Projekt módszer óvodai alkalmazásának egy lehetséges változata Encsen „Jó gyakorlat” bemutatása Sárospatak, Léportné Temesvári Ildikó és Zsiros.

Az előadások a következő témára: "Projekt módszer óvodai alkalmazásának egy lehetséges változata Encsen „Jó gyakorlat” bemutatása Sárospatak, Léportné Temesvári Ildikó és Zsiros."— Előadás másolata:

1 Projekt módszer óvodai alkalmazásának egy lehetséges változata Encsen „Jó gyakorlat” bemutatása Sárospatak, 2014.11.27. Léportné Temesvári Ildikó és Zsiros Józsefné óvónők, jó gyakorlat gazdák

2 A célok meghatározása  A probléma megoldása, az alkotás, létrehozás, a tanulás nem cél, hanem a folyamat velejárója.  A tapasztalatszerzés komplex, így az ismeret is komplex módon épül be, létrehozva egy alkalmazásra alkalmas tudást.  A lebonyolítás menete nyílt, vagyis a gyermekek igénye és spontán ötletei alapján gazdagodik.  Vátozó idejű a téma és tartalom valamint az érdeklődés szabja meg a projekt hosszát. Keretei 1-2-3 hét.

3 Gyermek központú módszer  minden egyes gyermek számára elérhető: életkor, fejlettségi szint közötti különbségeket  a mindennapi életből adódó probléma helyzetek megoldására törekednek  „Minden gyermek abban fejlődik a legjobban, amiben jól érzi magát”.  Figyelembe veszi és épít az óvodás gyermek, tanulási sajátosságaira  A pedagógiai projekt mindig komplex, felnőtt-gyermek partneri együttműködésére épül,a differenciálás eszköze

4 Sikeres együttnevelés  a pedagógiai projekt komplex, alkotó jellegű megismerési-cselekvési egység, minden gyermek számára elérhető vegyes csoportokban életkor, fejlettségi ütemek különbözőségét is jól tolerálja,  minden gyermek megtalálja helyét a probléma megoldásában  felfedezve, megismerve tanul, nem didaktikusan megtervezett keretek között  az egyes projektek a szülők bevonásával és aktív közreműködésével valósul meg

5 Milyen jellemző körülmények esetén működőképes az ajánlott forma?  Vegyes és homogén csoportokban is jól alkalmazható, eredményesen alkalmazható hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekek körében.  Ha a szokványos napi vagy heti váltásos munkaszervezési struktúrával szakítani képesek a pedagógusok, elfogadva a projekt idő tartalmához igazodó munkaidő beosztást.

6 Milyen tervezési feladatokat igényel?  szükséges az átfogó, komplex tevékenységirányításra történő felkészülés  a feldolgozott téma több aspektusból való megközelítése  „ötletzsák” a gyermekek által kezdeményezett terület feldolgozására történő gyors reakció  a megtervezett, előre elképzelt irány, elengedni tudása a gyermek érdeklődésének, tanulási vágyának kielégítése érdekében  Differenciálási lehetőségek tervezése, életkor, egyéni fejlődési ütemhez igazodva

7 Hogyan ötvözzük a kompetencia alapú program elemeit és a projekt tervezést?  Saját tervezési napló segíti az óvónők munkáját (szintén innovációs elem)  Hálóterv (éves tematika – nóvumhoz igazodó)  Tématerv  Fejlesztési célok és területek meghatározása DIFER mérés alapján  Tevékenység vázlatok  Képességfejlesztés értékelése  Reflexió

8 A tervezési napló fejlesztési területek képesség fajtákdifferenciálási szintek 3-4 év4-5év6-7év értelmi szociális Kommunikáció (verbális nonverbális) Testi Téma címe: …………………………………………………………………………………………… Téma időbeni terjedelme: ……………..……………-tól …………………………. ig

9 Vázlat Időtartam: Komplex tevékenység irányítás vázlata: Módszerek, eszközök, előzmények :

10 Projekt módszerrel – kompetencia téma feldolgozása Ha majd elmegyek hozzátok …

11 Üdvözlet szeretteinknek

12

13 Relaxálunk zenére

14 Tűz gyújtás

15 Tüzes golyó - koncentrációs játék -

16 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Zsiros Józsefné óvónő „Jó gyakorlat gazda”