Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA)

Az előadások a következő témára: "Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA)"— Előadás másolata:

1 Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA)
Készítette: WallernéFuit Anikó NAV Fejér Megyei Adó- és Vámigazgatóság Tájékoztatási Osztály

2 Kisadózó vállalkozások tételes adója
A KATA új, egyszerű adózási lehetőségként került bevezetésre évtől a legkisebb vállalkozóknak. Cél: a legkisebb vállalkozások adóterheinek csökkentése, adminisztrációs feladatok mérséklése, feketegazdasággal szembeni fellépés.

3 Ki lehet KATA alany? az egyéni vállalkozó (Szja tv. 3.§17.)
az egyéni cég, a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti és betéti társaság, (aki) legalább egy magánszemélyt kisadózóként bejelent.

4 Ki a kisadózó? Kisadózó a tételes adót jogszerűen választó
egyéni vállalkozó esetében maga az egyéni vállalkozó, egyéni cég esetén annak tagja, Kkt és Bt esetén a társaság kisadózóként bejelentett magánszemély tagja. A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül-e. A bejelentett adatok, tények (a kisadózó személyi adatai illetve a főállású minőséggel kapcsolatos nyilatkozat) megváltozását a kisadózó vállalkozás köteles az állami adóhatósághoz a változást követő 15 napon belül bejelenteni.

5 Bt, KKT kisadózó tagjai A kisadózó Bt, illetve Kkt azokat a tagokat köteles bejelenteni kisadózóként, akik a cég tevékenységében bármilyen jogviszonyban részt vesznek: - személyes közreműködés, - vezető tisztségviselői jogviszony, - megbízási jogviszony keretében. (a munkaviszonyban álló személy nem lehet kisadózó). Amennyiben egy Bt kültagja a társaság működésében nem veszt rész („csendestárs”), kisadózói bejelentésére nem kerülhet sor.

6 adófizetési kötelezettség
Tételes Százalékos adófizetési kötelezettség Ft Ft (2017-től Ft) (2017-től Ft) éves bevételig feletti éves bevételnél Ft/hó (főállású) a tételes adó mellett a Ft/hó (nem főállású) felettes rész után Ft/hó (magasabb kötel.) %

7 Főállású kisadózó Főállású kisadózó:
az a kisadózó, aki a tárgyhó bármely napján nem felel meg azon feltételek valamelyikének, amely alapján nem minősülne főállású kisadózónak.

8 Nem főállású a kisadózó
legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó mv-ban áll, kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, külföldön, más államban biztosított személynek minősül, olyan magánszemély, aki december 31-én I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű, a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve a más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózói jogállást is.

9 Kötelezettség Főállású kisadózó Ft (ha a hónap bármely napján főállásúnak minősül) Nem főállású kisadózó Ft (a hónap minden napján megfelel a feltételeknek) Magasabb adófizetési kötelezettség választása Ft esetén (adózó döntése alapján) A tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell a tételes adót megfizetni, de bevallani havonta nem kell.

10 Százalékos adó A naptári évben elért bevételnek a 6 MFt-ot (2017-ben a 12 MFt-ot) meghaladó része után 40% mértékű százalékos adót kell fizetni. A százalékos mértékű adót bevallani és megfizetni az adóévet követő év február 25-ig – illetve az adóalanyiság megszűnése esetén a megszűnéstől számított 30. napig – kell.

11 Mit vált ki az adó? A kisadózó vállalkozás a tételes adó megfizetésével mentesül többek között: a személyi jövedelemadó, társasági adó, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól.

12 Mikor a legelőnyösebb a vállalkozóknak a KATA
annál előnyösebb minél közelebb esik a vállalkozó bevétele a 6 MFt-hoz (2017-től a 12 M Ft-hoz) 6 MFt-os (2017-től 12 MFt) bevétel felett veszít előnyéből a 40% adóteher miatt, annál kevésbé előnyös, minél több a költség, előnye csökken a kiegészítő tevékenységet folytató és a másodállású vállalkozások esetében, az általánosnál alacsonyabb ellátási jogosultságot biztosít. (ellátási alap Ft) de

13 További előnyök számos nyilvántartás vezetése, illetve bevallás benyújtása alól mentesíti a vállalkozót, közteherfizetési kötelezettség jelentős csökke-nése több kiváltott adónemnek köszönhetően, a vállalkozók nem érdekeltek a bevétel eltitkolá-sában, mivel évi 6 MFt-ig (2017-től 12 MFt-ig) a számlák, nyugták kiállítása semmilyen pótlólagos adókötelezettséget nem eredményez, (Ha valamely bevételről nem kerül nyugta vagy számla kiállításra az adóhatóság bírságot állapít meg, a KATA hatálya alól kikerülnek.)

14 Nyilvántartás A kisadózó vállalkozásnak bevételi nyilvántartást kell vezetnie, nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá. Az adózónak valamennyi bizonylatát a kiállítás adóévét követő 5. naptári év végéig meg kell őriznie. A kisadózónak az általa kibocsátott számlán fel kell tüntetnie, hogy „Kisadózó”, ellenkező esetben mulasztási bírsággal sújtható.

15 A bejelentkezés módja a) az okmányirodai és a cégbírósági nyilvántartásba vételi kérelemmel egyidejűleg kérelmüket előterjesztők (tevékenységüket év közben kezdők) esetében a nyilatkozat adatai elektronikus úton – az ún. egyablakos rendszeren keresztül – érkeznek meg az állami adóhatósághoz; b) a közvetlenül az állami adóhatósághoz bejelentkező, Szja tv. 3. § 17. pontja szerinti egyéni vállalkozók a ’T101 jelű adatlapot (az egyéni vállalkozói nyilvántartásban nem szereplő, de az Szja tv. említett pontja szerint egyéni vállalkozónak minősülő adózók, pl. ügyvéd) használhatják; c) a T101E bejelentő lapot a már működő, egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő egyéni vállalkozók nyújtják be; d) a már működő kkt., bt., egyéni cég a ’T201T jelű adatlap útján, kizárólag változás-bejelentés keretében jelentkezhet be.

16 Mikor nem választható? (1) Nem választhatja a tételes adót az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentést megelőző két éven belül jogerősen felfüggesztette vagy törölte. (2) Nem választható a tételes adó akkor sem, ha az adózó TEÁOR 2008 szerint Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenység folytatásából bevételt szerzett.

17 Kötelezettség Ha a kisadózó a tárgyhónap bármelyik napján főállású kisadózónak minősül, a fizetendő tételes adó mértéke 50 ezer forint. Amennyiben a kisadózó vállalkozás több kisadózót jelent be, a tételes adót minden személy után külön-külön kell megfizetni. A bejelentett kisadózók után minden megkezdett naptári hónapra a tételes adó egészét meg kell fizetni. ( függetlenül attól, hogy az adott hónap első vagy utolsó napján jelentkezik be a KATA hatálya alá )

18 Mentesülés az adófizetési kötelezettség alól
Nem kell a 25 ezer, az 50 ezer, valamint a 75 ezer forint tételes adót azon hónapokra vonatkozóan megfizetnie a kisadózó vállalkozásnak a kisadózó után: amely hónap egészében a kisadózó valamely ellátásban részesül illetve, ha tevékenységét szünetelteti vagy feltéve fogvatartott illetve, ha hogy katonai szolgálatot teljesít, nem végez a tevékenységébe tartozó munkát.

19 Ellátások, melyek alatt mentesül, ha nem végez tevékenységet
táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyerekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül. A kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz, ha a tárgyhónapra vonatkozóan nem kell tételes adót fizetnie.

20 Szüneteltető vállalkozóra vonatkozó speciális szabály
Nem kell a bejelentést havonta megismételnie a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak; ilyen esetben az adóhatóság a kötelezettség módosítását a rendelkezésre álló adatok alapján hivatalból végzi el.

21 Törthónapok összeszámítása
Nem kell megfizetni a tételes adót azon hónapra vonatkozóan sem, amelyben a mentesítésre okot adó körülmény megszűnik, ha ez az állapot legalább 30 napig fennállt. (törtidőszakok összeszámítása) 8 nap nap nap A 30 nap számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az időszakot, amelyre vonatkozóan a kisadózó után az adót nem kell megfizetni.

22 Munkaviszonytól történő elhatárolás
Amennyiben a kisadózó vállalkozással kötött szerződés, ügylet a tartalma szerint a kisadózó és harmadik személy közötti munkaviszonyt leplez, akkor az adózási és egyéb jogkövetkezményeket e törvénytől eltérően a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani. Az adóhatóság ellenőrzési eljárás keretében - az ellenkező bizonyításáig – vélelmezheti, hogy munkaviszony jött létre.

23 A vélelem megdől.. ha az alábbi körülmények közül egynél több megvalósul: a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette; a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem adatszolgáltatásra köteles személytől (a továbbiakban: megrendelő) szerezte; a megrendelő nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan, a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll; a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a megrendelő bocsátotta a kisadózó rendelkezésére…..stb.

24 Bevallás Az adózónak az adóévi árbevétel nagyságáról az adóévet követően február 25-ig – az adóalanyiság megszűnése esetén a megszűnéstől számított 30. napig – kell számot adnia a 16KATA nyomtatványon. Ezen túlmenően ezen a nyomtatványon kell bevallania a 40 % adót, valamint e nyomtatványon kell adatot szolgáltatnia abban az esetben, ha bármely más adóalanynak (ide nem értve az egyéni vállalkozónak minősülő magánszemélyt) éves szinten együttesen 1 mFt-ot meghaladó értékű számlát bocsátott ki.

25 Kisadózó bevétele Bevételnek minősül: a kisadózó vállalkozás által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve a tevékenység végzéséhez kapott támogatást és a külföldön is adóköteles bevételt. Nem bevétel: többek között az áthárított áfa, illetve a költség fedezetére, fejlesztési célra kapott támogatás. (2014. évre visszamenőleg is)

26 Adatszolgáltatási kötelezettség a ‘08 bevallásban
A ’K102-es nyomtatványon adatszolgáltatásra lesz kötelezett az az adózó – ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt illetve a kisadózó vállalkozásokat – az adóévet követően, aki (amely) a kisadózó vállalkozás számláját befogadta abban az esetben, ha éves szinten 1 millió forintot meghaladó ellenértéket fizetett ki részére.

27 Friss változások a KATA szabályaiban

28 Támogatások elszámolása
1./ támogatások nem számítanak bevételnek a magánszemélynél (átmeneti rendelkezés szerint 2014-ig visszamenőleg alkalmazható a szabály). 2./ az őszi tv. módosítás során pontosításra került a fenti rendelkezés, így a törvény már nem magánszemélyt, hanem adózót említ. Mivel nem csak egyéni vállalkozó, hanem kkt, bt is részesülhetett támogatásban. Katv. 2.§ 22. pont Hatálybalépés: visszamenőleg évtől

29 Nem főállású kisadózó Egy újabb esetet említ a törvény, mely szerint a kisadózó vállalkozó nem minősül főállásúnak: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll. A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony teljes munkaidős foglalkoztatási jogviszonynak minősül, így katás vállalkozóként Ft adót fizet. Katv. 2.§ 8. pont h) alpont Hatálybalépés:

30 Bejelentési kötelezettség
A törvénymódosítás alapján az ingatlan bérbeadásból származó bevétel megszerzésének időpontját a kisadózó vállalkozás köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz annak érdekében, hogy az adóhatóság a bejelentést követően intézkedni tudjon az adóalanyiság megszüntetése iránt. Katv. 5.§ (1a) bekezdés Hatálybalépés:

31 Magasabb összegű adó fizetési kötelezettség választása
A törvénymódosítás egyértelművé tette, hogy a magasabb összegű tételes adó fizetési kötelezettség a bejelentését követően (a választására irányuló nyilatkozat benyújtását követően) terheli az adózót. Katv. 7.§ (3a) bekezdés Hatálybalépés:

32 Igazolás a jövedelemről
A módosítás pontosítja az adóhatóság által kiállított igazolás tartalmát abban az esetben, amikor a kisadózó bevételének 60 százaléka nem éri el a minimálbér összegét. „legalább a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és a havi minimálbér szorzata” Ezzel az is pontosításra került, hogy amennyiben a bevételi nyilatkozat szerint a kisadózó az adott évben nem ért el bevételt (pl. az egyéni vállalkozó szüneteltette a tevékenységét), akkor az adóhatóság sem igazol számára jövedelmet. Katv. 10.§(3) bekezdés Hatálybalépés:

33 Százalékos adófizetési kötelezettség összeghatárának változása
2017. évtől Ft-ról Ft-ra emelkedik az a bevételi határ amíg kizárólag tételes adó megfizetésével teljesíthető az adófizetési kötelezettség. Az ezt meghaladó bevétel esetén lép csak be a 40%-os adófizetési kötelezettség. Katv. 8.§ (6) bekezdés Hatálybalépés:

34 Újraválasztás lehetősége rövidül
A kata adóalanyiság megszűnését követően 12 hónap eltelte után választható újra a kata alanyiság (korábban 24 hónap volt). Katv. 6.§ Hatálybalépés:

35 Szja köteles kifizetés adója
A személyi jövedelemadó mértékével azonos mérték megállapítása az egyébként személyi jövedelemadó köteles kifizetésre. „összeg 16 százaléka” helyett az „összeg 15 százaléka” szöveg lép. Katv. 26.§ (3) bekezdés Hatálybalépés:

36 1. A kisadózó vállalkozás bevétele [Katv. 2. § 12. pont]
A kisadózó vállalkozás bevétele: a kisadózó vállalkozás által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve a tevékenység végzéséhez kapott támogatást és a külföldön is adóköteles bevételt, valamint az az összeg, amelyet az adóalany az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg azzal, hogy nem bevétel f) a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás Hatályos: VI. 16-tól. 2. Költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás [Katv. 2. § 22. pont] a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított olyan támogatás, amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett kap, ideértve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti támogatást is;

37 3. Átmeneti rendelkezés [Katv. 32/C. §]
E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló évi CXXII. törvény módosításáról szóló évi LXVI. törvénnyel megállapított 2. § 12. pontja és 22. pontja a január 1-jét követően keletkezett bevételre is alkalmazható. Hatályos: VI. 16-tól. 4. A bevétel megszerzésének időpontja [Katv. 2. § 13. pont e) alpont] az adóalanyiság megszűnésének napja, amennyiben az általa kiállított bizonylat ellenértékét az adóalanyiság utolsó napjáig nem szerezte meg; Hatályos: I. 1-től. 5. Mentesülés a tételes adó megfizetése alól [Katv. 8. § (9) bekezdés e) pont] Nem kell megfizetni a kisadózó után a tételes adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatóként keresőképtelen.

38 Legújabb törvénymódosítási javaslat (T/13159) újdonságai
2016. december 5-én került benyújtásra a törvénymódosítási javaslat. A tegnapi napon szavazott róla az Országgyűlés. A kihirdetett szöveg még nem áll rendelkezésre. De a legfontosabb javaslatok a kata-t érintően az alábbiak.

39 Legújabb törvénymódosítási javaslat (T/13159) újdonságai
Az ellátások számításának alapja: Ellátások számítási alapja Hatályos től től Ft tételes adó fizetése mellett 81 300 90 000 93 500 Ft tételes adó fizetése mellett

40 Béren kívüli juttatások, egyes meghatározott juttatások, cafeteria változása

41 Új elem a cafeteria juttatások között
Új béren kívüli juttatás! Kedvező közteher mellett adható pénzjuttatás is, melynek éves keretösszege egész éves foglalkoztatás esetén 100 e Ft (tört év esetén annak arányos része). Fontos! Munkáltatónként jár a 100 ezer Ft. Szja tv. 71.§ (6) bekezdés Hatálybalépés időpontja:

42 Vagyis a meghaladó rész nem adózhat egyes meghatározott juttatásként.
Pénzjuttatás A keretösszeget meghaladóan adott pénzösszeg munkavállaló esetén bérjövedelemként adóköteles. Vagyis a meghaladó rész nem adózhat egyes meghatározott juttatásként. (a juttatásra jogosító jogviszony alapján kell a kifizetés hónapjára az adókötelezettséget megállapítani, kivéve ha a jogviszony megszűnik, akkor a megszűnés hónapjának kötelezettségeként) Szja tv. 71.§ (5) bekezdés Hatálybalépés időpontja:

43 Béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályok módosítása
2017-től jelentősen átalakul a béren kívüli juttatások adózása január 1-től kizárólag - az éves keretösszeget meg nem haladóan adott pénzösszeg valamint -a SZÉP Kártya bármely alszámlájára (szálláshely/225eFt, vendéglátás/150eFt, szabadidő/75eFt) a törvényben meghatározott kereteken belül adott juttatás minősül az Szja tv. 71.§-a szerinti béren kívüli juttatásnak. Szja tv. 71.§ (1) bekezdés Hatálybalépés időpontja:

44 Béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályok módosítása
Béren kívüli juttatásnak minősül: a) meghatározott személyi kör részére üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás (az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész), b) a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezet alapszabályában foglaltaknak megfelelően az adóévben nem pénzben juttatott – egyébként adóköteles – jövedelem együttes értékéből személyenként a min. bér havi összegének 50%-át meg nem haladó rész. Szja tv. 71.§ (2) bekezdés Hatálybalépés időpontja:

45 Béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályok módosítása
A évben még béren kívüli juttatásként adható egyéb juttatások: üdülési szolgáltatás munkahelyi étkeztetés iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, képzési költségek átvállalása, önkéntes kölcsönös pénztári munkáltatói hozzájárulás, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba célzott szolgáltatásra befizetett összeg 2017-től nem minősülnek 71.§ szerinti béren kívüli juttatásnak.

46 Béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályok módosítása
A béren kívüli juttatások adózása 2017-től átalakul. Emiatt módosításra került az ezen juttatásokkal összefüggő közteher-fizetési rend. Egyes meghatározott juttatásnak minősül: a SZÉP Kártya egyes alszámláira a törvényben meghatározott mértéket (szálláshely: 225 eFt, vendéglátás: 150 eFt, szabadidő: 75 eFt) meghaladóan utalt munkáltatói támogatás, az önmagukban béren kívüli juttatásnak minősülő juttatások (pénzösszeg és SZÉP Kártya) együttes értékének az éves rekr. keretösszeget meghaladó része. Szja tv. 70.§ (3a) bekezdés Hatálybalépés időpontja:

47 Béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályok módosítása
2017-től az Szja törvény (az adózási szabályok között) rögzíti, hogy az éves rekreációs keretösszeg: a közszférában foglalkoztatott munkavállalók esetében évi 200 ezer Ft, a közszférán kívüli más munkáltatók által foglalkoztatott munkavállalók esetében az éves rekreációs keretösszeg évi 450 ezer Ft. Nem változott: ha a foglalkoztatás csak az év egy részében áll fenn, akkor az említett összegeknek (200 eFt, 450 eFt) a foglalkoztatás időtartamával arányos részét kell éves rekreációs keretösszegnek tekinteni (kivéve a dolgozó halála esetén). Szja tv. 70.§ (4)-(4a) bekezdés Hatálybalépés időpontja:

48 Béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályok módosítása
Átmeneti rendelkezés mondja ki, hogy a én hatályos 71.§ szerint béren kívüli juttatásnak minősülő, de jén hatályos 71.§ szerint nem nevesített juttatásokat a munkáltató ét követően egyes meghatározott juttatásként biztosíthatja. (akkor is az új szabályt kell alkalmazni, ha az elmúlt évi keret egy részének juttatása nyúlik át a évre)

49 Béren kívüli juttatásokból egyes meghatározott juttatások
Az év végi törvény módosító csomagban található változás azzal egészíti ki az előbb említett szabályt, hogy a juttatásokra vonatkozóan január 1-jét megelőzően hatályos szabályok közül az egyedi értékhatárokat figyelmen kívül kell hagyni, az egyéb feltételeket azonban be kell tartani. Szja tv. 89.§ (6) bekezdés Hatálybalépés:

50 Egyes meghatározott juttatásokat terhelő közteher-alapját meghatározó szorzó
Az Szja mértékének 16%-ról 15%-ra történő csökkentésével összhangban a tv-ben alkalmazott 1,19-szeres szorzók már korábban 1,18-szoros mértékben kerültek meghatározásra a béren kívüli juttatásokat és az ún. egyes meghatározott juttatásokat terhelő közteher-alapját meghatározó szorzó kivételével. Ez utóbbi szorzó mértéke változatlanul 1,19 volt. Az év végi törvény- módosítás eredményeként e szorzó mértéke is 1,18-szorosra mérséklődött. Szja tv. 69.§ (2) bekezdés Hatálybalépés:

51 Egyes meghatározott juttatás
Adóalap és közterhek A kifizetőt, munkáltatót terhelő adó alapja 2016-ban: a juttatás értékének 1,19-szerese. Juttatás Szja Eho Összes közteher Béren kívüli juttatás 15% 14% 34,51% Egyes meghatározott juttatás 27% 49,98%

52 a juttatás értékének 1,18-szorosa.
Adóalap és közterhek A kifizetőt, munkáltatót terhelő adó alapja 2017-től: a juttatás értékének 1,18-szorosa. Juttatás Szja Eho Összes közteher Béren kívüli juttatás 15% 14% 34,22% Egyes meghatározott juttatás 27% (22%?) 49,56% (?)

53 Cafeteria keretében adható juttatások 2017-ben
Munkahelyi étkeztetés Egyes meghatározott juttatás Erzsébet utalvány Helyi bérlet Iskolakezdési támogatás Önkéntes nyugdíjpt-i hozzájárulás Egészségpt, önsegélyező pt. hozzáj. Készpénz kifizetés cafeteriában Évente 100 eFt-ig béren kívüli jutt. felette bérjövedelem Széchenyi Pihenőkártya alszámláira Évente a meghatározott keretig béren kív. Sportrendezvényre szóló belépő Adómentes összeghatár nélkül Kulturális belépő Adómentes évi 50 eFt-ig Óvoda, bölcsőde Adómentes a ktg. mértékéig Mobilitási célú lakhatási támogatás Adómentes a feltételek szerint Lakáscélú támogatás Adómentes ép. ktg. 30%-ig, max. 5 millió Ft 5 évben Kockázati biztosítás (pl. egészségbizt.) Havonta a min.bér 30%-ig adómentes

54 Köszönöm a figyelmet!