Számvitel S ZÁMVITEL. Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Hol tartunk…

Az előadások a következő témára: "Számvitel S ZÁMVITEL. Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Hol tartunk…"— Előadás másolata:

1 Számvitel S ZÁMVITEL

2 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013. 2 Hol tartunk…

3 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013. Eredménykimutatás Beszámoló Analitikus nyilvántartás Alapbizonylatok Főkönyv Mérleg Eredménykimutatás Kiegészítő melléklet Üzleti jelentés Nyilvános- ságra hozatal 62 3

4 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013. Az eredménykimutatás A vállalkozás adott időszaki teljesítményéről, sikerességéről, jövedelemtermelő képességéről szolgáltat információkat. Az éves hozamok (kibocsátás, bevételek) és ráfordítások különbségéről van szó. Forgalmi szemléletet tükröz, hiszen az adott év kibocsátását állítja szembe az adott év kibocsátása érdekében felmerült erőforrás- felhasználással. Egységes szerkezetben, a gazdálkodó szervezet különböző folyamatainak bemutatása mellett tartalmazza a mérleg szerinti eredményének levezetését. A piaci szereplő képet kap a vállalkozás tevékenységének sikerességéről, az eredmény alakulásának körülményeiről. 62 4

5 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013. Mérleg szerinti eredmény levezetésének sémája Üzemi (üzleti) tevékenység bevételei (hozamai) - Üzemi (üzleti) tevékenység költségei, ráfordításai A/ Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Pénzügyi műveletek bevételei - Pénzügyi műveletek ráfordításai. B/ Pénzügyi műveletek eredménye C/ Szokásos vállalkozási eredmény (  A  B) Rendkívüli bevételek - Rendkívüli ráfordítások. D/ Rendkívüli eredmény E/ Adózás előtti eredmény (  C  D) - Társasági adó. F/ Adózott eredmény - Fizetett (jóváhagyott) osztalék, részesedés. G/ Mérleg szerinti eredmény (MSzE) 63 5

6 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013. Az eredménykimutatás változatai Az üzemi (üzleti) eredményt a vállalkozás két változatban vezetheti le, mutathatja be: –Összköltség eljárással –Forgalmi költség eljárással Összköltség eljárás Értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevételek Aktivált saját teljesítmények Üzleti tevékenység hozamai Felmerült éves összes költség Egyéb ráfordítások Üzleti tevékenység ráfordításai. A/ Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Forgalmi költség eljárás Értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevételek Üzleti tevékenység hozamai Értékesítés éves összes költsége Egyéb ráfordítások Üzleti tevékenység ráfordításai. A/ Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 64 6

7 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013. Forgalmi költséges Értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevételek Üzleti tevékenység hozamai Értékesítés éves összes költsége Egyéb ráfordítások Üzleti tevékenység ráfordításai. A/ Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Összköltséges Értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevételek Aktivált saját teljesítmények Üzleti tevékenység hozamai Felmerült éves összes költség Egyéb ráfordítások Üzleti tevékenység ráfordításai. A/ Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Ismerkedjünk meg a fogalmakkal Felmerült éves költség anyagjellegű ráfordítás személyi jellegű ráfordítás értékcsökkenési leírás Értékesítés éves összes költsége a felmerült összes költségnek az a része amely a tárgyévi bevételekkel hozható kapcsolatba költségnemek - aktivált saját teljesítmények Költségnemek 65 7

8 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013. És még egy Aktivált saját teljesítmények: (két elemből áll) –Saját előállítású eszközök aktivált értéke (SEEAÉ), ezek az eszközök a beszámolási időszak végén a leltárban szerepelnek. (Érteke csak pozitív lehet.) –Saját termelésű készletek állományváltozása (STKÁV), a saját termelésű készletek év végi és év elejei állományának különbözete. 65 8

9 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013. A két változat összehasonlítása Értékesítés nettó árbevétele:12.000 eFt Egyéb bevételek 3.000 eFt Egyéb ráfordítások 2.000 eFt Éves összes felmerült költség13.000 eFt Saját előállítású eszközök aktivált értéke (SEEAÉ): 1.000 eFt Saját termelésű készletek állományváltozása (STKÁV): 2.000 eFt Mennyi az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye? (Mindkét eredménykimutatás változatot alkalmazva) 66 9

10 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013. Számoljunk! Számítsuk először ki az aktivált saját teljesítmények értékét: 1000+2000=3000 eFt és az értékesítés éves összes költségét: 13000-3000=10000 eFt „Összköltség” típusú Értékesítés nettó árbevétele12000 Egyéb bevételek 3000 Aktivált saját teljesítmények 3000 Üzleti tevékenység hozamai18000 Felmerült éves összes költség13000 Egyéb ráfordítások 2000 Üzleti tevékenység ráfordításai15000 Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 3000 „Forgalmi költség” típusú Értékesítés nettó árbevétele12000 Egyéb bevételek 3000. Üzleti tevékenység hozamai15000 Értékesítés éves összes költsége10000 Egyéb ráfordítások 2000 Üzleti tevékenység ráfordításai12000 Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 3000 66 10

11 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013. Árbevétel - bevétel Árbevétel: Egy beszámolási időszak során értékesített (realizált) készletek és idegennek végzett szolgáltatások számlázott ellenértéke. Bevétel: Gyűjtő fogalom, mely tartalmazza az árbevételt is Bevétel  Pénzbevétel 68 11

12 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013. Költség - ráfordítás Költség: Az üzletmenetben 1 év alatt felmerülő élő és holtmunka felhasználás pénzben kifejezett értéke. (A gazdálkodó fő tevékenysége érdekében azaz a termelés, szolgáltatás, kereskedelemi tevékenység érdekében történő erőforrás felhasználások). Ráfordítás: Az anyagi javak kibocsátásának a bekerülési értékét öleli fel. Gyűjtő fogalom, mely tartalmazza a költségeket is. Vagyis amíg a ráfordítás a vállalkozás működésének egészét szolgálja, annak érdekében merül fel, addig a költség csak az üzemi, üzleti (termelési, szolgáltatási, kereskedelmi) folyamatokat alapozza meg, annak érdekében használják fel. 69 12

13 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013. Költség kapcsolata más fogalmakkal Költség és árbevétel ok-okozati kapcsolat a költség az az összeg amibe az árbevétel kerül Költség és ráfordítás a költség része a ráfordításnak Költség és kiadás a kiadás pénztári, banki pénzmozgást jelent minden költség valamikor kiadássá válik 69 13

14 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013. Értékesítés nettó árbevétele A beszámolási időszakban eladott készletek és idegeneknek végzett szolgáltatások kiszámlázott, az üzleti partner által elismert ellenértéke. (Az áfa értékét természetesen nem tartalmazza) Nettó tartalmúvá az árbevétel a következő korrekciók elvégzése után válik: Csökkentő tételek: Növelő tételek: –utólag adott engedmények– fogyasztói árkiegészítés –fogyasztási adó– felár –visszaküldés Exportértékesítés árbevétele Belföldi értékesítés árbevétele 69-70 14

15 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013. Egyéb bevételek Olyan bevételek, amelyek az üzletmenetből következnek, de a Sz. tv. szabályozása értelmében nem lehetnek részei az árbevételnek. Részei: –kapott kártérítés –kötbér –késedelmi kamat –bírság A Sz. tv. alapján egyéb bevételnek kell tekinteni - a fentieken túl: –immateriális javak, tárgyi eszközök értékesítésének áfa nélküli ellenértékét –korábban behajthatatlannak minősített követelés címén befolyt összegeket –céltartalék feloldását (megszüntetését) –visszaírás értékét 70 15