Mindennapok munkajoga – 5. Dr. Csőke Rita

Az előadások a következő témára: "Mindennapok munkajoga – 5. Dr. Csőke Rita"— Előadás másolata:

1 Mindennapok munkajoga – 5. Dr. Csőke Rita
BME GTK Üzleti Jog Tanszék

2 A mai témáink Térjünk vissza még egy picit az előző órához….
És akkor tényleg a mai: Személyiségi jogok Az egyenlő bánásmód követelménye Óra után – aki gondolja, maradjon, és beszéljünk egy kicsit a ZH-ról! Mindennapok munkajoga, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

3 A múlt óra és a mai óra témájának lényege:
„Iuris praecepta sunt haec honeste vivere, alterum non laedere, suum cuique tribuere.” „A jog főparancsai ezek: élj tisztességgel, ne bánts mást, add meg kinek-kinek a magáét.” /Iustinianus: Institutiók, 1. könyv, 1. cím / Mindennapok munkajoga, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

4 A személyiségi jogok védelme (Mt. 9-11.§)
Mindennapok munkajoga, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

5 Alapja a Ptk. A munkajogviszony is egy szerződésen alapuló jogviszony. Vagyis van kapcsolódása a Ptk-hoz is. Egyrészről a munkaszerződés is szerződés. Másrészről a feleket (mindkettőt!), mint személyeket megillető személyiségi jogokat minden jogviszonynál – így a munkajogviszonynál is – érvényesíteni kell. Mt. 9. § (1) A munkavállaló és a munkáltató személyiségi jogainak védelmére, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:42–54. §-át kell alkalmazni azzal, hogy a Ptk. 2:52. § (2) és (3) bekezdése, valamint 2:53. §-a alkalmazásakor e törvény kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai az irányadók. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

6 A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk. ) 2:42–54
A Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (Ptk.) 2:42–54. §-a „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja. Az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A személyiségi jogok e törvény védelme alatt állnak. Nem sért személyiségi jogot az a magatartás, amelyhez az érintett hozzájárult.” Mindennapok munkajoga, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

7 A személyiségi jogok korlátozása a munkajogban (Mt. 9.§)
Fentebb láttuk, hogy a személyiségi jogokat törvény és mások jogai korlátozhatják. A törvény esetünkben az Mt., a „más” pedig lehet a munkáltató, vagy a munkavállaló jogai is, de akár harmadik személy is. Ugyanez igaz fordítva is: a munkavállaló joga is lehet korlát a munkáltatónak. A törvényekkel védett jogok és érdekek között olykor tehát ütközések merülnek fel. Ezeket valahogyan fel kell oldani. Pár korlátozást az előző alkalommal már átvettünk: Pl. véleménynyilvánítás jogának korlátozása, magatartási korlátozások – a korlátozással védett jog a munkáltató jó hírneve, jogos gazdasági érdeke Mindennapok munkajoga, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

8 Ptk. 2:43. § [Nevesített személyiségi jogok]
A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen a) az élet, a testi épség és az egészség megsértése; b) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése; c) a személy hátrányos megkülönböztetése; d) a becsület és a jóhírnév megsértése; e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése; f) a névviseléshez való jog megsértése; g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

9 A személyiségi jogok korlátozása a munkajogban (Mt. 9
A személyiségi jogok korlátozása a munkajogban (Mt. 9.§) – a munkavállaló „A munkavállaló személyiségi joga akkor korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével a) közvetlenül összefüggő okból b) feltétlenül szükséges és c) a cél elérésével arányos. A személyiségi jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és várható tartamáról a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell. A munkavállaló a személyiségi jogáról általános jelleggel előre nem mondhat le. A munkavállaló személyiségi jogáról rendelkező jognyilatkozatot érvényesen csak írásban tehet.” Mindennapok munkajoga, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

10 A becsülethez és jóhírnévhez való jog (Ptk. 2:45. §)
A becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás. A jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

11 Személyiségi jogok és a munkáltató ellenőrzési joga (Mt. 11. §)
(1) A munkáltató a munkavállalót csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti. A munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető. (2) A munkáltató előzetesen tájékoztatja a munkavállalót azoknak a technikai eszközöknek az alkalmazásáról, amelyek a munkavállaló ellenőrzésére szolgálnak. Fontos, hogy a munkavállaló tisztában legyen az ellenőrzés eszközeivel, módjaival (tilos pl. titokban kémprogram telepítése). Nem kell egyetértenie, de előre tudnia kell róla, mert erről a munkáltató tájékoztatta. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

12 Személyiségi jogok és a munkáltató ellenőrzési joga (Mt. 11. §) – 2.
A munkavállalóval szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amelyet munkaviszonyra vonatkozó szabály ír elő, vagy amely munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése érdekében szükséges. A munkáltató ellenőrzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével. A munkáltató így is csak olyan ellenőrzési módszert választhat, amely arányos a céllal. (Pl. nem szondáztathat zaklatásszerűen, nem alkalmazhat kamerarendszert, ha nincs olyan védendő érték, ami ezt indokolja, stb.) Mindennapok munkajoga, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

13 A személyiségi jogsértés munkajogi szankciói
Ptk-ra utalás az Mt-ben (ld. fentebb is): a Ptk. 2:52. § (2) és (3) bekezdése, valamint 2:53. §-a alkalmazásakor e törvény kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai az irányadók. 2:52. § (1) bekezdés – a sérelemdíj – alkalmazandó; 2:53. § - kártérítés Ptk-beli szabályai helyett tehát az Mt. kártérítési szabályai alkalmazandók. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

14 Az egyenlő bánásmód követelménye
2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Mindennapok munkajoga, 2016/2017/1.

15 Alkalmazási területe a munkajogban
Az anti-diszkriminációs követelményeket a foglalkoztatás teljes folyamata során alkalmazni kell: Álláshirdetés, toborzás, kiválasztás, felvétel, foglalkoztatási feltételek Foglalkoztatásra irányuló (ideértve a munkavégzésre irányuló egyéb) jogviszony létesítése és megszüntetése Képzés Munkafeltételek Juttatások Előmenetel Részvételi jogok, tagságok Felelősség érvényesítése során Szülői és egyéb szabadságok kapcsán Mindennapok munkajoga, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

16 Az egyenlő bánásmód követelményéről általában
2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Alapja: az ember elidegeníthetetlen egyenlő méltósága Az egyenlő bánásmód sérelme valamilyen általánosítható csoportjellemzőhöz kötődik, ami az érintett személy szempontjából általában adottság, többnyire nem befolyásolható. A hátrány egy adott csoporthoz tartozás miatt éri, többnyire előítéletből fakadóan. Ez különbözteti meg a „sima” joggal való visszaéléstől. Nem minden rendeltetésellenes joggyakorlás ütközik egyben az egyenlő bánásmód követelményébe is. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

17 Az egyenlő bánásmód megsértésének típusai
7. § (1) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti – különösen a III. fejezetben meghatározottak szerint – a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

18 Ebktv. 8.§ Közvetlen hátrányos megkülönböztetés
8. § Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt a) neme, b) faji hovatartozása, c) bőrszíne, d) nemzetisége, e)  nemzetiséghez való tartozása, f) anyanyelve, g) fogyatékossága, h) egészségi állapota, i) vallási vagy világnézeti meggyőződése, j) politikai vagy más véleménye, k) családi állapota, l) anyasága (terhessége) vagy apasága, m) szexuális irányultsága, n) nemi identitása, o) életkora, p) társadalmi származása, q) vagyoni helyzete, r) foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, s) érdekképviselethez való tartozása, t) egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (a továbbiakban együtt: tulajdonsága) miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

19 „Egyéb helyzet, tulajdonság”
Megszorító értelmezés Dinamikusan változik a tartalma A Kúria szerint erre is igaz kell legyen, hogy a helyzet megléte tárgyilagosan igazolható, homogén csoport képzésre, általánosításra alkalmas, és társadalmi előítéletből táplálkozik. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

20 Közvetett hátrányos megkülönböztetés, zaklatás
9. § Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely a 8. §-ban meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne. 10. § (1) Zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személynek a 8. §-ban meghatározott tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

21 Ebktv. 10.§ Jogellenes elkülönítés, megtorlás
10. § (2) Jogellenes elkülönítésnek minősül az a rendelkezés, amely a 8. §-ban meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját a velük összehasonlítható helyzetben lévő személyektől vagy személyek csoportjától – anélkül, hogy azt törvény kifejezetten megengedné – elkülönít. (3) Megtorlásnak minősül az a magatartás, amely az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kifogást emelő, eljárást indító vagy az eljárásban közreműködő személlyel szemben ezzel összefüggésben jogsérelmet okoz, jogsérelem okozására irányul vagy azzal fenyeget. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

22 Kivételek a munkajogban – Ebktv.
22. § (1) Nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését a) a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetés, b) a vallási vagy más világnézeti meggyőződésen, illetve nemzeti vagy etnikai hovatartozáson alapuló, a szervezet jellegét alapvetően meghatározó szellemiségből közvetlenül adódó, az adott foglalkozási tevékenység tartalma vagy természete miatt indokolt, arányos és valós foglalkoztatási követelményen alapuló megkülönböztetés. DE: a munkáért járó juttatások esetén a közvetlen hátrányos megkülönböztetés minden esetben sérti az egyenlő bánásmódot, ha annak alapja az érintett a) neme, b) faji hovatartozása, c) bőrszíne, d) nemzetisége, e) nemzetiséghez való tartozása. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

23 Az egyenlő bánásmód követelménye a Munka Törvénykönyvében
12. § (1) A munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E követelmény megsértésének orvoslása nem járhat más munkavállaló jogának megsértésével vagy csorbításával. (2) Munkabérnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

24 Mt. 12.§ (3) bek. – egyenlő munka az egyenlő bánásmód alkalmazásában
12.§ (3) A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

25 Bizonyítási teher, eljáró szervezetek
Egyenlő bánásmóddal kapcsolatos ügyben a sérelmet szenvedett valószínűsíti a hátrányt, és hogy az mely csoportjellemzővel összefüggésben. A munkáltatónak kell bizonyítania, hogy nem sértette meg az egyenlő bánásmód követelményét, vagy nem volt köteles megtartani azt. (A joggal való visszaélésnél a sérelem bekövetkezését az a fél bizonyítja, aki azt állítja, hogy sérelem érte, és nincs csoportjellemző.) Az igény érvényesíthető: az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál bíróságon (munkaügyi per, személyiségi jogi per) külön jogszabályokban meghatározott más eljárások során (pl. fogyasztóvédelmi, munkaügyi és szabálysértési hatósági eljárásban) Mindennapok munkajoga, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

26 Egyenlő bánásmód követelménye megsértésének lehetséges szankciói
A jogsértő állapot megszüntetésére kötelezés; Eltiltás a jövőbeni jogsértéstől; Nyilvánosságra hozatal (anonimizáltan – kivéve a jogsértő neve, székhelye); Bírság (EBH eljárásban); Kártérítés (sérelemdíj is) – bírósági eljárásban; Más, külön törvényben meghatározott jogkövetkezmény Pl. államháztartásról szóló törvény szerint nem részesülhet költségvetési támogatásban (nem köthető vele támogatási szerződés), aki nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének. Ennek nem felel meg az, akit az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt hatóság, illetve bíróság a költségvetési támogatás igénylésének időpontját megelőző két éven belül – a korábbival azonos jogsértés elkövetése miatt – jogerős és végrehajtható bírsággal sújtott vagy a központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezett. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

27 A szerkesztő riporter munkabére (Mfv.I.10.122/2007/3)
Jogeset: A szerkesztő riporter munkabére (Mfv.I /2007/3) Mindennapok munkajoga, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

28 Tényállás A felperes február 15-étől állt az alperes alkalmazásában. Az alperes Főszerkesztőségénél dolgozott, február 1-jétől a K. Szerkesztőséghez tartozott, a munkaköre szerkesztő-riporter volt. a felperes szerkesztő-riporter munkakörben, a személyi alapbére szeptember 15-étől havi forint volt, amit az alperes hat éven keresztül nem emelt, és a felperes részére nem fizetett pótlékokat sem. Az egyetemi végzettséggel, tíz évet meghaladó gyakorlattal, és több felsőfokú nyelvvizsgával rendelkező felperes színvonalas munkát végzett, tevékenységével kapcsolatban kifogás nem merült fel. A k. szerkesztők között a felperes volt a legképzettebb és a legtapasztaltabb, a szakmai munkáját minden tekintetben elismerés illette, kifogás nem merült fel ellene. A felperes azt állította, hogy ennek ellenére az alperesnél még a pályakezdők is magasabb bérezésben részesültek a felperesnél, mivel az alperes így kívánta megtorolni a felperes szakmai kritikai észrevételeit. A felperes azt állította, hogy a szakmai kritikai észrevételei miatt az alperes a béremelésekből, jutalmazásokból, külföldi kiküldetésekből kizárta, sőt, fél évre a munkavégzésből is. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

29 Az 1. fokú döntés szempontjai
Összehasonlítható csoport: szerkesztő riporterek és munkabérük Ezen belül is a magasabb személyi alapbérrel rendelkezők Figyelembe vette a pótlékokat kettő kivételével A h. pótlék az 1. fokú bíróság szerint nem volt „rendszeresítve” A műszakpótlék pedig csak „adható” juttatás volt. Megállapította a munkabér különbözetet. Megítélte a nem vagyoni kártérítést is. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

30 A 2. fokú döntés szempontjai
Nem látta megalapozottnak a munkáltatói retorzió miatti egészségromlást, viszont egyetértett a rendeltetésellenes joggyakorlás megállapításával, és a felperes emberi méltósága megsértésével. Viszont a munkavégzéstől eltiltás alatt is kapta a bérét. A nem vagyoni kártérítést a 2. fokon eljárt bíróság tehát csökkentette. A munkabér tekintetében álláspontja szerint az 1. fokú bíróság össze nem hasonlítható kimutatásokat vett alapul. A pótlékokat nem lehet hozzászámítani az alapbérekhez, Az összehasonlító csoport pedig önkényes volt, ezért a k. terén dolgozó valamennyi szerkesztő, riporter és szerkesztő-riporter bére az összehasonító csoport, és ennek számtani átlaga alapján ban nem volt különbség, ben igen, a munkabér különbözetet csökkentet összegben fogadta el. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

31 A Kúria döntése felülvizsgálati eljárásban
A tényállás tiszta, mindkét bíróság egyetértett benne. Az egyenlő bánásmód követelménye a bérek terén is érvényesül. Az alperesnek kellett volna bizonyítania, hogy a munkafeltételek és a juttatások megállapításánál alkalmazott-e a felperesnél hátrányos megkülönböztetést, az alperest terhelte a bizonyítás arra vonatkozóan, miszerint a magatartásának (a bér bizonyított alacsony szinten tartásának és a felperes elkülönítésének) tárgyilagos mérlegelés szerint volt-e a munkaviszonyával összefüggő, ésszerű indoka. Ilyent az alperes nem bizonyított. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

32 A Kúria döntése felülvizsgálati eljárásban 2.
Az 1. fokú bíróság helyesen járt el, amikor összehasonlító csoportként a magasabb bérűeket vette alapul az Mt. szempontjaira tekintettel (az elvégzett munka természete, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget), ezen túl felperes még kifogástalan munkát is végzett. Ha a kimutatások nem lettek volna jók, az alperes terhére esik, hiszen neki kellett bizonyítania. A rendszeres pótlékokat is számításba kell venni az átlagok számításánál egyenlő bánásmód tekintetében. Alperes nem bizonyította, hogy a pótlékoknak fix jogosultsági feltétele lett volna, amit a felperes nem teljesített. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

33 A Kúria döntése felülvizsgálati eljárásban 2.
A nem vagyoni kártérítésben is az 1. fokú bíróságnak adott helyt. Az alperes a felperes tekintetében megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, és a felperessel szemben tanúsított magatartása - amint azt a másodfokú bíróság megállapította - emberi méltóságát sértette. Különösen ilyennek minősült a felperes kitiltása a h.-ból. A nem vagyoni kártérítés mértéke szempontjából a másodfokú bíróság tévesen tulajdonított jelentőséget annak, hogy az eltiltás mellett a felperes megkapta a munkabérét. A felperes sajátos szakmájára és munkakörére tekintettel - a megjelentéstől hónapokra eltiltással - az alperes által alkalmazott magatartás [Ebktv. 10. § (2) bekezdés] az átlagosnál súlyosabb hátrányt és megaláztatást jelentett, amelynek orvoslásaként az elsőfokú bíróság által meghatározott mértékű nem vagyoni kártérítés az egyenértékű és arányos. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék