Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaZsuzsanna Katona Megváltozta több, mint 7 éve
1
A Gólem 8. előadás A tudomány és technika viszonya Esettanulmány: A kerékpár születése Héder Mihály, Nádasi Eszter, Paksi Dániel BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
2
A tudomány és technika viszonya Központi kérdés: mennyiben hasonlít a tudomány és a technika világa egymásra? Tények: Általában ezeket a területeket külön szokás kezelni és tanulmányozni; A történetüket általában külön írják meg; Mások, más végzettséggel foglalkoznak a két területtel; A 80-as évek végén körvonalazódó STS (Science and Technology Studies) javaslata szerint: Több a hasonlóság a két terület között, mint gondolnánk A két téma kutatói kölcsönösen tanulhatnának egymástól A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
3
Science And Technology Studies (STS) Az STS rövidítést olykor Science, Technology and Society-ként is feloldják; Az STS lényege, hogy a tudományos és technológiai tudást a társadalom kontextusában kell vizsgálni; Az STS képviselői szerint a tudomány/technológia megértéséhez kulcsfontosságú szem előtt tartani, hogy: a tudós és mérnök közösségek belső társas viszonyai nagyban meghatározzák a tevékenységüket a tudomány/technológia és a szélesebb értelemben vett társadalom kölcsönösen hatnak egymásra.
4
Science And Technology Studies (STS) 1970-es és 80-as években lesz népszerű Ennek keretében születnek az olyan esettanulmányok, mint amikről eddig beszéltünk Többen is programot hirdetnek: 1. David Bloor A szimmetria-elv fontossága a magyarázatokban 2. Harry Collins Viták elemzése a tudomány és technológia világában 3. Bruno Latour, Steve Woolgar: A tudósok mindennapjainak résztvevő megfigyelése (úgy, mint a klasszikus antropológiai kutatásokban a bennszülötteké)
5
A szimmetriaelv Mi a fő baj az addigi tudománytörténettel? Az, hogy aszimmetrikus a történeti/szociológiai események magyarázatában: A tudomány történetében a helyes felismerések maguktól értetődnek, hiszen igazságokra bukkannak De vannak olyan esetek a tudomány történetében, hogy korábban elfogadtak egy nézetet, amit azóta már tévesnek gondolnak… Ilyen esetekben(úgy tartják) helye lehet a „szociológiai” magyarázatnak: például, hogy milyen tényezők tehetnek arról, hogy nem ismerték fel a téves elképzeléseket? Az igazság tehát ön-evidens, a tévedés pedig társadalmi/pszichológiai eredetű! A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
6
1. Bloor és a szimmetriaelv David Bloor ezzel szemben hirdette meg az SSK (Sociology of Scientific Knowledge) programját, amelynek központi tézisei között szerepelt, hogy: a szociológusoknak oksági magyarázatokat kell keresniük a tudomány sikereit és kudarcait azonos típusú okokkal kell magyarázni az „igaz” és „hamis” nézetek elfogadásának magyarázata szimmetrikus kell, hogy legyen ha túllépünk az igazság és a tévutak ellentétpárján, akkor az okokat és a magyarázatot elsősorban a társadalomban, és nem a természetben kell keresni
7
2. Collins és a tudományos viták elemzése Collins programja a tudományos viták elemzését tűzi ki célul: A viták jól elkülöníthető szakaszokra bonthatók: 1. szakasz: a tudományos fogalmak értelmezési rugalmassága dominál 2. szakasz: a viták lezárását elősegítő társadalmi mechanizmusok 3. szakasz: a vita eredményének összekapcsolódása a szélesebb társadalmi-kulturális miliővel Az első kettőt vizsgálták sokan (mi is ilyeneket néztünk eddig): A helyzetértékelések és a lezárás társas közegben mennek végbe, és nagy mértékben annak folyamatai határozzák meg A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
8
C) Laboratóriumi tanulmányok Latour és Woolgar tudomány - antropológiája: Hónapokra beköltöznek egy biológiai laborba, és mint egy antropológus a „vadak” között, mindent lejegyeznek, amit látnak „Hazautazás” után megpróbálják értelmezni, rendszerezni a gyűjtött anyagot Latour a későbbiekben úgy fogalmazza meg a programját, hogy: fel kell nyitni a tudományos eredmények „fekete dobozát”! A tudományos eredmények esetében utólag eltűnnek a viták, a más vélemények, az eltérő kimeneteli lehetőségek
9
Érvényes mindez a technika világára? A technika látszólag talán még egyértelműbb kritériummal dolgozik: Valami vagy működik, vagy nem… Vajon lehet itt szimmetrikusan magyarázni? Több STS képviselői szerint igen… A Social Construction of Technology (SCOT) program meghirdetői: Trevor Pinch és Wiebe Bijker Ez jobban elbújt eddig a történészek szeme elől, de a „működik” kategóriája is sok esetben a társas megítéléstől függ Hogyan lehet ez? A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
10
A tudomány és technika „hagyományos” vs. STS vizsgálata A tudomány és technika „hagyományos” kapcsolata: a folyamat az igazság felfedezése felől az alkalmazás felé halad: az innováció „lineáris modellje”: Ennek a folyamatnak se a vége, se az eleje nem így néz ki, telis-tele van elágazásokkal, visszacsatolásokkal Ennek a történetét kell megírni! A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
11
Az STS világában… …egy mérnöki termék, egy innováció sikere igen sok tényezőtől függ… Ez világosan kiderül, ha belenézünk a „működik” címke fekete dobozába: A termék által felvetett problémák nem maguktól értetődőek: „A probléma csak akkor válik problémává, ha létezik egy társadalmi csoport, mely >>létrehozza<< azt.” Be kell vezetni a releváns társadalmi csoport fogalmát! A tudományos vitákhoz hasonlóan vizsgálni lehet: az értelmezési flexibilitás és vita lezáródásának szakaszait és társadalmi tényezőit A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
12
A kerékpár kialakulása
13
„Boneshaker” 1840 körül
14
Macmillans’s bicycle 1842
15
„Ordinary” (Penny F. modell 1878) A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
16
Lawson’s Bicyclette (1879) A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
17
Női oldalülő kerékpár, 1880 körül
18
Egy 1880 körüli modell
19
Lábbal hajtós kerékpár 1880-as évek
20
„Facile” kerékpár 1880-as évek A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
21
W. S. Kelley (1885)
22
American Star (1885) A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
23
???
24
És a vége???
25
A lineáris történet A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
26
A feltárt, összetettebb történet A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
27
A releváns társadalmi csoportok A releváns társadalmi csoportok igényei meghatározzák a technológia fejlődését, és a fejlődés fő szempontjait. A bicikli esetében: Sportolók Igény: gyorsaság Megoldás: óriáskerekű kerékpár Közlekedni vágyók Igény: biztonság Megoldás: az első kerék mérete csökken, a nyereg hátrébb kerül Nők Igény: a szoknya viselése nadrág helyett erkölcsi kérdés volt, viszont hogy lehet szoknyában biciklizni? Megoldás: oldalülése A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
28
A releváns társadalmi csoportokat tartalmazó fejlődési modell A történet így néz ki a releváns társadalmi csoportok figyelembe vételével… Az ábrán: néhány releváns társadalmi csoport, probléma és megoldás a Penny Farthing bicikli fejlődési folyamatában A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
29
Viták a kerékpár születése körül Az 1870-es, 80-as évek társadalmi vitáiban nagy értelmezési flexibilitást és rengeteg variációt találunk: Pl. Mit „jelenthet” a gumikerék? Válasz a rezgési problémákra? Válasz a sebesség iránti igényre? Nem válasz semmire, mivel csúnya és veszélyes? Számos „válasz” (megoldás) létezhet még a rezgési problémák megoldására: Tehát különféle rezgéscsillapító megoldások léteznek, nem csak a gumikerék! A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
30
Viták a kerékpár születése körül A nők kerékpározása fontos erkölcsi kérdésként vetődött fel A képen: az oldalüléses kerékpár a nők öltözködési problémájára kínált egyik megoldás az óriáskerekű Ordinary tekintetében Ennek a megoldásnak nyilvánvalóan voltak technikai és atlétikai aspektusai Valószínűleg, az atlétikai aspektus akadályozta meg, hogy ez a megoldás stabilizálódjon A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
31
A vita lezárása A stabilizáció feltétele, hogy a releváns csoportok problémái megszűnjenek: Ezt sokszor retorikai vagy marketingjellegű akciókkal lehet elérni: Pl. a „Facile” saját bevallása szerint biztonságos… Sok esetben a problémák újradefiniálása segít: A felfújható kerék eredetileg a biztonság problémájára volt egy válasz, azonban később kiderült, hogy gyorsabb tud lenni, mint a nagy kerekek Az új modell/ technika a stabilizáció után jut el a szélesebb közönséghez A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
32
Ma már mindez „fekete doboz” A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.