Helyi önkormányzatok Győr A helyi önkormányzatok jogállása I. Állami szervek, a végrehajtó hatalom gyakorlásának egyik formája A közigazgatási szervezeti.

Az előadások a következő témára: "Helyi önkormányzatok Győr A helyi önkormányzatok jogállása I. Állami szervek, a végrehajtó hatalom gyakorlásának egyik formája A közigazgatási szervezeti."— Előadás másolata:

1 Helyi önkormányzatok Győr 2016

2 A helyi önkormányzatok jogállása I. Állami szervek, a végrehajtó hatalom gyakorlásának egyik formája A közigazgatási szervezeti rendszer részei Decentralizáció – autonómia Az önkormányzati rendszer országonként különböző Közig. jogtudomány az államszervezeten belüli hely szempontjából két modell Helyi önkormányzás (self-government)– világosan elhatárolt feladat- és hatáskör, ezen belül nagyfokú önállóság - angol Helyi igazgatás (local administration) - állami szuverenitás egy és oszthatatlan – helyi önkormányzat csak delegált hatalommal rendelkeznek – erős állami felügyelet - francia Változások a XX. sz. végétől – integrált önkormányzati modell – a helyi közfeladatok ellátására alkalmassá tétel – skandináv országok

3 A helyi önkormányzatok jogállása II. A Helyi Önkormányzatok Európai Chartája – 1985 – közel 40 eltérő önkormányzati rendszerű állam fogadta el – 1994-ben csatlakoztunk, 1997. évi XV. törvényben hirdették ki A helyi önkormányzati autonómia alapvető garanciái – legkisebb közös többszörös A helyi önkormányzás elvét – alkotmányos, illetőleg törvényi szinten kell elismerni A helyi önkormányzás alanyai – az egyes területi egységek közösségei – választott képviseleti szervek, közvetlen demokrácia Feladatellátás autonómiája – szubszidiaritás elve – helyi közügyekben önállóan szabályoz és igazgat Szervezetalakítás autonómiája Gazdasági autonómia – saját pénzügyi források, amely arányban áll az általuk ellátott feladatokkal, adómegállapítás joga, önálló gazdálkodás, hitelfelvétel, kiegyenlítő mechanizmusok Szövetkezés, társulás autonómiája Állami felügyelet – törvényességi, célszerűségi csak az átruházott áll.ig feladatok tekintetében

4 A helyi önkormányzás alkotmányos alapjai I. A helyi önkormányzás tartalmának meghatározása alkotmányos kérdés Modelljei: Enumerációs elv – ne ultra vires – angol Generális klauzula – kontinentális Alkotmány Önkormányzáshoz való jog – a választópolgárok közösségének alkotmányos alapjoga Generális klauzula – helyi közügyekben – a helyi közszolgáltatások szervezése, a helyi közhatalom gyakorlása Önkormányzati alapjogok Önkormányzati jogok védelme – AB, bíróságok Törvényességi ellenőrzés, önkormányzati döntések felülvizsgálata kizárólagos bírósági hatáskör

5 A helyi önkormányzás alkotmányos alapjai II. Alaptörvény – 31- 35. cikk Az önkormányzáshoz való jog alapjogi szabályozása, s ezzel az alkotmányos védelem megszűnt Generális klauzula – 31. cikk (1) bek. – helyi közügyek intézése, helyi közhatalom gyakorlása Nem szabályozza, milyen területi egységekben működnek, milyen típusai vannak a helyi önkormányzatoknak Önkormányzati alapjogok helyett – képviselő-testület hatásköreit határozza meg, amelyeket a képviselő-testület törvény keretei között gyakorolhat Törvényességi felügyelet – széles beavatkozási lehetőség Az önkormányzatokról sarkalatos törvény – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) rendelkezik

6 A helyi önkormányzás alkotmányos alapjai III. Az Alaptörvény 32. cikkében szabályozott képviselő-testületi hatáskörök: a) rendeletet alkot; b) határozatot hoz; c) önállóan igazgat; d) meghatározza szervezeti és működési rendjét; e) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat; f) meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik; g) e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat; h) dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről; i) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat; j) a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat; k) szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdek-képviseleti szövetséget hozhat létre, feladat- és hatáskörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek;

7 Területszervezés Állami területi beosztás megváltoztatása – Mötv. 96-105. §§ Új község alakítása, településegyesítés megszüntetése - KE Települések egyesítése - KE Területrész átadása – a település határainak megváltoztatása – önkormányzatok megállapodása Várossá nyilvánítás – városi cím adományozása - KE Település megyék közötti átcsatolása - OGY Fővárosi kerület átcsatolása, a kerületi határok megváltoztatása - OGY

8 Önálló község alakítása Önálló községgé alakítás (új község, településegyesítés megszüntetése) – az önkormányzáshoz való jog állami elismerése Feltételei: földrajzilag és építészetileg – elkülönült, lakott településrész a választópolgárok közössége képes a helyi önkormányzás jogának önálló gyakorlására, a községi önkormányzat számára meghatározott feladatok önállóan vagy társulás útján történő teljesítésére a szolgáltatások színvonalának csökkenése nélkül úgy, hogy ezeknek a feltételeknek az a település is megfeleljen, amelyből az új község megalakult; A településrész lakosságszáma a kezdeményezést megelőző tíz évben folyamatosan növekedjen, és infrastrukturális ellátottsága meghaladja az országos átlagot, valamint a községi önkormányzat számára meghatározott feladatokat az országos átlagot meg nem haladó költségráfordítással látja el.

9 Új község alakítási eljárás 1.Falugyűlés – 3 tagú előkészítő bizottság 2.Előkészítő bizottság javaslatot készít – ismerteti a polgárokkal és a képviselőtestület állásfoglalását kéri 3.Kezdeményezés – népszavazás – egész település választópolgárai 4.Felterjesztés a Miniszterelnökséghez 5.A Miniszterelnökséget vezető miniszter 1.Egyetért – felterjeszti a köztársasági elnökhöz 2.Nem ért egyet – határozatot hoz arról, hogy a kezdeményezést nem terjeszti az elnök elé 6.A határozatot az előkészítő bizottság megtámadhatja a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt – bíróság nemperes eljárásban dönt 7.A KE döntése 1.Az előkészítő bizottság – településrészi önkormányzattá alakul át 2.Az általános önkormányzati választások napján lép hatályba 8.A határok, vagyon – az önkormányzatok közötti megállapodás tárgya, ennek hiányában – a közigazgatási és munkaügyi bíróság dönt

10 A helyi önkormányzatok típusai Helyi önkormányzatok – gyűjtőfogalom Települési önkormányzatok Községi önkormányzat köteles ellátni mindazokat a törvényben meghatározott feladatokat, amelyek a helyi lakosság alapvető létfeltételeit, az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételének lehetőségeit biztosítják. nagyközségi címet használhatják azon községi önkormányzatok, amelyek a törvény hatálybalépésekor nagyközségi címmel rendelkeztek, továbbá, amelyek területén legalább háromezer lakos él. járásszékhely városi, valamint a városi önkormányzat - törvényben meghatározottak szerint – olyan közszolgáltatásokat lát el, melyeket saját területén és vonzáskörzetében, vagy a járás egész területén gazdaságosan, hatékonyan és a szakmai szabályok előírásainak megfelelően képes biztosítani. megyei jogú város települési önkormányzat, amely – törvényben meghatározottak szerint, az abban foglalt kivételekkel – azokat a közszolgáltatásokat is biztosítja, melyek saját területén túl a megye egészére vagy nagy részére kiterjednek. Megyei jogú város a megyeszékhely város és az Országgyűlés által e törvény hatálybalépése előtt megyei jogúvá nyilvánított város. Területi önkormányzat – megyei önkormányzat – területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési és koordinációs feladatokat lát el Főváros – kétszintű önkormányzat

11 A helyi önkormányzatok és a központi szervek viszonya I. 1.Országgyűlés Törvényben szabályozza az önkormányzatok jogállását, szervezetét, működését, az önkormányzat gazdálkodását, stb. Területszervezési döntéseket hoz Feloszlatja a képviselő-testületet Alkotmányellenes működés Kormány javaslatára Az Alkotmánybíróság véleményének kikérése után 2.Köztársasági elnök Községalakítás, városi cím adományozása – ha az Országgyűlés a helyi képviselő-testületet feloszlatja – megbízza a kormányhivatal vezetőjét, hogy az új képviselő-testület megválasztásáig terjedő időben gyakorolja a polgármester feladatait és hatásköreit, és halaszthatatlan esetben döntsön olyan ügyekben, amelyek a képviselő-testület átruházható hatáskörei.

12 A helyi önkormányzatok és a központi szervek viszonya II. 3. Kormány Az Alaptörvényben, a Mötv.-ben és az ágazati törvényekben meghatározott szabályozási tárgyakban a helyi önkormányzatokat érintő rendeletet alkothat (pl.: állig. hatáskör telepítése, törvényességi felügyeleti eljárás, stb.) A helyi önkormányzatok feletti törvényességi felügyelet irányítása Az önkormányzat által vállalt kötelezettséggel összefüggő beruházás megvalósítását saját hatáskörébe vonhatja, ha az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettség határideje eredménytelenül telt el, vagy a határidőben történő teljesítés elmaradásának reális veszélye fennáll, a beruházás saját hatáskörben történő megvalósításáról egyedi határozatban dönt a képviselő-testület a határozat bírói felülvizsgálatát kérheti A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, közigazgatási perben dönt. Adósság-keletkeztető ügyletekhez előzetes hozzájárulás

13 A helyi önkormányzatok és a központi szervek viszonya III. 4. Az önkormányzatokért felelős miniszter - BM közreműködik a helyi önkormányzatokat érintő jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök és egyedi állami döntések tervezeteinek előkészítésében; közreműködik a helyi önkormányzat meghatározott kölcsönfelvételére vagy más kötelezettségvállalására vonatkozó kormányzati hozzájárulás megadásánál; összehangolja a helyi önkormányzatok működésével összefüggő településfejlesztés, gazdálkodás, valamint az egyes adatbázisokkal kapcsolatos kormányzati feladatok ellátását; koordinálja a helyi önkormányzatok rendelkezésére bocsátott fejlesztési források felhasználására kiírt pályázatokat, továbbá a helyi önkormányzatok gazdálkodását érintő jogszabályi feltételek kialakítását; közreműködik az önkormányzatok feladatfinanszírozási rendszeréhez szükséges, továbbá kormányzati döntéseket megalapozó önkormányzati adatok gyűjtésében, rendszerezésében; jogosult az államháztartásért felelős miniszter útján a kincstár önkormányzatok gazdálkodását érintő helyszíni vizsgálata elrendelésére; jogosult az államháztartás információs rendszerének valamennyi, az államháztartás önkormányzati alrendszerére vonatkozó adatának megismerésére, rendszerezésére; Jóváhagyja a közös hivatal feltételeitől való eltérést

14 A helyi önkormányzatok és a központi szervek viszonya IV. 5. A helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter - Miniszterelnökség a) irányítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét; b) kezdeményezi a Kormánynál az Alaptörvénnyel ellentétesen működő helyi képviselő-testület feloszlatására vonatkozó országgyűlési előterjesztés benyújtását; c) előkészíti az Országgyűlés és a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó területszervezési döntéseket; d) a kormányhivatal javaslatának megvizsgálását követően kezdeményezi a Kormánynál annak indítványozását, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja felül az önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangját.

15 A helyi önkormányzatok és a központi szervek viszonya V. 6. Szakminiszter: meghatározza a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a jegyző, a kormányhivatal államigazgatási feladatai ellátásának szakmai szabályait és ellenőrzi azok érvényesülését; a rendelkezésre álló forrásokra figyelemmel szabályozza a helyi önkormányzatok által fenntartott intézmények működésének szakmai követelményeit, az intézmények dolgozóinak képesítési előírásait, ellenőrzi az előírások érvényesülését; az ellenőrzés eredményéről tájékoztatja a helyi önkormányzatot, javaslatot tesz a hiányosságok megszüntetésére, kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület tárgyalja meg az ellenőrzés tapasztalatait, törvénysértés esetén tájékoztatja a helyi önkormányzatokért felelős minisztert és a kormányhivatalt; tájékoztatja a helyi önkormányzatot a központi ágazatpolitikai célokról, a szabályozási eszközökről, és biztosítja számukra az ágazati feladatok ellátásához szükséges információt; a helyi önkormányzatoktól adatokat és tájékoztatást kérhet, amelyet az önkormányzat köteles teljesíteni; a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott címen és feltételekkel pénzügyi támogatást nyújthat.

16 Törvényességi felügyelet I. 1. A kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárásában vizsgálja a helyi önkormányzat: a) szervezetének, működésének, döntéshozatali eljárásának jogszerűségét; b) döntéseinek (rendelet, határozat) jogszerűségét; c) törvényen alapuló jogalkotási, továbbá jogszabályon alapuló döntési és feladat- ellátási (közszolgáltatási) kötelezettségének teljesítését. 2. Nem terjed ki a kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárása azokra a helyi önkormányzat és szervei által hozott határozatokra: a) amelyek alapján munkaügyi vitának vagy közszolgálati jogviszonyból származó vitának van helye, b) jogszabályban meghatározott bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye, c) amelyet a képviselő-testület mérlegelési jogkörében hozott, a mérlegelési jogkörben hozott döntések esetében a kormányhivatal kizárólag a döntéshozatali eljárás jogszerűségét vizsgálhatja.

17 Törvényességi felügyelet II. 1.Ellenőrzés Jegyzőkönyvek felterjesztése Információkérés 2.Javaslat, szakmai segítségnyújtás 3.Törvényességi felhívás 4.Képviselő-testület, társulási tanács összehívásának kezdeményezése, összehívása 5.Ha a rendelet Alaptörvény-ellenes javaslatot tesz az AB eljárásnak kezdeményezésére Törvénysértő – Kúria önkormányzati tanácsánál kezdeményezi a felülvizsgálatát

18 Törvényességi felügyelet III. 6. Rendeletalkotási kötelezettség elmulasztása Kúria önkormányzati tanácsához fordul – megállapítja a törvénysértő mulasztást és kötelezi az önkormányzatot a rendelet megalkotására Ha az önkormányzat nem alkot rendeletet Kúria önkormányzati tanácsához fordul – felhatalmazza a kormányhivatal vezetőjét a rendelet megalkotására 7. Ha határozat törvénysértő A közigazgatási és munkaügyi bíróság (KMB) felülvizsgálatát kezdeményezi Közérdek súlyos sérelme, elháríthatatlan kár – felfüggesztheti a végrehajtást 8. Határozathozatali, feladat-ellátási kötelezettség elmulasztása A KMB-hez fordul – megállapítja a törvénysértő mulasztást és kötelezi az önkormányzatot a határozathozatalra, feladatellátásra Ha az önkormányzat határidőre nem tesz eleget Ismét a KMB-hez fordul – elrendeli az elmulasztott határozat, feladat pótlását a kormányhivatal által

19 Törvényességi felügyelet IV. 9. Törvényességi felügyeleti bírság – az önkormányzattal vagy a társulással szemben 1.Kiszabásának feltételei: a jegyző a kormányhivatal felhívása ellenére a megadott határidőn belül nem tesz eleget a jegyzőkönyv megküldési kötelezettségének; az érintett határidőben nem tesz eleget a kormányhivatal információkérésre irányuló megkeresésének; a bíróság megállapítja, hogy a helyi önkormányzat jogalkotási, határozathozatali, feladat-ellátási (közszolgáltatási) kötelezettségének nem tett eleget és a bíróság által tűzött határidő eredménytelenül eltelt; ha a kormányhivatal kezdeményezése alapján a képviselő-testület nem folytatja le határidőben a polgármester, valamint a polgármester a jegyző ellen a fegyelmi eljárást; az érintett ugyanazon jogszabályi kötelezettségét ismételten megsérti, azonban az ismételten megsértett jogszabályi kötelezettség súlya nem indokolja más törvényességi felügyeleti eszköz alkalmazását. 2.Mértéke: legkisebb összege esetenként a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap (38.650), legmagasabb összege esetenként a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap tízszerese. 3.A kormányhivatal döntése a KMB előtt megtámadható

20 Törvényességi felügyelet V. 10. A kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárásában kezdeményezheti: 1.a központi költségvetésből járó támogatás felülvizsgálatát a kincstárnál, ill. a támogatónál; 2.a helyi önkormányzat gazdálkodását érintő vizsgálat lefolytatását az Állami Számvevőszéknél; 3.A törvénysértésért felelős tisztségviselők felelősségre vonását fegyelmi eljárást kezdeményezhet a helyi önkormányzat polgármestere ellen és a polgármesternél a jegyző ellen; pert indíthat a sorozatos törvénysértést elkövető polgármester tisztségének megszüntetése iránt;

21 A helyi önkormányzatok feladat- és hatásköre I. Az önkormányzati feladatok rendszere Két felfogás 1.Monista – minden önkormányzatra ruházott feladat- és hatáskör önkormányzati feladat- és hatáskör – autonómia – törvényességi felügyelet - az ultra vires feladat-meghatározást alkalmazó angol-szász országokra jellemző 2.Dualista – az önkormányzati és az átruházott államigazgatási ügyek kettőssége – kontinentális államok Önkormányzati feladatok – autonómia – törvényességi felügyelet Kötelezően ellátandó Önként vállalt, fakultatív feladatok Önként átvállalt feladatok Államigazgatási feladatok – államigazgatási szervek irányítása alatt

22 A helyi önkormányzatok feladat- és hatásköre I. Mötv. generális klauzula – helyi közügy – a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása, a helyi közhatalom gyakorlása és az ezzel kapcsolatos szervezeti, személyi és anyagi feltételek biztosítása duális felfogás Ennek megfelelően a feladatok rendszere: 1.Önkormányzati feladatok 1.Kötelezően ellátandó feladatok 2.Önként átvállalt (alternatív) feladatok 3.Önként vállalt (fakultatív) feladatok 4.Az államtól átvállalt feladatok 2. Államigazgatási feladatok

23 Kötelezően ellátandó feladatok Törvény határozza meg Differenciált feladat- és hatáskör telepítés Ennek során figyelembe kell venni: A feladat- és hatáskör jellegét A helyi önkormányzatok eltérő adottságait Gazdasági teljesítő képesség Lakosság száma Terület nagysága A feladatteljesítés szakmai, személyi, tárgyi feltételeit jogszabály! határozza meg Finanszírozás – költségvetési támogatás

24 Önként átvállalt (alternatív) feladatok Nagyobb teljesítőképességű, lakosság számú önkormányzattól Kötelezően ellátandó feladatot Települési önkormányzat vagy társulás Átvállalhat, ha A lakosság igényei indokolják Gazdaságosabban, de legalább azonos színvonalon Többlettámogatás nélkül el tudja látni. Települési önkormányzat rendeletben, társulás határozatban – a feladat-, hatáskör címzettjének egyetértésével – 3 hónappal korábban Kormányhivatal törvényességi ellenőrzési jogkörében ellenőrzi Az átvállaló igényt tarthat a költségvetési támogatásra

25 Önként vállalt (fakultatív) feladatok Önként vállalt (fakultatív) feladat- és hatáskörök Helyi közügy – önkormányzati feladat vállalása Jogszabály nem utalja más szerv hatáskörébe Ebben a feladatkörében az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes Nem veszélyeztetheti a kötelező feladatok ellátását Finanszírozás – saját bevételből, vagy külön forrásból Pl.: színház Sajátos fakultatív feladat – települési és a fővárosi önkormányzat a helyi közbiztonságról, vagyonának, más értékének védelméről kényszerítő eszköz alkalmazására törvény alapján jogosult szervezetet hozhat létre Megállapodás a megyei rendőr-főkapitánysággal Rendőrség szakmai felügyelete Pl.: mezőőri, halőri, természetvédelmi őri szolgálat

26 Államtól átvállalt feladatok Államigazgatási feladat átvállalása Törvényben meghatározott esetekben Az államigazgatással kötött megállapodás A megállapodásban kell rendelkezni a finanszírozásról Pl.: köznevelési tv. – köznevelési intézmény ingó és ingatlan vagyonának fenntartása 3000- nél kisebb településeken

27 Átruházott államigazgatási feladatok Forrás - törvény, törvényi felhatalmazás alapján kormányrendelet Címzett - polgármester, megyei közgyűlés elnöke, jegyző vagy a képviselő-testület hivatalának ügyintézője Átruházható Államigazgatási feladat- és hatáskör honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófa-elhárítási ügyekben az országos államigazgatási feladatok helyi irányításában és végrehajtásában való részvételét rendeli el, az ellátásukhoz szükséges költségvetési támogatást a központi költségvetés biztosítja E feladat- és hatáskörökben a képviselő-testület utasítást nem adhat Szakmai irányítás államigazgatási szervek

28 Önkormányzati és államigazgatási hatósági ügy Önkormányzati hatósági ügyÁllamigazgatási hatósági ügy Mihez kapcsolódikHelyi közügyOrszágos közügy Statuáló jogforrásTörvény, önkormányzati rendeletTörvény, törvényi felhatalmazás alapján kormányrendelet HatáskörKépviselő-testület Annak felhatalmazása alapján bizottság, polgármester, jegyző, társulás Polgármester, megyei közgyűlés elnöke, jegyző, hivatal vezetője, ügyintézője JogorvoslatKépviselő-testület – bírói felülvizsgálat bizottság, polgármester, jegyző, társulás - Fellebbezés a képviselő-testülethez Fellebbezés – általános szabály szerint a kormányhivatal törzshivatalához A fővárosi, megyei kormányhivatal szerepe A törvényességi felügyeleti jogkör sem terjed ki rá A Ket. szerinti felügyeleti szerv 2010. évi CXXVI. Tv, 66/2015. (III. 30.) Kormr. Ellenőrizhet Eljárásra utasíthat Aktusfelülvizsgálat – fellebbezés alapján és hivatalból

29 Települési önkormányzati feladatok I. 1. településfejlesztés, településrendezés; 2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); 3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése; 4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; 5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás); 6. óvodai ellátás; 7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; 8. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások; 9. lakás- és helyiséggazdálkodás; 10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;

30 Települési önkormányzati feladatok II. 11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; 12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; 13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; 14. a kistermelők, őstermelők számára – jogszabályban meghatározott termékeik – értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; 15. sport, ifjúsági ügyek; 16. nemzetiségi ügyek; 17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; 18. helyi közösségi közlekedés biztosítása; 19. hulladékgazdálkodás; 20. távhőszolgáltatás; 21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.

31 A helyi önkormányzat szervezete Az önkormányzat típusa Választott testületekVálasztott tisztségviselőAz igazgatási szervezet szakmai vezetője A hivatal Települési önkormányzatok közül: község, város, járásszékhely város, fővárosi kerület Képviselő-testület Bizottságok Részönkormányzat Polgármester Alpolgármester/ek/ Jegyző Aljegyző Polgármesteri hivatal Közös önkormányzati hivatal Megyei jogú városKözgyűlés Bizottságok Részönkormányzat Polgármester Alpolgármester/ek/ Jegyző Aljegyző Polgármesteri hivatal (elvileg ez is lehet közös hivatal) Fövárosi önkormányzatKözgyűlés Bizottságok Főpolgármester Főpolgármester- helyettes/ek/ Főjegyző Aljegyző Főpolgármesteri hivatal Megyei önkormányzatKözgyűlés Bizottságok a megyei közgyűlés elnöke Alelnöke/i/ Főjegyző Aljegyző Megyei önkormányzati hivatal

32 A képviselő-testület I. Az önkormányzáshoz való jog gyakorlására jogosult választópolgárok által választott képviselők alkotta testület /Sajátos a fővárosi közgyűlés. Tagjai: a főpolgármester, a kerületi polgármesterek + a kompenzációs listáról mandátumot szerző 9 képviselő/ A helyi önkormányzat központi szerve Önkormányzati hatáskörök címzettje a képviselő-testület Önkormányzati döntést hozhat: A képviselő-testület és helyi népszavazás A képviselő-testület által átruházott hatáskörben: a polgármester, a bizottság, a részönkormányzat testülete, jegyző Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható Az átruházott önkormányzati ügyekben a képviselő-testület A hatáskör gyakorlásához utasítást adhat /Kivétel: az önkormányzati hatósági ügy!/ A hatáskört visszavonhatja

33 Képviselő-testület II. Át nem ruházható hatáskörök: a rendeletalkotás; szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás; a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása; Alapvető gazdasági kérdések önkormányzati társulással, érdekképviseleti szervezethez való tartozással kapcsolatos döntések; nemzetközi együttműködéssel összefüggő döntések; intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése; közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása; eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál; a bíróságok ülnökeinek megválasztása; a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés; az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén; a településfejlesztési koncepció, program és a településszerkezeti terv jóváhagyása; területszervezési kezdeményezés;

34 Képviselő-testület III. A képviselő-testület döntései:  Rendelet:  Eredeti jogalkotási hatáskör  Származékos jogalkotási jogkör Polgármester és a jegyző írja alá Ki kell hirdetni – SzMSz-ben meghatározott módon, honlapon is.  Határozat:  Normatív – közjogi szervezetszabályozó eszköz Az önkormányzati szervek szervezeti és működési viszonyai Cselekvési program Az irányított szervek tevékenységét, szervezeti és működési viszonyait  Egyedi – közigazgatási jogi és magánjogi döntések

35 Képviselő-testület IV. Működés:  Mötv., Szervezeti és Működési Szabályzat  Polgármester hívja össze – szükség szerint, de évente legalább 6 ülés Köteles összehívni – képviselők ¼-e, bizottság, kormányhivatal kezdeményezi Kormányhivatal vezetője is összehívhatja  Az ülést a polgármester vezeti  Az ülés főszabályként nyilvános  Zárt ülés  Kötelező – hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügyben, fegyelmi büntetés kiszabásakor, vagyonnyilatkozattal összefüggő ügyekben  Az érintett akaratától függően – kinevezési, választási, vezetői megbízás adása, visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása  Mérlegelési jogkörben – vagyonnal való rendelkezés, pályázat kiírása, pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvánosság üzleti érdeket sértene

36 Képviselő-testület V. Működés:  Az üléseket a polgármester (alpolgármester) vezeti  Döntéshozatal  főszabályként nyílt szavazás  Névszerinti szavazás – képviselők ¼-e kéri, SzMSz-ben szabályozott ügyekben  Titkos szavazás – zárt ülésre tartozó ügyekben  Határozatképes az ülés, ha a képviselők több mint fele jelen van  Egyszerű többség – a jelenlevő képviselők több, mint felének igen szavazata  Minősített többség – a megválasztott képviselők több, mint felének igen szavazata Minősített többség kell pl.: rendeletalkotáshoz, intézmény, társulás alapításához, képviselő kizárásához, összeférhetetlenség megállapításához, stb.  Jegyzőkönyv – polgármester és a jegyző írja alá

37 Képviselő-testület VI. A képviselő-testület megbízatása Keletkezése tagjainak megválasztásával keletkezik, és 2014-től öt éves időtartamra szól A testület a választást követő 15 napon belül tartott alakuló ülésén kezdi meg a működését Megszűnése A következő önkormányzati választásokon megválasztott testület alakuló üléséig Feloszlás kimondása – minősített többséggel – a testület és a polgármester az új testület megalakulásáig hivatalban marad Az Országgyűlés feloszlatja – a megbízatás azonnal megszűnik – a köztársasági elnök megbízza a kormánymegbízottat az önkormányzati feladatok ellátásával A feloszlással és a feloszlatással mind a polgármester, mind a testület megbízatása megszűnik.

38 Képviselő-testület VII. Képviselői megbízatás megszűnése: a)a megválasztását követő helyi önkormányzati általános választás napján, b)passzív választójogának elvesztésével c) az összeférhetetlenség kimondásával; d) méltatlanság megállapításával; e) ha az önkormányzati képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén; f) lemondással; g) a képviselő-testület feloszlatásával; h) a képviselő-testület feloszlása esetén, valamint i) az önkormányzati képviselő halálával

39 A képviselő-testület bizottságai, részönkormányzat  A képviselő-testület szervezetalakítási autonómiája – SzMSz  Bizottság – meghatározott önkormányzati feladatcsoportokban  Javaslattevő, véleményező, ellenőrző szerv  Átruházott hatáskörben önkormányzati döntést hoz  Törvény kötelezően előírhatja a létrehozását – pl.: 2000 főt meghaladó lakosságszámú településen pénzügyi bizottság, vagy a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos feladatok ellátására kötelező bizottságot működtetni  1000 főnél nem nagyobb településen – egy bizottság is elláthatja a kötelező feladatokat  Tagjait a képviselő-testület választja, nem képviselő is megválasztható, de a tagok többségének és az elnöknek képviselőnek kell lennie  Ad hoc bizottság  Részönkormányzat – SzMSz-ben meghatározott településrészen és feladatkörrel  A bizottságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni  Kötelező - községgé nyilvánítás esetén a döntés hatálybalépéséig

40 Polgármester I.  Közvetlenül választott, tisztségviselő  Főállásban, vagy társadalmi megbízatásban  Megbízatása megszűnik: a) az új polgármester megválasztásával; b) passzív választójogának elvesztésével c) az összeférhetetlenség kimondásával; d) méltatlanság megállapításával; e) sorozatosan törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatti jogi felelősségének jogerős bírósági ítéletben történő megállapításával, f) a tisztségről történő lemondással; g) a képviselő-testület feloszlásának kimondását követően új polgármester megválasztásával; h) az Országgyűlésnek a helyi önkormányzat képviselő-testülete feloszlatását kimondó határozatával; i) halálával.

41 Polgármester II. Feladatai: 1.A képviselő-testülettel kapcsolatban:  elnöke – összehívja, vezeti az üléseit  Vétó joga van- kezdeményezi az önkormányzati érdeket sértő képviselő-testületi döntés újratárgyalását – minősített többség kell a döntéshez  Dönthet a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben (kivétel: át nem ruházható hatáskörök!)  Ha képviselő-testület valamely okból két egymást követő ülésen nem tudott dönteni  Két ülés között halaszthatatlan esetben 2.A bizottságokkal, részönkormányzattal kapcsolatosan:  Indítványozhatja az ülés összehívását  Felfüggesztheti a döntés végrehajtását, ha ellentétes a képviselő-testület döntésével, vagy önkormányzati érdeket sért – az ügyet döntésre a képviselő-testület elé terjeszti

42 Polgármester III. 3. Irányítja a polgármesteri hivatalt  Gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző, aljegyző felett  Egyetértése kell a pm. hivatal általa meghatározott köztisztviselőinek kinevezéséhez  a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a polgármesteri hivatalnak, a közös önkormányzati hivatalnak feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;  egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére;  a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;  a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét; 4. Az önkormányzaton kívülre ható feladat- és hatáskörök:  Képviseli az képviselő-testületet  Dönt a ráruházott államigazgatási és önkormányzati ügyekben  Gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az intézményvezetők felett

43 Polgármester IV. Jogállása:  Nem köztisztviselő – jogállását a Mötv. szabályozza, az ott nem szabályozott kérdésekben a közszolgálati tisztviselőkről szóló tv.  Szigorú összeférhetetlenségi szabályok –  tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti és jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet,  más kereső foglalkozást nem folytathat,  nem lehet gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja  más önkormányzatnál polgármester, alpolgármester, képviselő, a megyei önkormányzat elnöke  Ezen túl alkalmazni kell rá a képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat (hivatali összeférhetetlenség)  Vagyon-nyilatkozattételi kötelezettsége van

44 Polgármester V. Jogállás, felelősség:  Méltatlanság miatt meg kell szüntetni a megbízatását annak  akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek;  akinek az állammal, önkormányzattal szemben köztartozása áll fenn, és azt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül nem rendezi;  akinek a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései alapján a felszámolás során ki nem elégített követelésekért a bíróság jogerősen megállapította a felelősségét és a bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettségét nem teljesítette;  aki a vele szemben megindított bírósági eljárást lezáró jogerős bírósági döntés végrehajtását akadályozza, vagy azt neki felróható módon elmulasztja;  aki az összeférhetetlenségi okot nem hozza a képviselő-testület tudomására  Az összeférhetetlenség és a méltatlanság megállapítása a képviselő-testület hatásköre – bírói felülvizsgálat – KMB – munkaügyi per szabályai szerint

45 Polgármester VI. Jogállás, felelősség:  Közjogi felelősség  Sorozatos törvénysértés, vagy törvénysértő mulasztás  A képviselő-testület minősített többségével határozatán alapuló keresete  Bíróság állapítja meg – a KMB a munkaügyi perek szabályai szerint  5/2010. jogegységi döntés – súlyos, a helyi demokráciát veszélyeztető sorozatos törvénysértés  Fegyelmi, kártérítési felelősség  Kttv. szabályai szerint A polgármesterre vonatkozó szabályok a főpolgármesterre és a megyei közgyűlés elnökére is megfelelően alkalmazandók. (A megyei közgyűlés elnökét közvetetten választják.)

46 Alpolgármester  Képviselő-testület választja – több alpolgármester is lehet  Nemcsak képviselő választható, de az egyik alpolgármesternek képviselőnek kell lenni  Lehet főállású és társadalmi megbízatású  A polgármester irányítása alatt látja el a feladatait, a polgármester  Kijelöli az általános helyettesét – csak képviselő  Gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat  Meghatározza a feladatait, egyes hatásköreit átruházhatja  Feladatait megvonhatja  Az az alpolgármester, akit nem a képviselő-testület tagjai közül választottak, a képviselő- testület elnökeként nem helyettesítheti a polgármestert, csak tanácskozási joggal vehet részt a képviselő-testület ülésén  Megbízatás megszűnése – ua. mint a polgármesternél, azzal, hogy az alpolgármester vissza is hívható – a képviselő-testület a polgármester javaslatára minősített többséggel, titkos szavazással megvonhatja a megbízását

47 Jegyző  A jegyző szerepváltozása - Ötv. és az Mötv.  A szakszerűséget és a törvényességet képviseli az önkormányzatban  Köztisztviselő – Kttv.  Képesítési előírások:  Szakképzettség – igazgatásszervezői, jogi, közigazgatási menedzseri diploma (főjegyző – közgazdasági, jogi, közigazgatási menedzseri diploma)  Közigazgatási szakvizsga  Szakmai gyakorlat 2 év  Pályázat alapján a polgármester nevezi ki és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat  Ha polgármester nem nevez ki 6 hónapon belül – a kormányhivatal vezetője ideiglenes hatállyal nevez ki egy a feltételeknek megfelelő jegyzőt  Kinevezése határozatlan időre szól

48 Jegyző Feladatai A polgármesteri hivatal vezetője  gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében,  döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;  a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;  gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;  évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről; A törvényesség őre  tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;  jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő; Saját hatásköre van  dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;  dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;  dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben; A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.

49 Polgármesteri hivatal – Közös önkormányzati hivatal  Az önkormányzat hivatali szervezete  Hatásköre nincs - döntés-előkészítés és végrehajtás a funkciója  Megye – megyei önkormányzati hivatal  Közös önkormányzati hivatal  Egy járáson belül olyan községek, amelyek közigazgatási határát legfeljebb egy település választja el és a községek lakosságszáma nem haladja meg a 2000 főt  Az összlakosság legalább 2000 fő, vagy a községek száma legalább 7  Az önkormányzatok megállapodása hozza létre  Kényszertársulás  ha nem hozzák létre, vagy valamely önkormányzat nem tud csatlakozni – a kormányhivatal vezetője kijelöli a résztvevő önkormányzatokat  Az önkormányzatok a kijelölésről szóló döntést bíróság előtt támadhatják meg – a keresetnek a végrehajtásra nincs halasztó hatálya, közigazgatási per a KMB dönt.

50 Közös önkormányzati hivatal  Közös önkormányzati hivatal alakítható városi önkormányzat részvételével is,  a városi, 2000 főnél nagyobb lakosságszámú település önkormányzata csak a kormányhivatal jóváhagyásával tagadhatja meg a csatlakozást, ha a vele szomszédos község önkormányzata azt kezdeményezi  A kormányhivatali jóváhagyás – bíróság előtt megtámadható, közigazgatási per, a KMB dönt  A hivatal élén a jegyző áll  A jegyző minden érintett településen ellátja a jegyzői feladatokat  kinevezéséhez, felmentéséhez az érintett települések polgármestereinek lakosságszám- arányos, többségi döntése szükséges.  Ha város önkormányzat is részt vesz a városi önkormányzat polgármestere nevezi ki a közös hivatal jegyzőjét

51 Önkormányzati társulások I. Alaptv. 32. cikk (1) bek. k) pont – szabad társulás 33. cikk (2) bek. – törvény elrendelheti a kötelezően ellátandó feladatok társulásban való ellátását. Mötv. IV. fejezete – a szabad társulás elvén alapul A képviselő-testületek megállapodása hozza létre – minősített többség Egy vagy több önkormányzati feladat ellátására A polgármester, jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének gyakorlására Nincs társulási típuskényszer A társulás jogi személy A társulás működése során felmerülő viták eldöntése a KMB hatásköre A társult önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy a vitás kérdésben bármelyik képviselő-testület kérheti a megállapodásban megjelölt önkormányzati érdekszövetség által felkért tagokból álló egyeztető bizottság állásfoglalását, továbbá abban, hogy a kereset benyújtása előtt a képviselő-testület kéri az egyeztető bizottság állásfoglalását.

52 Önkormányzati társulások II. Az önkormányzati társulás döntéshozó szerve a társulási tanács. A társult önkormányzatok képviselő-testületei által delegált tagok alkotják, akik a megállapodásban meghatározott számú szavazattal rendelkeznek. A társulási tanács döntését határozattal hozza. A társulási tanács akkor határozatképes, ha ülésén a megállapodásban meghatározott számú, de legalább a szavazatok felével rendelkező képviselő jelen van. A javaslat elfogadásához a megállapodásban meghatározott számú, de legalább annyi képviselő igen szavazata szükséges, amely meghaladja a jelen lévő képviselők szavazatainak több mint a felét. Elnök, alelnök, bizottság, az adminisztratív feladatokat a társulás székhelyének polgármesteri hivatala látja el. a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona, és arra a Ptk közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

53 A helyi önkormányzatok vagyona I. Az önkormányzati vagyon Az önkormányzat tulajdona Az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogok Alaptörvény – 32. cikk (6) bek. - a helyi önkormányzatok tulajdona köztulajdon, amely feladataik ellátását szolgálja – célhoz kötött tulajdon 38. cikk (1) bek.- nemzeti vagyonnak minősül – a vagyongazdálkodás feltételeit sarkalatos törvény – Mötv.; 2011. évi CXCVI. törvény (Nvt.) szabályozza Az önkormányzati vagyon felépítése: (Nvt.) Törzsvagyon – kötelezően ellátandó feladatok Forgalomképtelen – nem idegeníthető el, nem terhelhető meg Korlátozottan forgalomképes – hitel, kötvénykibocsátás fedezetéül nem szolgálhat, csak állam és önkormányzat, önkormányzati társulás részére idegeníthető el Üzleti vagyon – vállalkozói vagyon Önkormányzati vagyonkataszter – jegyző a felelős

54 A helyi önkormányzatok vagyona II. Forgalomképtelen törzsvagyon Kizárólagos önkormányzati tulajdon – törvény határozza meg Helyi közutak és műtárgyaik Önkormányzati tulajdonban álló terek, közparkok, nemzetközi kereskedelmi repülőterek Az önkormányzatok számára átadott vizek, vízilétesítmények, a vízi közművek kivételével Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősített vagyon – Nvt. mellékletében meghatározott vagyon (pl.: társasági részesedések, műemlékek) Más törvényben, önkormányzati rendeletben meghatározott vagyontárgyak Korlátottan forgalomképes törzsvagyon – törvény, önkormányzati rendelet a helyi önkormányzat tulajdonában álló közmű, a helyi önkormányzat tulajdonában álló, a helyi önkormányzat képviselő-testülete és szervei, továbbá a helyi önkormányzat által fenntartott, közfeladatot ellátó intézmény, költségvetési szerv elhelyezését, valamint azok feladatának ellátását szolgáló épület, épületrész, a helyi önkormányzat többségi tulajdonában álló, közszolgáltatási tevékenységet vagy parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló, helyi önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedés, továbbá a Balatoni Hajózási Zrt.-ben fennálló, a helyi önkormányzat tulajdonában álló társasági részesedés.

55 Önkormányzati vagyonkezelői jog Az Nvt. szabályai szerint a Mötv.-ben szabályozott eltéréssel A képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. A vagyonkezelői jog átadása az önkormányzati feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítása, a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, továbbá értékének növelése érdekében történhet. Kizárólag az Nvt.-ben meghatározott személyekkel köthet vagyonkezelési szerződést. (pl. önkormányzati társulással, önkormányzati intézménnyel, költségvetési szervvel, stb.) – nem kell versenyeztetés Önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre ingyenesen csak kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társasággal, vagy ezen gazdasági társaság kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaságával létesíthető. A vagyonkezelői jog átadása nem érinti az önkormányzati közfeladatok ellátásának kötelezettségét. A képviselő-testület rendeletében határozza meg a vagyonkezelői jog ellenértékét, az ingyenes átengedés, a vagyonkezelői jog gyakorlásának, valamint a vagyonkezelés ellenőrzésének részletes szabályait. Vagyonkezelői jog alapítása törvénnyel is történhet. A vagyonkezelő a tulajdonos jogait gyakorolja, azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el és nem terhelheti meg. Nem elidegeníthető a vagyonkezelői jog sem.

56 Az önkormányzatok bevételi forrásai I. 1.Saját bevételek: a) a helyi adók; b) saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hasznosításából származó bevétel, nyereség, osztalék, kamat és bérleti díj; c) átvett pénzeszközök; d) törvény alapján az önkormányzatot megillető illeték, bírság, díj; e) az önkormányzat és intézményei egyéb sajátos bevételei. 2.Feladatfinanszírozás – Ogy. a költségvetési törvényben – Alaptv. 34. cikk (1) bek. Ötv. – szabad felhasználású normatívák Mötv. – feladatfinanszírozás – keretjellegű szabályozás 1.kötelezően ellátandó, törvényben előírt egyes feladatok ellátásához felhasználási kötöttséggel a feladatot meghatározó jogszabályban megjelölt közszolgáltatási szintnek megfelelő ellátását biztosító feladatalapú támogatás, vagy azok ellátásához a feladat, a helyi szükségletek alapján jellemző mutatószámok, illetve a lakosságszám alapján támogatás. 2.Nem kötelező feladatok ellátásához is nyújtható felhasználási kötöttséggel járó, vagy felhasználási kötöttség nélküli támogatás.

57 Az önkormányzat gazdálkodása I. 1.Alaptv. 32. cikk (1) bek. - meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik 2.Az önkormányzat költségvetése az államháztartás része. A központi költségvetéstől elkülönül, ahhoz a központi költségvetési támogatásokkal kapcsolódik 3.A gazdálkodás alapja az éves költségvetés – rendelet 4.A költségvetésben hiány nem tervezhető. 5.A költségvetésre és az önkormányzat gazdálkodására a Mötv. És az ott nem szabályozott kérdésekben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) és végrehajtási jogszabályai az irányadók 6.Költségvetés végrehajtásáról való beszámoló – zárszámadási rendelet 7.Gazdasági program, fejlesztési terv – ciklusra szóló, vagy azt meghaladó gazdasági elképzelések

58 Az önkormányzat gazdálkodása II. 8. Az önkormányzat maga választja meg feladataihoz igazodóan a feladatellátás, gazdálkodás formáit. 9. Ha a helyi önkormányzat a költségvetési évre vonatkozóan nem rendelkezik elfogadott költségvetéssel, nem fogadja el a költségvetési évet megelőző évre vonatkozó zárszámadását, államháztartási beszámolási kötelezettségének vagy vagyon-nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget, a részére járó egyes támogatások folyósítása az Áht.-ban meghatározottak szerint felfüggesztésre kerül. 10. A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért a költségvetés nem vállal felelősséget. 11. Az gazdálkodás biztonságáért a képviselő-testület, szabályosságáért a polgármester felel. 12. Az állami informatikai rendszerhez kapcsolódó informatikai rendszert kell működtetnie, ami egyben a pénzügyi ellenőrzés eszköze

59 Az önkormányzat gazdálkodása III. 13. Önkormányzati adósság-keletkeztető ügyletek korlátozása Célja a költségvetési egyensúly biztosítása Alaptv. 34. cikk (5) bekezdés felhatalmazása Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. tv. Gst. Gst. 10. § - az önkormányzat adósság-keletkeztető ügyletet – a Gst.-ben meghatározott ügyletek kivételével - csak a Kormány hozzájárulásával köthet. A ugyancsak a Kormány hozzájárulása szükséges kezesség és garancia vállalásához. 14. Veszteséges gazdálkodás – adósságrendezési eljárás Mötv. - 1996. évi XXV. törvény a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról Cél: az önkormányzat működőképességének helyreállítása, ill. a hitelezői igények minél teljesebb kielégítése Bírói eljárás – törvényszék nemperes eljárásban dönt Az eljárás alatt – válságköltségvetés

60 Az önkormányzati gazdálkodás kontrollja I. 1.Belső ellenőrzés 1.Jegyző köteles gondoskodni a belső ellenőrzési rendszer kialakításáról – 370/2011. (XII.31.) Korm. r. 2.Pénzügyi bizottság a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit; b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyon növekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat; c) vizsgálja az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését; d) ellátja a képviselő-testület rendeletében meghatározott feladatokat. Vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet vagy a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.

61 Az önkormányzati gazdálkodás kontrollja II. 2. Külső kontroll 1.Állami Számvevőszék 2.Magyar Államkincstár 3.Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 4.Az egyes költségvetési fejezetek ellenőrzési szervei 5.Európai úniós támogatások felhasználása 1.az Európai Számvevőszék 2.az Európai Bizottság illetékes szervezetei, 3.az ellenőrző hatóság 4.a támogatások irányító hatóságai 5.Közreműködő szervek