Vallásantropológiai alapok. Narratológia Propp Narratív szemiotika Greimas Greimas A cselekvéses (actantiális) modell Küldő (motiváló) Fogadó (aki profitál)

Az előadások a következő témára: "Vallásantropológiai alapok. Narratológia Propp Narratív szemiotika Greimas Greimas A cselekvéses (actantiális) modell Küldő (motiváló) Fogadó (aki profitál)"— Előadás másolata:

1 Vallásantropológiai alapok

2 Narratológia Propp

3 Narratív szemiotika Greimas Greimas A cselekvéses (actantiális) modell Küldő (motiváló) Fogadó (aki profitál) Morfeus emberiség alany Neo alany Neo tárgy a valóság helyreállítása tárgy a valóság helyreállítása Segítő Akadályozó, ellenfél Segítő Akadályozó, ellenfél Trinity, orakulum az ügynök, klónok, Trinity, orakulum az ügynök, klónok, Szerződés, harc, kommunikáció

4 Narratív trajektorium Initial situation qualifying test decisive test glorifying test Szemiotikus négyzet Szemiotikus négyzet Felébredtség Ágensség Nem ágensség Fel nem ébredtség

5 Vallás mint szimbolikus kommunikáció A vallás szimbolikus kommunikáció, ahol a közösség ethoszát és világképét szintetizáló szimbolumok jelentések hordozói A vallásos ritusok gyakran magukba foglalnak antagonisztikus diskurzust, A rituálék a jelen világot elutasítóak és a mögöttes világot valódinak mutatók lehetnek A vallásos és profán közötti határ változó

6 A vallás összetevői 1. hit a természetfeletti erők létezésében és természetében 2. mitológiák, amelyek ezeknek az erőknek történeti tetteiről szólnak, 3. a rítusok ezeket a hatalmakat akarják befolyásolni, abból a célból, hogy azok kedvezően járjanak el az érdekükben.

7 A vallás és a természetfeletti E.B. Tylor: animizmus: a hit a szellemlényekben. minden vallásnak tartalmaznia kell a hitet valamiféle szellemi vagy természetfeletti erő létében. minden vallásnak tartalmaznia kell a hitet valamiféle szellemi vagy természetfeletti erő létében. "lények" "erők", Polinéz mana : mindenhol jelenlévő, személytelen, anyagtalan erő A szellemi lényeknek általában oly emberi jellemzőket tulajdonítanak, mint a testforma, az emberek előtti megjelenés különféle módozatai, a személyiség és az emberek cselekedeteire való könnyen megjósolható reagálás. A természetfeletti lényeknek tulajdonított emberi jellemzők rendkívül különbözőek: lehetnek szeszélyesek vagy következetesek, makacsok vagy ésszerűek, bosszúra vágyók vagy elnézőek. Néhány lény emberi eredetű, ilyen a lélek vagy az ősök szelleme, amely sajátos egyéniséggel rendelkezik. Más fajta lények nem emberi eredetűek, mint a legtöbb isten és démon.

8 Mítoszok Mítoszok A mítoszok a természetfeletti hatalmak múltban történt cselekedeteiről, tetteiről szóló beszélt vagy írott történetek. A mítoszok legtöbbször kulturális hősök és természetfeletti hatalmak régi cselekedeteiről szólnak. - a teljes univerzum keletkezésének történetét, - - elbeszélik hogyan és miért teremtődtek az emberek, állatok, égitestek és természeti jelenségek

9 Mítosz és világkép A mítoszok a népek világképének szerves részei, alapvető elképzelések a természetről és a társadalomról és arról, hogy az embereknek miként kellene a természethez és a többi emberhez viszonyulnia, így befolyásolják az emberek mindennapi viselkedését.

10 Rítus Azokat a megszervezett viselkedési mintákat, melyeket szellemi erők befolyásolása céljából jelenítenek meg rítusoknak nevezzük. Céljuk szerint jósló, gyógyító, ártó, áldozatot bemutató és ördögűző rítusok A rítusok mindig sztereotipek: a beszéd és a mozgás meghatározott mintáján vagy az események meghatározott sorozatán alapulnak, melyeket nagyrészt ugyanúgy jelenítenek meg minden előadáson. A rítusok mindig sztereotipek: a beszéd és a mozgás meghatározott mintáján vagy az események meghatározott sorozatán alapulnak, melyeket nagyrészt ugyanúgy jelenítenek meg minden előadáson. A rítusoknak szimbolikus aspektusa van. szimbolikus jelentőségű helyen Szimbolikus idő (szent idő, kairosz, kalendáriumi ritus, életszakasz) bizonyos eseményeket szimbolizáló tárgyakkal (maszk, eszköz, ruházat stb)

11 A ritus alanya Ritust végezhet egyes ember, rokoni csoport, egy korosztály tagjai egész közösségek.

12 Cselekvések és rítusok A legtöbb rítus a következő gyakorlatok kombinációját használja a természetfeletti erőkkel való kapcsolatteremtésre és azok ellenőrzésére: imádságok, imádságok, fel­ajánlások és áldozatok, tárgyakkal való manipuláció, mítoszok elmondása és eljátszása, az individuum fiziológiai állapotának megváltoztatása (pl. transzállapot) zene, tánc és dráma.

13 Ima és áldozat Az ima egyfajta beszélgetés, amelyet az emberek istenekkel és szellemekkel folytatnak. Kérés cselekedetek megmagyarázása, alkudozás az isten dicsőítése. A természetfeletti lényeknek bemutatott felajánlás és áldozat szintén széles körben elterjedt vallási gyakorlat. Ezek állhatnak a szüret első gyümölcseiből, más közösségeken belül pedig embereket vagy állatokat áldoznak fel az isteneknek. Azokban a kultúrákban, ahol állatokat áldoznak fel, csak bizonyos állatok alkalmasak a felajánlásra.

14 Mágia A mágia kísérlet a természetfeletti erők mechanisztikus ellenőrzésére, befolyásolására. A mágia gyakorlása során az emberek azt a hitüket fejezik ki, hogy közvetlenül, saját erőfeszítéseik révén tudnak hatni -jó és rossz értelemben egyaránt - a természetre és egymásra. A mágia jellegzetes rituális eljárásokat foglal magába, amelyek - ha a megfelelő módon hajtják őket végre - adott, előre megjósolható eredményekre vezetnek. Az analógiás mágiában a végrehajtott cselekvéssor hasonlít a kívánt eredményhez. Az érintési mágia olyasmit használ, ami kapcsolatban állt vagy kapcsolatban fog állni azzal, amit vagy akit a vallási specialista befolyásolni akar.

15 Divináció A jóslás (divináció) olyan mágikus eljárás, mellyel hasznos információt próbálunk szerezni valamilyen természetfeletti hatalomtól. mechanikus cselekvéssor, mellyel kiválasztunk egyet az alternatív lehetőségek közül, ha a meglevő információ alapján egyik sem tűnik előnyösebbnek a másiknál. A jóslás megerősíti az emberek hitét választásukban, ha nincs meg az összes szükséges információjuk, vagy ha több, egyformán jónak tűnő lehetőség közül kell választaniuk.

16 Varázslás Varázslásról akkor beszélünk, ha azzal a szándékkal gyakoroljuk a mágiát, hogy egy másik embernek bajt okozzunk Ha az áldozat pszichikailag sebezhető és hisz a varázslat erejében, stressz-reakció állhat be nála, ami a különbö­ző pszichológiai funkciók szétzilálódásában nyilvánulhat meg. Mauss, Cannon woodoo (szociokult. kiv. halál)

17 Boszorkányság (witchcraft) Csakúgy, mint a varázslás, ez is egy kísérlet, hogy természetíblötti eszközök segítségével okozzuk valakinek bajt. Azonban a varázslással ellentétben - amelynél anyagi természetű dolgokra van szükség - a boszorkányok kizárólag pszichikai esz­közökkel élnek. A varázslók tudatosan alkalmazzák mindazt, amiről tudják, hogy a másik értalmára lesz; a boszorkányok hatalma lehet akaratlan is.

18 a vallás érvényesítő szerepe. A vallások ellenőrizni képesek a világmindenség erőit, amelyek fenntartják az emberek erkölcsi és társadalmi rendjét. Az ősök, szellemek, vagy az istenek megerősítik a szabályokat, érvényességet és értel­met adnak az emberi tetteknek. A vallások a vitathatatlanság felé emelik a földöntúli szabályokat és kapcsolatokat, melyeket az emberek alkotnak, azoknak abszolút és örök jelleget adva.

19 Empowerment a vallások megerősítik az embernek azt a képességét, hogy szembenézhessen az emberi élet törékenységével - halállal, betegséggel, éhínséggel, árvízzel és a sikertelenséggel. Az embereket pszichikailag megerősítve, tragédiák, szorongások és krízisek idején, a vallás biztonságot és értelmet ad egy olyan világban, amely úgy tűnik, bizonytalansággal teli. A vallás növeli a megosztott közösségi élmények intenzitását is.

20 A vallás szervezetei Anthony Wallace : egyéni kultusz, a sámánisztikus kultusz, közösségi kultusz egyházi kultusz.

21 Egyéni kultusz Az egyéni kultuszokban minden egyes személy vallási specialista lehet, Az egyéni vallási kultusz egy példája a látomáskeresés, amely a természetfelettivel való kapcsolatteremtésnek egyik, sok észak-amerikai indián törzsnél megtalálható mintája. Az egyén sajátos viszonyt alakít ki egy bizonyos szellemmel, aki különleges tudás és hatalom birtokába juttatja. A szellem az egyén védelmezője. A látomáskereső erős érzelmi hatás alatt áll, és különböző eszközökkel, mint böjtölés, egy távoli területre való félrevonulás vagy akár öncsonkítás által elmélyíti érzelmi állapotát.

22 Sámánisztikus kultuszok A sámánnak társadalmilag elismert különleges természetfölötti hatalma van. gyógyítás,jövendölés, varázslat, vagy más egyéb tevékenység. Sok társadalomban a sámán a egyetlen, aki a vallást gyakorolja, vagyis csak ő végez rítusokat és az átlag embertői eltérő képességekkel rendelkezik. A sámánokat általában nem tekinthetjük egész idős specialistáknak. Amikor szükség van rájuk elvégzik feladataikat, általában fizetség vagy ajándék fejében, de egyébként ugyanolyan életet élnek, mint bárki más

23 Közösségi kultuszok A közösségi kultuszoknak sincs egészidős vallási specialistájuk. Általában a kultuszhoz tartozó mítoszokat és rítusokat csak az egyik nem ismeri. Egy közösség által rendezett szertartásnak vannak irányítói, -gyakran az idősebbek vagy azok, akiknek valami közük van ahhoz, amiért a szertartást rendezik - akik a szimbolikus tárgyakat kezelik és ők szólítják meg a termeszetfölötti erőket is. A közösségi szertartások célja általában az, hogy egy bizonyos embercsoport, mint például egy leszármazási vagy korcsoport, egy falu vagy kaszt érdekében kapcsolatot teremtsenek természetfölötti erőkkel. Leszármazási alapú kultuszok: az őskultusz és a totemizmus.

24 Megújulási mozgalmak A megújulási mozgalmak célja új szociokulturális rendszer, teljesen új élet­mód létrehozása, amely a mozgalom tagjai által elviselhetetlennek talált jelenlegi kö­rülmények helyébe lép. A megújulási mozgalmak legnagyobb valószínűséggel olyan társadalmakban fordulnak elő, ahol a következő három körülmény együttesen fennáll: 1. Gyors változás, amelyet gyakran az idegen embereknek, szokásoknak, dolgoknak való kiszolgáltatottság okoz. 2. Idegen uralom, amely szociokulturális kisebbrendűségi érzéshez vezet. Ez különösen gyarmati helyzetben gyakori. 3. A viszonylagos kirekesztettség érzése, ami azt jelenti, hogy az emberek a gazdagság, a hatalom és a megbecsülés hiányát érzik a felettük uralkodókhoz viszonyítva.

25 Prófétálás A megújulási mozgalmak általában egyetlen sze­mélytől, egy prófétától erednek, aki azt állítja, hogy álma vagy látomása volt. A próféta néha messiásnak mondja magát, vagy megváltónak, akit a szellemi lények küldtek, hogy megmentse a világot a pusztulástól. Egy álomban vagy egy vízióban a próféta egy üzenetet - kinyilatkoztatást kap egy istentől, egy őstől vagy egy más szellemi hatalomtól. A kinyilatkoztatás tipikusan két fajta, a szellemek által közvetített információt tartalmaz. Az első állítás arról szól, hogy miért lett a világ rossz és miért fordult az emberek sorsa rosszra. Másodsorban, a próféták kinyilatkoztatásaiban általában van egy vízió az új­világról és arról, hogy ez hogyan jön el. Az ilyen megújulási mozgalmak két példája a melanéziai cargo kultusz és néhány őshonos amerikai mozgalom, mint pl. a peyote vallás.

26 Egyházi kultuszok Az egyházi kultusz hivatásos papsággal rendelkezik, amelyet hivatalosan választanak vagy neveznek ki és akik idejüket teljesen vagy annak legnagyobb részét egy specializált vallási szerepnek szentelik. Ezeket az embereket papoknak nevezzük és bizonyos rítusok bemutatásáért felérnek, amelyeket az egyének, a csoportok vagy az egész közösség nevében tesznek. Az egyének csak ezeken a közvetítőkön keresztül érhetik el a természetfeletti hatalmakat.