szülő iránt táplált érzelmei BH a gyereknek a szüleihez való kötődése BH ,BH a szülő nevelési képessége, nevelésre való alkalmassága BH ,BH a gyermek iskoláztatásának egyik vagy másik szülőnél való lehetőségei a szülő lakhatásának körülményei a szülő anyagi helyzetének alakulása a gyerek gondozása, egészségügyi ellátása melyik szülőnél biztosított jobban

32 A szülők életmódja, erkölcsi tulajdonságai keretében kell értékelni, a házasság felbomlásában játszott szülői szerepet, magatartást (házastársi hűséget sértő magatartás, tettlegesség, önzés, megaláztatás, megszégyenítés, túlzott anyagiasság, valamint, hogy a szülőnek van-e újabb kapcsolata, ha igen, e harmadik személy és a gyermek viszonyát is vizsgálni kell. ,BH ,BH a bíróság döntésében önmagában a gyermek nemének és életkorának nem lehet döntő szerepe nincsen olyan szabály, amely szerint a gyermek korára vagy nemére figyelemmel bármelyik szülőt előnyben kell részesíteni állandóságra törekvés (nem a lakóhelyre vonatkozik, hanem a gyermek-szülő közötti személyes kapcsolatra)BH erőszakkal, jogellenes magatartással visszatartott gyermeknél nem lehet az állandóságra hivatkozniBH

33 több gyermek esetén a gyermekek együtt maradása BH1998. 132. ,BH2000
az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményeBH ,BH ,BH A bíróság döntése alapjául igénybe vethető bizonyítási eszközök: ( a teljesség igénye nélkül) a felek személyes meghallgatása, személyes előadása (a bíróságnak felek részletes és alapos meghallgatására elegendő időt kell szánnia, a Pp. 2. § ( 2) bekezdésében előírt „ésszerű idő” követelménye az elengedő idő követelményét is magában foglalja) környezettanulmány bölcsődei, óvodai, iskolai vélemény pszichológiai vélemény az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleménye (közvetett vélemény pszichológiai vélemény, közvetlen vélemény a kiskorú gyermek mint érdekelt meghallgatása) A kiskorú gyermek véleményének beszerzése a bíróság előtt A kiskorú gyermek jogállása az őt érintő szülői felügyelettel kapcsolatos perekben: Pp. 65/A§. ( 1) bekezdése szerinti érdekelt

34 A kiskorú gyermek meghallgatásának szabályai:
indokolt esetben a bíróság a kiskorú részére ügygondnokot rendel meghallgatás a bíróság mérlegelésétől függően a felek és képviselőik távollétében a bíróság a 14. életévét be nem töltött kiskorút a törvényes képviselője útján idézi meg azzal a felhívással, hogy a megjelenéséről gondoskodjék a 14. életévét betöltött kiskorú idézéséről akkor is külön értesíti a bíróság a törvényes képviselőt, ha őt is idézte a tárgyalásra a kiskorú bíróság előtti meghallgatásának módja: a gyermek számára megfelelő légkörben és a gyermek számára érthető módon, korától és érettségétől függően a kiskorú néhány alapvető személyi adatai: neve, születési helye és ideje, anyja neve, lakóhelye a kiskorú tájékoztatása(érhető módon, korára és érettségére figyelemmel) arról, hogy meghallgatása során a valóságnak megfelelő előadásokat kell tennie, és hogy a nyilatkozattételt és az egyes kérdésekre a válaszadást megtagadhatja, valamint ha részére ügygondnokot rendelt, az ügygondnoknak az eljárásban betöltött szerepéről

35 a felek a meghallgatás előtt , az ügygondnok a meghallgatás során kérdéseket indítványozhatnak, a bíró engedélye alapján az ügygondnok a kiskorúhoz közvetlenül is intézhet kérdést, a kérdések megengedhetősége felől a bíró határoz a meghallgatás végé a kiskorú jelenlétében a jegyzőkönyvbe vett vallomást fel kell olvasni ha a kiskorú meghallgatására a felek távollétében kerül sor, a bíró ismerteti a felekkel a meghallgatásról készült jegyzőkönyvet

36 Bírósági határozatok BH A gyermek elhelyezése vagy az addigi elhelyezés megváltoztatása iránt indult perben a bíróságnak minden esetben gondosan kell vizsgálnia a gyermek érdekét és döntésénél azt kell fő szempontnak tekinteni. A gyermekeknek egymástól való szétválasztása általában nem szolgálja a gyermek érdekét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyes esetekben nincs helye a gyermekek két szülőnél történő külön-külön elhelyezésének. BH A bíróságnak a gyermek elhelyezése során mint az elhelyezésnél irányadó egyik körülményt vizsgálnia kell szülőknek a házasélet felbomlásáért való felelősségét, az azóta kialakult életmódját és élethelyzetét is.

37 BH A bíróságnak az ügyben irányadó valamennyi jelentős tény együttes értékelése alapján kell eldöntenie, hogy a gyermek elhelyezése melyik szülőnél kedvezőbb. Ennek során értékelnie kell a szülőknek a házasélet felbomlásáért való felelősségét is. BH A bíróság nem hagyhatja jóvá a gyermekelhelyezés tárgyában kötött azt az egyezséget, amely a gyermek érdekeivel ellentétes, Ha a szülő a nála elhelyezésre kerülő gyermekkel együtt külföldre kíván kivándorolni, az egyezség jóváhagyásához a tényállás felderítése szükséges abban a vonatkozásban is, hogy a szülő személye biztosítékot nyújt-e arra, hogy a gyermek gondozása és nevelése nála a jövőben is biztosított lesz. BH Gyermek elhelyezése iránti perben az ideiglenes intézkedés hozatalának szempontjai.

38 BH Kiskorú gyermeknek harmadik személynél ( nagyszülőnél ) való elhelyezésére nemcsak a szülők alkalmatlansága esetén, hanem akkor is sor kerülhet, ha a gyermek helyzetének megnyugtató rendezése, elsődleges érdeke ezt kívánja meg. BH A harmadik személynél (nagyszülőnél ) történő gyermekelhelyezés szempontjai. idézet a határozatból: „A gyermek elhelyezéséről a szülők döntenek, a bíróság csupán a szülők megegyezésének hiányában rendelkezik a gyermek elhelyezéséről. Ennek során a gyermeket annál a szülőnél helyezi el, akinél a kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődése biztosítva van. Ha tehát a gyermek szülei nem élnek együtt, és közöttük vita merül fel abban a kérdésben, hogy melyikük nevelje a gyermeket, a bíróságnak- a gyermek mindenekfelett álló érdekét szem előtt tartva- a szülők alkalmasságát, körülményeit és számos egyéb szempontot összevetve kell döntenie arról, hogy melyik szülő képes jobban megfelelni az említett körülményeknek. Más a helyzet azonban, ha a gyermek harmadik személynél ( így pl. nagyszülőnél ) való elhelyezésének lehetősége merül fel. Erre abármelyik szülő életében kivételes intézkedésre a törvény csak akkor ad

39 lehetőséget, ha a szülőnél történő elhelyezés a gyermek érdekét veszélyezteti. Az alapvető szempont ebben az esetben is a gyermek érdeke, a bíróságnak azonban ezt az érdeket a veszélyeztetettség oldaláról kell vizsgálni, s annak hiányában a szülőtől nem veheti el a gyermeket. A gyermek jogairól szóló, New Yorkban 1989.november 20-án kelt- és az évi LXIV. törvénnyel a magyar jogrendbe iktatott egyezmény 9. cikkének 1. pontja ezt a szülői jogot, illetve kötelezettséget a gyermek oldaláról nézve úgy fejezi ki, hogy a gyermeket szüleitől, ezek akarata ellenére nem lehet elválasztani, kivéve bizonyos különleges eseteket, például ha a szülök durván kezelik vagy elhanyagolják gyermeküket. Abban az esetben tehát, ha csak egy olyan szülő van, aki a szülői felügyeltre jogosult, ő tarthat igényt arra, hogy a gyermek nála legyen elhelyezve. E jogot elvonni tőle csupán a gyermek érdekében , akkor lehet, ha a gyermeknek nála való elhelyezése a gyermek érdekét veszélyezteti. BH A gyermek elhelyezésénél irányadó szempontok, különös tekintettel a gyermeknek az egyik szülőhöz való fokozott kötődésére.

40 BH A gyermek elhelyezésénél irányadó szempontok. idézet a határozatból: „ A gyermek elhelyezésének alapvető szempontja a gyermek érdeke. Ezért a bíróságnak a gyermek életét érintő minden körülmény feltárásával és együttes mérlegelésével kell határoznia” BH A gyermekelhelyezés megváltoztatására irányuló perben különös súllyal kell értékelni a korábbi jogerős ítéletekkel való szembehelyezkedést és a kapcsolattartás akadályozását. idézet a határozatból: „Az alperes házasságkötése önmagában nem elegendő ok a gyermekelhelyezés megváltoztatására, főleg akkor, amikor a gyermekek szülőjük új házastársát elfogadták, és annak gyermekéve is jó kapcsolatot alakítottak ki.” BH A gyermek elhelyezése vagy elhelyezésének megváltoztatása nem az egyik vagy a másik szülővel szembeni szankció alkalmazásának eszköze. Elsődleges szempont a gyermek mindenek felett álló érdeke.

41 BH I: A szülők által biztosított életkörülmények azonossága esetén kiemelkedő jelentőséget kell tulajdonítani a gyermek érzelmi kötődésének, ugyanis a gyermeknek a szülőkhöz való fokozott ragaszkodása, azonosulási készsége a szülő elfogadását jelenti és ezáltal jelentősen megkönnyíti a nevelés és irányítás feladatát ( Csjt. 76. § ( 1) bekezdése ) Gyermekelhelyezési perben a bizonyítási eljárás- pedagógus meghallgatása, szakértői vélemény pontosítása, kiegészítése- lefolytatásának szempontjai ( Pp § ( 3) bekezdés) BH A gyermekelhelyezés megváltoztatása iránti perben, különösképpen abban az esetben, ha a megváltoztatás folytán a gyerek idegen- harmadik- személy gondozásába adásának kérdésében kell dönteni, kiemelkedő körültekintéssel, együttesen kell vizsgálni azokat a körülményeket, amelyek a gyermek valóságos érdekének érvényre juttatásában közrehatnak. Az ítélőképessége birtokában levő gyermek véleményének kellő figyelembevétele.

42 BH A nevelési adottságok, az objektív és szubjektív feltételek értékelése a gyermekelhelyezés megítélésénél ( Csjt. 76. § ( 1) bekezdés) A gyermek jogairól szóló New York-i Egyezmény nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy a 14. életévét betöltött gyermek bármilyen formában kinyilvánított kívánságát a bíróságnak az elhelyezésre vonatkozó döntésnél kötelezően figyelembe kell vennie ( évi LXIV. törvény 12. cikke) BH A gyermek érdeke nem csupán az, hogy mindennapi ellátása, gondozása megfelelő legyen, hanem az is, hogy benne a mindkét szülőjével szembeni lelki és szellemi kapcsolat és a társadalmi beilleszkedéshez nélkülözhetetlen jogtisztelet kialakuljon. A gyermekelhelyezés megváltoztatására irányuló perben különös súllyal kell értékelni a korábbi jogerős ítélettel való szembehelyezkedést és a kapcsolattartás akadályozását.

43 BH I:A gyermekelhelyezésnél az állandóságra messzemenően törekedni kell, mert a környezetváltozás csak ritka esetben nem okoz válságot a gyermek érzelmi életében; a huzamosabb elhelyezését csak akkor indokolt megváltoztatni, ha a testi, szellemi és erkölcsi fejlődése az eddigi környezetében már nincs biztosítva. II. A körülményváltozás fennállása esetén az elhelyezés döntő szempontja az, hogy az elhelyezés megváltoztatása a gyermek érdekében álljon. BH A volt házastársak tartós jogviszonyát rendező egyezség megváltoztatásának feltételeit az annak jóváhagyásától számított két éven belül előterjesztett kereset esetén a bíróság akkor is a Csjt. 18.§-ának ( 3 ) bekezdésében megszabott többletfeltételek alapján vizsgálja, ha döntését később hozza meg. A világnézet különbözősége a gyermek elhelyezésénél egyik szülő javára vagy terhére sem értékelhető.

44 Mindkét szülőnél egyformán kedvező feltételek esetén csak indokolt esetben lehet a testvéreket egymástól különválasztva elhelyezni. idézet a határozatból: „......ha a szülő nevelési elvei, magatartása közösségellenes, deviáns, a gyermek alapvető érdekeivel szemben álló tartalmakat hordoznak magukban, úgy ezt a gyermekelhelyezésnél, a gyermek nevelésére, gondozására és egészséges erkölcsi fejlődésének biztosítására való alkalmasság körében értékelni kell.” „A Legfelsőbb Bíróság 17. sz irányelvének III/c pontja egyértelmű abban, hogy a család szétesése rendszerint súlyos válságot idéz elő a gyermeknél. Ennek hátrányos következményei fokozottan hatnak rá, ha a testvéreknek is el kell szakadniuk egymástól. A testvérek közössége jelentős kötőerő. A gyermek elhelyezésénél ezért általában arra kell törekedni, hogy a gyermekek a szülők elválása után is együtt maradjanak és közösen átélve a házasság felbomlásának nehéz idejét, minél kevésbé sérülten kerüljenek ki a szülők közötti ellentétek által létrehozott helyzetből. Mindkét szülőnél egyformán kedvező feltételek megléte esetén is csak indokolt esetben lehet ezért a testvéreket egymástól különválasztva elhelyezni.”

45 BH Az állandóság nem vehető figyelembe annak a szülőnek a javára, aki azt önkényes, erőszakos magatartással, a másik szülőnek a gyermek életéből való kirekesztés szándékával teremti meg. BH A családi élet felelőtlen megbontása, a házastárs indokolatlan megszégyenítése és ennek rendszeres ismétlődése olyan magatartás, amelynek megállapítása esetén kétségessé tehető, hogy az adott szülő rendelkezik-e a gyermek neveléséhez szükséges személyi, erkölcsi tulajdonságokkal. BH Nem jogszabálysértő a testvéreknek az egyik, illetve a másik szülőnél történő külön elhelyezése, ha ez a több éve kialakult helyzetnek és a gyermekek kívánságának megfelelően a gyerekek érdekével megegyezően történik ( Csjt. 72/A. §)

46 idézet a határozatból: „
idézet a határozatból: „ ...a gyermek saját elhelyezésére vonatkozó kívánsága nemcsak közvetlenül a bíróság előtt, hanem szakértő útján, tehát közvetve is kinyilvánítható, a gyermek bíróság általi meghallgatását nem csupán az elhelyezésére vonatkozó kívánságának a kinyilvánítása, hanem a per érdemi elbírálásához szükséges egyéb körülmények tisztászása us indokolttá teheti, a gyermek bíróság által meghallgatása elrendelésének nem feltétele sem bizonyos életkornak a gyermek általi elérése, sem pedig a gyermek ítélőképességének az előzetes pszichológus szakértői vagy más módon történő megállapítása, önmagában a gyermek 12. életévének a betöltéséhez pedig a per érdemi elbírására irányadó jogszabályok semmiféle jogkövetkezményt sem fűznek.” „Egységes a bírói gyakorlat abban, hogy a gyermek egészséges érzelmi és erkölcsi fejlődését gátolja, ha az őt nevelő szülő a másik ellen hangolja.”

47 BH A gyermek elhelyezésére vonatkozó egyezség után az őt nevelő szülő elköltözése a volt házastársi közös lakásból és részéről élettársi kapcsolat létesítése önmagában nem ad alapot az elhelyezés megváltoztatására, ha az nem álla a gyermek érdekében. idézet a határozatból: „Egységes a bírói gyakorlat abban, hogy a gyermeket gondozó szülő élettársi kapcsolata önmagában nem, hanem- az új házasságkötéshez hasonlóan- csak akkor szolgálhat alapul a gyermek elhelyezésének megváltoztatására, ha az az élettárs személyének vagy az általa biztosított környezetnek a gyermeknevelésre való alkalmatlanságával is párosul. BH A bíróságnak a gyermek életét érintő minden körülmény feltárásával és együttes mérlegelésével kell határoznia, egyes kiragadott körülmények túlértékelésem más szempontoknak pedig a figyelmen kívül hagyása akadályozza, hogy a gyermek elhelyezésénél a gyermek érdeke megfelelően érvényesüljön. A szülők világnézete, az általuk gyakorolt vallás tanai, hitelvei nem tartoznak a gyermekelhelyezési perre, azok a jogvita elbírálása során nem vonhatóak a bírói mérlegelés körébe.

48 BH A gyermekelhelyezés szempontjai, ha a gyermekek önálló nevelésére egyik szülő sem alkalmas. A kapcsolattartás módjának az általánostól eltérő meghatározása nem jogszabálysértő, ha annak a bíróság kellő indokát adja. -ennek az indoklásából idézni kell. BH A 14. életévét betöltött gyermek elhelyezésére vonatkozó döntés általában csak az egyetértésével hozható. Önmagukban a korábbi elhelyezés végrehajtásával kapcsolatos események a kivételes megoldást nem indokolják. idézet a határozatból: „Az évi LXIV. törvénnyel a hazai jogrendszerbe iktatott, a Gyermek Jogairól szóló, New Yorkban november 20-án kelt Egyezmény kimondja, hogy ha a gyermek a 14. életévét betöltötte, az elhelyezésére vonatkozó döntés csak az egyetértésével hozható, kivéve, ha az általa választott elhelyezés a fejlődését veszélyezteti.

49 A különélő szülő feljogosítása egyes szülői felügyeleti jogok gyakorlására ( 4:168.§)
Ha a bíróság a szülői felügyelet gyakorlására az egyik szülő jogosítja fel, a gyermekétől különélő szülő a szülői felügyeleti jogokat a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések kivételével nem gyakorolhatja A bíróság a gyermekétől különélő szülőt milyen jogok gyakorlására jogosíthatja fel?- ha csak az egyik szülő gyakorolja, a másik szülőnek együttdöntési joga van a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben(4:175.§ ( 2) A gyermek gondozásával, nevelésével összefüggő egyes feladatok ellátására Kivételesen a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet teljes körű vagy részleges gyakorlására Korlátozható vagy megvonható-e a gyermek sorsát érintő valamely lényeges kérdésben való döntés joga?- igen, ha a gyermek érdekei megkívánják ( 4:168.§(2)

50 A gyermek elhelyezése harmadik személynél (4:169.§)
Mikor helyezhető el a gyermek harmadik személynél?- ha a szülői felügyeletnek a szülők által történő gyakorlása a gyermek érdekét veszélyezteti, és a harmadik személy a nála történő elhelyezést maga is kéri- ebben az esetben a harmadik személyt gyámul kell kirendelni és a szülő felügyeleti joga szünetel A bíróság a gyermeket elsősorban olyan harmadik személynél helyezi el, aki a gyermek gondozásában, nevelésében, a gyermek érdekeinek megfelelően már korábban részt vett A szülői felügyelet gyakorlásának és a gyermek elhelyezésének megváltoztatása (4:170.§) Mikor kérhető a bíróságtól a szülői felügyelet gyakorlásának és a gyermek harmadik személynél történő elhelyezésének megváltoztatása?- ha azok a körülmények, amelyeken a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapult, utóbb lényegesen módosultak és ennek következtében a megváltoztatás a gyermek érdekében áll- nem hivatkozhat a körülmények megváltozása folytán a gyermek érdekére az a szülő, aki a változást felróható magatartásával maga idézte elő, így különösen, ha a gyermeket jogosulatlanul vette magához vagy tartja magánál

51 A szülői felügyelet gyakorlásának rendezése és a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése iránti per ( 4:171.§) Milyen pertípus merülhet fel? A szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti per A felügyelet, egyes felügyeleti jogok megváltoztatása iránti per A gyermek harmadik személynél történő elhelyezése iránti per A gyermek harmadik személynél történt elhelyezésének megváltoztatása iránti per Ki jogosult a fenti perek megindítására (ki lehet felperes)? a szülő a gyámhatóság Ki lehet alperes a fenti perekben? a másik szülő (ha a felperes a szülő volt) mindkét szülő (ha a felperes a gyámhatóság volt) a harmadik személynél történt elhelyezés megváltoztatása iránti pert az ellen a személy ellen kell megindítani, akinél a gyermeket elhelyezték

52 Bizonyítási szabályok a fenti perben
mindkét szülőt meg kell hallgatnia a bíróságnak ( kivéve, ha elháríthatatlan akadály merül fel ) meg kell hallgatni a gyermeket is, közvetlenül vagy szakértő útján ha a gyermek a 14. életévét betöltötte, szülői felügyeltére és elhelyezésére vonatkozó döntés a gyermek egyetértésével hozható, kivéve, ha a gyermek választása a fejlődését veszélyezteti Közvetítés a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti perben (4:172.§) A bíróság indokolt esetben kötelezheti a szülőket, hogy a szülői felügyeleti jog gyakorlásával kapcsolatos perekben közvetítői eljárást vegyenek igénybe- a bíróság a per tárgyalását a Pp. 152.§ (3) bekezdése alapján felfüggeszti és tájékoztatja a feleket a közvetítői eljárás lehetőségérő, különös tekintettel a törvényszékeken megvalósuló bírósági közvetítésre

53 A gyermekétől különélő szülő jogai és kötelezettségei
A szülők együttműködési kötelezettsége (4:173.§) A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek és a gyermekétől külön élő szülőnek együtt kell működniük- miért?- a gyermek kiegyensúlyozott fejlődése érdekében Hogyan kell gyakorolni az együttműködést?- egymás családi életét, nyugalmát tiszteletben tartva A gyermekkel együtt élő szülő tájékoztatási kötelezettsége (4:174.§) Miről szól a tájékoztatási kötelezettség? a gyermek fejelődéséről a gyermek egészségi állapotáról a gyermek tanulmányairól Milyen rendszerességgel?- megfelelő időközönként

54 Közösen gyakorolt szülői felügyeleti jogok (4:175.§)
A különélő szülök a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben közösen gyakorolják jogaikat, kivéve, ha a bíróság a gyermekétől különélő szülő felügyeleti jogát e tekintetben korlátozta vagy megvonta Mi tekintendő a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek ? ( 4:175. § ( 2) a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése állampolgárságának megváltoztatása iskolájának, életpályájának megválasztása Ha a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben, vagyis a közösen gyakorolt felügyeleti jogosítványok tekintetében a különélő szülők nem tudnak megegyezni, a gyámhatóság dönt ( 4:175.§(3)

55 A különélő szülő tájékoztatási kötelezettsége (4: 176.§)
Közvetítés a gyámhatósági eljárásban (4:177.§) A kapcsolattartás A kapcsolattartás joga (4:178.§) A gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn- a gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani A gyermekétől különélő szülő jogosult és köteles gyermekével kapcsolatot tartani- kivéve, ha a gyámhatóság vagy a bíróság eltérően rendelkezik Mi van akkor, ha a különélő szülő felügyeleti joga szünetel?- Akkor is jogosult a kapcsolattartásra, kivéve, ha a gyermek vagy a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozója sérelmére elkövetett cselekmény miatt elrendelt távoltartó határozat hatálya alatt áll

56 Kapcsolattartásra jogosult más hozzátartozók (4:179.§)
Ki jogosult még a különélő szülőn kívül kapcsolattartásra? nagyszülő testvér a gyermek szülőjének testvére a gyermek szülőjének házastársa A kapcsolattartási jog tartalma (4:180.§) Mit foglal magában a kapcsolattartási jog? a gyermekkel való személyes találkozást a gyermeknek a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra történő elvitelét a gyermekkel időszakonként, elsősorban az oktatási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartását a gyermek meghatározott időtartamú külföldre vitelét (kivéve, ha a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek érdekében eltérően nem rendelkezik) A gyermek elvitelével felmerülő kiadások a kapcsolattartásra jogosultat terhelik- kivéve, ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik (4:180.§ (3)

57 A kapcsolattartás rendezése (4:181.§)
Milyen perben kerülhet erre sor? a házassági perben vagy a szülői felügyelet rendezése iránti perben Főszabály: a kapcsolattartásról a szülők egyezséget köthetnek Egyezség hiányában a bíróság dönt kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból A döntés előtt az érdekelteket és az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket meg kell hallgatni Milyen körülmények figyelembevételével határoz a bíróság a kapcsolattartásról? a gyermek kora alapján a gyermek egészségi állapota alapján a gyermek életkörülményei alapján a szülök személyes körülményei alapján az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleménye alapján

58 A kapcsolattartást szabályozó bírósági határozat tartalma ( 4:181
a kapcsolattartás gyakorisága a kapcsolattartás időtartama a kapcsolattartás folyamatos vagy időszakos volta, jellege a kapcsolattartás felügyelt jellege a gyermek átadásának és visszaadásának helye, ideje, módja a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről az elmaradt kapcsolattartás pótlása Ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, a kapcsolattartás megváltoztatását a határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül a bíróságtól lehet kérni (4:181.§ ( 4) Tájékoztatási kötelezettség, az elmaradt kapcsolattartás pótlása (4:182.§) A kapcsolattartást akadályozó körülményekről a felek késedelem nélkül kötelesek egymást tájékoztatni A jogosultnak fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartást a legközelebbi megfelelő időpontban, de legkésőbb hat hónapon belül pótolni kell

59 Felelősség a kapcsolattartás akadályozásáéért, szabályainak megszegeléséért ( 4:183.§)
Kártérítési felelősség A kapcsolattartási jog korlátozása vagy megvonása (4:184.§) Ki jogosult erre? a gyámhatóság a bíróság: a házassági perben vagy a szülői felügyelet rendezése iránti perben Oka, alapja- ha a kapcsolattartásra jogosult felróható magatartást tanúsít A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása (4:185.§) A szülői felügyeleti jog szünetelése és megszűnése A szülői felügyeleti jog szünetelése (4: 186.§) Esetei részletesen felsorolva, ezek közül kiemelve néhány: A szülő ismeretlen helyen távol van, vagy ténylegesen akadályozva van a szülői felügyelet ellátásában

60 A gyámhatóság a gyermek családba fogadásához hozzájárult
A szülő hathetes életkoránál fiatalabb gyermeke örökbefogadásához járult hozzá A gyermeket a gyámhatóság átmeneti nevelésbe vette A bíróság a gyermeket harmadik személynél helyezte el A szülő a gyermek vagy a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozója sérelmére elkövetett cselekmény miatt elrendelt távoltartó határozat hatálya alatt áll A családbafogadás ( 4:187.§) Esetei: a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte vagy más családi ok esetén Lényege: a gyermeket , más a szülő által megnevezett család átmenetileg befogadja, gondozza és nevelje Kinek a kérelmére?- a szülői felügyeletet közösen gyakorló szülők vagy a szülői felügyeletet gyakorló szülő kérelmére Feltétel: a családbafogadás a gyermek érdekében áll

61 Feltétel, hogy a családba fogadó szülő személyisége és körülményei alapján alkalmas a gyermek gondozására, nevelésére, a gyámság ellátására A családbafogadáshoz a gyámhatóság járul hozzá, a családba fogadó szülőt vagy szülőket a gyámhatóság gyámul rendeli A szülő jogai és kötelezettségei családbafogadás esetén (4:188.§) A családbafogadás ideje alatt a szülő szülői felügyeleti joga szünetel A szülőt megilleti a kapcsolattartás joga és a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben való együttes döntési jog Különösen indokolt esetben a gyámhatóság a szülőt feljogosíthatja a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyében a törvényes képviselet jogával A családbafogadás a szülő tartási kötelezettségét nem érinti A családbafogadás felülvizsgálata (4:189.§) A családbafogadás feltételeinek fennállását a gyámhatóság évente felülvizsgálja A családbafogadást a gyámhatóság megszünteti, ha azt a szülő vagy a családba fogadó szülő kéri, vagy ha annak fenntartása a gyermek fejlődését veszélyezteti

62 A szülői felügyeleti jog megszűnése, megszüntetése és visszaállítása
A szülői felügyeleti jog megszűnése (4:190.§) A megszűnés esetei: a gyermek nagykorúvá válása a gyermek örökbefogadása, kivéve, ha a gyermeket a szülő házastársa fogadja örökbe Ha a szülői felügyeletet a szülők közösen gyakorolják, az egyik szülő halála esetén a szülői felügyelet a túlélő szülőt illeti meg A szülői felügyeleti jog bírósági megszüntetése (4:191.§) Esetei: a szülő felróható magatartásával gyermeke javát, különösen testi jólétét, értelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan sérti vagy veszélyezteti a gyermeket más személynél helyezték el vagy átmeneti nevelésbe vették és a szülő a gyermek elhelyezésére vagy az átmeneti nevelésbe vételre okot adó magatartásán, életvitelén, körülményein önhibájából nem változtat

63 ha a szülőt a bíróság valamelyik gyermeke személye ellen elkövetett szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélte, a bíróság a szülői felügyeletet a szülő valamennyi gyermeke tekintetében megszüntetheti- a bíróság rendelkezhet úgy, hogy a megszüntető határozat hatálya kihat a később született gyermekre is Milyen jogfosztás alatt áll a szülői felügyeletet megszüntető jogerős ítélet hatálya alatt álló? (4:191.§ (3) nem fogadhat örökbe nem viselhet gyámságot gyermek nála nem helyezhető el nincs joga arra, hogy gyermekével kapcsolatot tartson (bíróság vagy gyámhatóság eltérően rendelkezhet) A szülői felügyeleti jog bírósági visszaállítása ( 4:192.§) A bíróság a jövőre nézve visszaállítja a szülői felügyeletet, ha az az ok, amely miatt azt megszüntették, már nem áll fenn, és nincs egyéb olyan ok sem, amely a megszüntetésre alapul szolgálna A szülői felügyeleti jog megszüntetése és visszaállítása iránti per indítására jogosultak és a per alperesei ( 4:193 §)

64 A szülői felügyelet megszüntetése iránti per
Felperesi oldal Alperesi oldal a másik szülő az a szülő, akinek a szülői felügyeletét a gyermek meg kívánják szüntetni a gyámhatóság az ügyész A szülői felügyelet visszaállítása iránti per Felperesi oldal Alperesi oldal bármelyik szülő aki a megszüntetési per felperese volt. a gyermek A szülői felügyelet megszüntetése és az annak visszaállítása iránt indított perben hozott ítélet mindenkivel szemben hatályos. ( 4:193.§( 4)

65 Az eljáró bíróság tájékoztatási kötelezettsége a szülői felügyelet körében felmerülő jogszabályi rendelkezésekről Eljáró bíró tájékoztatja a peres feleket a megegyezéses bontóper lefolytatásának a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény 4. Könyvének (a továbbiakban: Csjk.) 4:21. § (3) bekezdésében foglalt anyagi jogi feltételeiről. Eljáró bíró tájékoztatja a peres feleket a Csjk-nak a gyermekelhelyezés helyébe lépő a szülői felügyeletre vonatkozó szabályairól, a szülői felügyelet tartalmáról. A Csjk §-ának (2) bekezdése értelmében a szülői felügyelet a kiskorú gyermek neve meghatározásának, gondozásának, nevelésének, tartózkodási helye meghatározásának, vagyona kezelésének, törvényes képviseletének jogát és kötelességét, a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak a jogát foglalja magában. Tájékoztatja továbbá a jelenlévőket arról, hogy a közös szülői felügyelet gyakorlása során a Csjk § (3) bekezdésében írtak szerint azonnali intézkedést igénylő esetben a szülő a gyermek érdekében – a másik szülő késedelem nélkül történő értesítése mellett – közös szülői felügyelet esetén is önállóan dönthet.

66 Eljáró bíró tájékoztatja a peres feleket a Csjk. 166
Eljáró bíró tájékoztatja a peres feleket a Csjk. 166.§ban foglaltakról, vagyis arról, hogy ha a szülők a közös szülői felügyelet gyakorlása során valamely kérdésben nem tudnak megállapodni- a lelkiismereti és a vallásszabadság körébe tartozó kérdések kivételével- a vitás kérdésben a gyámhatóság dönt. Eljáró bíró tájékoztatja a peres feleket a kapcsolattartási jog tartalmának a Csjk § (1) bekezdésében meghatározott fogalmáról, amely szerint a kapcsolattartási jog magában foglalja a gyermekkel való személyes találkozást, a gyermeknek a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra történő elvitelét, a gyermekkel időszakonként, elsősorban az oktatási szünetek, és a több napos ünnepek időszakában való huzamos együttlétek, és kiterjed a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartására is. Eljáró bíró tájékoztatja a jelenlévőket a Csjk § (2) bekezdésében írtakról is, vagyis arról, hogy a kapcsolattartás joga – ha a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek érdekében eltérően nem rendelkezik – kiterjed a gyermek meghatározott időtartamú külföldre vitelére is.

67 A kapcsolattartás körében eljáró bíró tájékoztatja a peres feleket a Csjk § (1) bekezdésében írtakról, vagyis arról, hogy a kapcsolattartást akadályozó körülményekről a felek késedelem nélkül kötelesek tájékoztatni egymást. A 182. § (2) bekezdése értelmében a jogosultnak fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartást a legközelebbi megfelelő időpontban, de legkésőbb 6 hónapon belül pótolni kell. Eljáró bíró tájékoztatja a peres feleket a Csjk § (1) bekezdésében írtakról, vagyis arról, hogy ha a kapcsolattartásra jogosult vagy kötelezett személy a kapcsolattartást kellő indok nélkül akadályozza, vagy szabályait megszegi, az ezzel okozott kárt köteles a másik félnek megtéríteni.

68 Eljáró bíró tájékoztatja a peres feleket a Csjk. 183
Eljáró bíró tájékoztatja a peres feleket a Csjk § (2) bekezdésében foglalt azon rendelkezésről, miszerint a gyámhatóság kérelemre kötelezi a kapcsolattartást kellő indok nélkül akadályozó, a kapcsolattartás szabályait megszegő felet, a kapcsolattartás akadályozása, szabályainak megszegése folytán keletkezett igazolt költségek viselésére.

69 Egyezség minta a házassággal összefüggő életviszonyok rendezésére
Ezt követően a peres felek érdemben tárgyaltak egymással, majd létrejött közöttük az alábbi tartalmú e g y e z s é g  A szülői felügyeleti jog gyakorlása a közös kiskorú gyermek tekintetében: (nem közös) A peres felek megállapodnak abban, hogy a házasságukból ……..napján született…..utónevű gyermek/gyermekeik tekintetében a szülői felügyelet teljes körű gyakorlására a felperes/alperes jogosult. A peres felek kötelezik magukat arra, hogy a szülői felügyeleti jogok gyakorlati megvalósulása terén a gyermek/gyermekeik kiegyensúlyozott fejlődése végett egymás családi életének és nyugalmának tiszteletben tartása mellett együttműködnek. (Csjk 173. §) A peres felek vállalják, hogy a szülői felügyeletet gyermekük/gyermekeik megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének szem előtt tartásával gyakorolják. (Csjk § (1) bek.)

70 A szülői felügyelet teljes körű gyakorlására jogosult alperes/felperes vállalja, hogy a másik szülőt havonta …. alkalommal rendszeresen tájékoztatja a gyermek/gyermekeik fejlődéséről, egészségi állapotáról, tanulmányairól, a másik szülő érdeklődése esetén pedig a gyermekkel/gyermekekkel kapcsolatos felvilágosítást haladéktalanul megadja. (Csjk §) Jogaikat a peres felek a gyermek/gyermekeik sorsát érintő lényeges kérdésekben (Ptk. 4:175. § (2) bekezdésében felsorolt esetekben) közösen gyakorolják. A felperest/alperest a másik szülővel való együttdöntési jog (Csjk § (3) bek.) illeti meg a kiskorú gyermek/gyermekeik nevének meghatározásában és megváltoztatásában, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása kérdéseiben.

71 A peres felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy gyermeküket/gyermekeiket korára és érettségére tekintettel tájékoztatják az őt/őket érintő kérdésekről, véleményét kikérik, meghallgatják, és a döntés meghozatalánál megfelelő súllyal figyelembe veszik. (Csjk §) (közös) A peres felek megállapodnak abban, hogy a házasságukból ……..napján született…..utónevű gyermek/gyermekeik tekintetében a szülői felügyelet jogát közösen gyakorolják. A peres felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a közös szülői felügyelet gyakorlása során biztosítják gyermekük/gyermekeik kiegyensúlyozott életvitelét. A peres felek vállalják, hogy a szülői felügyeletet gyermekük/gyermekeik megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének szem előtt tartásával gyakorolják.(Csjk § (1) bek.)

72 A peres felek tudomásul veszik, hogy a gyermekük/gyermekeik tekintetében a szülői felügyelet közös gyakorlása során szülői jogaik és kötelezettségeik egyenlők. (Csjk § (2) bek.) A peres felek megállapodnak abban, hogy a felügyeleti jog közös gyakorlása során az azonnali intézkedést igénylő esetekben a másik szülő késedelem nélküli értesítése mellett bármelyikük eljárhat önállóan is. (164. § (3) bek.)

73 Megállapodás a gyermek lakóhelyéről ( közös szülői felügyeleti jog gyakorlása esetén )
A peres felek megállapodnak abban, hogy a közös kiskorú gyermek/gyermekek lakóhelye a felperes/alperes mindenkori állandó lakcíme, vagy bejelentett tartózkodási helye, vagy mindenkori lakóhelye. A peres felek megállapodnak abban, hogy a gyermek/gyermekeik minden hó első és harmadik hetében a felperes/alperes lakóhelyén, míg minden hó második és negyedik hetében a másik szülő lakóhelyén tartózkodnak. A gyermek tartása: Tartásdíjjal A peres felek megállapodnak abban, hogy közös szülői felügyeletük alapján gyermeküket/gyermekeiket közösen nevelik és gondozzák, tartásáról/tartásukról mindketten természetben gondoskodnak, egymással szemben pénzbeli tartásra nem tartanak igényt.

74 A peres felek megállapodnak abban, hogy tekintettel arra, hogy a gyermek/gyermekek lakhatását a felperes/ alperes biztosítja, ezért a felperes/alperes kötelezi magát arra, hogy a fenti gyermek/gyermekek tartására …... napjától kezdődően havonta előre esedékesen minden hó 10. napjáig havi … forint, azaz ( ) forint határozott összegű gyermektartásdíjat megfizet a gyermeket gondozó felperesnek/ alperesnek. A peres felek megállapodnak abban, hogy a……….peres fél által vállalt gyermektartásdíj mértéke évente, a következő év január 1. napjától a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindex növekedésének mértékével-külön bírói intézkedés nélkül – módosul. A peres felek kijelentik, hogy a KSH index megjelenését követő hónaptól (február) esedékes az emelt összegű gyermektartásdíj megfizetésének kötelezettsége.

75 Gyermektartás megfelelő vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával
A peres felek megállapodnak abban, hogy a felperes/alperes a gyermek tartásához a napjától a 201-ig terjedő időre ……….forint pénzösszegnek/ vagy a ……forint értékű vagyontárgynak a gyermeket gondozó szülő részére való átadásával járul hozzá. A peres felek megállapodnak abban, hogy a felváltva egymás lakóhelyén tartózkodó gyermekük/ gyermekeik tartásáról természetben gondoskodnak, ezért a másik féltől a természetbeni tartásra tekintettel gyermektartásdíjat nem igényelnek. A peres felek megállapodnak abban, hogy a felváltva egymás lakóhelyén tartózkodó gyermekük, gyermekeik tartásáról természetben gondoskodnak, a……fél ezen felül vállalja, hogy…..forint tartásdíj kiegészítésének minden hó 10.napjáig való megfizetésével járul hozzá a gyermek nevelésének és taníttatásának költségeihez. Szülő és gyermek közötti kapcsolattartás (szülői felügyeleti jog közös gyakorlása esetén esetén e kérdésben nem kötelező megállapodni)

76 A peres felek bírói tájékoztatás után tudomásul veszik, hogy a Ptk
A peres felek bírói tájékoztatás után tudomásul veszik, hogy a Ptk. 4:180. §-ban meghatározott kapcsolattartási jog magában foglalja a gyermekkel való személyes találkozást, a gyermeknek a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra történő elvitelét, a gyermekkel időszakonként, elsősorban az oktatási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet és kiterjed a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartására, valamint a gyermek meghatározott időtartamú külföldre vitelére is. A felperes/alperes jogosult minden második héten pénteken 17 órától vasárnap este 20 óráig a gyermekével való folyamatos kapcsolattartásra. Időszakos kapcsolattartás címén a felperes /alperes jogosult a páros ünnepek (karácsony, húsvét, pünkösd) második napján reggel 8-tól este 20 óráig a gyermeket magával vinni. A tavaszi, téli, őszi szünetekben a szünet második felében jogosult a felperes/ alperes a gyermekével való kapcsolattartásra.

77 Nyári kapcsolattartás címén a felperes /alperes minden évben egy hónapot jogosult igénybe venni. Ennek időtartamáról a felek minden év május 31. napjáig kötelesek megállapodni, megállapodás hiányában az alperes minden naptári év augusztus 1. napjától augusztus 31. napjáig jogosult az időszakos nyári kapcsolattartásra. A felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a kapcsolattartást akadályozó körülményekről késedelem nélkül tájékoztatják egymást, a jogosultnak fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartást a legközelebbi megfelelő időpontban, de legkésőbb hat hónapon belül pótolják. Az időszakos kapcsolattartás ideje alatt a folyamatos kapcsolattartásnak nincs helye. Az ünnepnapokra eső, elmaradt időszakos kapcsolattartás nem pótolható. A gyermek átadásának és visszavitelének helye a gyermeket gondozó szülő mindenkori lakóhelye. A peres felek kötelezik magukat arra, hogy a gyermek / gyermekek jelenlétében tartózkodnak minden olyan kijelentéstől és magatartástól, amely alkalmas lehet arra, hogy a gyermekben / gyermekekben a másik szülő vagy annak hozzátartozói iránti tiszteletet, szeretetet, megbecsülést kedvezőtlenül befolyásolja.

78 A peres felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a másik félnek a kapcsolattartás kellő indok nélküli akadályozásából vagy szabályainak megszegéséből eredő kárát megtérítik. A peres felek megállapodnak abban, hogy a gyermek elvitelével felmerülő kiadások a kapcsolattartásra jogosult felperest/alperest terhelik. A peres felek tudomásul veszik, hogy ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, a kapcsolattartás megváltoztatását a határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 éven belül a bíróságtól lehet kérni (Csjk § (4) bek.). A peres felek tudomásul veszik, hogy a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtásáról a gyámhatóság rendelkezik (Csjk §).

79 KÖSZÖNÖM KITÜNTETŐ FIGYELMÜKET !