A közigazgatási hatósági eljárás. A közigazgatás fogalma  A közigazgatás a közérdek érvényesítése céljából, a közhatalom birtokában végzett tevékenység.

Az előadások a következő témára: "A közigazgatási hatósági eljárás. A közigazgatás fogalma  A közigazgatás a közérdek érvényesítése céljából, a közhatalom birtokában végzett tevékenység."— Előadás másolata:

1 A közigazgatási hatósági eljárás

2 A közigazgatás fogalma  A közigazgatás a közérdek érvényesítése céljából, a közhatalom birtokában végzett tevékenység.  A közigazgatás az állami szervek elkülönült alrendszere, amely az állami akarat gyakorlati végrehajtásának megszervezését hivatásos apparátussal az egész társadalomra kiterjedően látja el.

3 A hatósági eljárás alapelvei A Ket. által megfogalmazott eljárási alapelvek:  a törvényesség elve;  a rendeltetésszerű eljárás elve;  a törvény előtti egyenlőség elve;  a hivatalból való eljárás elve;  az ügyféljogok;  az ügyfél-kötelezettségek;  a költségtakarékos eljárás elve;  az e-ügyintézés ösztönzésének elve.

4 Alapelvi jelentőségű ügyféli jogok  A tisztességes ügyintézéshez való jog  A határidőben való döntéshez való jog  Az anyanyelv használatának joga  Jog a kártérítésre  Iratbetekintési jog  Adatvédelmi jogok  Jogorvoslathoz való jog  Kapcsolattartási forma szabad megválasztása

5 Az ügyfél fogalma Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.

6 Az ügyfél kötelezettségei  Jóhiszeműség  Együttműködés  Költségkímélő eljárás

7 A hatósági ügy fogalma Minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság: oaz ügyfelet érintő jogot vagy kötelezettséget állapít meg, oadatot, tényt vagy jogosultságot igazol, ohatósági nyilvántartást vezet, vagy ohatósági ellenőrzést végez. o A tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel vagy törlés, köztestületi vagy más szervezeti tagsághoz kötöttség esetén (kivétel: fegyelmi, etikai ügyek).

8 A hatósági eljárás szakaszai  Első fokú eljárás  Eljárás megindítása  Tényállás tisztázása  Döntéshozatal  Döntés közlése  Jogorvoslati eljárás  Végrehajtás

9 Az első fokú eljárás főbb szakaszai Az első fokú eljárás főbb szakaszai 1. Eljárás megindítása Értesítés 2. Kérelem vizsgálata Eljárás megszüntetése Eljárás felfüggesztése 3.Tényállás megállapítása Tisztázás, bizonyítás Hatóság döntése Hiánypótlásra felszólítás Elutasítás

10 Az elsőfokú eljárás lefolytatása A kérelem vizsgálata A hatóság feladataLefolytatható-e az eljárás? 1. A tényállás megállapítása Az ügy közigazgatási ügy? Ha igen, milyen típusú? 2. Joghatóság, hatáskör vizsgálata 3. Illetékesség vizsgálata Hiánytalan meglétük esetén: az eljárás lefolytatása

11 8 munkanapon belül végzéssel történik, az alábbi okokból: -a magyar hatóságnak nincs joghatósága az eljárásra; -a hatóságnak nincs hatásköre/illetékessége, és az áttételnek nincs helye; -kérelem lehetetlen célja; -a hatóság az ügyet már érdemben elbírálta; -kérelem idő előtti vagy elkésett; -az ügy nem hatósági ügy -a kérelem nem a jogosulttól származik A végzés fellebbezéssel megtámadható A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása

12 Jogszabály alapján Közérdek alapján Valakinek a jogos magánérdeke alapján Az eljárás megindítása Leggyakoribb eset Saját érdekében indítja az ügyfél az eljárást Arra irányuló kívánság, hogy a hatóság: - hozzon döntést, - adjon engedélyt, - adjon hozzájárulást, - adjon mentesítést, - enyhítse a kötelezettséget Felügyeleti szerv alapján Bírói határozat alapján Életveszély vagy súlyos kár elhárítása miatt szükséges Benyújtási módja /szóban, írásban, egyéb elektronikus módon/ Kötelező tartalmi elemei Ket. 37. § (1) bek. – a tartalma szerint kell elbírálni

13 Ügyintézési határidő  Főszabály: 21 nap  Más jogszabályok eltérhetnek (pl. vízjogi engedélyezés 2 hónap, év, 45 nap, természetvédelmi, hulladékgazdálkodási engedélyezési eljárás, környezeti hatás vizsgálat, 3 hónap, stb.)  Belső határidők (eljárás értesítő 8 nap, hp 8 nap, szakhat megker. 10 nap) – jogszabály eltérhet  Határidők számítási szabályai  Visszafizetési kötelezettség!

14 Érdemi határozatok meghozatala Főszabály: 22 munkanapos határidő Kivételes ügyintézési határidők Határidő kezdete: kérelem beérkezése; hivatalból indítandó eljárásnál a megindítás napja. Határidő meghosszabbítása: indokolt esetben, legfeljebb 22 munkanappal (kiskorúnál 10 munkanappal) Az eljárás lefolytatásának szabályai A határidők soronkívüliség önkormányzati hatósági ügyek ügy bonyolultsági foka (jgsz alapján)

15 A hatóság döntései A tényállás tisztázása során, illetve ezt követően a hatóság döntést hoz A döntések lehetnek: Határozat Végzés Egyezség jóváhagyása Ideiglenes intézkedés Hatósági szerződés Határozat jellegű okirat Jogszerű hallgatással létrehozott határozat

16 A határozat felépítése Fejléc A hatósági jogviszonyban résztvevők és a hatósági ügy legfontosabb adatai: - a hatóság megnevezése, ügyintéző neve; - az ügy száma, tárgyának megnevezése; - az ügyfél megnevezése, lakó-, tartózkodási hely (telephely). Rendelkező rész A döntést és az ahhoz kapcsolódó tartalmi elemeket foglalja magában Indokolás A döntés ténybeli és jogi megalapozása és elfogadtatása Záró rész - a döntéshozatal helye, ideje; - a kiadmányozó neve, hivatali beosztása, aláírása; - a hatóság bélyegzőlenyomata (minősített elektronikus aláírás).

17 A határozat felépítése 1.a hatóság döntése - az ügyfél számára meghatározott jogok és kötelességek, 2.kötelezettség teljesítésének határnapja, határideje, az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményei; 3.tájékoztatás a jogorvoslat, fellebbezés, keresetindítás lehetőségéről a szakhatóság megnevezése, szakhatósági állásfoglalás; 4.az ügyfélnek, egyéb résztvevőnek járó költségtérítés; 5.az eljárási költségek viselése; 6.- a tájékoztatás a fellebbezés, illetve fizetési kötelezettség elektronikus úton való benyújtásának/teljesítésének lehetőségéről. A rendelkező rész tartalmi elemei

18 A határozat felépítése Az indokolás tartalmi elemei - a tényállás megállapítása, az elfogadott bizonyítékok; - az ügyfél által előterjesztett, de mellőzött bizonyítás, a mellőzés indokaival; - a döntés alapjául szolgáló jogszabályhelyekre utalás, azok kiidézése; - a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályokra utalás. - a mérlegelésben, a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket - a szakhatósági állásfoglalás indokolása - az eljárás során alkalmazott lefoglalás indokai,

19 A végzés Tartalmi elemei Fejléc: a határozat tartalmi elemei irányadóak Rendelkező rész - a döntést; -a fellebbezésre, vagy a keresetindításra való figyelmeztetést; -az eljárási költség viseléséről szóló döntést -a tájékoztatást a fellebbezés elektronikus úton való benyújtásának lehetőségéről. Indokolás -a döntés alapjául szolgáló jogszabályhelyek; -a hatóság hatáskörét, illetékességét megállapító jogszabályhelyek. Záró rész: a határozat tartalmi elemei irányadóak

20 Az egyszerűsített határozat Kérelemre indult ügyben, ha: - ezt jogszabály megengedi; - a hatóság az ügyfél kérelmének helyt ad; - nincsen ellenérdekű ügyfél. Nem kell tartalmaznia: - a jogorvoslatról szóló tájékoztatást; - az indokolást.

21 A döntés közlése A döntést annak megismerése érdekében a hatóság közli az érintettekkel A joghatás a döntés közlésének időpontjában veszi kezdetét A közlés módjai: postai úton; személyesen írásban, vagy szóban; elektronikusan, illetve távközlési úton; hirdetmény útján; kézbesítési meghatalmazott v. ügygondnok útján; hatósági kézbesítő útján.